Tépd le a sárga csillagot! Aczél György zsidósága…
Aczél György neve hallattán számos magyarországi kulturális körben dermedté válik a levegő. Ez volt az ÉS – se élet, se irodalom – „korszaka”, ami persze azért így eléggé durva leegyszerűsítés. Mégsem örültek sokan, amikor szürke öltönyös pártkatonák diktálták a művészeknek, hogy mi tűrhető és mi nem, hogy mennyire legyen didaktikus a kultúra, hogy meddig lehet elmenni. Heller Ágnes filozófus így beszélt egyszer Aczél változó hozzáállásáról: „Sokszor előfordult, hogy egy művészt segített, majd keresztezte karrierjét.”
A napokban egy torontói könyvesboltból rendeltem meg a Tépd le a sárga csillagot című könyvet, ami 1990-ben jelent meg Budapesten, a Pallas Lap- és Könyvkiadó kiadásában és Benedek István Gábor, illetve Vámos György szerkesztésében. A kötet az 1944-es budapesti zsidó ellenállásról szól, a lap szerkesztői így fogalmazzák meg az antológia célját:
„A magyar zsidókat máig úgy tartják számon, mint akik sorsukba belenyugodva szinte birka módjára mentek a vágóhídra, holott az egész, nácik által leigázott Európában páratlan eredményességű ellenállási mozgalom működött.” (5. oldal)
Interjúkból és visszaemlékezésekből áll a kötet, elsősorban a kilencvenes évek elején Izraelben élő magyar zsidókat szólítják meg. A fókusz a Hasomér Hacájir nevű szervezet, amely 1907-ben jött létre Palesztinában és amely a zsidó településeket volt hivatott védeni, illetve a cionista gondolkodást promotálni. (Máshol olyat is olvastam, hogy a szervezet valójában az Osztrák-Magyar monarchia területén jött létre.) Benedek a cserkészethez hasonlítja az organizációt, melynek neve – magyar fordításban – Ifjú Őrök.
Az Ifjú Őrök Magyarországon is jelen voltak, egészen 1949-ig, amikor a sztálinista rendvédelmi szervek letartóztatták és bebörtönözték a Hasomér Hacájir magyar vezetőit. Szintén erre a sorsa jutott Magyarországon az amerikai zsidó segélyszervezet, a Joint. Pedig a Hasomér Hacájir sok vonalon a munkásmozgalomhoz, illetve a szocdem gondolkodáshoz kötődött. Benedek szerint három alapelve a szociális egyenlőség, a zsidó eszmei értékek fejlesztése, illetve a nemzeti önállóság.
Aczél György (született Appel Henrik) a Kádár rendszer első számú kultúrpolitikussá vált és egészen 1982-ig töltötte be azt a szerepet. Ettől kezdve lecsökkent mozgástere, de még 1989-ig – az MSZMP megszűnéséig – a magyar gulyáskommunizmus ikonikus szereplője volt.
Aczél György még élt, amikor 1990-ben megjelent a Tépd le a sárga csillagot! című könyv, de nem volt hajlandó külön interjút adni a szerkesztőknek II. Világháborús élményeiről, mivel akkor még úgy gondolta, hogy saját önéletrajzot ír. De 1991 decemberében – 74 éves korában – meghalt. Tudomásom szerint nem jelent meg önéletrajza.
Aczél György
A könyv szerzői viszont mindenképpen megakarták szólítani az idős és a rendszerváltás hajnalán teljesen elkeseredett Aczélt. Ezért lehoztak egy vele készített izraeli interjút, ami 1989 júniusában jelent meg, az Ál-Hamismar című lapban, aztán másodközlésben a Tel Aviv-i Új Keletben is. (Az Ál-Hamismar a Mapam nevű baloldali párt lapja volt egészen 1995-ig.)
