Magyarország erdélyi származású kulturális államtitkára, Szőcs Géza szerint: „Nyírő politikai pályája nem rokonszenves, de az bizonyos, hogy románfalónak, antiszemitának nem mondható – nem olyan, amilyennek egy negyvenes évekbeli nácit elképzelünk”. – Az államtitkár, magyarországi újságírók előtt, még azt is hangsúlyozta, hogy Nyírő a nyilas pártban (síc!) nem vállalt szerepet…

*

1947-ben Magyarország háborús bűnösként kerestette Nyírőt

Ha a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata irattárát (az OSZK Kézírattár 567 jelzetű fondját) tanulmányozzuk, akkor egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az 1953. július 16-án Madridban elhunyt néhai erdélyi író nem volt tagja a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalomnak. 1941-ben, a II. bécsi döntést követően, behívott erdélyi képviselőként lett tagja a magyar Országgyűlésnek. – 1944. október 16. után is „behívott erdélyi képviselőként” maradt tagja az úgynevezett nyilas parlamentnek, Budapest ostromát elkerülendő menekült a Szálasi-kormány tagjaival (és Wass Albert gróffal) Szombathelyre, később Sopronba és Kőszegre, majd a visszavonuló hitleri hadsereggel Bajországba, ahol először az osztrák határ közelében lévő Wollabergben és Waldkirchenben élt.

1947-ben Magyarország, ti. Rajk László belügyminiszter, Nyírő József háborús bűnöskénti kiadatását kérelmezte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai missziójának vezetőjétől, George Hatten Weems dandártábornoktól – de a kérést elutasították az amerikai hatóságok.

Az író 1950-ben a falangista Spanyol Államba költözött (ahol akkor a „Caudillo”, Francisco Franco uralkodott) és a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt és aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában.

Amint az a korábban közzétett – a nyilas emigráció tevékenységével foglalkozó – cikkeinkben olvashattunk arról, hogy a hungarista állam és a nyilas parlament tagjai Henney Árpád altábornagy, Nyisztor Zoltán katolikus pap és Tarnói László jogász (Budinszky kabinetirodájának vezetője) kezdeményezésére Caracasban (Venezuelában) létrehozták a magyar nemzetiszocialisták túlélő szervezetét, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatát. A svájci bankokba menekített, mintegy 6 millió US-dollárt érő aranykészlet képezte a HMH anyagi alapjait, azokat a költségeket, melyekből Európában, Ausztráliában, az észak- és dél-amerikai kontinensen szerkesztőségeket, könyvkiadó vállalkozásokat indítottak be, valamint nyomdákat működtettek. A Hírszolgálat nyújtott segítséget ahhoz is, hogy a hungarista állam keresett háborús bűnösei menedéket találjanak Argentinában, Spanyolországban, Uruguay-ban, Szíriában vagy a távoli ausztrál kontinensen.

A náci ODESSA mintájára létrehozott illegálisan tevékenykedő hungarista szervezet az újságokat, a könyvkiadókat és az egy-egy országban hivatalosan működő rádióállomásokat vélte a kapcsolattartás legjobb formájának – ezért a HMH munkatársait, a Nyilaskeresztes Párttal, a Szálasi-kormánnyal együttműködött írókból, költőkből és a kulturális élet nemzetiszocialista érzelmű tagjaiból válogatta ki. Így került védőernyőjük alá Páger Antal, Szeleczky Zita, Wass Albert, Milotay István, Ráttkay R. Kálmán, Muráti Lili, Szilassy László és Nyírő József is… A hungarista hírszolgálati tevékenységben, valamint a nemzetiszocialista szervezet által létrehozott, működtetett vagy támogatott orgánumoknál csak ismert és igazolt személyeket engedtek dolgozni. Csak a „kamerádokat”, a hungarista eszméhez közelállókat ajánlották be olyan helyekre, mint a müncheni Szabad Európa Rádió vagy a Spanyol Nemzeti Rádió – ezeknél a hírközlő orgánumoknál a nevezetteket antikommunista harcosként könyvelték el.

1952-ben a HMH felkérésére és támogatásával részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Ugyanebben az évben a Nyugat-Németországban megalapított Magyar Szabadságharcos Szövetség (a horthysta, nyilas emigránsok szervezete) alelnökévé választották.

1953. október 16-án (!) hosszas betegség után egy madridi klinikán húnyt el. – Utolsó óráiban, honfitársairól szólva, keserűen állapította meg: „A hungarista emigráció… az egymást pusztító, pártoskodó, gyűlölködő, szanaszét szakadt, szerencsétlen magyarok, ez a fájdalmasan tragikus sorsú nép… az elvesztett haza kísértetei”.

És bár végrendeletében úgy hagyta meg, hogy holttestét a szülőföldjén temessék el – hozzátartozói elhamvasztatták, urnáját pedig egy madridi kolumbáriumban helyezték el.

Bukarest szóbeli figyelmeztetés részesítette nagykövetünket

A madridi „galambházból” Budapestre szállított urna körül és felett – megelőzendő a székelyudvarhelyi Papkertben 2012. május 27-re tervezett szertartást – harsány vita zajlik. Az újratemetéssel kapcsolatban a bukaresti külügyminisztériumba kérették Magyarország ottani nagykövetét. A román külügy szóban arról tájékoztatta a magyar külképviseletet, hogy a jelenlegi román belpolitikai helyzetben időszerűtlennek tartja Nyírő újratemetését…

Mivel a néhai székely író hamvainak hazahozatalát és eltemetését a magyar Országgyűlés, személyesen Kövér László, patronálja, talán érdemes tanulmányozni azokat az éveket, azt a kort, amikor Nyírő József – még román állampolgárként – az irredenta érzéseken és célokon túllépve, ha formálisan nem is lépett be a Hubay, később Szálasi vezette Nyilaskeresztes Pártba a nemzetiszocialisták zászlaja alá sodródott.

Nyírőt 1916-ban szentelték pappá, a Kolozs megyei Kide község plébánosa lett. 1919-ben, mikor Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből és feleségül vette az alsórákosi Bedő Ilonát. – A papi rendből való távozását követően a római katolikus egyház kiközösítette. Malmot bérelt, majd az elkövetkező tíz év során a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként. – Wass Albert gróffal az Ellenzék elnevezésű lapnál ismerkedett meg, azon a helyen mindketten külsős munkatársként igyekeztek ismertté tenni nevüket, műveiket. (Wass Albert a gyakran átfogalmazott önéletrajzaiban ugyan úgy emlékezett, hogy az említett szerkesztőség belső köreihez tartoztak – de ezt a romániai kutatások nem igazolták.)

Ellentétben Wass Alberttel, Nyírő valóban alapító tagja volt az Erdélyi Szépmíves Céhnek – és tegyük hozzá a későbbi barátjánál jóval sikeresebb szerző is! – 1924-ben a Jézusfaragó ember című cikksorozatát szivesen olvasták úgy Erdélyben, mint Magyarországon.

Mikor a romániai hatóságok az Erdélyi Helikon néhány írója ügyében, 1930-at követően nemzetiszocialista propaganda terjesztése miatt vizsgálatot indítottak, visszavonult, a Brassó közeli Alsórákos (Racosul de Sus, német nevén Kormosbach) községbe, ahol nyolc hold földet örökölt. Később Székelyudvarhelyen épített házat. Csak több év elteltével tért vissza a Keleti Újsághoz, melynek 1939 és 1942 között a felelős szerkesztője volt. A második bécsi döntést követően – miután erdélyi képviselőként az Országgyűlés tagja lett – vette fel ismét a kapcsolatot Wass Alberttel, aki addigra már ismert alakja volt a Hungarista Mozgalomnak és kiváló ismeretségekre tett szert a hitleri Harmadik Birodalomban is.

Képviselői elfoglaltsága mellett1942-1943-ban a radikális jobboldali orgánum, a Magyar Erő főmunkatársaként, szerkesztőjeként folytatta irodalmi tevékenységét, majd 1944-ben, a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom hatalomátvételét követően a Magyar Ünnep, szintén szélsőjobboldali orgánum főmunkatársaként fejezte be a magyarországi pályafutását.

Az amerikai OSS elnevezésű kormányhivatal egyes esetekben, hasonlóan a korabeli szovjet gyakorlathoz, egyes esetekben eltekintett a háborús bűnösség megállapításától. Számukra Werner von Braun (Hitler büszkesége, a V-1 és V-2 szárnyasbombák megalkotója) nem volt háborús bűnös… Hasonló elbírálást kapott Wass Albert gróf is, akit 1951-ben vitt ki az Egyesült Államokba egy farmer – tény, hogy a menedékért cserébe elvált Eva Siemerstől, házasságot kellett kötnie a farmer, ex-katonatiszt lányával, Elisabeth McClain-nel, (az irodalomból „Bebe” néven ismert amerikai állampolgárral). – Ugyanígy menekült meg a felelősségre vonás elől prof. dr. Tarnói László, Alföldi Géza, a nyilas kormány propagandaminisztériuma kabinetfőnöke, Páger Antal a nyilaspárt nagyhatású, népszerű propagandistája és még sokan mások…

Martin Heidegger filozófust, az NSDAP meggyőződéses hívét, Hjalmar Schacht birodalmi minisztert (a náci fegyverkezési program irányítóját), Hans Fritzsche birodalmi rádiókommentátort és Franz von Pappen szintén ártatlannak („not guilty”) találták az amerikaiak.

