Szeva, mizu?

2014 február 7 12:43 du.28 hozzászólás
The Knowledge Omnivore

Szeva, szia, szevasz!  – (és már messziről integet a csóka, olyan magam korabeli, vigyorog, mint az a bizonyos leányzó, aki tudja, hogy nemsokára beható nemi élvezetben lesz része. [email protected] lehet?) Szervusz –  (kicsit bizonytalanul, de hát, csak nem leszek udvariatlan, ha már így örül nekem) De jó, hogy látlak – (közben úgy pumpálja megragadott kezemet, mint a soroksári önkéntes tűzoltók a spricnijüket 1922-ben) – ezer éve nem találkoztunk! Hát, ja. – (mi az, hogy ezer éve? Ahogy én emlékszem, még sose, de hát, az én memóriám…) Ott laksz még? Ott. – (csak tudnám, hol? Mert én ott lakom, de ő […]

Read more ›

Lancelot és a sárkány

2014 január 29 10:20 de.14 hozzászólás
Lancelot és a sárkány

…mert vannak dolgok, amik a valóságban kicsit mások, mint a legenda… – Phüüüü… – Hssssz… – Egy kis szünethez mit szólnál? – Benne vagyok. – Azt a hegyes izét, ha elvinnéd a torkomról? – Majd, ha te sem markolsz olyan szorosan! – Gondolod, jókedvemben teszem? – Miért, és én, szerinted? – Önvédelem, mi? – Valami olyasféle. – Nnna. – Khmmm. – Milyen szép ez a naplemente! – Hát, szép. Ilyen magasból, különösen. – Tegyelek le? – Hát, ha megtennéd? – Nna. Így már jobb, nem? – Hát, kétségtelenül jobb. – Te, hogy is hívnak? – Lancelot. De csak szólíts Lance-nak. […]

Read more ›

Emlékeim a Székházból (3.) – Befejező rész

2013 december 14 11:40 de.10 hozzászólás
Memories of homeworld / Zorgor

Az Üzemi lapok vezetőségénél is dolgoztam. Feladatom volt – többek között -, a nyomdánál megrendelni a lapok nyomtatását és példányszámát. Ezenkívül ellenőrizni a kihelyezett szerkesztőségeket. Ebben a munkakörben is szerettem dolgozni. Így jutottam el a régi Sörgyári Dolgozó, a Jövő Mérnöke és a többi üzemi lap szerkesztőségeibe. A szobám a Hírlapkiadó Vállalat félemeletén, a Corvin Áruház felőli sarkán volt. Leárazásoknál, akciók alkalmával láttam a sok vásárlót, akik a nyitás előtt már felsorakoztak. Ilyet mostanában, nem látni. De az ünnepek előtti színes forgatagot sem, az ajándékkal, csomagokkal teli kezeket, önfeledt, mosolygó arcokat sem. Azok az ünnepek szerényebbek voltak, mégis gazdagabbak. Ez ellentmondás, […]

Read more ›

Emlékeim a Székházról (2.)

2013 december 4 9:19 du.6 hozzászólás
Memories / Paul Pulszartti

Ígéretemhez híven folytatom a Hírlapkiadó Vállalat berkeiben lévő Nők Lapja Szerkesztőségében dolgozó munkatársaim felsorolását. A Kanadai Magyar Hírlap kedves Olvasóinak javasolom, szerezzék be az itt, az írásban felsorolt könyveket, nyomozzanak a fotók után. Gyöngyszemei a magyar irodalomnak, a fotóművészetnek, igazi, elavulhatatlan, veretes, szellemi értékek. Földes Anna. Életrajza majd művei. Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója; valamint a Március Tizenötödike és a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1952–1956 között az Irodalmi Újság újságírója volt. 1957–1991 között a Nők Lapjánál  hihetetlen aktivitással dolgozott,  sok-sok évig kulturális rovatvezetője volt a lapnak. 1980–1990 között a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetségének VB tagja, 1985–1997 között a magyar tagozat elnöke volt. […]

Read more ›

Pesti ember, falun

2013 november 24 9:52 de.46 hozzászólás
Falusi ház télen

Emelkednek, emelkednek a különféle tarifák, közös költség, zöldség meg a gyümölcs is stb.. Ezért a csóró pesti ember iparkodik a lakótelepi lakásától meg- és kiszabadulni. A város vonzáskörzetében egy testhez álló, kedves kicsi házat akar megvásárolni. Nagy telekkel! A feje vágyakkal, a két keze tenni akarással van tele. Minél nagyobb telket akar, mert, hogy majd ő gazdálkodni akar. Persze állatokat is vásárol, ezután érik majd a szerencsétlent, az apró és nagyobb meglepetések! UTAZÁS Romantikus a vonat, még érdekes is. Egy darabig. De akkor koppan a pesti ember, amikor arra ébred meg, hogy ugyebár a vonat is sínen megy, a metró is, […]

Read more ›

Szabadság

2013 október 25 11:17 de.3 hozzászólás
Egy tolószék kerekeivel készitett festmény / Benny Diar

Ez a szó mindennél többet jelent. Petőfi Sándor, Jókai, Wesselényi és Széchenyi ennek tudatában döntött, lépett és tett. Volt, amikor így köszöntek egymásnak a szakik: Szabadság! De mit is jelent valójában? Felfoghatatlanul sokat! Ágyban párnák közt Beteg emberek, akiknek élénken az agyuk élénken kattog, ápolói mégis leédeskézik, leintik, leírják. Hiszen csak egy fekvő ember. Egy ápolásra szorult emberroncs. De kevesen gondolnak is arra, hogy mit érezhet Az, aki az ágya rabságában, kiszolgáltatva tölti keserves napjait. Egyre tud gondolni, kimenekülni ebből a szörnyű helyzetből… Bármiképpen. De eszköz nincs a kezében, csak az akarat. Elmúlni, de minél hamarabb. Nem terhére lenni, senkinek […]

Read more ›

Üzenetek egy falusi romkocsmából

2013 október 15 10:35 de.22 hozzászólás
The Village Pub

Há’ tisztülette üdvözűjjük a nípeket. De mindenkitám, a jobbszísőket, balszísőket, centereket, bekkeket, de még a kupásokatis, továbája zolv-elv-bűn, meg cellatársakatis, eggyarántossan. A gyelentkezísem ezútta hivatalloss, mer köszérdekkű bejelentéset akarok tenni. Örömme tudatom mindenkive, hogy Pártott alapítottunk. Asz lett a neve, hogy Balfácánok Pártya! Egyrézbű azér, mer teccett a nív, másrézbű meg azér, mert a mútkor a hurokkafogott fácánybú készűtt sűttikot mindenkineka megölígedésire szógáták fő. Szal, hogy nevigyem melákutakraja törtínís folyamattyát, emondom a línyegetis. Csinyátunk minkis alaptörvínyt a Pártnak. Elősször tizenkettőt akartunk, deja tanittóur aszonta, hogy ojanmá van, há valami unártó doxát köll, mer most aza divatt, mega similabdaszem. Megasztánn esztet […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.