Az 1956-os magyar menekülthullám kanadai elismerése

2008-ban a kanadai szövetségi kormány létrehozott egy tíz millió dolláros alapot, mely ugyan nem adhat kárpótlást a leszármazottaknak, de támogatást nyújt olyan közösségi, vagy tudományos projekteknek, melyek feltárják az internálás történetét, vagy a szépművészetet felhasználva megemlékeznek az ország első világháborús múltjának e szomorú fejezetéről. A kanadai magyar közösségek képviselői, illetve aktivistái is pályázhatnak.

A kingstoni szimpózium célja egy olyan akcióterv létrehozása, mely integrálja az első világháborús internációt a fősodrású középiskolai, gimnáziumi és egyetemi oktatásba. Szintén fontos célkitűzés a kanadai nemzeti múzeumok és kurátorok bevonása, illetve az internálással kapcsolatos kiállítások támogatása. Az ottawai Hadtörténeti Múzeum már megemlíti az első világháborús internálást és az Alap bizik benne, hogy a most tervezés alatt lévő winnipegi Emberjogi Múzeum is követi ezt a példát. Ezen kivül a Parks Canada szövetségi minisztérium egy múzeumközpontot tervez a Banff nemzeti parkba.

A konferencián 45 történész, kurátor, levéltáros, művész, író, kutató és közösségi aktivista vett részt. A vasárnapi ökumenikus megemlékezésen pedig megjelent Peter Milliken, az Alsóház elnöke, illetve az ukrán, horvát és magyar követségek képviselői. A magyar közösségeket Ádám Christopher, a kuratórium tagja képviselte, Pitter Enikő torontói történész-PhD kandidátussal együtt. Az ottawai magyar nagykövetséget Király Tamás első beosztott képviselte.

Balról: Andrew Antoniuk, Király Tamás, Diane Dragasevich, Ádám Christopher, Ivan Grbesic, Vesela Mraz Korac, Peter Milliken, Ihor Ostash, Lubomyr Luciuk, Orest Kruhlak, Olya Grod, Andrew Hladyshevsky (Fotó: Sandra Semchuk)

Kanadai Magyar Hírlap

Bécsi szelet a torontói Country Style magyar étteremben

Sushi restaurantok, Vietnámi Pho levest felszolgáló éttermek és az egymás után sorakozó wi-fi-vel ellátott trendy bisztrók és kávézók közül egyre jobban kitűnik a Country Style nevet viselő magyar étterem Torontó híres Bloor Street-jén. A Country Style piros-fehér kockás asztalterítőiről és a barna faburkolatról tudni lehet, hogy itt bizony nem sok minden változott az elmúlt évtizedek során és hogy itt inkább az autentikus, házias hangulatra épül az étterem renoméja. Egy hűvös, szeles decemberi délután sétáltam be először a Country Style-ba, miután landoltam a belvárosi City Centre repülőtéren és becsekkoltam a Bloor Street-ról nyíló hotelbe. Délután 4-kor pont ebéd és vacsora között volt és így csak néhány magyar bácsi üldölgélt az étteremben. Annyit kivettem beszélgetésükből, hogy ez a kis csoport rendszeresen összeül délutánonként, ahol presszó mellett politizálnak, vagy éppen a mindennapi élet kielégítetlenségeit elemzik. Most éppen Barack Obamáról volt szó, de azért Stephen Harper-re és a torontói önkormányzat mulasztásai is szóba kerültek.

A Magyar Képek című kanadai magyar televízió adásban reklámozták többször a Country Style-t. A reklámban az egyik műsorvezető éppen egy óriási bécsi szeletet rendelt, citromgerezddel ellátva. Mivel Ottawában és Montreálban sajnos nincs lehetőségem bécsi szeletet rendelni, gondoltam hogy rövid torontói utam fénypontja lehet a Country Style-ba való látogatás. A torontói Country Style Restaurant bécsi szeletje Magyarországon is egész biztosan megállná helyét. A vékony, ropogos szelet az egész tálat lefedi és ehhez különösen jól jön akicsit édeskés uborka-saláta. Üdítővel, burgonyával és borravalóval együtt az egész menű kijött husz dollárból. Másnap megint visszamentem a Country Style-ba és ekkor pedig a paprikás csirkét próbáltam ki, húslevessel és palacsintával együtt. Ez sem okozott csalódást.

A Country Style az egyik utolsó magyar étterem Torontó szívében. A 450 Bloor Street West alatt található a magyar restaurant. Az étterem által felszolgált tálakra mindenképpen illik a “comfort food” jelző és a Country Style olyan hagyományos, autentikus és no-nonsense restaurant melyből sajnos egyre kevesebb található Kanadában.

Ádám Christopher 

Rekordszámú bevándorlás Kanadába

2008-ban rekordszámban érkeztek újonnan letelepedők Kanadába -jelentette a Kanadai Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal február 20-án. A migráció következtében Kanada népessége 247.202 állandó lakossal bővült 2008-ban. Ezenfelül 193.061 ideiglenes külföldi munkavállaló, és 79.459 külföldi diák érkezett tavaly Kanadába, így a bevándorlók összlétszáma 519.722 fő volt. Jason Kenney az illetékes miniszter nyilatkozatában határozottan elutasította a bezárkózás-párti, migrációellenes nézeteket, és elmondta, hogy Kanada a válság idején is befogadó ország marad.

