Kanadai mikrofon (9): Attawapiskat — Egy nemzeti tragédia
A héten 11 fiatalkorú kísérelte meg az öngyilkosságot egy észak-kanadai településen. Az elmúlt öt hónap alatt összesen 100 fiatal tett kisérletet öngyilkosságra a csupán 2 ezer lelket számoló Attawapiskat nevű településen, ahol szükségállapotot hírdettek ki. A mikrofonnál Christopher Adam Ottawából, Kanada fővárosából 2016. április 17-én. (Hallgassa meg hanganyagunkat, az alábbi lejátszóra kattintva.)
A James Bay régióban lévő elszigetelt és többnyire az őslakosság által lakott Attawapiskat település egy nemzeti tragédia középpontja. A község lakosságának 5 százaléka tett kísérletet öngyilkosságra az elmúlt 5 hónap alatt. Tavaly októberben egy 13 éves lánynak ez sikerült is. A múlt hétvégén 11 fiatalkorú próbálta elvenni saját életét a településen. Valamennyien túlélték a kísérletet és kórházba kerültek.
A múlt hétvégi tömeges öngyilkossági kísérlet után, hétfőn egy 7 éves fiú próbálta megölni magát Attawapiskátban. Őt is kórházba szállították. Az Ottawa Citizen riportja szerint a héten egy további 13 fiatalkorút vett őrizetbe a helyi rendőrség, amikor kiderült, hogy öngyilkossági paktumot kötöttek.
Az elszigetelt és nyomorúságos északi településen uralkodó kilátástalanság, az alkoholizmus és a drogfüggőség, a közösségen belüli erőszak, illetve a fiatalokat megszólítani képes társadalmi és kulturális programok szinte teljes hiánya állhat a tömeges öngyilkossági kísérletek mögött.
Attawapiskat
Bruce Shisheesh, az Attawapiskat őslakossági nemzet vezére arra kérte Kanadát, hogy imádkozzon az egész ország a településért. „Felszólítom barátaimat és a kormányt: segítségre van szükségünk közösségünkben”–mondta a nemzetvezér. „Saját rokonaim és barátaim is kísérletett tettek az öngyilkosságra. Nem könnyű feladat erősnek és pozitívnak maradni egy ilyen helyzetben. Nem tudok másra gondolni, csak ifjúságunkra. Nem akarunk több fiatalt elveszteni”–mondta az őslakossági közösség vezetője.
A kanadai szövetségi egészségügyi minisztérium szerint a 45 éven aluli őslakossági férfiaknál, a legtöbb halálozást az öngyilkosság okozza.
Az Attawapiskat nemzet
Gerald McKinley torontói őslakossági kutató szerint az öngyilkosság egyik oka a korábbi bentlakásos iskolák okozta generációkon átívelő trauma. A csaknem egy évszázadig, 1996-ig tartó bentlakásos iskolarendszer 150 ezer gyereket érintett. Testvéreket különítettek el, és ha a tanulók egyáltalán írhattak leveleket a szüleiknek, kizárólag angolul vagy franciául tehették. A húszas években Alberta és British Columbia tartományokban államilag szankcionált sterilizációra is sor került. A rossz higiénia és ellátás miatt néhány iskolában 60 százalékra emelkedett az elhalálozások száma, különösen a tuberkulózis miatt. Egy 1907-ben megjelent tanulmány szerint a bentlakásos iskolákból hazaengedett gyerekek olykor 75 százaléka heteken belül meghalt. A papok, apácák, lelkészek és tanárok gyakran testi fenyítést alkalmaztak, és az elterjedt szexuális bántalmazásról feltehetően az egyházvezetés és az állam is tudhatott.
Azért beszélhetünk nemzeteken átívelő traumáról, mert a bentlakásos iskolák túlélői – miután el lettek szakítva közösségeiktől és családjuktól – gyakran közösségi támasz nélkül az utcára, a drog, az alkohol és az emberkereskedelem világába kerültek.
