Stephen Harper miniszterelnök északon

A kanadai kormány szóvívője szerint két Tupolev TU-95 Bear típusú bombázó közelítette meg Kanada északi légterét, órákkal Stephen Harper miniszterelnök látogatása előtt. A repülők Inuviktól összesen ötven kilométerre voltak. Dimitri Soudas kormányszóvívő elmondta, hogy két kanadai CF-18-as repülő végig kisérte az orosz gépeket a Kanadától ötven kilométerre lévő nemzetközi légtérben. Soudas hozzátette, hogy a kanadai honvédelem gyors intézkedésének köszönhetően az orosz gépek egyszer sem léptek be Kanada szuverén légterébe. Ugyanakkor Soudas komoly figyelmeztetést intézett az orosz félnek, miszerint a közös kanadai-amerikai légteret felügyelő honvédelmi szervezet, “minden opciót” az asztalon tart, amennyiben egy idegen hatalom veszélyt jelent Észak-Amerika számára.

Nyilvánvaló, hogy az orosz gépek megjelenése Harper miniszterelnök északi látogatásával van összefüggésben. Harper a napokban bejelentette, hogy kormányának egyik fontos prioritás az északi régiók–köztük a vitatott északi sark–fejlesztése, mondván ha nem használjuk ezeket a területeket, akkor valószínű hogy elveszítjük őket. Harper konzervatív kormánya többek között 15 millió dollárt nyújt a Churchill-i repülőtér fejlesztésére. A kanadai honvédelem pedig hadigyakorlatot tart a térségben, melyen a kormányfő is jelen lesz.

Barack Obama és Stephen Harper Ottawában

Az Obama-vizit mindenképpen siker volt Harper miniszterelnök számára, hiszen érzékelhető volt, hogy jól kijön a jobbközép kanadai kormányfő Amerika balközép elnökével. Harper magánbeszélgetést folytatott Obamával, ahol még a két ország nagykövetei sem voltak jelen. A beszélgetés eredileg csak 10 perc kellett volna hogy legyen. De végülis 33 percesre nyúlt a zárt ajtók mögötti találkozó. Ezt követően együtt ebédelt a két kormányfő a kanadai Szenátus ebédlőjében. Noel Kinsella, a kanadai Szenátus elnöke még irodáját is átadta Obamának és egy üzenetet hagyott az amerikai elnöknek, miszen bármikor “északi ovál irodájaként” tekintheti a helységet, még akkor is ha nem ovál a szoba.

Több mint negyven perces közös sajtótalálkozót tartott Harper és Obama. Harper határozottan és magabiztosan válaszolt először franciául és aztán angolul az újságirói kérdésekre, de Obama nyelvbotlással kezdte szavait. Ottawát összetéveztette Iowával, de gyorsan észrevette, hogy Kanada fővárosában van és nem az amerikai prairie államban. Gyorsan kijavította szavait.

Barack Obama és Stephen Harper a Parlamentben

Obama ügyelt arra, hogy ne hozza kínos helyzetbe Harper miniszterelnököt. Köszönetet mondott Kanadának azért, hogy 2,800 katonát küldött Afganisztánba, de nem kérte azt, hogy Harper hosszabbítsa meg a kanadai missziót a 2011-es kivonulási dátum után.  “A kanadai nép óriási terhet vállalt magára Afghanisztánban és az Egyesült Államokban hálásak vagyunk, hogy Kanada ekkora áldozatot hozott”–mondta Obama.

Afganisztánon kivül, Obama egyetértett Harper miniszterelnökkel, hogy a két ország dolgozzon ki egy közös környezetvédelmi tervet az éghajlat-változás lassítása érdekében. Gazdasági kérdésekről is tárgyalt a két vezető. Harper utalt arra, hogy mind a két ország számára fontos a szabad kereskedelmi egyezmény (a NAFTA) fenntartása és hogy nem szabad protekcionista intézkedéseket hozni. “Egyetértünk, hogy az amerikai és kanadai kormánynak együtt kell dolgozni a globális recesszió ellen, úgy hogy egymást támogató, a gazdaságot élénkítő csomagokat léptetünk hatályba”–mondta Harper. Obama elmondta, hogy ő nem csökkenteni, hanem növelni szeretné a két ország közti kereskedelmet. Kanadai látogatása esetleg véget vethet a protekcionizmus körüli félelemnek és reménykedni lehet abban, hogy a demokraták által támogatott “Buy American” törvénycikk nem lép hatályba és így nem gyengíti a kanadai termékek utáni keresletet az Egyesült Államokban.

