Kende Judit doktorija: Visszamenőleg minden szép és rendben van
Ha a menekült-mizéria forgatagában még emlékszik rá valaki, volt a nyárelőn egy sajátos menekülési történet. Az a történet, amelynek keretében kicsit furcsának tűnt a jelöltnek pont egy doktori vizsga előtt történő megvilágosodása az eskü, különben a beiskolázásakor is hasonló formában élő verziója kapcsán. Akkortájt felmerült, hogy nem annyira morális fenntartásokról, mint a formailag elégtelen doktori dolgozat felülvizsgálatának egyfajta kivédéséről lehet szó. Majd jött egy sajátos levelezés az egyetemmel.
Sajátos, mert a doktori iskola vezetőjének írt levélre hosszabb ideig nem született válasz. Majd annak immár nyílt levélként megjelenő változatára sem. Sem az eredeti közlési helyre, sem pedig a Kanadai Magyar Hírlap kommentjei közé. Ezt követően az említett levelet eljuttattam a rektornak is. Gondolván, hogy az egyetem nevében „elkövetett” állásfoglalás ugyancsak érdekes lehet az ügyben. S végül is az egyetem hírnevét is érintheti, ha politikai akciókkal lehet esetleg pótolni a szakmai, illetve formai hiányosságokat. Az augusztus elején küldött levélre nem érkezett válasz. Gyanítva a nyári szabadságolások létét, egy hónappal később újra elküldtem a levelet. Erre reagálva már megtörni látszott a jég. E-mailben válasz érkezett Dr. Oláh Attila egyetemi tanár, az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola vezetője aláírásával. Az első, még Dr. Oláh Attila részére írt levélre válaszolva, de a válasz alapján az ELTE rektor-helyettesének kérését teljesítve. Optimista attitűddel fel sem tételezem, hogy a válasz sosem jön létre a rektori hivatalnak írt két levél nélkül. Igyekszem a lényegi információknál leragadni.
Ezek egyikeként megtudtam, hogy Kende Judit 2006-ban felvételt nyert az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskolájába, 2012-ben, júliusban abszolvált és az év októberétől került doktorjelölti viszonyban az egyetemmel. Így, a nem folyamatos jogviszony okán, a 2012 októberében hatályos Egyetemi Doktori Szabályzat alapján kell értelmezni a követelményrendszert. Számomra nem teljesen világos, hogy megszakított jogviszony esetén miért kell a 2012-ben érvényes szabályzatot figyelembe venni, míg másoknál, meg nem szakított jogviszony esetén, esetleg egy későbbit. De igyekszem úgy érteni, hogy az ő számukra esetleg a 2006-os szabályzat a mérvadó. Holott magát a disszertációt magát egy későbbi szabályzat világában készítik el. Amikor is semmi nem tarthatja vissza a jelöltet attól, hogy az érvényes formai követelményeket betartsa. De az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola vezetője aláírásával érkezett levél alapján, a jelek szerint én vagyok értetlen.
Érdeklődve kerestem meg tehát a korábbi szabályzatot. Egy 2007-es fődátummal jelzett, „EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT” című dokumentumot sikerült is találnom1. Ennek lábjegyzete: „Egységes szerkezetben a módosításairól szóló CCXLII/2007. (XI. 26.) Szen. sz., a CCLXI/2007. (XII. 17.) Szen. sz., a XXXII/2008. (III. 31.) Szen. sz., a CLXX/2008. (VI. 30.) Szen. sz., a CCXXX/2008. (X.6.) Szen. sz., az LII/2009. (IV. 27.) Szen. sz., a CCI/2009. (VI.29.) Szen. sz., a CCCXLII/2009. (XII. 7.) Szen. sz., a XI/2010. (I. 25.) Szen. sz., az LIX/2010. (III. 29.) Szen. sz., a CCXL/2010. (VI. 28.) Szen. sz., a CCCXII/2010. (XII. 6.) Szen. sz., a XLIV/2011. (II.14.) Szen. sz., a CLXXII/2011. (VI.27.) Szen sz. és a XXX/2012. (II.13.) Szen. sz. határozatokkal.” Amely alapján alighanem ez az, ami 2012-ben is érvényben volt. Ennek figyelembe vételét jeleztem Dr. Oláh Attila számára, akitől nem kaptam olyan információt, ami kétségessé tehetné alkalmazását.
