Feszty Dániel, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének elnöke az alábbi levelet küldte a KMH-nak, melyben Lázár György március 18-án közzétett cikkére válaszol. A szerző viszontválaszát a levélíró bíráló szavai után közöljük. Tisztelt Főszerkesztő Úr, Kedves Christopher! Azt már sajnos megszokhattam, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyva folyamatosan alaptalan vádakkal támadják a KMOSz-t és személy szerint engem is a KMH oldalain. Ezeket a vádakat, – a békesség kedvéért, – mindeddig válasz nélkül hagytam. Most viszont egy olyan rubikont léptek át, amelyet nem hagyhatok szó nélkül, mivel ez családomat – s nem engem – érint, s amely miatt nyilvános helyreigazítást kérek. Lázár György […]

A Fradi elnöke, a Fidesz pártigazgatója, és legnagyobb listázója, akinek ősei nyilván még a Vereckei-hágó előtt csatlakoztak a honfoglalásra igyekvő eleinkhez, kinyomozta, hogy az ő pártja székházának ostromlói nem lehetnek mások, mint „Bajnai gárdája”. Igen, Kubatov úrnak sikerült a dolog végére járnia már a „durva támadás” napján. Ilyen ügyes fiú ez a Gábor. Ő tudja azt is, hogy mely magyar állampolgár milyen politikai hitvallású, és lám most is naprakész. Azóta írt egy levelet az ő (párt)testvéreinek, hogy sürgősséggel szervezzék meg – talán az időközben elhalt polgári körök mintájára a „riadóláncot”, mert további (durva) támadások várhatók a Bajnai Gordon által vezényelt […]

A U.S. Commission on Security and Cooperation in Europe (az amerikai szenátus európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó vizsgálóbizottsága) egy teljes délutánt szentelt a magyarországi demokratikus berendezkedés módszeres  lebontásáról szóló előadásokra és tanuvallomásokra. Mint tudjuk, ez a  folyamat mára kritikus szakaszába lépett. Az egyik leghatékonyabban felszólaló tanú Kim Lane Scheppele volt, aki a „Trajectory of Democracy – Why Hungary Matters” című meghallgatáson elmondta: „a Fidesz kivágta az alkotmányos demokrácia fáját, melyet 1989-ben ültettek el.” Scheppele professzor Magyarországhoz fűződő kapcsolatát is ecsetelte. Négy évet töltött Budapesten a kilencvenes években, amikor az Alkotmánybíróság kutatójaként, illetve egy amerikai ösztöndíj nyerteseként került Magyarországra.  A Princeton Egyetem tudósa beszámolt arról, […]

Vegyük már észre, hogy Kertész Ákosnak volt és van igaza. Ez a magyar nép alapvetően alattvalói attitűdű. Szereti, ha urai vannak, akiket szolgálhat, akikért lelkesedhet, mint egy gyerek a szülőkért. Vannak ilyen népek. Csak nem Európában, hanem valahol azon a környéken, ahol a valahai Levédia volt. Türkmenisztán, Tádzsikisztán. A magyarok tévedésből kerültek ide. Ott kellett volna maradniuk, ott lenne a helyük, ezért van most a sok baj is, mert ez a tévedés véglegesen világossá vált mindenki számára itt Európában. Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, […]

Egész télen törtem a fejem, miért nem fogalmazzák meg a pártok, amit én látok, hogy kifosztóink nem a virtuális hazát, a turulban születettekét tették tönkre, hanem a haza polgárait, a hús-vér hazát. Négymillió a kilátástalan sorsú ember; hajléktalanok, nyugdíj nélküli rokkantak, bankok áldozatai, éhező, fagyoskodó gyerekek százezrei, földjétől, termelési kultúrájától megfosztott parasztság, a megosztott és korporációba kényszerített szakszervezetek által magára hagyott, minimálbéren tengődő munkavállalói tömegek, meg ötszázezer Európa gazdagabb országaiba kitántorgó magyar. A lakosság fele. Minden második magyar ember nyomorog vagy elmenekült. A többi pedig, talán nem is tudja, mennyire kiszolgáltatott: az álnokká vált hatalom uralja mindennapjait, (tízezrek uralkodnak milliók […]