David Zimmer, Ontario tartomány őslakossági ügyekért felelős minisztere elmondta, hogy az északi települések elszigeteltsége egy mindent átfedő kilátástalanságot okoz, különösen a fiatalok körében. „Ezek nagyon, nagyon elszigetelt helyek – lokális gazdaság egyáltalán nincs. A kilátástalanság és a lehetőségek hiánya depresszióhoz és súlyos szorongáshoz vezet”–mondta Zimmer miniszter.
A héten a kanadai parlamentben vitát tartották az Attawapiskátban kialakult helyzetről. Itt Charlie Angus új demokrata képviselő elmondta, hogy valójában nem csak egy településről van szó. „Egész nemzetünk érintve van”–mondta a képviselő. „A legnagyobb tragédia a közösségek tehetetlesége és az örökre elveszített gyerekek”–tette hozzá Angus.
A szövetségi kormány 18 egészségügyi dolgozót küldött fel Attawapiskátra, hogy felmérjék a kialakult krízist és azonnal segélyt nyújtsanak.
Pár évvel ezelőtt egy magyarországi barátommal, Szücs Balázs református lelkésszel írtam egy közös cikket az őslakosság helyzetéről a Galamus Csoport nevű honlapra. Balázs Pilinszky Jánost idézte közös esszénk elején és úgy gondolom, hogy ennél megfelelőbb sorokat most sem tudnék találni.
„Az a baj veletek, hogy ti azt gondoljátok, az életben problémák vannak, és megoldásokat kell találni. Valójában az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség”…
*
Az Ottawai Magyar Rádió a továbbiakban minden vasárnap este 7 órától hallható (az eddigi reggel 7 óra helyett) a CHIN Radio 97.9 FM hullámhosszon, melynek egyik rovata a Kanadai mikrofon. A heti adások az internetre is felkerülnek, így Ottawán kívüli olvasóink is meghallgathatják.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:23 de.
Bizony, ez egy nagy tragédia Kanadában!
Sajnos ezekben az északi falukban valóban nincs mit CSINÁLNI egy fiatalnak. Munka nincs, még a házaikat sem képessek megjavítani, furcsa módon. A dollár milliókat a vezetőség teszi zsebre és a nép keveset lát belőle.
Meg kéne változtatni a kormány politkáját és pénz helyett a szakembereket kéne oda küldeni, aki megtanitja a fiatalokat házépitésre, vízvezeték szerelésre stb. Ne mindent a kanadai kormánytól várjanak.
11:47 de.
Hihetetlen, hogy Kanadában manapság ilyen problémák vannak, egy civilizált országban! Mintha Farley Mowat fiatalkora óta megállt volna az idő, és ott északon semmi sem változott! Döbbenet, hogy 1996-ban szűnt meg a bentlakásos iskolák intézménye. Talán a kanadai társadalom is hibás, ha nem sikerült azóta sem kinevelni egy őslakos értelmiségi réteget!
Egyébként Magyarországon pont ugyanez van az észak-keleti megyékben, hogy nincs semmi munkahely, és a közmunka is csak árokkaparászásból, járdabetonozásból áll. Mintha nem lenne igény a 21. században falusi turizmusra, fenntartható mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre. Ebből lehetne pénzt látni, de az államnak nincs tőkéje, az EU-s támogatások fölött pedig Farkas Flórián rendelkezett. Olyan sikeresen, hogy most már tüntetnek ellene a romák sorozatosan! A cigány értelmiség kis számú, vezetői korruptak.
Chris cikkéből hiányolom, hogy egyáltalán milyen lehetőségek vannak Északon a munkára? Fakitermelés, halászat, turizmus? Alaszkában úgy tudom, odaadják az olajkitermelés hasznából az alapjövedelmet az őslakosoknak.
12:05 du.
Figyelő
Igazad van ami az anyagi segítségnyújtások feleslegességét illeti, sőt tovább menve az egész harmadik világgal is ez a gond. Az igazi segítség az lenne, ha megtanítanák az ott lakókat dolgozni, normálisan élni, ha életcélt találnának. Szomorú látni például a csont és bőr, haldokló gyerekeket, de senki nem magyarázza el a szülőknek, hogy amíg maguk is éheznek addig a gyerekeik is szenvedésre, éhhalálra lesznek ítélve.
