Teljes liberális összeomlás Québecben – Xenofób kormányra ébredhetünk szeptember 5-én
René Lévesque, a szeparatista Parti Québécois alapítója és első miniszterelnöke kellő távolságot tartott a rasszizmustól és az etnikai alapú nacionalizmustól. „Egy québeci az, aki Québecben él”–definiálta a francia tartomány identitását a néhai kormányfő. Manapság a Parti Québécois „pur et dur” (tiszta és kemény) szárnya uralja a pártot és tematizálja a politikát, és valamennyi felmérés szerint a felülkerekedett rasszisták győznek a szeptember 4-ei Nemzetgyűlési választáson. Kilenc évig tartó kormányzása után, Jean Charest kormányfő liberális pártja nem, hogy ellenzékbe kerül, hanem – a legújabb CROP felmérés eredményei szerint – harmadik helyre szorulhat. 
A CROP augusztus 24 és augusztus 26 között végezte 1,002 megkérdezettből álló felmérését. Ezek szerint Pauline Marois Parti Québécois-ja 33, Francois Legault egykori baloldali-szeparatista (manapság pedig jobboldali és puha nacionalista) Coalition Avenir Québec-je 28, a kormányzó liberálisok (PLQ) pedig 26 százaléknyi támogatásra számíthatnak szeptember 4-én. Szintén elég lehet 1-2 parlamenti mandátumra a radikálisan baloldali és szeparatista Québec Solidaire 7 százaléknyi támogatottsága. Az is elképzelhető, hogy egy mandátumot szerez a mérsékelten baloldali, de radikálisan szeparatista Option Nationale. Éppen ezért még akkor is többségük lehet a szeparatista erőknek, ha a PQ egyedül nem szerzi meg a mandátumok több mint felét.
A ThreeHundredEight kalkulációi szerint még mindig egy gyenge PQ-többség lenne a választás legvalószínűbb eredménye, miközben a CROP most már inkább kisebbségi szeparatista kormányzásra tippel. A ThreeHundredEight számításai szerint a PQ 66, a PLQ 32, a CAQ 25, a Solidaire 2 és az Option Nationale legfejebb1 mandátumra számíthat a 125-fős Nemzetgyűlésben. A Zöldpárt, amely 2,5 százalékos támogatottságot tudhat magáénak nem kerül be a parlamentbe.
A francia anyanyelvű többség 36 százaléka szavazna a PQ-ra, miközben 30 százalékuk a CAQ-nak adna esélyt kormányzásra. Ezzel szemben a francia lakosság csupán 19 százaléka voksolna a PLQ-ra, mely előrevetíti a liberálisok biztos bukását szeptember 4-én.
A kisebbségeknél, angoloknál és bevándorlóknál még mindig a liberális párt a favorit. Ebben a körben összesen 57 százalék szavazna a PLQ-ra, miközben 20 százalék a CAQ-ra és 16 százalék a PQ-ra voksolna.
Vidéken teljesen összeomlott a liberális párt. Montreál és Québec City-n kívül, a PQ 27, a CAQ 29 és a PLQ 23 százalékra számíthat. De még Montreálban és Québec Cityben is a két ellenzéki párt vezet. Montreálban a legnagyobb szeparatista erő 31, miközben a CAQ és a PLQ egyaránt 27 százalékos támogatottságot élvez. Québec Cityben pedig a CAQ lehet a nagy győztes, ha igazak az előrejelzések és győzelmet aratnak a 12 választókerületben. A tartományi fővárosban ugyanis 35 százalék szavazna a jobboldali-puha nacionalista ellenzéki pártra. A PLQ 25 és a PQ 24 százalékot szerezne.
A 63 éves Pauline Marois pedig kormányváltásra és Kanadától való leszakadásra készül…és azzal riasztja a szeparatistákat, hogy ha a puha nacionalista Legault-ra szavaznak, akkor ismét liberális, Kanada-párti kormánya lesz Észak-Amerika egyetlen francia többségű területének. „Legault a függetlenség-ellenes oldalhoz csatlakozott. El tudom képzelni, ahogyan a kanadai Sziklás Hegységről fog szenvedélyesen mesélni, és ahogyan Stephen Harper kanadai miniszterelnök oldalán fog turbékolni”–mondta Pauline Marois ellenfeléről Drummondville-ben, 300 szimpatizáns előtt.