A Kanadai Magyar Hírlap-ban megjelent cikkemre, több telefonhívást és emailt kaptam, többek között Dancs Rózsától is, és véleménycikkben foglalkozott az írással Szentmihályi Szabó Péter a Magyar Hírlapban. Bevallom, nem gondoltam volna hogy ilyen visszhangot kap a cikk. Dancs Rózsa például ezt írta: Kedves Lázár György! Ha már ilyen barátságos hangon megismerkedtünk egymással, kérem, árulja el, ki ajánlott a figyelmébe? Hosszú cikke arról tanúskodik, hogy alaposan tanulmányozta munkásságomat, olyannyira, hogy azt sejtem, mielőtt válaszoltam volna a levelére, már régen készen volt – közlésre várva. Talán nem követek el semmi szentségtörést, ha megkérem, világosítson fel közös ismerősünk kilétéről – egyfajta bibliográfiát helyettesítendő. […]

Az utóbbi időben elszaporodtak a KMH-n az írásoktól független, argumentum ad personam hozzászólások, nem kifejezetten a vélemény azonos oldalról. Gyakorlatilag, amióta megjelentem/megjelentünk a KMH oldalán, az írások tartalmától függetlenül sértések, gúny és személyeskedés zúdult rám. Mindez ugyan már régen megszoktam a Nolblogon, le is pergett rólam, de van egy határ, amit nem engedek átlépni. Ide idézek egy hozzászólót, aki konkrétan buzinak nevez: Lélfai Szilárd 2013 március 8 11:06 de. Kedves Göre Gábor! Engem nem zavar ha a férfi ismerőseit mucikázza,toleráns vagyok az önök fajtájával, egészségükre!Legalább addig sem szaporodnak! Lélfai Szilárd 2013 március 10 Göre Gábor! Azt hiszem az Illére gondoltál […]

Egy este Esti gyanútlanul bandukolt hazafelé a Duna parton, amikor hatalmas vihar kerekedett, dörgött-villámlott, és az egyik villám pontosan kettészelte. Jobb- és bal- (ahogy békés honfitársaink emlegetni szeretik: angyali és ördögi) oldalára hasadt. A kórházban testét valahogy összefércelték, de a kétlelkűség gyógyíthatatlannak bizonyult. [Ép testben két lélek]. Esti(k) az első pillanattól kezdve ki nem állhatta egymást, csak kevés közöset talált magában. Ami megvolt az egyikben, hiányzott a másikból. Egyként voltak irigy, féltékeny, gonosz és ostoba (még ha a jobboldal következetesebben is). Eleinte csak az egyet nem értés okozott gondot hétköznapi életében; nehezen döntötték el, mit válasszanak az étlapról, mibe öltözzenek, […]

A csornai Shmitt Pál nem tagadta meg önmagát és a Fideszt. Továbbra is hülyének néz 10millió magyar embert, és pár százmilliót a világban, akik figyelemmel kísérik Magyarország sorsát. Csak verbálisan demokrata, amikor cselekednie kellene, akkor visszabújik gazdája ánuszába, és csak a jobb kezét dugja ki onnan, amivel mindent aláír, amit az parancsol neki. Azt hazudta a beiktatásánál, hogy ha kell százból száz törvényt fog visszaküldeni. Mi már akkor is kacagtunk ezen a mondatán, hiszen mit várhatunk attól a középszertől, aki már Sólyom botrányos, törvénytelen megválasztásához asszisztált, és ellenőrizte vadul a titkos szavazatokat. Értelmes mondatok helyett csak vakondokok potyogtak ki a […]

Az öregembernek nehezére esett a légzés. Mint ahogy minden más is. Amióta agyvérzése volt, már semmije se úgy működött, mint régen. Csak az agya, az volt a régi. Gondolta is magában: tiszta röhej, agyvérzésem volt, mégis az agyam az egyetlen, ami rendben működik. Csak az a baj, hogy odabent. Kifelé ez nem nagyon látszott. Valami sztrókizének mondta a doktor, de neki jó volt az szélütésnek is. Meghogy, majd javulni fog. Hát, már két év óta nem nagyon javul. Igaz, nem is rosszabbodik. Elejében még figyelte magát, hogy talán ma nem lötyögteti ki a levest, talán ma érthetőbb lesz a beszéde, […]