A viszonylag korán elkezdődött „nyitás”, az Európában alig álcázott – ugyanakkor antifasiszta harcnak nevezett – tevékenység miatt az egyesült államokbeli és zsidó szervezetektől egymást követő feljelentések után a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata Nyírő Józsefet kivonta a négyhatalmi megszállás alatt lévő Németországból. Az író így került Franco Spanyolországába, ahol gyakorlatilag ugyanazt a munkát végezhette, mint Borsányi Julián (Horthy és Szálasi vezérkari századosa), a Szabad Európa Rádió híres „Bell ezredese” – aki a hungarista állam honvédelmi minisztériuma részéről az Organisation Todt összekötőjeként intézte a zsidó honfitársaink kényszermunkatáborba hurcolását. És e helyen dolgozott, az amerikai bevándorlási engedély megszerzéséig, régi barátja Wass Albert gróf is.

Egy kiközösített személyt temet a római katolikus egyház?

A médiának és úgy általában az újságíróknak nem lehet tiszte felülbírálni a független és szabad Magyarország államtitkára – esetünkben Szőcs Géza – véleményét, de mert az irattárak, a kutatók és zsurnaliszták esetleg bővebb ismeretekkel rendelkeznek Nyírő József koráról és tevékenységeiről, két fontos körülményre hívnám fel a politikusok, illetve az olvasók figyelmét.

A tervezett május 27-i gyászszertartás, az újratemetés egyértelműen politikai gesztus. Éppenúgy, mint ahogy az volt Rajk László, Nagy Imre vagy Horthy Miklós magyarországi újratemetése. A már beharangozott, Románia és hazánk között már is feszült viszonyt eredményező esemény árnyékában a székelyudvarhelyi politikusok (elsősorban az RMDSZ-szel rivalizáló Szász Jenő) és a katolikus egyház magyarországi, valamint romániai vezetői elfeledkeznek arról a tényről, hogy Nyírő Józsefet 1919-ben kiközösítették a római katolikus egyház közösségeiből. – Ebből következően értelmezhetetlen az erdélyi és magyarországi katolikusok hozzáállása a székelyföldi ceremóniához, ahol is, az író végrendeletével nem egészen összeegyeztethető módon, nem a holttestét, hanem csak a hamvait akarják elhelyezni… úgy, olyan módon, hogy a távoli város temploma a radikális nacionalisták zarándokhelye legyen. A tervezett egyházi-politikai esemény előtt morális kötelesség e kérdésnek a tisztázása: miként lehet egy „kiugrott papot” a katolikus egyházközösségből eltávolított személyt feloldozás nélkül újratemetni?

A gyászszertartás politikai vonatkozásai is megérnek egy misét… Hazánkban, ahová a több mint vitatott múltú Horthy Miklós földi maradványait visszahozták az egykori kenderesi birtokára, ahol szobrot emelnek a négy zsidótörvényt aláírt egykori kormányzónak és utcákat, tereket neveznek el róla – még csak-csak érthető a Wass Albert, Nyírő József, Kecskési Tollas Tibor körüli hozsannázás. De mint az Európai Unió tagállamnak, Románia fegyverbarátjának és szomszédjának alaposabban át kellene – illene! – gondolni a tervezett politikai kalandot.

Nagy író volt? Halhatatlanja a magyarországi és erdélyi irodalomnak?… – Mindezt majd a késői, a későbbi utókor majd eldönti. Ma itt él két nép és számos nemzetiség egymás szomszédságában. Erkölcsi, politikai kötelességünk, hogy az emberek milliói békében éljenek és ne ellenségként tekintsenek egymásra.

Ha így tesznek a társadalmi életünk irányítói, akkor – ha valóban nagy és jelentős író volt – maga Nyírő József is rábólintana a túlvilágról.

Néhány évvel ezelőtt – már a Ki menti meg Wass Albert lelkét című tanulmány megírása után – az egyik írásban figyelmeztettem olvasóinkat (a társadalmat), hogy a magyarországi szélsőjobboldali hordák nem fognak megállni a budapesti Kossuth Lajos téren… A figyelmeztetés hiábavalónak bizonyult. 2010 óta ismert: hazánkban 1944 óta először ülnek ismét neonáci képviselők a Parlamentben – Magyarország és az Európai Unió legnagyobb szégyenére.

*

Nem adta meg az illetékes minisztérium az engedélyt a román vasúti igazgatóságnak arra, hogy a Boldogasszony Zarándokvonat szállíthassa Magyarországról Erdélybe (Székelyudvarhelyre) Nyírő József író, publicista és hungarista nyilaskeresztes párti politikus földi maradványait. Nyírőt – a tervek szerint – május 27-én temetnék újra, de a politikailag feszült román-magyar viszonyok közepette az esemény bizonytalanná vált…

Fráter Olivér, a temetés szervezője bejelentette: az újratemetés azon rendezvényei, amelyek a román államvasutak részvételéhez kötöttek, elmaradnak. A szervező közölte az újságírókkal, hogy változatlanul várják a román kormányzattól a szokásos diplomáciai csatornákon történő tájékoztatást, azt, hogy a földi maradványokat – ti. az urnát – miként lehet beutaztatni Romániába.

Az újratemetés szervezői – többek között Kövér László, az Országgyűlés elnöke – a nemzetközi hírügynökségeken, a Duna Televízión keresztül – közölték, hogy szombaton (május 26-án) Budapesten, a Kerepesi úti sírkert Nemzeti Pantheonjában ravatalozzák fel Nyírő József urnáját, az író tisztelői itt tiszteleghetnek az erdélyi író hamvai előtt.

Szemenyei-Kiss Tamás

Felhasznált irodalom:

Hungarista Mozgalom Hírszolgálata Irattár (OSZK Kézirattár, fond 567 jelz. gyüjteménye)

Ki menti meg Wass Albert lelkét? (A Hét, Marosvásárhely, 2007)

Szemenyei-Kiss Tamás: Halált virágzik most a türelem (Új Kelet, 2007)

Miközben a teljes magyarországi lakosság 16 százaléka tervez külföldön munkát vállalni, 7 százaléka kivándorolna, tehát befogadó országába huzamos ideig le is telepedne. A TÁRKI arra is rámutatott, hogy a leginkább nacionalista Jobbik szavazók 32 százaléka hagyná el Magyarországot és ez az arány is jelzi, hogy a szélsőjobboldali párt választóinak jelentős része a fiatalabb generációkhoz tartozik. Ezzek szemben a romák 26 százaléka hagyná el Magyarországot. A gimnáziumot végzettek 30 százaléka, az egészségükkel elégedettek 35 százaléka és a munkanélküliek 28 százaléka költözne külföldre.

Ausztria a legnépszerűbb úticél azok számára, akik kivándorolnának, ezt követi Németország, aztán az Egyesült Királyság, az USA és Kanada. “A kivándorlás céljaként a magyarok mentális térképen jobban látszik az USA és Kanada, mint a munkavállalási célú migráció esetében”–jegyzi a TÁRKI Észak-Amerikáról.

Amennyiben folytatódnak a jelenleg tendenciák, nem csak az alacsony születések száma okoz komoly demográfiai kihívásokat, hanem a fiatal, aktiv, idegen nyelveken beszélő generációk tömeges kivándorlása valóságos krízishez vezethet.

Még mielőtt a demokratikusból részben szabaddá változott ország pénzügyeiről és néhány, a civilizált kulturállamok lakói számára horrorisztikusnak tűnő, jelenségről számolnánk be, tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a hangoztatott 600 millió forintot érő „Tasnádi-villa” immár természetesen nem létezik, azt már régen magántulajdonba vette az egyik, az Orbán-kormány részeként emlegetett, minisztérium nagyhatalmú ura…

A kormány úgy egyébként 196,5 millió forintot – egy dolgozó 204 esztendei bérét – különített el az államfőváltás költségeire, ebből 150 milliót a leváltott államelnök új lakására, 46 millió forintot pedig Áder János kinevezett elnök beiktatási ceremóniájára (melyet, mint ismert, száz, véletlenül a Sándor-palota környékén tartózkodott turista tekintett meg).

A volt államfő vagyonnyilatkozata szerint – akinek most, a magyarországi média tájékoztatása szerint lakásproblémái vannak – három nagyméretű budai családi ház, ténylegesen luxusvilla, tulajdonosa, ezek mellett egy belvárosi lakás és egy Budapest környéki nyaraló is szerepel bevallásában.

Mint ismert: Schmitt beköltözése után a Sándor-palotát és az elnöki rezidenciát 15 millió forintért újították fel, a „doktor” hivatali idejében 9,5 millió forintért vásároltak új padlószőnyeget, a bútorokra 4,7 millió forintot költöttek. Az államelnök 2,5 millió forintért még zongorát is vásárolt – az új függönyök, párásító készülékek, konyhai berendezések és képzőművészeti alkotások költségeit nem hozta nyilvánosságra az Elnöki Hivatal sajtóosztálya.

Amit viszont a nyomorúságos körülmények között élő tömegeknek tudni kell: Schmitt Pálnak – az élete, jobb esetben az Orbán-kormány végéig – havonta bankszámlájára utalják a mindenkori államfői tiszteletdíjának összegét, amely jelenleg a köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese, tehát 1 millió 507 350.- Ft. Ezen kívűl, ha kéri (és miért ne kérné?), autót és hozzá sofőrt is kaphat. További „munkáját” segítendő: kétfős titkári személyzetet, külön irodát és haláláig ingyenes egészségügyi ellátást biztosít számára az Orbán-adminisztráció.