Amennyiben Madame Marois lesz Québec következő miniszterelnöke, ígéretet tette arra, hogy hatályon kívül helyezi a liberális párt emelt egyetemi tandíjait és bárki bármikor kezdeményezhet referendumot a Kanadától való leszakadásról, amennyiben a lakosság 15 aláírja a népszavazási kezdeményezést. Mint ahogy arról már írtunk: egy PQ kormány teljesen elzárná az angol nyelvű főiskolát a francia többség valamint a bevándorlók előtt, betiltaná a franciául folyékonyan nem beszélő québeciek számára azt, hogy választáson indulhassanak és hogy politikai pártnak adományozhassanak, valamint minden 10 alkalmazottnál nagyobb magáncég kizárólag francia nyelven folytathatná működését.
Pauline Marois a Parti Québécois első olyan vezetője, aki alig beszél angolul. Elődei egytől egyig folyékonyan beszélték Kanada másik hivatalos nyelvét. Szintén először van olyan vezetője a PQ-nak aki keményen baloldali programot hírdet és aki csupán xenofóbiájával próbálja megnyerni a jobboldali nacionalistákat. Szeptember 5-én Québec valóban egy befelé forduló, anakronisztikus társadalomnak fog látszani az ország és a világ előtt.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:46 de.
Erdekes, hogy a „nagyerdemu kozonseg” ehhez a cikkhez nem szol hozza. Pedig a labda fol van dobva: itt is lehet fasisztazni,nacizni(ahogy cikk irodott), de sovinisztazni azt mindenkeppen. Vagy csak akkor erdekesek ezek a cimkek
ha azt magyarra/magyarorszagra lehet rahuzni??? Ugy latszik, a nagy canadai „demokraciaban”(bocs a szohasznalatert) ez illetlenseg lenne? Vagy varni kell meg vele? No majd meglatjuk a valasztasok utan.
5:06 de.
Köszönje magának és a politikájának. A választók akaratával nem lehet demokratikus eszközökkel szembenmeve győzni. Előbb utóbb bukás a vége.A bal-liberálisoknak nálunk is ez lett a sorsuk.
8:05 de.
Nem kell semmit MO-ra rahuzni, koztudottan fasizalodott Orban Viktorral.
Ami a PQ minority kormanyt illeti – Charest akarjak buntetni a szavazok, de ezen tul nincs sok jelentosege.
8:15 de.
E fenti két hülye aki ezt a lapot, a főszerkesztőt és a cikkek íróit baloldaliként ostorozza amióta ide jár, még arra is képtelen, hogy elolvassa, illetve megértse, hogy Christopher Adam fenti írása, mint minden írása, a demokrácia elleni önkény, az intolarencia, az emberi máltóság semmibevétele ellen beszél. Tökkel ütöttek mi a bajotok ? Nem értitek ? Itt Quebecben is valóban ugyan az a veszély fenyeget mint odahaza – nevezetesen az, hogy a többség az uralkodó kormány hibái, az alternatívák hiánya, és a választók saját vaksága miatt, egy olyan erőre szavazhat, egy olyan erőt juttathat hatalomba, amely alaposan hazavághatja ezt a népet és országot, Fiúk !!!! Hányszor kell nektek elmondani, hogy nem a méret a lényeg ??? Igen, itt most valóban egy baloldali nacionalista erő készül bevágni a disznó-ól ajtaját, és véget vetni annak a liberális rendnek, amely a másság iránti toleranciát, a kultúrák és etnikumok közötti békés együttműködés szellemiségét, értékrendszerét próbálta, jól vagy rosszúl, képviselni. Pauline Marois szeperatista pártja, és a szeperatizmus szélsőséges támogatói úgy viszik ki Quebecet Kanadából mint Orbán és a FIDESZ -Jobbik összefogás Magyarországot Európából. Mind a két „szeparatista tábor” vitézei ugyan azt a hülyeséget szajkózzák – nem akarunk gyarmat lenni. Mint Európa, Kanada is a végén azt fogja mondani – húzzatok el és vissza ne gyertek közénk.. Ámen.
9:34 de.
Az biztos, hogyCanada nem lesz tobbet olyan (jo), mint volt. Hiszen mar amiota a szeparatistak kekeckednek, mar azota sem ugyan az, mint volt az 50-es evekben es a 60-as evek elejen. De parhuzamot vonni Mo. es a franciak kozott, azert egy kicsit meredek, meg Toled is Gollner. Ezt is arra akarod hasznalni, hogy tamadd Mo-t es azt a francos Orbant. Nem a cikkel van itt a baj, az nagyon jo(vegre otthon sepreget Chris), ebbol igazan kihagyhatnad a regi, elcsepelt notat. Ez a cikk utan (egyebbkent is),nagyon-nagyon unalmas.
9:59 de.