Így szólt valamikor a dal. Csakhogy, azóta a szelek is megváltoztak- keletire fordultak – meg a lobogók is. Mi több, nemzeti zászlónk is, amiben a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezte – állítólag. Van, amelyik puszta kegyúri nemtetszésnek lett áldozata, mert bizonyos motívumai olyan románosak voltak. A főváros lobogói egy időben – míg az újat ki nem szabták – eltűntek. Mosásba adták őket – szólt a pimasz magyarázat. Van, amelyik tartósan eltűnésben van, pl. Orbán háta mögül, nevezetesen az uniós zászló. Pedig hát, a dekorációs zászlórengetegében annak is helye lenne, mint ahogy ezt a […]

Orbán harcban áll, méghozzá mindenkivel szemben. A jó öreg kommunista lázadó doktrínát alkalmazta/alkalmazza, melynek három fázisa van: passzív, aktív és végső, vagy ellentámadási. A passzív fázisban az eszme terjesztése folyt, ekkor gyűjtöttek támogatókat a fülkeforradalomhoz. Amint a sejtek létrejöttek és elegendő erővel és anyagi bázissal rendelkeztek a gerillatevékenység, lejáratások, karaktergyilkosságok, hídfoglalások, utcai zavargások és egyéb piszkos módszerek gyakorlásához, megvalósult az aktív fázis. Amikor a gerilla hadsereg elég erőt érez magában, megtörténik a teljes mozgósítás, és beindul a végső fázis: ez folyik most a 2/3-nak köszönhetően. Egy kommunista dogma a harcoló néptömegek permanens forradalmát hirdeti. A doktrina támogatói elkerülhetetlennek tartják a […]

Tisztelt Adam Úr! Ön a hozzám intézett nyílt levelében egyebek között azt a szerepet firtatja és marasztalja el, amelyet a magyar közigazgatás, ezen belül a diplomáciai kar játszott saját családja sorsának alakulásában csakúgy, mint általában a 20. század önkényuralmi rendszereiben. Levele végén felteszi a kérdést: milyen elvárásokat támaszt a mai magyar külügyminisztérium a magyar diplomatákkal szemben? Teszi Ön mindezt Pordány László ottawai magyar nagykövet néhány szereplése ill. nyilatkozata kapcsán vagy ürügyén. Az elvárás Pordány nagykövettel, mint minden diplomatánkkal szemben mindenekelőtt az, hogy hazáját, Magyarországot képviselje. Ezt az országot az Alaptörvény így határozza meg: független, demokratikus jogállam. Ezzel összhangban kell munkálkodnia […]

Mit kezd majd az ellenzék, egy esetleges győzelem után egy olyan alkotmánnyal mely végérvényesen kihúzta a jog- és létbiztonság alól a szőnyeget, mely egy a  kormány próbálkozásaival szembemenő Alkotmánybírósági döntés miatt teszi értelmetlenné az Alkotmánybíróságot, mely olyan szűkösen definiálja a családot, hogy a magyarok többsége már nem kvalifikál és amely bírsággal és börtönnel teszi büntethetővé a hajléktalanságot? Netán megpróbálja a Fidesz ellen felhasználni azt az alaptörvényt, mely az éppen regnáló pártot igyekszik elmozdíthatatlan, kontrollálatlan helyzetbe hozni? Vagy esetleg valóra válik Hanák András ügyvéd gondolata, miszerint „a magyar alkotmányosság ma túlléphet azon a ponton, ahonnan még szép, jó és alkotmányosan kifogástalan módon […]

Kövér Art László ismét bebizonyította, hogy ritka nagy suttyó, a bunkóságot már az anyatejjel szívta magába, és semmi keresnivalója nem lenne egy demokratikus jogállamban nem csak a három közjogi méltóság között, de még a mentálisan egészséges emberek között sem. Nem mintha a másik két méltóság (muhaha) erre született volna, őket is csak a magyar nép rettenetes ostobasága emelhette a mostani pozíciójukba. No meg Schmitt Pál plágiuma. Összeomlóban van a második világháború utáni liberális dogmára épült világ, amelynek főszereplői „nem szeretnének csak úgy letakarodni a porondról” – jelentette ki Kövér László házelnök a HírTV Péntek 8 című műsorában. Természetesen politikai ellenfeleiről […]