Charlie 2012-ben énekelte fel ezt a dalt. Szövegírója, Horváth Attila vagy a jövőbe látott – mert hát, akkor még korántsem volt ilyen siralmas a helyzet – vagy csak volt egy érzése. Tulajdonképpen mindegy is. A lényeg ott van a sorok közt. „azt mondd meg, hogy lesz tovább, hogy kit látnak odaát, egy szebb útját keresőt, vagy egy új korszak új koldusát”

Az úgy volt, hogy 2012 dec. 27-én megláttam ezt a kínai oroszlánkutyát (valamiért tibeti spániel) – komolyan ez a hivatalos neve, csak akkor még nem mutatkozott be – a Mázsa-tér magasságában, amint öntudatosan feltartott farokkal poroszkált a járdán a faluközpont felé. Namármost: Mogyoródon a kutyákat csengő helyett tartják, ami azt jelenti, hogy jó hangos legyen, és lehetőleg tépje rongyosra a kerítést, bárki is megy a járdán. Na, ez a büszke kis teremtés magasról lesz@rta a kerítés mögött hisztizőket, és blazírtan aprózta lépteit tovább. A Fő téren – mert Mogyoródnak olyan is van – a Pogi vegyesbolt előtt – ami kedvenc […]

Az úgy kezdődik, hogy Stefan Stefanovics elindítja a mosógépet. Szép mosógép, jó mosógép, van rajta minden féle program, sőt, még súlyra is megméri a ruhát – tessék mondani, 5 dekával lehet több? – de Stefan Stefanovics konokul csak egyetlen programot használ: a 25 perceset. Hogy miért nem 24, vagy 26, nem tudja, de a szerelő, aki beállította neki a gépet, ezt ajánlotta. Szóval, Stefan Stefanovics elindítja a mosógépet, és úgy hagyja. Majd délután eszébe jut, hogy ki kellene teregetni. Addig a mosott ruha ott figyel a dobban. Nem tehet róla, olyan halk, hogy nem hallotta, mikor járt le. Bezzeg a […]

Ugyebár, már csak ketten vannak – a többi átmenetileg befogadott beagle részben gazdára talált – mind a négy – részben jobb létre szenderült (szám szerint kettő)– nem, mintha Stefan Stefanovicsnál rossz létük lett volna. (2013-as állapot!) Rumli, aki egyre bújósabb, ami azért egy 45 kg-os kutyánál, amikor szeretetét ki akarja fejezni, meglehetősen nagy állóképességet igényel, és Fifi, akiről ma kiderült, hogy nem ám kínai oroszlánkutya, hanem tibeti spániel, méghozzá nagyon ősi kutyafaj, egyre artistább! Mondta is neki Stefan Stefanovics, hogy: na, Fifi, te most már tibeti spániel vagy, hát, mindjárt másképpen nézett a világba! Ez a kettecskén Doreminek igencsak megfelel, […]

Első sorban a telefon- és webszolgáltatója, de nagyon. Hónapok óta képtelen tisztázni Stefan Stefanovics befizetéseit és az azzal szemben álló követeléseit, minek következtében Stefan Stefanovics hol a követeléskezelőkkel, hol az ügyfélszolgálattal, hogy a jóistennel, hol valaki anyukájával – aki bájait jó pénzért árulja – van verbális és írásbeli paláverben. A levelekre általában automata válasz jön, cserébe Stefan Stefanovicsot folyamatosan fenyegetik sms-ben, hogy felnégyelik, hamvait szélbe szórják, vidéken temettetik el, de legalább is, bíróságra viszik ügyét. Telefonon pedig általában süketek párbeszéde folyik. Most ott tartunk, hogy amíg nem tisztázzák a helyzetet, Stefan Stefanovics nem hajlandó fizetni, ők meg korlátozzák a kimenő […]