Jimbo, jaj dehogynem szoltunk hozzà, csak még az elözö -ugyanerröl a témàrol szolo cikkhez,ott màr jol kikiabàltuk magunkat, most ujra nekiàlljunk ide is beirni?
De itt van egy tündéri talàlat a helyi (montreàli)angol nyelvü ujsàgbol: bemàsolom; de csak azok olvassàk el, akiknek van érzékük az akasztofahumorhoz! Utolagos reklamàciot nem fogadok el;szoval aszondja:
The Gazette Editorial – Your Views – 2012-08-28
Isaac Alt, from Outremont wrote:
„In anticipation of a Parti Quebecois election victory, I have started a new business venture. I will embroider the crucifix on your hijab or yarmulke at a minimum charge.”
10:08 de.
foldsoteterno
kanadat semmilyen viszonylatban nem lehet hasonlitani a magyar viszonyokhoz….itt azert nem valtoznak olyan sotetre a dolgok, ha nem liberalisokat valasztanak, mint otthon….az oka nagyon egyszeru, a kanadaiak nem olyan foldsotetek mint maguk….
11:52 de.
Jó és informáló cikk volt, Christopher!
Hozzátenném, hogy az alapító tagja a PQ-nak René Lévesque, idealista , elkötelezett hazafi volt. (Bár nem értettünk egyet vele, tiszteltük őt!)
Marois viszont egy hatalomravágyó, ravasz némber,! Rövidlátó, mert nem csak angolul nem tud Észak Amerika többszász millós angol nyelvű lakossága között, hanem arra törekszik, hogy honfitársai SE tudjanak más nyelven, csak franciául. Diktatorikus intézményei: a bevándorlók és franciák NE menjenek angol nyelvű felsőoktatásra, ellenkezik az emberi jogokkal és a kanadai alaptörvényekkel.
Sjnos, ma már Kanada TÖBBI tartománya úgy vélekedik, hogy menjen Quebec, ha annyira akar szeparálodni!
Igen ám, de van legalább másfél millió angol eredetű és bevándoirló aki kanadai akar maradni de NEM akarja elhagyni Quebecet.
Aki meg a quebeci helyzetet a mai magyarhoz hasonlítja, az csak egy tudatlan, rossz indulatú ember.
1:14 du.
dehat teljesen felesleges az almodozas, quebec nem tudja eltartani magat, ha jol tudom egyszer mar nagyon kozel alltak a szetvalashoz, akkor koltozott az osszes komolyabb vallalkozas ontarioba….ugralni azt lehet, meg nagyzasi maniaban szenvedni, dehat a realitas az az, hogy raszorulnak mas tartomanyokra….persze valasztasi fogaskent el lehet sutni, sokan meg harapnak ra, olyan fanatikus eszetlen franciak, mint nalunk a jobberek….akiket trianonnal meg a nagy magyarsagukkal etetnek…dolgozni meg valahogy elfelejtenek, az adot meg folytonosan elcsaljak….
2:21 du.
Szerző: Csipke Rozsa | augusztus 30, 2012, 1:14 du.
„dolgozni meg valahogy elfelejtenek, az adot meg folytonosan elcsaljak….”
Gedeon, nem hiszem, hogy a franciák nagyon díjaznák ezt a megnyilvánulásodat.
Miért mindig a saját fajtádból indulsz ki?
4:46 du.
Dakóca az örök mocskolódó…
( csak nehogy valahogy a cikk által felvetett problémáról kelljen beszélni !)
5:53 du.
Miért ne lehetne francia állam Kanadában?
6:25 du.
Szerző: Geyza | augusztus 30, 2012, 4:46 du.
Minden rendben ment 19-én, gayzuka? Volt sikere a szoknyácskádnak? 🙂
6:37 du.
dakota
szovegertest also tagozatban, masodik osztalyban tanitanak….amit beideztel te szerencsetleln az a jobberekre vonatkozott….a franciakat csak elvakult nacionalizmusukban hasonlitottam a jobberekhez es az meg is allja a helyet….de mondjuk a franciak kivetelezett helyzetukre se tudnek hirtelen esszeru magyarazatot, miert fizetunk mi ontarioban mindenert tobbet, mint ok??
9:15 du.
Ez a csipke rozsa nagyon gyanus nekem(es masnak is, biztos vagyok benne).Folottebb hasonlit kopacsira. Elfrelejtkeznek a stilusrol, ezek a sziporkazo hozzaszolok. De hat igy latjuk meg milyen kevesen vannak.
7:33 de.
ne remenykedj szarcsimbok!
7:06 du.
Csopke Rozi! Veletek szemben ne is lehet remelni. Ti mar teljesen remenyvesztettek vagytok. De hat ez a ti problematok. Igaz???