Aktuálirodalom, vagy bármi más

2016 szeptember 26 8:24 de.10 hozzászólás

Jelentkezem a nyomravezetői jutalékért!

Titkosszolgálati eszközökkel jutottam az alábbi infókhoz tegnap a 6-os villamoson fülelve.

1. info:
A fidesz vezérkar időzavarba került, főleg a nyilatkozó Simicskó került a “Tanú” filmbeli helyzetbe, amikor az “esemény” előtt nyilatkoztak a jövőbeli robbantásukról.

2. infó:

Két elkövető jelent meg este 11 körül a körúti üres irodaépület előtt.

Ijedtükben félrecsúszott fejükön a javszerarafatos kockás kendő.

Megelőztek Janikám! – Ja! Bocs! Juszuf testvérem.

– A francokat Viktorom! Pardon! Uszama testvérem. (Mivel Viktor névnek nem találták arab megfelelőjét, legalább a név tekintélye volt közel megfelelő, bár, ingadoztak a Muhammad alternatíva irányába is). Hátrahőkölve vették észre, hogy a lecsúszott egzisztenciájú Sanyibá fordult egyet a kapualj lépcsőjén, miközben egy féligrágott csirkeszárnyért kapott álmában, aminek a sűrű olajos illatát is érezni vélte, pedig csak a sarki giroszos álomba bukdácsoló fejjel odaégetett nyársán tekergő húsfüzér csonkját kapta meg a láng.

Uszama ó-ba hajló jobblábával erőteljesen belenoszogatott kétszer Sanyibá bordái közé belső csüddel -mert úgy hatékonyabb- majd ráförmedt hogy húzzon el a komcsikhoz a hajéktalanszállóra, és egy álláhákbárd-dal nyomatékosította, betáplálta a pavlovi reflexet.

Miután a megtört emberszellem odébblibbent, sántikálva húzva elszíneződött mezittelen lábát, a két tilosban járó a tettek mezejére lépett.

– Kapd elő azt a szerkentyűt Juszufkám, hogy Allah a kegyelmes rúgna már seggbe, mert ha sokat tökölünk ránkvirrad!

A folyamatot felgyorsítva Juszuf előhorgászott egy csinos kis szerkentyűt a bivalybőr aktatáskából, amit V. Misitől kapott kölcsön az esti egyeztetés végeztével, ami úgyis ott porosodott használatlanul a könyvespolcon a Lenin- és Putyin-összes kitámasztójaként.

Egy kicsit meg is rázogatta automatikusan, hogy megnyugodjon -ez az igazi, nem a próbadoboz, amivel a Parlamentben gyakorlatoztak.

– Igen! Kajánul elmosolyodott, mert a szögekkel zsúfolt zörgés-csörgés kéjes érzéssel zsibongatta meg a fülcimpájától tarkóján keresztül a lábujjáig. Majd egy pillanat múlva erős gyomorgörcs rándította össze, mert felvillant, hogy akár repeszhatású tűzijáték is lehetett volna ebből, de most megúszta. Pardon! Megúszták.

Így a ketyerét óvatosan a lépcsőre helyezte a Koránból kitépett első lapra téve. (Igaz, hogy korábban nem vették figyelembe, hogy az utolsó oldalként üzemelő lapon csak a köszönetnyilvánítások voltak, és hogy az Iszlámabadi tankönyvkiadó 141. utánnyomása volt 1.000.000 példányban. De jelentősége úgy sem volt, hiszen amire nem számítottak, hamuvá égett, és elterelő információ hordozó szerepe a későbbiekben meg is szűnt.)

Az ismeretlen tárgy tehát sorsára lett hagyva, miközben a két konspiratőr sietve tovalibegett fekete-fehér kockás fejkendőjében az éppen begördülő golyóálló fekete luxusfurgon kinyíló ajtaja felé, majd egy gázfröccs nyomán a nagy füstfelhőből kirobbanó autó egy nagyot fékezett, mert ugyanolyan nagy lendülettel visszaugorva Juszuf egy farrúgás gyorsítása mellett kipenderült a lépcsőn felejtett bivalybőr táskáért, és mintha rugó rántotta volna vissza, a következő pillanatban már megint a bombabiztos járgány védelmében tudhatta magát.

No nem kellett messzire menjenek, mert a síneken megfordulva a sréhen szemközti ház 4. emeletére mentek csak, ahol az ablakból figyelték a várható fejleményeket.
Miután eltelt 5 perc, majd újabb 5, talán 6 is, Uszama szemöldöke egyre jobban kezdett rángani páros táncot járva szájszélét nyalogató nyelvével. A helyzet fokozódott Pelikán elvtárs! Akarom mondani Juszuf elvtárs.

