Példává lett

2018 január 22 10:21 de.15 hozzászólás
Példává lett

Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1945. január 17-én látták utoljára életben Budapesten Raul Wallenberg svéd diplomatát. Eltűnt a Szovjetunióban – és bár jelenleg is folynak kutatások, életének további részéről nincs pontos ismeretünk. Napjainkra hagyomány lett, hogy ezen a napon adják át a Wallenberg-díjakat, este pedig megkoszorúzzák emléktábláját a róla elnevezett utcában. Az ünnepségnek kettős célja van. Megakadályozni, hogy emléke elsüllyedjen az „utcanevek” tengerében és elismerni azok munkáját, akik ma is az ő szellemében végzik nap, mint nap tevékenységüket, pusztán csak azért, mert úgy érzik, ez a dolguk. A 2010-ben alapított Raoul Wallenberg-díjra idén huszonhat ajánlás érkezett. Huszonhárom egyes személyekre, míg három egy-egy […]

Read more ›

Anna örök

2017 december 4 11:19 de.114 hozzászólás
Anna örök

Szinte kivédhetetlen, hogy a Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása kapcsán ne Juhász Gyula jó kilencven évvel ezelőtt írott verse jusson a látogató eszébe. Mindkettő – a kiállítás és a vers – tárgya az elhibázott élet, amiről persze csak utólag tudjuk megállapítani, hogy elhibázott. Mindkettő rokon még valami másban is; az életben és a kiállításon is mi magunk hozzuk meg a döntést, a következmények csak később lesznek láthatóak. Két dátum is összecseng, de ez már véletlen játéka. A Nemzeti Múzeumban 1920 óta nem volt arra példa, hogy átvettek volna valahonnan egy teljes, kész kiállítást. Most ez történt. Az „Anna. Változatok székely asszonysorsra” […]

Read more ›

A világ első atomreaktor mérnöke is magyar volt

2017 november 21 9:43 de.127 hozzászólás
Wigner Jenő 1963-ban

115 évvel ezelőtt született századunk egyik legnagyobb fizikusa, akit bár Amerikában temettek el, de Magyarországon is meggyászoltak, hiszen 1902 november 17-én Budapesten látta meg a napvilágot. Egyidős volt tehát a századdal, hosszú tevékeny élete során szinte számba nem vehető mértékben gazdagította a fizika tudományát, és mint mérnök is maradandót alkotott. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol Neumann János volt az iskolatársa. Tanárai között kora leghíresebb tudósait találjuk, ő mégis Rácz Lászlóra emlékezett vissza legszívesebben, akitől matematikát tanult, s akinek képe haláláig dolgozószobája falán függött. “Nemcsak tudást kaptam itt, hanem emberséget, elkötelezettséget a tudomány, a tudás és […]

Read more ›

200 évvel ezelőtt született Jubál Károly mérnök-tanár, Kossuth gyerekeinek tanítója

2017 október 17 9:56 de.5 hozzászólás
Jubál Károly

Jubál Károly (sok forrásban „Juhbál”) Székesfehérváron született, 1817. augusztus 3-án.  A ciszterciták vezetésével működő királyi főgimnáziumban tanult és szerzett érettségit.  Ennek az iskolának híres tanulói közül csak néhányat említünk: Goldziher Ig­nác, a világhírű keletkutató; Jancsó Miklós, filmrendező; Klebelsberg Kuno, vallás- és közokta­tásügyi miniszter; Lánczos Kornél – világhírű fizikus, matematikus, a relativitáselmélet és a kvantummechanika tudósa, Einstein matematikai asszisztense az 1928/29 tanévben Berlinben; Lázár Ervin – író, elbeszélő, meseíró; Semmelweis Ignác – orvos, “az anyák megmentője”; Szekfű Gyula – törté­nész; Wekerle Sándor – politikus, miniszterelnök; Ybl Miklós – építész; Zichy Jenő – szakíró, politikus, Ázsia-kutató.)   Rövid ideig “becsületbeli (ingyenes) íróházi járulnokként” dolgozott […]

Read more ›

Kommunisták Magyarországon – egy másik olvasat…

2017 szeptember 25 12:14 du.428 hozzászólás
Kommunisták Magyarországon – egy másik olvasat…

Van a családi albumomban egy csoportkép 1913-14 tájáról. A kép igen jól jellemzi a háború elõtti pesti polgárias világot. Derék, jólöltözött, jóarcú, jobbára bajszos urak egy asztal körül ülnek, cipõkellékek, bütykös láb-sámfák, a cipõkészítés fortélyait ábrázoló oktatótáblák között. Háttérben pedig néhány csípõs NÉPSZAVA karikatúra a falon. Nem kommunisták, nem is szociáldemokraták õk, hanem valami cipész-kamara, vagy szakszervezet tagjai. Köztük nagyapám, cipészmester, akinek akkoriban több segédet foglalkoztató cipõszalonja volt a Nádor utcában. Kuncsaftjai többek között ismert iparosbáró családok, Weisz Manfréd, Mautnerék. (A fotót szerzőnk, Almási Alma küldte lapunknak.) A baloldali gondolkodás kezdete – és nem csak a mi családunkban, hanem alighanem […]

Read more ›

Az antiszemita Esterházy János hamisított “zsidómentése” és a dunaszerdahelyi képviselőtestület