Talán nem lenne szükséges emlékeztetni újságíró kollégáinkat Magyarországon – és olvasóinkat világszerte – arra a figyelmen kívűl nem hagyható körülményre, hogy a botrányos körülmények között lemondott Schmitt Pál Kádár János alkirálysága idején miniszterhelyettesi rangban szolgálta a kommunista rendszert és kinevezését követően baráti kapcsolatokat épített ki azzal az amerikai milliárdossal, akit korábban a Hungarista Mozgalom bőkezű támogatójaként ismertek MagyarországonOrbán Viktor… A közép-európai ország Szeretett Vezére az utóbbi fél évben takarékosságra intette élettársát, Lévai Anikót. Így a közelmúltban (a már tulajdonában lévő, az ország különböző területein található földbirtokai mellett) „csak” a néhai József főherceg egykori majorságát, az 5663 kat. holdas birtokot szerezték meg – a hatalmas, 24 aranykoronás földterületen lévő ingatlanokkal, a főherceg kastélyával együtt.

A magyarországi „Kristallnacht” még várat magára… Az idegenszívűeknek nevezett személyek vagyonaira a jelenleg regnáló kormány csak részben tette rá kezét. Jelentős részben, de már rátette. Hivatalosan még lehet bankbetétje, nyaralója is az ellenzéki politikusoknak… de a korábban még szabad sajtóra bilincs került, és ha valaki kórházba visznek a Kárpát-medencében, akkor arről először az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AVH-t) – a titkosrendőrséget – értesítik az egészségügyi intézmények.

Az Országgyűlés Hivatala jelenleg – a parlamenti weboldalon közzétett adatok alapján – havonta összesen 333 millió forintot fizet ki az ún. népképviselőknek tiszteletdíjként és lakhatási támogatásként. Nem mintha ilyen fizetés illetve vagyoni helyzet okán rászorulnának (hiszen már maga a képviselői elfoglaltság is másodállás legtöbbjüknek!), de ismert a mondás: “Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdődik a politikus”.

A népképviselők alapdíja 231 900.-Ft volt 2010-ig, melyhez többféle jogcímen jártak kiegészítések. Orbán Viktor kétharmados többsége ezt úgy alakította át – szinte megvásárolva a párttagság lojalitását – hogy a képviselői tiszteletdíjat 745 000.- forintra emelte havonta, ehhez még 149 000.- forintot tett hozzá az első, 74 500.- forintot a második bizottsági tagságért. A bizottsági elnököket 223 500.- forint, az alelnököket 149 000.- forint pótdíj illeti meg. Ezen kívűl minden képviselő számára biztosították a mobiltelefon-használatot, a személygépkocsival rendelkezőknek 5000 kilométer megtételéhez szükséges üzemanyag árát is számlájukra utalják minden hónapban.

Lakhatási támogatás helyett a párttagság szociális helyzetére igen érzékeny kormányfő négycsillagos szállodában biztosít pihenőhelyet – vagy, ha úgy kívánják, egy-egy kétszobás lakást.

Magyarországon az óvatos számítások szerint 600-700 ezer cigány ember él – ezek nagy többsége nyomorog. A gyermekes családok 41%-a, a nagycsaládosok 60%-a nincstelen szegénynek számít. A nyugdíjasok 50%-a tengeti életét nyomorszinten és hasonló, vagy még rosszabb helyzetben vannak a tartós betegségben szenvedők, a hajléktalanok tízezrei.

A kivándorlások, öngyilkosságok és a nélkülözések miatt rövidebb életkorban bekövetkezett elhalálozások miatt 10 millió alá csökkent Magyarországon a hivatalosan elismert „többszörösen hátrányos helyzetben élők” száma 1,1 millió fő – de ténylegesen a statisztikai hivatal háromszorosával számolhatunk.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint magyar gyermekek 20%-a él az Európai Unióban általános szegénységi szint alatt. A gyermekkorú lakosság körében megdöbbentő az alultápláltak száma – ma, 2012-ben több tízezer gyermek éhezik Magyarországon.

Szemenyei-Kiss Tamás

Budapest

2012. május 18.

- Majd egy éve azt mondta lapunkban, hogy a kisembert nem igazán érdekli a demokrácia ügye, és ameddig nem korog a hasa, nem fog lázadni. Még mindig így látja?

– Egy év alatt tovább romlott az ország helyzete, nemzetközi megítélése. Mára mindennaposak az Orbán-kormány tevékenységének külföldi kritikái. Ezen nincs mit meglepődni, hiszen ha valaki a demokrácia, a jog és a piacgazdaság ellen lép fel, az a józan ész ellen tesz. Így pillanatok alatt elillan az országba vetett bizalom, ami tovább rontja a mutatókat és a kilátásokat. A kormány kipaterolta az IMF-et, hogy kénye-kedve szerinti törvényeket hozhasson, mert a jelenlétében nem tehette volna meg. Majd amikor ezekkel már bebetonozta a hatalmát, újra hozzá fordul. És még Orbán a sértődött, hogy nem adnak újabb hitelt, amíg a jogbiztonságot helyre nem állítják Magyarországon. Ócska trükk, de otthon bejön: miközben arról dumálunk, hogy a külföldi tőke nem hagyja az országot kimászni az adósságcsapdából, újabb kölcsönökért állunk sorba. Ami egyébként következetes és józan politikával könnyen elkerülhető lenne.

- Az Orbán-féle kettősbeszéd-kábítószer még mindig hatásos.

– Igen, mert a lakosság többségét nemigen érdeklik ezek a témák, amire – főleg vidéken – még rátesz egy lapáttal a közmédia nyújtotta egyoldalú tájékoztatás. Egy normálisan kormányzott országban demokratikus és kiszámítható politikával hamar vissza tudnák szerezni a bizalmat, és semmi szükség nem lenne egy újabb csomagra. A mostani káosz helyett normális mederbe kerülne a gazdaság, lemenne a CDS-felár, megindulnának a befektetések, és három-négy év múlva be lehetne vezetni az eurót.

- Nem ön az egyetlen, aki azt mondja: Magyarország nem normálisan kormányzott ország.

– Nem, mert megbetegedett. Nagyon rég volt egészséges, de a hazugság rohamosan rontja az állapotát. Beteg, mert hazug. Velejéig átitatja a kettős beszéd, a mindent kontrollálni kívánó hatalom hamis propagandája és az erőtlen, széttagolt ellenzék nyávogása. Amit a hatalom művel, attól déjà vu érzésem van. A disszidálásom előtti kádári időkre emlékeztet: még mindig nem az a lényeg, mi történik, hanem az, hogy ki csinálta. Lásd Plagi bá vagy Gyurcsány botrányát. Az előzőnek felállva vastapsot adunk, a másodiknak – pedig még bizonyíték sincs – azonnali távozását követeljük. A demokrácia egyik biztos ismérve, ha elmondható: mindkét fél ugyanúgy reagált volna akkor is, ha a másik fél embere követi el ezt a csalást. Pontosan ennek, a demokráciának, az objektivitásnak a hiánya derül ki abból, ahogyan most a Gyurcsányra vetődött gyanú miatt reagálnak. Aki Schmittet védte, az most támad, és fordítva. Ilyen a világon nincs! Ez nem jobb- és baloldal, ez az elemi demokrácia kérdése. Aki hazudott, csalt, az menjen. Gyurcsány is, ha bebizonyosodna róla. Persze egyelőre a gyanúsítgatások folynak. Más szóval: a tollforgatóknak politikai nézeteiket félretéve kellene oknyomozniuk és bizonyítaniuk. Egyébként ha nálunk, Kanadában egy vezető politikus leterroristázná a (nyikhaj, senkiházi) tollforgatókat azért, mert kiderítették az igazságot, öt perc múlva mennie kellene a közéletből. Örökre. Magyarországi beszélgetőtársaim elintézték egy kézlegyintéssel: „Mit vártál? Ez Magyarország!” De mindenkiből ömlik a panasz a gazdaság helyzete miatt. Az emberek nem látják a kettő közötti egyértelmű összefüggést. És ez baj. A tojásárak fontosabbak, mint a demokrácia sorsa…

- Lát olyan alternatívát, amely sikerrel rádöbbentheti őket, hogy nem lehet behúzott nyakkal várni, míg teljesen ellehetetlenül az életük?

– A baj az, hogy hiányzik egy konzervatív politikát folytató, józan jobboldali párt.

- A Fidesz is jobboldalinak vallja magát. Meg konzervatívnak. Sőt, demokratikusnak is.

– Az igazi jobboldal legfőbb jellemzője – ahogyan Nyugaton – a kis államapparátus, a decentralizáció, az önkormányzatiság növelése, az alacsony vagy csökkenő adók. Ez a normális. Ennek itt épp az ellenkezője valósul meg, negligálva – többek között – a demokrácia és az önkormányzatiság fejlesztésére irányuló sokéves és sokmilliárdos kanadai segélyprogramokat is. Nem beszélve a Jobbik nyíltan náci megnyilvánulásainak eltűréséről. De mondhatnék mást is: egy normális országban a Mercedes-gyár avatásán a jelenlegi miniszterelnök mellett ott lettek volna az elődök is, akik ezt a beruházást annak idején tető alá hozták.

- Már beszéltünk róla: itthon természetes dolog idegen tollakkal ékeskedni.

– Az is természetes, ha a volt vezetőket lejáratjuk, mocskoljuk, ha mód van rá, börtönbe zárjuk. Ha sikerül leváltani, Orbán is ilyen elbánásra számíthat. Egy normális országban méltósággal vonulhatnak nyugalomba az ország volt vezetői. Gondoljon csak a Clinton–Bush Haiti Alapítványra. El tudja képzelni, hogy itthon – mondjuk a rákos gyerekek megmentéséért – két volt vezető összefogjon?

- Még az ország megmentéséért sem. Meg is látszik rajtunk.

– Nem csoda. A hazug propaganda az egyre romló gazdasági mutatókat fedezi olyan, a közmédiából is ömlő mesékkel, mint „az ország elleni támadások”. Akik segítenek az ország süllyedéséhez falazni, azok a jó fiúk, akik pedig szót emelnek a demokráciáért vagy csak azért, mert látják az őrült gazdaságpolitikát, azok hazaárulók. Pedig jobboldali közgazdászok is, mint jómagam, a számok alapján bírálunk, mert féltjük a hazánkat. Az ország belekerült egy olyan spirálba, amelyből igen nehéz visszafordulni. Az idén már az ipari termelés is csökken, sebezhető a forint, az államháztartás hiánya mostanra gyakorlatilag az egész éves keretet felemésztette. A kormány lázasan kutat új adók kivetésének lehetősége után, mert a kiadások – a hű pártkatonák bőséges finanszírozásával – magasabbak, az adóbevételek meg alacsonyabbak, mint amire számítottak. Teszi ezt szerkezeti reformok beindítása, a kiadások csökkentése helyett. Még mindig a kádári érára jellemző ötvenszázalékos elosztási ráta létezik Magyarországon. A GDP felét osztja vissza az állam. Még mindig egymillió új munkahelyről meg Európa legversenyképesebb gazdaságáról ábrándoznak, miközben a kontinensen nálunk a legmagasabb néhány adóteher, például az áfa. És még mindig van pár millió ember, akiknek ez az ellentmondás nem tűnik fel. A beruházások évről évre csökkennek – az idén is vagy öt százalékkal –, ami egyértelmű előjele a jövő évi fejlődési kilátásoknak. Nyolc év téblábolása, talicskázás meg Nokia-dobozos amortizálás után most a lenullázás folyik. Az új autópályák kivételével a legtöbb létesítmény lerobbant állapotban van. A buszok, a vonatok, az iskolák, a kórházak, a magánházak jó része, a közterületek, köztük játszóterek, parkok – lehetne sorolni. Szűkebb hazámban, Miskolctapolcán félelmetesen meredezik az egykori legnagyobb szálloda csontváza, és a hajdan híres, de tönkrement strand medencéit is felverte a dudva. Borzasztó képek fogadtak sok helyen, még a főváros központjában is. Soha nem láttam ennyi bezárt üzletet a Kígyó utca környékén, nem beszélve a budai Duna-parton omladozó Ybl-bazárról.

- Pedig a vezetők szerint jó irányba halad az ország.

– A spanyolok pánikba esnek, ha az állampapírok hozama hat százalék fölé emelkedik, nálunk meg normálisnak tartják a kilencet. Pedig köztudomású, hogy hét százalék felett ez nem tartható állapot, még a gazdaság fejlődése mellett sem. A legborzasztóbb azonban az emberek egymás iránti bizalmatlansága. Hazánk jelenleg a társadalmi tőke rangsorában (amelynek legfontosabb mutatója, hogy mennyire bíznak meg az emberek egymásban) a világban a 77. helyen áll – Szenegál és Zimbabwe között.

- Ilyen körülmények között mire számíthatunk?

– Semmi jóra. Az ország külföldön elvesztette a hitelét, s ez egyre szűkülő gazdasági lehetőségeket vetít előre. Ez a szélsőségesek kezére játszik, emiatt mindennaposak a náci kirohanások, amelyek már a parlamentet is elérték. Pedig huszonkét év alatt felépülhetett volna egy közép-európai Dánia vagy Hollandia, amelyek a világ legboldogabb országai közé tartoznak. A demokrácia, a tolerancia, a szabadság és a jómód helyett azonban korrupcióba és demagógiába süllyedtünk, ami az emberek teljes kiábrándultságához vezetett. Amit most egy avítt, letűnt, szomorú világ újjáélesztésével próbálnak leplezni vagy korrigálni. A kérdés csak az, hogy a végállomás egy új Szálasi lesz-e, vagy megússza az ország egy Horthyval.

Hegedűs Eszter

***

Dr. Tibor Frank

 Született 1955-ben Miskolcon. 6 diplomája van. Dr. Oec. (közgazdaság doktora) cimet 1986-ban Budapesten szerzett kitüntetéssel, emellett matematika, tudomány, történelem, és business (külkereskedelem valamint turizmus) diplomái vannak.

7 évig felsőoktatásban tanitott Budapesten, idegenvezető volt, megalapitotta a Kádár-rendszer első magán utazási irodáját, valamint a rendszer egyetlen magán-iskoláját.

1986 –ban kalandos körülmények között disszidált családjával, és egy évi németországi menekültélet után Kanadába vándorolt be 1987–ben. Itt pizzafutárként kezdte, majd – ahogy 1997-ben megjelent életrajza, (Csontos Janos: Egy Vilagpolgar Vallomasai), mondja, villámsebességű kanadai karriert futott be.

Ide érkezése után másfél évvel már a hamiltoni Effort Trust General Manager-e, majd a torontoi Stamm Economic Research elnök-helyettese. 1991-ben Art Eggleton torontói polgármester nemzetközi tanácsadója, es vele alapitja meg a Kanadai Urbanisztikai Intézet Nemzetközi Program Irodáját, amely nehány év alatt nemzetközileg elismert, világszerte irodákkal rendelkező céggé vélt vezetése alatt.

Dr. Frank ezután 15 évig mint a Kanadai Urbanisztikai Intézet vezérigazgatója több mint 100 országban dolgozott gazdasági segélyprogamok implementációján. A Világbank , az ENSZ es az OECD altal felállitott testület, “Kezdeményezés a Pénzügyi Decentralizációért”, kanadai kepviselője, majd szinten Kanadát képviselte az isztambuli Habitat Ensz konferencian, valamint az ENSZ Szakmai Tanácsadó Testületében, amely a világ követendő projecteit dijazta (Technical Advisory Committee for Best Practices). 1998-ban a “Nemzetkozi Ki-Kicsoda a Szakmaban” tiszteletbeli taggá választotta. 5 evig volt vezetőségi-tagja a Kanadai Magyar Kereskedelmi Kamarának. Megnyito beszédét tartott tobbek kozott az ENSZ Fenntarthato Fejlődesi Világ Fóruman (Johannesburg, 2002), valamint a Világbank Infrastrukturális Fejlesztési konferenciáján St. Petersburgban 1999-ben. Több száz publikáció, kézikönyvek, oktatási anyagok, és több mint 50 országban tartott konferencia-előadások jelzik nevét.

A világ minden részén kitüntetések sokaságát kapta munkásságáért. Pl. tiszteletbeli állampolgár a Fülöp-szigeteken, Havana város aranykulcsával jutalmazták meg, Szlovákiában megkapta a legmagasabb kormány-kitüntetést a közigazgatási reform végrehajtásában való részvételéért.

Az általa kifejlesztett programok során a rendszerváltástól kezdve egészen az ország EU csatlakozásáig Magyarországra is több milliard forint értékű segélyprogramot vitt, amelyek elsődlegesen az önkormányzatiság fejlesztésére, a demokratikus tervezési módszerek elsajátitására, település-fejlesztésre, valamint a kormány ezeknek az alapelveknek megfelelő vezetésére (es a törvényhozásra) összpontosultak.

Otthon is sok elismerést kapott, igy Göncz Árpád 1999-ben Koztarsasagi Elnöki Aranyéremmel ismerte el a “Kanada és Magyarország kapcsolatának fejlesztésében játszott szerepet”, majd a forradalom 50-ik évfordulóján Sólyom Lászlo Köztársasági Elnök a Köztársasági Érdemérem Tisztikeresztjét adományozta dr. Frank Tibornak a “magyar demokracia fejlesztésében szerzett eredményeiért”. Sok önkormányzati kitüntetést is kapott, peldaul Pesterzsébet csatornázásáért, Tallinn, Vilnius , Riga, Tuzla Canton és más városok fejlesztéséért.

A már emlitett magyar nyelvű életrajzi könyv mellett néhány éve jelent meg angolul is életrajza, Csontos János munkája, a “Flowers in the Backyard”. Tibor 38 éve nős, két gyermekük és két unokájuk van, akik Vancouverben illetve Ausztráliában élnek.

Ezen kívül, az eddig közösségi rádióként nyilvántartott Klubrádiót kereskedelmi adónak tekintheti a Médiatanács, ami annyit jelent, hogy több tíz millió forintos díjakat szabhatnak ki arra a frekvenciára, amitől a tavalyi év végén próbáltak megfosztani a baloldali rádiót. Egy bírósági ítélet ugyan részben hatályon kívülre helyezte a Médiatanács a Klubrádió beszüntetésére tett kísérletét, Madur László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának szocialista tagja elmondta, hogy a mostani törvénymódosítás lehetővé teszi azt, hogy a kétharmados többség jogszabályi hátteret teremtsen ahhoz, hogy ne kelljen végrehajtani egy bírósági döntést.