Az interjúben így írják le az idős Aczélt, aki hivatalos látogatás keretein belül volt Izraelben:
„Intellektuálisa, karizmája mágnesként vonzza a híveit, taszítja az ellenfeleit. A budapesti izraelita fiúárvaházban kezdte, sokoldalú tehetsége és szilárd meggyőződése nagy magasságokba emelte, kétszer is lebukott közben, most pedig idős korára megint elárvult, s mint ilyenkor történni szokott, elvbarátai is hátat fordítanak neki. Keserű ember lett, ezt mondja a magyarországi helyzetről: ‘Olyan most az ország, mint a nagyhasú nő: csak majd egy idő után derül ki, magzatot hord-e, vagy daganatot.” (205. oldal).
Aczél lecsúszott budapesti zsidó családból származott és fiatalkori fejlődésében fontos szerepet játszott Hasomér Hacájir. 1989-es izraeli útja során elsőként egykori Hasomér-oktatóját – Jéhuda Zsoldost – akarta meglátogatni. Izraeli utazásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy végig látogathassa azokat a kibucokat, amelyeket a Hasomér Hacájir alapított. A kibucok – eredetileg – a szociális egyenlőséget és a kommunális életmódot támogatták. Mára az izraeli lakosság kevesebb mint 2 százaléka él kibucokban és a meglévő közösségek egy része privatizálva lett. De ez még nem volt jellemző 1989-ben, amikor Aczél György talán részben éppen a kommunizmus elveit vélte felfedezni ebben a kommunális életmódban.
A II. Világháborúban, Aczél úgy menekült meg a Vészkorzak genocídiuma elől (és úgy mentett meg, illetve bújtatott másokat is a nyilasoktól), hogy katolikussá kereszteltette magát. Az interjúban Aczél elmeséli, hogy Kádár Jánossal együtt ült Rákosi börtöneiben és, hogy 6 hónapot töltött a siralomházban. A Hasomér Hacájir egyik vezetőjét – Deutsch Hájimot – igyekezett megvédeni, és részben ezért tapasztalta személyesen a Rákosi rendszer borzalmait.
„Nézze, lehet, hogy fordul a kerék és mi majd fordított helyzetben találkozunk egymással,” mondta Aczélnek vallatója. Aczél végül 35 kilósan és fogatlanul szabadult Rákosi börtönéből. (206. oldal)
A Kádár rendszerben évtizedeken keresztül neve fémjelezte a rezsim kultúrpolitikáját. De Aczél magyarként – nem pedig zsidóként, vagy magyar zsidóként – élte le életét.
„Az volt Aczél is hazája politikájában és kulturájában, ami általában a zsidó intellektuellek: élesztő a tésztában. Zsidóságát azonban ha nem is tagadta, de mellékesnek tekintette. (…) Aczél ma is jól emlékszik héber szavakra, cionista fogalmakra. Ezek persze csak most, Izraelben bukkannak napvilágra, mint ahogyan csak itt vallhatta be azt is, hogy tévedett, súlyosan tévedett, amikor azt hitte és remélte, hogy az asszimiláció megoldja a zsidókérdést”–jegyzi az 1989-es interjú. (207. oldal.)
Aczél nem csak hogy „rátalált” zsidó identitására Izraelben, hanem azért is érezhette otthon magát, mert saját hazájában éppen kimúlott csillaga és befolyása. Miközben Kádár a halál szélén volt, az ő politikai karrierjét is eltemették már.
„Félig csodálkozva, félig örömmel meséli, hogy bár gyermekeinek nem zsidó az élettársa, az unokákban heves érdeklődés támadt a zsidóság iránt. Ötük közül hárman valósággal ‘vak zsidók,’ kis kék-fehér zászlókat visz innen nekik, a legnagyobbiknak pedig annak heves kérésére egy héber szótárt. Ez különben – meséli – általános jelenség magyar zsidó fiatalok körében, magyarázatát nehéz meglelni, de persze hozzájárul az újra feltámadt antiszemitizmus”–jegyzi az Ál Hamismár. (207. oldal)
Kicsit paradoxon kép alakul ki, amikor arra gondolunk, hogy Aczél György, az MSZMP vezérpolitikusa és sok szempontból az arca, kis izraeli zászlókkal szállt fel a Tel Aviv – Budapest járatra. De ennél már csak az meglepőbb, ahogyan reagált a baloldali Mapai politikusok szavaira, akik a palesztin jogok és a békés együttélés mellett törtek lándzsát:
„Az sem véletlen, hogy amikor egy mápájnyik arab képviselő panaszolja neki az arab kisebbség elnyomását, ő azt feleli neki, hogy bizony a robbanópalackok és kövek, de a repülőgéprablások és pokolgépek sem növelik a kultúrvilágban az arabság becsületét.” (208. oldal).
