Szinházi fotók 7. – A Rajna kincse

2015 március 23 3:33 de.2 hozzászólás

A Rajna kincse az Operában 204

A Rajna kincse (németül Das Rheingold) Richard Wagner operája, a négy műből álló operasorozat, A Nibelung gyűrűje első darabja. Az opera ősbemutója 1869. szeptember 22-én volt a müncheni Nemzeti Színházban. Magyarországon először a budapesti Operaházban mutatták be 1889. január 26-án. (Wikipédia)

A Magyar Állami Operaház 2015.március 21-én mutatta be A Rajna kincsét, M.Tóth Géza rendezésében.
„A Rajna mélyén a három Rajna-lány őrzi a kincset: a felbecsülhetetlen értékű aranyat. Alberich-et, a nibelung törpét elkápráztatja a lányok szépsége, de miután ők kikacagják, az arany csillogása kelti föl érdeklődését. A lányok kikotyogják, hogy az, aki megszerzi az aranyat és gyűrűt formáz belőle, a világhatalmat is magáénak tudhatja. Csakhogy ehhez le kell mondania a szerelemről. Alberich elátkozza a szerelmet és ellopja az aranyat.

Wotan, az istenek ura épp felesége, Fricka korholását hallgatja: az istenek várának építési munkáját végző két óriásnak, Fasoltnak és Fafnernek Fricka húgát, a szépséges Freiát ajánlotta fel munkadíj gyanánt. Kész a vár, és az óriások eljönnek a bérükért. Loge, a tűz istene, Wotan tanácsadója más bért ajánl: a gyűrűt, amit Alberich a Rajna kincséből veretett, és mindazt a kincset, amit a gyűrű hatalmának segítségével felhalmozott. Az óriások biztosítékként magukkal viszik Freiát, akinek távollétében az isteneknek nélkülözniük kell a fiatalságuk és erejük megőrzéséhez szükséges aranyalmákat is.

Wotan és Loge elindul a Föld gyomrába, Nibelheimba, a nibelungok lakhelyére, hogy megszerezzék a gyűrűt. Itt találkoznak Alberich testvérével, Mimével, aki testvére parancsára ködsüveget készített, melynek segítségével az bármely alakot fel tud venni, és ha úgy kívánja, láthatatlanná válik. Mime elmeséli Wotannak Alberich hogyan igázta le a nibelungok népét, hogy neki dolgozzanak. Alberich érkezik és kineveti az isteneket. Loge ráveszi, hogy bemutassa a ködsüveg, a Tarnhelm működését: először sárkánnyá, majd varanggyá változik, és ebben az alakjában elfogják az istenek.

Magukkal viszik a felszínre, és kényszerítik, hogy kincseit odahordassa az istenekhez. Wotan a gyűrűt is elveszi tőle. Alberich megátkozza a gyűrűt: viselőjét örök aggodalom és halál várja! Az óriások visszatérnek az aranyért. Az isteneknek a Ködsüveget is oda kell adniuk, de Wotan nem akar megválni a gyűrűtől. Erda, a Föld istennője jelenik meg és figyelmezteti, hogy a gyűrű az istenek vesztét fogja okozni. Wotan kelletlenül lemond a gyűrűről, és Alberich átka azonnal áldozatot követel: Fafner megöli testvérét a kincs feletti vitában. A Rajna lányok panaszos dalukkal a kincs elvesztése fölött keseregnek, míg az istenek elindulnak új otthonuk, a Walhalla felé. ”

A Rajna kincse az Operában 378

A Rajna kincse az Operában 363

A Rajna kincse az Operában 207

A Rajna kincse az Operában 165

A Rajna kincse az Operában 122

2 hozzászólás

  • Christopher Adam

    Ezek fantasztikusan lenyűgöző fotók, Trixi! Gratulálok!

  • ˙

    Hitler kedvenc monda és operavilága. Lelkéhez igen közel állt Wagneri zene és társadalomfelfogás. Különös tekintettel arra is, hogy a Wagner lány szinte kezdettől felkarolta és támogatta a társasági életben csetlő-botló suttyót. Sok mindenre megtanította és szélsőséges nézetei, valamint antiszemitizmusa viszont szimpátiára lelt az ő „lelkében” is… Éppenséggel, a néhai zeneszerző papa sem tartozott a filoszemita németek közé. Egyszóval a Vezér sokat köszönhetett neki, amit aztán később Bayreuth gigászi happeningjein állami segítséggel búsásan honorált is neki.

    .