Az említett szabályzat 25. oldalán, az eljárás megindításának feltételei között (52.§) ott található a jelölt publikációs jegyzéke is a kérelemhez csatolandó dokumentumok között. A 28. oldalon, az 58.§ (1) bekezdésben, a nyilvános vita kapcsán továbbra sem azt olvashatjuk, hogy előzetes munka nélkül védhető lenne a dolgozat. Itt az olvasható ugyanis, hogy „A doktori munkát bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A vita megkezdése előtt a témavezetőnek írásos nyilatkozatot kell tennie a jelölt publikációs tevékenységéről.” Ha tehát később kiderülne, hogy a témába vágó publikációk hiányoznak, illetve hosszabb idő elteltével sem jelennek meg, az igencsak kínos lenne a témavezetőnek. Mert, amennyiben elfogadjuk, hogy a védéskor minden rendben volt, akkor az ellentmondás egyik feloldó tényezője lehet a „közlésre elfogadva” megjegyzés a publikáció mellett. Ám, idővel, csak keresni kezdenék ezeket is.
Az ELTE jelzett, 2012-es szabályzatának 124. oldalától található meg a 9/4. sz. melléklet, mely a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) esetében figyelembe veendő specifikumokat tartalmazza. A melléklet 13.§ 3d pontja alapján már a doktori képzésre való jelentkezésnek is feltétele a publikációs jegyzék. A későbbi doktori eljárás során a publikációs jegyzéket a PPK-n is a témavezető dolga ellenjegyezni. amennyiben „a publikációs jegyzéket, amelyet a jelölt témavezetőjének alá kell írnia, igazolva, hogy az megfelel a doktori iskola működési szabályzatában előírtaknak” (33§ 2e). Ez alatt nem sokkal az olvasható, hogy: „A disszertáció benyújtásakor a szakmai életrajzot és a publikációs jegyzéket 10-10, a téziseket 15 nyomtatott példányban, valamint elektronikus formában (CD-n) is le kell adni az Oktatási Hivatalnak” (33§ 3).
Ez nem az a kar, ahol Kende Judit végzett, és elvárták
a publikációk közismertté tételét (ELTE ÁJK)
Ez utóbbira, illetve a korábbi szabályozásnak a minimális terjedelemre vonatkozó rögzítetlen voltára tekintettel tehát megállapítható, hogy a Kende Judit beiskolázásakor érvényes egyetemi szabályzat és mellékletei alapján akár néhány oldalas disszertációst is beadhatott volna. Ha beveszik. S a tézisekben, illetve disszertációban nem kellett feltüntetnie a saját publikációit. Amiért nagy szerencse lehetett számára, hogy a PPK-n védhette meg doktoriját. Mert például ugyanekkor, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) már elvárta a jelölt szakmai munkásságának feltüntetését a disszertációban és a tézisekben egyaránt. Ha valaki ebből azt gondolná, hogy az eltérő követelmények miatt védett pont ott Kende Judit, az nyilván téved. Ahogy az is, aki szerint a júliustól októberig eltelt megszakítás annak a karnak a lázas keresésével telt, ahol a követelmények, témavezetőtől függően. kicsit „lazábbak” is lehetnek. Mindezek a feltevések azért is tévesek lehetnek, mert 2012. júliusa előtt is eme DI-n abszolvált a hölgy. A korábban említett, e-mailben kapott adatok alapján hat évet töltve a DI keretein belül. Hogy újabb két évvel később megvédje a disszertációt.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Dr. Oláh Attila mail-címéről érkezett második válaszlevél megerősítette a Kende Judit doktori cselekményének, az egykor érvényben volt szabályok alapján, makulátlannak tekinthető voltát. Ugyanennek a levélnek a mellékleteként egy dokumentum is érkezett. A levél szövege alapján az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának azt a Működési Szabályzatát, melyet Kende Judit védésekor alkalmaztak. Ez a dokumentum nincs ellentmondásban a szabályzat alapján korábban elmondottaknak. Ugyanakkor az írásvédetten mentett és megnyitott dokumentum információs adatai alapján az eredetileg 2007-ből datálható, akkor kinyomtatott dokumentum, a 2015. október 9-i elküldését megelőzően szerkesztésre volt megnyitva. Szubjektíven, de bizonytalanná téve a megfeleltethetőséget.
