Volt egyszer egy Fidesz-MPP

2014 június 21 2:57 de.11 hozzászólás

Volt. Mára már se nem fiatal, se nem demokrata. Mi több, polgári soha nem is volt, pedig Orbán rögeszméi közül az egyik a polgárosodás elősegítése volt.  Csakhogy, nem volt hozzá alapanyag. Hát el is hagyták. Most éppen erősen kereszténydemokratára vannak hangolva – ami úgy, ahogy van, marhaság, mivel hogy lehet valami, ami nincs, kereszténydemokrata – oly annyira, hogy már mindenhol – plakátilag – a pártszövetségből a KDNP áll elől, ami, ugyebár, azt hivatott sulykolni, hogy a nem létező párt a pártszövetségben az erősebb tényező! Nem, kérem, ezen nincs semmi megmosolyogni való, Semjén elvtárs szerint mindig is úgy volt, hogy ők adták az észt, a Fidesz meg az izmot.

Node, kerüljünk el inkább a polgárosodás csődje felé. Magyarországon nincs igazi osztálytudat, ráadásul, aki valamennyire képes is meghatározni a helyét, az is irreálisan lövi azt be: az elit 5%-a alsó osztálybeliként (?!), 10%-a munkásként (?!), a leszakadók közül 9% pedig középosztálybelinek definiálja magát. A társadalom – a mellett, hogy középosztály, ami a polgárság alapja lehetne, egyszerűen nincs – farnehéz: 40% az alsóbb rétegekbe tartozik, ahonnan nem lehetséges, vagy rendkívül nehéz a feljebb lépés.

Százalékosan: elit=2%, felső közép=10,5%, feltörekvő fiatalok=6%, vidéki értelmiség=7%, kádári kisemberek=17%, sodródók=18%, munkások=16,5%, leszakadók=23%.

Az elit max. 200.000 ember. Nagyon sok köztük a budapesti, felsőfokú végzettségű, nem ritkán státusuk örökletes.

A felső közép szűk egy millió ember, magasan képzettek, jó kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.

A feltörekvő fiatalok kb. félmillióan vannak, bárhova felkapaszkodhatnak, leginkább a szüleik támogatják őket, a tőkegyűjtés időszakában vannak.

Vidéki értelmiség 6-700.000 ember. Küzd a szinten maradásért, mindenük megvan, ami a felső középnek, csak mindenből kevesebb.

1.5 milliónyi a kádári kisember, akik eléldegélnek a jövedelmükből, nyelvet nem beszélnek, a legtöbben állami munkahelyen dolgoznak. Langyos víz.

Sodródók: 1,6-1,7 millió ember, képzetlenebbek, szűk kapcsolati rendszerrel, leginkább csak a mindennapoknak élnek, kilátásaik igen rosszak.

Munkások: másfél millió, főleg vidéki fizikai munkás. Kicsi a jövedelmük, a leszakadóktól csak annyiban különböznek, hogy – még – van munkájuk. Ha azt elvesztik, tartalékaik híján azonnal a leszakadók közé kerülnek.

Leszakadók: bőt két millió ember, nagyon rossz anyagi körülményekkel, jellemzően kisvárosi, falusi környezettel. Zömük képzetlen. Ez a réteg újratermeli magát…

A felső középtől lefelé az egyes osztályok közt – felfelé – átjárhatóság nincs. Mindenki csak kapaszkodik. Nos, ebből az alapanyagból kellett volna Orbánéknak kialakítani bázisukat, a polgárságot. Ezzel szemben mit történt? Saját klientúrájukon kívül az elit és a felső közép tesz a fejükre, köszönik szépen, elfogadják, amit kapnak, de eszük ágában sincs belőle visszacsorgatni. A vidéki értelmiség és a munkások jó része pedig megfélemlített, kiszolgáltatott, tehát báván tapsol.

A többiek? Nem számítanak, a rendszer se számol velük, persze hívő fideszes azért akad köztük szép számmal.

