Téveszmék az USA háborúiról az utóbbi 25 évben – I. rész

2014 november 4 6:48 de.51 comments

Közhelyes tévedések tömege, ami az átlagember gondolkodását jellemzi az Egyesült Államok globális szerepét illetően – kiváltképp igaz ez az USA háborúira. Gyakori probléma a hírolvasók körében, hogy egyszerűen rossz forrásokból tájékozódnak. Rosszabb esetben képtelenek értelmezni bármit, ami hosszabb, mint egy fél bekezdés valami ellenőrizhetetlen internetes beírásban. Jóllehet, kiváló ismeretterjesztő és szakirodalom magyar nyelven is elérhető, de ezeket szinte senki nem olvassa, mert sokan még az igazi érdeklődők közül sem tudnak a létezésükről. Így aztán sok esetben marad az alapvető ismeretek teljes- tökéletes hiánya.

.Vannak, akiket komolyan érdekel a téma, de nem biztos, hogy tudják, merre induljanak el. Vagy, hiába tudnak sok mindent az Egyesült Államok geostratégiai lépéseiről, valamilyen alapvető ismeret hiányában nem tudják azokat a maga komplexitásában átlátni.

Ez utóbbi csoportnak szól ez a cikk.

Tipikus hiba, hogy még az érdeklődő többség sem tud különbséget tenni a katonai és a politikai célkitűzések, és/ vagy a katonai eszközökkel elérhető, valamint a katonai eszközökkel már nem feltétlenül vagy egyáltalán el nem érhető politikai célok között.  Mindezek szemléltetésére következik pár, találomra kiválasztott, jól ismert, rendkívül bosszantó és teljesen téves közhely az USA háborúit, azok kiváltó okait és eredményeit illetően.  Az idézetek tipikus, semmiről semmit nem tudó, tanulni, olvasni, gondolkodni lusta és képtelen emberektől származnak, de éppen ezért szemléltetik kitűnően, mit is kell cáfolni – máskülönben az ostobaságé a győzelem.

“…az amerikaiaktól indul ki minden érdek háború,ami természetesen többnyire az arab államok ellen irányul… az USA el akarja venni az olajat mindenkitől”

.1. Az USA- nak több, olajnagyhatalomnak minősülő arab szövetségese van, akikkel olyan szinten jó a viszony, hogy bizonyos körülmények között akár “társult államok”, vagy akár közös katonai államszövetség tagjai is lehetnének. Ezekkel az országokkal kitűnő, és kölcsönös gazdasági, katonai, rendvédelmi (globális szinten), politikai kapcsolataik vannak, eszükbe nincs egyiket se megtámadni. Ellenkezőleg: megvédik őket. Alapesetben fegyver- és technológia eladással, átadással, katonai képzéssel, titkosszolgálati információkkal, stb. De katonai beavatkozás is lehetséges, az 1990- es „Első Öböl- Háború” példa erre.

.2, Irak és a „háború az olajért”

Olajért eddig egyetlen háború indult, az egész világtörténelemben, bár az is csak részben az olajért.  Ezt a háborút pedig Szaddam Husszein indította Kuvait ellen. Az USA- nak a világon semmi köze nem volt az egészhez, ahogy az alábbiakból kiderül. Később lett, látható lesz, miért.

A kuvaiti iraki invázió esetében feltétlenül meg kell említeni, hogy jóllehet, Szaddam Husszein tömeggyilkos, szadista diktátor volt, de az iráni háborúja után Kuvait és a többi arab olajtermelő Öböl- Állam nem hagyott neki más lehetőséget. Röviden ismertetni kell az iraki- iráni háború okait, mert ezen ismeretek hiányában teljesen érthetetlen az ezt követő időszak, egészen napjainkig. És azt is tudni kell, hogy a Közel- Kelet az iraki- iráni háború miatt „robbant fel” – minden, ami azóta történik, ennek az egyenes következménye.

.A siita klerikális Irán halálos ellensége volt Szaddam Irakjának. Ennek ideológiai (siita- szunnita gyilkos ellenségeskedés) és stratégiai, terület- felosztási okai (Shatt- al Arab ) voltak. Irán részéről a siita terrorhatalom regnálásától kezdve (1979) folyamatosan jellemző volt az Irak elleni nyílt lázítás (iraki siiták, kurdok), háborús fenyegetés, felforgató tevékenység Irak területén és azon kívül is, a végén merényletkísérlet Tarik Aziz iraki miniszterelnök- helyettes ellen. Tovább menve, az iráni rendszer komoly fenyegetést jelentet az összes öböl- menti olajdiktatúrára is, akik viszont képtelenek lettek volna magukat megvédeni bármiféle iráni felforgatás, pláne agresszió ellen, így Irakra maradt ez a feladat is.  Szaddam több, komoly lépést tett az iráni rendszer megbékítésére, hasztalan; a fentebb említett merényletkísérlet után döntött az iraki diktátor a háború javára.

.Ez a háború 8 éven át tartott, az iraki katonai hozzá nem értés, stratégiai ismeretek hiánya, rossz katonai döntések sorozata miatt. Mindkét félnek irgalmatlan károkat okozott a háború, Irak pedig már az eleve egy- két hónaposnak tervezett háború első évében csődbe ment a pénzügyi terhek miatt. Mégis, az öböl- államok, főleg Kuvait több tízmilliárd dolláros hiteleiből tovább tudta folytatni a hadviselést.  A háború végén az addigi hitelfolyósító arab diktatúrák elkezdték visszakövetelni pénzüket, természetesen hiába, hiszen Irak már 7 évvel ezelőtt csődbe ment. Iraknak semmi esélye nem volt visszafizetni a hiteleket, tartalékok nem voltak, gazdasága monokulturális volt, így egyedül az olajjövedelmére számíthatott Szaddam Husszein.  Az iraki diktátor – véleményem szerint egyébként jogosan – azt hangoztatta, hogy Irak ezzel a háborúval a többi olajdiktatúráért is harcolt, így egy újjáépítési segélyt és programot követelt arab szomszédjaitól – véleményem szerint szintén jogosan, és hitelei elengedését követelte (ezt már nem jogosan). Ennek senki nem tett eleget, ehelyett hivatkozva a hitel vissza nem fizetéséből származó pénzügyi károkra, az Öböl- diktatúrák elkezdték növelni a kitermelt olajmennyiséget, ezzel leverve az olaj világpiaci árát, és Irakot végleg lehetetlen helyzetbe hozva. Irak egyrészt ezért indított háborút Kuvait ellen, de akkor már összekötötte ezt a kuvaiti olajkészletek és installációk megszerzésével is. Ez viszont már rablóháború volt, és igen, az olajért.