Parlamenti látogatása után Obamának volt még egy kis meglepetése az ottawai lakosság számára. A parlamenthez közeli Byward piacra látogatott ahol egy “Beaver tail” nevű kanadai péksüteményt vásárolt és kanadai szimpatizánsokkal találkozott. A parlament előtt több mint 2,500 szimpatizáns várta Obama érkezését, a havazás és a hűvös idő ellenére. Néhányan óriási hógyolyókat készítettek és arra áltak fel, hogy jobban lássák amikor Obama kb. 10 másodpercre kilépett a parlamentből Harper-rel együtt és integetett a tömegnek. Az egyik szimpatizáns transzparensére az volt írva, hogy “Isten után jön Obama,” ezzel jelezve, hogy mennyire népszerű Kanadában a jelenlegi amerikai elnök. De akkor érzékelhetjük igazán, hogy mennyi minden változott az elmúlt hónapokban, ha arra gondolunk hogy néhány éve amikor itt járt George Bush egy csúcstalálkozón, akkor mérges tüntetők és könnygáz volt mindenhol.

A sajtótalálkozó végén Obama elmondta, hogy “imádja” Kanadát és, hogy rokonai is vannak Torontóban. Azt is megigérte a népszerű amerikai elnök hamarosan megint ellátogat Kanadába, de majd csak akkor ha egy kicsit felmelegszik az idő.

Kanadai Magyar Hírlap

Stephen Harper és Barack Obama

Barack Obama újonnan megválasztott amerikai elnök első külfüldi útja a kanadai főváros lesz, de összesen öt órát tölt a karizmatikus demokrata Ottawában és felesége pedig otthon marad. Obama csütörtökön érkezik repülővel az ottawai MacDonald-Laurier repülőtérre ahol Michaelle Jean kanadai főkormányzó fogja várni. Innen a “Beast” becenevet viselő páncélozott limuzinnal viszik az amerikai elnököt Ottawa belvárosába, ahol Stephen Harper konzervatív miniszterelnök várja majd amerikai kollégáját a kanadai parlament Confederation Halljában. Harper és Obama együtt fognak ebédelni a Szenátus elnökének patináns ebédlőjében és ezt követően közös sajtótalálkozót tartanak. A sajtótalálkozó során kanadai újságírók összesen két kérdést tehetnek fel Obama elnöknek, melyből egyik franciául hangozhat el. Mielőtt vissza repül az Egyesült Államokba, Obama röviden találkozni fog Michael Ignatieff liberális vezetővel, mivel a protokoll azt diktálja, hogy egy külföldi vezető látogatása során találkozzon a legnagyobb ellenzéki párt vezérével is.

Bár az Obama-látogatás minden részlete pontosan ki van tervezve, mégis lehetnek komplikációk. Ottawa a világ második leghidegebb és leghavasabb fővárosa és február közepén még nagy valószínűséggel lehetnek hóviharok. Ezen kivül még tart a Winterlude nevű téli fesztivál, mely megnehezítheti a belvárosi közlekedést.Az amerikai titkos szolgálat megkérte a kanadaiakat, hogy ürítsék ki teljesen a Parlament körüli utcákat és nyított területeket, de a kanadai fél azt mondták, hogy inkább biztonsági ellenőrzéseket vezetnek be a helyszínen a kiürítés helyett. De valóban az egész városban érzékelhető lesz a fokozott biztonság, hiszen a repülőtértől a belvárosba vezető út mentén eltávolítják az összes postaládát és szemeteskannát.