A nappaliban félkörívben sikerért izguló árnyak remegtek a sötétben, csak a város beszűrődő fényei világították meg a mennyezetet az ablakok körül. Jórészt már mindannyian megbánták, hogy kényszeredetten bevállalták a konspiratív szerepet, és nem jelentettek súlyos beteget, vagy haldokló nagymamát felmentésüket kérve, de még visszafogott szerény kezdő korából származó 20%-os ragadványnevű don Lajos már így is háromszor temette el szóban a különben még jó egészségnek örvendő nagyannyját 2014-es megbundázott újraválasztásuk óta, így kissé neccesnek ígérkezett egy negyedik vaktemetésére is hivatkozva inkább otthonmaradva hallgatni a Lánchídrádiót…. Így virtuális zabszemet szorongatva farpofái között, inkább bátorságot merítve a sötétből- a pókot a sarokból kiszorítva zihált alig hallhatóan sípolva, amely számára hangorkánnak tűnő effekteket a szíve felgyorsult dörömbölése nyomott el halántékaiban.

Ekkor Sándor a lelkét tükröző jóarcú főszimat egy kiszáradt-torkú halk krákogást engedett szabadjára és nem túl magabiztosan jelezte, hogy valszeg neki kell lépnie a súlyos probléma megoldásában, hiszen ő bocsájtotta a köz rendelkezésére azt a 12 (mű)köves Doxa órát (Made in P.R. of C.), amely a szerkentyű szerves és nem elhanyagolható részévé vált. Mostmár szívesen felajánlott volna 1000 eredetit is, hogy korrigálja félresikeredett lépését, de az idő vaskerekét csak a frissennyomott tankönyveikben sikerült eddig visszaforgatni és eltorzítva útjára engedni, ez ebben a szorult helyzetben reménytelen volt. (Legalábbis abban a pillanatban, mert ugye a későbbi tervek között azért szerepelt jelen momentumok átírása is, de annak feltárása már egy új történet lesz újabb 10milliós jutalomért.)
Főrendőrünk – aki most a Szulejmán álnevet bitorolta – a piros telefont felvéve a titkosszolgálat által odakészített kis asztalkáról, és fogai közt morzsolva alig hallható szavakkal utasította beosztottjait, hogy 2 járőrt küldjenek ki a titkos műveleti területre álcázott módon megszemlélni a ketyerét. Fél perc se telt bele, hogy a már előre a helyszín közelébe mozgósított mintegy 100 rendőrautó egyike a helyszínre döngetve nagy fékezés közepette kivágódjon két “tucatrendőr”, amolyan feláldozható gyalogfélék.

Egyikük az iroda lépcsőjén egy fényes, beazonosíthatatlan tárgyat látott meg, amelyből drótok lógtak ki egy döglött óra mellett.
Egyikük megkocogtatta az órát, de mivel még így sem kelt életre, egy kissé erélyesebben oldalba kínálta.

Sokmindenre már senki sem emlékszik, csak a durranást követő füstben begördülő rendőrautók tömkelegére, amelyek elállták a félóra múlva berobogó mentők útját.
Amúgy sem maradt ott említésre méltó, csak egy darab roncsolódott konzervdobozszerű valami 100 rendőr ujjlenyomatával és egy elszenesedett papírlap összetiporva 200 lábnyommal….

Na! Ide nekem a 10milliót!

(Vak Ond)

Illusztráció: re-actor.net

Illusztráció: re-actor.net

10 hozzászólás

  • Szellemes, hogy a percek alatt kivonult rendőrautók elállták a fél óra múlva érkező mentők útját is…
    Tudniillik, ez a gyorsaság – akihez már be, vagy akinek a kocsiját már fel-törték, az tudja – fölöttébb szokatlan tempó. Pláne, hogy hétvégén, és mégis – valahol már ott vártak ugrásra készen “a kollégák”, ahogy mostanában elegánsan nevezik egymást a bajtársi szóvivők. Szóval ezek valamit már előre tudtak, hogy SimicskÓtól, vagy Bayertől, vagy netán Vonától, azt csak ők tudják…

  • Humor és minőség egy cikkben, ritka mint a fehér holló.
    Majdnem olyan jó, mint a Sas-kabaré, vagy a Heti-Hetes.
    VakOnd, abba ne hagyd.