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
6:40 de.
Azért minden esetre érdekes, hogy egy olyan ph.d-dolgozatra, amelyből komolyabbra is elég szokott lenni hivatalosan rendelkezésre álló 3+2 év, Kende juditnak 6 év sem volt elég (2006-2012). Majd hosszabítást kérve és kapva újabb 2 év, azaz összesen 8 év kellett.
Ez egy mezőgazdasági témánál indokolt lehet (ott az időjárás egész éves munkákat tehet tönkre), a követő szociológiához meg kevés (ahhoz ikább 15-20 év „dukálna”.
Kende tehát valami nagyon fura doktorandusz.
10:25 de.
Visszamenőleges hatály ide vagy oda: SOHA NEM LEHETETT OLYAN SZABÁLYZAT HATÁLYBAN, AMELY SZERINT 70 OLDAL ELÉG EGY DISSZERTÁCIÓNAK, hogy csak egy példát említsek.
Oláh Attila óriási csalódás nekem. Ahogy én látom: a rektor korrekt* volt, mert a megfelelő helyre szignózta. Oláh inkorrekt, mert nyomja lefele a témavetőre, a bírálókra (disszertációnál több van) és a bizottságra, aminek a titkára mintha Kende Anna lett volna.
*Megjegyzendő: a Kende ügy Kende Judit világba kiabálásával kezdődött, miszerint a fideszes rektor miatt neki fel kell esküdnie az Alaptrv-re, de mivel ő nem akar, így nem lehet doktor. Ha az összes cikket végigolvasom, itt eddig egyedül a rektor volt korrekt, mivel az egész DI-t beszánthatta volna, ehelyett a lelkiismeretükre bízta.
Lehet, hogy Orbán Viktor volt az, aki ketté hasította a társadalmat, amibe a régi ellenzék nagyon okosan nem ment bele, de 2010 után jött a sok önérdekérvényesítő, hatalommenedzser, és pont ugyanazt csinálják, mint a Fidesz. Magyarán az ő malmukra hajták a vizet azzal, h ugyanazt csinálják.
Alig várom, h Kende Judit legyen az új Czunyiné… Amire csak azért nincs esély, mert a bal (nak mondott) oldal itt a mi életünkben nem fog hatalomra jutni.
10:44 de.
: D „2012-ben, júliusban abszolvált és az év októberétől került doktorjelölti viszonyban az egyetemmel.” Ez az ügy egy vicc! Az abszolválás meg az aspiratúra közt van néhány fokozat. Per se lehet, Kende kisasszonyra ez SEM vonatkozott.
11:05 de.
hehe, kendejuci „hitelessége”: a 168 órának és a szabadföldnek azt mondta, hunyadi györgy doktori iskolájába járt. oláh attila szerint oláh attila a doktori iskola vezetője.
ez a juci vagy nagyon hülye vagy nagyon hülye. ha „asse tuggya” hova járt, miért várjuk el, h megírjon egy értekezést?
12:48 du.
Érdekes , hogy Audry és Eszter szín és formakódja csupán a kék szín egy picike árnyalatában térnek el egymástól, míg a forma tökéletesen megegyezik. Csak nem ikrek ?
Sőt az előbbi 3 komment stílusa is kísértetiesen hasonlít egymásra… Csak nem összebeszéltek ? Vagy csak rokonok.
1:36 du.
