Átírják a választási törvényt – Soha többé nem kerül hatalomra a jobboldal?
Ha megvalósul a Kanadában kormányzó Liberális Párt terve az új választójogi rendszerrel kapcsolatban, hosszú időre esélytelen lehet az októberben ellenzékbe szorult Konzervatív Párt, hogy ismét hatalomra kerüljön. A liberális körökben emlegetett módosítás abból áll, hogy ezentúl nem szavaznak többé egyetlen pártra a választók, hanem rangsorolják a szavazócédulán megjelenő jelölteket. Például: ha mondjuk az Ontario tartománybeli Elgin—Middlesex—London nevű egyéni választókerületben ismét 6 párt indul (mint ahogy indultak az idei szövetségi választáson), akkor a szavazó rangsorolja egytől hatig a jelölteket és a számára legszimpatusabb jelölt kapja az első helyet, a leginkább elutasított jelölt pedig a hatodikra kerül.
Innentől kezdve a számlálók összesítik az összes szavazó által rangsorolt jelöltet és az utolsó helyen végzett kiesik. Ezt követően addig számolják újra, amíg már csak a két legnépszerűbb jelölt marad, onnantól kezdve pedig az első helyen lévő nyeri meg a választókerületet.
Amennyiben megvalósul ez a lebegtetett terv, óriási gondja lesz a Konzervatív Pártnak. Az átlagnál elkötelezettebb a kanadai jobboldali szavazó, ugyanakkor összesen 35 – 40 százalékra tehető a jobboldal felé hajló szavazói tábor. Ezzel szemben a Liberális Pártra, a baloldali Új Demokrata Pártra (NDP) és a Zöld pártra szavazók aránya együttesen megközelíti, vagy éppen meghaladja a 60 százalékot és kimondottan nagy az átjárás a pártok között. Ugyanakkor több mint egy évtized óta a Konzervatív Párt a leginkább elutasított párt a középre, balközépre, vagy baloldal felé gravitáló szavazó szemében. Tehát elvárható, hogy az új rendszerben a baloldali szavazók az első három helyre a három baloldali pártot teszik és a lista végére szorítják a konzervatív jelöltet.
De a rendszer leginkább a Liberális Pártnak kedvezne, amely lényegében egy fajta „brókerpárt.” Nem csak arról van szó, hogy centrumpártiak, így balról és jobbbról is eltudnak szívni bizonytalan szavazókat, hanem arról beszélünk, hogy szükségszerűen a jobbközépről és a balközépről egyaránt felkarolnak specifikus ügyeket, mely révén megtudnak szólítani befolyásos demográfiai csoportokat.
A kanadai parlament kivilágítva
Tehát a legtöbb NDP és Zöld szavazó számára a Liberális Párt lenne a természetes második választás, amennyiben kedvenc jelöltjük kiesik a versenyből. Igy az új rendszerben könnyen billenhet át egy szoros választókerület a liberálisokhoz.
De ez még az erős jobboldali fölénnyel rendelkező kerületekre is igaz lehet. Az elmúlt választások előtt lehozott utolsó felmérés szerint az NDP-szavazók 48 százaléka a Liberális Pártra voksolna, ha esélytelen vagy nem indul kedvenc pártjuk jelöltje, miközben csak kilenc százalékuk szavazna a konzervatívokra.
Ha megnézzük a korábban említett és alapvetően jobbközép Elgin—Middlesex—London választókerületet – ahol a jelenlegi rendszerben a konzervatív jelölt nyert 49 százalékkal, akkor egy új szisztémában komoly eséllyel indulna a baloldal, ahol együtt szintén 49-50 százalékot szerzett volna a lajstromon legnépszerűbb és állva maradó balos jelölt.
A Konzervatív Párt – Rona Ambrose ideiglenes pártelnök vezetésével – erőteljesen tiltakozik a liberálisok által belebegtetett új választási törvény ellen. Egy népszavazást követelnek, mielőtt megváltozna a rendszer. Ma reggel pedig a National Post című jobbközép napilap is referendumot követel egy szerkesztőségi cikkben, arra utalva, hogy az új törvény a liberálisoknak kedvez és nem Kanada érdekeit szolgálja.
A Liberális Párt ígérte, hogy széleskörű tárgyalásokat kezdeményez a parlamenti pártok közt, de nem valószínű, hogy referendumot tartana.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:05 du.
Ennek egyszerűbb változatát vetettem fel itthon (szűk körben): ne csak valakire, hanem valaki ellen is lehessen szavazni. Lehurrogtak.
Függetlenül attól, hogy kinek kedvez aktuálisan ez a rendszer, van egy nagy előnye és egy (nagy?) hátránya.
Előnye, hogy nem nyerhet az a párt, amit egy kisebbség támogat, de a többség erősen ellenez. (Most nyerhet, ha a többség megosztott.) Tehát nem lehet a többség ellenére nyerni.
Hátránya, hogy csábít az ellenfél lejáratására, rágalomkampányokra.
12:17 du.
A szavazó oldaláról lényegesen árnyaltabb végeredményt hozna. Vajon a szavazás költségeire milyen hatással lenne?
1:20 du.
Idézet :”…..Soha többé nem kerül hatalomra a jobboldal?”
Akkor ez innentől kezdve ” baloldali-liberális diktatúra lehetne ? ”
Világosítsanak fel akik jobban értik!Mi lesz ez?
Nagytiszteleti köszönettel.
1:42 du.
Tudtam mi hiányzik nekünk!
1:47 du.
Persze, nem lesz örökké Justin sem, de a Liberális párt Kanada történelmében a domináló párt, azaz az ő kormányuk volt többnyire hatalmon.
