Már meglepetést sem okoz az újabb választás manipulálása a kormánypárt részéről. A Fidesz-KDNP április 18-án a határon túli magyar közösségekből érkező európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltjeit mutatta be. Kárpátalját – a lista 9. helyén – Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára, Vajdaságot – a 10. helyen – Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagja, a Felvidéket pedig – a jelképesnek számító 21. helyen – Gubík László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) ifjúsági szervezetének, a Via Nova ICS-nek elnöke képviseli.

Miért is szeretnének ezek az emberek EP parlamenti képviselők lenni? A pénzért? Á dehogy.

Bocskor Andrea azért szeretne Brüsszelbe menni, hogy elősegítse Ukrajna európai uniós integrációját, és megjelenítse a kárpátaljai magyar közösség törekvéseit.

Deli Andor szintén szeretné Szerbia uniós csatlakozását elősegíteni és az EP-listás hely lehetőséget ad az össznemzeti érdekek brüsszeli képviseletére, egyben „kiugrási lehetőség” a VMSZ-nek.

EP

A Felvidéket képviselő Gubík László úgy fogalmazott: „egy üzenetértékű lista jelképes helyének jelképes alakja vagyok”. Gubík László korábban a Felvidék.ma-nak ezzel kapcsolatban elmondta, nagyvonalú gesztus a Fidesz részéről a határon túliak jelölése a képviselőjelölt-listán. „Az össznemzeti listáról nem maradhat ki a felvidéki magyarság sem. A 21. hely egy szimbolikus hely. Az ilyen nemzetegyesítés gondolatához szívesen adom a nevem és a munkám. A szlovákiai politikai életben nem tudok részt venni, csupán véleményformálóként és ifjúsági vezetőként lehetek jelen a Felvidéken. A felvidéki magyar közösségnek odahaza kell megvívnia a saját küzdelmét májusban” – nyilatkozta a Felvidék.ma portálnak.

Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogja képviselni.

Pelczné Gáll Ildikó tájékoztatója szerint, a Fidesz-KDNP „nemzeti listája” lehetőséget ad arra, hogy a határon túli magyar közösségek is képviseltessék magukat.

Sajnos arról nem beszélt, miért nem akarják képvieselni a jelöltek a határon tuli magyar közösséget esetleg Romániában vagy Szlovákiában indulva.

A Fidesz-KDNP kiemeli, csak olyan képviselőket kell küldeni Brüsszelbne, akik megvédik a rezsicsökkentést és a magyar termőföldet. Sőt az ő jelöltjeiknek a magyar családokat és a munkahelyeket is meg kell védeniük úgy, hogy közben kiállnak Magyarország és a magyar érdekekért. Ez persze még mindig semmi, mert nekik kell kivívni Magyarország tiszteletét és persze nem szabad eltűrniük a bankárok és bürokraták diktátumát nekünk, magyaroknak itt Magyarországon.

Közben senki sem veszi észre, hogy ezek a célkitűzések sehogy sem passzolnak azokkal az érvekkel, amiket külhoni magyar jelöltek maguk hangoztatnak.

Ez a kisebbik gond, a nagyobbik, hogy lehet a listára egyáltalán felkerülni?

Szóval így kell a törvényt megalkotni.

2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról, I. Fejezet, Választás, 2/A. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.

Téved, aki azt hiszi, hogy az a lakóhely, ahol a választható személy az adott magyarországi lakcímen életvitelszerűen ott lakik. Az APEH 34. számú információs füzete a következőkről tájékoztat az életvitelszerű betlakással kapcsolatban:

” A vonatkozó bírósági határozatok szerint az életvitelszerű ottlakás azt  jelenti, hogy ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ. Nem tekinthető életvitelszerű ottlakásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ottlakás látszatának keltése céljából használja az ingatlant.” Az APEH, jelenleg NAV szerint az „életvitelszerű ottlakás” fogalmát számos jogszabály – köztük a menedékjogi, a szociális, területszervezési, de még adójogi jogszabályok is) tartalmazza, anélkül, hogy az ilyen jellegű tartózkodás tartalmát ténylegesen meghatározná.

Ezt a problémát a kormányzó erő, a centrális erőtér megoldotta.

2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET, ALAPVETŐ SZABÁLYOK, 3. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában 5.bekezdésében olvasható: magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe.

A Nemzeti Választási Iroda képviselőjével való beszélgetés folyamán kiderült, elég egy lakcímkártya is. Semmi más, nem kell még itt laknia sem a választandó személynek.

Remélem már világos, miről van szó. Az NVI képviselője ezt természetesnek tartotta, mert szerinte ez egy elfogadott módszer az Európai Unióban.

Hát nem. Nem tudom hány országban lehet ezt így elfogadottá tenni, de például Lengyelországban ez nem működik. Pedig a választási győzelem után Varsóba vezetett az első útja a miniszterlenöknek. Lengyel fizetett segédcsapatokkal erősítenek a magyar békemenetesek és mindezek ellenére a lengyel Állami Választási Bizottság a felülvizsgálati eljárás folyamán törölte a képviselői listáról a lengyel Nemzeti Mozgalom két ˝idegenlégiósát˝. A litván Rajmund Klonowski és a magyar Mirkóczki Ádám nem felelt meg a választhatósági követelményeknek. Lengyelországban kell lakni, nem elég egy lakcímbejelntés. Ilyen egyszerű. Ott.

Üzenjük Brüsszelnek, mi jobban tudjuk.

Balogh László, Varsó