@FORTIMBRAS,
🙂 Édes vagy… A szín és formakód a kpi elérhetőség, a kp., ahova tartozik az IP, azaz nem az IP helye. Az enyém spéci Zuglóban van, pedig az ötödik ker-ben lakom. (A sors pikantériája, h egy baszott nagy D-telecom központtal a házamban, amiért cserébe nem annyira van közös költség. :-)) NG kódja, nem kicsit eltérő, viszont legalább a gúgli kiadja híresen rossz viszonyunkat. (Erről viszonylag sok nyilvános csetet és újság felületet találsz, kezd a régi Magyar Narancsnál (2004-től fölfelé), folytasd pl. aaa, mondjuk… az Egyenlítő blogon a szörcsölést. Mindkét esetben rá fogsz jönni, h ki ő. Meg fogsz lepődni — mivel feltételezhetően ismerős! Esetleg a Stop.hu-n is megtalálod őt.) Tájékozódni, tájékozódni, tájékozódni — ha nem is így hangzott pontosan az eredeti szöveg,azért ajánlom ennek betartását, mielőtt félrevivő észrevételekből eredő vádaskodásokba esnél. 😉
4:48 du.
Egy ellenzéki párt márkázatlan akciója volt, amit idővel, ha beérik bevállalták volna, de átcseszte őket is a kis csaj, aki vállalta a felkérést, de nem szólt nekik, hogy hamis a védés és a dolgozat, mivel ő csak szerepelni akart, és ezért hazudott a megbízóinak. Ahogy én tudom (hallottam) : a politika kihátrárt, amikor kikerült a Gépnarancsra a dolgozat. Ez után próbálkoztak a TASZ-al, aminek ahogy én hallottam, beletörni kezdődött a bicskája.
Ami szomorú és egyben ambivalans is, hogy egy ember védi – amint a cikkből látom – az a rektor épp, akinek kezdetben nekiment nyitó akciójával.
Így szép és igazságos az élet.
5:58 du.
sebestyén eszter,
Azért a feladványt nehezítheti, hogy N.G. a nicket más írásmóddal újraregisztrálta szerintm, amikor volt egy kis vitája ott a belvárosban.
6:01 du.
nickgrabowsky
2015 október 11
11:05 de.
Szvsz Kende esetében elindulhatott egy eljárás a doktori cselekmény „visszavonásáról”, se ezért menekült előre ezzel a hülye akcionizmussal.
A jelen cikk lapján azt hiszem az egyetemnél a labda. A jpurnalista kikaparhatja a tényeket, de nem vitatkozhat a DI nevében Kende érdekében sem, és ellenében sem. Innentől a rektoré a labda.
6:02 du.
nick,
mlg annyit, hogy emlékszem, ahogy Kende Juditból egyfajta ellenállási ikont csinált sok ellenzéki média. Elég szomorú, ha csak ilyen ikonokra fussa
8:34 du.
@Andy Mage,
re 1. igen, de akkor te tudod is ki. alakváltozatokat használ, mind ő.
re 2. „Szvsz Kende esetében elindulhatott egy eljárás a doktori cselekmény “visszavonásáról”, se ezért menekült előre ezzel a hülye akcionizmussal.” — egyértelmű, szerintem is.
8:48 du.
@ng,
mi az, már itt is itt vagy? hiányoztam?
5:18 de.
Tudomásom szerint nem akart esküt tenni az Alaptörvényre.
Ehhez nem csak, hogy joga van, de még inkább kötelessége.
Nem akart hozzájárulni egy csalással, megtévesztéssel fenntartott diktatúra erősítéséhez.
Az Alaptörvény érvénytelen, ami többféleképpen is indokolható, de a legegyszerűbb az írott jogszabály:
Magyarország Alaptörvénye – ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
„Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.”
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) 19.§ (3)
E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; <= Tulajdonnév, mégpedig ugyanaz, mint magának az alkotmánynak a neve (végső soron módosítást jelent).
Még a név megváltoztatásához sem volt joguk, nemhogy új alkotmányt alkotni. Ezt nagyon jól tudták, ezért csináltak Alaptörvényt!
Igen ám, csak az Alaptörvény alacsonyabb szintű jogszabály, amivel nem helyezhető hatályon kívül egy magasabb szintű alkotmány (a jogrend csúcsán áll, minden más jog belőle ered)!