2017 szeptember 14 6:25 de.171 hozzászólás
Gróf Esterházy János

Úgy tűnik, hogy az Esterházy Jánossal kapcsolatos évek óta folyó cinikus történelemhamísítás egyre többeket zavar, és én szívből remélem, hogy a nemzetközi közvélemény hamarosan foglalkozni fog ezzel az elképesztő üggyel. Mert azért az tényleg felháborító, hogy az Orbán kormány egy jólszervezett (kormányszintű) történelemhamisítási programot hozott létre és egykori Horthystákból, fasisztákból, sőt, akár jogerősen elítélt háborús bűnösökből, csalással, “zsidómentőket” faragnak! A dunaszerdahelyi képviselő-testületi legutóbbi ülésén vitát váltott ki az a javaslat, amelynek értelmében Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából a 2017-es Esterházy emlékévhez csatlakozott volna a város. Karaffa Attila városi képviselő elmondta, hogy az általa vezetett Pázmaneum nevű szervezet hirdette meg […]

Read more ›

Orbán! Horthy kivételes államférfi volt? — 73 évvel ezelőtt ezen a napon…

2017 július 9 10:05 de.182 hozzászólás
Orbán! Horthy kivételes államférfi volt? — 73 évvel ezelőtt ezen a napon…

73 évvel ezelőtt ezen a napon 11 140 férfit, nőt, gyermeket vagoníroztak be, és indítottak el a halál felé. Monor (két vonat) 3065 és 3079 férfi, nő, gyermek Békásmegyer-Budakalász (két vonat) 3072 és 1924 férfi, nő, gyermek A menetrend szerinti vidéki zsidóság deportálása ezzel a nappal befejeződött, illetve még 1944. július 20-án Rákoscsabáról 1230 férfit, nőt, gyermeket (amely település ekkor még közigazgatásilag nem tartozott Budapesthez) vagoníroztak be, és indítottak el a halál felé.  (A nagyításához kattintson a térképre!) 1944. július 6-án Horthy a romló hadi helyzet és a rá nehezedő nemzetközi és hazai nyomás hatására rendeletet adott ki a deportálások […]

Read more ›

Miből lesz a cserebogár?

2017 május 31 10:29 de.26 hozzászólás
Miből lesz a cserebogár?

Egy titokzatos nép, melynek eredete a múlt ködébe vész. Ők a germánok. A rómaiak barbároknak nevezték, s kultúra nélküli vadembereknek tartották őket. Vajon valóban tudatlanok voltak? Háborúkon és csatározásokon kívül nem voltak másra képesek? Miben hittek? Mitől féltek? Miként viszonyultak a római világbirodalomhoz? Mi maradt ránk tőlük? Mit tudunk róluk? Kik voltak a germánok? Európa késő ókori történelme sok olyan meglepetést tartogat számunkra, melyeket a mai történetírás szakmai szempontból földolgozott, ám a köztudatban kevéssé ismert. Julius Caesar Kr.e. 4-ben a Római Birodalom számára öt hadjáratban meghódította Galliát, vagyis a Rajna folyam és az Atlanti-óceán közé eső területet, az Alpoktól északra. […]

Read more ›

Adalékok a római katolikus felekezet történelméhez

2017 április 8 8:10 de.137 hozzászólás
Adalékok a római katolikus felekezet történelméhez

Írásom tárgya nem vallási ellentétek szítása, csupán egy hazánkban, a jelenlegi kormányzat által gyakorolt módszertan történelmi-vallási hátterének megvilágítására tett kísérlet. A mai magyar kormányzat úgymond ideológiai alapja a római katolikus felekezet, amint ezt a KDNP nevű pártféleség mint koalíciós partner jelenít meg. Ezzel a ténnyel úgy vélem, a legtöbb magyar politikus és gondolkodó ember tisztában van. Azzal viszont már kevesebben vannak képben, hogy e felekezet milyen történelmi gyökerekkel rendelkezik, s ezek folyományaként milyen motívumok állnak tetteik mögött, s az sem nagyon ismert, hogy amiképpen a leopárd sem tudja levetni a foltjait, a katolicizmus teológiája, működési struktúrái és reflexei alig változtak […]

Read more ›

Ady szerelmei — Hollósy Gerti összeállítása

2017 január 29 9:24 de.7 hozzászólás
Andy Endre Lédával

Az alábbiakban Hollósy Gerti három részből álló tematikus összeállítását olvashatják Ady Endre szerelmes verseiről, illetve szerelmeiről. I. rész Léda Léda, azaz Brüll Adél, (asszonynevén Diósy Ödönné) egy jó házból való úrinő volt az ifjú Ady nagy szerelme. Kettőjük szerelme egy különös, hétköznapi mércével aligha mérhető héjanász volt. E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket. Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében. Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem. Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak. Léda, Léda, kóstolgatom a nevet, ami az Adél név visszafelé olvasva, amúgy pedig […]

Read more ›

Ady Endrére emlékezve…

2017 január 26 12:23 du.51 hozzászólás
Ady Endre

1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a magyar irodalom költőóriása és egyben a világirodalom jelentős költője. A halál mindig szörnyű dolog, mély gyász a hozzátartozóknak, a barátoknak, Ady halála ennél több volt, nagy veszteség egy egész országnak, az akkori irodalmi életnek. „Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény.” Kihunyt a lidérces messze fény, hosszú szenvedés után megszűnt dobogni a nagy költő szíve. Adyval kapcsolatos gondolataimat jól példázza egy fiatal kolozsvári orvosnő, dr Kovács Margit vallomása, aki a következőt jegyezte fel róla, mikor alkalma volt megvizsgálni: „Ma is borzongva gondolok rá – írta […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.