– Tudom ez így nagyon leegyszerűsítve nem az igazi, de a segélyek adása inkább csak Dunába hordott víz!
– Gondolom az idézett tanulmány 1907-es dátuma a 2007 elírása, de politikai felhang nélkül, mi lenne ha ezek az adatok a magyar „őslakosságról” szólnának?
12:19 du.
Hazai,
Sajnos álláslehetõség egy ennyire kegyetlen és elszigetelt területen maximum valamilyen állami, vagy közmunka féle állás lehetne. Turizmus itt nincs, hiszen egy „déli” városból oda repülni többe kerülne mint egy európai, tengeren túli utazás. Olaj ebben a térségben nincs és sajnos erdészet sem reális opció. A járható utak hiánya miatt nincs olyan termék amit innen szállítani lehetne és árulni a déli városokban.
12:39 du.
Figyelő:
TISZTÁRA mint itthon.
1:08 du.
Van egy kanadai, de magyar származású festőművész, azaz volt.Ma már sajnos elment ..Csakis északot és az északi embereket festette meg.
Ő felment egész északra, helikopterrel és csónakkal, hogy lefesse az eszkimókat. Igazán sikeres művész volt sok kiállitása is, könyve stb. Nekem jó barátnőm volt. Noéh Anna, talán ma is található még képe egyes gallériákban.
Az ő tapasztalata az volt, hogy a modern civilizáció teljesen megőlte az északi emberek életakaratát, azaz génjeikben rejlő erőt. Már nem is nagyon halásztak, mert a sarki űzletekben megvehették a modern termékeket és konzerveket.
Ezért pl. a foguk is teljesen tönkrement.
1:18 du.
Noéh Anna megtalálható a googleon is. Több infó is van munkájáról.
Itt az egyik:
http://cambodiahajni.blogspot.ca/2008/03/noh-anna-festmvsz-painter.html
1:51 du.
Mégegy link Noéh Anna festőművészről, több képpel:
http://www.artvalue.com/default.aspx?ID=23&AVEC_PHOTOS=O&ARTISTE_ID=56619&ARTISTE=NO%c3%89H&DEVISE=&C_C_18=O&cp_checked=&show=O
2:03 du.
Szüleimnek is voltak Noéh Anna festményei. A hetvenes, illetve nyolcvanas években festmény galériájuk volt. Akkoriban nagyon népszerűek volt az északi, őslakossági, illetve inuit témák a festményeknél. Noéh Anna tehetséges festőművész volt, bár képei – mint az összes többi is – kissé romatikus képet festettek az északi helyzetről.
3:01 du.
Lehet, hogy romantikus. Erre nem gondolt az akkori ember.
Viszont, nem szabd elfelejteni, hogy egy magyar festett először róluk és életükről festményeket. Noéh Anna művészete CSAK róluk szólt!
Örülök, hogy családod is kedvelte.
4:07 du.
lelszi
2016 április 17
12:05 du.
Kedves lelszi, én is erről beszélek.
Biztos nem leszek itt népszerű, de néha sok hasonlóságot találok tulajdonságban, a kanadai beszülőttek és az európai cigányok között. Hasonló a kinézésük és hasonló az életfilozófiájuk.
Ahogy írtam, bizony pénz helyett, vagy pénz igérettel meg kéne tanítani őket dolgozni. Manapság a kanadai TV arról számol be,milyen céltalan az indián fiatalok élete, és tömeges öngyilkosságot terveznek.
Ha a napi étel, ital nem esne az ölükbe és néhány szakember megtanítaná őket dolgozni. Pl. házat építeni, villanyt, vizetszerelni stb. talán nem lenne az életük céltalan.
Az átlag ember,akkor boldog, megelégedett és optimista, ha napi munkája bármi legyen az, sikeres és eredményes!
Sőt, meg is fiozetik. De munkanélküli pénzforrás nem visz senkit előbbre, csak függő lesz, mint egy gyerek, a „nagyoktól” várja a segítséget és mindenre a megoldást!