Kádár János kultúrpolitikusa úgy nyilatkozott Izraelben mint egy amerikai republikánus. Ki gondolta volna?
De talán inkább arról volt szó, hogy miközben szítokszóvá vált ő is és bukott rendszere 1989-ben Magyarországon, Izraelben kisebb hősként – de minimum tiszteletet érdemlő egzótikumként – tekintettek rá. És ez befolyásolhatta saját magyar, zsidó és magyar-zsidó identitását élete utolsó éveiben.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
6:23 de.
Ő is csak egy volt a sok közül, aki vénségére azt gondolta, hogy Izraelben még talán adatik neki egy kisebb beosztás- féle a magyar „jisuvon” belül. Ez megérne egy fejezetet, hogy apránként kielemezze az ember azokat a politikusokat akik már 89-ben nem igazán számítottak kompetens személyeknek és Izraelbe látogattak vagy hivatalosan vagy félhivatalosan. A tabló elég széles mert Pozsgaitól egészen Torgyánig terjed(ámbár utóbbinál lehet, hogy tévedek és már 89 után tett csak látogatást mint az újkormány minisztere. A Mapám az izraeli munkapárt a Maarach egyik leágazása volt. Szociáldemokrata és félkommunista beállítottságuak pártja volt, ahogy a cikk is írja főleg a kibocnyikok voltak tagjai. Ahogy a kibucok kezdtek megszünni, úgy szünt meg a Mapaj párt is. Beolvadt a Maarachba illetve a hozzá közel álló pártokba. A most uralkodó Likud párt egyik halálos ellensége volt a Mapaj
8:32 de.
Félcédulás,tudatlan,rosszindulatú,önantiszemita barmokat nincs szándékomban felvilágosítani semmiről! Nyaldossák hitler szülőföldjén az Izrael ellenesek és nácik alfelét.
9:22 de.
Gyuri,
Tényleg, elég a személykedésből, mert ez teljesen komolytalan. Úgy gondolom, hogy cikkemben is van bőven olyan téma, illetve kérdés amit lehetne vitatni. De a személykedésnek nincsen semmi értelme, garantálom, hogy ezzel egyetlen egy olvasó véleményét sem tudod megváltoztatni. Ráadásul eléggé elképesztőnem találom, hogy valakit azért támadsz pusztán mert Ausztriában telepedett le.
10:14 de.
Chris,
Veled megint hajlandó vagyok egyetérteni.A többszöri személyeskedő beintésem,bizonyos fokú fájdalomnak a kifejezője.Fáj,hogy magukat zsidónak valló emberek,hazugságokkal telített Izrael ellenes beírásokkal rondítják össze ezt a részemről nagyon is tisztességesnek vélt,oldalt és már-már furcsa következtetések levonására inspirálnak.Az hogy valaki kivándorolt a gonosz Izraelből,legyen az Ő gondja-baja.Az hogy ezeket a firkálásokat itt és az Új Keletben is terjeszti,már rajtam kívül többeknek is csípi a szemét.Ami rajtam múlik teszek ellene.Semmi féle személyes ok nem vezet,hiszen nem ismerem és nem is szándékozom megismerni ezt az urat.Egyetlen dolog,amit fel tudok hozni mentségemre,hogy undorodok az önantiszemita zsidóktól.Egyik előző beírásomban már tudattam,hogy nem kívánom soha többé a nevét sem megemlíteni. Ezen
kívül nehéz megértenem Ille „óvó bácsi” viselkedését és privát levélben küldött mondhatnám kissé elrugaszkodott,ANTISZEMITIZMUSRA valló megjegyzéseit.Nézd,én adósa neki sem maradtam,mert úgy gondolom 1944 óta ebben a témában nem maradhatok adós.Természetesen szó nincs semmilyen mea culpáról.Azt azonban szem előtt kívánom tartani,hogy a kényes ízlésű urak egóját nem fogom a földig alázni.