1:55 du.
tóth péter, ez az. De a liberális diktatúra már régóta létezik, de most teljesedik ki. Ez amolyan gyűlöletválasztás. De ez a liberalizmusnak az alapja. A gyűlölet működteti. Ezek különben agresszívabbak a náciknál. lásd szombaton Lipcsét
1:57 du.
Magyarországon ezzel a verzióval 92%-a lenne a jobboldalnak.
2:12 du.
Igen, de ha ezt Mo bevezetné – ugyanígy – mily köpködés menne. Meg nácizás. S Orbán Viktor mondjon le.
Erről jut eszembe, amióta megy ez a sáskajárás, eyszer se szólította fel az ellenzék Orbán Viktort, hogy mondjon le. Végül is ki a fene akar lenni ioyen felelősségteljes időszakban miniszterelnök lenni. Nem egy hálás feladat ebben a helyzetben.
3:15 du.
Most több félét is szeretnék mondani.
1. Nem értem, hogy miért kéne ötször – hatszor újra megszámolni? Az első számolásnál nem derül ki, ki kapta a legtöbb szavazatot? Dehogynem. Ma is így szavazunk, csak most nem rangsort kell írni, hanem egy jelöltre szavazni.
2. Tisztelt endre! Ez már régen – régen sokunk ötlete volt. Azzal a pontosítással, hogy az ellenszavazat is szavazat legyen, és mellette ne lehessen mást szavazattal segíteni. Az ellenszavazattal a választó „elhasználta” a voksát.
3. Tisztelt charlie! Nem lenne 92%, mivel többen mennének el szavazni, hiszen sokan azért nem szavaztunk, mivel nem tudtunk jó szívvel senkire sem jelölni, a legjobban ellenszenvesre pedig biztosan elmennénk „leszavazni”.
4. Tsztelt endre! A lejáratókampány és rágalomkampány dolgában már csúcson vagyunk – ezt fokozni, vagy elkerülni lehetetlen.
Az „ellenszavazós” választásnál tisztábbat, igazságosabbat elképzelni sem tudok, ezért is nem fogják megvalósítani soha. A választók kisebb számmal tudják a győztest megválasztani (ez biztos), ám arányokat, százalékokat ekkor is lehetne számolni – akár kétharmados győzelem is lehetséges lenne az érvényes, ellenszavazatok levonása utáni eredményből.
Hosszú voltam, bocsánat.
4:51 du.
tropa
„Igen, de ha ezt Mo bevezetné – ugyanígy – mily köpködés menne. Meg nácizás. S Orbán Viktor mondjon le.”
Ez lenne a legkevesebb! A liberális EU még liberálisabb vezetői legalább újabb 10 Kötelezettségszegési eljárást indítanának, rendeznének néhány Magyarországi napot, C.B. asszony meg elsírná magát!
8:49 du.
Azert figyeljunk, mert a Kanadai liberalis part nem hasonlit a Fodor Gabor fele liberalis partra. Egyenlore senki nem sirja vissza Harper -eket. Ha Justin fele annyira lesz jo mint az edesapja, akkor ismet buszkek lehetunk miniszterelnokunkre.
9:07 du.
Roppant érdekes javaslat.
Az eddigi mindent a győztes visz helyet, ki a legelfogadhatóbb jelölt kerülne megválasztásra.
Könnyen előfordulhat egy ilyen választási szisztéma esetén, hogy a nem a legtöbb első helyen megjelölt jelolt lesz a képviselő.
pl: 4 jelöltnél és 1000 választónál, lehet, hogy 300 szavazatot kap a legtöbb szavazatot kapó jelölt, de őt 400-an teszik a legutolsó helyre, így kiesik.
Ez a szisztéma a középen elhelyezkedőket preferálja, vagyis Kanadában a liberálisokat.
Az messze nem igaz, hogy MO-n 82%-a lenne a FIDESZ-nek ezzel a szisztémával.
11:37 de.
akarki
2015 december 14
8:49 du.
Csak jelzem, én visszasírom S.Harpert!
Justin nem örökölte apja eszét, s ha jól emlékszem az a kor sem volt valami jó. Hihetetelen adőság maradt utána.
12:48 du.
Zoltan Maros az tényleg nem igaz, hogy 82%-a lenne a Fidesznek, nem is írtam, de az igaz, hogy 92%-a lenne a jobboldalnak. Az ország összes megyei önkormányzata fideszes vezetésű, a polgármesterek, városi, községi önkormányzatok szintén fideszesek. (a függetlenek ebben az összevetésben most nem játszanak) A Jobbik pedig szervezettségével tarol a baloldali szavazók között, tehát a maradék 8% lehet hogy túlbecsült.
3:37 du.
charlie: pont az a lényeg, hogy ez egy olyan új szemléletű választási rendszer, amely a középpen állókat támogatja vagyis azokat akiket a legtöbben elfogadnak. Magyarán, ha valakit a legtöbben támogatnak, az nem szükségszerű, hogy megkapja a képviselőséget. Tudom, hogy nehéz ezt elképzelni, de ezt hozza ki a metematikai model. Igy rendesen megkeverné a mai rendszert.
12:38 du.
A „…soha többé…” megjegyzés komolytalan.
2:41 du.
Pont az a lényeg, hogy hogyan lehet kizárni a politikai riválist. És ez nemcsak, hogy liberális diktatúra, hanem liberálfasizmus. És de, ez létező szó, van ilyen című könyv is.
Az ötlet, attól eltekintve, hogy teljesen antidemokratikus, komplett baromság. Nem valami ellen kell szavazni, hanem valamire.