Válasz Göllner András cikkére — A fideszes fasisztoid direkció tisztára mosásáról

2016 január 25 12:02 de.84 hozzászólás
See no evil / Morwenna Morrison

Dr. Göllner B. András (a montreáli Concordia egyetem emeritus professzora, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója) A pofátlanságnak Magyarországon nincs határa című cikkére reagálva… A szerzővel teljesen egyetértek. Mindazonáltal az ilyen Sayfo Omar-félék abból élnek, hogy az antiszemita-, rasszista- és idegengyűlölő-rezsim hű kiszolgálói, amiért is nem szarnak abba a tányérba, amelyből falatoznak. Talpnyalásaikból bőven csurran-cseppen a Júdás-pénz – ahogy ez köztudott. A jelenlegi rezsim kiszolgálói között is szét vannak osztva a tennivalók. Egyik részük Magyarországon belül fejti ki a gyűlöletkeltő nézeteit, másik részük pedig a külvilág felé tisztára mosni törekszik az állami szintre emelt fasisztoid direkciót (lásd a külhoni képviseletek […]

Read more ›

A pofátlanságnak Magyarországon nincs határa

2016 január 22 1:51 du.28 hozzászólás
Once upon a midnight dreary / Brandon Douglas

E hónapban a Mandiner című lap olvasói több cikket olvashattak Sayfo Omarról, az Orbán rendszer elsőszámú propaganda lapjának, a gyakran rasszista nézeteket valló Demokrata hetilapnak a főmunkatársáról. Legutóljára, maga Omar Sayfó is megszólalt a Mandiner oldalain, és arról tájékoztatta a lap olvasóit, hogy a kölni dom előtt zajló szilveszteri zavargások többsége “megvadult állatokként” viselkedő muzulmán volt. Jelen, és rövid reflexiómat nem is annyira Omar Sayfo, hanem Schwezoff Dávid cikke okozta, amelyben a zsidó származású budapesti aktivista megpróbálja tisztára mosni Bencsik András kollegáját, aki, mint köztudott, hosszas hazai polemizálása után most egy nyugati egyetem katedráján szeretné megkoronáztatni eddigi tevékenységeit. Schwezoff magyargyűlölettel […]

Read more ›

Taxisok, orvosok és tanárok: Kezd akadozni Orbán Magyarországa?

2016 január 20 9:20 de.112 hozzászólás
M. Petroff

Ha nem bízhatsz a jó győzelmében, akkor muszáj bíznod a rossz bukásában. Abban, hogy az önkontroll és a külső kontroll hiánya végül a Párt saját hatalmát is felemészti. És mintha lennének is már ennek jelei. A taxisok, orvosok és tanárok mozgolódása arra utal, hogy a tönkretett, agyonszabályozott és agyonfegyelmezett ország kezd akadozni. A bajokra pedig nincs orvosság, ez a rendszer javíthatatlan. Orbánék így, ilyen torznak, engedelmesnek akarták, és nem is áll szándékukban ezen változtatni, csupán a felszínen tartani. És megúszni. A szerveződések, amelyekről most hallunk, még biztosan nem hoznak változást, talán a következő forduló sem, de a sebben gyűlik a […]

Read more ›

Haramia-állam: Uber vs. budapesti taxisok

2016 január 19 4:56 du.9 hozzászólás
Taxisblokád Budapest belvárosában, január 18-án. Fotó: MTI.