“Visszamenőleges hatállyal bíró rendelkezést hoznak arra, hogy akkor zárjuk be a Klubrádiót, amikor csak akarjuk”–mondta Mandur a kormánypárt terveiről. Lendvai Ildikó MSZP-s képviselő szerint, ha a Klubrádió mégis hozzájut a 92,9 MHz-es frekvenciához, a törvénymódositás lehetővé teszi azt, hogy ez ne térítésmentesen történjen. A szocialista képviselő szerint házszabályellenes a Fidesz törvénymódosítása, mivel olyan kérdésekben szorgalmaz változást, melyek nem szerepeltek az eredeti törvényjavaslatban.

Néhány olyan dokumentumot ismertetünk, melyeket – ki tudja miért? – a magyarországi kormányzat illetékesei, a félig szabad média tulajdonosai (vélhetően egzisztenciális okokból) nem hoztak nyilvánosságra. 2012. május 3-i dátummal az alábbi bejelentés érkezett a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályához, dr. Szűcs Andráshoz:

„Tisztelt Ügyész Úr!

…A Budapesti Fegyház és Szigorított Börtönben az őrök egy része, jól látható szélsőjobbos – horogkereszt és egyéb – tetoválásokat visel. Érdemes tanulmányozni az internetes Facebook-ot, ahol a Budapesti Fegyház és Szigorított Börtön őreinek egy része II. világháborús horogkeresztes tankok előtt pózol, vagy olyan képeket tesznek fel, melyek még a közismerten náci szellemiségű internetes orgánumokban sem láthatók.

A nevezett Kocsis Zoltán bv. őrnagynak is ilyen tetoválás látható a bal alkarján, melyet büszkén mutogat kollegáinak. – És bár Kocsis őrnagy illetve Szikora László bv. alkalmazottak ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásért és hivatali visszaélésért (a Btk. 225. És 226.§ 1. bekezdésébe ütköző bűncselekmények elkövetése miatt) büntetőeljárás van folyamatban – az őrség tekintetében semmiféle változás nem tapasztalható…

A helyzet napról napra romlik. – Minden létező módon zaklatják Tasnádi Pétert, a fegyház bv. orvosa, dr. Kocsis Erzsébet (jogszabályellenesen felülbírálva a szakintézmény, az IMEI által elrendelt terápiát) a súlyos betegségben szenvedő betegnek nem adja oda gyógyszereit. Esetében az is felvethető, hogy miként nyilvánulhat meg egy orvos börtönőrként?… S történik mindez szélsőjobboldali érzelmeiket nem is tagadva, rasszista és trágár kiabálásokkal tarkítva. A bevallottan, köztudottan zsidó származású fogvatartott pedig kiszolgáltatva tölti napjait, mindenféle segítség nélkül…

Dr. Wolsky Luca, szakorvos, Tasnádi Péter strasbourgi jogi képviselője”

Csóti András vezérőrnagyhoz, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokához címzett beadványában (ikt. szám: 898 / 2012 / I-II) Tasnádi Péter fogvatartott az alábbiakat közölte:

„Tisztelt Tábornok Úr!

…Tegnap találkoztam egy felügyelővel az orvosi szobában, aki mindkét alkarját ott kötöztette be, mert állítólag ’íngyulladást’ kapott. A felügyelő alkarján több rasszista tetoválás látható. Délután 16.30 után ismét találkoztam a felügyelővel – miután már külső ellenőrzés már nem várható! – akkorra már meggyógyult, kötések már nem voltak a karján és a tetoválások ismét láthatóvá váltak…

Fegyveres testületek tagjai nem viselhetnek tetoválásokat, főleg nem olyanokat, melyek sértik mások önérzetét, vagy amelyek gyűlöletkeltőek. Kihangsúlyozom, nem az említett az egyetlen felügyelő, aki ilyen tetoválást visel…

Tasnádi Péter sk.”

A súlyos betegségekben szenvedő rab orvosi szakvéleményét tanulmányozva – melyben a G2000 BNO kóddal jelzett Parkinson kórtól kezdve immunhiány, agranulocytozis, organikus eredetű epilepsziás szindróma, látásvesztés az egyik szemén és idült obstruktív tüdőbetegség is szerepel – végképp’ nem hagyhatók figyelmen kívűl azok a körülmények, melyek a budapesti fegyintézetben (és vélhetően a többi magyarországi börtönben) tapasztalhatók.

A felsorolt diagnózisok majdnem egésze súlyos, krónikus lefolyású betegségekre utalnak. A forenzikus pszichiátria szerint a közel tíz börtönben töltött esztendő után már biztosan és jelentősen beszűkül az úgynevezett börtöntűrő képesség. A fegyház szigorú körülményei – még ha az említett rasszista, antiszemita, a náci koncentrációs táborokra jellemző megnyilvánulásokat figyelmen kívűl is hagynánk – az ítélet letöltése után esetleg hátra lévő szabad évek minőségét is rontják. Ilyen a Parkinson kór, mely a végstádiumában már akadályozza a beteget az önellátásban is. A folyamat rendszeres tornával, speciális étrenddel, és helyes gyógyszereléssel lassítható…

Jelenleg a budapesti fegyházban a nap 23 óráján keresztül csak üldögélni lehet egy szűk cellában. A fogvatartottak étrendje ismert: se zöldség, sem gyümölcs, sem egyéb, valóban tápláló és egészséges élelem.

Jelenleg orvosszakmai szempontból kimondható: hogy további fegyházi körülmények között töltött évek – ha ugyan egyáltalán túléli azokat – jelentősen megrövidítik Tasnádi Péter életét.

Természetesen, a leírt és megtapasztalt körülmények nem függetleníthetőek a Magyarországon tapasztalható közállapotoktól…

Miközben karhatalmi segítséggel ezer és ezer családot fosztanak meg a lakásuktól, tízezrek hagyják el az országot szabadságjogaik korlátozása és egzisztenciális helyzetük miatt. Származásuk okán embereket támadnak meg – nem ritkán gyilkosságokkal végződően – a szabadon szerveződő náci és hungarista szervezetek… több mint egymillió embernek nincs munkahelye… egyetlen zsidó ember tragédiája felett szemet húnynak e közép-európai országban.

A magyarok helyett egyetlen orvos, egy Lembergből (a mai Lvóv mellől) Magyarországra került izraelita, harcol kétségbeesetten sorstársáért…- vélhetően mindhiába.

Ma vele, holnap mással számol majd le a nemzetállam, és ha majd holnapután érted jönnek Tisztelt Olvasóm az „igaz magyarok”, már nem marad senki, aki szóljon érted!

A Kanadai Magyar Hírlap legfrissebb közleménye:

A korábbi tájékoztatásainkban is szerepelt Tasnádi Péter izraelita üzletembert – a Kanadai Magyar Hírlap hasábjain közzétett – így nemzetközi nyilvánosságot kapott – írásnak köszönhetően, a kínos helyzetbe került Budapesti Fegyház és Szigorított Börtönből május 14-én egy másik, Balassagyarmaton lévő börtönbe szállították. Értesüléseink szerint a fogvatartott üzletember észak-magyarországi Nógrád megyében lévő intézményben történt elhelyezése átmenetileg megkönnyítheti Tasnádi Péter helyzetét… A börtönben lévő személyt még a mai napon, május 15-én, meglátogatja jogi képviselője, aki kérvényezni fogja, hogy a Kanadai Magyar Hírlap újságírója – esetleg több más külföldi kollégája társaságában – személyesen is találkozhasson a súlyos beteg státusfogollyal.

Amint arról hírt kaptunk, a jelentősebbnek mondható magyarországi TV-2 televizió munkatársai forgatási engedélyt kértek, hogy a nyilvánosság is megismerhesse a KMH-ban közölteket – de a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nyilvánvaló okokból megtagadta a kérelmet, amely íly módon nyílt beismerése a kanadai lapban közzétetteknek.

Szemenyei-Kiss Tamás

Kocsis Sándor, a Horthy Miklós Társaság alelnöke jelezte: számolni kell azzal, hogy “támadást indít majd el a történelemhamisító liberál-bolsevik oldal” az ellen, hogy Adolf Hitler szövetségesének állítanak szobrot Magyarországon. A Gój Motorosok pedig fenyegetve megígérték, hogy amennyiben bárki megrongálja a két méter magasságú, Kücsön Norbert által alkotott faszobrot, a motorosokra mindenképpen számíthatnak Horthy-pártolói, mert ők ezt a szituációt ”gyorsabban megoldják, mint a bíróság.”

Marton Lajos, Kereki polgármestere elmondta, hogy a Horthy-szobort felállítását a község lakosságának 10 százaléka támogatta és erősen megosztotta az ott élő embereket. Ennek ellenére, a szobor körülötti közterületet is Horthy-térre lett átnevezve.

Egyre több közterületet neveznek el Horthy Miklósról. A Pest megyei Gyömrőn például a városközpontban lévő Szabadság-teret nevezték át a néhai kormányzóra emlékezve. Júliustól elsejétől a Horthy-téren található Gyömrő polgármesteri hivatala, mivel a városi testület képviselőinek többsége elfogadta a jobbik Sas Zoltán által beterjesztett változást.

2012 május 5-én Sashalom új rendezvénycsarnokában bált szerveztek Horthy emlékére, valamint a néhai kormányzó első egész alakos, köztéri lovas szobrának felállításáért gyűjtöttek adományokat. Ezen a rendezvényen a fideszes Kovács Péter polgármester, illetve országgyűlési képviselő is részt vett védnöki kapacitásban.