Üdv:Gyuri.
10:25 de.
Chris,
cikkeddel kapcsolatosan sok hozzászólásom nem lehet,mert ezekről a részint kulissza titkokról nem sok tudomásom van.A sajnálatosan, hazug hozzászólásokról többet tudok,mint mások,tehát képes vagyok félretenni,mint mintaérték nélküli küldeményeket.Kijavításról, magyarázásokról részemről szó sem lehet és hogy miért az már legyen az én gondom.
11:14 de.
Nehéz egyy embert igazságosan megitélni.
Egy biztos, hogy Magyarországon sokan nem nagy szeretettel gondolnak rá.
12:28 du.
A fenti cikk részemre soha nem felejthető légkört elevenít fel, mint a pesti Shomer Hacair, és késöbben a Mapam kibuc Negba tagjának. Sajnálatos, de szükségszerűen mindkettő fénykora a multé, és Izrael történelmének egy halványuló fejezetének részei lettek. A cikk valójában egy keresztmetszete annak a magyarországi zsidó polgárságnak, amely már akkor kezdte el jóhiszemű életmentési igyekezetét, amikor még távol voltak a baljós jelek, a Numerus Clausus kivételével. Ugyanis nem ő volt az egyedüli, hanem inkább része egy társadalmi rétegnek, amely az asszimiláció útján hitt a békés élet megalapozásában, bátran, és őszintén egészen a kiábrándulásig. Nem elvont jelenség a háború győzteséhez való lecsatlakozás sem, akár elvi megfontolásból, vagy éppen materiális elgondolásból. Annak az időnek is megvoltak a huszárai akik meglovagolták az adott lehetőségeket, a fenmaradásért, tudaton kívül is követve a Darwini teóriát. Mint olyan sokan Aczél György is egy szerencsétlen érában született amikor könnyű volt ” rossz lóra ” tenni, és azután már kiszaladni az időből,hogy bármit is korigálni tudjon. A kis kék fehér zászlók sem tudtak már sokat változtatni Aczél György életében mert túl késön jutottak kezébe.
12:45 du.
Nem ismertem Acél Györgyöt és nem kaptam kommunista fejmosást,de a cionista mozgalomban a Somér Hacairban nevelkedtem 1949-ig.Még egy a közös múltból,hogy 1945-46-47 ben a pesti izraelita hitközség Vilma Királynő úti fiúárvaházában nevelkedtem.Kemény és becsületes emberekké formálták az árván maradt gyerekeket.Appel Henrik nevét nem is hallhattam.20 évvel volt idősebb nálam.Lehet,hogy ez is szerencse,dacára hogy tisztelem az ilyen embereket,akkor is ha késve ébrednek rá a valódi hovatartozásukra.De ráébrednek!
12:48 du.
Valóban volt olyan szöveg, hogy az Élet és Irodalomban se élet, se irodalom, ezért nevezik ÉS-nek. Csakhogy ez már a hatvanas évek második felétől egyáltalán nem volt igaz, viszont jó bon mot. Magam ugyan csak 1984 augusztusától pusztítom ott a nyomdafestéket, de figyelni már előtte se röstelltem. (Sőt, gyerekként az Irodalmi Újságot is hetente megvettem.) De gondolkodó, liberális lap bújt meg a bon mot mögött, jó szerkesztőkkel, akik közül álljon itt kettőnek a neve: Katona Éva és Faragó Vilmos. Katona Éva kötényzsebéből egy egész generáció ugrott talpra.
1:30 du.
Természetszerűen az egész világ nagyot változott 1949 óta.Így az akkori somér hácáir sem a mai álmaim csimborasszója.Egyetlen vigaszom,hogy az áldott emlékű Menáchem Begin is a soméroknál kezdte cionista pályafutását.Ezért nem kell az akkoriak mai utódait szégyelni.