Mint említettem, volt egyszer egy Fidesz-MPP…

(MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tanulmányai alapján)

11 hozzászólás

  • Azok a „fiatal demokraták” már akkor sem voltak demokraták, amikor egy brancsban összeálltak. Hazugság volt az egész, úgy ahogy volt. Csak egy-két tagjuk vette észre, a csalást és a hazugságot, akik akkor ki is léptek közülük. Későn, mert le kellett volna leplezniük a bent maradó többséget, de nem tették.
    Erről a legjobban a mai tetteik és mérhetetlen bűneik árulkodnak. Ma már a legtermészetesebb az, hogy azzal sem törődnek, hogy ez a negyed évszád csalása kiderülhet – mint korábban azért még erre is adtak valamit…
    A korai antidemokratizmusuk kiviláglik Kövérnek és Orbánnak az megalakulásuk évében publikált írásának egyetlen mondata is, amely már akkor ezt vallotta a jogról:

    A JOG, BÁRMIKOR MEGVÁLTOZTATHATÓ PARANCSOK HALMAZA 🙁 !

  • „Egésszen a kereszténydemokratákra van hanggolva.”Igy kisbetükkel irva a pártocska,mert annyira kicsik,hogy a békasegge tul magas hozzájuk képest.Ha önálloan indulnának a választásokon a 0,1 % körüli eredményt érnének el.Sajnos ennek a törpe valaminek nagy hatalmat adott az „erős háttér.”Szényen,hogy ez a „kisebség”határozza meg,hogy merre tartson szegény hazánk.

  • Kedves Ille István!
    Gratulálok az irásához,mely jol tükrözi kik is irányitják ezt a szegény,jobb sorsra érdemes hazát.

  • István !
    Ez a társadalmi rétegződés és osztályosodás, mondhatnánk osztályozás mind a mai napig nem tisztázott. Különösen nem a középosztály fogalma, ahova besuvasztanak mindekit, aki egyszerű módszerrel nem sorolható be más csoportokba. Ezért megkérdezném, hogy mi a kiinduló pont a besorolásnál, a GDP létrehozásában játszott szerep, a személyi jövedelem nagysága, vagy annak egy családtagra jutó része , avagy ne adj isten, az anyagi javak létrehozásában viselt szerep, pl. a munkás – jaj, ezt ma nem szabad(!) – mint osztály ? Esetleg akad valami más, talán az állampolgár hatalomhoz való viszonya…?

    Egyszóval úgy érzem és látom, hogy ez a középosztály olyan blöff – még ha nemzetközi kategória, akkor is – amely mögött . n i n c s . e g z a k t . tartalom. Arra jó, hogy az elit, az ő teljesítményüket valahova a „megfoghatatlan” birodalmába sorolhassa, hogy a juttatásaik is ennek megfelelően „megfoghatatlanok” legyenek.

  • Tényleg, ma Magyarországon kik a középosztály tagjai ?
    Az autógyári munkás? Esetleg a porogramozó, billentyűverő napszámos(?) aki a kötelezően rátestált egyéni válalkozása nevében „számlázva” veszi föl, tulképp a munkabérét, miközben persze a munkáltatója gépeit használja. A gyereke óvónénije az ugyan középosztálybeli e ? És ha igen minek alapján soroljuk oda ? Ez a közép szó, csak valaminek az elfedését szolgálhatja.
    Azt hiszem, e besorolások ma inkább a statisztikusok kreációi, mintsem társadalom-tudósoké, mint az egykor történt, a klasszikusok idején, amikor a társadalom tagja elsősorban a tevékenysége, az érték teremtés mértéke és hasznának kisajátítása, e kettő összefüggését vizsgálva, ezek arányában foglalta el a maga társadalmi lépcsőfokát.
    A munkást, mint osztályt, ma tényleg sokan tagadnák, ami viszont olyan, mint a folyó döntő hatását tagadni a meder alakulásában.

  • málnaszőr: szerintem nincs középosztály. nem csak azért, mert senki nem tudja, kiket is kellene oda besorolni, hanem maguk sem tudják önmagukat definiálni. az efféle besorolások azonban valóban a felméréseken alapulnak. az önmagukat valahová besorolók leginkább a fogyasztási szokásaikból indulnak ki.

  • István.

    Nagyon jó.-remélem a keleti vándor Orbán asztalán is van egy példány.–hogy tudjon dicsekedni.

  • „A vidéki értelmiség és a munkások jó része pedig megfélemlített, kiszolgáltatott, tehát báván tapsol.”

    Tényleg megfélemlített, tényleg kiszolgáltatott – és április 6-án örömmel és lelkesen szavazott a Fideszre, mert milyen jól megmondta a Zorbán az Ájemefnek meg a zsidóknak!

    Én meg azt mondom, ezért reménytelen ez az ország. Ha már a megfélemlítettek és kiszolgáltatottak is lelkesednek azokért, akik megfélemlítik és kiszolgáltatottá teszik őket, akkor innen el kell menni Pápua Új-Guineába.