Horthy Miklós kormányzása alatt lépett hadba Magyarország a hitleri Németország pártján és ennek következményeként 200 ezer magyar katonát és 50 ezer munkásszolgálatost küldtek a Don-kanyarba, valamint félmillió magyar állampolgár a koncentrációs táborok és a Holokauszt áldozatává vált.

A megfigyelőknek feltűnhetett, hogy a nem kis számban katonai jellegű formaruhába öltözött tüntetők – valamelyik újnáci szervezet tagjai a tucatnyi, (Magyarországon szabadon szervezkedhető), paramilitáris organizáció emberei – ugyanazokat a transzparenseket mutatták fel a nemzetközi sajtó jelen volt munkatársai felé, melyet az Orbán-féle „szabadságharc” idején láthattunk a Fidesz MPSZ által rendezett felvonulásokon.

Miből telik a Jobbik Magyarországért mozgalomnak az ilyen és hasonló tömegdemonstráció megrendezésére, a közvéleményt egyre inkább befolyásoló orgánumok működtetésére, a katonai jellegű minihadseregek egyenruháira?…

Nos, természetesen abból is, hogy az önmagát demokratikusnak mondó kormányzat jelentős anyagi támogatásban részesíti a parlamenti pártot – ugyanakkor kétségtelen: az Iráni Iszlám Köztársasággal szoros kapcsolatokat ápoló Jobbik Magyarországért Mozgalom számára nyilvánvalóan nem elégségesek azok az összegek, melyeket számukra az Országgyűlés Képviselőháza utal és az a párttámogatás, melyet mindegyik parlamenti párt (illetve a választásokon minimum 1%-ot elérő pártok) kapnak.

„Az árják földje” – Irán – jelenlegi vezetője, Mahmud Ahmadinezsád, aki maga is a Pasdaran (perzsául: Sepah-e Pasdaran-e Enghelab-e Islami) Forradalmi Gárdájának az egyenruhásaként kezdte karrierjét, már több alkalommal fogadta Zazrivecz-Vona Gábor pártvezért, és támogatásáról biztosította a magyarországi „árjákat”.

A magyarországi médiában minderről csak a neonáci pártvezér 2008. október 23.-án elhangzott nyilatkozata alapján értesülhetett a nyilvánosság, mikor is a Jobbik elnöke kijelentette:

„Még az idén levélben fogok fordulni Mahmud Ahmadinezsádhoz – és Iránból jönnek ide…”

A Magyarországgal hadiipari egyezményt aláírt Németország ismert (radikális nacionalista eszmeiségű) filozófusa, Ulrich Schacht szerint úgy tűnik, hogy az Európai Unió hangadói folyamatosan keresik a problémát és megpróbálják magyarországi kormányzati struktúrát és a kabinet legitimitását támadni. – „A nemzeti kormány azonban, élén Orbán Viktorral, láthatóan nem szocialista, nem baloldali kormány. Ezzel szemben az Unió, különösen az Európai Bizottság, így működik, hasonlóan Barosso elnökhöz. Az Európai Bizottság elnökére politikai fejlődésének, a pályájának kezdetén a maoizmus és szélsőbaloldali eszmék hatottak… Ez jellemző a bizottság több tagjára is, ők igazán az antikrisztust idézik. A keresztény alapokon és normákon nyugvó államokat nemcsak, hogy elutasítják, hanem útálják, mint a pestist. Egyfajta, jakobinusok által inspirált politika segítségével homogén masszává, nyugat-európai Szovjetunióvá akarják változtatni Európát…” – olvasható eredetileg a Fidesz MPSZ orgánumaiban közzétett Schacht-interjúban, abban a kottában, melyből a mai délutánon az árja Zazrivecz-Vona Gábor vezényelte az utcákra vonult elégedetlenkedők kórusát.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki belügyminisztere útján természetesen nem gördített akadályokat a náci menetoszlopok elé – sőt, útlezárásokkal segítette a vidékről érkező buszok közlekedésének biztonságát – mintegy üzenve az EU-ellenes tiltakozóknak jelentette ki, hogy „Magyarország különösen megszenvedte Európa (értsd: az Európai Unió) eltévelyedését”.

A demonstráció vezérszónoka, mintegy magyarázatát adva a demonstrációnak, imígyen beszélt: „A Jobbik Magyarországért Mozgalom – szándékai szerint – nem csak azt szeretné belekiabálni a mai délutánba, hogy nem leszünk gyarmat, hanem azt is meg szeretné értetni a magyarsággal, hogy a cionista-liberális országpusztítók nyolcéves, a véres 2006-os eseményeket is magába foglaló, uralma alatt teljesedett ki az az elnyomó rendszer, amely a világot uraló erők magyarországi egységei segítségével a megsemmisülés szélére sodorta Magyarországot…”

A náci tüntetők több olyan felíratú táblát emeltek a magasba, melyeken utalás állt arra, hogy 2014-ben érvényét veszti a trianoni békeszerződés. „Erdély újra magyar föld!” volt olvasható az irredenták üzenetében.

Szemenyei-Kiss Tamás

Budapest, 2012. május 12.

Tasnádi Péter

Az Izraelből 1990 után hazatért kereskedőt két hónapja tartják fogva a budapesti Kozma utcai fegyházban, sértett lévén önbíráskodással, rablással és személyi szabadság megsértésével vádolva úgy, hogy ezt megelőzően is több mint kilenc esztendőn őrízték rabként valamelyik magyarországi fegyintézetben.

Amint azt a strasbourgi nemzetközi bírósághoz továbbított beadvány tartalmazza: a zsidó vallását nyiltan vállaló hatvankét éves üzletembert „minden nap, naponta többször teljesen meztelenre vetkőztetik az őrök előtt, le kell hajolnia, hogy megvizsgálhassák közelebbről a nemiszervét, és kézzel nyúlhassanak végbélnyilásába.” – Mikor mindezt meg akarta tagadni, akkor a horogkeresztes tetoválásokat illetve hungarista jelképeket viselő fegyőrök a fülébe súgták, hogy nem éli túl az ottlétet…

A magyarországi törvények hivatalosan nem teszik lehetővé a büntetés-végrehajtás alkalmazottai számára a tetoválásokat – azt sem, hogy a fogvatartottakat vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés érje.

Megszólalt Tasnádi Péter, a nemzeti kommandó ellenségképe

Hallgattam, jegyzeteimben és hangszalagon őríztem meg a Boross Péter irányítása alatt működött Belügyminisztérium és a Pest Megyei Rendőrkapitányság által tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat 1993. november 10-én.

„Nekünk meggyőződésünk az, hogy egy – a társadalomra súlyosan veszélyes – új tipusú, szervezett bűnözésről van szó és ennek a bűnelkövető társaságnak egyik legveszedelmesebb személyisége Tasnádi úr… Most már, az utóbbi háromszáz évben nem tarkón lőjük – hanem sajnos szabadon engedjük ezeket a bűnözőket.”

Az Izraelből Ausztriába, majd Magyarországra települt gyémántkereskedő szinte hónapok alatt több vállakozásba kezdett a rendszerváltást követően, többek között azokon a területeken is, ahol abban az időben Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány – az első és második Orbán-kormány belügyminisztere érdekeltségébe tartozó vállalkozások működtek.

„Édesapám magas rangú katonatiszt volt, édesanyám a külkereskedelemben dolgozott, nővérem rendőrként szolgált, sógoromat, Láposi Lőrinc rendőrtábornokot mindenki ismerhette az elmúlt évtizedekben. – Miközben természetesen mi is nagyon jól ismertük a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság első emberének, majd az állítólagos, mostanában önmagát horthystának nevező Boross Péter országos rendőrfőkapitányának a múltját… Jómagam az Izraelbe történt alijázás előtt a Magyar Honvédség titkos alakulatánál szolgáltam, később az egyetemi tanulmányaim mellett magánszorgalomból tanulmányoztam az összes marxista egyetemi, főiskolai tananyagot…

A Fővárosi Főügyészség kifejezett kívánsága és kérése volt, hogy minél súlyosabb tényállással gyanúsítsanak meg – majd ők később el fogják dönteni, hogy melyik anyag vádképes. Magyarországra történő áttelepülésem idején, mint gyémántkereskedő, igen komoly vagyonnal rendelkeztem. Az úgynevezett bűnüldözők most úgy állítják be ezt, hogy minden nagy vagyon mögött bűn rejtőzik. Úgy vélem: csak egyike vagyok azoknak az ezreknek, akiket ki akarnak fosztani – hivatalos formában bűnüldözésnek nevezve az eljárást…” – mondotta Tasnádi Péter izraeli-magyar kettős állampolgár.

Szikinger István alkotmányjogász, az állam- és jogtudományok kandidátusa – Tasnádi védője – a magyarországi jogállamiság értelmezéséről a fentieknél is horrorisztikusabb részleteket árult el, aki úgy gondolja, hogy védence ellen manipulált eljárások sorozata zajlik. Az egyetemi tanári állásából eltávolított jogtudós vélekedése szerint Tasnádi esetében nem a feltételezett bűncselekményekhez kerestek elkövetőt, hanem a gyanúsítotthoz (immár vádlotthoz) bűncselekményeket.

„Van erre egy kriminológiai szakkifejezés – közölte Szkinger – úgy hívják, hogy ’szélesítés’. Ha valakit elkapnak, és van egy vagy több, a terhére róható bűncselekmény, valamint feltételezik, az illetőről, hogy továbbiakat is elkövetett, akkor elkezdenek keresgélni.