3:52 du.
Aczél…
Valóban, egyesek haraggal gondolnak rá. Én meg egyre kevésbé, mert nem tudom nem összehasonlítani az ő tevékenységét a mai, suttyók által vezérelt „kultúrpolitikával”. Sajnálom, de ahogy az Orbán-Kádár párosból is Kádár jön ki jobban – minden bűne ellenére -, úgy az Aczél-Hoppál, L.Simon trióból is magasan Aczél a legjobb.
Állítólag kultúrcézár volt. Állítólag keresztbe törte egyesek pályáját. De Aczél művelt ember volt, és amit engedett, az minőség volt. Amit tiltott, azért meg nem biztos, hogy kár, mert meg tudta ítélni egy mű értékét.
Lehet szidni, de valahogy mégis az ő időszaka a magyar vers- és prózairodalom egyik fénykora. S hogy nagyon jelentős károkat nem okozott, kiderül abból, hogy a rendszerváltáskor nem ömlöttek ki az iróasztalokból általa letiltott remekművek. Semmi nem ömlött ki, legfeljebb hatodrangú, megsértett emberek kezdték rugdalni a halott oroszlánt.
10:23 de.
Avi ben Giora, mint „a biztos és megbízható információk birtokosa”!
Azt írja a mi Avink, hogy
„Torgyán ’89-től az új kormány minisztere”. Vajh melyiknek ???
Hát, kedves olvasó, itt
mindössze 9, azaz . k i l e n c . é v . tévedés áldozatai vagyunk.
Ugyanis a „kisgazda” hangoskodó CSAK 1998-ban kötötte össze az életét a magukat tíz éven át fiatal demokratáknak és liberálisnak hazudó, ám valójában autoriter maffiózók gyülekezetével, mint mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
Íme megint egy blöff került a napvilágra a KMH e hiteles informátorától.
12:13 du.
Tisztelt Don!
Kicsit kiforgat mint mindig. Beleírtam, hogy nem tudom mikor volt kint Torgyán Izraelben. Volt és nem is egyszer. Részletkérdés, hogy mikor és milyen minőségben. Volt szerencsém még kapni egy igen érdekes infót. Az izraeli LIKUD és a FIDESZ (nem az én állításom és ha lehet ne annak vegye mint az én megállapításom) állítólag testvérpártok. Állítólag Silvan Salom többször is találkozott az egész FIDESZ bagázzsal. Erre mit tetszenek mondani? Még ha esetleg nem megbízható az információm. Ugyan miért haverkodik a Likud az antiszemitákat és rasszistákat támogató Fidesszel? Én csak annak tudom be hogy Magyarországon is vannak úgynevezett Dísz zsidók(lásd Chabadnyikok meg a sok Mazsihisz funkci akik szeretnének valami potya állást kihalászni maguknak. Kevés az esélyük rá hogy Zoltay seggbe lett rugdalva. A mostani elnök kissé karizmatikusabb és rátermettebb. Végre legalább egy pozicióban megfelelő ember ül.
12:19 du.
DonGolo ! Miért kell ennyire ujjongani, ordító egérként, hogy AVI egy nüanszban tévedett (miközben a gojok nagyokat somolyognak)… Az az AVI is tévedhet, aki itt kenterben ver mindenkit. Torgyán valóban nem volt miniszter, „csak” egy 44 fős csoport frakcióvezetője, persze az-se-semmi…
12:23 du.
Gyuri ur!
Én itt hol tettem olyan kijelentést, amivel Izraelt elmarasztaltam, volna (kivétel a Don-nak írt bejegyzésem az őnnek szántak előtt? Azon kívűl nem csak izraelinek és zsidónak vallom magamat az is vagyok. Egy kérdés ha akar felel rá ha akar nem. Valami nem egészen stimmel. A fiú árvaház ha jól tudom/tévedhetek ebben is mint sokminden másban) azokban az időkben a Délibáb utcában volt.(egészen adig működött ott amig a zsidó gimnázium nem költözött el Zuglóba a vadonat uj épületbe. És még egy kérdés. Ha ön az árvaházban volt akkor emlékeznie kell a Bakára alias Szántó Tiborra. Ezek ismeretében talán nem vonja majd kétségbe zsidóságomat, meg a gondolkodás módom sem.