4:37 du.
Ami meg a az úgynevezett „elkülönitése” a gyerekeknek az intézetekben, ma egyesek azt állitják, ez volt a baj. Szerintem a keresztény intézetek megprobálták a gyerekeket írni, olvasni tanítani, hogy ne úgy legyenek mint a szüleik. Igen, és megtanitották az ország nyelvére is, az angolra őket, hogy egyenragúak legyenek a többi kanadaival!
5:44 du.
Kedves Figyelo!
Igen, a cikk egyik hibaja, hogy ossze akarja mosni a multat a jelennel.
De ha mar a multrol van szo, hadd emlitsem meg en is, hogy ha feltetelezem ezek az eszkimok es/vagy indianok ott elnek mar 5000 ev ota, es kb. 4950 even at megeltek sajat maguk erejebol, nem lehet hogy a mai problemak elsodleges oka az, hogy mi megprobaltunk segiteni nekik? Persze nem a segitseggel van a baj, hanem ahogy segitettunk.
Nem tudom, hogy ez ugyanaz a kozosseg amelyik kb egy eve jajgatott segitsegert, mert a fiataljaik benzint szagolgattak, hogy „jol” erezzek magukat?
Arra jott a nagy media-kampany es kuldtunk nekik nehany milliot, hogy fusssa nekik alkoholra es kabitoszerekre is.
Most „tomegesen ongyilkosok” lesznek (igazabol csak egy halt meg, valoszinu veletlenul) es nekunk megint fizetnunk kell, hogy a torzsfonok el tudjon menni Bora Borara is, mert ott meg nem volt szegeny feje.
7:45 du.
Kedves Moshe, egyetértek.
Erről írtam. Ha megtanulnának dolgozni, saját területükön, és valamit CSINálni. Hiszen, ma már nem kell vadászni, halászni sem, ha megkapják az üzletben a szükséges élelmet..A tétlenség a legrosszabb egy ember számára. Természetesen az alkohol is hozzájárul. Mit lát, mit szokott meg ott egy fiatal a felnőttektől?!
5:01 de.
Inkább nem szólok semmit a témához, Marcsi meg a többiek hozzák a formájukat – szörnyű.
Csak Moshe-nak annyit: nem benzint szagolgatnak, attól „csak rosszul lennének. Hanem benzolt.
10:45 de.
találom, ehhez a témához Marcsi nem is szólt még.
Ha én nem tetszem, sajnálom!
Talán, lenne valami véleménye is a témához?
8:59 du.
Christopher Adam
2016 április 17
12:19 du.
Chris vagy Adam, attól függően, hogy melyik a keresztneved.
Hát úgy tényleg nehéz lesz, ha semmi munkalehetőség nincs arrafelé. Miért nem telepíti át az állam ezeket a településeket valami élhető helyre? Nem szívesen látják őket a kanadaiak vagy az őslakosok félnek otthagyni a hely szellemét? Vagy nincs garancia, hogy egy élhetőbb vidéken feltalálják magukat az öngondoskodásra képtelen lakosok?
A hazai romáknak teljesen más a helyzetük. Itt lenne ezerféle munkahely teremtési lehetőség, csak a ballib kormányok nem törődtek velük, a fidesz meg nem jól csoportosítja az EU-s pénzeket, hogy finoman fogalmazzak …
12:53 de.
Kedves Hazai Lampa!
Az attelepitesuk rasszizmus lenne. No meg nacizmus, bigottsag es indianofobia. 🙂
Hogy oszinte legyek en sem ertem pontosan miert nem koltoznek le a fiataljaik a nagyvarosokba. Az egyik oka talan az, hogy a rezervatumban – ha nem tul sokat lop a fonok – tobbet kapnak, mintha mondjuk Torontoban cocjalis segelyen elnenek.
Mivel nekik az egyetem, vagy collage ingyenes, egy kicsit ertelmesebb hozzaallassal (ugyanazt a penzt megadni nekik, amig tanulnak) le lehetne oket talan csalogatni, hogy tanuljanak. Persze ez sem egyszeru, elsosorban az ipari szakmunkas-kepzes kanadai valtozata miatt.