Ez önmagában még nem lenne törvénysértő… Más a helyzet azonban, ha az illető előzetes letartóztatásban van, mert erre vonatkozóan az a szabály, hogy soron kívűl kell eljárni, a letartóztatás legrövidebb időtartamára törekedve. – De Magyarországon jelenleg egyre elterjedtebb felfogás, hogy a bűnüldözés érdekében engedni kell az alkotmányosság, a jogállamiság követelményeiből. Ez a nézet a törvényjavaslatok országgyűlési vitáiban is megjelent napjainkban, olyannyira, hogy a rendőrségi törvény szerint a beosztottnak a felettese jogellenes utasításait is teljesíteni kell. – Egy fedett nyomozó az ügy érdekében a szándékos emberölést kivéve, bármilyen bűncselekményt elkövethet: így akár gyereklányok megerőszakolása vagy mondjuk a füllevágás is megengedett tevékenységeik során…”

Amint arról a magyarországi újságírókat tájékoztatta Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvívője, a börtön őrein tetoválások lennének. Cáfolta azt is, hogy az alkalmazottaik szeméremsértő módon, a zsidó férfiak esetében gyakori körülmetélés megszemlélésével szórakoztatják egymást, miközben sértő megjegyzéseket tesznek. – Ugyanakkor megismételt újságírói kérdések után sem tért ki a BVOP szóvívője arra, hogy a börtönőrökön tiltott önkényuralmi jelképek lennének.

Szemenyei-Kiss Tamás

Budapest

2012. május 11.

Áder János államfő

“Hazánk a történelem során Európa védőbástyája is volt, mert megvan bennünk az a jóakarat és képesség, hogy amit mások leromboltak, azt újjáépítsük. Deák is erre építette anno a kiegyezést. Ma is szükségünk van kiegyezésre, csak ebből születhet meg belső békénk (…) Ez az új magyar kiegyezés 21. századi útja. Ez szolgálja hazánk nyugatos polgárosodását”–hangsúlyozta Magyarország új államfője.

Áder elmondta, hogy ”Magyarország polgáraként” szól a lakossághoz - és ezt követően többször is visszahozta a “polgári” jelzőt, mely 2002 után szinte teljesen eltűnt a fideszes lexikonból. Nem a privilégium világából érkezett a politikába. Elmondta, hogy szülei dolgos rábaközi emberek voltak, akik fontosnak tartották a tanulást. “Minden ember azonos állapotban születik és semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség”–idézte Áder Szent István intelmét.

Áder kétségkívül komolyabb, fajsúlyosabb államfő lesz mint amilyen Schmitt Pál volt. Mai komor beszéde is erre utal. Talán mondhatjuk, hogy Schmitt gyenge teljesítménye után ez nem is lehet annyira nehéz feladat. Ugyanakkor hiba lenne alábecsülni Áder politikai képességeit. Látok néhány hasonlóságot Áder és Stephen Harper között, annyiban hogy mindkét politikus általában rafináltan és precízen kalkuláló stratéga. Áder sikeres taktikázása Sólyom László 2005-ös megválasztása körül nyilvánvalóvá tette, hogy képességei messze felülmúlják a párthoz később érkezett, de ma hangoskodó és kevésbé tehetséges gárdát.  Lehet, hogy Áder is törekszik pártjuk markánsan jobboldali ideológiája felé, de általában figyelmes arra, hogy meddig mehet el ezen az úton és talán látja, hogy most kéne a Fidesznek is visszakanyarodnia.

Kétségtelen, hogy Áder ősfideszes és egyben pártkatona. Valószinű, az is marad. Még akkor is, ha most már a nemzet egységét hivatott képviselni. De az is valószinű, hogy a nem ősfideszes és az elméletileg nem pártkatona Schmitt Pálhoz képest, gondolkodóbb államfő lesz és felvállal néhány konfliktust az Orbán Viktor gépezetjeként műkődő kétharmados többséggel.

Magyarországi egy főre eső GDP európai összehasonlitásban.

A Cseh Köztársaságban az egy főre jutó GDP közép-Európa posztkommunista országai közül a legmagasabb, a cseheket pedig a szlovákok, aztán a lengyel követik. Ezzel szemben Magyarországot nem csak a csehek, szlovákok és lengyelek előzik meg, hanem a szlovénok, észtek, litvánok és a különösen szerény gazdasági teljesítményt nyújtó portugálok és görögök is.

De nem csak Magyarország csúszott le a vásárlóerő-paritást mérő tanulmány konklúziói szerint. 2000 óta Görögországban gazdaságilag fenntarthatatlan eszközökkel próbálták megőrizni a stabilitást az életszinvonal és a vásárlóerő területein, de a válság kirobbanása után ez a politika csődött mondott és most a kevésbé fejlett Portugália szintjén találják magukat. Olaszország is az uniós átlag alatt találja magát, pedig a kilencvenes években az akkor még kisebb – 15 tagból álló – EU-ban az átlagnál felüli fokozatot ért el ezen a skálán.

Magyarország ipari ágazata is stagnál. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint, márciusban összesen 0,6 százalékos növekedést mértek és ez a vérszegény emelkedés szinte kizárólag az autóiparból származik. Elképzelhető azonban, hogy az új magyarországi Mercedes-gyárnak köszönhetően, április adatai ennél valamivel kedvezőbbek lesznek. Ugyanakkor a KSH jelezte,  hogy az export-szektor stagnál, a belföldi kereskedelem pedig zsugorodik.

Kéri László az ATV Egyenes beszéd c. műsorában

A Schmitt-ügy mellett az Orbán-kormány az IMF-hez kapcsolódó viszonya és retorikája jelzi azt, hogy a jelenlegi Fidesz képtelen lesz a konszolidációra. “Van még a világon egy olyan tárgyalópartner aki egy pillanatig is komolyan veszik valamelyiküknek a szavát? Én komolyan sajnálom azt a Fellegi Tamást akit beküldtek ebbe a zsákutcába, mondván hogy: ‘Tamás, rohanjál! Rohanjál! Washingtonig, meg vissza!’ És akkor mindig elmegy Washingtonig és látja: zsákutca van a végén. Ezt csinálják vele hónapok óta. Itt kellett volna fél órára leülni és azt mondani: Fiúk, vége van, lebuktunk! Ezzel a hülye dumával fölsültünk.”

Kéri szerint becsületesebb helyzet állna elő ha a 250 fős Fidesz-frakcióból legalább egy valaki felállna és megkérdezné, hogy az Orbán miért fogadta el az összes olyen feltételt, vagy intézkedést, aminek bevezetésével már öt hónappal ezelőtt megkezdhették volna az IMF-es tárgyalásokat…és aztán felszólalása után a képviselő ott hagyná a Fidesz-frakciót és “mehetne kapálni.”

“Nincs meg a konszolidációhoz való morális tartalék. Ha a Schmitt-ügy után bármelyik fideszes képviselő elkezd morálról beszélni, akkor joggal röhögik ki mindenütt”–mondta Kéri az ATV-nek. Ráadásul a politológus arra is rámutatott, hogy a nemzetközi porondon elveszített tekintélyt és bizalmat nem tudják két év alatt visszanyerni.

“Egy gyanakvó, többszörösen megsértett nemzetközi környezet van, egy eltávolodott nemzetközi finanszírozói környezet, tehát mindenféle szempontból rosszabbak a gazdasági szempontok és nemzetközi feltételek”–mondta Kéri, rámutatva arra is, hogy 21 év óta először vittek ki több tőkét Magyarországról, mint amennyit behoztak. “Ennek a konszolidációnak ők már fölfalták a politikai előfeltételeit: morális tartalék nincs, már újabb meghodítható terület nincsen, amit meghódítottak azt pedig nem tudják működtetni”–tette hozzá.

Kérit az lepte meg legjobban, hogy fölöslegesen hódítottak meg mindent, mivel aztán égvilágon semmit sem tudtak kezdeni. “Ez a kétharmad arra volt elég, hogy rombolni és elfoglalni lehetett. De építeni semmit nem lehetett vele.

Kéri szerint a Fidesz-ciklus második fele nem álló víz lesz, hanem még ennél is lejebb megy Magyarország és a magyar társadalom. Három pólusra osztotta a politológus a magyar szavazókat. “Lesz egy folyamatosan zsugorodó Fidesz-tábor. Lesz egy borzasztó nagy gyanakvó tábor, akinek a fejében ott van még a nyolc év, de másképpen mint ahogy ezt a Fidesz gondolja. És van egy nagy nehezen megformálódó ellenzéki alternatíva, ahol iszonyú sok bölcsességre lenne szükség”–ecsetelte Kéri.

Kéri László szerint nem lehet még tudni, hogy ilyenkor – félidőben – ki lesz az, aki megszólítja az egyre nagyobb gyanakvó, de bizonytalan tábort. De az ellenzék még nem késett el azzal, hogy nem jelent meg egy kooperációt megtestesítő politikus. Kéri rámutatott arra, hogy 1992-ben a Fidesz volt a legnépszerűbb párt Magyarországon, 54 százalékos támogatottságával. Tehát a Fidesz egyedül népszerűbb volt mint a többi öt párt. És 1994-ben éppen, hogy becsúsztak a parlamentbe, Horn Gyula szocialistái pedig elsörpő győzelmet arattak. 1996-ban pedig Torgyán József Független Kisgazda Pártja (FKGP) volt a legnépszerűbb, mégis a Fidesz győzött két évvel később, természetesen az FKGP támogatásával.