    A rendszerváltás elején Magyarország, Csehország és Szlovénia alkotta az élbolyt. Ma Magyarország, Románia és Bulgária alkotja a leszakadt csapatot. Tudom, nem egyedül Orbán hibája. De vele soha nem fogunk visszajutni az élre, mert ahhoz együttműködés, távlatos gondolkodás, kompromisszumok és egyeztetések kellenének – csupa olyan dolog, ami mélységesen idegen a mai hatalom lélektanától.

    Aztán ránézek a számokra, és azt látom, hogy a népnek ez tetszik. Ha meg nem tetszik, akkor szavaz a nácikra. Leginkább az a félmilliónyi feltörekvő fiatal, akikhez képest a farkasfalka maga a szelidség, humánum és megértés.

  • István!
    Szóval egyformán látjuk.
    Ez középosztály kategória, mint afféle zavaros cefre állomány, amelybe minden, még a romlott is belefér, de a végén aztán, „várhatólag” talán mégiscsak valamilyen finomított esszncia – olyan hungaricum féle – válhatik majd egyszer belőle. A lényeg, hogy csak semmi tudományosság – annál több spontán házilagosság, akárcsak az egész orbanizmus maga…

  • A Fideszt alapítók annak idején a sodrodó, ámde hataloméhes falubikáiból került ki. Orbán és csapata hatalmat akart. Anno jó lett volna a KISZ is, de Orbnt nem választották be a KISZ KB-ba. A második lett Gyurcsány mögött. Mert gyáva volt, és talán mert látszott rajta, hogy egy buta akarnok.
    Annak idején (piszkozatként DEMISZ-ként) egy, a KISZ-t balról előző egyletben látta az irány, aztán az SZDSZ második vonalában. Most a vallásos konzervetivizmusban. De most is csak második a populizmusban jobb Vona, a reáldemagógiában jobb Gyurcsány mögött.
    Orbán a tipikus falusi luzer. Az örök gyáva második. Az, hogy egy hatalmi kör megfinanszirozta neki ezt a homokozót ezen nem változtat semmit. Emberileg pontosan ugynaaz maradt a hatalomban is. Szép lassan rá is ment az egész személyisége. A kicsit skizofrén ostoba vályogvetőből gyakorló őrült lett.

  • Olyan kicsi a középosztály, hogy nincs is…
    „…magyar társadalom legnagyobb rétege, 23 százaléka a leszakadt, adósságokkal, mindennapi nehézségekkel küzdők köre.”
    „Meglepő volt számunkra is, hogy milyen vékony ez a középosztály, az mondjuk nem volt meglepő, hogy többen lesznek lent, mint fent” – mondta Róbert Péter, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

    A kutatócsoport vezetője arról is beszélt, hogy a korábbi kutatások azzal a feltételezéssel éltek, hogy sikerül tartós növekedést és egyre szélesebb, stabilabb középosztályt építeni. Ehhez képest a helyzet egyre rosszabb.

    „Akik a társadalom alján vannak, rosszkedvűek, nem érzik jól magukat, frusztráltak, dühösek, és ennek megvannak különféle következményei: a frusztrált, dühös, elégedetlen ember nem fog jól dolgozni. Ha véletlenül van állása, arra sem fog odafigyelni, azt sem fogja rendesen elvégezni, és a különféle politikai szélsőségek is meg fognak erősödni egy ilyen klímában” – mutatott rá Róbert Péter.

    Kozák Ákos, a Gfk Hungária Piackutató Intézet igazgatója hangsúlyozta: ez a körteforma, vagyis hogy az szűk elit, és milliósak az alsó- és lecsúszott rétegek – az egyik legrosszabb rajzolat.

    „Vissza kell térni a hagymához, az a forma demokratikusabb lenne. Azt hiszem, sokan érezhetjük úgy, hogy az lenne ideális, ha alul is kevesen lennének, fölül is, középen pedig sokan” – fejtette ki az igazgató.

    Kozák Ákos hozzátette: a középosztály lehetne a gazdaság motorja, azonban most ez a réteg Magyarországon rendkívül vékony.

    „Ha nincs középosztály, akkor a gazdasági szuperelitnek is bizonyos értelemben kisebb a szerepe, hiszen honnan tud haszonra szert tenni? A gazdagodó, terjedő középosztályból” – világította meg Kozák Ákos.