Függetlenül a budapesti taxisok jelenleg zajló „uber”-kedésétől, jó lenne, ha lenne komolyan vehető politikai erő, amelyik végiggondolná az UBER-jelenség okait is. Mert nem az egyedüli ilyen kezdeményezés ez: az idegenforgalmi célokra magánlakást kiadók már régebb óta szembesülhettek azzal, hogy üzletük jelentős részét elhappolta az Airbnb, ugyancsak neten igénybevehető szolgáltatás. Ennek keretében a hálózaton lehet szállást foglalni szinte már bármelyik városban. Igaz, nincs szobaszervíz, reggeli, meg hasonlók, és a szálláshelyek legtöbbje se a városok turistaközpontjában van – de a „hivatalos” árak töredékéért. Ha megkaparjuk a rendkívüli olcsóság okait, azt is láthatjuk: nem a szerényebb szolgáltatás teszi lehetővé a gyakran 50-70 százalékkal […]

Read more ›

Lány cilinderrel, kutyával, karikával

2016 január 18 11:00 de.15 hozzászólás
Illusztráció: Emanuel M Ologeanu.

(Hazám – 2015-16 fordulóján) A levegő langyos, a város lágy, a versek szelidek. Nem tudom, honnan valók a sorok, amelyek belülről úgy símogatnak, mint kívülről a Nap nyugta előtti fénye. Már-már hihetetlen e szilveszter előtti benti-kinti béke. A kismetró lejáratánál az engem felismerő kiskutya orra felé nyújtom a kezemet, gyorsan, hevenyészve nyalja meg, mert dolga van. Egy lány cilinderrel a fején, hívja őt. Nem, a lány cilinderrel a fején, nem hegedült, mint a láttán, az a másik a fejemben. De mintha zenére táncolt volna, karikával a kezében. A kiskutya előbb a karikán, majd a lépésre tárt két vékony lábszára között […]

Read more ›

Az emberi természetről és Orbán ellenségéről

2016 január 17 9:14 de.19 hozzászólás
Painting human nature / Scott Sutton.

Nyilvánvaló, hogy készülődnek, és nyilvánvaló, hogy ellenünk. Merthogy rajtunk kívül nincs más ellenségük. A „terrorveszély” miatt ismét módosítás előtt álló alkotmány, és vele az állampolgári jogok extrém korlátozhatósága, részükről nyilvánvalóan a felkészülésnek már egy markánsan magasabb fokozata. Vajon mire készülnek? Miért lépnek a nyílt diktatúra bevezethetőségének útjára? Mert, bár ennek most semmi jele, tudják, hogy egyszer elpattan a húr. Tudják, hogy a legmeghunyászkodóbb népnél is egyszer betelik a pohár. És ha valakik, hát ők tudják magukról, hogy nem azok, aminek a Klubrádió párbeszédmániás műsorvezetői előtt mutatkoznak – a demokrácia és Bolgár úr nagy barátai. Nem ismeri az emberi természetet az, […]

Read more ›

Az én hazám

2016 január 16 8:12 de.18 hozzászólás
Bortnyik Sándor: Lámpagyújtogató

Hazám sok táján jártam már – fiatalkorunkban hétvégeken színésztruppot fuvaroztunk haknikra, hogy összejöjjön a saját lakás. Így nemcsak a Balatonnál, a Mátrában és a Lőverekben jártam, hanem a Tisza felső folyásánál lévő eldugott falvakban, Szeged környéki tanyaközpontokban is. A hevesi Mezőkövesdhez, meg a vasi Szombathelyhez, Körmendhez, a csongrádi Szenteshez nagyon szép élmények fűznek, a Zala megyei Göcsej tájegységhez meg gyerekkorom napfényes nyarai. Ma sem tudom eldönteni, hogy a világ legszebb útja a Pápáról Veszprémbe vezető, vagy a Kaposvárról Lengyeltóti felé Balatonföldvárra érkező? De a Váli völgy valahogy kimaradt. A tájat nyilván szeretném, hiszen – bár megfogott a Szentes környéki lapos […]