Másrészt, Irak nemzeti ideológiája szerint Kuvait tulajdonképpen Irak 19. tartománya volt mindig is (többszörösen hazug és értelmetlen hivatkozás), így a háborúval „visszaállítja” Irak területi integritását.  Az egész természetesen Kuvait felszámolásáról, a kuvaiti olaj megszerzéséről szólt, és a következő áldozat, Szaud- Arábia és végső soron az egész Arab félsziget elleni megindulási terepszakasz megszerzéséről. 1990- ben, a kuvaiti iraki invázió után fennállt a veszélye, hogy a Föld akkor ismert olajtartalékainak kb. a fele egy dühöngő őrült, és semmihez nem értő, ultra- korrupt, hedonista, népirtó bandájának kezébe kerül, miközben megsemmisít több, szuverén országot is.  A folytatásba belegondolni is rossz volt.

.EZÉRT KELLETT SZADDAM HUSSZEINT ÚGY MEGVERNI, AHOGY CSAK LEHETETT, ezért kellett visszaszorítani Irak területére, haderejének a lehető legnagyobb károkat okozva.

.3, Amerikai rablóháború?

Ha valaki azért indít háborút mások ellen, hogy az áldozatai javait elvegye, országaikat kirabolja, akkor több dolgot biztos nem fog megtenni:

a, Sokszázmilliárd dollárt költeni a háborús károk felszámolására az adott országban, saját katonái életét is feláldozva

b, helyi lakosság életét menteni, életkörülményeiket lehetőség szerint javítani, gazdaságot talpra állítani (saját költségen), nemzetközi koalíciót létrehozni mindezek céljából,
c, világpiaci áron vásárolni az “elrabolt” terméket. Ugyanis, az USA a mai napig VILÁGPIACI ÁRON veszi a kőolajat Iraktól és mindenki mástól is.

Az iraki olaj kitermelése, elosztása, és útja fölött pedig az Egyesült Államoknak semmiféle hatalma nincs, nem is volt soha.
Ha valaki viszont azért indít háborút mások ellen, hogy az áldozatai javait elvegye, országaikat kirabolja, akkor pontosan azt fogja tenni, amit Szaddam Husszein tett Kuvaittal: államigazgatását felszámolja önálló államiságával együtt, az addigi hatalom embereit megöleti vagy elűzi, az egész megszállt területet integrálja saját rendszerébe – minden szempontból, így gazdaságilag is.

Hogy az USA nem folytat senki ellen rablóháborút, arra – akár a fentebb leírtak figyelmen kívül hagyásával is – van egy nagyon komoly, és látványos cáfolat: egyszerűen az, hogy nincs ilyen háborújuk. A katonai erejük bőven megvan pedig, hogy a világ nagy része ellen ilyen háborút indíthassanak, és gyorsan le is zárhassák – mégsem teszik. Afrikai bukott államok, vagy arab olajdiktatúrák, Venezuela, és szinte bárki, aki olajkitermelő, és nincs közvetlenül orosz befolyás alatt, könnyű préda lenne. De egyiküket sem támadta meg sem az USA, sem senki más, aki ezt megtehetné (oroszok, kínaiak, britek) nyersanyagszerző rablóháború céljából.

4, Afganisztánban, Koszovóban, Szerbiában volt ENSZ vagy NATO felhatalmazással amerikai vezetésű (figyelem, nem kizárólagosan amerikai) háború, de egyik háború sem az olajért ment. Egyiknek sincs olajkészlete, másrészt, egyik sem arab ország, így az érv, hogy „többnyire arabokat” támad meg az USA az olajért, sokszorosan téves és ostoba. Gazdasági haszna az USA nak ezekből a háborúkból semmi nem volt, nem is azért mentek oda háborúzni. Hanem:

Afganisztánra azért mért ellencsapást egy USA vezetésű nemzetközi koalíció, mert ebben az “országban” tenyészett akkor minden idők egyik legveszedelmesebb, leggyilkosabb iszlámnáci terrorgengje, mely az egész civilizált világ ellen irtóháborút deklarált és indított (figyelem: nem csak  Amerika vagy a Izrael ellen, de a hinduk, a teljes keresztény világ, és a mérsékelt arab- iszlám országok ellen is. Afganisztánban pedig nincs olaj, sem földgáz. Van más (értékes ásványi ércek), de az csak 2009- ben derült ki, és – bármiféle infrastrukturális fejlesztés híján – nem hogy a kitermelés, de az ehhez szükséges installációk kiépítése sem indult meg, semmiféle project nincs rá a mai napig. Nem is lesz. Szóval, nulla a haszon ebből is.

A balkáni háborúkkal pedig sikerült megakadályozni teljes Közép- Kelet Európa lángba és vértengerbe borulását, méghozzá röviden, hatékonyan. Politikai megoldás ott sincs, nem is lesz, legfeljebb részmegoldások, de a háborús fő stratégiai célok minden esetben teljesültek.

Eldrad

51 Comments

  • csakhogy, arrafelé eleddig két, jól kiegyensúlyozott hatalmi tétel volt: iraq és irán.
    nem lehetett előre látni az IS létrejöttét, se terjeszkedését, de kétségtelen, hogy az iraki hadsereg az öböl-háború óta morálisan nem tért magához, ami meglátszik az iszlamistákkal szembeni “ellenállásukon”. technikai és élőerős fölényük ellenére szart sem érnek.
    ugyanakkor ott az ellenpont: irán. ők perzsák, velük nem tud mit kezdeni az IS, se vallási, se területi, se katonai alapon.
    az viszont, hogy ebből a felfordulásból ki tudnak-e jönni, mint egy iszlám állam ellensúlya, kérdés.