Tehát úgy tűnik, hogy Magyarországon a félidős erőviszonyok nem sokat mondanak arról,  hogy mi lehett a következő választáson. A félidő inkább a kormányzati teljesítményről mond valamit. Kéri szerint az MSZP-SZDSZ azért tudott újrázni, mert éppen a félidőben miniszterelnök-cserével kezelték az elégedetlenséget.

“Amit az első két év alatt nem tudott megtenni a kormány, azt már a következő két évben – sokkal rosszabb feltételek mellett sem fogják tudni megtenni. Ezért nem hiszek a konszolidációban”–zárta beszélgetését Kéri László.

Freedom House

A Freedom House szerint “rendkívül szokatlan” ami  történt, hiszen Magyarország ”régóta szabad ország,” ugyanakkor a Fidesz 2010-es győzelme óta 13 pontot zuhant az ország a sajtószabadságot mérő skálán. A washingtoni civil szervezet elmondta: “Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló, koncentrált törekvése, hogy megragadja a média jogi és szabályozási kerete feletti ellenőrzést” váltotta ki a leminősítést. A 2011-es jelentés szerint Magyarország Bulgária szintjére süllyedt, e két országot követi Szerbia és Montenegró.

Kovács Zoltán államtitkár azonban keményen bírálta a Freedom House jelentését. “A Freedom House szerint a magyar demokrácia akkor volt a csúcson, amikor véleményszabadságukkal élő, békésen demonstráló állampolgárokra rendőrségi lovasrohamot vezényeltek, a rendőrök parancsra vették le azonosító jeleiket, a kormányellenes tüntetőket büntetlenül verhették, gumilövedékkel lőhették őket”–utalt az államtitkár a 2006-os, Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi beszéde után történt rendőri fellépésre. Kovács szerint akkor sem szólalt fel a Freedom House “amikor a Gyurcsány-kormány hátradőlve nézte a szélsőjobboldal radikalizálódását, a nyíltan rasszista “félkatonai” szervezet, a Magyar Gárda megalakulását és masírozását a magyar településeken.”

A Freedom House 2011-es jelentés a sajtó-szabadság körül történő mély, szisztematikus visszaélésekre és korlátozásokra összpontosít, nem pedig izolált, egyszeri esetekre, vagy anekdótákra. Tehát a washingtoni civil szervezet számára biztosan ijesztő volt az, ami a Klubrádió frekvencia-elvételi kísérlete körül történt, vagy éppen Lomnici Zoltán kiradírozása a közszólgáltai tévé híradójából, valamint a kormánypárthoz köthető, kilenc évre kinevezett Szalai Annamária vezetésű Médiatanács tevékenysége.

1984-ben a biológia-technika szakos Gyurcsány Ferenc írt egy szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Az ezt megelőző évben vette el feleségül Rozs Beatrixet, akinek testvére – Rozs Szabolcs – 1980-ban írta szakdolgozatát a Balaton-felvidéki szőlészetről és borászatról. Az esszé a polcra került és a mai napig a Rozs család balatonfüredi házában található a dokumentum. A Magyar Nemzet és a HírTV újságírói, vagy – Kövér László ideiglenes köztársasági elnök szavaival élve – “tollforgató terroristák” kiderítették, hogy Gyurcsány szakdolgozatának címe megegyezik sogoréval és a volt kormányfő írásának első 35 oldala is kisértetiesen hasonlíthat Rozs Szabolcs disszertációjára.

Azért írom, hogy “hasonlíthat” mert feltehetően nem fogjuk meg tudni, hogy valóban azonos-e a két dokumentum, mivel a pécsi oktatási intézményből eltűnt az irat. A PTE Természettudományi Karának dekánja viszont elmondta, hogy ez meglehetősen furcsa, hiszen a többi 1984-es szakdolgozat még megtalálható, csupán a volt kormányfő diplomamunkája hiányzik a gyűjteményből. Gyurcsány pedig – saját elmondása szerint - azóta sokat költözött és egyszerűen nem találja saját példányát. De a HírTv kérdéseire leszögezte: lehet,  hogy használta sógora diplomamunkáját. “Ha használtam, szeretném hinni, hogy tisztességesen megjelöltem a forrást”–jelezte Gyurcsány.

Én is ugyanezt szeretném hinni.

Mai Facebook bejegyzésében Gyurcsány Ferenc jelentősen emelte a tétet.

“Vádoltak anyósgyilkossággal, feleségcsalással, megvádolták gyerekemet, folyik a sukorói eljárás. Így élek, így élünk közel tíz éve. Az eszközök változtak, a célok nem: az első perctől el akarnak távolítani a politikából, pontosabban, politikailag meg akarnak ölni. Eddig nem sikerült, most sem fog sikerülni. Igazam van, és meg fogok érte harcolni”–írta Gyurcsány ma reggel a Facebookon. “Kezdjük azzal, hogy lopás miatt feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen, mert eltűnt a szakdolgozatom az egyetemről. Ki vitte el? Mostani vádlóim, hogy megnehezítsék, ellehetetlenítsék, hogy megvédhessem magamat? Polt Péter dolga lesz, hogy kiderítse, ki a bűnös”–folytatta a volt kormányfő. És holnap is folytatni fogja a Demokratikus Koalíció városligeti majálisán, ahol beszéde “a legújabb koncepciós vádról is fog szólni.”

Én viszont csak annyit várnék, vagy vártam volna jobboldaliaktól és baloldaliaktól egyaránt, hogy az elvárásoknak és a szabályoknak megfelelve diplomázzanak és talán kicsit kevesebb időt töltsenek a kiskapuk felfedezésével. És hogy az egyetemi irattárak dolgozói figyelmesebben őrizzék a dokumentumokat.

Nem hinném, hogy a hatvanas-hetvenes évek marihuánás-ködben tapogatózó, világbékében és testvériségben hívő hippinek kell lenni ahhoz, hogy azt merjük képzelni és álmodni, hogy egyszer Magyarországon is lesz olyan világ, ahol a politikusok és magasrangú kapcsolatokkal rendelkező személyek a mindenkire vonatkozó szabályok és elvárások mentén élnek, dolgoznak és virulnak.

John Lennon-nek azért ennél magasztosabb álmai is voltak.

Szélsőbaloldali Amerika-ellenesség, békemenetes hangulat

“A vízválasztó a békemenet volt, nem a tömege, hanem a jelszava miatt. „Nem leszünk gyarmat!” – hangzott a leninista ízű szlogen, amelyik bizonyára hitelesen cseng a harmadik világ valamelyik vezetőjétől, esetleg a Jobbiktól, de nem egy polgári párt híveitől. Orbán március 15-i beszédében mégis a jobboldal hivatalos jelszavává emelte, s ezzel végleg feladta a polgári fejlődésbe vetett hitet, mely az egyéni erőfeszítésekre alapozza egy ország sikerét, s helyette hivatalosan is meghirdette a populizmus útját. Itt nincs más feladat, mint lerázni a gyarmatosítók által ránk vetett rabláncot, s egyből kezdetét veszi a fejlődés”–fogalmazott M. Kovács Tibor.

Az újságíró elemzésében leszögezte: a Fidesz populista, szélsőbaloldali gazdasági retorikája teljesen ortodox irány, annyiban hogy ezt már többször is kipróbálták délamerikában a huszadik század közepén. Ezek szerint bármit is tesznek a gazdag, nyugati országok – akár segélyt adnak a harmadik világnak, vagy éppen külföldi cégek befektetnek fejlődő államokba – ezek az erők alapvetően mindig a lecsúszott népek további “kizsákmányolását” tervezik.

Mexikóban pontosan azt a retorikát hangoztatta, és a Fidesztől sem távol álló populista irányvonalat követte Lázaró Cárdenas, amikor az 1938-ban meghírdetett Amerika-ellenes politikája részeként államosította a Standard Oil-t és a Shell-t, ezzel pedig évtizedekeig lecsúszott gazdaságilag az országa. De vehetünk egy ennél kortársabb példát: Hugo Chávez nyugat- és kapitalizmus-ellenes venezuelai diktátor ugyan hatalomban tudott maradni 1999-es megválasztása óta, de hatalmának konszolidációját a magas olajáraknak köszönheti. Azért is mert politikája miatt az ott termelt olaj volumene 2000 és 2007 között harminc százalékkal csökkent.

“A Fidesz megoldása is a válságra adott rossz válaszból fakad, abból a tévhitből, hogy ez nem gazdasági válság, hanem a kapitalizmus válsága, és a nyugati út elbukott. Ebben már a választások előtt egyetértett a Jobbikkal. A Jobbik által támasztott kihívás pedig arra ösztönözte a fideszes politikusokat, hogy még erőteljesebben a Jobbik nyelvén kommunikáljanak. A „Nem leszünk gyarmat!” igazából a két párt közös jelmondata, így a populizmus folyamatát a Fidesz-tbor jobbikosodása is segíti”–írja a Hírszerző publicistája, aki szerint a Fidesz-konszolidációja és a populista-nacionalista és nyugatellenes kultúra térnyerése évtizedekeig megpecsételi Magyarország sorsát.

És még akkor is érezhetik a magyarok annak hatását, ha egyszer kormány-, vagy rendszerváltásra kerül sor. “A populizmus olyan mélyre ássa a politikai oldalak között az árkot, mintha több országban élnénk”–írja M. Kovács Tibor, és mintha obzervációja nem csak Magyarországra lenne érvényes, hanem az átpolitizált diaszpórára, illetve az összeomlásban lévő kanadai magyar közösségekre is.