  • Kösz Charlie!

    Miért? Nem így volt?
    Pedig már majdnem elköltöttem a 10-est!

    Fel akartam ajánlani a fidesz NEM-jére!

  • charlie
    2016 szeptember 26
    12:10 du.
    Ha Te ezt minőségi humornak tartod, akkor egyikünk nem valódi nemzeti elkötelezettségű, ha a Jobbik elmegy ilyen cinikus cukiba, ha a Te irányvonalad lesz a trendi “népártosodási” tendencia akkor én abból nem kérek és inkább röstelkedve visszaadom a cselédkönyvemet, inkább leszek újra szimpla, pártfüggetlen patrióta! Elárulom nektek hogy miért van annyi egyenruhás és civil rendőr a környéken:
    1. a VI. és VII. kerület ezen részén lakik a hazai zsidóság 70 %-a, akik az eddigi külföldi előzmények szerint a terroristák első számú kedvezményezettjei,
    2. a kerületek tele vannak régebbről idetelepült kétes foglalkozásu törökkel, arabbal és romával akik időnként maffia módszerekkel prosperálnak,
    3. ez Budapest külföldiek által igen kedvelt vigalmi negyede, ezért kurva rossz reklám lenne, ha elharapózna más nyugati mintákra az utcai bűnözés,
    4. Budapest idegenforgalmi bevételének nagy része ezekből a kerületekből jön össze, köszönhetően a sok biztonságosan védett látnivalónak és a színvonalas szállás lehetőségnek.
    Lehet hogy, tévedek, de szerintem ez valami kisstílű, politikától mentes személyes bosszú volt, legalábbis remélem, de ettől függetlenül én nem politikai, hanem bitonsági okokból NEMmel fogok szavazni!

  • biztonsábi

  • lányos zavaromban már megint elütöttem: biztonsági! Na!

  • Nemmel szavazol?

    Tök mindegy, mert ha igennel, szavaznál, v. érvénytelenül, akkor orbánék segítségével az úgyis átalakulna nemmé.
    Az orbán-putyin trükk az, hogy a számlálásnál azokat kiszedve nemszavazatokkal cserélnék ki!
    Erre azért van szükségük, mert ciki, ha úgy járnak, mint putyin, hogy egyes körzetekben 140%-os lett a részvétel. Na! Az EU-n belül ez már ciki lenne. Ígyis az erdélyi szavazatok múltkor is 97%-ban orbánra lettek elcsalva.
    Sőt! Apró szépséghiba volt, hogy nemcsak a szavazati joggal rendelkezők helyett szavaztak adott esetben, hanem halottak helyett is! Talán a Pokolba kívánták orbánt maguk mellé!

    Tehát még ezen csalássorozat esetében a legeredményesebb az lehet, ha távol maradunk, mert akkor a nevünkkel csalni csak akkor tudnak, ha aláírnak helyettünk a jelenléti íven.
    Na jó -jó!
    Hát arra is képesek, ha szükségesnek látják.
    Itt már csak 1 radikális módszer segíthet, de az még nem szalonképes.

  • Miért? Kanadában nem így csal a mindenkori aktuális hatalom?

    Pedig nálunk orbánék ezt csinálták és csinálják. Nemtudtátok?!

    Ja! Ez titok. 3000-ig lett titkosítva, mint még néhány hasonló európai, demokratikus tettük!

  • Orsós Elemér, az irónia (és nem cinizmus!) bevett szokás, ha az ember nem akar megbántani valakit, de szeretné ha látszódna, hogy pont ellentétes véleménye van az adott témáról.
    Ha a hasonlatomban a a Sas-kabarét, vagy a Heti-Hetest említem, mint “jó humort”, – pedig köztudomású hogy a legalja mindennek -, számítok arra, hogy ez legalább a mi berkeinkben köztudomású.
    VakOnd buzdítását a további írásra őszintén gondolom, tériszonyosan is szeretek lenézni a gyenge intellektus ásta gödör legaljára.
    (na, ez meg szarkazmus volt, olyan mint a nickneved)

  • charlie
    2016 szeptember 27
    2:33 de.
    Kössz, már majnem bedőltem! Azért a jót, biztonság kedvéért idézőjelbe tehetted volna! 🙂 A hasonlatként felhozott két tv műsor nézését a tévém testi épségének megkimélése érdekében nem merem megkockáztatni egyszer már láttam belőlük max. 5-5 percet, tovább nem bírtam.

This site is protected by Comment SPAM Wiper.