A látogatás során Harper  főleg gazdasági kérdésekről fog tárgyalni Obamával és különösen a két ország közti fontos kereskedelmi kapcsolatokról. Harper szinte biztosan említeni fogja a “Buy American” törvénytervezet körüli kanadai aggodalmakat. Kérdéses, hogy milyen kapcsolat alakul ki Harper és Obama között, hiszen politikailag mindenképpen ellenfelek. Harper a konzervatív mozgalom jobbközép szárnyához tartozik, míg Obama inkább baloldali (amerikai szóhasználattal “liberális”) demokrata. De valószínű, hogy hasonló életkoruk és családi állapotuknak köszönhetően lesz közös témájuk, hiszen Harper 49 éves, Obama pedig 47, és mindegyiknek két kiskorú gyermekük van.

Kanadai Magyar Hírlap

Stephen Harper, Stéphane Dion, Jack Layton, Gilles Duceppe, Elizabeth May

Az ellenzéki pártok heves támadásokat intéztek Stephen Harper konzervatív miniszterelnök ellen az angol nyelvű választási vitában. Csak egyszer fordult elő, hogy Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) vezetője oda fordult a mellette ülő Stephen Dion liberális miniszterelnök-jelölthez, hogy megkérdőjelezze azt a liberális szokást, mely verbálisan ugyan támadja a jobboldali kisebbségi kormányt, de végén szinte mindig támogatja Harper parlamenti törvény-javaslatait. Stephen Harper végig nyugodtan és higgadtan viselte a négy oldalról érkező össztűzt és ritkán támadta az ellenzéki pártokat. Szereplése langyos volt. Nem hibázott, olyat nem mondott ami árthatna pártjának, de egyben nem aratott kiütéses győzelmet Dion ellen.

Kanadai választási vita

Layton többször megemlítette, hogy a Konzervativ Párt még most sem hozta nyilvánosságra kampányprogramját, annak ellenére hogy a választási hadjárat utolsó szakaszában vagyunk. “Hol van a programja? Esetleg pulovere alatt?”–kérdezte Layton cinikusan, utalva a miniszterelnök kékszinű pulovereire, melyet állítólag azért hord, hogy “kedvesebbnek” és “melegebbnek” tünjön az amúgy nem túl karizmatikusnak tartott kanadai kormányfő. Harper azonban késöbb visszavágott amikor az államilag szubvencionált egészségügyre került a sor. Layton, Dion, Gilles Duceppe (a szeparatista Bloc Québécois vezetője) és Elizabeth May (a Zöld Párt jelöltje) mind egyetértettek abban, hogy a konzervatívok nem tesznek eleget súlyos orvoshiány enyhítésére és nem védik meg az egészségügyet a privatizációtól. Erre Harper azzal válaszolt, hogy ő még soha nem járt magánklinikába és kizárólag az állami rendszert használja. Ezzel a baloldali Laytonra utalt, akiről kiderült, hogy egyszer egy magánklinika szolgáltatásait vette igénybe.

A vita legfontosabb témája a gazdaság volt. Layton és Dion szerint Harper nem veszi a recesszió veszélyét elég komolyan és jobboldali politikája inkább a laissez-faire stratégiára koncentrál, mely szerint az államnak nincsen szerepe a gazdaságban és a magánszférában. “A gazdaság nincsen rendben és bárki Kanadában ezt elmondja Önnek. Önt vagy nem érdekli az egész, vagy teljesen inkompetens,”–mondta Layton.

Kanadai választási vita

Amikor a gazdaságról volt szó, Dion középpártinak akarta beállitani a liberálisokat. Szerinte a kanadaiak nem szeretik sem az NDP szocialista politikáját, sem pedig Harper jobboldaliságát. “A Liberális Párt már Harper elött csökkentette a cégek és vállalkozások által fizetett adót. Ez nem jobboldali politika. Ez nem baloldali politika. Ez egyszerűen józan politika,”–mondta Dion. De még a vita elején Harper azt állította, hogy Dion “pánikba esett” a számára nem előnyös közvéleménykutatások miatt és ezzel lehet magyarázni azt, hogy az előző esti francia vitán elöjött egy teljsen új gazdasági tervvel. A terv szerint a kormányfő 30 napig konzultálna a tartományi vezetőkkel és gazdasági szakértők a pénzügyi helyzetről.

A művészekről is vitatkoztak a pártvezetők és miniszterelnök-jelöltek, miután a Harper kormány 45 millió dollárnyi állami támogatást vont el a művészektől. Elizabeth May különösen hevesen támadta Harper a “gazdag” gálákra járó művészek elleni kirohanásait. “Az konzervativ tanácsadók úgy gondoltak, hogy szavazatokat lehet nyerni a rosszindulató megszoritásokkal. Ézért jöttek ezek a hülye megszoritások,”–mondta May.