1:16 du.
Che
2015 június 21
12:19 du.
Bocs a kiigazításért Torgyán József 1989-2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
2:04 du.
Szerencsétlen Mindent Tudó,
a PIH fiúárvaháza a Vilma királynő út 25/27 ben volt.A délibáb utcában machac plúga volt.Kérem terjessze tudatlanságból vagy nem is közénk tartozásból fakadó híreit hírszerző ismerősei között.A zsidó gimnázium nem írom le mióta volt már zuglóban a Szent Domonkos utcában,de én a negyedik osztályt végeztem ott 1946-ban,az unoka bátyám a háború előtt érettségizett ugyan ott.Azt hogy én kit ismertem,kit nem ugye belátja,hogy nem olyannak mesélem el akit letegezek.Az árvaház 1948-ban költözött Óbudára.Hogy miért azt vagy a Google-ból vagy valamelyik beíró informátortól próbálja megtudni. Eddigi jólértesültségei közül nem találtam egyet sem,ami elfogadható lett volna. Olyannyira,hogy vigyáznia kell,mert ellenségeink(nem a tieid) desinformációnak fogják besorolni.Annak pedig még rossz vége is lehet. Nagyon szépen kérem ezen az oldalon végleg szálljon le rólam. Boldogítsa azokat akikkel egy követ fúj.
3:08 du.
Kedves Don ! Túl sok az elütés újabban… Torgyán 1998-tól lett miniszter, a két utolsó számot felcserélte, nyilván véletlenségből. Üdv, CHE
10:05 du.
Che
Valóban. Köszönöm a kiigazítást.
4:29 de.
Igen, én pontosan azt írtam, hogy T. CSAK 1998-tól lett miniszter és nem azt – amit Avi – hogy már 1989-től.
Ez nem a számokon való lovaglás, mégis kilenc esztendő, azért van jelentősége, mert abban az első – Antalli – kormányban Torgyán már csak azért sem lehetett benne, mert kettejük között annyira kemény ellentét feszült, ami . l e h e t e t l e n n é . tette az együttműködést az MDF és az FKGP között…
Továbbá, aki mindig ilyen „biztos, sőt magabiztos információkkal” rukkol elő a m i – ti. az olvasók – k o n t ó n k r a, mint Avi teszi, az ne bűvészkedjen a saját téves, sőt rossz ismereteivel, mint ez a kis, majd-10 éves különbséget mutató tévedéseivel se.
Ez nem a lóversenypálya, ahol hamis célok érdekében tuti tippekket lehet árulni. – Legalábbis remélem, mert ezt az oldalt az ifjúság is olvassa, ezért sincs benne helye Cipolla típusú blöff-mágusoknak.
6:15 de.
Elég jó cikk, de csak egy cikk és nem Aczél életének feldolgozása.
Révész Sándornak van Aczélröl egy kiváló könyve, Aczél és korunk cimmel. Érdemes elolvasni és utána ezt a cikket.
11:33 du.
Aczel Gyorgyel egyutt voltunk a fiu arvahazban termeszetesen o egy idosebb kvutcaban volt’csoport’kesobb talan mindnyajan beleptunk a cionista mozgalomban mint gyerekek nem is volt az rosz volt dror habonim somerhatcair hanoarcioni’hanhac’Gyurival egyutt es meg masok a hanhacban leptunk be koszonesunk volt HAZAC-VEAMAC ‘LEGY EROS ES BATOR MAJDNEM KI MENTUNK PALESZTINABAN ABBAN AZ IDOBEN VAGY IS ALIJAZTUNK VOLNA SOKAN KI IS MENTEK MI ELKERULTUNK VIDEKRE TANULTUK A HEBER NYELVET MINT CIONISTAK GYURI PESTEN MARADT ES MEG SOKAN MASOK AKIK OTTHONBAN KERULTEK TOBBEN ARVAK VOLTUNK SAJNOS A MULTUNK IGAZSAGA MEG A MAI NAPIG NEM JOT NAPVILAGRA SAJNOS
12:09 de.
