Sokat mond a magyar társadalom tűrőképességéről, prioritásairól és a politikusokkal szemben támasztott elvárásairól, hogy a rendszerváltás óta példanélküli mértékű korrupciós botrány után (trafikügy, és bizony: ez az ominózus Tocsik-ügynél is jelentősebb, átfogóbb ügy) és a jogállamiság szisztematikus leépítését (alaptörvény, negyedik módosítás, a nemzetbiztonsági törvény módosítása) követően még mindig esélytelennek tűnik a Fidesz-KDNP leváltása 2014-ben. De még egy szoros verseny sem túl valószínű a balközép ellenzék és a jelenlegi kormány között. Az, hogy 2004 óta Magyarország először kikerül az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól várhatóan tovább csökkenti a kormány elutasítottságát és természetesen azt a benyomást kelti a szavazókban, hogy minden demagógia, minden […]

Vágni lehetett a füstöt a teremben. Nagy valószinűséggel a teremben levők figyelmen kívűl hagyták a hatályos törvényt, avagy nem tekintették magukra nézve betartandónak. – Nos hölgyeim és uraim, akkor most felteszem a kérdést: kire számíthatunk a holnapi demonstráción? Fontos dolog, hogy megmutassuk, hogy igenis van ellenzék, és elegünk van a demokrácia kétlábbal tiprásából. – Egy pillanat – emelkedett szólásra egy látszólag flegma arcot vágó fiatal. – Most akkor tulajdonképpen miért is kell megint kimennünk az utcára? Hangos morajlás futott végig a sorok közt. – Az elején arról beszélt ön, hogy az uj dohánytörvény fényesen bizonyítja a jelenlegi hatalom korrumpálhatóságát, és […]

Mielőtt bárki félreértené: a cigire és a fagyira gondolok. Az egyiket szívni, a másikat nyalni szokták. Atvitt értelemben… Szív egy csomó kisboltos. Ma például egy csepeli emlegette keresetlen szavakkal a kormányt, amikor beugrottunk cigiért. Már egyetlen dobozzal se volt neki, mert hiába felel meg minden feltételnek, „jóindulatúan” figyelmeztették, hogy meg se próbáljon pályázni. Amíg három százalék volt a haszonkulcs, azért tartott dohányárut, hogy az is legyen. Most, hogy tetemes haszna lehetne rajta, nem árulhatja, mert ellenzéki. A boltosokkal szívnak a vevők. Június elsejével megszűnik az is, hogy az utolsó szál cigivel a kezünkben lecsoszogunk a szomszédba. Lehet, hogy öt buszmegállónyira […]

Kanadában immár több mint egy hete attol hangos a szeriőz politikai sajtó, hogy Rob Ford, Torontó ultrakonzervatív polgármestere  kokaint használt és, hogy erről az ominózus pillanatról videófelvétel is készült. A hírt a balközép Toronto Star című napilap – Kanada legnagyobb példányszámában nyomtatott napilapja – hozta le, a Gawker nevű blogcsoporttal  együtt. A Star elmondása szerint, a lap két újságírója – Robyn Doolittle és Kevin Donovan – egy, a drogvilágban ismert szomáliai alvilági figura meghívására végig nézett egy olyan videót, melyben a Star munkatársai szerint Ford kokaint szív. A vetítésre egy kocsiban került sor, ismeretlen helyen. A videó „forgalmazója” több mint százezer […]

Alig csitultak el az indulatok a dohánykoncesszios vihar után, úgy néz ki ujabb botrányok sorozta fog elkezdődni. Régóta csipi sokak csőrét, hogy a kormány egy törvénnyel betiltatta a kocsmai és más vendéglátóipari egységekben felállított játékgépek működtetését. Akkor azt mondták, hogy ez fokozza az amúgy már elszegényedett rétegek egyre lejebb csúszását. Micsoda gondoskodó rendes és előrelátó kormányunk van, nem? Európa más államai példát vehetnének rólunk. Ám most már egyre jobban mozgolódnak bizonyos csoportok és kitalálták a megoldást, hogyan is lehetne ujra rászabadítani az egyszerű magyar polgárra a szerencsejátékok „legális” működtetését. Egyszerűen és nagyszerüen. Mire nem jó az internet. Más országokban ez […]