Afganisztánnal kapcsolatban, Harper elmondta hogy ő mindenképpen támogatja a kanadai katonák kivonását 2011-ben. “Ha igazi békét és fejlődést akarunk elérni Afganisztánban, be kell tanitanunk az afgán rendőröket és hadsereget annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják megvédeni a közbiztonságot. Ezt a célt nem érhetjük el, ha nincsen egy határidő”–mondta Harper. Dion többnyire egyetértett Harperrel ezen a dátumon. Mint ismert: éppen Jean Chrétien ex-miniszterelnök liberális kormánya küldött először kanadai katonákat Afganisztánba 2002 elején. “Ha csak egy percig is azt gondoltam volna, hogy itt invázióról van szó, azonnal kivontam volna a katonákat. A kanadaiak mindig csak azért küldjük katonáinkat más országokba, mert a békét, a demokráciát és a közbiztonságot akaruk elősegiteni,”–magyarázta Dion. Ezzel ellentétben, az NDP, a Bloc Québécois és a Zöldek már 2009 elején kivonták volna a csapatokat és nagyobb hangsúlyt fektettek volna a segélyre.

Egy Ipsos Reid felmérés szerint, a kanadaiak 31 százaléka gondolta azt, hogy Harper győzött a vitán, mig második helyen találta magát Layton 25 szálalékéval. A választók 17 százaléka találta May-t a leghatékonyabbnak és csak 15 százalék gondolta azt, hogy Dion volt a legerősebb szereplő. Október 14-én kerül sor a federális választásokra.

Kanadai Magyar Hírlap 

PMO / Juhar Levél

Damon szerint az amerikaiak azt gondolják, hogy “a kanadaiak alkotják a világ legjobb népét” és éppen ezért szerinte “hihetetlen,” hogy Kanada nem tesz többet a szegénység elleni küzdelemben. “Nem gondoltam volna, hogy Kanada így késne az igéretek betartásával”–mondta Damon.

A CTV online olvasóinak többsége viszont inkább Damon-t bírálta, mint Stephen Harper-t. “Ezek az úgynevezett ‘szakértők’, akiknek általában nincsen tapasztalatuk semmiben, kivéve a zenében és szereplésben, a média figyelmét mégis megtudják szerezni”–írta “Hugh” a CTV.ca cikkére reagálva.  Egy másik hozzászóló, Duane Walton, szerint Damon egy remek szinész, de “nem tartozik szakköréhez a kanadai politikába való beleszólás.” Többen azt kérdezték, hogy a gazdag hollywood-i színészek miért nem inkább a saját vagyonukból adakoznak többet a szegényeknek. “Remek! Itt van egy ujabb ultra-gazdag külföldi szinész aki megmondja a kanadaiaknak, hogy mit csináljanak. Akarja segíteni Afrikát, Mr. Damon? Akkor adja oda egy évnyi keresetét és milliókat fog tudni segíteni ezzel az összeggel”–írta Norma G.

Volt viszont néhány olyan hozzászóló aki egyetértett Damon kritikájával. “Én általában támogatom Harpert, de a helyzet Afrikában több figyelmet érdemel. Amennyiben az e féle nyomás felgyorsítja a segélyt,  gratulálok Matt Damon-nak”–írta ‘Jason’.

Kanadai Magyar Hírlap

Stephen Harper és konzervatív kormányán kivül, az ellenzéki Liberális Párt sem ért egyet a választási hivatal döntésével. “Minden kanadai polgárnak kötelessége, hogy bebizonyítsa személyazonosságát amikor szavazni megy”–mondta Stéphane Dion, a liberálisok vezetője. Ezen kivül a Bloc Québécois is ellenzi a döntést és felszólította a választási hivatalt, hogy változtasson álláspontján.

2007 szeptember 17-én lesznek időközi választások három föderális választókerületben, nevezetesen: Outremont-ban, St-Hyacinthe-Bagot-ban és Roberval-Lac-St-Jean-ban. Mind a három választókerület Québec tartományban található.

