Komoly károk keletkeztek Torontó belvárosában

Egyre többen követelik egy független vizsgálóbizottság létrehozását, mely jelentést készítene a torontói G20 találkozó idején történt esetleges rendőri túlkapásokról. Immár több mint 18 ezren csatlakoztak egy Facebook csoporthoz, mely éppen egy ilyen vizsgálatot követel és az ottawai ellenzéki pártok is támogatják az ötletet. Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) vezetője felhívta az Alsóház közbiztonságért felelő bizottságát, hogy foglalkozzon az üggyel és készítsen egy jelentést a csúcstalálkozó anyagi és operatív oldaláról. A közbiztonsági bizottság liberális és Bloc Québécois tagjai jelezték, hogy támogatják Layton indítványát.

A Kanadai Szabadságjogok Egyesülete már elkészítette jelentését és ebből az derül ki, hogy valóban voltak rendőri túlkapások Torontóban, amikor több mint 900 tüntetőt tartóztattak le. Torontói melegjogokért harcoló aktivisták felszólították Bill Blair-t, Torontó rendőr ezredesét, hogy azonnal mondjon le az egyes tüntetők által tapasztalt rendőri homofóbia miatt. A letartóztatott tüntetők szerint elképesztő állapotok voltak a torontói Eastern Avenue börtönben, ahol alig volt víz és ennivaló. Blair azonban azt állitja, hogy semmi törvénybe ütköző nem történhetett a börtönben, hiszen valamennyi terem kamerával van ellátva.

Kanadai Magyar Hírlap

2.55PM: Evakuálták a Laurier Avenue és Bank Street saroknál lévő Jackson épületet. A földrengés epicentruma Val-de-Bois, 50-km-re Ottawa belvárosától.

3.00PM: A belvárosban lévő Rideau Centre bevásárlóközpont ablakai betörtek, a parlamenti precinct-et kiüritették.

3.11PM: Elment az áram a Somerset-től délre fekvő néhány városrészben. Sokan állnak és beszélgetnek az élményről a belvárosi irodaházak előtt. Az Ottawai Városháza előtt nagy a rendőri jelenlét, de teljes a nyugalom. A fővárosi közlekedési vállalat–az OC Transpo–buszflottája menetrendszerint közlekedik, a belváros utcáin rendőri és tűzoltói szirénákat lehet hallani.

3.19PM: Szünetel a montreáli külvárosi vasútközlekedés. Az AMT közlekedési vállalat jelentése szerint jelenleg nincs szolgáltatás az 5 vasútvonalon. Az előzetes jelentések szerint d.u. 4-től indulhatnak ismét a vonatok, de jelentős késésekre kell számitani.

3.35PM: Marlene Nontell, a Val-des-Bois önkormányzat titkárnője szerint lezárták a 307-es autoroute északi szakaszát, miután megrongálódott a Bowman település közelében fekvő hid. Az epicentrum-ban továbbra sincsen telefonkapcsolat és a földrengés utáni 50 percben, 5 percenként jeleztek utórezgéseket.

8.42PM: A legújabb jelentések szerint a földrengés erőssége 5,0 a Richter skálán. Egész közép-Kanadában lehetett érezni, valamint az Egyesült Államok egyes észak-keleti térségeiben.

Tüntetés és feszült várakozás az esőben

Nicke Milne, az irodalom tanszék PhD kandidátusa az egyetemen kitört botrány szemtanúja volt és részletes leírást közölt blogján. Milne szerint csaknem 2 ezren lehettek a helyszínen és a jelenlévők többsége egyszerűen azért jelent meg a rendezvényen, mert kiváncsi volt a botrányos amerikai publicistára és nem pedig azért mert támogatta volna a közíró vállalhatatlan nézeteit. Összesen 40 tüntető lehetett a helyszínen, akik hangosbemondóval és szimulált szirénahangokkal hívták fel magukra a figyelmet. Közös fellépést szorgalmaztak Coulter iszlámofób, antiszemita és homofób nézetei ellen. Az érdeklődők sora azonban szinte körbevette a Marion Hall épületet és egy fél órával az előadást kezdete előtt már valószinű, hogy meghaladta az auditóriumban lévő ülőhelyek számát a potenciális közönség. Milne szerint a rendezők kitalálták azt, hogy csak azok kerülhetnek be, akik előzőleg regisztrálták magukat. A kötelező regrisztációról azonban kevesen tudtak, hiszen az előadásról szóló plakátok el lettek távolítva.