Mikor a Fidesz vezető típusainak elemzését megejtettem, sokan kifogásolták, hogy panel ízű, általános, nem személyre szabott – bár akadt, aki már akkor is be tudott volna bárkit a típusba helyettesíteni. Nos, alant olvashatók a konkrét behelyettesítések. Igaz, hogy elmekórtani elemzés alapján, de kétségtelenül a valóság talaján állva. Mivel a kórtani leírásban többször is olvasható Orbán neve (ne strapálják magukat a megszámolással, 23-szor került kiemelésre a neve, de csak azért, hogy lepipáljam a jobboldali sajtó gyurcsányozó/bajnaizó szaporaságát) nincs kétségem a felől, hogy hívei – akik előtt követendő példaként lebeg a kézcsókos hibbant öregasszony és a nem kevésbé mentális zavarral küzdő, Orbánt […]

Bár ez a történet ugyan csak részben igaz, abban sincs köszönet, mégis jó lenne hinni benne… Jó lenne hinni, hogy a Gyurcsány-Bajnai-féle kormányzással összehasonlítva és az európai uniós tagállamok eredményeit nézve a Fidesz-kormány immár sokkal jobban teljesít, mint azt eddig a rendszerváltás óta bárkinek is sikerült elérnie. Hogy jó úton haladunk, s hogy végre sínen vagyunk. Hogy a rezsicsökkentésnek is megvan az alapja, tehát ne féljünk, mert már csak pár évet kell várni, és ha Orbán urunkkal az élen ismét a Fidesz-kormány marad hatalmon és nem szavazunk bizalmat egy Mesterházy-féle újfent „népnyüvő” koalíciónak, úgy jön a magyar, tejjel-mézzel folyó Kánaán. […]

Pártokat az emberek hajdan azért hoztak létre, hogy harcolni tudjanak érdekeik érvényrejuttatása érdekében. Parlamentet meg azért, hogy ezeket az érdekeket össze tudják hangolni, hogy kiszűrjék az érdekellentétekből fakadó erőszakos megoldásokat, hogy viszonylag élhető, nyugodt társadalmat hozzanak létre. Persze az évszázadok során ez a rendszer alakulgatott, attól függően, hogy melyik párt milyen mértékben tudta érvényre juttatni az általa képviseltek érdekeit az anarchiától az önkényuralomig terjedő skálán. A világban zömében osztályalapon szerveződtek a pártok, mert az azért hamar kiderült, hogy nehéz egy pártba terelni a libát a rókával, a kecskét a farkassal, – bár a fasizmus korporatív államának voltak erre irányuló törekvései […]

Tavaly október 3-án, mielőtt a Hódmezővásárhelyjel foglalkozó cikkemet megírtam volna, (A másik mintaváros) kérdéseket tettem fel, – kérésére írásban – a város sajtóreferensének, Göbl Vilmosnak. Miután azonban a válasz csak nem akart megérkezni, cikkemet, harom hét hiábavaló várakozás után, kénytelen voltam azok nélkül közölni. Habár azóta Gőbl úr többször is igért választ, azok addig késlekedtek, míg múlt hét pénteken most már személyesen bekopogtam az ajtaján, hogy meghallgassam a válaszokat. Göbl úr, meglepetése ellenére szívélyes, de óvatos fiatalember, leültetett, a kávéra szóló meghívast köszönettel elhárította és hosszas fejtegetésbe fogott a közmunkások jogállásáról és arról, hogy mit keres a régleköszönt Lázár János […]

Az nem különösebben meglepő, hogy Dr. Gaudi-Nagy Tamás, jobbikos parlamenti képviselő ismét Holokauszt-tagadással állt elő az Országgyűlésben. De az mindenképpen elkeserítő, hogy a többi képviselőt ilyesmivel ma már fel sem lehet rázni, hiszen oly annyira megszokott és elfogadott jelenség a legdurvább antiszemitizmus magyar kormánypárti körökben és a magyar államigazgatás teljes egészében. Gaudi szerint sok kritika hangzott el az auschwitzi emlékhellyel kapcsolatosan és elmondta: az ott bemutatott események nem vannak teljes mértékben összhangban a történelmi tényekkel. Tehát azzal a ténnyel, hogy négy millió ártatlan embert mészároltak le az auschwitzi haláltáborban. Az áldozatok 90 százaléka zsidó volt és a túlélők (és egyben krónikások) között […]

Kis János jelentős, pengeéles, s néhány részlettől eltekintve  pontos képet rajzol a magyar politikáról, a politikai oldalakról a Beszélő 2013. május 5-i számában. Ennek az írásnak a függelékét az ÉS (2013.05.13.) külön is megjelentette. Három ponton teszek észrevételt, s egy pontom van vitám a szerzővel. Három fogalmat magától értetendőként használ az elemzés: közjó, demokrácia, zéró összegű hatalmi játszma. 1./ A közjóra sokan hivatkoznak, de legtöbbször saját javaik megszerzésének álcázásaként. Így viszont nehezen számon kérhető, s nem lehet egy általános megegyezés alapja. Tekintve, hogy mind a polgári, mind a baloldal a szabadság, egyenlőség, testvériség hármasára vezeti vissza értékrendjét, ugyanakkor tudjuk, hogy […]

Szép kis ország az, ahol egy jogász-paraszt kormány megsértheti a tulajdonhoz való jogot, a párt propagandát nemzetközi szintre emeli, a mellettük demonstráló kamu civil szervezetet pénzeli, trafikokkal juttatja biztos jövedelemhez a rokonaikat, a végletekig elszegényített magyar elhunytakat pedig a családtagoknak kell elkaparniuk. Mert Mutyifölde olyan hely, ahol két nap alatt törvényileg meg lehet szüntetni a közpénzek elköltésének nyomon követését is, arra hivatkozva, hogy túl nagy macera összeszedegetni a számlákat, amiket magukra költöttek a mi adóforintjainkból. A tulajdonjog megsértésének tényállását nem akárki mondta ki, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. „Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott […]

Pauline Marois miniszterelnök Parti Québécois kormánya azt szeretné elérni, hogy ezentúl mindennapi étkezésünkkel is bizonyítsuk  hazafiságunkat. A patriota fogyasztás érdekében kvótákat hoznának létre Québec baloldali kormánypárti politikusai és ezzel szorítanák ki a külföldi termékeket és a multinacionális beszállítókat a tartomány közintézményeiből. „Legyen akár közértekben, éttermekben,  vagy québeci otthonokban, de a québeci élelmiszer lesz gazdaságunk gyémántja és nemzeti öntudatunk emblémája”–mondta Marois. „A nemzeti önrendelkezés alapvető része, hogy egy nép saját földjéből lássa el önmagát”–tette hozzá a kormányfő. A PQ nacionalista terve kétségtelenül ambíciózus. Azt szeretnék elérni belátható időn belül, hogy a québeciek által fogyasztott termékek ötven százaléka „hazai” (azaz: tartományi) legyen. François […]

1. Ülök egy vietnámi étteremben unokahúgommal. Szürcsöljük a világ egyik legfinomabb levesét. Nyugtatja a lelket, kigyógyít minden bajból. Elnézem az egyre hosszabb haját, figyelem, hogy milyen élvezettel küzd meg a tésztával. Együtt vagyunk. 2. Azt hiszem, a világ egyik legcsodálatosabb részei a repterek érkezési oldalai. Várom kaliforniai lelkész kollégáimat. Londonban szálltak át, a végén érkeznek meg. Elnézem a többi embert, akikkel várakozom. Nagyrészük nyilvánvalóan vidéki középosztálybeli szülő, akik várják haza gyerekeiket. A ruhájukról látom, hogy otthon nem tudták eldönteni, hogy egy reptérre kiöltözzenek-e vagy sem. A férfiak szinte mindegyike elhízott, a nők tartják magukat. Toporognak. Már nincs miről beszélni. A […]

Ül Viktor a karosszékben és olvas. Hiába mondja neki Anikó asszony, hogy le kéne már feküdni, nem hallgat rá, pedig a Professzor Úr megmondta ezerszer, hogy az ő állapotában ez mennyire veszélyes. Nem az a legnagyobb veszély, hogy majd megint a nyelvét kezdi lengetni különféle rendezvényeken, világ csúfjára, bekövetkezhet ennél súlyosabb helyzet is, például leharapja a bögre fülét, mert hirtelen az a meggyőződés keríti hatalmába, hogy az a legjobb az egész reggeliben, oszt megakad a torkán. Miután a szobában ott heverészik fehér botja mellett fekete szemüvegben a hideg kandalló előtt a fideszes potentátok számára ingyenesen és ingyenes élelemellátmánnyal kiutalt vak […]