Ráadásul az Alaptörvény alaptörvénynek is alkotmányellenes, mert az Alkotmányban benne felejtették a 77.-t, amiben az Alkotmány saját magát egyben Alaptörvénynek is kimondja.
Két alaptörvény nem lehet, tehát a hatályos marad az érvényes.
* * *
Egy érvénytelen alaptörvényre esküt tenni? Milyen jogon kényszeríthető erre bárki is azzal, hogy akkor nem kap doktori címet?
6:21 de.
Amber Wood,
Elég gagyi, ha Juhászéknak csak erre fussa….
8:33 de.
Bende István: akkor tehát az egész eddigi működése Orbánéknak törvénytelen volt?
11:12 de.
Gagyi, ha rájuk céloztam. 😛
11:15 de.
Ekkora baromságot Bende úr. Maga meg ne hívjon rendőrt, ha hátba szúrják a feleségét. Ők is felesküdtek. Vagy jelentse fel minden nemzetközi fórumon Orbán Viktort, maga szerencsétlen, megvezethető birka! Csudálom, hogy nem a Fityeszbe focizik.
12:14 du.
@Bende István,
nem kell felesküdni az Alaptrv-re, ezt ezerszer megírta az újság, lenyilatkozta mindenki.
3:11 du.
Ille István
2015 október 12
8:33 de.
Egyébként igen, de nem azért.
Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a jogfolytonos alkotmány az 1989-es, melynek módosításai garantálták például az országgyűlési választásokat, és azok révén felálló országgyűléseket, akkor az ’89-ik évi Alkotmány hatályon kívül helyezése, és az 1949-es, nopláne az azt megelőző szövegtörzshoz való visszatérés és minden azt követő állapot el nem ismerése implicite hatályon kívül helyez minden kormányt is, amely azóta felállt. Nem csak Kádárékat, hanem a gengszterváltókat, és a 2010-es parlamentet is.
Illegitémmé téve a 2010-es kormányt, és vele mindent.
BTW, it üt vissza, hogy még bársonyos forradalom sem volt.
4:26 du.
Amber Wood, nem tudom kire céloztál, de a Juhász-Szigetvári duón kívül kevesekből nézem ezt ki.
5:21 du.
@Andy Mage,
pedig rohadt nagy fülkeforradalom volt, amit követett egy szabadságharc, most a függetlenségi háború szakaszában vagyunk épp. Mi jöhet még?
1:32 de.
sebestyén eszter,
flaszteres szavazás…..
9:18 de.
@Andy Mage,
ettől tartok én is..
11:20 de.
eszterlánc: honfoglalás. úgy 75%-ban már kész is, már csak némi veizet és földet kell megszerezni hozzá, de ez is folyamatban van.
11:58 de.
@István,
a „seggemig karmol az ideg” (Kapa), ha belegondolok, hogy a Duna, Tisza és a többi folyóvíz föl lesz osztva, megkapják a műkörmösök, gyeses kismakák, meg akik még szokták. Ezek tuti hoznak rá törvényt, és alátámasztatják az MTA vonatkozó intézeteivel, h azok nem is folynak.
12:53 du.
eszterlánc: eleddig is törvény volt rá, hogy 60m-nél mélyebbre fúrt kutakból kivett víz állami tulajdon – merthogy artézi víz – , és engedéllyel hasznosítható magánilag. Szerencse, hogy az én kutam csak 53 méter mély. Most képzeld el, milyen egyszerű egy tollvonással mondjuk 20 méterben meghatározni az állami vízszintet, és akkor díjmentes fogyasztásra maradnak gyakorlatilag a rétegvizek, amik országszerte erősen nitrátosak, tekintve hogy az emésztők rendesen ebben a rétegben szennyezik azokat, így hát a népegészségügy mint olyan, mehet a …csába.
1:11 du.
értem, ezek szerint ebben az országban, sokaknak kell középkori körülmények közt meghalnia, h végre flaszter-szavazás legyen. vagy: akkor se lesz, mert majd azt mondja a kormány, megvédenek (!) a túlnépesedéstől és az éhhaláltól.
7:34 du.
Andy Mage! „talán”, ahogy a viccben.