Vészcsengő és balhé

A tüntetéshez néhányan a kigyozó sorból is csatlakoztak, bár Nick Milne szerint a többségük csendben figyelte a fejleményeket a szitáló esőben. A tüntetők száma azonban időközben két százra duzzadt. Milne szerint hírtelen szirénákat lehetett hallani, mire az egyik tüntető elkezdtett kiabálni. “A zsarúk engem csak holtan fognak elhurcolni innen.” Kiderült, hogy csak a tűzoltók érkeztek. A tüntetés egyik vezéralakja azonban oda szólt a várakozó tömeghez, hogy nyugodtan induljanak inkább haza, mivel az előadást törölték, bejutni ma este nem fognak a Marion Hallba.

Kiderült közben, hogy valaki meghúzta a Marion Hall vészcsengőjét és így ki kellett üríteni az épületet. A tüntetők örültek, a kint várakozók azokban nyomdafestéket nem tűrő szavakat skandáltak. Ahogy kinyiltak az ajtók, a várakozó tömeg az épületnek indult, jóformán megrohamozta a bejáratot. Annyira felgyorsultak az események, hogy szinte mindenkit magával sodort a roham, még azokat is, akik szívesen kitörtek volna a tömegből.

Hat rendőrkocsi érkezett az elkövetkező percekben és a 2 ezres tömegeket kezdték oszlatni. Kisebb öszetűzéseken kívül (az egyik Coulter-ellenes tüntető botra ragasztott transzparensével fenyegette meg a vele hangos vitába keveredő Coulter-támogatót) atrocitás nem történt. Mindenki haza ment, Coulter pedig felháborodott nyilatkozatokat adott a médiának. Szerinte ilyen még vele soha nem fordult elő, még a “leghülyébb” amerikai iskolákban sem. Elmondta, hogy szerinte az ottawai egyetem szinvonaltalan és legközelebb majd burkába öltözik, így biztosan nem bántják.

Az viszont biztos, hogy Ann Coulter biztonsági emberei döntöttek arról, hogy végül törölni kell az előadást, hiszen féltek, hogy a tömeget már nem lehet kontrollálni.

Kanadai Magyar Hírlap

Tulipánfesztivál az ottawai Major's Hill Parkban. A távolban a Parlament is látható

Egy Totem pole és virágzó fák a belvárosi Conferedation Parkban

Tulipánok a kanadai háborús emlékmű előtt

A Sussex Drive belvárosi szakasza

A háttérben a Chateau Laurier szálloda látható

Az Elgin utcai Knox presbiteriánus egyház kertje

Christopher Adam / Kanadai Magyar Hírlap

Vége az 52 napja tartó fővárosi közlekedési sztrájknak

Véget ért az 52 napja tartó tömegközlekedési sztrájk Ottawában. De azok az ottawaiak akik abban reménykednek, hogy hamarosan ismét búszra szállhatnak nagyot fognak csalódni. A sztrájk január 29-én ért véget, miután Larry O’Brien, a kanadai főváros polgármestere és André Cornellier szakszervezeti vezető kénytelen volt megállapodni a tömegközlekedés helyreállitásáról. A hét elején jelentette be Rona Ambrose kanadai munkaügyi miniszter, hogy amennyiben nem születik megállapodás az 52 napos sztrájk rendezéséről, közbe lép a federális kormány is visszaküldi a 2,300 sztrájkoló buszvezetőt munkába.

A sztrájk végetérhetett, de senki nem számitson arra, hogy a közeljövőben újra indulnak a városi buszok. Az OC Transpo nevű ottawai közlekedési vállalat vezetője, Alain Mercier, bejelentette: valószinű, hogy csak 14 hét múlva áll teljesen vissza a fővárosi tömegközlekedési rendszer. A első buszjáratok pedig legkorábban egy hét elteltével indulhatnak el ismét. Tehát február 6 előtt biztosan nem járnak buszok Ottawa utcáin és a O-Train nevű külvárosi vasút sem fog üzemelni. De lehet, hogy csak a tavasszal működik ismét a teljes hálózat.

