A Porajjmosra emlékezve közöljük ezt az írást, mert bizony, a cigányoknak is megvolt a maga holokausztja, csak az valahogy feledésbe merült… „Bevallom, már hónapok óta kérnek,hogy írjam meg egy szeletét saját családom szenvedéseinek. Sokat jelent ez számomra is (bár ne jelentene). A Porrajmos-nak, azaz a cigány holokausztnak családom mind áldozata és mind túlélője is. Megjelent már róluk dokumentum film (Porrajmos : Varga Ágota , 2001. A forgatás helyszínén is jelen voltam, így a Komáromi Csillagerődnél is….https://www.youtube.com/watch?v=pDKfepYsBBY ). Könyvkiadásban is megjelent ( Tények, Adatok írta: Szita Szabolcs). Majd a közelmúltban írtam egy cikket a Népszabadság hasábjain felháborodásomban, mikor 2014. aug.2-án Balog […]

Júliusban Orbán Viktor bejelentése az illiberállis államról az uborkaszezont valóságos savanyúuborka szezonná zilálta. Ugyan mit jelenthet ez? Biztosan nem demokraciát! Lehet talán diktatúra? Lehet, de ami most van az majdnem ugyanúgy működik, azért a kis különbségért nem érdemes mindent gyökerestől… Talán királyság? Az is lehet, de a királyság nem biztosíték a demokrácia ellen. Vannak demokratikus kiralysagok, azzal tehát megint csak adnánk egy pofont a szarkofágnak. Európa számos országa királyság és demokrácia egyszersmind, hogy csak Dániát, Hollandiát, Norvegiát, vagy Nagy Britanniát említsem: éppen a legsikeresebb, leggazdagabb országok. Márpedig, ezúttal éppen a demokráciát igyekszünk elkerülni. Marad tehát a császárság. Na, az aztán […]

Idén a fények ünnepei szinte egybe esnek: pár nap választja el csupán Karácsonyt Hanukkah-tól és a zsidó ünnep utolsó napja pont Szentestére esik. E két hagyományt nem csak a mély közös gyökerek kötik össze, de magyar viszonylatban ez a zsidó-keresztény örökség a magyar nemzeti öntudat egyik fontos pillére, még olyanok életében is, ahol inkább kulturális és nem pedig vallásos jelleget ölt ez a tradíció. Montreálban – idén ismét itt töltöm a Karácsonyt – egymás mellett állnak a kerületi önkormányzati hivatalok előtt a kivilágított fák és a menórák. Miközben ma reggel egy Côte-Saint-Luc-i bevásárlóközpont bisztrójában fogyasztottam el reggelire a füstölt lazacos bagelt és […]

Illetve, talán mégsem. Az öreg igazából végig se gondolta, ez csak olyan hangulatként libbent át az agyán. Nézte a naptárt: december 24, Ádám és Éva napja. Na ja. Szenteste. Már, akinek. Neki csak olyan, mint a többi. Illetve, talán mégsem. Mert hát mégiscsak szenteste. Sóhajtva tekerte nyaka köré a sálját: jó meleg, még a felesége kötötte. Kalap helyett most a kicsit kopott perzsa kucsmát nyomta a fejébe, hiába, na, már fázékonyabb, pedig még nem is olyan régen dús fürtjeit kínálta a szélnek. Igaz, az a nem is olyan rég úgy 20 évvel ezelőtt volt, azóta meg a maradék is gyér, […]

Kedves és hűséges Olvasóinknak, békés, boldog, egészségben megélt, szeretetben gazdag, örömteli Karácsonyi ünnepeket kívánunk! Georgina Bojana és a szerzőtársak Kezét a síma, hófehér csempére tette. A várt, mégis hirtelen rátörő görcstől összerándult. Kilenc hónapja várták, várja, mikor jön el az órája, a perc, amikor magához ölelheti régen várt gyermeküket. A fájdalom elmúlt, újból lépett, inkább csak csosszant a folyosón, ahol több utolsó órás várandóssal együtt, mégis külön sétáltak. Úgy érezte, egyedül van, egyedül maradt. Pedig mennyire nem így volt, mert a szerelem, a szeretet, féktelenül és megállíthatatlanul röpültek feléje. Akadálytalanul törték át magukat így együtt, a kórház bezárt ablakain és […]

Mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok! s csak úgy képben:  

Nem mondom, hogy mikor teljesül be, mert hát a jóslás elég nehéz, főleg a jövőt illetően. Viszont mondom, hogy nagy igazság vagyon benne. Én kivárom. „Kis ember hát itt a vége, látod kár volt sírni érte, Milyen könnyen elszállt minden, és még ezt se adták ingyen. Kis ember hát itt a vége, mért nem most ereszkedsz térdre? Mért nem sírsz, mért nem üvöltesz, szép arcoddal mért örülhetsz? Kis ember hát mondd, hogy: félek, mondd, hogy: értelmetlen az élet, Mondd, hogy: mindegy miben hittél. Most már akármit megtennél. Mondd, hogy: hazudnál, hogy ölnél, mondj amit akarsz úgy könyörögjél Csak már ne […]

 Hát, persze, kínos lenne a tüntetések szervezőinek, ha kiderülne, hogy hangsúlyozottan civil rendezvényeiken hányan és hányan vesznek részt olyanok, akik amellett, hogy rokonszenveznek a tüntetés meghirdetett céljával – már, ha van olyan – de emellett rokonszenvezői valamely párt célkitűzéseinek is. Ez már a szépemlékű MILLA tüntetéseinél is kiderült, merthogy ott verte magát a földhöz Juhászostól-mindenestől az összes szervező, meg a farvizükön tutajozó nagyeszű belvárosi értelmiség, de láss csodát, akkor sem szakadt le az ég, amikor a Szolidaritás aktivistái a saját zászlajuk alatt vettek részt a tüntetésen. Jó lenne már tisztázni itt a viszonyokat. Elsősorban a tulajdonviszonyokat, merthogy a tüntetés – […]

