Charles és Ruth házassága nem épp a tomboló szenvedélyről híres, mindenesetre kényelemben és megértésben telik. Charles író, és a következő regényéhez esettanulmányt végez: meghív egy médiumot, rendezzen szeánszot a házukban. A játék komikus fordulatot vesz, amikor rájönnek, visszaidézték a hét éve elhunyt előző feleséget, Elvirát, akinek esze ágában sincs újra eltűnni férje életéből. Valószínűtlen bohózat két felvonásban a Játékszínben… Noël Coward: VIDÁM KÍSÉRTET Fordította: Zöldi Gergely Charles GÁLVÖLGYI JÁNOS Elvira HERNÁDI JUDIT Ruth LIPTAI CLAUDIA Madame Arcati PÁSZTOR ERZSI Edith, a szobalány MURÁNYI TÜNDE Dr. Bradman DÓZSA ZOLTÁN Mrs. Bradman SZŐLŐSKEI TIMEA Rendező: BÖHM GYÖRGY Fotók: Gergely Bea

Na, kérem. Alakul ez, alakul! A hírek szerint az országgyűlés őrsége – kétségtelenül nem személyesen és testületileg, hanem kormányzati felhatalmazással – 10,1 millió forint értékben vásárolt Taser X26-os, negyedik generációs (!) sokkolókat. Állítólag legfeljebb 36 db-ot – ez mindig is tetszett: miért nem 35-öt, vagy 37-et? És mennyi a legalább? – ami azért egy rövid fejszámolásra késztetett. A Németországból és Lengyelországból, saját használatra beszerezhető Tx26-os ára kb. 120-150.000 forint. Gondolom, en gros és állami csatornákon olcsóbb, de legyünk nagyvonalúak, max. 100ezer. Ami, biza, visszaosztva sacc per kábé 100 sokkoló. Az országgyűlési őrség létszáma 379 fő. Gondolom, a sokkolókat szolgálati ágra […]

Szeretem baszkurálni az amerikai határőröket. „Ki nyerte meg az 1812-es háborút?”–kérdezte tőlem az amerikai, miközben lapozgatta útlevelemet az Ogdensburg-Prescott hídnál felállított határátkelőnél. „A kanadaiak, természetesen!”–mondtam álnaív mosollyal. „Nem, nem és nem! A britek nyertek, ti még akkor nem is léteztetek!”–vágta hozzám az amerikai, akinek ezek szerint nem mindegy, hogy ki gyújtotta fel sikeresen és égette szénné a Fehér Házat: a britek, vagy az akkor még „formálisan” tényleg nem létező kanadaiak. Mindenesetre, miután meggyőződött arról, hogy én csak kirándulni jöttem New York államba, további vallatás nélkül beengedett az USA-ba. A határ kanadai oldalán az utolsó települést Johnstown-nak hívják. Egy poros határmenti […]

Elsősorban tisztelettel együtt érzek a kaposvári áldozat családjával, egy virágjában letört élet elvesztése mindannyiunk vesztesége. A veszteségnél már csak az a düh erősebb, amit az ember olyankor érez, amikor a visszavonhatatlan egy felesleges ostobaság miatt következett be. Miközben a média nagy része azon csámcsog, hogy mennyiben volt oka a brutális támadásnak a láthatatlanság, a kormánytényezők meg az utóbbi idők szokásainak megfelelően össze-vissza beszélnek (nincs is a törvényben a fóliázási kötelezettség, csak a beláthatóság megakadályozása), aközben egy igen fontos aspektusról nem esik szó. A törvény szelleméről – ami egyébként átlengi az egész magyar törvényhozást, 2010 óta egyre látványosabban. Kormányoldalról változatlanul mantrázzák, […]

Május első vasárnapján az egyik legszebb ünnepre ébredünk Magyarországon, köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, dédanyánkat és a nevelőanyákat. Ezen a szép ünnepen köszöntsük fel mindazokat az édesapákat is, akik bármi okból gyermekeiket egyedül nevelik. Ők azok, akik munkájuk végeztével sütnek, főznek, vasalnak, ápolnak, biztatnak és az anyai szerepet is betöltve, mindent elkövetnek, hogy pótolják – a pótolhatatlant… Kevesen gondoltak, gondolnak arra, hogyan is válik egy anya – édesanyává? Édesanyává lenni nemcsak biológiai, de lelki változás. Ezt adja hűen vissza, az alábbi vers: Anya dúdolja Azt kérdezed tőlem hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jön az alkonyat, […]