Az 52 napos sztrájk megbénitotta a kanadai fővárost és botrányos állapotakat teremtett. Az Ottawa Citizen napilap például arról számolt be a múlt héten, hogy a 60 éves Anna Kraisingerova napi 12 órát volt kénytelen sétálni, csak azért, hogy ne veszitse el minimálbért fizető munkahelyét a sztrájk idején. Kraisingerova egy élelmiszer-áruházban dolgozik, mely 18 kilométeres távolságra van lakásától. A brutális januári hidegekben (amikor többször minusz 20 foknál is hidegebb volt a nappali hőmérséklet) és sorozatos hóviharokban sétált munkába a nyugdijas korú alkalmazott. Kraisingerovának az volt a szerencséje, hogy az egyik nap amikor minusz 25 fok volt kint, észrevette az útszélén Noella Emard, egy ottawai lakos, aki éppen gyermekét vette fel iskolából. Emard elmondása szerint egy “kis európai asszonyt” látott az útszélén. Megálltak kocsijukkal és kiderült, hogy Kraisingerova éppen munkából jött, de annyira hideg volt, hogy kénytelen volt visszafordulnia abban a reményben, hogy majd a munkahelyén tölti az éjszakát. Ettől kezdve Emard több alkalommal felvette a cseh származású ottawait, aki 12 éve emigrált Kanadába.

A sztrájk tanulsága az, hogy ki kéne alakitani egy minimális szolgáltatási szabályt, mely még akár munkabeszüntetés alatt is biztositaná, hogy legalább kora reggel és kora este a fő útvonalakon járnának a buszok. A jelenlegi 52 napos sztrájk volt a leghosszabb Ottawa történelmében. Az ottawai önkormányzat elfogadta a szakszervezet 9 százalékos béremelési követelését, de elutasitotta azon kérelmét, hogy a búszvezetők és ne pedig a közlekedési vállalat döntsön a vezetők napi menetrendjeiről.

Kanadai Magyar Hirlap

A legújabb közvélemény-felmérések szerint az ottawai lakosság többsége Larry O’Brien polgármester és a Városháza oldalán áll. A Harris/Decima felmérés azt mutatja, hogy a lakosság 89 százaléka szerint az önkormányzatnak van igaza ebben a vitában és 70 százalék pedig elégedetlen a szakszervezet magatartásával. Az egy hónapot is meghaladó sztrájk az ottawai lakosság több mint 70 százalékát negativan érintette, és ezek különösen diákok a Carleton és Ottawai egyetemekről, valamint az Algonquin Főiskolából, és olyan állami dolgozók akik az elővárosokból járnak be naponta dolgozni a belvárosi kormánynegyedbe.  Mivel nincsen federális, vagy helyi törvény mely arra kötelezné a szakszervezeteket és az önkormányzatokat, hogy még sztrájk esetén is nyújtsanak minimális szolgáltatást közlekedési téren (például kora reggel és kora este), egyáltalán nem közlekednek busz járatok és az O-Train nevű elővárosi vonat sem üzemel.

Kanadai Magyar Hírlap

“Köszönöm, Jézus!”–Ez olvasható ma reggel a National Post címoldalán lévő McGuinty karikatura felett, mely összefoglalja a liberális győzelem okait. A liberálisok abszolut többséget szereztek Queen’s Parkban, Ontario törvényhozásában. John Tory, a Progresszív-Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnöke népszerű volt a szavazókkal a kampány elején, de azzal hogy állami támogatást igért vallásos magániskoláknak, keresztülhúzta a párt esélyeit. Tegnap még saját torontói választókerületét sem tudta megnyerni és ott is liberális győzelem született. Bár sokan a médiában úgy gondolták, hogy Tory benyújtja lemondását, tegnap este azt suggalta, hogy a kudarc ellenére szeretne pártelnök maradni.

McGuinty többször is elmondta győzelmi beszédében, hogy az eredmény a kormány négy éves tevékenységének elismerése. Azt is jelezte, hogy továbbra is az lesz a liberális kormány prioritása, hogy több pénzt fektessen be az állami iskolákba és az egészségügybe. “Ontario lakossága több pénzen működő állami iskolákat akar és nem kiván állami pénzt adni vallásos magániskoláknak”–mondta McGuinty.

“Mi úgy gondoljuk, hogy ez a legjobb tartomány a világ legáldottabb országában. Büszkék vagyünk hagyományainkra, de egyben a jövő felé nézünk”–nyilatkozta McGuinty ottawai választókerületében.

A tartományi választáson való résztvétel 52% volt.

Az eredmények egyéni választókerületek szerint:

71  -  Liberális Párt

26 -  Progresszív-Konzervatív Párt

10 -  Új Demokrata Párt (NDP)

Az eredmények százalék szerint:

42.2% – Liberális Párt

31.6% – Progresszív-Konzervatív Párt

16.8% – Új Demokrata Párt (NDP)

  8.0% – Zöld Párt

  0.8% – Family Coalition Party (FCP)

  0.1% – Libertarian (LTN)

A népszavazás eredménye:

Milyen választási rendszert használjon Ontario?

-A jelenlegi, First-Past-the-Post rendszert: 63.2%

-Egy alternatív választó rendszert (Mixed Member Proportional): 36.8%

Kanadai Magyar Hírlap

2007 október 10-én, este 9 óriág (EST) lehet szavazni 107 választókerületben, illetve 29 ezer szavazóhelységben. Új kormányt választanak Ontario szavazói és egyben résztvesznek egy népszavazáson is, mely a tartományban alkalmazott választási-rendszer jövőjéről szól. A népszavazás lehetőséget ad arra, hogy a választók megerősítsék a tartományban alkalmazott First Past the Post (FPTP) rendszert, vagy felcseréljék ezt a Mixed Member Proportional (MMP) szisztémával. A jelenlegi FPTP lényege, hogy minden szavazó egy helyi képviselőt választ egyéni kerületekben. A jelöltek egyszerű többséggel nyernek. Az MMP pedig a Magyarországon használt rendszerhez hasonlít, melyben két szavazatot adunk le: az elsőt egy pártlistára, a másodikat pedig egy, a kerületünkben induló egyéni jelöltre.

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a választáson és népszavazáson való résztvétel fontosságát. Az Ontarioi Választási Hivatal szlogenjével élve, mi is azt üzenjük: ‘ne engedjen másokat Ön helyett beszélni. Szavazzon!’

Kanadai Magyar Hírlap

John Tory, a progresszív-konzervatívok vezetője már jelezte: amennyiben pártja vereséget szenved a holnapi választáson, ő személyesen is vállalja a felelősséget. A jobbközép párt jó eséllyel indult neki a választásoknak szeptember elején. De miután egyre több szavazó  tudomást szerzett arról a konzervatív tervről, melynek értelmében valamennyi vallásos iskola állami támogatasban részesülhetne, még a párt támogatói közül is sokan eltávolodtak. A bizonytalan szavazók többsége pedig a liberálisokhoz pártolt át, akik megigérték: a külön (római katolikus) rendszerhez tartozó iskolákon kivül, vallásos intézmények nem számíthatnak állami támogatásra. Egy nappal a választások előtt úgy tűnik, hogy a vallásos iskolák kérdése teljes mértékben keresztülhúzta a progresszív-konzervatívok választási esélyeit.

Kanadai Magyar Hírlap

Dalton McGuinty, Ontario jelenlegi liberális kormányfője viszont hevesen ellenzi a konzervatív tervet, mondván hogy ez meggyenítené a tartomány egységét és pénzt vonna el a világi, állami iskoláktól. “Tory egy fél milliárd dollárt akar elvenni állami iskoláinktól”–jelentette be McGuinty az Ottawa-South választókerületben. Az ontarioi Liberális Párt választási hírdetései is a vallásos iskolák körüli vitára összpontosulnak. “Tudja mit szeretek legjobban állami iskoláinkban? Azt, hogy államiak. Nem számít, hogy melyik valláshoz, vagy kulturához tartoznak gyermekeink, mert együtt járnak iskolába”–üzeni egy hírdetés, mely a torontói újságokban jelent meg.