  • Csiszer Lóránt

    Eldrad: Egy szó sem igaz ebből a bejegyzésből …csak azt nem értem, kit akar szédíteni vele, kinek bizonygat? A portál olvasói nagyrészt ugyanezt hazudnák másnak és maguknak …

  • A Nyugatnak a volt Jugoszlávia erőszakos felbomlasztására irányuló politikája nem rablóháború volt. De hasonlóan aljas: ez alapvetően Németországnak a kontinentális ( de legalább is Kelet-Közép Európa feletti ) hegemóniájára irányuló, a két világháború során sikertelen törekvését szolgálta. Több mint százezer áldozattal, több milliónyi menekülttel, a ’45 előtti legsötétebb eszmék felélesztésével. A sorrend pont fordított volt: a vasfüggöny megszűnése óta geostratégiailag feleslegessé váló Jugoszlávia, fasisztoid, soviniszta ( a bosnyákok esetében bizony a legsötétebb iszlámizmus is elfogadható szövetséges volt ) szeparatista erőinek támogatása vezetett a vérfürdőhöz, amelyet – miután az ország ( a szerencsés Szlovénia kivételével, amelyet a pusztító dominóeffektus megindításért elsőnek jutalmaztak EU tagsággal ) kellően romba dőlt, lovagiasan beavatkoztak. Az így nem túl meglepő módon az orosz érdekszférába sodort maradék Jugoszlávia pedig még mindig ” túl soknak ” számított, ezért kitalálták a zömmel az albán szervezett bűnözés soraiból verbuvált “UCK” terrorszervezetet, amely elleni – kétségtelenül túlkapásokkal, bűncselekményekkel járó ( csakhogy egyik fél sem volt szent ) – szerb válasz szolgált a koszovói autonóm terület elszakadását ( érdekes a katalán, vagy skót szeparatizmus már kevésbé kívánatos… ) célzó NATO akció ürügyéül. Amúgy akkoriban a magyar fasiszta szélsőjobb köreiből Vojvodinával kapcsolatban hangzottak el a koszovói beavatkozás mintájára beavatkozást igénylő kijelentések. És még csodálkoznak, hogy a posztszovjet szervezett bűnözés mocsarából kiemelkedett volt-csekás “testvéri közösség” által fémjelzett fasiszta, pánszláv/pravoszláv-nacionalista putyini rezsim eme ( vagy a ciprusi ) forgatókönyv szerint játszik…? A – kellően körültekintő, tájékozott – kritika igenis legitim és értelmes diskurzus alapja lehet.

  • csiszer lóránt: eldrad megjósolta a maga reakcióját is. mondjuk, nem ártana, ha némi bizonyítékkal is szolgálna: melyik tétel is a nem igaz?
    amúgy: köze?

  • csiszár:
    .
    - Kérem a tételes cáfolatokat. Másképpen csakis pofajártatás, amit művel, a lúzerek, tudatlan, hőbörgő senkik tipikus magatartása.
    .
    Amúgy nem semmi, hogy egy hosszabb, kifejtős cikkre a maga fajta senki egy rövid, rosszul megírt mondatban megmondja a frankót…

  • A jugoszláviai háború mutatta meg végérvényesen, hogy az EU képtelen bármilyen hatékony politikai és pláne katonai tevékenységre, ha Európában zűr támad. Hogyan tudták volna a háborús helyzetet kezelni, amikor még egy Orbánnal sem képesek elbánni?

  • cornelius:

    Mi több; végtelen cinizmussal ők szították; egyszerűen nem akartak egységes Jugoszláviát többé. De az unióhoz csatlakozva gazdaságilag erős volt-KGST tömböt sem. Csak amolyan olcsó – kínaival is versenyképes – , alacsonyan képzett munkaerővel hozott alkatrészből készterméket összeszerelő, és a nyugati, de főleg német termékeknek felvevőpiacul szolgáló országokat. Az olcsó munkaerő, nyersanyagok, félkésztermékek értékesítése és a magas hozzáadott értékű termékek importja a klasszikus gyarmati viszonyok gazdasági jellemzője; manapság eufemisztikusan centrum és (fél)periféria viszonyának szokás nevezni. Az export és import termékek, szolgáltatások hozzáadott érték különbözetéből adóik, hogy az árak felzárkóznak, a bérek viszont nem a fejlett országokban jellemzőhöz. Az ezen modellt követő országok nem vagy csak nagyon nehezen képesek egy magasabb színvonalú termeléshez szükséges tőkét önerőből kitermelni. Ebben az európai felállásban elsősorban Németország az érdekelt, az angolszász országok a két világháborúból levont tanúságként engedték a frissen újraegyesült Németországot a maga kis kontinentális, európai hegemóniáját kiépíteni; Franciaországot meg a németek lekenyerezték az uniós agrártámogatási rendszerrel. Oroszország pedig amikor ez kialakult még nem volt jelentős tényező. A végtelen gátlástalanságot pedig az mutatja, hogy eme hatalmi felállás eléréséhez még a délszláv háborúkban odaveszett százezernél is több emberélet sem volt drága. Manapság egyébként az euró fizetőeszközéhez kapcsolódó kényszerű árfolyam és költségvetési politika ennek a centrum-periféria közötti szakadékon alapuló európai berendezkedés legfőbb konzerválója. Amerika természetesen a saját érdekövezeteiben szintén hasonló módon játszik.

  • Eleftheria:
    .
    “…A Nyugatnak a volt Jugoszlávia erőszakos felbomlasztására irányuló politikája…”
    .
    - A nyugat bomlasztotta erőszakosan Jugoszláviát?
    .
    Hogy mi van?
    .
    Akkor hát nem az I. VH végétől feszülő, a II. VH. után pedig csakis vaskezű diktatúrával elfojtható, halálos etnikai- vallási gyűlölködés, valamint súlyos gazdasági egyenlőtlenségek miatt kezdték el egymást halomra ölni, miután a bolsevik blokk és kontroll megszűnt létezni a világon?
    .
    Ha másképp tudja valaki, írja már meg ide (tényszerűen), hogyan is bomlasztotta erőszakosan vagy bárhogy Jugoszláviát a “nyugat”!
    .
    Komolyan, hülyeségeket ne írjunk már…

  • csiszár:
    .
    - Nem látom kitűnően összeszedett és megírt cáfolataid a cikk tényanyaga ellen. Meddig várjunk még, sokan kíváncsiak erre, hidd el!
    .
    Vagy, megvárod a cikk második részét is, és akkor okítasz ki minket, mi is a Nagy Való?
    .
    :)

  • István:
    .
    “…ugyanakkor ott az ellenpont: irán. ők perzsák, velük nem tud mit kezdeni az IS, se vallási, se területi, se katonai alapon…”
    .
    - Meg azért sem tud Iránnal mit kezdeni, mert ott erős az államhatalom. Az ilyen ISIS féle szennybandák csakis ott tudnak létrejönni és szabadon őrjöngeni, ahol lényegében semmiféle szervezett hatalom nincs.

  • Kedves Vendegszerzok!

    Egy picinyt megfeledkeztetek az elso olajhaborurol, aminek kesobb azt a nevet adtak, hogy Elso Vilaghaboru.