Stefan Stefanovics a kutyákkal, erdőileg. Mert az van neki a közelben. Akác, némi fenyővel elegyes, a szélibe némi tölgyes, nyáras, de azért mégiscsak erdő. A kutyák meg kettő. Egy a Rumli, a nagy mafla, az identitást tévesztett – ugyanis ujfunlandi létére utálja a vizet, legalábbis azt, ami a slagból frecskendül reája – meg a szomszéd keveréke, a Picó, akinek a súlypontemelkedése a NHL bármelyik zsákoló bubusáét meghaladja, lévén, mikor Rumlival Stefan Stefanovics kivonul kutyasétálni, ő a kapujukmegett min. 100 cm-re ugrik fel helyből, annyira örül Stefan Stefanovicséknak, mert tudja, hogy árkon-bokron következik. Fifi a téli hónapokban Stefan Stefanovics élete jobbik […]

Stefan Stefanovics azt már nagyjából megszokta, hogy mindenféle négylábúak őt választják csavargásuk végpontjául. Azt is megszokta, hogy az utcavégi szomszéd német juhász keverék szukája megtanult három lábon pisilni, és minden tüzelési évadjában ezt rendszeresen bemutatja Stefan Stefanovics kerítésén, Rumlit kihívandó. Ami azt illeti, Stefan Stefanovics meg is érti a szukát: Rumli igencsak szemre való eb. Az azonban számára is újdonság, hogy az alsó telekszomszéd Liza kutyája – aki a Bubuka névre is hallgat, nem mellesleg shar pei szuka – két napi kihelyezés után kiásta magát a kerítés alatt, és kora reggel bejelentkezett a kiskapunál, hogy akkor ő most Stefan Stefanovicséknál […]

Reggel van. Vagy valami ilyesmi. A kutya kaparja az ajtót, be akar jönni. Hajnali hatkor, időzítetten. Hülye ez? Mi van itt bent, ami ott kint nincs? Affrancba. Kuss legyen! De nincs kuss, csak kaparja! A kicsi meg, belülről, rákontráz. Az meg kívülről: kaparja! Affrancba. Nincs mese, fel kell kelni! Stefan Sefanovics kilógatja a lábát az ágyon kívülre, ettől mindjárt bele üt az érzület: nobozmeg, csak ne ilyen hevesen! A vérnyomása ugyanis, meg a dereka. Előbbire van gyógyszere, utóbbi meg nem igazán jól viseli a hirtelen csavaró mozdulatokat. Sőn langzam, nix ugribugri, jut eszébe az aranycsapat egyik játékosának örökbecsű mondata. Majd […]

Hát, kérem, kétségtelen, hogy a magyar meglehetősen találékony, pláne, ha bohócot kell csinálnia valamely hatalmasságból. Lehet, hogy valami hasonló már volt Simicskával is, de azért ez sem rossz 😀 Jó szórakozást! Csak, hogy Figyelő polgártársnő kényes ízlését ne bántsuk a hitleri hasonlattal (bár humorérzéke kb. annyi, mint macisajtban a brummogás):    

Stefan Stefanovics és a múlt idő Na, nem annyira a régmúlt, pedig Stefan Stefanovics azt fogja használni, de azért mégiscsak. Szóval, Stefan Stefanovics mene, mene – ráadásul tekel és ufáresz, bár egyesek szerint noch dazu ufárszi – az M3ason, hirtelen felindulásból elkövetett állomány gyűlés okán, mikoron is lefékeze előtte teljesen érthetetlenül egy izé. Stefan Stefanovics, hogy elkerülje a bajt – mellette a belső sáv erősen foglalt vala, szép, nagy és fekete autókból kifolyólag – gondolá, majd a leállósávon elkerüli az ütközést. Hát, nem kerülé el. A Suzukija – abs ide, abs oda – játékosan megperdüle, és egy csöppet leamortizála magát […]