TEGYUNK VALAMIT TISZTABAN A LEANYARVAHAZ AZ A HUNGARIA KRT ES AJTOSIDURE SOR SARKAN VOLT SOT MEG TEMPLOM IS VOLT BENNE UTANA MENT ATT A DELIBAB UTCABAN VEGULMEG A DOZSA GYORGY UTON VOLT FIU ARVAHAZ 1948 UTAN MEGSZUNT AKKOR SZETSZORTAK BENNUNKET PESTEN ZUGLOBAN A BACSKAI UTCABAN VAGY VIDEKRE ZUGLOBAN MAR NEM ARVAHAZ MUKODOTT
10:52 de.
Zsidó Bandi,
1947 nyaráig a Wolf tanár úr csapatában voltam.Te kinél voltál?
11:45 de.
Kedves Bandi,
szokásomhoz híven pontosítok.A helyek nem képezik vita tárgyát. Az viszont igen,hogy voltunk(nagyon kevesen)akik az árvaházból a Tárogató úti somér plúgára kerültünk.A dror-habonim plúgáról amely szintén a Hűvösvölgyben volt majdnem mindenki alijázott.A délibáb utcai machac(akkori mápáj párti)plugáról az árvaházi gyerekek 90%-a Szlovákián majd Párizson keresztül alijáztak. Néhányukkal 57 után én is találkoztam.Az Általad említett hánhácokról tudok,de nem hallottam,hogy árvaházi vonatkozásuk lett volna.Mindez ma már a múlté.A lényeg,hogy אנחנו פה itt vagyunk!
4:03 du.
Kedves Bandi,
nem emlékszel egészen pontosan.A somér hácáirban volt a köszöntés: Cházák veamác.Még megvan a derékszíjam aminek gömbölyű csattja van, mint a cserkészeknek.A csatton felül volt írva kőr alakban:somér hacair,alul fordított kőr alakban: cházák veámác. Ezen kívül még annyit,hogy az árvaházi gyerekek háború előtti,alatti és utáni életéről nagyon értékes,részletes és pontos könyvet írt magyarul is és ivritül is sok képpel megjelentetve a”nagy fiúk”csapatának egykori nevelője: Lebovics tanár úr.Még azt is hozzátenném,hogy sok évvel ezelőtt a Tel-Avivi Hilton szállóban és kb. három évre rá egy natanjai étteremben volt az árvaház több generációs neveltjeinek nagyszerű találkozója.Képzeld el,hogy olyanok is voltak köztünk akik akár a nagyapám korában is lehettek.Sok akkori barátomnak a címét még most is őrzöm.Ha lesz egy kis időm lehet,hogy rájuk telefonálok.Adja a Teremtő,remélem,nagy részük még életben van. Gyuri.
10:30 de.
Igen Gyuri utolso allomasom a tarogato ut -2 ben volt velunk zartak az otthont en a labanc utcai iskolaban jartam abban az idoben emlekszek egy par nevekre a tarogato utrol Kun Pista es tesvere muller ede es zsiga gyongyosi peter es meg sokan masok nekunk arvaknak meg talan nem keso ossze kellene jonni es megirni a mi tortenetunket ami talan a mai fiatalokra jo hatasa lenne meg talan vagyunk egy paran a vilagban akik meg elnek mindjajan tudn
ank egy par oldalt magunkrol irni amin mi attmentunk a szurnyu evekben
10:41 de.
Most hirtelem eszemben jutott a Tarogato ut 2 ben Zagon volt a igazgato lanya Erika volt ott laktak bent velunk sajnos mar ok sem elnek Torontoban elhunytak
6:55 du.