    Udv;
    Moshe

  • Moshe:
    .
    - Nem felejtettem el az I. VH- t, de az nem témája ennek az írásnak. Nem beszélve arról, hogy ott sem mindenki a világ újrafelosztása miatt háborúzott.
    .
    Az meg erős túlzás, hogy az I. VH- t csak úgy “első olajháborúnak” nevezni. Ilyen erővel a II. VH- t nevezhetnénk a II. Olajháborúnak is, mivel Hitler fő céljainak egyike volt a Kaukázust elérni, elfoglalni, főleg olajkészlete miatt. Japánok háborújának a távol- keleti hadszíntéren szintén volt egy nyersanyag (nem csak olaj)- utánpótlás biztosító és rabló célja, de ettől még nem lett a II. VH “olajháború”.
    .
    Javaslom a továbbikban minden hozzászólónak, maradjunk a cikk témájánál.
    .
    Üdvözlettel:
    .
    E.

  • cornelius:
    .
    “…A jugoszláviai háború mutatta meg végérvényesen, hogy az EU képtelen bármilyen hatékony politikai és pláne katonai tevékenységre…”
    .
    - Sajnos igaz, pedig a katonai erő bőven megvolna hozzá. A politikai döntéshozással van nagyon komoly baj, de nem csak az EU- ban. Az ENSZ ennél sokkal rosszabb, de most ezt nem fejtem ki, félrevinné a témát.

  • eldrad: csiszer nemzettárs olyan környezetben szocializálódott, ahol kijelentések voltak bizonyítások nélkül. a conducator országában ha valamire azt mondták, hogy hazugság, akkor az hazugság volt. ráadásul kötelező amerika-ellenesség, tehát, ne várj tőle túl sokat. más a neveltetése, ennyi.

  • Fenyvesi Glória

    Eldrad:
    Miért kell le”senki”-zni valakit, amiért röviden, frappánsan, de ellenvéleménye van?
    Nem esne magának rosszul, ha ugyanezt tenné önnel szemben valaki más?

  • Beszeljunk talan az aktualisabb problemakrol.
    Nehany napja meg egy “magasrangu allami tisztviselo”
    Amerikaban – “chicken shit”- nek titulalta
    Netanyahut.
    A felelet-ha jol emlekszem-egy Congress man-tol
    ket foto- a fiatal Obama-cigarettaval-es a fiatal
    Netanyahu-az IDF egyenruhajaban.

    http://www.michaelsavage.wnd.com/files/2014/11/obama_netanyahu.jpg

    Nalunk-ez nagyon erdekes volt.
    Ismeretes,hogy nem mondunk mindenre ament- es kemenyen
    vitatkozunk-de ilyen esetekben- a tarsadalom-osszezar.
    Kerdes, hogy az amerikai parlamenti valasztasok utan-
    most,hogy a republikanusok tobbsegben lesznek-
    Obama- meg ket evi elnokseggel-valoban “santa kacsa”
    lesz e.
    Lehetseges,ahogyan-tobben tippelik-inkabb
    a kulpolitikara fog koncentralni- ami legalabb is
    Izraelre nezve-nagyobb amerikai nyomast jelent.

    Erdekes eset- az amerikai zsido Zivotofsky
    csalad ugye. Fiuk- 2002-ben szuletett-Jeruzsalemben.
    A passportjaba-nem voltak hajlandok beirni-
    Jeruzsalem-Izrael.
    A szulok-most a Supreme Court-hoz fordultak.

    Emlekeztetoul- a tema-magyarul.

    http://nepszava.com/2011/05/amerika/a-legfelsobb-birosag-elott-a-jeruzsalem-utlevel.html

    Mindezzel egyutt- Amerika- szovetseges.
    De- mennyire “a szabad vilag vezere”?

  • Csiszer Lóránt

    Először is nem kaptam visszajelzést a kommentárokról, azért nem reagáltam … másodszor nem kívánok vitába keveredni senkivel és nem kívánom megvédeni az álláspontomat sem, de amit mondtam azt fenntartom. Akinek nem tetszik … írjon haza …

  • csiszer lóránt: ” Akinek nem tetszik … írjon haza …” aha. frappáns, tartalmas válasz. így kell kulturáltan elküldeni valakit az anyjába.
    hogy nem kíván vitába keveredni másokkal, megértem, mivel dogmák felsorolása nem teszi különösebben alkalmas vitapartnerré.
    mivel nem kívánja megvédeni álláspontját sem, ez álláspontját már-már éteri magasságba emeli, közvetlenül a pápai tévedhetetlenség és csalhatatlanság mellé.
    az ’56-os USA-beavatkozás/nem beavatkozás kérdésében meg ugyancsak tájékozatlan, de hát, nem kell magának mindent tudnia, habár úgy mutatja magát.
    egy csöppet el tetszik feledkezni az azzal egyidejű szuezi konfliktusról, amihez képest magyarország problémája valóban piti ügy volt.
    azon felül a szovjet hadsereg nem bevonult, hanem jelenlétét erősítette meg, méghozzá olyan – első sorban ázsiai – segédcsapatokkal (ne feledje, ugyanilyenek nyomultak be ’44-ben is, mert az elit csapatok berlin ellen vonultak), akik a dunához érve csodálkozva kérdezték: ez már a szuezi csatorna? mert hát, úgy indították őket útnak, hogy – kis kerülővel, de – oda tartanak.
    tetszik a saját igazságának mindent lehengerlő megfogalmazása. naná, hogy véleménye bárhol és bármikor igaz! magának. fő az egészséges önbizalom :)

  • István:
    .
    - csiszár agya megint monkeyshitté vált, nézd meg, mit rottyintott be a II. részhez, és nézd meg a válaszom is.
    .
    És te, meg a többi szerkesztő tegyetek belátásotok szerint. Nem tudom, trollokat meddig szoktatok megtűrni.

  • csiszár:
    .
    Ha nem volt visszajelzés, akkor segítek, megismétlem kérésem.
    .
    “…Kérem a tételes cáfolatokat. Másképpen csakis pofajártatás, amit művel, a lúzerek, tudatlan, hőbörgő senkik tipikus magatartása.
    .
    Amúgy nem semmi, hogy egy hosszabb, kifejtős cikkre a maga fajta senki egy rövid, rosszul megírt mondatban megmondja a frankót…”
    .
    - Azzal meg ne gyere, hogy te “nem vitatkozol”, mert dehogynem, másrészt semmit a világon nem tudsz felhozni a cikkben található tényekkel szemben. A többit lásd a II. részben adott válaszomban.

  • Csiszer Lóránt

    Ille és Eldrad: Legyen a maguk hite szerint!

  • csiszer lóránt: ez nem hit kérdése. arra ott vannak a fideszbirkák.

  • Csiszer Lóránt

    Ille: Szokta kérdezni: köze? És Önnek az AEÁ-at és Izrael-t érintő ügyekben mivel van több köze mint nekem …

  • csiszer lóránt: annyival, hogy én vagyok a iovi :) valamint én írok is, nem csak kommentelek…

  • csiszar:
    .
    “…Ille és Eldrad: Legyen a maguk hite szerint!…”
    .

    - Apám, te bolond vagy. Milyen hit? Mivan? Bevetted a fogalmazásgátlót? Mi az, hogy hit? Hogy jön az ide?
    .
    Itt tények vannak, tények, érted, te szerencsétlen? Azok pedig nem hitkérdések. Cáfolj már meg bármit is, ne hőbörögj, ne terelj, hanem tényszerűen cáfolj meg bármit is, érted, BÁRMIT abból, ami a cikkben van!
    .
    Komolyan nem értem, a magad fajta félkegyelmű minek jár ide.

  • eldrad: hogy jön ide a hit? hát 2 millió ember hogyan szavazhatott a fideszre, ha nem a hit alapján?
    ami ugyan – mint tudjuk – csodákra képes, csak éppen kurva messze van a valóságtól!

  • István:
    .
    - Az lehet, de attól még kérhetek ettől a félnótástól egy tételes cáfolatot… még ha tudom, hogy ennek a realitása kb. annyi, mint léghajóval menni a Marsra.
    .
    Ismerve jól az ilyen csiszar- féle hőbörgő, Minderől Mindent Egy Mondatban Kifejteni Tudó Igazságlátókat…

  • Csiszer Lóránt

    Eldrad:

    A második világháború óta Amerika által indított háborúk: 1945-ben a Japánra dobott két atombomba volt a nyitány! „1945-46 Kína, 1948-49 Görögország, 1950-53 Korea, Kína (Korea 1953 óta békekötés nélkül kettészakítva hadiállapotban van!), 1954 Guatemala, 1958 Indonézia, 1959-61 Kuba, 1960 Guatemala, 1964 Kongó, 1965 Peru, 1964-73 Laosz, 1961-73 Vietnám (amerikai bukta!), 1967-69 Guatemala, 1973 Chile, 1983 Grenada, 1983-84 Libanon, 1980 El Salvador, 1980 Nicaragua, 1986 Líbia, 1987 Irak-Irán, 1989 Panama, 1991 Irak, 1993 Szomália, 1998 Szudán, 1998 Afganisztán, 1999 Jugoszlávia, 2001- jelenleg is Afganisztán, 2003- Irak, befejezés nélkül, de az olaj megy kifelé, 2008 Koszovó, 2008 Georgia (Grúzia), ( 2011- Líbia, befejezés nélkül, de az olaj szintén ömlik kifelé, és most Szíria. Afganisztánban, Irakban, Líbiában és Szíriában azóta nincs élhető élet, amióta megtámadták őket. Az emberek menekülnek a háborúk elől főként Európa irányába. A volt szocialista országokat az úgynevezett rendszerváltozásokkal leszegényítették, és most mégis be kell vállalniuk ezeknek a szerencsétlen menekülteknek az elszállásolását és eltartását. A listára nemrégiben felkerült Ukrajna, amely valószínűleg az Oroszország elleni támadás előszobája.

    Amerika azzal az ürüggyel támadta le Irakot, hogy tömegpusztító fegyvereket rejtegetnének, ez utóbb kiderült, hogy nem igaz. Az pedig, hogy piaci áron veszi a kőolajat, nem jelent semmit … kitől veszi meg? Lehet hülyeségeket böfögök fel és tételesen nem vagyok hajlandó cáfolni a leírtakat (lehet nem tudnám, lehet igen) … de a fenti cikkben leírt információk nem zárnak ki semmit, amit cáfolni hivatottak.

  • “…Lehet hülyeségeket böfögök fel és tételesen nem vagyok hajlandó cáfolni a leírtaka…”
    .
    - Skacok, ilyen nincs, és mégis van.
    .
    Ez úgy volt, hogy ez a féleszű csi- szar berondítot valami dühöngő hülyeséget, az összes szenny- sztereotípiát felböfögve pár, rosszul megírt mondatban, ami az USA háborúit illeti (értitek, mindezt pár, rossz tőmondatban…).
    .
    Erre én írtam egy hosszabb, kifejtős cikket ezzel kapcsolatban, a fentebbi cikk az első rész. Csi- szar erre épületesen beordította, hogy “háá ebbő semmi nem igaz”.
    Erre többen kértük, főleg én, hogy akkor kérjük a tényanyagok tételes cáfolatát. Erre a válasz zavart hőbörgés volt, a szokásos, módon, tartalmi- formai szempontból egyaránt kocsmai vécéfeliratok szintjét idézve. Elküldtük csi- szart a francba, be is dugult egy időre, de most megint elgurult a gyógyszere, és UGYANAZOKAT AZ ÁLLATI BAROMSÁGOKAT tolja vissza, melyek részletesen cáfolva lettek.
    .
    Ez a csi- szar nem csak hogy egy tahó, de szerintem nem is normális. De tudjátok mit? Olvassátok el ezt a cikket, meg a II. részt is, és nézzétek meg, miféle elmebeteg marhaságokat trosszolt be ide ez a prehumán.
    .
    És ítéljétek meg, mi van.

  • De a móka kedvéért, csi- szarnak újra itt a kihívás. Tudom, nem lesz rá értékelhető válasz, csak valami értelmetlen toporzékolás, olyan “deaz akkorsemúgyvan” jelleggel, de mondom, a móka kedvéért:
    .
    csi- szar:
    .
    “…Kérem a tételes cáfolatokat. Másképpen csakis pofajártatás, amit művelsz, a lúzerek, tudatlan, hőbörgő senkik tipikus magatartása.
    .
    - Azzal meg ne gyere, hogy te “nem vitatkozol”, mert dehogynem, folyton itt kreténkedsz, másrészt semmit a világon nem tudsz felhozni a cikkben található tényekkel szemben. A többit lásd a II. részben adott válaszomban.

  • eldrad: kérlek, tartózkodj a sértő névkreálástól. tudom, hogy van ennél keményebb véleményed is, de csiszár – minden nem túl szimpatikus politikai nézete ellenére – ember.

