A Fidesz immár másodszor áll ki egy bukott felvidéki párt mellett a szlovák parlamenti választásokon, ahelyett, hogy elfogadná a szovákiai magyar választók többsége által választott Most-Híd nevű liberális-konzervatív pártot.

Nem mindennapi esemény, hogy egy Európai Uniós ország akkreditált nagykövete háborút hírdet. A diplomáciai munkakör azért mégsem erről szól és talán még Martonyi János külügyminiszter számára is unortodox lépésnek számít, ha éppen egyik nagykövete jelenti be a hadiállapotot bárki ellen. De körülbelül ezt tette Pordány László, Magyarország ottawai Nagykövet, aki nemes egyszerűséggel tudatta, hogy galád nemzetellenes erők folytatnak konspiratív munkát Ottawában, Montreálban, Torontóban és Vancouverben és arra buzdította az ottawai CHIN Radio magyar adásának hallgatóit, hogy lépjenek fel közösen Orbán Viktor kritikusai ellen. Többek között úgy, hogy felveszik a magyar állampolgárságot és szavaznak a következő választáson. Íme a hadiállapot bejelentése: „Nem véletlen, hogy úton-útfélen számtalan durva és igazságtalan támadás érte, és éri ma is […]

Kanadában már megszokhattuk, hogy az itteni magyar diplomácia háborút deklarál az Orbán Viktor miniszterelnököt és kormányát bíráló kanadai állampolgárok ellen. Lásd Pordány László nagykövet 2012 január 1-én elhangzott rádióbeszédét, melyben elmondta: Montreálban, Ottawában, Torontóban és Vancouverben is le kell győzni a „nemzetellenes erőket.” Szlovákiában is eldöntötték, hogy ki a magyar és a ki a nemzetellenes. A szombati szlovákiai választásokon, a 2010-ben a pozsonyi törvényhozásból kiesett Magyar Koalíció Pártját tartja a Fidesz az egyetlen igazán „magyar” pártnak, annak ellenére hogy az MKP-nál nagyobb és sikeresebb Híd nevű alakulat mandátumokkal is rendelkezik és 7 százalékot meghaladó eredményt érhet el a választáson.

Megszületett Magyarországon a demokratikus ellenzéki összefogás a Lehet Más a Politika szociális népszavazása körül, miután Mesterházy Attila szocialista elnök kijelentette az MR1 reggeli adásában, hogy az MSZP is támogatja az LMP kezdeményezését. A héten Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója már jelezte, hogy ők is kiállnak az ökopárt népszavazása mellett. Most már csak az a necces, hogy a saját bevallása szerint is a kormánypártot „segítő” köztársasági elnök – amennyiben őt továbbiakban is Schmitt Pálnak hívják – nehogy véletlen olyan dátumra írja ki a négy igenes népszavazást, amikor a lakosság fele éppen nyaral.

Ma délután tart évértékelőt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Idén különösen nagy a tét a 38 éves politikus számára, hiszen Mesterházynak bizonyítania kell, hogy egyedül ő tudja összefogni a demokratikus ellenzéket, egyedül ő lehetne a kormányváltást eredményező kooperáció motorja. Nem lesz könnyű feladat.

Balog Zoltán, a Fidesz felzárkózásért felelős államtitkára a kanadai hatóságokat bírálta, mert szerinte a kanadai szövetségi idegenrendészet nem akar együttműködni a magyar kormánypárttal a roma menekültek ügyében. Ráadásul Balog „barátságtalan lépésnek” nevezte a kanadai vízumkényszer esetleges bevezetését. Erre azonban egyre nagyobb az esély, miután becslések szerint 2009 óta több mint 9 ezer magyar állampolgár adott be menekült-kérelmet a kanadai hatóságoknak.

Az Európai Bizottság komolyan aggódik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása, valamint a pártonkívüli adatvédelmi ombudsmani hivatal beszüntetése miatt. Példanélküli módon szólt rá az Orbán-kabinetre az EB amiatt, hogy a Fidesz rendszeresen támadja nyilt sajtózközleményekben a kormánypárttól még független Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simor Andrást és az MNB monetáris politikáját.

A BlueNoseAir lehet Magyarország új nemzeti légitársasága. A cég neve a jellegzetes kék orrú Malév gépekre utal és a Magyar Légiközlekedésért Egyesület (Malért) elnevezésű civil kezdeményezés a Facebookon keresztül kéri a szervezet szimpatizánsait, hogy tervezzenek az új nemzeti légitársaság számára egy logot. A közösségi oldalra felkerült bejegyzésekből látszik, hogy a Malév számos pilótája és légiutaskisérője követi a Malért-BlueNoseAir körüli fejleményeket. „Mi MALÉV-es légiutaskísérők – és úgy gondolom, hogy a pilótákkal egyetemben – úgy szoktuk mondani, hogy a fiúk, a mi fiaink. Egy nemzeti zászlós repülőn repülnénk már nagyon, újra együtt”–írta Gregorné Szilvia.