“Iskoláinkat ismét komoly veszély fenyegeti. Azt kérem, hogy október 10-én sorakozzunk fel Ontario iskolái mellett”–mondta McGuinty. De Tory és a Progresszív-Konzervatív Párt szerint nem igazságos, hogy csak a katolikus iskolák részesülnek állami támogatásban. Tory azt is igérte, hogy 800 millió dollárral többet kapnának az állami iskolák 2007-2008-ban, amennyiben pártja megnyeri a választásokat. Az ügy érdekessége az, hogy McGuinty, aki most a világi, állami iskolák mellett tört lándzsát, szintén katolikus iskolába járt gyermekként. Ezen kivül McGuinty felesége jelenleg egy katolikus iskolában tanít.

Úgy tűnik, hogy az ontarioi lakosság többsége is ellenzi azt, hogy a katolikus iskolákon kivül mások is kapjanak állami támogatást. A National Post-ban közzétett legujabb kutatás szerint a lakosság 21 százaléka támogatja a konzervatív tervet, de 53% egy olyan állami iskola rendszert szeretne, melyben nem lennének külön katolikus iskolák. Ontario katolikus középiskolái 1985 óta részesülnek állami támogatásban, amikor valamennyi parlamenti párt egyetértet a támogatási döntéssel. Ezt megelőzően csak az elemi szinten adott támogatást a tartományi kormány. De az állami támogatás megszüntetését csak alkotmány-módosítással, valamint a föderális parlament beleegyezésével lehetne megoldani. Az egyébként hívő katolikus kormányfő inkább a jelenlegi helyzet fenntartását támogatja. Arról nem nyilatkozott, hogy megszüntetné a katolikus iskoláknak szánt támogatást.

2007 október 10-én kerül sor az ontarioi tartományi választásokra.

Kanadai Magyar Hírlap

A progresszív konzervatív vezető is támogatja az ünnepet, de szerinte a bevezetés előtt konzultálni kéne az üzletivilág vezetőivel, mivel ők is érintettek. A választási kampány hivatalosan csak jövő héten veszi kezdetét.

Kanadai Magyar Hírlap

An Anglikán Egyház aktív híveinek száma folyamatosan csökkent Ontario tartományban az utóbbi években. A 2001-es kanadai népszámlálás szerint az ontarioi anglikánok száma 985,110. Az anglikán hívek 34% jár templomba minden vasárnap és vannak olyan egyházközségek ahol összesen 25-en vesznek részt az Istentiszteleten. De John Chapman püspök körlevelet intézett a hívekhez és próbálta őket megnyugtati, hogy még nem született végleges döntés a felsorolt egyházközségekről. “Ezek csak javaslatok és szinte biztos, hogy bizonyos esetekben nem fogjuk őket elfogadni és alkalmazni. Semmiről sem fogunk hirtelen dönteni. Továbba, azokban az esetekben ahol “utolsó generációsnak” minősítettek egy templomot, nem jelenti azt hogy ezek felszámolásra kerülnének a közeljövőben. Itt arról van szó, hogy eredményesebb strukturát fogunk próbálni felállítani”–mondta a püspök. Elképzelhető, hogy az “utolsó generációs” egyházközségekben nyugdíjazott lelkészeket küldenek és a hívek is nagyobb szerepet vállalhatnak az egyház vezetésében.

-Á.C.

Az Environment Canada akkor szokott közreadni hőségriasztást, amikor 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet és ha különösen jelentős a levegőben a páratartalom. Ha a humidex-szel mérjük a hőmérsékletet, akkor Montreálban olyan a 32 fok mintha 40 fok lenne, Ottawában pedig olyan a 34 fok mint ha 41 fok lenne.

A kanadai meteorológiai intézet legujabb hőségriasztásában jelezte, hogy az idős emberek, illetve mindazok akik szív, vagy légzési betegségekben szenvednek, menjenek légkondicionált helyekre, amennyiben otthonuk nincsen ezzel felszerelve. Ajánlott csökkenteni a kint töltött időt, mivel a kánikula és a levegő páratartalma izomgörcsökhöz, valamint hőgutához vezethet.

