Miből lesz a cserebogár?

2017 május 31 10:29 de.26 hozzászólás
Miből lesz a cserebogár?

Egy titokzatos nép, melynek eredete a múlt ködébe vész. Ők a germánok. A rómaiak barbároknak nevezték, s kultúra nélküli vadembereknek tartották őket. Vajon valóban tudatlanok voltak? Háborúkon és csatározásokon kívül nem voltak másra képesek? Miben hittek? Mitől féltek? Miként viszonyultak a római világbirodalomhoz? Mi maradt ránk tőlük? Mit tudunk róluk? Kik voltak a germánok? Európa késő ókori történelme sok olyan meglepetést tartogat számunkra, melyeket a mai történetírás szakmai szempontból földolgozott, ám a köztudatban kevéssé ismert. Julius Caesar Kr.e. 4-ben a Római Birodalom számára öt hadjáratban meghódította Galliát, vagyis a Rajna folyam és az Atlanti-óceán közé eső területet, az Alpoktól északra. […]

Read more ›

Adalékok a római katolikus felekezet történelméhez

2017 április 8 8:10 de.137 hozzászólás
Adalékok a római katolikus felekezet történelméhez

Írásom tárgya nem vallási ellentétek szítása, csupán egy hazánkban, a jelenlegi kormányzat által gyakorolt módszertan történelmi-vallási hátterének megvilágítására tett kísérlet. A mai magyar kormányzat úgymond ideológiai alapja a római katolikus felekezet, amint ezt a KDNP nevű pártféleség mint koalíciós partner jelenít meg. Ezzel a ténnyel úgy vélem, a legtöbb magyar politikus és gondolkodó ember tisztában van. Azzal viszont már kevesebben vannak képben, hogy e felekezet milyen történelmi gyökerekkel rendelkezik, s ezek folyományaként milyen motívumok állnak tetteik mögött, s az sem nagyon ismert, hogy amiképpen a leopárd sem tudja levetni a foltjait, a katolicizmus teológiája, működési struktúrái és reflexei alig változtak […]

Read more ›

Ady szerelmei — Hollósy Gerti összeállítása

2017 január 29 9:24 de.7 hozzászólás
Andy Endre Lédával

Az alábbiakban Hollósy Gerti három részből álló tematikus összeállítását olvashatják Ady Endre szerelmes verseiről, illetve szerelmeiről. I. rész Léda Léda, azaz Brüll Adél, (asszonynevén Diósy Ödönné) egy jó házból való úrinő volt az ifjú Ady nagy szerelme. Kettőjük szerelme egy különös, hétköznapi mércével aligha mérhető héjanász volt. E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket. Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében. Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem. Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak. Léda, Léda, kóstolgatom a nevet, ami az Adél név visszafelé olvasva, amúgy pedig […]

Read more ›

Ady Endrére emlékezve…

2017 január 26 12:23 du.51 hozzászólás
Ady Endre

1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a magyar irodalom költőóriása és egyben a világirodalom jelentős költője. A halál mindig szörnyű dolog, mély gyász a hozzátartozóknak, a barátoknak, Ady halála ennél több volt, nagy veszteség egy egész országnak, az akkori irodalmi életnek. „Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény.” Kihunyt a lidérces messze fény, hosszú szenvedés után megszűnt dobogni a nagy költő szíve. Adyval kapcsolatos gondolataimat jól példázza egy fiatal kolozsvári orvosnő, dr Kovács Margit vallomása, aki a következőt jegyezte fel róla, mikor alkalma volt megvizsgálni: „Ma is borzongva gondolok rá – írta […]

Read more ›

Polgári demokrácia Kelet-Európában? Na, nee… (vagy talán mégis?)

2017 január 23 10:02 de.56 hozzászólás
Polgári demokrácia Kelet-Európában? Na, nee… (vagy talán mégis?)

Írásom tudatosan provokatív címe nem populista propaganda, hanem annak fölmutatási kísérlete, miért lehetséges, hogy Kelet-Európa legtöbb államában a mára köznyelvi beágyazottságra szert tett „illiberalizmus” fogalma mögötti tényezők miként jöhettek létre. Hangsúlyozom, nem valamely konkrét kelet-európai rendszert szeretném tollhegyre tűzve vitriolba mártani, bár ezt nagy örömmel szoktam tenni más fórumokon, hanem azokat a talán kevéssé figyelembe vett történelmi tényezőket fölvázolni, melyek ide vezettek. E mai folyamatok gyökerei az elmúlt kb. 500 év európai- és világeseményeiben keresendőek, de az időben még jobban visszalépve, első jelei már a 4. század végén, a keresztyénség államvallássá tételével megjelentek. Tudvalévő, hogy a demokráciát a vallásszabadság hozta […]

Read more ›

A jóért küzdött a gonosz ellen

2017 január 20 12:16 du.4 hozzászólás
A jóért küzdött a gonosz ellen

Az embermentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg feltételezhető halálának idén van 70. évfordulója. Eltűnésének napján minden évben megemlékezéseket tartanak Budapesten A Holokauszt Emlékközpontban Wallenberg-díjakat adtak át, este pedig a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcában, az emléktábla előtt volt koszorúzás. Raoul Wallenberg 1944-45-ben, Budapesten folytatott tevékenységéről már sokan, sokat írtak, mégis újra és újra fel kell idézni, mert örök időkre szóló példát mutatott helytállásból és emberségből. A róla elnevezett díjat mindig olyanak kapják, aki folytatói ennek az eszmeiségnek. Este, az emléktábla előtt összegyűlteknek is elmondták: az idén – mások mellett, ezt az elismerést vehette át Beer Miklós váci megyéspüspök, akinek egyik figyelemre […]