Read more ›

Kormányporta–Magyarország a vidám elégedettség hona

2016 január 14 8:55 de.10 hozzászólás
Happy people / Dejan-Bozinovski

Nem tudom, mekkora a 888.hu látogatottsága, kedvelői száma e pillanatban 16 ezer, ami azért nem egy akkora truváj egy nehéz pénzekből működtetett médiumtól. Az köztudott, hogy a portált erős kormányzati támogatással hozták létre, hogy ellensúlyozza némiképp az internet döntően inkább kritikus hangvételű hasonló fórumait. Szándékosan nem kormányellenes-t mondok, hiszen a 444.hu, a propeller, meg a hasonló portálok 2010 előtt sem kímélték az akkori kormányerőket, sőt ma sem kímélik az ellenzéket sem. Mivel híve vagyok a Mark Twain által megfogalmazott velős mondásnak: „Ahhoz, hogy a tényeket meghamisítsd, előbb meg kell ismerned azokat”, úgy döntöttem, körülnézek az eddig inkább lesajnálóan említett portálon. […]

Read more ›

Nyomorult Idők

2016 január 13 9:47 de.56 hozzászólás
Flowers of Corruption / Lilla Kuizs

Önéletrajzi elem. Diktatúrában születtem, életem cca. első felét diktatúrában éltem le, azt ismerem tehát a legjobban. Mint a radioaktív sugárzás, örökre a csontjaimba ivódott a diktatúra nyelve, stílusa, módszerei. És mégiscsak tegnap jöttem rá, miért volt könnyű dolga a kommunistáknak. Most meg ezeknek az újaknak. Egy cikk, egyetlen jelentéktelen, vacak kis írás hozta el a felismerést. Én magam nem olvasom a kormánysajtót, továbbá hevesen ellenzem, hogy az ellenzéki médiában szót kapjanak a diktatúra emberei. Értelmes vitára ugyanis alkalmatlanok, mivel vagy hazudnak, vagy hazudnak, vagy ha mégsem, akkor meg gyengeelméjűséget színlelnek, elvégre épelméjű ember biztosan nem találja vonzónak a gonoszságot, a […]

Read more ›

A jövő rejtélyes körvonalai

2016 január 12 2:58 du.8 hozzászólás
A Separate Reality / Alex Andreevby .

Az üzlet az üzlet. Ha hagyod magad továbbra is kifosztani, akkor te is kaphatsz tízmilliót. Vagy akár kétszer tízet. Ha hagyod, hogy mi, például a kislányom és a férje, Lőrinc szomszédom és az ő családtagjai, az L. Simon nevű kormánybiztosom és az ő, általam is tisztelt felesége néhány százmillióért, esetleg milliárdért földet, kastélyt, ilyesmiket vásárolhasson, akkor te meg a nálad szegényebbek pénzéből építhetsz magadnak új otthont. Az se baj, ha már van, hiszen ez nem erről szól Mi a tiedből, te az övékből – van evvel valami gond? Őszintén, érdemes a joggal szarakodni? Sőt odaépítheted a tiedet, ahova akarod, olyanra, […]

Read more ›

Jókedvű jótékonyság Magyarországon

2016 január 10 9:01 de. Jókedvű jótékonyság Magyarországon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Horpáczi Dávid fotója.

Kevés szívmelengető esemény történik manapság hazánkban, hát ne engedjük azt a keveset a feledés homályába veszni. Január 8-án 1 millió 823 ezer 600 forint gyűlt össze egy árverésen, ami a Léthatáron alapítvány (hajléktalanokat támogató szervezet) munkáját segíti majd. Már majd 10 éve született az ötlet az origo netes hírportál és a Kreatív – reklámszakembereknek szóló online hetilap – szerkesztőségében. Hamarosan csatlakozott az Index, a Figyelő, a HVG meg vagy kéttucatnyi sajtóműhely. Az újságírók az év végi ünnepek alkalmából sokféle ajándékot kapnak partnereiktől, a cégektől, amikről írnak, információkat szereznek. Nem nagyértékű tárgyak ezek – bár ma már egy album vagy egy […]

Read more ›

Bruck András: Jelentés a slamperájból

2016 január 9 10:30 de.32 hozzászólás
Gloomy Sunday / Andy Gunawan.