Ottawa belvárosában mindenki máshogy védekezik a hőség ellen. Az ottawai Byward piac környékén működő diákszálló bejárata előtt öntözőfejet helyeztek el a turisták, ahol rövidnadrágban és trikóban locsolják le egymást. Szintén a piac környékén lévő Üdvhadsereg pedig ”hűsítő helyként” nyilvánította épületét, ahol a város szegényeit várja légkondicionált termekben.  

Az előrejelzések szerint, dél-Ontarioban és dél-Québecben még egy-két napig tart a kánikula. Pénteken Torontóban és Montreálban 33 fokot várnak, Ottawában pedig 31 fokot. Az enyhe lehűlés szombaton kezdődik, amikor Montreálban 27 fokra számítanak. Csapadék viszont hétfőig nem várható.  

-Á.C.

Ha nem volt elég a tömegközlekedés körüli nehézség, elképzelhető, hogy a torontói lakosság az ingatlanadó 10 százalékos emelésével is számolhat, ugyanis Miller polgármester szerint ez hozzájárulna a költségvetés helyreállításához. Toronto problémai a kilencvenes évek elején kezdődtek el, amikor a kanadai föderális kormány részben úgy talált megoldást saját államháztartási hiányára, hogy csökkentette a tartományoknak átutalt pénzt. Ontario tartomány pedig úgy reagált a föderális kormány megszorításaira és az elvonásokra, hogy a városi önkormányzatokat bízta meg a különféle szociális szolgáltatások finanszirozásával. Torontó ezeket a programokat az ingatlanadóból származó bevételből probálta fenntartani.

Most Miller azt akarja elérni, hogy Ontario kormánya vállaljon pénzügyi felelősséget a szociális programokért és egyben adjon több támogatást Torontónak. Miller egyik ötlete az lenne, hogy minden hat centből amit Ontario beszed a 6%-os tartományi ÁFA-ból, adjon vissza egy centet a városoknak. Egyes elemzők szerint azonban van egy másik megoldás. Torontó bevezethetne egy külön forgalmi illetéket azok számára, akik személyautóval akarnak közlekedni a városközpontban. Ez a megoldást nem csak, hogy segítené helyreállítani a költségvetést, de a légszennyezést is mérsékelné.

Torontó jelenlegi lakossága 2,5 millió. A külvárosokkal együtt pedig 4,7 millió a térség lakossága.

 -Á.C.

Somorjai Ágnes, a Magyar Élet főszerkesztője és kiadója megkérdezte, hogy Kenyeres professzor lát-e különbséget a kanadai és a magyarországi egyetemi oktatási módszerekben? “Az oktatási módszerek nagyon hasonlóak, lényeges különbséget nem látok. Az oktatás szerkezete is igen hasonló: a magyar egyetemek is bevezetik/bevezették a BA, MA és PhD szintű oktatást. Viszont nagyon is érezhető, hogy a Torontói Egyetem anyagilag jobb helyzetben van, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem: Torontóban több pénz jut kutatásra, konferenciákra és az oktatás technikai eszközeinek fejlesztésére, beleértve a könyvtárak beszerzéseit is. (…) Persze különbségek is vannak: a kanadai multikulturalizmus az osztályteremben is érződik, a diákok nemzetiségi összetétele sokszínűbb, mint Magyarországon általában. Az is elmondható általánosságban, hogy a kanadai diákok elvárásai magasabbak az oktatással és a tanárokkal szemben. Ebben bizonyára szerepe van annak, hogy tandíjat kell fizetniük: a pénzükért cserébe magas színvonalú oktatást várnak el. Ebből a szempontból úgy érzem, jótékony hatása van a tandíjnak: az egyetemi oktatásért a legtöbb diáknak meg kell dolgoznia, így aztán nagyon komolyan veszi a tanulást, és jobban fel tudja mérni az oktatás értékét is”–mondta Kenyeres professzor.

2006-ban 72 diák iratkozott be a Torontói Egyetem magyar programjába.

-A Magyar Élet nyomán