– Phüüüü… – Hssssz… – Egy kis szünethez mit szólnál? – Benne vagyok. – Azt a hegyes izét, ha elvinnéd a torkomról? – Majd, ha te sem markolsz olyan szorosan! – Gondolod, jókedvemben teszem? – Miért, és én, szerinted? – Önvédelem, mi? – Valami olyasféle. – Nnna. – Khmmm. – Milyen szép ez a naplemente! – Hát, szép. Ilyen magasból, különösen. – Tegyelek le? – Hát, ha megtennéd? – Nna. Így már jobb, nem? – Hát, kétségtelenül jobb. – Te, hogy is hívnak? – Lancelot. De csak szólíts Lance-nak. – Rendben, Lance. – Szólíthatlak Dragonnak? – Szólíthatsz. Bár tulajdonképpen a […]

Az első napon Isten megteremtette a kutyát. És mondá az Úr: Ülj egész nap házad ajtaja előtt és morogj meg mindenkit, aki elhalad vagy bejön. Húsz évnyi életet adok neked. Húsz év? – kérdezte a kutya. Az túl sok morgás. Adj nekem csak tíz évnyi életet, a másik tízet visszaadom Neked. És beleegyezé az Úr. Második napon Isten megteremtette a majmot. És mondá: Szórakoztasd az embereket, majomkodj és nevettesd meg őket. Ehhez húsz évnyi élettartamot adok neked. Húsz év ehhez túl sok – mondta a majom. Én nem majomkodnék annyit. A kutya visszaadott Neked tíz évet, én is ezt teszem. […]

Van ugyebár az USA embargója, megfejelve az EU fogcsikorgatva hozzáadott szigorításaival. Nos, innen üzenem mindenkinek, semmire se fognak menni vele. Az orosz emberek Sztálinon nőttek fel, Brezsnyeven szokták a nincset és Putyin autoriter uralma se tett túl jót a szocializálódásuknak, holmi gazdasági visszaesés meg se kottyan nekik. Rendkívül konstruktívak, ahogy azt az alábbi képsor is tanúsítja. Эту страну не победить!                            

Adva van egy – feltehetően vidéki – település, és adva van annak egy feltételezhetően református gyülekezete – legalábbis egy presbiter ápolja ott a lelkeket. Nomeg, a mellékelt ábra szerint ebben a nem túl polgárbarát rendszerben a lelkek porhüvelyének bugyellárisát is óvni igyekszik, igencsak zengzetes módon. Megunván a jelen rendszer minden nemű és némű vámszedőinek gátlástalan garázdálkodását, némiképp a tatár-török-labancdúlások hagyományait felelevenítve, a saját szentséges eszközeivel riasztani kívánja a híveket a nem igazán kívánt ilyen-olyan hatóság feltűnésekor. Olcsóbb, mint a kör-SMS, és nem függ a térerőtől. A templom harangjainak meghatározott kódrendszer szerinti megszólaltatásával jelzi ugyanis a póroknak, hogy mely fajta martalócok […]

Kedves Olvasóink, ezekkel az „örök igazságokkal”, itt is, meg ott, bárhol találkozhattak. Egy csokrétába gyűjtve, azért mégis más. Olvassák vidoran, hiszen a Szilveszterkor (is) az Udvari Bolond mondásain nevetni kötelező, ám ajánlatos elgondolkozni. A megtisztelő Udvari Bolond szerepét, felvállalom/felvállaljuk – az igazat írjuk, sőt valljuk is, de nemcsak Szilveszterkor. – G.B. Szabad országban, szabad ember, szabad akaratából azt mond és azt tesz, amit megengednek. A vadászat olyan sport, amit a nép választott képviselők útján gyakorol. Barátok jönnek, mennek, az ellenségek pedig gyűlnek. Az ifjabb fiúk olyanok, mint a golflabdák; lyukról-lyukra gurulnak, csak ippeg a célba találással, még gondjaik vannak. Ha […]