Momentán az őszinteség az egyetlen békés fegyverünk. Elmondani, amit látunk, hallunk, érzünk, tudunk. Nem azt, amit szeretnénk, amiben bízunk, amit remélünk, hanem azt, ami van: a kollektív lecsúszást, a gyakran egybefonódó egyéni és közösségi kilátástalanságot, az öngyilkos nemzeti önfeladást. Vagy a tükör volna ilyen torz? Mondták nem egyszer, természetesen gúnyosan, hogy engem olvasva azon kezdenek tanakodni, melyik karjukon vágják fel az eret. Nehéz döntés, elismerem, de még mindig jobb ezt saját magunknak megtenni, mint rábízni a hatalmon lévőkre. Merthogy pontosan ez jár a fejükben. Még sincs sztrájk, munkabeszüntetés, népszavazás, nincs semmilyen érdemleges ellenállás, a demokratikus intézmények csúcsán ülők, azaz a […]

Read more ›

Hazafiság a mai Magyarországon

2016 január 8 11:53 de.10 hozzászólás
Emily Grenader

Hosszú távon én attól válnék büszke hazafivá, ha mind több honfitársam érezné kényelmesen magát Magyarországon, ahol megbecsüljük egymást, minden nehézség ellenére is kiszámítható a jogrend, a társadalmi és gazdasági közeg, ahol a törekvők lehetőségekhez jutnak, a bátortalanok bátorítást kapnak, ahol a miniszterelnök személye alig ismert, barátaié még kevésbé. Egy ország közösségének állapota a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer stb.) minőségén mérhető le elsősorban. A Nobel-díjasok vagy olimpikonok száma és hogyléte persze fontos, szívet melengető vagy facsaró körülmény, de ők a törpe kisebbség egy hazában. Ez jutott eszembe a számomra hős Hosszú Katinka minden jogos felvetése kapcsán. Meg az, hogy ha választanom […]

Read more ›

Gondolatok az Orbán rezsim kicsinyes bosszúszomjáról…

2016 január 5 11:32 de.14 hozzászólás
Fotó: MTI/Balogh Zoltán.

Az Újesztendő kemény faggyal, hóeséssel köszöntött Budapestre. Meg furcsa jelenetekkel. Óriás daruskocsik ugyanis elkezdték feltépni az utak szélén álldogáló hirdetőoszlopokat, más daruskocsik meg állítgatták vissza azokat, tanácstalan rendőrök, meg méltatlankodó biztonsági emberek gyűrűjében. Mi történt? Az történt, hogy a karácsony előtti utolsó napra összehívott fővárosi közgyűlés felbontotta a Mahír Cityposter KFT.-vel 2006-ban 25 évre kötött szerződését a hirdetőoszlopok működtetéséről. Indokként a nyilvánosságban olyasmi jelent meg, hogy a kontraktus „felveti a jó erkölcsbe ütközés gyanúját”. Hogy kilenc év múltán, mégis, hogyan romlottak meg ilyen vészesen egy cég „erkölcsei”, azt csak azok kérdezik, akik nem járatosak a honi belpolitikában. A Cityposter tulajdonosa, […]

Read more ›

Hírdetett bűntett, avagy az Orbánvádló Orbánduma

Reuters / Eric Vidal.

Elegem van, elegem van. Abból van elegem, hogy az én pénzemen, kéretlenül és váratlanul harsogja Orbán Viktor újra és újra az én fülembe is: “Semmiféle ideológia, vagy gazdasági érdek miatt nem tehetjük ki életveszélynek az európai polgárokat.” Ráadásul az én alkalmazottamként teszi ezt, az én kormányom első embereként, aki az ország minden polgárát, egytől-egyig európai polgárokat, köztük engem is, szolgálni köteles, aki tehát – feltéve, hogy az európai polgárokat fenyegető életveszély indoklásában igaza van – általunk, magyar állampolgárok által személy szerint felelősségre vonható, bűncselekményre utaló magatartása okán feljelenthető, majd vádolható, mert az ő hozzájárulása nélkül országunkon nem zúdíthattuk volna át […]

Read more ›