Charlie 2012-ben énekelte fel ezt a dalt. Szövegírója, Horváth Attila vagy a jövőbe látott – mert hát, akkor még korántsem volt ilyen siralmas a helyzet – vagy csak volt egy érzése. Tulajdonképpen mindegy is. A lényeg ott van a sorok közt. „azt mondd meg, hogy lesz tovább, hogy kit látnak odaát, egy szebb útját keresőt, vagy egy új korszak új koldusát”

Tudod Péter, sokat spekuláltam én ezen a baloldaliságon meg jobboldaliságon. Hogy mitől is van az, hogy egy országban élünk, és mégis kétféleképpen gondolkodunk. Nyilvánvalóan másként vagyunk bekötve, ahogy mondani szokás. Hogy mi kettőnk között az alapvető különbség, azt talán abban tudnám meghatározni, hogy te a szíveddel gondolkodsz, én meg az agyammal, ami talán nem is olyan nagy baj, hiszen az az ember, amelyiknek csak az egyik vagy a másik van meg, az életképtelen. A baloldali ember is érez persze, de neki kevésbé lényegesek a szimbolikus dolgok. Viszont határtalanul fontosnak tartja azt, hogy ebben az országban, melyben mindketten élünk ne fagyjanak […]

Amiről most akarok írni, abban nem fog szerepelni egyetlen politikus vagy celeb, nem lesz benne Orbán Viktor és Gáspár Győző sem, ezért ne is olvass tovább kedves olvasó, ha rájuk lennél kíváncsi! Arról fogok írni, hogy két nagyszerű csapat összefogott azokért az emberekért, akiknek már reményük sincs. Arról fogok írni, hogy milyen érzés azt látni, hogy a fiammal egykorú kisfiú beleharap a hámozatlan banánba, mert nem ismeri, nem tudja, hogyan kell enni! Arról fogok írni, hogy hol jártam, kikkel és miért! A miért, a legegyszerűbb – SEGÍTENI! A 42 rendkívül sikeres ruha és tartós élelmiszer gyűjtési akciója, nem ért véget […]

Sokan neheztelnek rám, és nem csak a fiatalok, mert úgy érzik, illúziókat rombolok. Nem, nem vagyok illúzió romboló, csak megkövesedett, hamis illúziók, káros illúziók helyett használhatóbb, életszerűbb illúziókat próbálok fölmutat-ni. Mert én is hiszek az illúziókban, de nem azokban, amelyek ingoványba visz-nek. Mi az illúzió végülis? Téveszme, amely szebbnek láttatja a valóságot, mint amilyen. Ha az az illúzióm – miközben egy szál kötélen egyensúlyozok háromszáz méterre egy habzó, őrjöngő folyó fölött –, hogy biztonságos hídon állok, és hirtelen ráébredek a lidérces valóságra, biztos, hogy lezuhanok és halálra morzsol a víz meg a szikla. De ha abban az illúzióban ringatom magam, […]

Valamikor régen, még a Kisstadionban, élő legendaként lépett fel az Omega-együttes. Ott lenni különleges élmény volt. A hely, a hangulat és a zene. Mert a koncerteknek saját élete van. Rövid elő-, és olykor nagyon hosszú utóélet mellett ott és akkor pörög, vibrál az este. Így volt ez az Omega régi koncertjeivel is. Talán ezért is gondolta a Vezér, hogy a házánál húzzák a fülébe at egykor legendás dalokat. Amely dalokat, noha az együttest sokszor a frontemberrel azonosítják, jórészt nem Kóbor Jánosnak köszönhet a banda. Annyira nem, hogy a külföldön felvett „Omega Red Star from Hungary” angol nyelvű felvételeinek egy részén […]