Demokratikus, szenvedélyes és időnként fájdalmas párbeszéddé alakult az ottawai katolikus érsek hétvégi látogatása a belvárosi Szent József Egyházközségbe. Terrence Prendergast tüzetesen jegyzetelt asztalánál, miközben a diszkriminációt szenvendő katolikus nőkről és a melegekről, a jobboldal térnyeréséről, a II. Vatikáni Zsinat által felkarolt liberálizmus hanyatlásáról, a pedofilbotrányról és a házas papokról faggatták a hívők az érseket. A díszvacsora főszervezője a desszert alatt szólította fel az érseket, hogy „nyissa már ki füleit” és vegye fontolóra azt, amit a liberális katolikusok mondanak.

Kertész Ákosnak – aki jelenleg Montreálban él – bőven lehetett oka a menekülésre, hiszen számos támadásnak és brutális atrocitásnak lett az áldozata az elmúlt hónapok alatt. A Bartus Lászlónak adott exklúzív interjúban a 80 éves Kossuth-díjas író elmondta, hogy egyik nap az uszodában volt és elúszott mellette egy férfi. Aztán amikor felismerte a prominens írót, a medencében rátámadott és elkezdte fojtogatni. Az idős író segítségért kiabált és végül elúszott a férfi és elhagyta az uszodát, azonban amikor a kocsijához ért Kertész Ákos egy antiszemita szavakkal ellátott cetlit talált az ablakon: „ússzál a Vörös-tengerben, egyenek meg a cápák”–állt a papíron.

Vajon hány olyan Európai Uniós ország van még Orbán Viktor Magyarországán kívül, ahonnan a legmagasabb állami kitüntetéseket és díjakat elnyerő írók, művészek és értelmiségiek Kanadába menekülnek, mivel elviselhetetlenné válik számukra az állandó megfélemlítés és a bizonytalanság érzése? Nincsen annál lejjebb, mint amikor egy idős ember a fizikai bántalmazás veszélye, a folyamatos fenyegetések árnyékában tölti élete utolsó éveit. Kertész Ákos 80 évesen is így töltötte az utóbbi hónapokat, miután egy vitatott cikket írt az Amerikai Népszavának és emiatt a legdurvább antiszemita támadások áldozata lett, a Fidesz pedig a Kossuth-díjtól való megfosztásával fenyegette a szerzőt. De a Kanadába menekült Kossuth-díjas író nincsen […]

Kanadába menekült Kertész Ákos Kossuth-díjas író, miután a magyarországi antiszemita jobboldal kegyetlen gyűlöletkampányt indított ellene. Bár a magyar hatóságok eddig bagatelizállták a Magyarországról érkező menekülthullámot, egy Kossuth-díjas író menekült-kérelmén komolyan elgondolkodhat a kanadai kormány.

Egy bizonyos pontig akkurátusnak gondolhatjuk azt az érvelést, miszerint a magyar ellenzék gengye, megosztott és szerencsétlen, ezért mozog tartósan ötven százalék körül a bizonytalanok, pártszimpátiájukat eltitkolók – vagy a választ megtagadók – aránya, amikor telefonhívásokat fogadnak közvéleménykutató cégektől. De a 2002-es választás tükrében, könnyen lehet, hogy a legfontosabb tényező nem a politikai bizonytalanság, hanem a fideszes retorziótól tartó szavazók magatartása. Azt úgy is tudjuk, hogy a fideszes pártkatonák – Kanadában és Magyarországon egyaránt -már rég eltévedtek Orbán Viktor szektás világában, a „spirituális vezető” privát politikai dzsungeljében. De hiba lenne a pártkatonai együgyűséget rávetíteni az egész magyar társadalomra.

Bár még semmilyen konkrét terv nem született a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban, az Országháznak otthont adó tér most úgy fest mint egy közönséges építkezési terület, miután kivágták az összes fát és elpusztították a növényzetet a Károlyi Mihály-szobor körüli parkból. Rejtély, hogy miért kellett ennyire sietni a tér szétszedésében, amikor a Horthy-rendszer Kossuth-terét visszaállítani óhajtó Fidesznek nem, hogy nincsen konkrét terve, de még kivitelezőt sem választottak és a szükséges engedélyeket sem szerezték be. Kövér László fideszes házelnök javasolta a magyarországi fasiszták számára fájdalmas Károlyi-szobor elbontását. A fák kivágásával és emlékmű eltávolítása következhet.

A Klubrádió frekvenciájának decemberi elvétele és egy a mai napig teljesen ismeretlen, tőkével alig rendelkező cégnek az átadása aligha mondható kóser döntésnek, de nem ez volt a Médiatanács egyedüli kérdéses lépése. Még mielőtt felváltotta volna az egypárti Médiatanács a többpárti Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), az előző testület úgy döntött 2010-ben, hogy a Klubrádia kaphatja meg a 92,9-es frekvenciát. Ez azonban nemigen tetszett a testület elnökének – Szalai Annamáriának – igy a Médiatanács megalakulása után inkább a Katolikus Rádiónak adta ugyanezt a frekvenciát, függetlenül attól, hogy a Klubrádió pályázatát már előzőleg elfogadták.