Kedves Bandi,
látom Te valódi vagy,mimikri nélkül.Minden szavad igaz.A Zágonra és Erikára emlékszem.Müller Ede volt a nagyobbik(legerősebb fiú)Zsiga a kisebbik.Kun Pistára és Gyöngyösi Péterre sem emlékszem.A Lébel Tomival(emléke legyen áldott)hosszú évekig egy társaságban voltam.A Lencz Tibi évtizedekkel ezelőtt halt meg nagyon fiatalon,egy traktor szerencsétlenségben.Elég hosszú névsort tudnék felsorolni,ha akarnék.
Azonban csak olyan neveket említek meg akikről 100% biztonsággal tudom,hogy már senki nem árthat Nekik.Nem tudom,hol élsz.Izraelben boldogan találkoznék veled.A történet írással úgy vagyok,hogy elkezdtem leírni az élettörténetemet.20 oldal után jöttem rá,hogy..
halló ha az utódaimnak is írtam hát bizony le kell fordítanom.
Most párhuzamosan az írással ezen is ügyködök.Megmondom őszintén
gyerekkorom(azt hiszem soha nem is volt),ebből következik,hogy mai
napig eddigi életemben még nem sikerül 5 percig sem unatkozni. Mint mindenkire köreinkből szeretettel gondolok Rád és üdv:Gyuri.
7:50 de.
Tisztelt Gyuri en canadaban elek Montrealban igen ugy latom irasodrol hogy te is ott voltal a tarogato uton a szemelyeket ismerted abban az idoben ok is ott voltak Mar azert nem volt olyan rosz sorsunk Itt montrealban egy szemely van aki szinten velunk volt a tarogato uton bece neve ruszki mikinek hivjak lehet hogy emlekszel nevere avval napi osszekotetesben vagyok 70 eves a baratsagunk o is megjarta a hadak utjat mint mi Multunk meg erne egy konyv kiadast mert mar nem sokan vagyunk akik meg elunk es megtudnank irni a vilagnak igassagot en hagytam uzenetett volt baratom fianak Christopher nek varom hogy jelenkezen es ossze hozunk meg valamit a jovo fiatalsaganak udv.Andy
3:49 du.
Kedves Andy,
Nem írok tiszteltet,mert az túl hivataloskodó lenne.Múltunk közelebbi kapcsolatot engedélyez legalább a megszólításban.
A tárogató útról egyszer találkoztam Riemmer Petivel és néhányszor az árvaházi nevelő Káldi Smuellel(Kaldizsár Sándor).Ő hozta a brichával Izraelbe a délibáb utcai machac plugáról az árvaházi gyerekeket Szlovákián és Párizson keresztül.Nekem sok barátomat is.Ha még él(adja a Jó Isten)ma már közelebb van a százhoz,mint a kilencven öthöz.Úgy emlékszem,hogy a tárogató úti somér pluga a vége felé Joint otthonná alakult egy egészen rövid időre, kicsit vöröses beütéssel.(A „ruszki” nevére emlékszem,de nem tudom azonosítani arcra.Akire név szerint emlékszem,általában az arca is előttem van.)Ekkor alakult meg a „fekete kéz”aminek vezetője voltam.Ami abból állt,hogy tiltakoztunk a cionista otthon megszüntetése ellen.Ekkortájt én 12 éves voltam.Semmit nem fogadtunk el és minden utasítást elszabotáltunk ami nem az illegalitásba vonult somérok utasítása volt.Katonák voltunk.
Haza is küldtek vagy ötünket.Így végleg megszakadt a kapcsolat a cionista mozgalommal.Ennek ellenére 56 ban újra szerveztem egy sokkal kisebb baráti kőrt és lám…megtaláltuk a haifai kikötőt. Ennél többet már csak privátban. Én itt kérem
CHRIS-től,hogy adja meg Neked a privát címemet.Te is kérheted,hogy küldje el nekem a Tiedet.Aki előbb megkapja jelentkezik.
Szeretettel üdv:Gyuri.
9:16 de.
privát kérését Chrisnek továbbítottam mail útján. Ille I.