  • Hahaha- hááá!!!!
    .
    Csi- szarnak kategorizálni kellene az összes, elmerottyant berondítását, figyeljétek már pl. ezt:
    .
    “…Amerika azzal az ürüggyel támadta le Irakot, hogy tömegpusztító fegyvereket rejtegetnének, ez utóbb kiderült, hogy nem igaz. Az pedig, hogy piaci áron veszi a kőolajat, nem jelent semmit … kitől veszi meg?…”
    .
    - Kitől? Hát meglepően, az üzletfeleitől! Ha- ha, ez tényleg fogyatékos, :)
    .
    - Hogy mi derült ki? AZ, hogy nem találtak meg valamit, nem egyenl azzal, hogy “nem volt”. Főleg ezzel az iraki ABV- vel kapcsolatban, hiszen Irak – teljes sajtónyilvánossággal – kb. 200.000 embert ölt meg vegyi fegyverekkel 1984- től a kilencvenes évek végéig (irániak, iraki siiták, iraki kurdok).
    .
    Bővebben: John Keegan: Az iraki háború, 99- 133 oldal (Európa kiadó, Budapest, 2004, ISBN: 963 07 7690 1)
    .
    Csi- szar… :) Jól van fiam, bolond vagy te… :)

  • Ne haragudj, István, ezt nem láttam, mikor írtam az utóbbi kommentem. Többé nem teszek sértő névkreálást.

  • DE amit ez a csiszár művel, az már tényleg a fogyatékos kategória… hát most mondd meg. Vagy, ez nem is ember, hanem megint valami kiber- anomália? :)
    .
    Jaj.

  • István:
    .
    Még valami.
    .
    “… minden nem túl szimpatikus politikai nézete ellenére…”
    .
    - Nem érdekelnek ennek a balféknek a “politikai nézetei”. A tények megerőszakolása, és/ vagy teljes figyelmen kívül hagyása, az már igen. És hogy kb. nulla tudással okoskodik egy olyan témában, amihez azért kell pár év szakszerű ismeretszerzés.

  • Kedves Eldrad!

    Kérlek, segíts!
    Mire véljem ezt és az ehhez hasonló cikkeket? Amelyekben persze nyilván benne van a szerzőjük kritikai hangvétele is, viszont a történelmi tények alátámasztják, és nagyon gusztustalan gyarmatosításnak tűnik.

    Az USA új imperialista terjeszkedő külpolitikája Roosevelt elnöki ciklusával kezdődött. Roosevelt azt vallotta, hogy az USA-nak, mint civilizált nemzetnek joga van ahhoz, hogy a félbarbár latin-amerikai országokat gazdaságilag vezesse és irányítsa, szükség esetén beavatkozással. Ennek egyik eszköze a „dollárdiplomácia” volt: az amerikai nagyvállalatok koncessziókat szereztek a külországokban, a bankok pedig kölcsönöket folyósítottak, de a hivatalos külpolitika adott politikai feltételekhez kötötte a kölcsönöket. A másik eszköz a gazdasági gyarmatosításra az volt, hogy valamilyen helyi konfliktusba (néha annak gerjesztésével) nyílt háborúval lépett közbe. Ez történt az 1898-as spanyol-amerikai háborúban és Panamában is. A spanyolokkal a konfliktus egy Kubában kitört felkelés váltotta ki, melybe a kubai felkelők oldalán avatkozott be az USA. A háborút, mely a Fülöp-szigeteken is zajlott, az ott is kirobbant spanyol ellenes felkelés miatt, néhány hónap után megnyerte az USA, és az 1898.december 10-i Párizsi békeszerződésben protektorátusa alá vonta Kubát, Puerto Ricot, Guamo szigetét (Csendes óceán), és megvásárolta a Fülöp szigeteket. Ugyanezen évben annektálta Hawaiit (ahol megdöntötték a helyi királyságot), és Ázsiában 1899-ben meghirdette a „nyitott kapuk” elvét, megvétózva, hogy az európai hatalmak Kínában kizárólagos kereskedelmi jogokat szerezzenek. Roosevelt közvetített 1905-ben a Japán – Orosz háborút lezáró portsmouthi békében, azzal a céllal, hogy baráti viszonyt építsen ki a gyorsan erősödő Japánnal. A panamai földszoroson keresztül építendő csatorna fontos gazdasági érdek volt az USA számára, csakhogy Kolumbia – a terület gazdája – elhárította az amerikai felkéréseket arra vonatkozóan, hogy járuljon hozzá a kedvező feltételekkel történő megépítéshez. Így Roosvelt kormányzata1904-ben szeparatista forradalmat gerjesztett a térségben, majd flottájával nyomást gyakorolva elérte, hogy kikiáltsák a független Panamát, mely már megkötötte a megfelelő szerződéseket.
    http://www.tortenelemklub.com

    Ennyit a DEMOKRÁCIÁRÓL, és ez csak Roosevelt, nézz utána, hogy azóta hány helyen keveredtek fegyveres konfliktusba, Vietnámtól kezdve a legutóbbi eseményekig, és mindezt hogyan próbálták megmagyarázni.
    Ja, és még egy érdekesség, mondjuk desszertnek.

    A Pentagon januárban bejelentett XXI. századi védelmi stratégiája a Közel-Kelet helyett már az ázsiai-csendes-óceáni régiót jelöli meg az amerikai védelmi politika kulcsterületének…
    …2020-ig az amerikai flotta 60 százalékát a csendes-óceáni térségbe vezénylik, a jelenlegi 50 százalék helyett. Az amerikai sajtó pedig napokkal később már arról cikkezett, hogy a hadsereg a II. világháború óta nem használt csendes-óceáni légi bázisainak felújítását tervezi. A többi között a tiniani repteret is újra használatba vennék. Innen szálltak fel a Japánra atombombákat dobó B29-esek.
    kitekinto.hu

    A két utolsó mondat, nem éppen baráti jelzés értékkel bír.
    Lehet, hogy bennem van a hiba, de fentieknek semmi köze a demokráciához, és amint látom, ez nem csak nekem tűnik fel. Csak nem mindenki fejti ki ilyen szépen és nyugodtan.

    Üdvözlettel:
    Kovács Géza

  • Géza:
    .
    - Amennyire tudom, amiket írtál, azok valós dolgok, egyvalamit leszámítva, mindjárt mondom.
    .
    AZ összes többi igaz, de ezt nevezzük úgy, hogy GEOSTRATÉGIA. Mióta emberi történelem létezik, minden nép, hatalom sajátja volt ez.
    .
    A 19. századot pedig nem ítélhetjük meg a mai szabadpiaci, liberális (figyelem, NEM ULTRALIBERÁLIS!!!) szemmel. Kb. mintha egy középkori uralkodón akarnánk számon kérni a hőbéri rendszer disznóságait. Akkor még bőven belefért a nemzetközi politikába mindaz, amit leírtál, de azt kérlek, lásd be, hogy MINDENKI így cselekedett, nem csak az USA. Az a fajta, durva imperialista politikai volt akkoriban a megkérdőjelezhetetlen irányadó, tetszik, nem tetszik, ez így van.
    .
    A hatalommegosztáson, szabadpiacon IS alapuló parlamentáris liberális demokráciák idején ez már idejemúlt dolog mind, de hát ez meg nem más, mint politikai evolúció.
    .
    Azokon a helyeken pedig, melyeket említettél, az USA egyszerűen rendet csinált. Csúfságos módszerekkel, de akkor is, ez történt. A hatékony rendteremtés módja ma is ugyanez lenne, de teljesen alkalmatlan rá a ló túlsó oldalára áteső liberális politika, szerte a világon.
    .
    A spanyol és a mexikói háborúban pedig durván provokálták az USA- t (konyorgom, amúgy pákósan, hát Mexikó rátámadt a USA- ra), azért zúzta le mindkettőt.
    .
    Szóval: amiket írsz, azok 100 évesnél is régebbi események. Értse meg mindenki, hogy az egész világon az volt akkoriban a dolgok elintézésének módja, tetszik, vagy nem. Ezt azért ma már bőven meghaladta a civilizált világ. Még felsorolni is egy egész könyvet töltene meg, mi változott azóta, hogy az a világ már a múlté.
    .
    A csendes- óceáni bázisok némelyikének újra nyitása pedig erőkiterjesztés. Nem tennék, ha pl. Kína közvetetten nem fenyegetné KATONAI expanzióval Délkelet- Ázsiát, közvetetten még Ausztráliát is. Ez tisztán geostratégia.
    .
    “..hány helyen keveredtek fegyveres konfliktusba, Vietnámtól kezdve a legutóbbi eseményekig, és mindezt hogyan próbálták megmagyarázni…”
    .
    1, Erről szól ez a két részes cikk, meg arról, mi a magyarázatuk. Nem cáfoltál semmit.
    .
    2, A cikkben is benne van, a fegyveres konfliktusokba való keveredés NEM USA sajátosság. A helyi háborúk többségét NEM az USA vívta a II. VH után, sőt, a többségükhöz nem is volt közük. De ezt nem tudom, minek kellett felhozni, erről is írtam.
    .
    “…Lehet, hogy bennem van a hiba, de fentieknek semmi köze a demokráciához, és amint látom, ez nem csak nekem tűnik fel. Csak nem mindenki fejti ki ilyen szépen és nyugodtan…”
    .
    - Édes komám, figyel rám.
    .
    1, A “fentiek” ismétlem, több mint 100 éves események, tökéletesen illeszkednek az akkori módszerekbe, nemzetközi szinten is. Ezt mai szemmel nem ítélhetjük meg csak úgy.
    .
    2, Az USA konfliktusai a II. VH- tól máig, na, erről szól a kétrészes cikkem. Próbáljon már meg valaki “demokratikusan” fellépni sztalinista, náci, vérgőzös agyú arab- iszlámnáci dühöngő őrültekkel szemben. Lehetetlen, és itt jönnek képbe a fegyveres erők.
    .
    3, Hogy kinek tűnik fel, meg hogy mi? Amiket te írtál, az rendben van, és itt van a magyarázatom. A többiért meg olvasd el még egyszer a két cikket, valamint a John Keegan könyvet.
    .
    A “szép, nyugodt kifejtés” pedig alapvető követelmény, ha szakmai kérdésekről van szó. És itt a gond: nézd már meg, miféle eszetlen marhaságokat rondított be itt pár “kritikus”. Túl azon, hogy beírásaik max. egy koszos kocsma vécéfeliratának szintjét képviselik, világosan látszik, hogy gőzük nincs, miről beszélnek. Mindenféle szennyblogocskákból, nyilas weboldalakról szerzik épületes “ismereteiket”, megfejelve az egészet az erősebb, jobb, tehetségesebb iránti iszonyú gyűlölettel.
    .
    Teljesen mindegy, az ilyeneknek mit írsz, hogy érvelsz, ugyanazokat az eszeveszett hülyeségeket fogják visszatolni a képedbe, és egy idő után elgurul a gyógyszer nálam is, ha a vulgáridiotizmus ilyen léptékével találkozok. Az ilyen alakoknak pedig nem “tűnik fel” semmi, nem is tűnhet fel, mivel minimális háttérismereteik sincsenek meg semmiről, nem hogy geostratégiai, gazdasági, hadtörténeti kérdésekről. Nézd már meg, ez a nyomorult csiszár is miket hord össze itt is… nem hiszem el, hogy nem vágod a dolgot.
    .
    Na erről ennyit – egyelőre. Most rámutatok arra, amiben viszont te tévedsz:
    .
    “..és nagyon gusztustalan gyarmatosításnak tűnik…” – írod az USA utóbbi 25 évben megvívott háborúiról.
    .
    - OK. Az egész cikk fele arról szól, miért NEM AZ. Ha nem jött át a dolog, akkor egyelőre olvasd újra a ennek a cikknek az 1, 2, 3. és 4. pontjait, ott a tételes cáfolat erre a kijelentésre.
    .
    Várom válaszod, de kizárólag megalapozott érvekkel, főleg ebben az utóbbi dologban. Cáfolj meg bármit is a fent említett négy pontból, ha tudsz. Ismétlem, kizárólag tényeket, megalapozott érveket fogadok el. És ne keverjük ide a több mint 100 évvel ezelőtti világpolitikai eseményeket, semmi közük mindehhez.
    .
    Na, akkor köszönöm a figyelmet:
    .
    E.
    .
    ui:
    .
    A cikk azért íródott, mert valami hülye ezzel a témával kapcsolatban a szokásosnál is eszeveszettebb marhaságokat talált berondítani, és az egyik társszerkesztőnek felajánlottam, hogy írok egy cikket ehhez. Elfogadta.