Read more ›

Rákosi pávatánca

2017 január 2 10:48 de.149 hozzászólás
Rákosi pávatánca

Az a tavalyi állítás egy szélsőjobboldali honlapon, amely szerint “Rosenfeld-Rákosi a budai Várat is el akarta bontatni”, legalább akkora marhaság, mint amit az idei karácsony előtt – a 444.hu című “felfedezése” nyomán – terjesztett róla néhány honi sajtóorgánum, hogy tudniilik Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta és nem volt szándékában beköltözni a budai Várba. Ez azért se lehet, mert az idő tájt Rákosi rendre a vendégeinek dicsekedett el vele, hogy hol fog lakni ott. AKINEK SÜRGŐS VOLT Ezt nemcsak onnan tudom, hogy a Bezerédi utcai általánosban Molnár Gál Péter, az őrsvezetőnk (igen, a későbbi színikritikus MGP) fehéringes, kéknyakkendős kisdobos […]

Read more ›

1956 A Műegyetemista szemével!

2016 október 23 12:44 de.47 hozzászólás
1956 A Műegyetemista szemével!

Igen! Nagybetűvel A Műegyetemista. De máris pontosítanék, hiszen valójában hárman írták a 14 pontot, amit 1956. október 22-én a nagygyűlésen megvitattak és különben a Műegyetem sem pontos. De kezdjük az elején. Most, először jelenik meg összefoglaló a velük kapcsolatos történtekről, bár régóta készülök megírni esetüket, hiszen kivételes szerencsém révén nagyon közeli kapcsolatban vagyok a 2 főszereplővel Sz. Sral. és M. L.-sal. (Harmadikuk – H. K. az előzmények közepette kivonult a dolgok sodrásából.) Október 23 előtt már a szegedi egyetemisták tartottak egy nagygyűlést, ami után mindenki szépen hazament szinte utózönge nélkül. Ezt megelőzően, október 23. előtt már egy héttel meghirdették a […]

Read more ›

Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása

2016 október 12 12:05 de.16 hozzászólás
Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása

Új időszaki kiállítással készül a Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 60. évfordulójára (A kiállítás az 1956-os Emlékbizottság támogatásával valósult meg.) Eltitkolt alkotások, eddig be nem mutatott műveket láthatunk a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című új időszaki kiállításán, ahol több olyan művész nevével is találkozhatunk, akikről nem is sejtettük, hogy megihlette őket a forradalom. A különleges és sokszor meglepő válogatásnak köszönhetően a József nádor termekben látható kiállítás jelentős mérföldkő lesz az 1956-ra vonatkozó képzőművészeti alkotások megismertetésében. A Nemzeti Múzeum néhány esztendeje az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó csodálatos, több száz darabos (főként grafikai) gyűjteménnyel gazdagodott. Mai tudásunk […]

Read more ›

A kávé meghonosodása Bécsben és az első kávéházak kialakulása

2016 szeptember 8 11:55 de.19 hozzászólás
Bécsi kávé. Fotó: ibanet.org

A török birodalom IV. Mehmed uralkodásának idején anarchiába süllyedt. A nagyvezérek korszaka úgy tünt leáldozóban van. Egy új nagyvezér kinevezése egyre sürgetőbbé vált. A választás az idős Mehmed Köprölüre esett. Az ő ötéves működése idején a birodalom ismét fellendülésnek indult. Ujjászervezte a birodalom közigazgatását. Öt éves ténykedése során egyfajta nagyvezéri dinasztiát épített ki. Utóda sógora Kara Musztafa lett aki igyekezett stabil pénzügyi politikát megvalósítani. A megnövekedett adókból a hadsereget erősítette meg. A fejlődés következménye képpen, ismét megjött a birodalom hódítási „étvágya”. A figyelem ismét Európára öszpontosult, és ezen belül Ausztriára, a Habsburg birodalomra. Könnyű prédának gondolták, de elbizakodottságuk vereséghez vezetett. […]

Read more ›

Miért irígyek egymásra az emberek? — Madzsar József, egy igazi polihisztor története

2016 augusztus 14 8:37 de.35 hozzászólás
Madzsar József

A probléma talán egyidős az emberiséggel. Vannak viszont kivételek is. Egy ilyen ember volt Madzsar József aki egyszemélyben volt orvos, fogorvos, politikus sőt helikoptertervező. Madzsar József Budapesten született 1876-ban. Apja amikor kinevezték a nagykárolyi távirda vezetőjévé, családjával elköltözött ebbe az erdélyi faluba. Nagy hatással voltak rá az ott töltött évek. Öccsével a két évvel fiatalabb Imrével, minden évben más és más szakmákba kostólhattak bele. Mert az apjuk a nyári szünetek idejére beadta őket valamilyen iparoshoz segédnek, hagy ismerkedjenek a szakmákkal. Ám emellett két olyan emberrel is megismerkedett akik nagyban hozzájárultak az élete további alakulásához. A nagykárolyi Piarista gimnáziumban mint kiskamasz […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.