6:58 du.
Moshe Akiva
2016 április 19
12:53 de.
Idehaza szép ötletek kezdtek megvalósulni a „holt” vidékeken, pl. közösségi kertek, gyógynövényeket termesztenek és árusítanak, brikettet gyártanak a lakosok, ahol megszűnt minden munkalehetőség a rendszerváltás után. Időközben a fidesz is rárepült a témára, tehát a teljes kudarc már most borítékolható. Rászabadították Hegedüs Zsuzsa asszonyt a rászorulókra, aki milliókért spanyol brojlercsirkét és francia vetőmagot sózott rá a résztvevőkre, akik aztán eladták a cuccot. A közösségi kerteket szívfájdalom nélkül bevette a kormány a kiadó, eladó állami földek listájára. Igaz helybeliek nyerték el, de helybeli az is, aki oda van bejelentve …
A fenti esetben viszont nem értem, hogy ha nincs lehetőség semmilyen munkahely teremtésre, akkor Chris milyen állami munkát, közmunkát képzelne el az őslakos lakosoknak? Valamiféle bedolgozói állás, pl. képzőművészeti alkotások? Repülővel lehetne szállítani a kis méretű zsírkő szobrokat, esetleg bőr ékszereket.
12:06 de.
Kedves Hazai Lampa!
Nem tudom mik azok, vagy mik voltak a kozossegi kertek, de gondolom, hogy megmuvelheto foldek, amiket egy-egy halodo falu lakossaga kapott. De gondolom, ha mas orszagokbol visznek be elelmiszert Magyarorszagra, akkor adhatsz te barkinek barmekkora foldet.
A mi cikkunkben szereplo bennszulottekrol van itt egy erdekes iras angolul:
http://www.torontosun.com/2016/04/19/lack-of-money-isnt-attawapiskats-problem
Van ott munka is, kapnak is penzt boven. Csak az elosztas korul vannak nemi problemak.
10:03 de.
Moshe Akiva
2016 április 21
12:06 de.
Ha jól értem, van száz kilométeres körzeten belül egy gyémántbánya, ami munkát ad a lakosok egy részének és adózik is. A kis település nem kevés pénzt kap, de azt nem lakhatásra, egészségügyre, és sportolási lehetőségekre költik. A gyémántbányát helyettesítsd be német autógyárral, és megkapod Orbán Magyarországát. Itt ugyan épülnek stadionok, de nem a pórnépnek. A felcsúti általános iskolások nem ugyanazt a kaját eszik, mint a futballakadémia kiválasztottjai, pedig egy menzán ebédelnek. Pedig Felcsút még nem is szegény falu a magyar átlaghoz képest.
A fent említett Hegedüs Zsuzsa asszony nem ételt vitt az éhezőknek, hanem napos csibét és vetőmagot. Nagy kár, hogy nem hizlalták föl magukat a susnyásban kapirgáló csibék, illetve a lakosok két kézzel nem szántották föl a kertjeiket. Ugyanis szerszám és takarmány már nem járt az adományhoz. Néhány helyen, ahol alapítványok megpróbálták ezt pótolni, nagy sikereket értek el. A kormány meg is irigyelte a sikereket, azóta az alapítványok kezelésében álló állami földeket elárverezték lsd. pl. Kishantos. 🙂 🙁
12:25 du.
Kedves Hazai Lampa!
Ez igy megy mindenhol. Ezert irtam az e cikkhez valo elso hozzaszolasomban, hogy:
„” Most “tomegesen ongyilkosok” lesznek (igazabol csak egy halt meg, valoszinu veletlenul) es nekunk megint fizetnunk kell, hogy a torzsfonok el tudjon menni Bora Borara is, mert ott meg nem volt szegeny feje. „”
Itt megy a dili, a szemfenyvesztes, mi pedig tejelunk.
Annyi csak a kulonbseg Magyarorszag es Kanada kozott, hogy ti mar tejelni sem tudtok.