Őslakos kultúra az olimpián

 A Kanadai Turisztikai Hivatal szorosan gyüttműködik a Vancouver térségében élő őslakos népekkel, hogy a 2010-es téli olimpiára látogató külföldiek minél jobban megismerhessék történelmüket és kultúrájukat. A játékokhoz kapcsolódó óriási médiafigyelem ugyancsak eszköz lehet arra, hogy felkeltsék a turisztikai érdeklődést az őslakos népek iránt.

Segítség az Őslakos közösségeknek

Kanadában 2003 óta m)ködik az őslakos közösségekhez tartozók szakképzését és munkavállalását segítő program. A globális recesszióra válaszul elfogadott átfogó gazdasági csomag keretében további 100 millió dollárt különítenek el erre a célra, melynek eredményeképpen három év alatt mintegy 6000 érintett juthat tartós álláshoz. A most bejelentett két alprogram a Brit-Kolumbia területén élő őslakosokat kívánja felkészíteni az építőiparban, illetve kikötői vállalatoknál történő elhelyezkedésre.

Juhar Levél

 A világ leghosszabb nemzeti autópályája 208 nemzetiséget köt össze Kanadában. Ebben az országban szinte mindenki egy kisebbséghez tartozik. A két részes filmben végigutazunk a világ második legnagyobb országának útján és úgy mutatjuk be a multikulturális Kanadát, ahogy még kevés magyar látta–foglalták össze céljukat a film készítői. A program operatőre elmondta, hogy hamarosan felkerül a műsor teljes anyaga a YouTube videóelosztó honlapra, melynek köszönhetően kanadai magyar nézők is megtekinthetik a programot.

Kanadai Magyar Hírlap

Calgary Sun / Juhar Levél

Bár eredetileg azt közölte a Toronto Star, hogy Kanada emigrációs minisztere 2005 januárjában visszavonta Horváth menekült státuszát, ez valóban nem történt meg, igy tehát a “protected person” státusz továbbra is vonatkozik rá. Rob Nicholson, Kanada igazságügy-minisztere a deportálással azonban egyetértett, mivel nem talált olyan bizonyítékot, mely arra mutatna, hogy hazatértését követően Horváthnak veszélyben lenne az élete. Már a kanadai Legfelsőbb Biróság is elfogadta a kormány érvelését és ezzel jóváhagyta Horváth deportálását.

De a Toronto Action for Social Change nevű társadalmi csoport harcba szállt Horváth mellett. “A kanadai kormány nem akarja kommentálni a magyarországi igazságügy tisztességét”–mondta Matthew Behrens. 2008 Május 1-én tüntetést is szerveztek a torontói Magyar Főkonzulátus előtt, melyben a részvevők egy része olyan narancssárga fegyházi öltözékben jelentek meg, melyek az amerikai Guantanamo börtönre emlékeztetnek. A tüntetésen szintén jelen volt Horváth Erika, Adolf felesége, valamint Ádám fia. Erika elutasította a férjével szemben elhangzott magyarországi vádakat és mondta, hogy bizonyítékkal is rendelkezik. Erika pontosabban azt állitotta, hogy a tanuk csak azért vallottak férje ellen, mert a magyar rendőrség nyomás alá helyezte őket. Horváth felesége “bolondságnak” nevezte, amit a kanadai hatóságok tesznek vele, mivel Adolfnak eredetileg védett személy státuszt adtak, most pedig abba az országba akarják vissza küldeni, amelytől akkor meg kellett védeni. Horváth Ádám tökéletes, kiejtés nélküli angolsággal mesélte kamerák előtt–mely felvétel a YouTubon megtekinthető–hogyan bántak családjával Magyarországon. “Azért jöttünk ebbe az országba, hogy egy remek új életet kezdhessünk. De az igazságügy miniszter nem ismeri el azt, hogy rasszisták voltak velünk szemben Magyarországon és hogy dúrván bántak velünk származásunk miatt”–állitotta Ádám.

Erika szerint hazudnak a magyar hatóságok amikor azt mondják, hogy Magyarországon nincsen szisztematikus diszkrimináció a romák ellen és arra mutatott hogy (más ügyben) még Gyurcsány Ferenc kormányfő is beismerte, hogy hazudott. “A magyar miniszterelnök beismerte, hogy éveken keresztül hazudott a népnek. Akkor nem annyira meglepő ha azt mondják, hogy minden rendben van, közben tudjuk, hogy ez sem igaz”–mondta Horváth felesége. Bakos László, az ottawai Nagykövetség kulturális attachéja azonban jelezte, hogy Magyarországon nincsenek olyan ügyek, melyekben felmerült a hatóságok által elkövetett kínzás.

A kihallgatásokon és tárgyalásokon voltak azonban olyan megjegyzések a kanadai hatóságoktól, melyek azt mutatják: lehet hogy hiányos az ismeretük Magyarországgal kapcsolatban. Az egyik emigrációs hivatalnok nem értette, hogyan lehet egy “Adolf” nevű ember roma származású. Azt is felhozta, hogy szerinte az, hogy valakinek egy szép kocsija és háza van nem egyezik azzal a valósággal, hogy a romák általában szegények. A biró, Eugene Ewaschuk pedig elmondta, hogy szerinte Horváth nem is néz úgy ki mint egy “tipikus cigány” és megkérdőjelezte a “roma” szó használatát, mondván, hogy igy hivjuk az “olasz paradicsomokat.”

Kanadai Magyar Hírlap

Citizenship & Immigration / Juhar Levél

Citizenship and Immigration Canada (CIC) – Juhar Levél