Kanadai Magyar Hírlap

Fehéregyházi Tibor 1932-ben született Budapesten és az 1956-os magyar forradalom után menekült Kanadába. Először Olaszországba került, aztán onnak érkezett Kanadába. Montreálban telepedett le ahol elvégezte felsőbb tanulmányait. 1966-ban a manitobai Winnipegbe költözött, ahol a Royal Winnipeg Ballet-nek lett a produkciós menedszere. 1969-ben pedig a Manitoba Theatre Centre igazgatója és rendezője lett. 1975-től Winnipegen kivül Edmontonban, Thunder Bay-ben és Saskatoon-ban is dolgozott. 1982-ben került a Saskatchewan tartománybeli Saskatoon Persephone Theatre rendezőség élére.

A rendezésen kivül Fehéregyházi Tibor számos filmben is szerepelt, mint például Keleti Márton, Az Élet Hídja (1955) című filmben, valamint Makk Károly A 9-es kórterem (1955) című produkciójában.

Fehéregyházi Tibor Saskatoonban húnyt el hosszú betegség után.

-Á.C.

Harper szerint a kanadai harmadik utas modell, mely egyesíti a szabadpiac elvét  a szociális igazságossággal, követendő példa lehet Dél Amerika számára. “Egyesek ezen a kontinensen azt hiszik, hogy csak két lehetőség van: visszatérhetnek a gazdasági nacionalizmushoz, a tekintélyelvű politikai rendszerhez és az osztályharchoz, vagy épp olyanok lehetnek mint az Egyesült Államok. Ez természetesen teljes nonszensz. Kanada puszta létezése ékes bizonyítéka annak, hogy e két lehetőség közti választás félrevezető. Kanada egy nyitott és demokratikus társadalom, mely a G8 országai közül a legerősebb gazdasággal rendelkezik. Ugyanakkor Kanada egy büszke és független ország. Politikai felépítésünk jelentősen eltér attól ami az USA-ban található és társadalmi értékeink sem azonosak”–mondta Harper Santiagoban, Chilé fővárosában, utalva többek között Kanada állami egészségügyi rendszerére.

A kanadai miniszterelnök méltatta Chilé politikai és gazdasági rendszerét és jelezte, hogy Kanadával együtt a dél-amerikai ország modellként szolgálhat a régióban. Harper arra is utalt, hogy ideje lenne csökkenteni a kanadai külpolitika európai hangsúlyát és inkább Latin Amerikára kéne koncentrálni. Harper személyes beszélgetést folytatott Michelle Bachelet chilei elnökasszonnyal és találkozott Santiago gazdasági vezetőivel is. 

Kanada már évek óta fontos szerepet játszik Dél-Amerikában és az utóbbi évtized során a kanadai befektetések elérték a 100 milliárd dollárt.  

                                                                                     -Á.C.

A felmérés az egyéni politikai vezetők népszerűségét is mérte. Az eredmény szerint Stephen Harper kormányfő első helyen áll (36%). Őt követi Jack Layton, az Új Demokrata Párt vezetője (20%), aztán Stéphane Dion, a Liberális Párt vezetője (16%). Elizabeth May, a Zöld Párt elnöke áll negyedik helyen (5%). Québec tartomány szavazói között Gilles Duceppe, a Bloc Québécois vezetője 17% támogatottságot tudhat magáénak.

A közvélemény-kutatás eredményeivel bizonyára egyik párt sem lesz elégedett. A legtöbb elemző szerint a konzervatívoknak legalább 40% kell ahhoz, hogy többséget szerezzenek a kanadai parlamentben. Ezen kivül Torontóban, Kanada legnagyobb városában továbbra is főlényesen vezet a Liberális Párt (43%) a konzervatívokhoz képest (34%). Montreálban, az ország második legnagyobb városában pedig változatlanul a Bloc Québécois van első helyen (31%), a liberálisok pedig messze másodikok (20%). A konzervatívok Montreálban továbbra is nagyon gyengék (17%). Az ország legerősebb konzervatív fellegvára Alberta tartomány, ahol 57% szavazna a kormánypárta, 15% a liberálisokra és 14% az Új Demokrata Pártra.

-Á.C.