Kulcsár Zoltán sorozata — 18-19. rész A szovjet érában – a kommunista agymosás elfeledtetésére – számomra a természetjárás volt a legjobb ellenszer. A gyenge életszínvonalat és a külföldi utazások korlátozását nekem a gyönyörű táj ellensúlyozta, ezért gyakran szerveztünk egy-kétnapos, vagy a nyári szabadság idején akár hosszabb túrákat is a Kárpátok hegygerincére és a völgyekbe. Két nagyon tapasztalt természetjáróval is összehozott a sors, akiktől nagyon sokat tanultam, különösen Neumann Pista bácsitól. Ő 12 éves korától járta édesapjával a hegyeket, akit sajnos származása miatt 1944 áprilisában elvittek, és a családjából Pista bácsi mellett, aki munkaszolgálatos volt Erdélyben, csak Ferenc öccse maradt életben. […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Mikor bevonultam, sejtettem, hogy nehéz évekre számíthatok, de ami rám várt felülmúlta az elképzeléseimet. Először is nem közölték velem, hová visznek. Tíz napig utaztunk a vonaton, mikor megérkeztünk Szibéria közepére, Uszojle-Szibirszkoje városába, nem messze Irkutszktól. A hőmérséklet mínusz 35 fok lehetett. Mivel ilyen hidegre nem számítottunk sokunk nem is volt kellően felöltözve, emlékszem, simléderes sapkám nem védte a füleimet a csikorgó hidegtől, állandóan dörzsölnöm kellett őket. Érkezésünk előtt a városban felszámoltak egy Gulág tábort, amelyben téglagyárat működtettek. Ez a gyár nagyon elavult technikával termelt, óriási hőségben kellett a forró téglákat kipakolni, majd a nyers téglákat […]

A Magyar Nemzet című lap karaktergyilkosság jellegű cikket közölt olyan észak-amerikai magyarokról, akik az évek folyamán felszólaltak Orbán Viktor autoriter rendszere ellen. Lapunk két munkatársa — Göllner András és Lázár György — érintett Szőcs László írásában. A narratíva egyszerű és hamis: miközben a “legitim” észak-amerikai magyar szervezetek úgy látják, hogy Orbán Viktor példanélküli egyetértést és egységet teremtett a diaszpórában, az emigráció peremein élő liberálisok és baloldaliak frusztált és jogtalan támadásokat intéznek a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen. A Magyar Nemzet lejárató cikke itt olvasható. Publikáció előtt a szerző felkereste Göllner Andrást, aki az alábbi választ írta Montreálból. Ezt lapunkkal is megosztotta […]

Mély szomorúsággal értesültünk Lilly Toth (született Gluck) holokauszt-túlélő és a Montreáli Holokauszt Múzeum önkéntes dolgozója haláláról. Lilly a Holokauszt oktatás lelkes támogatója volt és életéből sok évet áldozott a múzeumi önkéntes munkára. Hagyatékára sokan fognak emlékezni. Lilly 1925-ben született Budapesten, egyetlen gyermekként. A holokauszt idején elvesztette családját, és a szomszédoknál bujkált, amíg fel nem jelentették őket. Lilly csodával határos módon túlélt egy kivégzési kísérletet a Duna partján. Miután elszabadította magát barátjától akihez hozzá lett kötve, sikerült elúsznia, és végül egy zsidó kórházba jutott. A háború hátralévő részét egy nyilas épület takarítójaként élte túl. Amikor kitört a 1956-os magyar forradalom, Lilly […]

„Elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak”, mondta Áder János a parlamentben. „Aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra.” Áder János 27 évvel ezelőtt, 1993. szeptember 28-án, a választójogi törvény módosításáról szóló parlamenti vitában mondta mindezeket, majd még azt is hozzátette, hogy azért sem támogatják a határon túl élő magyarok számára a választójog kiterjesztését, mert „sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága”. Utóbbi mondatot lefordítjuk magyarra: mert így sokkal könnyebben lehet csalni. Azóta persze már nem ennyire kényesek a Fidesznél a […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Élet a szovjet paradicsomban Tanulmányaim és munkába állásom Élet a szovjet paradicsomban A kárpátaljai magyarok ugyan elkerülték a benesi kitelepítések kálváriáját, de nekik más megpróbáltatások sora jutott osztályrészül – a „málenkíj robot” kálváriája. Nem elég, hogy újra kisebbségi sorsra jutottak, elkülönítve az anyanemzettől, de már 1945-től elkezdődött a terület teljes bolsevizálása is. Bevezették az egypártrendszert, 1946-tól pedig kolhozokba kényszerítették a gazdákat. De nem csak a nagygazdákat, hanem azokat is, akik csak az előző év tavaszán megkezdődött földosztás során jutottak egy kicsinyke sajáthoz. Ez a földosztás sem volt a magyarságra nézve kedvező, hiszen a magyarok […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: 11. A szovjet megszállás kezdete 12. A francia kém 13. Egy mozdonyvezető utolsó útja A szovjet megszállás kezdete Nagyszőlősre 1944. október 24-én vonult be a Vörös Hadsereg és ezzel egy új, sötét korszak kezdődött az emberek életében. Sokan – joggal – azt gondolták, Kárpátalja újra Csehszlovákiához fog tartozni, ám nem így történt. 1944. november 13-án a 4. ukrán front törzse parancsot adott ki, miszerint a magyar és német nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiak jelentkezzenek a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Hozzanak magukkal némi élelmet, háromnapos helyreállítási munkában kell részt venniük. Ez a „kis […]

Az elsõ vers, amit három éves koromban kívülrõl meg kellett tanulnom, ez volt: “Ötvö-succa-negyven-hét, harmadi-kemelet-tizen-hét…” Igen, ez volt a lakáscímünk. Persze “E”-vel: Eötvös utca. De akkor ezt még nem tudtam. Azt sem, hogy ez a Terézváros. Viszont tudtam utcaneveket, amelyek akkor már nem léteztek: Andrássy út, Podmaniczky utca, Teréz körút, Király utca. Akkor ezeket éppen másképp hívták. Háborús gyerek vagyok, 1949-ben kezdtem az elsõ osztályt a Vörösmarty utcai általános leányiskolában. Az Eötvös utcán, a Szondy utcán a Vörösmarty utcáig, onnan bekanyarodva: ez volt a reggeli útvonalam az iskolába, alig tíz perc. Szinte az elsõ naptól fogva egyedül jártam, noha a […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Sötét napok jöttek Egy hithű, igaz kommunista Gyere Laci fiam, mert megfagysz! Sötét napok jöttek 1944-ben tragikus események következtek be majdnem egymás után. 1944. április második felében a német megszállás után megkezdődött a kárpátaljai zsidó vallású magyar lakosok deportálása. Az október 15-i kiugrási kísérletkudarca után a németek által hatalomra juttatott Szálasi kormány megkezdte a nyilas terrort. Október végén Kárpátaljára bevonultak a Szovjet csapatok, és velük együtt megérkezett a vörös terror. 1944 március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot és a menesztett Kállay Miklós helyett a volt berlini követ, Sztójay Döme (1919-ben a Vörös Hadsereg […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után  Kisebbségben a Csehszlovák Köztársaságban  és 5. Találkozás a lengyel-szovjet határon az éhínség elől menekülőkkel 6. Egy komikus tragikus sorsa 7. Egy nap a Kárpátszka Ukrajna államban Egy komikus tragikus sorsa Édesapám bútorasztalosnak tanult ki, nagyon jó szakembernek tartották. Jó hangja volt, énekelt a katolikus templomi kórusban. Rendszeresen játszott a nagyszőlősi műkedvelő színházi előadásokban – főleg komikus szerepekben -, amikben nagy sikere volt. Amikor összeházasodtak édesanyámmal, vettek egy házat a főutcán, kialakítottak a telken egy asztalosműhelyt […]

Elhunyt február 1-én Mailáth István, a montreáli Magyar Krónika alapítója és kiadója, a helyi magyar közösség aktív tagja. Mailáth István (Stephan Mailath) Magyarországon született nemesi családba. Szülőföldjét 1947-ben hagyta el és 1950-ben érkezett Kanadába. A BMW-nél épített karriert és ott dolgozott évtizedeken keresztül. Amikor 1999-ben nyugdíjba ment, megalapította feleségével – Máriával – a Magyar Krónika című nyomtatott kéthetilapot. A lap elsősorban a helyi magyar közösség eseményeiről nyújtott beszámolókat, képes krónikákat, illetve egyéb kulturális és társadalmi jellegű cikkeket. A lap online változata mai napig létezik és Mailáth István az utóbbi években is aktív szerepet vállalt annak kiadásában. Mailáth Istvánt gyászolja 44 […]