  • Géza, és még valami:
    .
    - Ezúttal tartózkodj a fél oldalas copy V módszertől, másképp el se olvasom, amit küldesz.
    .
    Saját gondolataid, saját tudásod, meglátásaid, saját, témaspecifikus érveid érdekelnek. Likeket küldhetsz, nyilván, de ne másolj nekem be ide egy egész cikket máshonnan.
    .
    Ez a fentebbi is teljesen témán kívüli volt, mivel több, mint 100 éves eseményekről szólt, semmi köze nincs az USA háborúihoz az utóbbi 25 évben.

  • Köszönöm a kimerítő választ, és amint tudok szánni egy kis időt, újból nekifutok és elolvasom az említett pontokat.

  • OK, de nagyon figyelmesen. És ajánlom a John Keegan könyvet is.

  • Még ez:
    .
    - Ha vadállatias, brutális, se Istent, se embert nem ismerő, tömeggyilkos, nagyrészt semmilyen ésszerű módon nem indokolható, népirtó háborúkat akarsz a II. VH után, akkor nézd végig, mit művelnek egymással a különféle iszlamista diktatúrák, bandák, reguláris és irreguláris fegyveres erők Afrikában, Ázsiában.
    .
    Az “islam on islam” háborúknak legfeljebb becsülni lehet az áldozatait, mivel soha a kutya se számolta meg a veszteségeket.
    De a gyarmati idők sajnálatos vége óta szerintem ez a bodycount bőven tízmillió felett jár. Na, komám, azok aztán valóban értelmetlen, tömeggyilkos népirtások voltak. Ha gondolod, felsorolok párat, de ez eléggé “offtopik”.

  • Én csak remélni tudom, hogy az USA-ellenes orosz-barát, fekete-fehér világon túllépve, egyszerre lehetek USA-ellenes és orosz-ellenes (sőt FIDESz, még inkább Orbán-ellenes) is.
    .
    Bár nem érzem magam idealistának, hiszem, hogy lehet jobban is csinálni (még akkor is ha patyolat tisztán talán nem)

  • Le5I1eL:
    .
    - Nem hinném, hogy a mindenkori orosz szörnyrendszer és általános ősembermentalitás, meg a felvilágosult, virágzó euro- atlanti élet között oly’ nehéz lenne választani.

  • A világ általában tényleg nem fekete- fehér, de ez speciál igen.

  • Bocs, ez rossz “helyre” ment.

  • Keegan, eh?

    Keegan was criticised by peers, including Sir Michael Howard and Christopher Bassford for his critical position on Carl von Clausewitz, a Prussian officer and author of Vom Kriege (On War), one of the basic texts on warfare and military strategy. Keegan was described as “profoundly mistaken” and Bassford stated that “Nothing anywhere in Keegan’s work – despite his many diatribes about Clausewitz and ‘the Clausewitzians’ – reflects any reading whatsoever of Clausewitz’s own writings.” The political scientist Richard Betts also criticised Keegan’s understanding of the political dimensions of war, writing that Keegan was “a naïf about politics.”

  • Igen, Keegan.
    .
    - És akkor most fürge ujjaid használják újra a copyc- V- t, és ezúttal másolj be olyat, ami viszont Keegant, mint a II. VH utáni legnagyobb hadtörténészek egyikét említi.
    .
    De tudod, mit? Inkább olvasd el az Iraki háború c. könyvét, nézd meg a bibliográfiáját, meg hogy kikkel készített munkainterjúkat.
    .
    Ahelyett, hogy- újból – forrásmegjelölés nélküli idézeteket másolnál be, saját mondanivaló és tudás híján.
    .
    Iderottyintasz valami idézetet, de gőzöd nincs John Keegan munkáiról. Szánalmas.
    .
    Jaj, még ez:
    .
    - Hogy a p…csába jön ide Keegan, vagy akárki más munkája Carl von Clausewitz- ről? Meg az erre adott kritika, vélhetően az opponensektől?
    (tudod, egyáltalán, mi az a tudományos világban, te szerencsétlen?)
    .
    Aranyapám, te normális vagy? Elolvastál te ebből a cikkből, az ajánlott irodalmakból valamit, vagy csak azért jössz ide, hogy a farkad méregesd?
    .
    Itt USA- háborúkról, meg vonatkozó témákról van szó, erre te cáfolatként CARL VON CLAUSEWITZ- RŐL SZÓLÓ KEEGAN – KÖNYVET SZEDEL ELŐ, MINT KEEGAN- KRITIKÁT? Pontosabban még azt sem, hanem valami idézetet, amit éppen megláttál valahol?
    .
    Te tényleg ennyire gyökér vagy?

  • Na mi van falusi, itt vége a “vitának”?

  • Eldrad
    2015 február 14
    4:53 du.
    “Te tényleg ennyire gyökér vagy?”
    Ennél sokkal gyökerebb, de néha adok m,agamra, és még a “szagértőkkel” szemben is próbálok viselkedni.
    Ps. Írtam választ Vietnámmal kapcsolatban PuPu cikkénél.
    Később,- majd szakítok rád időt,- elmagyarázom neked az Irán-Iraq háború előzményeit, annak a lefolyását, valamint az USA hirszerzásánek a részvételét az előzményekben, meg azt is, hogy a nagy összeborulás után miért lett Iraq akkorság az egyesszámú közellenség.. :D

  • Mégegy Ps.: Nem hoztam volna a Keegen kritikát, ha nem rá hivatkozol. Keegen egy angol tudőbajos bürokrata, akinek miután angliában kitellt a becsülete, felcsapott az Államok háborús analizátorának. Információit a hivatalos kormánypropaganda szállította, így summázásai, véleménye, szintén az amerikai propaganda megnyilvánulása.

  • Aki ezt a blogot megírta, az egy üresfejű, történelemhez mit sem konyító ember.
    Először is ott kezdődik minden, hogy az Amerikai államot a bank, fegyver és olajlobbi irányítja. Na, most minden más ebből következő állítás egyértelműen azt igazolja, hogy a háború mozgatja és pénzeli ezt a triumvirátust. Amerika nem lehet meg háború nélkül, nem beszélve arról, hogy az Amierikai dollár fedezete az olaj, amit CSAK dollárért lehet árulni, küönben jönnek az F-16-osok. Szaddam megpróbálkozott Euróért olajat eadni, meg is lett a következménye! Az egyetlen ország a világon az Orosz, aki 8ha akar) rubelért is adhat olajat. Ezért gyülölik őt (Putyint) a trimuvirátus által pénzelt sajtótermékek.
    Minden jenki háború érdek háború, pénzügyek mentén.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.