Orbán Viktor erősen populista kiszólása a halálbüntetésről meglehetősen, és okkal kavarta fel a kedélyeket. A történelem során túl sokan, túl sokszor játszottak már Istent ahhoz, hogy az ártatlan áldozatok felett egyszerűen napirendre lehessen térni. Beleértve azokat is természetesen, akiket bírói tévedés, védői tehetségtelenség, illetve politikai üldöztetés eredményeként végeztek ki. A valódi bűnösök, az politikai hatalom-mániások közvetett vagy közvetlen áldozataként. Alkalmasint persze a Bibliára is nehéz a halálbüntetés védelme kapcsán hivatkozni, mert Istenről olyasmit is rebesget emlékeim szerint az említett mű, hogy fenntartja magának a bosszú és a végletes büntetés jogát. Márpedig mi lenne végletesebb, mint egy másik ember életének elvétele. […]

Viktorunk lejtőre került, jobban mondva, meglehetősen lecsúszott. Eddig sem volt éppen a toppon, főleg jellemét illetően, de most, hogy nyilvánvaló módon értelmes és érdemes kormányzás helyett eltántorodott szavazóit igyekszik visszaszerezni a Jobbiktól és ugyancsak lerongyolódott népszerűségét próbálja felépíteni, hát előhúzta ingujjából az idegenellenesség kártyáját (rémlik, ugye, hogy a bűvészek – csak a kezemet figyeljék, mert csalok! – és a hamiskártyások élnek ezzel a trükkel), ami, ugyebár a Jobbiknál is egy ász. Igaz, ötlete sincs, mégis, mi a bánatot kellene kezdeni a nemzettel, ami már korántsem NER, mi több, már az egy a zászló alatt is meglehetősen morcosak a hívek. De […]

A Faust második rész egy öregedő értelmiségi zavaros álomvilágába kalauzol minket, amelyben az antik kultúra összes nimfája és kentaurja megfordul. Vidám, hedonista körtánc kavarog, majd feltűnik szép Heléna, Faust múzsája, akivel összeköltöznek, gyereket nemzenek, a gyerek később meghal, és ők szétválnak. Végül Faust is meghal, nem marad utána más csak néhány szellemes idézet. Faust/Császár – Máté Gábor Mephistopheles/Phorkyas – Kulka János Doktorandusz – Dér Zsolt e.h. Wagner/Euphórion/Philemon – Keresztes Tamás Lamia/Phorkyas II./Karvezető – Pelsőczy Réka Thalés/Miniszter – Haumann Péter Heléna/Baucis/Baj – Bodnár Erika Rendező: Schilling Árpád A FAUST I.és II. külön-külön is teljes értékű előadás, de javasoljuk a teljes megértés […]

Sajnálom szegény Szili Katit. Egyszer föl fog ébredni. Rá fog döbbenni, hová jutott, és az fájdalmas eszmélés lesz; nem lesz képes többé a tükörbe nézni. Valamikor jó viszonyban voltunk. Akkortájt, amikor a Parlament elnöke volt, amikor a szocialisták Köztársasági elnöknek jelölték, amikor 2007-ben balról bírálta az MSZP hivatalos pártvonalát, amikor a szocialisták deviáns revizionistája volt… igen, ebben az időben még azt is el bírtam képzelni róla, hogy segíthet az MSZP-t megállítani: ne csússzon tovább jobbra, hogy megtisztuljon a korrupció mocskától, ezáltal a demokrácia, a Köztársaság is visszafordulhasson arról a végzetes útról, melyen a szakadék felé, a Fidesz 2010-es kétharmados győzelme […]

Van egy olyan tézis, hogy az élethossziglan való tanulás a fejlődés útja. Van egy másik, mi szerint az ember maga is folyamatosan fejlődik, mi több, valami egészen másból fejlődött ki ilyenné, de a folyamat még nem zárult le. Ez az evolúció. Manapság úgy tűnik, kormányalkotó és az őket hűen – gondolkodás nélkül – kiszolgáló politikusaink a fejlődésnek egy egészen más fokára értek el. Egyesek bőven megmaradtak egy alacsonyabb szinten, mások viszont már a jövőbe is látnak. Ez leginkább az oktatás területén érzékelhető. Kezdődött azzal, amikor úgy gondolták, hogy megreformálják a középszintű oktatást. A francba a gimnáziumokkal, amik meglehetősen komoly humán […]