A Kanadai Magyar Demokratikus Charta üdvözli a kanadai kormány nyilatkozatát, melyet az 1914 és 1920 közötti internálások századik évfordulóján tett. Az I. Világháború alatt és az azt követő másfél évben, összesen 8.600 ártatlan nőt, gyereket és férfit internáltak mint „idegent és ellenséget” 24 lágerben, csupán azért, mert az Osztrák-Magyar Monarchia területeiről származtak.

A kanadai Miniszterelnöki Hivatal által kiadott közlemény szerint: „a kormányok kötelessége, hogy védelmet nyújtsanak háborúk idején, ezért sajnálattal tekintünk vissza egy olyan kormányzati politikára, amely ahelyett, hogy védelmet nyújtott volna, a kollektív bűnösség elve alapján cselekedett, és nem vette figyelembe az „ártalmatlanság vélelmét”. Ezzel a közleménnyel Kanada beismeri a múlt bűneit és deklarálja, hogy tanult a múlt hibáiból. Egyben kijelenti: „kötelességünknek tartjuk, hogy megemlékezzünk az áldozatokról”.

Bár a legtöbb internált ukrán származású volt, magyar nemzetiségű áldozatai is voltak az internálásnak; így értelemszerűen magyarok is kerültek az elszigetelő lágerekbe. Ezen kívül a kanadai települések rendőrségei több magyar származású személyt is nyilvántartottak a többi 80 ezer szintén „idegennek és ellenségnek” titulált kelet-európaival együtt.

A Kanadai Magyar Demokratikus Charta elismeri a kanadai ukrán közösség erőfeszítését és munkáját, melyet annak érdekében végzett, hogy végre ismertté válhasson Kanada történelmének ez a szomorú fejezete. Többek között a Shevchenko (Sevcsenko) Alapítvány, a Ukrainian Canadian Civil Liberties Association (Ukrán-Kanadai Polgári Jogok Egyesülete) és Ukrainian Canadian Congress (Ukrán Kanadai Kongresszus) dolgozott a történelmi igazságtétel érdekében hosszú éveken keresztül. Ennek a munkának köszönhetően született meg a C-311-es törvény, mely egy 10 millió dolláros alap létrehozását tette lehetővé. Az alap támogatásának és projektjeinek köszönhetően ismerhetik meg a kanadaiak – származásuktól függetlenül – ezt a sokáig elfeledett történelmi tragédiát.

A Kanadai Magyar Demokratikus Charta sajnálattal veszi tudomásul, hogy odahaza, a magyar politikai vezetés a mai napig sem tud hasonló példamutatással járni e téren. A KMDH sajnálatosnak tartja, hogy a jelenlegi kormány képtelen őszinte és félreérthetetlen irányt mutatni a huszadik század első felében elkövetett kormányzati igazságtalanságok feldolgozásának érdekében, és ma is inkább másokra keni a felelőséget szomorú múltunk több esetében. A kanadai aktivisták, tudósok, múzeumok és kormányzati tisztviselők együttműködése az ukrán diaszpórával annak ékes bizonyítéka, hogy lehetséges őszintén és nyiltan megemlékezni a történelem sötét és tragikus korszakaira.

A Kanadai Magyar Demokratikus Charta – egy, az akadémikusokat és aktivistákat összefogó országos szervezet – fejet hajt az igazságtalanul meghurcolt embertársaink emléke előtt, tiszteleg az internálás magyar és más nemzetiségű áldozatai előtt. Továbbá, kötelességének tekinti, hogy felszólaljon minden olyan jelenlegi kormányzati lépéssel szemben, amely igazságtalanul érinti az embereket.

Dr. Göllner András, alapító és nemzetközi szóvívő. A Concordia University politológia tanszékének emeritus professzora. Montreál, Québec.

Dr. Ádám Christopher, társalapító és szóvívő. A Carleton University történelem tanszékének oktatója. Ottawa, Ontario.

Dr. Balogh Éva, társalapító és szóvívő. A Yale Egyetem korábbi történész professzora és a Morse College egykori dékánja. New Haven, Connecticut.

Dr. Hernád István, társalapító és szóvívő. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja / Université du Québec à Montréal (UQAM) kiemelt kutatási katedra kognitív tudományokban. Montreál, Québec.

Dr. Szeman Imre, társalapító és szóvívő. A University of Alberta kiemelt professzora angol irodalomban, szociológiában és filmművészetben.

Montreál, Kanada 2014. augusztus 25.

***

További kapcsolat, érdeklődés: www.hungariancharter.com

A kelet európai internáltak egyik emléktáblája. Fotó: C. Adam