Törésvonal, no meg törött Kövér tömény baromsága – A parlament és a Fidesz országos választmányának elnöke a HírTV Magyarország élőben című műsorában „Kövér László a HírTV-ben a Pokorni-Lázár vitáról azt mondta, örül annak, hogy az elmúlt 4 év feszültsége így vezetődött le Lázárban és nem máshogy. Mint mondta, Lázár mondatait ő is elmondhatta volna a fiatal nemzedéknek címezve, de Pokorni olyan véleményt mondott ki, ami igenis létezik.” – számol be az eseményről az MTI. Nos mint tudjuk, a derék köteles-elvtárs nem megy a szomszédba, ha valami éktelenül bornírt baromságot kell mondani (most a gátlástalanul pofátlan arroganciát hagyjuk, pedig abban sem […]

Nem szeretem, sőt liberális gondolkodóként nem is díjazom embertársaim azon cselekedeteit, akik a politikai közéletünk szereplőinek családtagjait, azok szüleit, feleségét, férjét, gyermekeit stb.-t veszik célba, és „bűnösök” helyett ártatlanokat vegzálnak. Úgy gondolom, hogy egy civilizált országban nem illendő cselekedet mások magánszférájában vájkálni. Azt pedig felettébb aljas és elítélendő dolognak tartom, ha véleménynyilvánítás, vagy, ami még annál is rosszabb, ha politikai haszonszerzés ürügyén valakik népszerűséghajhász-módon úgy akarják felhívni magukra a közvélemény figyelmét és szeretnének kitörni a névtelenség bűzös posványából, hogy aljas és fondorlatos eszközöket bevetve, ártatlan civil embereket zaklatnak. A magánélethez mindenkinek joga van. Aki efféle aljas cselekedetre vetemedik, még ha […]

Valami lehet a levegőben. Mármint az esőben jogos párán kívül. Némi jogtalan anyag lehet, mert többféle víziók támadtanak az ember gyarló gyermekére. Nem vizilók, illetve-lovak, mert azok már leszerepeltek, Most, például, olyan képzetek teremtettek, hogy Orbán Viktor Ráhel nevű lányának férje nem férfi. Nem a biológiai értelemben, hanem az orbánviktori átvitelben. Arra talán még emlékszünk, mert annyira nem kemény a levegőben cikázó híranyag, hogy Orbán Ráhel erőteljesen megmagyarázta a maga önköltségű tandíjának saját lábán való megkeresését. Aztán kiderült, hogy nem annyira a saját, mint férjeura lábán keresi meg, aki bősz közbeszerzési nyerőgép képében látszott feltűnni. Annyira, hogy az LMP vezetője […]

Már az se volt teljesen O.K. hogy Te, aki állítólag sohasem hazudtál, uralkodásod éveit – mert ne tévedjünk, Te nem vezetted az országot, hanem uralkodtál rajta – gátlástalanul végig hazudtad. Ott már azért akadt egy kis gond, hogy a lányodnak, Ráhelnek, behazudtad saját tanításodként az egyik legnagyobbat:  „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a haza, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazáért”. A drága gyermek pedig nem jutott el odáig, hogy ezt ne Neked tulajdonítsa. Kár. Nem igazán lehet  – ahogy Te sem – művelt az a leányzó. De legalább csinos.  Most még. Azután itt van a másik dolog: […]

Mutyi, milyen mutyi? Ők áldoztak rá! – Na, ekkora dumára még te is eldobod az agyadat Waze Mint ismert a Blikk hosszas pereskedés után megkapta a Nemzeti Földalaptól azt a dokumentumot, hogy ki vehettek bérbe pályázat nélkül állami földeket. Áttanulmányozva a több mint 22 ezer földdarabból álló listát igen csak érdekes tételeket találtak. Megállapították, hogy: „Nemcsak oligarchák, hanem országgyűlési képviselők” részesültek az adományból. Például kiderült, hogy „56 helyen szerepel a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt., amelyet a mezőgazdasági bizottság fideszes alelnöke, Farkas Sándor irányít. Neki több mint 38 százalékos tulajdonrésze van a cégben.”. Ez egy dolog, s megmondom őszintén ezen én […]

Amikor Áder beköltözött a Sándor-palotába, fel sem merült a kérdés, hogy mit kezdjünk a köztársasági elnök funkciójával. Tudomásul vettük, hogy a beadásai rendben vannak, nem akarja ellopni a labdát a középcsatár elől, elvan ő a protokolláris feladatokkal, vezényszóra csinál valamit, amitől a látszat olyan, mintha itt demokrácia lenne, például visszaküld teljesen hülye törvényeket a teljesenhülye vazallus-nyájnak, mely aztán annyira megfontolja, hogy abban hiba nem lesz. Aztán a sok strapában megkeményedett nyelve hegyével megnyomja ismét a szavazógombot. Vakulj paraszt, vakulj Európa – Áder meg szétteszi karjait: látjátok, én mindent megtettem! De most helyzet van, merthogy a kisgömböc úgy érzi, hogy még […]

„Taxis vagyok. Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem. – Egy pillanat! – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki. Mellette egy kis bőrönd pihent. Körülnéztem. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenfélével teletömve. -Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék […]