Kertész Ákos: Ötvenhat számtalan arca
Ahányan vagyunk, magunkat valamilyen szinten magyarnak tartó emberek, annyi ötvenhatunk van. Így hát senki ne várja tőlem, hogy én fogalmazzam meg az autentikus, egyedül érvényes, kanonizálható ötvenhatot; természetesen a magaméról fogok beszélni, annak is csak egy kis szeletéről.
Nemrég Lázár György kollégánk adta meg a KMH visszaemlékezésének alaphangját figyelmeztetve arra, hogy az ötvenhatos magyar emigrációt nem kellene szentté avatni, rengeteg bűnöző (többszörös gyilkos is!), szélhámos, ingyenélő, a csőcselékhez, a csürhéhez tartozó figura volt köztük. Meg persze példamutatóan tisztességes, szorgalmas emberek, akik a befogadó ország jeles állampolgárivá lettek. Még hősök is.
Vagyis ne fanatizáljunk egyoldalú mítoszokat, próbáljunk meg tárgyilagosak maradni; mi, toleráns kanadaiak, igazán megengedhetjük magunknak ezt a luxust.
Hiszen eddig azt sem sikerült eldönteni, mi volt ötvenhat. Sajnálatos események? Vagy éppen örvendetes események? Forradalom? Ellenforradalom? Fölszabadító szabadságharc? Belső (párt-állami) puccs? Vagy csupán puccskísérlet?
És ki volt Nagy Imre? A Forradalom vezére? Vagy egy gyönge politikus, aki hagyta magát a hangadóktól sodortatni, hogy végül vállalja a mártírhalált? De miért? Egy emberarcú, szerethető szocializmusért? A nemzeti függetlenségért? A demokráciáért?
És ki volt Kádár János? Reform-kommunista, aki szovjet nyomásra áruló lett és vállalta, hogy ő hívta be az oroszokat, akiket annyira nem kellett hívni, hogy ki sem mentek a országból? Az ötvenhatot követő véres megtorlás főfelelőse (amit végülis Andropov szovjet nagykövet diktált), vagy reálpolitikus, aki fölismerte, hogy Jalta és Potsdam érvényben van, vagyis a szovjet csapatok a nyugat, a NATO teljes egyetértésével tartózkodnak Magyarországon, és ha csak a magyar lázadó fegyveresek nem kergetik vissza őket Moszkváig, innen ugyan a szovjeteket semmilyen nemzetközi erő ki nem penderíti? És közben megpróbálta a rabomobilt a kijelölt út napos oldalán vezetni?
Ja, és nem volt kötelező Kádárnak vállalnia a föladatot. Mehetett volna Nagy Imréékkel a jugó követségre és onnan Snagovba fogolynak, sőt nemzeti hősnek, és nyugodtan átadhatta volna a stafétabotot Münnichnek, Ilkunak, Biszkunak, Dögeinek, Szirmainak, Aprónak… voltak itt káderek, dögivel!
Akinek csak halvány fogalmai vannak ezekről a figurákról, az tudja, hogy hozzájuk képest Kádár maga volt Gábriel arkangyal, csak belőle nem lett nemzeti mítosz. Hazaáruló is kell, bűnbak, mint Világos után Görgey Arthur, Trianon után Károlyi, Jászi meg a zsidók, hogy legyen, aki megszemélyesíti a balsorsot.
Emlékszem, Krassó Gyuri barátom teljesen föl volt dobva a huszadik kongresszustól, én azt mondtam, akkor hiszem el, hogy valami történt, ha majd nekünk, melósoknak nagyobb kenyér jut. És mit tesz isten: jutott. Ötvenötben, ötvenhatban… és föloldották a röghözkötöttséget, Nagy Imre alatt már nem torolták meg az „önkényes” munkahely változtatást.
És a Petőfi körben nyíltan beszéltük meg rendszer hibáit, a munkaverseny ostobaságát, a terv-túlteljesítés értelmetlenségét, a hatásfok, a hatékonyság, és tervgazdaság bukfenceit, azt, hogy agyrém Magyarországot a vas és acél országának tekinteni, mikor se vasércünk, se szenünk; amiből viszont bőven van, az a szürkeállomány, az innováció; ezért a gyógyszeriparra, az orvostudományra, a fürdőgyógyászatra (tele vagyunk gyógyvizekkel) lehetne építeni; akkor még nem volt komputer és informatika, de találmányokkal a világ élvonalába hozhatnánk a könnyűiparunkat… Megbeszéltük a Sajtóvitán, hogy a sajtószabadság hiánya életveszélyes, és alig pár hét múlva a Szabad Nép, a hazug pártpropagandát ezerrel lökő pártlap munkatársai vállaltak sokéves börtönt és áldozták többen közülük még az életüket is a sajtószabadságért.
Ötvenhat bukását a balfácánságunk okozta, de hogy szalonképesebben fogalmazzak: a „forradalom” vezetőinek téves helyzetértékelése. Először is nem volt forradalom, ez is a hamis mítoszaink egyike, belső puccs volt, illetve még az se, csak puccskísérlet, a reform-kommunisták, a Petőfi körösök, Nagy Imre hívei, Nagy Imrét akarták visszahozni a szektás, sztálinista Rákosi-Gerő tandem helyére. Tévedések elkerülése végett: Nagy Imre haláláig kommunista maradt, de hitt abban, hogy a tervutasításos, redisztribúciós államkapitalizmust lehet jobban, humánusabban csinálni, mint azt a sztálinisták tették. Hitt egy olyan kommunista rendszer lehetőségében, amivel elégedettebbek lennének a magyar tömegek is. A XX. Kongresszus után a reformer Hruscsov támogatására is joggal számíthatott, és pont a XX. Kongresszus adta a Petőfi-körösök reformkezdeményeinek az aktualitását 1956 nyarán, őszén.
Megbízható barátunk, és annak az egész családja BM-es volt annakidején: hírszerző, elhárító, adatkezelő, szövegelemző stb. Tőle kérdeztük: volt valami jele, előzménye, sejtettek valamit a Belügyben 23-a előtt? Senki semmit! – mondta ő. Egy vulkánkitörést jeleznek a szeizmográfusok, hogy 23-án történhet valami, annak nem volt jele. Senki nem is álmodta, hogy a Műegyetemieknek a Bem szoborhoz tervezett tüntetése, ami a lengyel szolidaritásról szólt, az a tény, hogy Rákosi és Gerő éppen aznap külföldön voltak, a szovjet „olvadás” a huszadik Kongresszus, a desztálinizálás, a Petőfi kör valamiképpen összeadódhat, és robbanóképes gyúelegy keletkezhet belőle. Az egész jól szervezett rendőrállam megzavarodva összeomlott órák alatt.
A „Ki az oroszokkal!” jelszót az utca fogalmazta meg, és az utca emberének nem volt kötelessége tudni se Jaltáról, se Potsdamról, se az éppen aktuális Szuez-i válságról. Az utca emberének nem kellett fölmérnie, hogy Moszkva nem engedhet a katonai és a nukleáris erőegyensúlyból, nem hagyhat jóvá Magyarországon egy többpárti demokráciát, mert a parlament leszavazhatja a Varsói Szerződést, és Jugoszlávia diktátorának, Titónak úgy kell ide a szomszédba egy népi demokráciából plurális parlamentarizmussá avanzsált polgári demokrácia, mint üveges tótnak a hanyattesés.
Mondom, az utca emberének mindezt nem kellett tudnia, viszont Nagy Imrének és a többi vezetőnek, főképp az olyan nagy koponyáknak, mint például Bibó István, Donáth Ferenc, Vásárhelyi Miklós, a mártírhalált halt Gimes Miklós igenis tudniuk kellett. Tudniuk kellett volna!
Kádár fölfogta, hogy itt adva van egy történelmi helyzet, Magyarország a Nyugat, a NATO teljes egyetértésével, vagyis reménytelenül a szovjet érdekszférába tartozik. Lépni csak ezen belül lehet.
Emlékszem…
Emlékszem, hogy Nagy Imre a Parlament előtt, ahol a tömeg kívánságára végre megjelent, azzal kezdte, hogy: „Kedves elvtársak!” A tömeg fölzúgott: francba az elvtársozással, elegünk van belőle, és Nagy Imre nyelt egyet (oppá!), majd újra kezdte: „Kedves barátaim!”
Milyen vezető az ilyen?!
Aztán híre jött, hogy a Rádiónál ölik a fiatalokat, átvonultunk a Rádióhoz. Addigra már állt a balhé. De másnap már úgy látszott, kifulladt az egész. Harmadnap azon gondolkoztunk, hogy hiszen nincs is sztrájk, be kéne menni melózni, mert megüthetjük a bokánkat, de előbb átmentünk egy haverunkhoz a Szabadság térre, hogy ő mit gondol erről, és az ablakból láttuk, hogy szovjet tankok vezetésével egyetemisták vonulnak a Parlament felé azzal, hogy ÁTÁLLTAK AZ OROSZOK. Mit mondjak: nem lehetett nem odamenni. A Parlamentet is szovjet páncélautók és tankok őrizték. Elénekeltük a himnuszt, aztán az internacionálét
Bitangul fölemelő pillanat volt. Azóta ösztönösen irtózom a fölemelő pillanatoktól. Az érkező csapatból olyan egyetemisták, akik jól tudtak oroszul, átmentek a szembenálló orosz katonákhoz azzal a szöveggel, hogy mi is szocializmust akarunk, mint ti, de a magunk módján. Láthatjátok. Miért nem mentek haza?
Mert parancsot kaptunk, hogy ide jöjjünk, mondták az oroszok, de meggyőződésem, hogy nem értettek semmit. A Parlamentet őrzők sem, és az újonnan érkezettek sem. A katonák sem, a tisztek sem. (Nekem volt egy olyan érzésem, hogy talán nem kellene az első sorban állni, de az első feleségem lelkesen egyre előbbre furakodott.)
Azt végképp nem értették az oroszok, amikor elkezdtek a tömegre lőni. Ki lő, és honnan lő?
Hát a Parlamenttel szemben a Földművelődési Minisztérium tetejére telepített ávósok lőtték a fegyvertelen tömeget. De ez csak sokkal később derült ki.
Egyszerűen nem hittük el…! Hát sortüzet nyitnak fegyvertelen emberekre?!… ez tömeggyilkosság!
Az oroszok viszont katonák voltak, nem sokat gondolkoztak, viszonozták a tüzet. Ha ők nincsenek, az ávósok lemészárolják az égész tömeget.
Ötszázan lehettünk? Ezren? Kétezren? Nem tudtam fölmérni.
Átrohantunk a Parlamentet őrző páncélosok között, hogy a Parlament épületének árkádjai, kiszögelései között találjunk fedezéket, futás közben a feleségem átmenet nélkül puhán összerogyott, mint az üres zsák. Úgy vonszoltam be az árkádok alá. Fejbe lőtték. Letéptem az ingem alját, hogy bekössem a sebét, és azt a hülye szöveget nyomtam neki, amit azóta ezerszer hallottam rossz amerikai akciófilmekben, hogy „nincs semmi baj! Nem lesz semmi baj! Minden rendben lesz… Tarts ki! Mindjárt itt lesznek a mentők!”
Viszont az október huszonötödiki Parlamenti vérengzés hatására a forradalom csillapíthatatlanul föllángolt.
Ezt nem lehetett megbocsátani.
Mit akart az utca embere? Én fölszisszentem, amikor 23-án este azt kezdték körülöttem skandálni, hogy KI AZ OROSZOKKAL! Meg: „Akármilyen kedves vendég / tizenkét év untig elég!”. Én tudtam, hogy ez nem fog menni. Sőt az oroszok, a Hruscsov, esetleg segíthetnének –; mi is segíthetnénk őt a sztálinisták ellenében. Én szabadságot akartam, és nekem a szabadság azt jelentette: demokrácia.
De mit tudtak a magyar tömegek a demokráciáról? A demokrácia már a Horthy rendszerben is szitokszó volt: Trianont a nyugati demokráciáknak köszönhettük. A második világháború rombadöntötte az országot, de azt nem Horthy, nem a nyilasok tették, nem azért történt, mert Magyarország Hitler utolsó csatlósa volt, nem. Azt a győztes demokráciáknak köszönhettük. Még a szovjet diktatúrát is demokráciának nézték az emberek. Minden rosszat, ami a vesztes háborúból következett, a nép úgy fogalmazott meg, hogy „ezt adta a demokrácia”.
Öregnek lenni jó is, meg nem is; de aki olyan korú, mint én, az kristálytisztán emlékszik még a szavak dallamára, hangsúlyára, a mondat lejtésére, zenéjére, keserűségére, iróniájára, akasztófa-humorára is: „EZT ADTA A DEMOKRÁCIA!”
Ez a nép így ismerkedett a demokráciával, ez az alapélménye, alapemléke róla. Ez még csak nem is karikatúrája, ez kifordított torzképe a demokráciának.
Ötvenhatban tehát nem a demokráciáért mentek az utcára az emberek, azt skandálták: KI AZ OROSZOKKAL!
Egy maroknyi értelmiségi (melós létemre magam is közéjük tartoztam) Nagy Imre reformtörekvéseiben hitt, voltak, akik úgy gondolták, be kellene vezetni a jugoszláv önigazgatási modellt. Voltak akik azt remélték, elindulhat egy magántulajdonra épülő piacgazdaság. Néhányan pluralista parlamenti demokráciát vizionáltak (én magam is), mások a Horthy Magyarország teljes restaurációjáról ábrándoztak, de ezek közül az elképzelések közül egyik sem bírta volna megmozdítani tömegeket – még a Horthy restauráció álma sem. Ami a többséget mozdulásra bírta, az egyetlen jelszó volt: KI AZ OROSZOKKAL! Semmi mással nem lehetett volna általános sztrájkba vinni, később fegyverbe szólítani az embereket, csak a nemzeti öntudat, a magyar nacionalizmus érzelmi tartalékait mozgósítani tudó KI AZ OROSZOKKAL jelszóval, ami egyúttal azt is jelentette: ki az idegenekkel, amiben burkoltan az is benne volt, hogy ki a zsidókkal, és vissza a cigányokkal az alvégre, a putriba, mert ez ébresztette újra a magyar önbecsülést és a hagyományos idegengyűlöletet!
Alig valakinek jutott eszébe itt a demokrácia.
Kádár puha diktatúrája alatt is nagyon jól elvolt a nép a mezítlábas fogyasztói társadalom kicsi, de biztonságos jóléti eredményeivel; egy fékezett hatású értelmiségi csoporton kívül senkinek nem hiányzott a demokrácia.
A régi establishment október 23-a első lázadó gesztusára rögtön azt mondta: ellenforradalom.
ELLENFORRADALOM?!
Ez volt aztán Kádárék legpofátlanabb hazugsága: hol volt itt forradalom, amivel szemben egy ellenforradalom létrejöhetett volna? A szovjet megszállás egy vesztett háború után? Rákosiéknak a szovjet tankokra támaszkodó diktatúrája, amivel lefejezték zsenge demokráciát, kivégezték a szociáldemokráciát, bevezették a tervutasításos parancsgazdálkodást, kolhozba pofozták a parasztokat, lesöpörték a padlásokat – ez lett volna a forradalom?! Forradalom itt sohasem volt, így hát ellenforradalom sem lehetett. Ötvenhat maga lehetett volna a forradalom, de nem az volt, belső puccskísérlet volt. Nem puccs, mert végülis az sem sikerült.
És lázadás az idegen megszállás ellen, ami szabadságharccá, függetlenségi háborúvá növekedhetett volna, ha az arányok nem lettek volna olyan röhejesek. Egerek az elefántok ellen. Az eltaposottak nagy része: áldozat.
És néhány hős. Akik egy vízióért áldozták az életüket.
És aztán a dicső magyar jobboldal, ami megint csak eggyé forrt a csőcselékkel, a börtönből a ”forradalomra” rászabadított közbűntényesekkel. A Köztársaság téri pogromok, ahol elég volt egy sárga félcipő (ilyen volt az ávósok kimenő egyen-cipője), hogy ártatlan embereket a szadista őrültek lámpavasra húzzanak. Jávori Jenci barátom akkor támasztotta le a davajgitárt egy bérház falához és hazajött azzal, hogy „ez nem az én forradalmam.” Soha többé nem vett részt semmiben. Sok hozzá hasonlót halálra ítéltek később, ő megúszta. Senki nem fényképezte le géppisztollyal a kezében. Pedig a Jávori Jenő félékből alakulhatott volna ki egy valódi szocialista forradalom élcsapata, ha a náci csőcselék ki nem csavarja a kezükből a stafétabotot.
A mai fasiszta, soviniszta, etnonacionalista náci rablóbanda, aki Magyarországon uralkodik, és ötvenhatot ki akarja sajátítani, a Köztársaságtéri szadista csőcselék szellemi örököse, annak a vékony rétegnek az utóda, amelyik ötvenhatban Horthy restaurációt akart.
Kevesen voltak. Az „utca embere”, aki az oroszokat, a rendőrállamot, az ávós hóhérokat akarta a pokolba küldeni, azt mondta, hogy „földet vissza nem adunk!”, „gyárat vissza nem aduk!”; a tizenkét évi bolsevista rémuralom ellenére az a marxi gondolat, hogy próbáljunk egy igazságos társadalmat teremteni, igenis lesüllyedt afféle gesunkenes Kulturgut-ként a tömegekbe. Azt mondták: az előadás pocsék, a rendezés pocsék, de a darab nem is volna rossz.
Kertész Ákos
Author: Kertész Ákos
Kertész Ákos Kossuth-díjas kanadai magyar író. 1932-ben született Budapesten. Makra című legsikeresebb regényét eddig 12 nyelvre fordították le és 1,2 millió kötet fogyott belőle. Kertész a klasszikus orosz és a nagy amerikai regényirodalom hagyományait folytatja. Igazi történetmondó író; regényeiben cselekményes, izgalmas mesét, sőt történelmet tár elénk. Látlelete pontos, elemzései elevenbe vágnak, ábrázolásmódja kegyetlenül őszinte, de nem ítélkezik, csak fölmutat. Ítélete maga a történet. Történetei munkásokról, értelmiségiekről, bűnözőkről és rendőrökről, művészekről, sőt még politikusokról is szólnak; írt autonóm emberekről és szolgalelkekről, lázadókról és megalkuvókról, győztesekről és elbukottakról, szerelmesekről és magányosokról, és csodálatos, emancipált asszonyokról. És kutyákról. Kutyákról, akiktől szeretetet, hűséget, erkölcsi tartást tanulhatnának az emberek. Sokoldalú művész: ismert versmondó, negyven évet töltött el a filmszakmában, színpadi szerző, újságíró, publicista. A diktatórikus kormányt és a tehetetlen ellenzéket bíráló publicisztikái miatt a kormány és a szélsőséges jobboldal antiszemita gyűlöletkampányba torkolló boszorkányüldözést indított ellene, ami végülis 2012-ben menekülésre kényszerítette Magyarországról. Kanada elfogadta menekült-kérelmét és azóta Montreálban él feleségével együtt.
10:42 de.
Ennyi volt. Semmivel sem több.
Köszönet az emlékezésért.
10:58 de.
Koszonom az ev viccet!
” Vagyis ne fanatizáljunk egyoldalú mítoszokat, próbáljunk meg tárgyilagosak maradni; mi, toleráns kanadaiak, igazán megengedhetjük magunknak ezt a luxust. ”
Tehat az egyoldalu mitoszok gonosz dolgok, legalabbis rosszak, kiveve azt, hogy a kanadaiak vall a vallhoz vetve egysegesen toleransak. 🙂
Laughing my ass off!
12:04 du.
Köszönjük a történelem órát, a humanizmust, a tisztánlátást, a fogalmak tisztázását Mester! Ezzel részemről le is tudtam 56-os megemlékezésem. A rámázolt slejm hozzászólóinktól és derék kormányunktól ebből nem vehet el semmit.
Moshe, szerintem érdeklődve olvasnánk életed resumé-ját, ami méltóvá tesz ilyen hozzászólásokra. Úgy, mint másokat Ferenc pápa minősítésére a szennycsatorna legmélyéről vagy akár közemberek idétlen kritikáit akadémikusokról, professzorokról, akik mesterségüket, szellemi nagyságukat nem a szövőszék mellől vagy a mosodából szedték össze.
Dehát ahogy a Mester itt mondja, nagyon kevés magyarnak van elképzelése magáról a demokráciáról… Az, mint Moshe és pl Figyelő is bizonyítja, szellemi képességek hiányában 60 év alatt se volt megtanulható..
12:07 du.
Kedves Kertész Ákos, meg akartam Önnek köszönni tárgyilagos, történelmileg hű cikkét, sajnos az utolsó bekezdésével elrontotta ezt az elismerést.
Mivel én is jelenvoltam az események alatt, a tömegben álltam, már okt. 23 án, majd 25-én, de senkitől nem hallottam , hogy valaki Horthy kort akarta volna vissza. Mivel az akkori egyetemistákból kevesen éltek még abban a korban, akik az egész eseményt elindították, eszükben sem volt azt visszasírni.
Abban a pár szabadon kiadott újságban sem volt erről egy szó sem. Az egész felkelés csupán az oroszok távozását és nemzet szabadságát kívánta vissza.
Nem szabad elfejteni, hogy az orosz megszállás előtt náci uralom volt, amit éppen úgy gyűlölt a nép többsége!
12:09 du.
Mintha csak a Partizánszövetség tagjait hallaná az ember fia! 🙂
12:13 du.
Kedves Bánfi, sajnos nem lehet mindenki olyan okos, tehetséges és mindent tudó, mint Maga!
Így, a szabadszólás erejével, hadd mondja mindenki el azt ami az élettapasztalata és emléke.
12:43 du.
Van akinek ez történelemóra volt…
Kertész Ákos sszövegére a végén tette fel a koronát: „…a mai fasiszta, soviniszta…náci rablóbanda, aki Magyarországon , és ötvenhatot ki akarja sajátítani, Köztársaságtéri szadista csőcselék szellemi örököse…..”
Eddig még kedveltem is de legalábbis meg tudtam érteni.
1:23 du.
Ha egy akkor tizenhat éves, a legfőbb utcai történésekre, s e történések több elemére is pontosan emlékező ember szava számít valamit, tanúsítom, hogy Kertész Ákos fenti mondatai közül egyetlen egy se köthető az írói fantáziához, mert mindegyik tényeken alapul. Az író ezúttal letaglózóan tárgyilagos. Az értékítéletével pedig (hogy tudniillik az esetleges szocialista forradalom potenciális vezetői támasztották falhoz a fegyverüket egy náci csőcselék gyilkosságai láttán) egyetértek, noha nekem akkor ott, a lábuknál fellógatott holttestek közvetlen közelében csupán felfordult a gyomrom.
1:32 du.
Kertész Ákos nagyon szépen egy csokorba fogta 56 októberét. E csokorban valóban az volt az egyedüli közös, hogy mindenkinek, aki részt vett e spontán népfelkelésben, elege volt a létező zsarnokságból. Mindenki tudta akkor, és tudja ma is, hogy annak a zsarnokságnak semmi köze se volt akár a demokráciához, akár a szocializmushoz, vagy bármi máshoz, amit emberi névvel lehet illetni.
A magyarok szerencsétlen sorsa, és erre Bibó nagyon helyesen rátapintott az, hogy a nyugati társadalmakkal ellentétben mi képtelenek voltunk, nem kizárólag külső hatások, hanem saját vezetőink aljassága, vagy tudatlansága miatt is, egy sikeres demokratikus forradalmi élményt beléforrasztani nemzeti tudatvilágukba. A magyar politikai kultúra DNA-lánca a mai napig sínyli ezt a hiányosságot. Ez a nép, a demokrácia nyelvét csak dadogni képes beszélni, teli van ellentmondásos indulatokkal, görcsökkel. Erről a dadogásról beszélt most Kertész Ákos. Erről a dadogásról beszélt Dosztojevszki is, amikor a Bűn és bűnhődés című remekművében a következő sorokat írta:
„Raszkolnyikov a nagyböjt végét és az egész nagyhetet a kórházban, ágyban töltötte. Mikor már lábadozott, visszagondolt a lázálmaira. Egyszer azt álmodta, hogy valami szörnyű, sose látott, sose hallott, gyilkos ragály fertőzte meg az egész világot, Ázsia mélyéről terjedt át Európába… ember még soha olyan okosnak nem hitte magát, olyan rendíthetetlenül nem bízott a maga igazában, mint ezek a megfertőzöttek. Soha senki olyan rendíthetetlenül nem bízott az ítéletében, tudományos eredményeiben, erkölcsi törvényeiben és elképzeléseiben. Egész községek, egész városok, népek fertőződtek meg, és estek őrületbe. Mindenki izgalomban élt, egyik nem értette a másikat, és mind azt hitte, hogy egyedül ő hordozza magában az igazságot, gyötrődve nézte a többit, mellét verte, zokogott, kezét tördelte…Képtelenek voltak megegyezni, mit tekintsenek jónak, mit rossznak….Egymást öldösték dühükben, minden ok nélkül. Egész hadseregekkel rontottak egymásra, de a seregek már menetelés közben hirtelen önmaguk ellen támadtak, felbomlottak, a harcosok egymásnak estek, ütötték, vágták, harapták, felfalták egymást. A városokban naphosszat fújták a riadót: mindenkinek mennie kellett, de hogy ki hívja és miért, azt senki se tudta, mindenki reszketett. A legegyszerűbb mesterségeket abbahagyták, mert mindenki a maga gondolatait fejtegette, a maga leleményét adta elő, és nem tudtak megegyezni. Abbamaradt a földművelés. Volt, ahol csoportba verődtek az emberek, megállapodtak valamiben, esküvel fogadták, hogy összetartanak – de már abban a pillanatban valami egészen másba kezdtek, mint amit terveztek, vádolta egyik a másikat, összeverekedtek, kaszabolták egymást. Tüzek támadtak, éhínség tört ki. Pusztult, veszett mindenki és minden. És a vész egyre nőtt, terjedt tovább, tovább. Az egész világon mindössze csak néhányan menekülhettek meg, a tiszták, a választottak, akiknek hivatása egy új emberfajtát és egy új életet elindítani, megújítani, megtisztítani a földet. De ezeket még senki sehol nem látta, szavukat, hangjukat se hallotta.”
Itt állunk most kedves testvéreim. 60 évvel 56 után. Mi magyarok, inkább az asztalra-csapáshoz, mint a demokrácia működtetéséhez értünk. Ezt a hajlamunkat, képességünket csiszolgatják Kanadában is, az Orbán rezsim hazudozó képviselői, a Szíjjártó Péterek, a Tótápi Árpádok és a többiek, akik immáron hat éve a szeretet látszatát keltő átveréssel hülyíti a magyart határon innen és túl. Erre mondaná a mi Orbán Viktorunk, hogy „Hajrá Magyarok”. Oszt jó napot.
1:42 du.
Korrekt megemlékezés a zűrzavarról, és a homályos vágyakról, amelyek akkor itt tomboltak.
Úgy különben én még ma sem tudom, mi az a demokrácia. Még elvben sem. Legalább is ha megpróbáltam valakinek elmondani, mit gondolok ez alatt, feltétlenül lehurrognak. Az 56-ról való véleményemet is. Így aztán – jobb a békesség – már csak hallgatok, hallgatom a sok üresfejű fecsegést.
Úgyhogy ez a cikk most üdítően tárgyilagos és őszinte volt, hálás köszönet érte a szerzőnek.
1:42 du.
Ha egy akkor tizenhat éves, a történésekre, és a történések több elemére is pontosan emlékező ember szava számít valamit, tanúsítom, hogy Kertész Ákos mondatai közül semelyik nem köthető az írói fantáziához, mert mindegyik tényeken alapul. Az író ezúttal letaglózóan tárgyilagos. Az értékítéletével pedig (hogy tudniillik az esetleges szocialista forradalom potenciális vezetői támasztották falhoz a fegyverüket egy náci csőcselék gyilkosságai láttán) egyetértek, noha akkor ott, a lábukkal felakasztott félmeztelen, élettelen emberi testek közvetlen közelében én pusztán az okádékhatnékomat próbáltam visszatartani.
2:47 du.
Nagyon hasznos lenne mindenkihez eljuttatni ezt az áttekintést!
2:51 du.
Egy pillatara, én 16-nál több voltam, már nem diák.
Ezért, változatlanul merem állitani az igazat. Egyetlen egy ÁVOST lehetett látni akkor, nem többet.
Ami, igen érthető volt, ahogy már írtam, a bosszú szörnyű cselekedete, és ezt az ÁVÓS-t elérte , EGY személy!
Bizony, ez is rémisztő, szörnyű látvány volt!
Sajnos, a 12 év alatt viszont, nem egy ártatlan embert kínzott és ölt meg ez a politikai rendőrség, hanem s
sok százat, ha nem ezret.
3:16 du.
Kedves Lelszi!
Alaposan beindultak az elvtarsak a rosszul iranyzott hazugsagoktol, igaz? (Nem amit 56-rol irt, az valoszinu igaz, legalabbis tobbe-kevesbe.)
Megint, ahelyett, hogy az alapveto ellentmondast probalnak valahogy feloldani, a szemelyt tamadjak, aki ki merte mutatni a butasagot. Ettol lesz mindig meleg, elvtarsias a legkor itt.
Kulonosen Gollner parttitkar elvtars eszmefuttatasa tetszett:
” … aki részt vett e spontán népfelkelésben, ”
Spontan nepfelkeles, amit felulrol kezdtek az elvtarsak. Kb. annyira spontan, mint azok a „tuntetesek” ahol hivatasos muszlim tuntetoket vesznek videora a BBC es a CNN elvtelen (bolsi) kiszolgaloi. A kamerak csak teljesen veletlenul vannak ott allandoan ezeken a „spontan” tunteteseken.
” A magyarok szerencsétlen sorsa … hogy a nyugati társadalmakkal ellentétben mi képtelenek voltunk, nem kizárólag külső hatások, hanem saját vezetőink aljassága, vagy tudatlansága miatt is, egy sikeres demokratikus forradalmi élményt beléforrasztani nemzeti tudatvilágukba. ”
Van am rozsafuzeres, ures duma! Persze a nyugati tarsadalmakban nem lehet megcsinalni azt, hogy egy paranyi klikk uralkodjon a nep felett, akiket Establishment-kent ismernek a butuskak. Itt nem lehet nepszavazast, valasztasokat megbundazni, hiszen itt roppant nagy demokratikus forradalmi elmenyben volt reszuk az embereknek. Foleg Kanadaban, ahol soha semmilyen forradalom nem volt.
Jo lenne tudni, hogy sajat magat akarja hulyiteni a sorok iroja, vagy masokat?
3:28 du.
Kedves Figyelo!
En nem vagyok „56 szakerto”, de van egy olyan erzesem, hogy csak azert lattal egy AVO-st logva, mert a tobbinek meg idejeben megmondtak, hogy lepjenek le kulfoldre.
Tobbseguk – erdekessegkeppen – nem a Szovjetuniot valasztotta, hanem Ausztriat. Onnan aztan jottek ide is. Draga gyermekeik kozul meg manapsag is sok husegesen ragaszkodik az „eszmehez”, amint azt lathatod az itt hozzaszolok, az ide irok kozott is.
4:43 du.
Márai: „… a magyar nép lóg most a fákon…” . Lógott!!!
Gondolom, hogy Márai nyomába nem sok demokrata kommentelő léphet! (Talán még Geyza sem, ha megint feléledne.)
Valóban pár kisÁVÓST felkoncolt a feldühödött tömeg (s erre épül az egész komcsi propaganda). (Ez egy ezreléke nincs az akkori történéseknek!!!) Ugyanakkor a nagyÁVÓST, Mező Imre (a. Mehrel Izsák) et-at a Pártházból kilépve HÁTULRÓL(!!!) lőtték le. Utána a vérszomjas fasiszták még Kórházba is vitték!!! Ott halt meg, ápolt betegként másfél nappal később.
Kertész Ákos egész értekezése a dagonyászós ikertestvére.
4:44 du.
Eddig A legpontosabb leírása 56-nak.
Annyiban finomítanám közvetett érintettségem miatt, hogy a 3 műegyetemista pontokba szedett követelései átfogóak voltak egy független demokratizálás érdekében, amit már lehet, hogy a demonstrálók egyszerűsítve, fokozott lelkiállapotuk miatt radikalizáltan skandálták.
Igen! Ma is 56-ot írunk, még ha virtuálisan is. De ma is hasonló helyzetben a legradikálisabb jelszavaknak lenne ütésük. Az, hogy emeljük a kukások fizetését – nem hangzana túl jól, inkább csak egy jót röhögne a tömeg. Az oroszok hazaküldése is a legütősebb, legradikálisabb és egyben a legkönnyebb bűnbakkijelölő jelszó volt. És a fenti írás pontos rajzolata rámutat, hogy ez a feszültségteremtés a szovjet katonákkal szemben leginkább csak ellentétes hatást ért el, a békés, barátságos hozzáállásúak is ellenségképpel be lettek skatulyázva, ahogy ma orbán úgyszintén teszi a külföldiekkel.
A műegyetemisták egyszerűen csak pontokba szedetten nyilvánították ki a vágyaikat, az ország vágyait, de mivel spontán-szerveződött volt a folyamat és rátelepedtek a bűnözők, a fasisták, a horthysták, a revansisták, a mindszentyfélék -akik a káoszt kihasználva már azt intézgették, nemcsak tervezgették, hogy az egyházi nagybirtokrendszert hogy hozzák vissza a zsellérekkel.
Igen! Ez volt a nagy hiba, hogy abban a történelmi helyzetben Kádár helyett nem volt más, aki egy jobb program alapján a demokratizálás felé tudta volna irányítani az eseményeket.
Igen! Talán Nagy Imre kellett volna, hogy tökösebb, erélyesebb legyen!
Innen – időben messziről – a félinformációk alapján úgy tűnik, nem volt elég határozott, tudatos, inkább bizonytalan lehetett, amit abban a zűrös, erkölcsileg vegyes események mindkét oldalon esetében a nem kikristályosítható jövő irányválasztása nehéz és felelősségteljes lehetett.
Mindkét oldalhoz csatlakozókat ismerek és meg is értem a gondolatmenetüket, a motivációikat is. Van, aki a kaotikus fegyveres önbíráskodást megállítandónak követelte, mégha ez a korábbi követelések megvalósításának időbeli eltolását is jelentette, amíg a másik végletes irány az volt, hogy bármi áron és áldozatokkal is, de le az akkori rendszerrel.
A nagytöbbség pedig az üregeik mélyére bújva lapított, kivárt, reszketett és a történelemre bízta a piszkos munkát.
Sajnos akkor is és most is belőlük van a legtöbb, bár közülük kerültek ki a mimikri56-osok. Azok, akik ma azt hangoztatják, hogy akkor ők csinálták a forradalmat. Ja! És vannak azok a gyerekkatonák, köztörvényesek, akik hőzöngtek és a káoszt okozták.
De szerintem mindkét oldalon ottlehettek a fentiek szerinti demokraták és hősök is, akik bár másképp gondolkodtak, de az ország érdekeit támogatták.
4:52 du.
@ Almási Alma
„Úgy különben én még ma sem tudom, mi az a demokrácia. Még elvben sem”.
Na látja kedves Almási, ez a baj a mi magyarjainkkal. Legtöbbjüknek halvány gőze sincs arról mi is a demokrácia. Honnan is tudhatná, hisz legtöbbjük sose kűzdött érte, sose áldozta életét érte, sose élt benne. Se gyakorlatilag, se elviekben. Az Angol, a Francia, az amerikai, a kanadai, hadd ne soroljam, megcsinálta a forradalmát, a sikeres szabadságharcát. Hajlandó volt akár az életét áldozni Hitler ellen a demokrácia védelmébe. A mi Horthhynk, Szálasink feláldozta százezrek életét a nácik és fasiszták védelmébe. Tárt karokkal fogadtuk és szolgáltuk Hitler csapatait. És ma ? Ma megint gyáván ülünk a fenekünkön, ma megint, birka módra hagyjuk hogy hülyét csináljanak belőlünk a „fejesek”.Ma megint tűrjük, hogy Európa ellen tereljenek a gerinctelenek az óriásplakátjaikkal. Tegnapelőtt a Nácik védelmébe, ma Putyin „illiberális” tákolmányának védelmébe terelgeti a nemzetünket a felcsúti bugris, és szíjjártója. Ez a nép valóban nem érti, nem is akarja megérteni, mi a demokrácia. Neki az tetszik ha kolbászból készítik a kerítést és népzene szól a diszkóban. .
4:57 du.
Tisztelt Kertész Ákos Úr!
Ez egy ragyogó, abszolut elfogulatlan korrajz és helyzetelemzés volt, de engedtessék meg nekem hogy, két kérdésben egy kissé berzenkedjek:
„Pedig a Jávori Jenő félékből alakulhatott volna ki egy valódi szocialista forradalom élcsapata, ha a náci csőcselék ki nem csavarja a kezükből a stafétabotot.”
Az 1956 előtti 11 év megtapasztalása után nem valószínű hogy, a „valódi szocialista forradalom élcsapata” támogató nép híján egy újabb fixa ideával fel tudta volna támasztani a már azóta bizonyíthatóan korszerűtlen eszmét és államrendet.
„A mai fasiszta, soviniszta, etnonacionalista náci rablóbanda, aki Magyarországon uralkodik, és ötvenhatot ki akarja sajátítani, a Köztársaságtéri szadista csőcselék szellemi örököse, annak a vékony rétegnek az utóda, amelyik ötvenhatban Horthy restaurációt akart.”
Nos, ebben van valami, de szerintem főleg erős tulzás, mert a most Magyarországon uralkodó Ön által felsorolt minősítésű banda -mindkét oldalon- a kádári második vonal elfajzott leszármazottja, ennek ellenére azért a Horthy restauráció vágyálmáig még nem sikerült elaljasodniuk.
Más mindenben tökéletesen egyetértek.
5:02 du.
És az a fószer! Az a Dosztojevszki, nem 56-ról firkálta azt a „Bűn és bűnhődés” részletet?
Az anyja szemit! Melyik kerületből figyelte ilyen pontosan az eseményeket? Vagy lehet, hogy Boda lakásában lakott előtte?
No! Mert mindketten olyan jóltájékozottak.
Vagy Boda írói álneve volt Dosztojevszki? Miért ne?! Szellemileg ne lennének pariban?
5:09 du.
Figyelő megint öngólt lőtt.
Ha csak 1 ÁVÓs volt, akkor tényleg köztörvényes volt az a sok lincselés, gyilkosság, fegyverhasználat, lövöldözés, gyermekkatonák használatba kerítése!
6:21 du.
Nemsokszor fordul elő, hogy egy írás minden egyes betüjével egyetértsek,- ez most olyan.
Apám- ha nem is ugyanzekkel a szavakkal, de ugyanezt mondta. Annyival többet, hogy volt Hruscsovnak egy harmadik megoldása, egyszerűen hozzácsapni magyarországot a Szuhoz, Vengeristán néven. Ez ellen Mao és Tito egyaránt tiltakoztak. Hruscsov nagyon nemakarta Kádárt, de Münich nem vállalta. Hruscsov szerint Kádár egy járási párttitkár sem lehetett volna a Szu-ban. Az idő Kádárt igazolta.
Bármilyen kegyetlenül hangzik, életeket mentett azzal, hogy kompromisszumot kötött. Mokor gyakorlatilag elrabolták őket, és Moszkvába szállították, két lehetősége volt. Megpróbál valamiféle kompromisszumot kötni, vagy együtt veszik a magyarsággal., Tomén, hogy ez túlzásnak hangzik,- de nem az..
Kádár ragyogóan sakkozott, két, három lépéssel előre gondolkodott. Moszkvában is ez történt. Kompromisszum nélkül esetleg százezrek halhattak volna meg.
Mossejó nemzettezsvírnek.
Ngyfiam. Te akkoriban még egy kéjes álomnak sem voltál a része, szal,- ahogy nálunk falun mondják: coki!
Mert a butaság, a tudatlanság murvára kínos lehet akkor, ha a tények állnak szemben velük.
Ha egyszer a felének a tizedét megérted annak, amiről Ákos beszél, tán még vitaképes is lehetsz. Ezügyben-sem-nem vagy az..
Suba-subaru: kösz Ákos bátyám. Kell a tiszta szó ebben a pocsolyában.
7:45 du.
Tizenkét évi bolsevista rémuralom? Nem voltak egységesek azok az évek! (de 1945-től 1956-ig sem stimmel, még a szám sem!) Ez így az Orbán rezsim történelemszemléletét támasztja alá. Hiányzik ebből a ’48-ig tartó kezdeti többpártrendszer, a remény, az építés időszaka, de az 1953-1955-ös első Nagy Imre kormány reformtevékenysége meg pláne! Recsk bezárása, a kitelepítés megszüntetése, a kuláklista eltörlése, a koncepciós perek felülvizsgálata stb., stb. Anélkül totálisan érthetetlen, miért hívta a tömeg a kommunista Nagy Imrét, miért volt a MEFESZ-követelések 3, pontja, hogy „Nagy Imrét a kormányba!” És ez az állandóan ismételgetett „Elvtársak!”-ozás…. mintha TOVÁBB nem is lett volna az a Kossuth téri beszéd!! Aminek engedelmeskedve vagy százezer ember ment haza… Békésen, haza! Alig két-három százalékuk ment át a rádióhoz, a Sztálin-szoborhoz… valamit azért csak mondott Nagy Imre, ami JELENTETT VALAMIT a felpaprikázott tömegnek! És: „bezzeg Kádár” …bezzeg Kádár… a megtorlást is csak Andropov akarta! Azt már többször tapasztaltam, hogy az íróban erős nosztalgia él Kádárral szemben… vajon miért? De: „Próbáljunk meg tárgyilagosak maradni…” Hát igen, nem volna rossz, nem lett volna rossz. Ez az emlékezés is csak ugyanolyan elfogult, zavaros, mint akármelyik. Nagy csalódás az írótól, újra és újra.
10:02 du.
A beírásokat olvasva, elképedek és elszomorodom, hogy ennyi hazug és hamis agymosott ír ide.
Valóban, nem érdemes ezen a lapon időt tölteni.
11:47 du.
Fontos és pontos: „Putyin “illiberális” tákolmányának védelmébe terelgeti a nemzetünket a felcsúti bugris, és szíjjártója. Ez a nép valóban nem érti, nem is akarja megérteni, mi a demokrácia. Neki az tetszik ha kolbászból készítik a kerítést és népzene szól a diszkóban.” (Göllner) .
Falusi, veled az utolsó szóig egyetértek!
11:56 du.
He-he-he.
Bandink megint elpuffogtatta, hogy a magyarok nem ismerhetik a demokraciat, mert nem volt Magyarorszagon demokratikus „forradalom”. Pedig szerintem 1848-at lehet annak is szamitani.
Kanadaban viszont szerinte meg mindig volt valamifele forradalom, kar hogy nem irja meg mikor, hol es kik harcoltak. Meg az USA-ban sem volt forradalom, csak egy fuggetlensegi, es kesobb egy polgarhaboru.
A nyugat europai nepek forradalmai tobb szaz evvel ezelott zajlottak le, manapsag mar le se szarjak, foleg nem az ott elo elvtarsak. Az elhulyitett nyugati polgarnak halvany goze sincs arrol, hogy naprol-napra, evrol evre hulyere veszik oket. Barmit meg lehet veluk csinalni, lasd pl. a muszlim honfoglalast.
Ugyanakkor Kozep es Kelet Europa nepei, akik kimasztak a bolsi remuralombol nagyon is jol tudjak mi a demokracia, vagy legalabbis minek kene lennie, es ertekelik azt – ha van mit.
Tehat Bandink megint az ellenkezojet mondja annak, ami a valosag, de ez abszolut nem meglepo. Az sem, hogy amig ilyenek tanitjak a kanadai fiatalokat, minden vegzos hulyebben fejezi be az egyetemet, mint amikor elkezdte azt.
xxx
Falusi elvtars is teved. Nem a partgyulesen kene szereznie az informaciokat, de ezt hiaba mondjuk neki.
Eppen, hogy kejes va’gy voltam 56 oktobereben, akkor fogantattam. Tehat en is „forradalmi” gyerek vagyok.
Viszont izgatottan varom, hogy amit irok azt megcafolja barki is, ahelyett, hogy a szemelyemmel foglalkozna.
Talan lehetetlent kivanok?
12:22 de.
Kedves Ákos, András, Miklós, Aczél Gábor, Almási Alma!
Azért írtam le mindenki nevét, mert az író mellett már egykezem ujjainál többen mernek kiállni olyan helyzetrajz mellett, amit hivatalosan soha nem lehetett hallani, sem 1990 előtt, sem után.
A józan közember átlátta és továbbadta értékelését (mint a saját apám is), de a hivatalos politika csak idealizált és egyértelműen beskatulyázható, homogén és szent küzdelmet támogat csak, amit akkor az országon belül egyértelműen elítélendő ellenforradalomként minősítettek, s azóta az országon kívül és mostanság már belül is a 48-as szabadságharccal egy szinten emlegetnek. S ők még látni is vélik a hasonlóságot!
Ez a cikk 56 valódi összetettségét taglalja, s nem lényeges az, hogy valaki ott volt-e a tömeg részeként akkor, vagy pedig 100 km-re tőle. Aki ott volt, az nem látott mást, mint a szomszédjait, s ha azóta is csak ezt szajkózza akkor csak egy tucat ember tapasztalatából táplálkozik 60 éve és soha át nem látta az akkori teljes helyzetet.
Én magam azt vallom, hogy nem érdemes a politikáról sokat vitázni, mert a politikusok és a média csak a saját érdekeiknek megfelelő „tényeket” tárják elénk. (Lásd bulvárlapok, cirkuszt, kenyeret népámítást) El kell telnie több, mint fél évszázadnak ahhoz, hogy a politika történelemmé váljon és a történészek érdekeltségek figyelembevétele nélkül tanulmányozhassák a dokumentumokat.
Sajnos 56 esetében még nem érkezett el a történészek ideje. Ez még most is tiszta politika, ahol minden párt és egyén a saját nézetét látja igazolva. S mint 1920, még mindig a jelenlegi, napi propaganda része. Mindeközben 56 után is megszülettünk, gyermekeket és unokákat neveltünk és velük a jövőbe nézünk, mert a múlt sok évtizedes politikájából nem sok jót használhatunk fel a jövőnk építéséhez.
3:16 de.
Kedves Jánosi Katalin!
Engem inkább az lepett meg Önnel szemben, hogy pont nem kádárellenes.
„Kádár fölfogta, hogy itt adva van egy történelmi helyzet, Magyarország a Nyugat, a NATO teljes egyetértésével, vagyis reménytelenül a szovjet érdekszférába tartozik. Lépni csak ezen belül lehet.”
Szerintem inkább megengedő, elfogadó, inkább úgy mutatja be, hogy a történelmi helyzetben talán ő volt az egyetlen, aki a realitások szerint mozdult a reális megoldáshalmazon belül, és ez talán jobb volt az országnak, mintha egy keményvonalas véreskezű jött volna.
Koromnál fogva nincsenek ilyen emlékeim, de reálisnak tűnhet ez is. Nem is tudok reálisan ítéletet mondani erről, csak sajnálkozni azon, hogy nem egy titójellegű függetlenebb politikus erősödött meg, aki titóénál demokratikusabb viszonyok velé kormányzott volna.
Itt azért megjegyezném, hogy gyerekkoromban én irigykedtem a jugókra, mert demokratikusabbnak, szabadabbnak, a gazdaságukat pedig nyitottabbnak, kisvállalkozóbarátnak tapasztaltam a mienkhez képest a 70-es évek végén a polgárháborújukig.
Nyilván nem érzékelhettem az ottani diktatúrát, de azt nem tudom felmérni, hogy ez a kívülállóságomból, vagy a tényleges helyzetükből adódott. Eddig arra gondoltam, hogy ott jobbak voltak a viszonyok, amit az árubőség is alátámasztott.
Sőt! Mivel jóval 56 után születtem, ezért eddig azt sem érzékeltem, hogy a II. VH utáni többpártrendszer megszüntetésétől 56-ig sem volt egységes a kor megítélhetősége, mertha jól értem, akkor 56 előtti években már megindult egy enyhülése, kiegyezése a diktatúrának, de ez ködös. És szerintem azoknak is általában, akik nem éltek már minimális értelemmel azokban az időkben 45-től kezdve életkorukból adódóan.
Ezt az időszakot is csak az elénk kerülő morzsákból tudhatjuk reálisan összerakni, ha külön tudjuk választani az ocsút a búzától. Csak az a baj, hogy a búza mennyisége szinte állandó, amíg az ocsút csak ömlesztik hozzá.
És pont e miatt is különösen értékes és tanúságos ez az írás!
Ez a búza, ebből kéne sütni a mindennapi kenyerünket!
3:19 de.
Kedves Göllner András, úgy gondolom, túlságosan leegyszerüsíti a magyar problémát.
Az angol, a francia elég régóta önálló országok, és elég nagyok ahhoz, hogy saját lábon álljanak (mint a Mi Récselünk…).
Ottan már jó régen csak a „saját vérük” volt mindig a diktáló, elnyomorító hatalom. Nálunk más a helyzet, nálunk még Miviktorunk is kénytelen taktikázni, dörgölőzni a hatalom érdekében, hol az EU-hoz, hol az USA-hoz, hol meg Putyinhoz… Újabban már a gazdag muszlim vezetőkhöz is.
Sokszor úgy gondolom, hogy a mi „megmaradásunk” egyetlen sikeres eszköze volt a történelem során, hogy mindig akadt a vezetőink soraiban egy-egy MINDEN környező potentát ország felé „nyitni hajlandó”, akit aztán természetesen kintről pénzeltek, támogattak. Ez okozta a megosztottságunkat, elvtelenségünket, de végső soron ez a könnyed „átpattanás” (egy másik vezetővel) eredményezte az életbenmaradásunkat is. Ha belegondolunk például a három részre szakadt XVI. századi Magyarország történelmébe, megláthatjuk, hogy ha mindenki a Habsburgok mellé állt volna, éppúgy nem lenne már meg a nyelvünk és a kultúránk, mint hogyha mindenki törökké lett volna. DE szerencsére volt ilyen is, olyan is, a többség meg kussolt és szenvedett, de kibekkelte a viharos időket.
Az ilyesmi sohasem erkölcsi kérdés, vagy karakánság, hanem a konkrét helyzetek és az evoluciós alkalmazkodás kérdése. És úgy gondolom, ebből kellene kiindulni, ha változtatni akarnánk.
3:28 de.
Egyébként pedig 56-57-ben a demokrácia igénylése nem a pártok feltámadásában nyilvánult meg – úgy emlékszem, gyakorlatilag csak a kisgazdák jelentkeztek szinte azonnal – hanem a munkástanácsok létrejöttében, amelyek még sokáig léteztek és küzdöttek, sztrájkokat, gyűléseket szerveztek. Márpedig a munkástanácsok határozottan szocialista (ha nem épp kommunista) képződmények voltak, mégpedig a demokrácia igényével.
(Elég szomorú, hogy ma már nincsenek munkások. Elkelnének.)
3:50 de.
‘Ahányan vagyunk, magunkat valamilyen szinten magyarnak tartó emberek, annyi ötvenhatunk van.’
Megemlékezésül: Egy névtelen kissrácról van szó ki 1956 nyarán többedmagammal velünk volt a Császár uszodában, hol ment a fogócskázás, a fejes ugrások, a mókázás és, hogy ki tud a víz alatt maradni a leghosszabban. Aztán jött Október 23 és újból találkoztam vele a Széna téri harcoknál. Köztünk serénykedett, nálam fiatalabb, talán 16/17 éves lehetett, de egy nagyon bátor, balhés kissrác volt. Egy nap a Széll Kálmán tér (Kalef) felől ruszki tankok, köztük oldalkocsis, orosz katonai motorbiciklisták közeledtek és kitört a lövöldözés és ő egy gerinclövést szenvedett. Ömlött a vére mikor beraktuk egy Pobjeda kocsi hátsó ülésére és bevittük a Városmajor utcai kórházba. Hordányon, egy tolókocsi tetején meghalt. Szó nélkül álltunk mellette és csak néztük. Őrzöm emlékét.
9:04 de.
Kedves Figyelo!
” A beírásokat olvasva, elképedek és elszomorodom, hogy ennyi hazug és hamis agymosott ír ide. ”
Igaz, egy helyesbitessel: Az agymosott nem hamis, hanem valodi, hamisitatlan, genuine, valamint nehany esetben totalis es orvosolhatatlan. Hadd ne emlitsek neveket!
De erdemes olvasgatni az elvtarsaktol a bugyutasagaikat, nem kell elszaladni. Egyreszt jo erzessel tolti el az embert, hogy „lam van nalam is hulyebb”, masreszt jokat lehet rohogni a gyerekes marhasagaikon, ahogy egymast „muvelik”.
10:09 de.
Judit, ez egy csodálatos hozzászólás, egy üde szemszögből. Talán orbánvektort és falusit is közénk sorolhatod. Irigylem a józan tárgyilagosságod és csak arra emlékeztet, hogy akik „Így, a szabadszólás erejével, hadd mondja mindenki el azt ami az élettapasztalata és emléke” – és még ez sokszor bár rém primitív, de mégse rosszidulatú, mint sok más hsz, alfarhangjukkal, bélszelükkel bebüdősítenek ide a szólásszabadság teljes félreértelmezésével. Ezek, akik a liberalizmust keverik a szabadossággal. Ezek, akik a Dalai Lámát egy rosszul öltözött parasztnak titulálják, a pápát egy szenilis vénembernek, csak azért mert őket nem egy 2-3 milliós agymosott csorda emelte hatalomra. Ők pariban érzik magukat Kertész Ákossal, aki közel 70 éve bizonyítja, hogy a magyar legfelső tízezrelék értelmiségéhez tartozik.
Ezek a mihasznák még azt mondják, hogy őrüljünk, hogy idehánynak közénk, mert így legalább nem unatkozunk és nem csak egymást nyaljuk. Ez baromság! Velük az indulataink szabadulnak el, és velük vitatkozva belőlünk is kihozzák az alantas, rossz reakciókat is. Biztos, hogy nem unatkoznánk, ha ezek a díszpintyek eltakarodnának innen.. Mi, ezekkel a Judit által felsoroltakkal sose mennénk át gorombaságba, de a tolerancia szintünk megbukik, ahogy reagálni kezdünk borzalmaitokra… Itt van pl. most Almási Alma. Nem nyal ő senkinek, mégis van egy kis vita. Ő elkezdi relativizálni András bölcs, szintetizáló szavait, holott a mi oldalunkon áll. Ez rendben van. Ettől még nem kell befognunk az orrunkat.
Ma megyek egy gyönyörű koncertre a Roy Thomson Hallba, Mozart Requiem és Bach Magnificat-ra.. Elvárom, hogy mindenki fújja a saját szólamát és ne kezdjen nagyon fals hangokat játszani. Ez az ideillő hasonlatom…
10:14 de.
Ötvenhatos, ha idézünk, pontosan tegyük:
Márai:
„Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország
…”
Részlet: Márai Sándor: Mennyből az angyal c. versből
10:23 de.
1954-ben a nagymamámat meglátogatta egy barátnője, aki elhozta magával a velem egykorú unokáját. Kinn a kertben játszottunk, partizánost. Pontosabban a leányzó kijelentette, hogy ő Metyelica, és most a hintán el fog repülni már nem is tudom, hová. Nekem is adott valami nevet, és az volt a feladatom, hogy várjak rá a hinta alatt. Őszintén szólva elég unalmas játék volt, de neki nagyon tetszett, lelkesen magyarázta, hogy mi most partizánok vagyunk, és lövünk a gonoszokra, meg ilyesmi… (Én is buzgó olvasó voltam, de a Tizenkilencen-t még nem olvastam addig. Viszont tény, hogy a mozikban egyre-másra mentek az orosz partizánfilmek.)
56-ban 13 éves voltam. A korosztályom nagyon lelkes volt a szabadságharcért, de én mindig őszinte voltam magamhoz, és nem értettem az egészet. Az említett leányzó viszont szüleit és nagyszüleit itthagyta és kimenekült Bécsbe. Gondolom, mint hős partizán, egyben a szabadság elkötelezett harcosa…
Én meg ittmaradtam, magnak…
10:24 de.
MÁRAI SÁNDOR: MENNYBŐL AZ ANGYAL
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.
Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.
És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.
És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
mennyből az angyal
New York, 1956
11:43 de.
Hirdethetnék egy pályázatot?
Szívesen olvasnék tömör, lényegi definiciót, hogy ki mit tart demokráciának és vajon miért is mondjuk itt egy páran, hogy a magyaroknak erről nagyon hiányos, fals, szubjektív stb. nézetei vannak. Ugyanakkor nem igaz, hogy senki se tudja, hogy mi fán terem. Én nem írom most le a magamét, mert biztos, hogy vannak ennél erre jobban hivatottabbak, csak annyit, hogy sajnos ha azt a kérdést teszem fel, hogy vajon 10-20 év múlva jobban fogja-e értelmezni a magyar társadalom ezt, arra egy pesszimista nem a válaszom.
11:44 de.
Almási Alma
2016 október 22
10:23 de.
Kedves Almási Alma, jó hogy otthon maradt.
Viszont megjegyezném, NEM minden kimenekült magyar hirdette magáról, hogy ” forradalmi hős”. Én eggyel sem találkoztam, pedig, több lágerben voltam, Ausztriában és Kanadában.
11:57 de.
Moshe Akiva
2016 október 22
9:04 de.
Én nem így látom az egészet.
60 év telt el a magyar forradalom óta, és még mindig vannak ilyen elvbarátok, mint egyes itteni beírók. Legyen az külföldön vagy otthon.
Azt hiszem kár volt minden áldozatért, amiért akkor a szabadságharcosok meghaltak és 200 ezer ember hazátlan lett!
12:04 du.
Fogyelo. Ne haragudj, nem szoktak kerni, hogy itt legyel. Onkent csinalod.
12:08 du.
Moshe Akiva Kedves Moshe. Rendszeresen jartam vizsgalatra, tucatnyi orvosi papirom van, hogy normalis vagyok. Mindig mertem vallalni a vizsgalatot, ellentetben a fideszes politikusokkal. Ha hulyeket keresel, rossz uton jarsz, sajnalom.
12:28 du.
Figyelő ! 12.07
Ezt írja ön:
„Mivel jelen voltam és senki sem mondta, hogy vissza Horthyt”
˙
Naná, hogy mindjárt a legelején senki sem mondja ki az igazi célt, ámde . é p p e n . m a g a . az az ötvenhatos, még . é l ő . p é l d a . rá, hogy hogyan is gondolkoztak, hogy később annál inkább pengessék azokat a húrokat IS. És tegyük hozzá, hogy akik önnel együtt így gondolkodtak, azoknak idejük sem nagyon volt rá, hogy ezt a törekvésüket kibontakoztassák, illetve támogassák és újra felvegyék a régi egyenruhákat, díszmagyar maskarájukat, meg és kócsg és kakastollas, fehérkesztyűs jogosítványukat még 1919-ből… Mellesleg Mindszenti is kijelentette a régi rendszer visszaállításának szükségességét.
Figyelő, csak maga, itt nekünk hányszor és mennyire nosztalgiázott már a kormányzó jóságán, meg a rendszerén, és mennyire védte a körmeszakadtáig azt a mocskot, folyamatosan relativizálva a 25 év alatt állami szintre emelt, törvényesített bűnözést, és azzal együtt pl. a holokausztot is…
Arra meg – legyen oly kedves – ne hivatkozzék folyton, hogy maga is ott volt. Még élünk itt néhánytízezren, akik szintén ott voltunk és ráadásképp rengeteget olvastunk azokról a napokról, és persze nem regősasszonyok meséiből…
.
12:31 du.
Moshe Akiva
2016 október 21
11:56 du.
Oszt mit kéne megcáfolni, kishuszár: Hogy viccnek tartod Ákos írását? Hogy miért, arról nem nyilatkoztál. Szétröhögöd a seggedet? Bocs, de ez tőlságosan is sok információ a magánügyeidről. Kevesebb boldogság tablettát kéne szedned.
(Mondod, akkorság fogantál.. Tuttam én, hogy az ötvenhatos egy vegyes értékű év volt…)
1:52 du.
Kedves Druszam!
” … alfarhangjukkal, bélszelükkel bebüdősítenek ide a szólásszabadság teljes félreértelmezésével. Ezek, akik a liberalizmust keverik a szabadossággal. ”
Melyik partnak voltal a tagja ’89 elott Magyarorszagon? 🙂
Ott ugyanis szabad volt teljesen egyeterteni, vagy azon vitatkozni, hogy hany komejnista parttitkar fer el a Lenin szobor fejen.
Persze se te, se ok nem ertettek felre a szolasszabadsagot akkor, es most se.
Be kene vezetni ezt Kanadaban is, nemnde? Agyonloni, vagy dilihazba dugni mindenkit, aki nem ert veled egyet, hiszen az a szemely csak haszontalan, vagy elmebeteg lehet. Igaz, Banfi elvtars?
No es meg mindig jobb, ha valaki a liberalizmust a szabadossaggal keveri ossze, mint ha ugyanazt a cocjalizmussl, komejnizmussal, fasizmussal, vagy nacizmussal keverne ossze, mint ahogy te is.
Nem emlexem, hogy mondtam volna miszerint orulnotok kene, hogy kaptok egy kis igazi kritikat is, de vegulis igaz. Amikor egymast agymossatok nem fejlodtok.
OK, tudom, szep dolog az egyetertes, de a logikadat, vitakepessegedet es az egesz intelligenciadat fejleszti, ha nem csak bologato janos vagy, hanem erdemben probalsz meg valaszolni egy-egy felvetett hibara.
Ez utobbi persze nem megy neked sem, mert tudod, hogy mar eleve elvesztetted a vitat, olyan melle alltal kritikatlanul, gondolkodas nelkul aki logikatlan zoldsegeket hord ossze, es mivel a hibajara nincs erved csak szemelyeskedni tudsz azzal, aki kimutatja a hibat.
No es az sem meglepo, hogy az irashoz vajmi keveset erto, hibakat hibakra halmozo melle allsz ha torik ha szakad, mert az illeto a megbizhato jo elvtarsad. A tobbi nem szamit.
Ezert ment olyan marha jol a cocjalizmus epitese is Magyarorszagon (es a tobbi cocjalista orszagban). Nem erdekes mennyire hulye, vagy buta, vagy tehetsegtelen, vagy muveletlen, amig jo elvtars, addig lehet belole akar miniszterelnok is.
Ti meg mindig ebben a cocjalista hupikek alomvilagban eltek es nem tudtok kitorni belole.
A te liberalizmusod nem liberalizmus, megmaradtal a cocjalizmusban, megtoldva egy kis polkorrektseggel.
(Itt valaki regebben – ha jol remlik – liberalnaciknak hivott benneteket. Amig en nem ertek ezzel egyet, erdemes lenne talan elgondolkodnotok azon, hogy mitol alakul ki az emberekben ez a velemeny rolatok. Foleg, ha tervezgetitek, hogy megint a zsirosbodon kozelebe keruljetek Magyarorszagon.)
Valaki mas fentebb azon sopankodott, hogy ’56 az igazi cocjalistak „forradalma” volt, es a felkelok igazi cocjalista demokraciat akartak.
Azt nem veszitek eszre az allitolagosan magasabb rendu eszetekkel, hogy a demokratikus cocjalizmus egy oxymoron. Ugyanolyan keptelenseg, mint a demokratikus iszlam, vagy a demokratikus nacizmus. De te es a tarsaid rendithetetlenul hisztek ebben a teveszmeben is. Oly annyira, hogy meg ki is mennetek tunteni az utcara, ha valami oknal fogva a kanadai kormany megszuntetne a demokraciaba nem valo vadember bekeaktivistak nagyaranyu behozatalat. (Magyarorszagon is hozongenek az elvtarsak hasonlo ugyben.)
Na jo, lo termino, tul hosszura sikeredett, es ugy sem erted meg, hiszen magasabb rendu agyad van.
2:37 du.
Márai?
Nem orbánról írta? A költői képeiből ezt ismerem fel.
Leginkább a feláldozásunkról: „A magyar nép lóg most a fákon.”
4:32 du.
Moshe Akiva! 56-ról is van mondanivalód?
4:58 du.
Voronyes is tud hazudni és rágalmazni, bizony!
Legyen szíves, idézze azt a beírásomat, mikor dicsértem a Horthy kort. Megírtam, hogy családomban is baj volt akkoriban.
Hagyjon, engem békén..
Azért, mert majdnem egyedül vagyok itt aki nem bolsi, azért néha igazam is lehet.
5:01 du.
Llanfair
2016 október 22
12:04 du.
Levagy maradva! Kanada egy szabad ország, oda megyek ahová akarok, még az interneten is.
5:40 du.
Falusi
Könyörgöm, legalább egyszer olvasd el a verset VÉGIG, de legalább a közepéig…
7:53 du.
Valóban törtélem leckét olvastam, amikor először olvastam Kertész Ákos sorait. Soha, senki nem adott ilyen részletes és logikus, egyben megfontolásra kihívó szavakat az 56-os eseményekről, legalábbis nekem. Köszönöm! Most, hogy megint olvastam a cikket, sajnos látom, hogy a hozzászólások diskurzusa ismét devalválódott személyes támadásra.
2:16 de.
Nektek azzal van bajotok hogy a magyarok nem tudják : mi a szocialista,liberalista „demokrácia”.:::
Demokrácia :::::
„Népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom.”
Ezek a ti időtökben ( elmúlt 50-70 év alatt) megvalósult:
Mindig meg kéne mondani mire is gondoltok amikor e szót leírjátok.
A Ti-fajta „demokráciát” a magyarok már leszavazták!!!
Egy szűk kör „demokráciátok” nem mindenkié!!!
3:04 de.
Márai
– onnan a távolból, hogy megérezte:
„…Mert más lóg a fákon, nem cukorkák…”
Hát lógott és lógtak is ezrek, akiket a felheccelt, illetve a börtönből frissen szabadult, többségében köztörvényes tömeg a pesti utcán és máshol, csak úgy >sacc per kb.< kipécézett magának, oszt drótot a nyakába, vagy a lábára, csak lógjon, lógjon miharabb – aztán meg táblát a nyakába akármi váddal… Ez aztán az igazi igazságszolgáltatás.
De szép is volt, és míly tiszta… – Mennyből az angyal !!! ?
Ui:
A fotón, ez a gyönyörű kislány, a pesti – mittomén, srác helyett minek írjam – szóval ez a gyermek kizárt, hogy tudja mit csinál, maximum azt tudja, hogy azzal, akibe belekarol, azzal majd mit csinál este. Azonban egyelőre fél, hogy mi lesz ebből…
4:02 de.
Miklos Banfi
2016 október 22
11:43 de.
A mai Demokrácia értelmezés legeklatánsabb példája az EU!
Néhány európai vezető saját delíriumos elképzeléseit ráerőlteti a közel 500 milliós demoszra.
4:12 de.
Kertész Ákos
Saját bevallása szerint mindenhol ott volt, szinte vezérlő csillaga volt az eseményeknek, viszont szerencsésen megúszta a megtorlásokat néhány más hasonlón vissza emlékezővel együtt.
– Némi ellentmondás az események megítélésében:
„Viszont az október huszonötödiki Parlamenti vérengzés hatására a forradalom csillapíthatatlanul föllángolt.”
– Néhány bekezdéssel lejjebb:
„Forradalom itt sohasem volt, így hát ellenforradalom sem lehetett.”
– Logikus!
A zsidó kártya előhúzása a menekült státusz jogosságának alátámasztására kellett?
„… a magyar nacionalizmus érzelmi tartalékait mozgósítani tudó KI AZ OROSZOKKALjelszóval, ami egyúttal azt is jelentette: ki az idegenekkel, amiben burkoltan az is benne volt, hogy ki a zsidókkal, és vissza a cigányokkal az alvégre, a putriba, mert ez ébresztette újra a magyar önbecsülést és a hagyományos idegengyűlöletet!”
Itt még folytathatta volna: …és ’56 már előre vetítette a 60 évvel későbbi idegengyűlölő Fidesz népszavazást is!
Szomorú amikor Valakik ebből az írásból akarják megismerni a történelmet!
4:17 de.
Olvasta már bárki is, hogy a figyelőfélék orbánt kritizálták volna a rablásaikkal, elnyomorításaival, antidemokratikus lépéseiket, diktatúrájukat?
Akik kritikusak a diktatúrával és kialakításával szemben azok elvakult bolsi libsik? Ennyire telik? Így védik meg a diktátor Nagytestvért? Mocskolódnak? Személyeskednek?
Sajnálatos, hogy nem tudnak kiszakadni a görcsösen primitív fanatizmusukból!
Én speciel ugyanúgy elítélem azt, ha 1milliót lop egy fasiszta, vagy egy kommunista, szocialista, szocdem, vagy egy liberális, vagy egy kereszténydemokrata.
Sőt! Kritikusabb vagyok, ha egy liberális, vagy egy kereszténydemokrata lop! Az ideológiájuk miatt, mert az nem fér össze azzal. Így azokat nem is tartom igazából liberálisoknak, vagy keresztényeknek, csak megélhetési politikusoknak!
Természetesen súlyosabbnak ítélem, ha bárki 1 milliárdot lop, csal, sikkaszt, főleg ha mint orbán 1000milliárdokat lop!
Ilyen az is, amikor elítélem azt is, ha egy politikus kurvázik.
Na persze az kritikusabb eset, amikor az egyház felkent egyedei teszik ezt, főleg, ha kisfiúkkal.
Szóval, mindig a hatalomban lévőkkel szemben kell a legkritikusabban viselkedni!
Munkára fel! Hajrá figyelőfélék!
(Azt már nem is értem, hogy azokat pedig miért próbálják kikezdeni, akik egy cikkben képesek összeszedett véleményüket megírni. Vagy csak annyira primitívek, hogy irigyek, nemcsak tudatlanok a sekélyességük miatt? )
De merném javasolni, hogy írjanak egy cikket bármelyik politikai témából, és amennyiben az tartalmában megüt egy minimális mércét, akkor azt annak ellenére, hogy más a nézőpontja, a KMH szerintem lehozza kérésükre.
Nem a nézőpont a problémás, hiszen a véleménykülönbség az lehet építő jellegű, hanem hogy legyen realitása, valóságtartalma.
Itt szerintem mindenféle vélemény megnyilvánulhatott eddig is, ha színvonalas volt. Lehetett az keresztényi, liberális, szocdem, konzervatív. Nekem sincs egyikkel sem gondom, meghallgatom, elolvasom. De legyen az objektív, nem mocskolódó önérdekű, mert az nem idevaló!
Sajnos a hozzászólások egy jelentős részével is ez a bajom, és jó lenne , ha azok szűrésre kerülhetnének (bármennyire is körülményes feladat), mert nem építőjellegűek, de viszont felzaklatóak, molesztálóak. (De hiszen az írójuknak pont ez a célja velük, hiszen képtelenek érdemi érvelésre, így csak a képességük szerinti rombolásra törekednek!)
4:25 de.
Egy másik 56-os történet. Családi jóbarátunk, aki teljes mértékben kommunista „hitvallású” volt, a rendszerváltáskor mesélte Bandiról.
Szóval 56 október akárhányadikán ismerősünk találkozott Bandival valahol a körúton. Mindketten rendíthetetlen párttagok és lelkes kommunista hitvallásúak voltak, és ugyanabban a nemtudomhanyadikkerületi pártszervezetben voltak önkéntes aktívák. Már akkor voltak szórványos lövöldözések, és mindketten tartottak a kerületi pártház elfoglalásától, ezért megbeszélték, hogy odamennek segíteni. Ismerősünk rögtön oda is sietett, Bandi meg visszaszaladt haza, a fegyveréért… aztán irány Bécs!
A rendszerváltás után Bandi, mint idegenbeszakadt amerikai milliomos tért vissza Budapestre. Ismerősünkön viszont hirtelen rajtaütött a tüdőrák, és három hét alatt elvitte…
(A sztorit név nélkül meséltem. De a szereplőknek van nevük.)
4:44 de.
Mojse 11,56-os hsz-ében írja, hogy
„Még az USA-ban sem volt forradalom, csak egy függetlenségi és egy polgárháború.”
Na ezen egy picit vitatkoznék. [Hisz’ kérte is, hogy „amit ír, azt megcáfolja bárki is”.]
Az, hogy egy . t ö r t é n e l m i . megmozdulás forradalmi e, azt csakis annak . k ö v e t k e z m é n y e i . teszik azzá. Annak tartós eredményei . a l a p j á n . értékelhető ki, határozható meg, azaz minősíthető akárminek, esetünkben forradalminak. Ergo, nem az utólag ráaggatott jelző a döntő…
A Függetlenségi Háborút többségében angolok vívták az angol korona ellen, melynek végső és nagyon tartós – tényleg történelmi – következménye az alkotmányukban és a törvényeikben még ma, kétszáz év után is él a függetlenségi nyilatkozat. Ezek a gyökerében – tehát forradalmian – változtatták át a történelem addigi folyását, valami . t e l j e s e n . m á s s á, az akkor még a hűbériségre épülő totális . r e n d s z e r t. Persze a látszat és a jelző „csupán” függetlenségről beszél, de ott, ezzel szemben egy forradalmi súlyú társadalmi, valódi >polgári forradalom< zajlott le, amelyben mindjárt egy új nemzet is született.
Ami pedig a polgárháborúnak nevezett, látszólag csupán "Észak és Dél Háborúját" illeti, ott pedig a rabszolgaság, az akkor már lénygében nemzetté vált amerikai, polgári társadalom megtisztulását jelentette az évszázados, a polgári . e s z m é n y t ő l . [szavakban feltétlenül] . i d e g e n . rabszolgaság intézményének a felszámolása érdekében. Ez volt a lényegi hajtóerő. Pusztán már ennél fogva is . f o r r a d a l m i, tehát progresszív harc folyt a gyökeres változás érdekében. Éppen ennél fogva, Észak győzelme . p r o g r e s s z í v . m i n ő s é g i . v á l t o z á s t . hozva eredményesen járult hozzá az "egységes" amerikai nemzet további és végleges összekovácsolódásához.
🙂
4:52 de.
Pityi Palkó 3:50 !
Lépten nyomon találkozunk a gyermekketonák problematikájával – főleg az afrikai földrészen.
Ugyanezt miként értékeli, értékelné európai viszonylatban? Ha tudatlan gyerekek kezébe lőfegyvert nyomunk, azok ok nélkül is minden áron harcolni fognak… Nem hősök, csak vakmerők…
.
6:04 de.
Orsós Elemér! X.21./4:57
Így ír:
„A Horthy restauráció vágyálmáig még nem sikerült elaljasodniuk…” [ti. orbánéknak]
Méghogy nem? Hát mindössze néhány példát alapul véve
– A Kossuth tér átalakítása,
– A polgári, sőt régi uriosztály beli Károlyi Mihály szobrának a ledöntése,
– Az úgynevezett megszállási emlékmű koncepciója, amelyben egy lapon említik a teljesen ártatlan áldozatot a ragadozóval,
– Horthy megemlékezések, szobor állítások,
– A nagybirtok rendszer restaurációja,
– Az új elit, egy új, saját tőkés osztály kiépítése a Vezér csatlósaiból,
– A szent korona kihozása a Nemzeti Múzeumból és a ceremóniák, egyenruhák kopírozása,stb,
– A szegények semmibevétele, a szegénység, a hajléktalanság mérhetetlen növekedése,
– A Budai Vár megcélozása, mint a nemzet vezetőjének és az ő elitje székhelyének a kijelölése.
– Külső és belső ellenségkép kialakítása és „karbantartása”
– stb, stb, stb…
.
7:25 de.
Falusi, elnézést , a FIGYELŐ-nek akartam cimezni nem Neked a legutóbbi hozzászólásomat, aki a saját maga által leidézett Márai verset nem olvasta el végig ! Sorry…
8:03 de.
Vajon mi lehet az oka annak hogy, a cikkíró és az összes kommentelő figyelmét pont a legrázósabb, legravaszabb kérdések kerülik el:
-vajon az 1955. október 26-i ausztriai szovjet kivonulás után a következő, nagyhatalmak által meghatározott magyarországi 1956-os kivonulás előestéjén spontán volt-e a forradalom,
-vajon ha nincs pont abban az időben a szuezi válság, mi is Ausztria sorsára kerülhettünk volna vagy akkor is találnak a leleményes szovjet testvérek valami nyugatnak is elfogadható indokot a megszállás meghatározatlan idejű folytatására,
-vajon miért nem tudnak ezekről a bizonyítható tényekről a nagyon okos hozzászólók?
8:39 de.
Kedves Miklos Banfi!
Írtad: „Hirdethetnék egy pályázatot?
Szívesen olvasnék tömör, lényegi definiciót, hogy ki mit tart demokráciának…”
____________________
Nem vagy te egy kicsikét – na jó, csak egy iciripicirit – naiv?
Kinek a definícióját akarnád hallani?
Az én véleményem szerint csak ott lehet „demokrácia” (vagy mi a szösz?), ahol egyébként is általában konszenzus van a főbb kérdésekben. Nos, Magyarországon nincs, mégpedig történelmi hagyományból következően, mondhatni „elvileg” nincs.
Az én naiv elképzelésem szerint, ha egy kérdésben nincs konszenzus, akkor nem népszavazni, hanem megvitatni, tájékoztatni, érveket felmutatni, meggyőzni, oktatni kell… Mindaddig, ameddig mindenki érti, és egyetért vele, hogy egy szabályt miért kell bevezetni az ország érdekében még akkor is, ha neki speciel egy kicsit kellemetlen lesz. Ez a demokrácia.
Mondok egy konkrét példát: Miviktorunk a nép 40%-ának a 98%-át (kb. 39%) „győzte meg”. Gyakorlatilag arról, hogy le kell lövetni az országunkba áramló muszlim tömegeket. Vagy mondjuk, lájtosabban: bele kell lövetni a muszlim tömegekbe, majd nem jönnek, hanem fejvesztve menekülnek akkor…(Mert ugye, megállítani gyakorlatilag csak így lehet a migrációt.)
DE VAJON TÉNYLEG MEGGYŐZTE ŐKET? EZ A 3 millió 362 ezer 224 ember tényleg lövetni akar?
http://www.nvi.hu//hu/ref2016/1154/1154_0_index.html
Szerintetek ez egy demokratikus eredmény?
9:04 de.
Ötvenhatos! 4,43
Na menjen a p-ba ezzel a legdurvább, szemenszedett hazugságukkal, amit maguk, a támadók terjesztettek, hogy „Mező Imrét hátulról lőtték le” ti. a védők. Ez már annyira disznó egy állítás, ami kegyeletsértő is, hogy – talán épp ezért blöfföl – ne legyen a vitapartnernak már gusztusa sem cáfolni…
Azon kívül viszont önmagát itt sem hazudtolja meg, bizonyítva hogy az „ötvenhatosok” kik is voltak, amikor a felkoncolt mártír Mező neve után még zárójelben odabigyeszti még az ő régi nevét is, arra célozva hogy zsidónak született. Hát van ennek bármiféle jelentgősége ? Micsoda alja, közönséges antiszemita gazember maga ! – hős Ötvenhatos lincselő – biztos ott volt. Különben, és ráadásul szegényparaszti származású volt.
Másfelől azt állítja, hogy Mező NAGY ÁVÓS volt, ami szintén egy pofátlan hazugság különösen egy olyan ember esetében, aki egy-két évvel korábban még önmaga is megszenvedte a Rákosi-korszakot. Ellenben évtizedekkel korábban még önkéntesként harcolt a Spanyol Köztársaság oldalán, később pedig Franciaországi ellenállásban a németek ellen, amikor m a g u k még a budai kitörésen ügyeskedtek, ahelyett hogy az akkori „rendszer” ellen rendeztek volna forradalmat. Mint pl. a Budai Önkéntes Ezred. Ám maguk csak Ötvenhatosok lettek…
ui:
Ez a „Mezőt hátulról lőtték le” című kamu ugyanabba a rémhírterjesztő hazugságáradatba tartozik, minthogy a Pártház, ill. a Köztársaságtér alatt kazamata rendszer van, ahol foglyokat tartottak és kínoztak az ávósok… Már akkor bebizonyosodott, hogy egy rohadt szó, annyi nem volt belőle igaz, hiába túrták fel markológépekkel az egész teret. Arra viszont igenjó volt, hogy tovább hergelje ama primitív tömeg hangulatát… Ez is tipikusan egy olyan jobboldali propaganda trükk, mint a „húsdaráló a Fehérházban”… Maga akkor biztosan hallott erről is.
9:39 de.
Tóth Péter 2:16 !
˙
Az semmi esetre sem demokrácia, ahol egyesek egyetlen tollvonással, valamiféle parlamenti többségre hivatkozva eltörlik a demokratikus alkotmányt, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét, szóval a garanciarendszert, hogy aztán a maguk szájíze szerint, a maguk rablógazdálkodásához igazítsák a az elkeresztelt „illiberális demokráciájukat”. Már ez utóbbi elnevezés is értelmetlen, mitöbb, nevetséges. Erre, ami ellentmond minden józan észnek és megfontolásnak, ugyanis egy parlament sem kapott és nem is kaphat felhatalmazást…
Amit maga úgy leegyszerűsítve demokráciának nevez, az a játszótéri gyermekjátékok vulgarizált szintjén űzött „amerikából jöttünk, híres mesterségünk címere” kezdetű társasjáték színvonalát üti meg, ahol semmi nem garantálja a játékos igazmondását és cselekedeit és mindenki azt mond, hazudik és lop, csal amit és ahogy akarja…
.
.
9:44 de.
UI
Lehet, hogy inkább az
„enyém a vár – tied a lekvár”
elnevezésű színvonalas játékhoz kellett volna
a Fid SS mai demokrácia felfogását hasonlítanom.
🙁
10:12 de.
Ötvenhatos
2016 október 22
5:40 du.
Mivan?
2:02 du.
„Földet vissza nem adunk …”
Csak a kolhozba, tsz-be? K. Á. ezt nem gondolta át teljesen. A földet a parasztoknak be kellett vinni a szövetkezetbe Kádár alatt is! Csak akkor nem alkalmaztak erőszakot, hanem megengedték a háztájit, és a parasztok látták, hogy nincs más választásuk.
Papám mindig mondta apámnak, ha összevesztek: „Téeszösök, ti csak aratni akartok, vetni nem!”
2:42 du.
„… a szovjet csapatok a nyugat, a NATO teljes egyetértésével tartózkodnak Magyarországon, és ha csak a magyar lázadó fegyveresek nem kergetik vissza őket Moszkváig, innen ugyan a szovjeteket semmilyen nemzetközi erő ki nem penderíti”
Nincs így. Hatvan év után őszintén beszélni kell az USA felelősségéről a magyar forradalom kirobbantásért és annak a szovjet tankok általi eltaposásáért.
Ma már nem áll meg az amerikai kifogás miszerint „a magyarokért nem kockáztattuk a 3. világháború kitörését”. Ha „akkor” az USA, a demokrácia akkori zászló vivője erélyesen figyelmezteti a Szovjetúniót a magyarországi szabadságjogok(!) védelmében akkor a bolsevikok vissza vonultak volna és egy semleges finn, v. osztrák típusú magyar állam jöhetett volna létre.
Nem így történt, ehelyett az USA gyáván oda dobta Magyarországot Moszkvának. Köszönjük.
3:05 du.
Vögelein!
Az SS -mszp-SS,vagy az SS szd SS „demokrácia”, a béka feneke alatt van . Az ellenfékek,ellensúlyok szerintetek azt jelenti : amikor más vezeti az országot — akkor is ti irányítjátok,hogy mit tegyenek! A politikai,gazdasági terrort megmutattátok minden egyes hatalomra kerülésetekkor!Nem utolsó sorban azt hogy félrevezető hazugságokkal nyertetek mindig,mert a magyar dolgozó hitt nektek és mindig csalódni kellett bennetek,de újra-és újra megpróbál hinni nektek.De amikor odakerültök elfelejtkeztek azokról akik a hatalomba juttatott benneteket,minden esetben kialakítottátok a baloldali ,csegavarás , munkás-paraszt,pantallós zsiványok ” demokráciáját ” a különféle baloldali diktatúrát! Persze ezeket nem látjátok,mert nem akarjátok—hisz azon az oldalon vagytok..
Ami pedig itt zajlik : nem más mint amit kádár tett : véditek a baloldali proletárdiktatúrát,csak most kicsit más köntösbe ültetve. Véditek,mert azon az oldalon voltatok,melyet a tömeg 56-ban el akart távolítani a hatalomból,körmötök szakadtáig,és ennek érdekében mindent,mindenkit semmissé akartok tenni,lejáratni,véditek a szocialista múltat ,úgy tesztek most mintha 56 a tietek lett volna! Legalábbis szeretnétek.Benneteket is el akartak zavarni,mint a szovjet katonákat.
Mindenbe beleköttök,semmi nem úgy történt ahogy megtörténtek,ti mindent másként akarjátok megtörténté tenni!Pedig mi már nemigen kérünk a baloldali diktatúrákból-a súlyfékeket és ellenfékeket ti sem tartottátok be soha.A hatalomban semmit az ellenzéknek nem engedtetek ,megszüntetésükre készültetek,folyamatosan megfélemlítettétek azokat, a hatalom keményen a kezetekben volt.Akkor mi a frászról beszéltek itt fékekről és ellensúlyokról??
Viccel meg lehet próbálni elütni a lényeget,de az attól nem fog megváltozni.!
Ellenfékes,súlykos üdvözlettel
3:13 du.
@ Jánosi Katalin
Érdekesnek tartom, hogy jóformán senki sem foglalkozott hozzászólásával. Pedig figyelmet érdemel. Ahoz a csokorhoz tartozik, amit Kertész elénk tárt. Kádár-t, is Horthy-t is, vagy akár Deák-ot, többféle képen értékelik. Van aki a nép megmentőjét látja mindegyikben, van aki a hazugság megtestesítőjét. Zavaros a mi történelmünk, mint az Ipoly vize. Nem könnyű abból egy kristálytiszta mintát meríteni poharunkba. Én nem azért dícsértem Kertész Ákost, mert végre elvégezte ezt az utóbbi feladatot, hanem azért, mert ki merte tállalni elénk azt a zavaros, akár szennyezett vizet ami akkortájt, és ma is, a magyar valóság terepén folyik. Nem kell Kertész minden mondatával egyetérteni. Én pl egész életemben Kádár ellen érveltem – bár azt is tudom, elismerem, és tanusítom, hogy Kádár uralma alatt, az otthoni magyarok közötti kapcsolatrendszerben, akár a levegőben, valami egészen másfajta, nemesebb rezgés volt, mint Orbán rendszerében. Akkor külföldi erők nyomására „kurvultunk” el. Most viszont saját erőnkből, lelkes önkéntesként mentünk le kutyába. Én megértem, Kertész miért nem Kádár hanem Orbán uralma alatt húzott el Kanadába.
3:31 du.
tóth péter Elég sok butaságot írtál Vögelein-nek, de jogod van hozzá. Egyben van igazad, Gyurcsány tényleg azt mondta, hogy a választási ígéret nem számít, nyugodtan lehet hazudni. Ne azt nézzék mit mondok, hanem amit csinálok. Vagy nem is Gyurcsány hazudott hanem Orbán? Péter, ezt is elszabtad.
Még egy hazugságra felhívnám a figyelmedet, Horn túlnyerte magát, mégsem egyedül kormányzott, és nem taposta el az ellenzéket.
Ha eltaposásról beszélsz, ez a Fidesz privilégiuma. Simán hazudsz, vagy bolond vagy, vagy simán nem tudod mit beszélsz.
Minden üdvözlet nélkül.
4:09 du.
hazai lámpa
2016 október 23
2:02 du.
A Földet vissza nem adunk!-jelszót a baloldali paraszt küldöttségek és az őket támogató baloldali pártok használták. 1946-ban, mikor a Kisgazdapárt bizonyos visszaéléseket vissza akart csinálni, amik az 1945-ös földosztáskor történtek. Pl. a gazdag parasztoktól is vettek el földet, és az ellenálló földbirtokosok nem mindenhol tarthatták meg a törvényben előírt 300 holdat, hanem csak 100-at.
Ugye Nagy Imre volt akkoriban a földművelésügyi miniszter, és a belügy is a kommunistáké volt. Életképtelen kisbirtokrendszert hoztak létre, amiből nem tudtak az új tulajok, korábbi zsellérek, törpebirtokosok megélni. Közöttük később voltak egyesek, akik bevitték a közösbe a földjüket, mert nem kötődtek hozzá annyira.
4:21 du.
cukihara
2016 október 23
6:04 de.
Kedves Cukihara,
még soha nem örültem ennyire egy nekem szánt cáfolatnak, mert csak megerősítetted, sőt nagyon helyesen kiigazítottad amit a rendszerváltás utáni ÖSSZES kádári második vonal elaljasodásáról írtam, mivel hogy az általad a sorból kiemelt Fidesz is a ennek az ilusztris klubnak az egyik tagja tele MSZMP és KISZ kövülettel vagy ivadékkal!
4:35 du.
Örök Tamás
2016 október 23
8:03 de.
Most néztem utána a guglin és az első dátum stimmel, azonban az 1956-os magyarországi szovjet kivonulásról nem sok konkrétumot, csak talányos utalásokat találtam, ez most sejtés volt vagy „véletlenül” eltüntek a kompromitáló dokumentumok?
4:57 du.
Hoppá, találtam egy érdekes és a mai cikkel kissé ellentmondásra hajló, de talán Örök Tamást igazoló cikket:
http://kanadaihirlap.com/2012/10/23/1956-a-kulisszak-mogott/
12:11 de.
Kedves Elemer!
A cikk ( http://kanadaihirlap.com/2012/10/23/1956-a-kulisszak-mogott/ )meglepoen jo, az elmelet hiheto szamomra, mert szerintem a „forradalmak” es a szabadsagharcok kb 99%-at kulfoldrol szervezik meg masok, minden orszag eseteben.
56 is ebbe a kategoriaba tartozott szerintem, tehat Akos Ba’ erosen teved, ha azt hiszi ez spontan nepfelkeles volt. De errol mar irtam fenn.
Persze a kerdes meg mindig jogos, miszerint Akos Ba’ hazudik-e, vagy csak felreert valamit?
Mivel a cikk elegge meg van spekelve egyeb hazugsagokkal is, enyhen szolva gyanus a dolog.
A cikk vegen viszont jot kunczogtam:
” Kopácsi Judith 2012, október 20.
Köszönettel tartozom Fekete György történelem tanár és mentálpedadogus segitségéért … ”
A Fekete Gorgy nevu megbizhato, jo elvtarsal volt egy kis nezetelteresem a MEBAL nevu magyar komejnista site-on, ahol a maroknyi, meg megmaradt nehany (de legalabb oszinte) komcsi meg mindig almodozik a cocjalista forradalom gyozelmerol.
Meglepo, hogy Kopacsi Judith, aki meggyozodeses liberalista, es mint olyan, a kapitalizmus elkotelezett elharcosa, egy komcsitol ker tanacsokat tortenelmi kerdesekben. Erre mondjak, hogy kilog a lolab.
xxx
Kedves Almasi!
Kerded, hogy: ” Moshe Akiva! 56-ról is van mondanivalód? ”
Meglepo, hogy ugyanezt nem kerdezted meg Akos Ba’tol is, aki tobbet meselt Orbanrol az 56-rol szolo cikkeben, mint 56-rol.
Tudod, az ide irogato elvtarsak minden alkalmat megragadnak arra, hogy lejarassak a sajat hazajukat, mindossze azert, mert jelenleg nem az o udvoskeik lopnak. En erre probalom meg felhivni a figyelmet.
Ha nem akarjak, hogy en masrol kezdjek beszelni egy-egy cikk kapcsan, akkor ok se tuzdeljenek bele a mondanivalojukba oda nem illo zagyvasagokat. Ez ilyen egyszeru. (Ha pedig mas kezd el valami masrol irni es annak valaszolok a hulyesegeire, vagy a semmitmondo beszolasara, akkor az megint nem az en hibam, hanem aze, aki kezdte a mellebeszelest.)
No es mint mondam, nem sokat tudok 56-rol, mert nem erdekel. Ahogy itt az elobb irtam az Elemernek, a „forradalmak” es szabadsagharcok szinte minden esetben kivulrol kezdodnek, kivulrol penzelik, szervezik …stb.
Az esetek tobbsegeben a szerencsetlen proxy-kat aztan szepen cserbenhagyjak, ahogy Rakoczit es Kossuthot is cserben hagytak (hogy csak a magyar torternelembol emlitsk meg nehany peldat.) Igy aztan nem izgatom magam tulzottan azzal kapcsolatban, hogy a „torteneszek” miket tudnak ossze-hazudozni egy-egy ilyen csetepaterol.
12:54 de.
Kedves Lelszi!
” Szomorú amikor Valakik ebből az írásból akarják megismerni a történelmet! ”
No es hanyan gratulaltak Akos Ba’nak eme „mertermuvehez”. 🙂
Olvastad valaha is a Mormon Konyvet? En unalmamban olvastam ki egy operacio utan kozvetlenul. Akkor erosodott meg bennem a hit abban a kliseben, hogy „Nincs az a baromsag a vilagon, amiben ne hinnenek legalabb nehanyan.”
xxx
Kedves Orbanvektor!
” … 1000milliárdokat …”
Ezt a „kifejezest” olvastam mas magyar internetes ujsagokban is.
Mi tortent Magyarorszagon? Fejre lettetek pottyantva ilyen sokan? Mi tortent a billio szoval?
Miert nem 1.000.000 milliokat, vagy 100 000 000 szazezreket irtok? Ha mar lud, legyen kover, nem?
xxx
Kedves Voronyezs!
Valoban lehet azon vitatkozni, hogy a belso amerikai haboruk forradalminak szamitanak-e vagy sem.
Nem mondom, hogy neha nem irok en is hulyesegeket, de amikor valamirol vitatkozom altalaban alaposabban meggondolom mit irok, nem akarok logikatlansaggal elorukkolni se szandekosan, se veletlenul.
Erdekes, hogy ebben az esetben en is elmorfondiroztam ezen a kerdesen nehany percig, mielott elkuldtem a hozzaszolast.
De arra az elhatarozasra jutottam, hogy mivel sem a demokratikus, sem a kapitalista nem valtozott meg sem a szabadsagharc, sem az Eszak-Del haboru soran, vagy folyomanyakent kesobb, egyszeruen lehetetlen „forradalomrol” beszelni.
Hacsak nem teljesen mas az elkepzelesunk a forradalomrol ugy altalaban.
xxx
Kedves Cukihara!
– Az új elit, egy új, saját tőkés osztály kiépítése a Vezér csatlósaiból,
…
– A szegények semmibevétele, a szegénység, a hajléktalanság mérhetetlen növekedése,
Nem ugyanezt csinalta minden mas magyar kormany 1989 ota?
Mitol gazdagodtak meg az elvtarsak 89 utan? Nekik is 5-6000 forintos fizeteseik voltak a cocjalizmusban…
1:24 de.
Kedves Almasi!
” DE VAJON TÉNYLEG MEGGYŐZTE ŐKET? EZ A 3 millió 362 ezer 224 ember tényleg lövetni akar?
http://www.nvi.hu//hu/ref2016/1154/1154_0_index.html
Szerintetek ez egy demokratikus eredmény? ”
Szerintem senki sem akar lovetni. De a nepszavazas a demokracia legfontosabb jellemzoje. Nem a sajat magat elitnek kikialto idiotak dontenek, hanem a nep.
Hogy mas idiotak nem vesznek reszt a nepszavazason, az az o dolguk.
A nep ertelmes resze dontott, tehat a dontes demokratikus.
xxx
Kedves Vögelein!
” Az semmi esetre sem demokrácia, ahol egyesek egyetlen tollvonással, valamiféle parlamenti többségre hivatkozva eltörlik a demokratikus alkotmányt, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét … ”
Amig meg mindig halalra rohogom magam a „fékek és ellensúlyok rendszere” zagyvasag lattan, a mondat elso resze ertelmes kerdes.
Valoban meggondolando, hogy csupan a 2/3-os parlamenti tobbseg elegendo-e ahhoz, hogy atirjanak dolgokat. En ebben a kerdesben is a nepszavazas mellett allnek.
xxx
Kedves Hazai Lampa!
” A földet a parasztoknak be kellett vinni a szövetkezetbe Kádár alatt is! Csak akkor nem alkalmaztak erőszakot, hanem megengedték a háztájit, és a parasztok látták, hogy nincs más választásuk. ”
Haaaat… en maskepp hallottam annak idejen, persze en videken nottem fel, volt tobb eselyem beszelgetni paraszt szarmazasu fiatalokkal.
Ha jol remlik 60-ban jott le az ukasz, hogy ha torik ha szakad, 61-re az egesz orszagban TSZ-eknek kell lenniuk.
Behivtak a parasztokat a falusi tanacsok epuleteibe, ahol kozoltak veluk, hogy ok be akarjak adni a foldjeiket a TSZ-be. Aki megsem tudott arrol, hogy o ezt akarja, azt levetkoztettek gatyara es feltartott kezzel kellett alljon a fal elott a fal fele, amig ra nem jott, hogy o nagy TSZ drukker.
Nagyon kevesnek sikerult csak megszoknie ez elol, jol meg volt szervezve a dolog.
Persze ra lehet fogni, hogy semmi eroszak nem tortent. 🙂
4:46 de.
Kedves Tóth Péter 3:05 !
Annál sokkal konkrétabb és sokrétűbb a Fid SS demokráciában okozott kára, mint a maga dühödt fortyogásában összevissza emlegetett tisztán szubjektív szempontok…
Ezért ajánlom egy kis . o l v a s á s r a . is, és szíves figyelmébe a
> https://hu.wikipédia.org/wiki/A hatalmi ágak szétválasztása <
jelölésű websiteot.
🙂
8:12 de.
Kedves Mojse !
Ha teszemazt valami, egy rendszer, mondjuk rabszolgatartóból hirtelen átalakul „jobbágytartóvá”, vagy „jobbágytartóból” pl. „bérmunkástartóba”, avagy a faji alapon, egyben gazdasági megfontolásból tartott rabszolgák társadalmi státusza az új . j o g r e n d s z e r . jóvoltából egyszercsak átmegy, átalakul bérmunkás státuszba, az olyan gyökeres változást jelent az egészre nézve, amely kimeríti a forradalmi fogalmát.
A másik, hogy a gyarmatiak elszakadása az (gyarmattartó) anyaországtól, akkora változást – polgári szabadságot – hozott az Amerikában élők gazdasági és hétköznapi életébe ami addig nem volt. Ez több, mint „függetlenségi” harc, ez egy az addigihoz képest egy . m e r ő b e n . ú j . r e n d s z e r, a polgári köztársaság alapját vetette meg, mely köztársaság, a későbbi Amerikai Egyesült Államok, melynek hatása (a világtörténelemre is) még 200 év után is döntő jelentőségű. Ettől volt forradalmi a függetlenség kivívása, a Függetlenségi Háború.
8:34 de.
Még valami:
Ami nem hoz . t ö r t é n e l m i . l é p t é k ű . progresszív és gyökeres rendszerszerváltozást, tehát csak a régit, vagy annak is egyes részkérdését erősíti meg, az ilyen változás nem forradalmi. Még akkor sem, amennyiben mindez egy fegyveres harc kereteiben történik meg, ezesetben is legföljebb felkelésről, lázadásról, vagy zendülésről beszélhetünk, de nem forradalomról.
Feltétlenül, ilyen értelemben determinált a forradalmi jelleg, a forradalom fogalma.
🙂
9:44 de.
T. voronyes és Moshe!
Ugye, akkor horthy határozta meg jól a forradalmat, amikor a maga trónfoglalását és az azt követő rendszert ellenforradalomként határozta meg.
V
9:49 de.
Moshe Akiva
2016 október 24
1:24 de.
Nekem mondod pestinek, hogy zöld a villamos?
A Kádárék alatt lehet, hogy volt, akit várattak a pártirodán, vagy körbe-körbe vittek a földje körül a fekete autóban (nagypapám mesélte), amíg alá nem írt. De nem vitték el a Hortobágyra (kuláküldözés) vagy nem tépték le a körmét, mint Rákosi alatt.
Nem volt olyan, hogy elvették az összes terményét, és ezért nem volt megélhetése (padláslesöprés és a beszolgáltatás). Az emberek belátták, hogy itt az orosz, nincs mást tenni, és inkább aláírták a papírokat. Nem kéne úgy csinálnod, mint aki a tyúkszarban föltalálta a vitamint! Tudjuk, hogy a parasztok a Kádár-korban se örömtáncot lejtve mentek be a tsz-be, de 56 után belátták, hogy nem lesz belátható időn belül változás.
A háztájiban legalább mindenki kifejthette az egyéni tehetségét, és pl. azokban az ágazatokban, amivel a tsz-ek nem foglalkoztak nagyban.
10:04 de.
Moshe Akiva
2016 október 24
1:24 de.
Én ma is vidéken élek. Orbán azt ígérte 2010 előtt, hogy fölkarolja a családi gazdaságokat. Patyomkin falvak vannak manapság is, de a Csányi, Leisztinger meg a Tiborcz nagymamák és kisunokák neve sok nyertes pályázatban szerepel. 🙂
Persze ezzel nincs semmi baj szerinted, mert mindenki hülye, aki nem csapkodja magát kötéllel, és nem ordítja közben, hogy Minden vegyünk el a szegényektől és adjuk a gazdagoknak!
(Fönt nem jött le neked mire céloztam. Arra, hogy a Kisgazdapárt és az MKP birtokpolitikája mennyire más volt. Előbbi életképes közép és kisbirtokrendszert akart, polgári középosztályba számító gazdákkal. Az MKP meg a forradalom alatt talán arra célzott, hogy Földet vissza nem adunk – a kulákoknak sem …)
10:05 de.
Vögelein 9:44 !
Nagyon jó a példája.
Mert a Horthy féle ellenforradalom – bár ők addig egy légpuskát sem sütöttek el – viszont igaz, idegen segítséggel bár, de azonnali változást csikartak ki, olyat amely konzervatívabb volt még a Károlyit-Jászi féle Magyar Köztársaságot megelőző Osztrák-Magyar Monarchiánál is. Tehát bár gyökeres, de semmi esetre sem forradalmi, amit persze senki sem állított róla, pedig 180°-os fordulatot provokált ki a magyar történelemből – vissza a középkorba.
.
11:02 de.
Llanfair. Bemutattad önmagad.
….”Minden üdvözlet nélkül.”…. Szintén.
11:13 de.
Jánosi Katalin
2016 október 21
7:45 du.
Igazad lehet az évszámokkal kapcsolatban. Szerencse, hogy a Rákosi rémuralom 1949-től 1953-ig tartott, és nem úgy, mint pl. az ukránoknál, ahol milliók haltak éhen. De abban Kertész Ákosnak is igaza van, hogy pl. a románok sokkal rosszabbul jártak Csauval, mint mi Kádárral.
Hozzátenném, hogy még Nagy Imre és a Kossuth tériek sem az ország akaratát fejezték ki feltétlenül, de egy baloldali szerzőtől nem várom el a többiek ünneplését.
Orbán elég visszataszító, hogy Nagy Imre koporsójától eljutott már a pesti srácokig meg a szovjet hősök emlékművét koszorúzta Tudjukkivel! Most már tényleg csak Mindszenty bíboros képének csókolgatása maradt ki a palettájáról, és lehet még Sztálin csizmájának a helyén újra templom, ha ad rá pénzt az EU. De az igaz, hogy ezek együtt mind 56 szereplői, és Nagy Imre meg a reformkommunisták is csak egy fejezet, mégha ez sajnálatosan is hangzik.
11:17 de.
Kedves Hazai Lampa!
Ha tudod hogy hulyeseget irsz, miert irod le, es foleg miert kuldod el? Szabad am atolvasni es javitani mielott elkuldened!
xxx
Kedves Voronyezs es Vogelein!
Sejtettem mar az elejen, hogy fogalmi elteresek vannak koztunk.
En nem veletlenul teszem a „forradalom” szot idezojelbe, ugyanis szereny meglatasom szerint a legtobb ember szamara a forradalom egyenlo a szabadrablassal.
Tehat egy olyan fegyveres felkeles, aminek soran a korabbi uralkodo osztaly tagjait megfosztjuk a magantulajdonaiktol es kicsivel kesobb az eletuktol is. Mindezt persze „torvenyes” uton, az erosebb kutya baszik torveny alapjan.
„Termeszetesen” ezt koveti egy kis torzsalkodas is, ami a konc elosztasa korul alakul ki, aztan szerepcsere jon letre, azaz az addigi elnyomottakbol (vagy felreallitottakbol) nehany nagyon gazdag, befolyasos, es lenyegeben uralkodo lesz, a nagy tobbseg pedig ujjong a habokra, es hogy sikerult a rabszolgasag egy uj formajat feltalalni.
(Meg hozzatennem amit mar irtam egyszer; feudalis „forradalom” nem volt sehol sem, egyszeruen csak rajottek a kereszteny rabszolgatartok Europaban, hogy olcsobb a jobbagysag, mint a rabszolgak tartasa. Tehat csak polgari es cocjalista „forradalmak” voltak eddig, ami csak azert fontos, mert mindossze ket kulonbozo rablogyilkossag-sorozatbol meg nem lehet vegso kovetkeztetest levonni amikor definialni akarjuk a forradalmat – legalabbis szerintem.)
No es ha igy nezzuk Horthy kijelenteset, lehet hogy igaza volt az „ellenforradalmat” illetoen: Megszuntette, vagy megakadalyozta a szabadrablast.
Amit a Voronyezs ir logikus, de en nem hiszek benne. Az angol rendszer polgari demokratikus volt a fuggetlensegi haboru kirobbanasakor is (mellesleg a franciak penzeltek ezt is) es polgari demokratikus maradt a haboru megnyerte utan is. Azon lehet vitatkozni, hogy az uj, amerikai torvenyek (constitution) jobbak, haladobbak voltak mint az angol torvenyek, sot meg azt is el lehet mondani hogy vegbement egy kis (de nem altalanos) szabadrablas is, de ez nem hozott magaval egy tokeletesen uj, addig ismeretlen tarsadalmat. Az amerikai alkotmany nagyon kozeli a korabeli francia elkepzelesekhez. Csak egy valtozatrol van szo, nem valami gyokeresen ujrol.
11:30 de.
Kedves Hazai Lampa!
Az eddigi utolso beirasodra:
Nem tudom pontosan mi megy a foldekkel ma Magyarorszagon, de nem lepne meg ha kiderulne, hogy Orban es family corporation teszi ra a mancsat a foldekre.
A tobbit mar az elvtarsak elloptak, szegenykenek szinte semmi mas nem maradt.
Azer’ lehetnel kicsit megertobb is. 🙂
Arrol nem is beszelve, hogy igy legalabb magyar kezbe kerul a fold, mielott azokat is kiarulnak az elvtarsak a nyugat-europaiaknak. (No es igen, nem szegyen az egyetlen magyarra sem nezve, hogy nem akar idegen hatalmat, ahogy a zsidonak sem hianyzik az.)
A patyomkin dolog tetszik, emlexem egy idetlen viccre:
– Lattad mar a Patyomkint?
– Nem.
– Akkor mindjart elovetyem.
11:45 de.
tóth péter Na bummm. Kibírom.
3:48 du.
Kis Ferenc
2016 október 23
2:42 du.
Mennyire igaza van!
Volt az „Amerika hangjának” pofája a rádióban biztatni a felkelőket: „Tartsatok ki, jön a felmentő hadsereg”!
Saját fülemmel hallottam.
Soha nem segített senki, hagytak minket magunkra, Eisenhower egy nagy gazember volt, az biztos. Fontosabb volt neki Suez.
4:08 du.
Almási Alma
Egy menekült megkérdezi az anyjától:
– Mama, tulajdonképpen mi is az a demokrácia, és mi is az a rasszizmus?
– Nos, fiam. Hmmm a demokrácia az, amikor a német mindennap dolgozik, amiért mi itt ingyen lakhatunk, fizetség nélkül orvosi ellátásban részesülhetünk, ingyen étkezhetünk, zsebpénzt is kaphatunk, mégpedig jóval többet, mint ezeknek a fösvény német nyugdíjasoknak a járuléka. Fiam, ez hát az igazi demokrácia!
– De anya, nem fog megneheztelni ránk ezért a német?
– Az könnyen meglehet, fiam, de ez már rasszizmus lenne!!
4:10 du.
Moshe Akiva
2016 október 24
11:17 de.
Milyen hülyeséget írtam szerinted?
Még hozzátenném a fentiekhez, hogy ma is így megy. Az emberek beletörődnek, hogy Orbán sokáig marad hatalmon, annyira nincs helyette alternatíva.
Pl. vidéken hiába látják, hogy a fideszes oligarchák álma a nagybirtokrendszer, nem szavaznak az ellenzékre. Mert ha Gyurcsány visszajönne, akkor sincs garancia arra, hogy változtat.
4:21 du.
Figyelő
2016 október 24
3:48 du.
Nem az amerikaiak, hanem felelőtlen amerikai magyarok biztatták ellenállásra a magyar felkelőket 56-ban a Szabad Európa rádióban.
Az USA és a SZU volt akkoriban a két szuperhatalom, és a kis európai országok ezekhez igazodtak a NATO-ban vagy a szovjet tömbben. Magyaro. a szovjet érdekszférához tartozott, mivel a Vörös Hadsereg verte ki innen a németeket. Az angolok és franciák akarták egyébként Szuezt elfoglalni, de Washingtonból leintették őket, erről megjelent a napokban egy érdekes könyv egy angol diplomatától magyarul.
6:57 du.
Moshe Akiva!
Hangsúlyozom, a forradalom még nem azonos a fegyveres harccal, de különösen nem a szabad rablással. A háború – mert erről van szó, ezesetben mindegy, hogy polgár-vagy világháború – az lehet esetleg egy eszköz, vagy katalizátor a forradalom megszületésében de önmagában még nem forradalom. [Mindez világosan megmutatkozik az I.VH.vége felé, szinte egy időben több európai országban is kibontakozó forradalmi hullámban is.]
Ezen kívül a legtermészetesebb az, hogy forradalom létrejöhet békés úton is, bár ennek esélye éppen a hatalmonlévők reakciójától függően elég csekély, ami mégiscsak kiválthatja a fegyveres konfliktust. Utóbbi jelenség váltja ki azt a sztereotípiát, hogy „ha forradalom, akkor az csak fegyveres lehet”.
Másfelöl, amit maga szabad rablásnak nevez, az ön fejében meg sem fordul, hogy azok a tulajdonok, javak – persze itt most elsősorban a termelőeszközök és/vagy a föld tulajdona a döntő és mérvadó – szóval azok, amelyeket egy adott forradalom kisajátít az a bizonyos felülkerekedett (társadalmi [méretű]) osztály (nagyapja, ükapja, szépapja, stb.), annak létrehozásában már korábban önmaga is résztvett, pontosabban a jelentős részét ő maga hozta létre, amelyet egykoron . é p p e n . a forradalomban . l e g y ő z ö t t . osztály (nagyapja, ükapja. szépapja, stb.) s a j á t í t o t t . ki…
Aztán meg az, hogy az amerikai alkotmány ugymond; „nagyon közeli a korabeli francia elképzelésekkel, annak csak egy változatról van szó, nem valami gyökeresen újról”. Ez az érv sántít.
Mert egy adott történelmi jelenséget, akár egy mozgalom forradalmiságát úgy és ott, annak földrajzi helyén vizsgálunk, melynek viszonylag koherens társadalmát húsbavágóan érinti. Ott ahol az adott – pl. forradalmi – hatás jelentkezik és nem ott, ahol azt „ki, vagy feltalálták”. Vagyis ott ahol a forradalom e hatásra szükségszerűen „kirobban”.
˙
🙂
Ui:
A gőzgépet és vasutat sem Magyarországon találták fel, bevezetése és kiépítése ott a maga idejében mégis forradalmian gyökeres lépésnek számított. Petőfi is így látta ezt a forradalmi csodát…
.
7:22 du.
Egy kis kiegészítés:
˙
Az anyagi javak . k i s a j á t í t á s a . a termelőeszközök magántulajdona viszonyai között történt/ik az azokat létrehozó, vagy „megteremtő” ember, azaz termelő osztályok kizsákmányolása útján. Ez a fogalom a kizsákmányoló . s z e m é l y é n e k . n e m . feltétlen rosszándkú, vagy gonosz mivoltát tükrözi, hanem adott történelmi viszonyok közt . s z ü k s é g s z e r ű . magatartását . d e t e r m i n á l j a . illetőleg, fedi le.
🙂
7:32 du.
Hazai Lámpa és Moshe!
Egy addig nem láétott méretű és erejű háborút követően egy rommá lőtt és más kötelező terhekkel is sújtott országban – a teljes lakosság ellátása érdekében – elkerülhetetlenek bizonyos szükségintézkedések [padlás lesöprés, kötelező beadás stb.], márcsak a lakosok mentális magatrtásának a kiegyensúlyozása miatt is.
12:41 de.
Kedves Hazai Lampa!
Ezt irtad:
” A földet a parasztoknak be kellett vinni a szövetkezetbe Kádár alatt is! Csak akkor nem alkalmaztak erőszakot … ”
Erre valaszoltam, hogy de bizony volt eroszak, mire te irtad, hogy te is tudsz rola. Ekkor erdeklodtem meg, hogy ha tudod, hogy hulyeseget irsz, miert irod le?
xxx
Kedves Voronyezs!
Abban feltetlenul megegyezunk, hogy egy forradalom letrejohet bekes uton is elvileg. Azonban e forradalom soran valami gyokeresen ujnak illene megszuletnie – es nem egy uj gepnek, hanem egy uj tarsadalmi formanak. (Szerintem.)
Ha nem valtozik meg semmi a tarsadalomban, miben all a forradalom mivolta?
Pl. manapsag a nyugati polgarok ugye nem tudjak mi var rajuk egy igazi cocjalizmusban es erosen vagyakoznak utana. Hamarosan lesz is annyi cocjalista, hogy mar nem lehet megbundazni a valasztasokat, es igazi cocjalista vezetok fogjak megnyerni a valasztasokat (ellentetben a gazdag bacsik jelenlegi kiszolgaloival).
Ha ez megtortenik, de utana minden marad annyiban ahogy elozoleg volt, akkor mi a forradalom? Ki jart jobban es mitol?
Ezert irom, hogy a „forradalomnak” muszaj rablogyilkossagot elkovetnie, valakiknek vesziteniuk kell ezt-azt, hogy masok elnyerhessek azt az ezt-azt. 🙂
Elvileg lehetne adni minden olyan embernek, aki szeretne remete lenni egy ketholdas erdot hogy boldog legyen, es akkor nem is lopunk el semmit masoktol, de hanyan akarnak remetek lenni? Hanyan akarnanak manapsag a nagyvarosokbol kikoltozve, minden tudas egy gyakorlat nelkul szuzfoldeket feltorni? Nyilvanvaloan arra faj a foguk a polgaroknak, amit ismernek. A gyar, az uzem, a biznic, a gazdag bacsi haza, jachtja, kocsija …stb.
Mi mast lehetne kinalni nekik?
10:17 de.
Ötvenhat számtalan arca-Szürke ötvenhat árnyalata
Nem vagyok 56′ szakértő, sőt még tervben se voltam mikor megtörtént. Mint kívül álló semmiféle részlehajlás nincs bennem. Amit leszűrtem az egészből, hogy ez az 56′ inkább az elvtársak egymás közötti titkos leszámolás volt amit egy népfelkelésnek álcázva nép számlájára írták le és persze a nép vitte el a balhét meg az a maroknyi balek akit felakasztottak időben, hogy ne tudjanak beszélni. A bizonyítás erre az állításomra igen egyszerű. Hatvan év múlt el és még mindig nem hozták nyilvánosságra az ügynöklistákat. Emellett gondolom még az oroszok is tartogathattak egy-két meglepetést. A kommentelők közül Moshenak van a legjobb meglátása. Még annyit hozzáfűznék, hogy MO legnagyobb problémája, hogy nem számolt le a belső ellenségeivel, patkányaival. A korrupció már annyira behálózott mindenkit, hogy senki se mer szembenézni az igazsággal akinek van egy kis veszíteni valója, hát még akinek sok van. A II. VH és 56′ akkor lesz igazán letisztázva ha nyilvánosságra hoznak minden titkosított dokumentumot, beleértve amit az oroszok is őrizgetnek.
10:35 de.
Kedves Klárika,
elolvastam itt néhány beírásodat.Nagyon tetszett mindegyik. Egyetlen hozzászólni valóm van az egész pró és kontra vitához, hogy Dávid Ibolya örökbecsű mondása alkalmas lenne mindnyájatok jellemzésére:”sajnálom,én nem értek a footballhoz”.De ehhez egyenes gerincre volna igény.Itt mindenki 56-os,mindenki forradalom szakértő,mindenki mindenre emlékszik. Ugyanolyan szinten,mint pl. Te is az aradi utca és kőrút sarkáról az Andrássy út 60 elé került sárga cipős,kiszúrt szemű meglincselt szerencsétlen meggyilkoltra. Hála a Teremtőnek jól vagytok elengedve otthonról.Nem kérek választ senkiktől.Tőled különösen nem. Kertész Ákos írásához felemelkedni sajnos képtelenek maradtak itt a „beírók” nagy része.Meg sem értitek,miről van vagy volt szó.
2:23 du.
Starchild
2016 október 25
10:17 de.
Nem tudom, hogyan lehet leszámolni „belső ellenséggel”?
Ti. ha jobban megnézzük, mindenhol vannak. Még itt is van néhány.
2:27 du.
Gyuri, már máshol írtam, hogy forradalmak már ilyenek. Az emberi bosszú egy gyilkos felé, megmutatkozott. Csak egy felé. De sok, sok t9bbi ÁVOS kimenekült nyugatra, sok ment Kanadába is.
2:38 du.
Figyelő
2016 október 25
2:23 du.
Nagyon nehezen, de a jó hír, hogy patkánytermészetűek és amikor már más nincs akkor egymást falják és túlélők utána éhendögleneg…valahogy így.
3:28 du.
Gyuri, hadd szóljak Hozzád: Bravó és Ámen:)
Írtam már régebben, hogy ezért szeretem a sportot, mert ott a nagyságrendekkel felkészültebbek és jobbak mindig győznek. Odamennék Federerhez és kihívnám teniszezni, az olyan, amikor ezek az agyhalottak kihívják pl. Kertész Ákost..
Aztán érdekes, hogy mi vagyunk a gyűlölködők, holott mi csak az ő gyűlöletüket reflektáljuk vissza. Szégyellem bevallani, de engem Orbán tanított meg gyűlölni, aki egyszemélyben hozta a gyűlöletet az egész magyarságra.. Ismeretlen érzés volt elötte. Biztos szerencsés vagyok ezzel… Illetve voltam:)
5:34 du.
Orsós Elemér
2016 október 23
4:57 du.
Kár ilyen naivan hoppázni, Kopácsi Judith ügyesen összeollózott és hihetőnek tűnő „feltevéseit” csak a két rivális nagyhatalom szigorúan titkosított aktáiból lehetne biztosan igazolni vagy megcáfolni, még az is lehet hogy, az egész forgatókönyvet közösen gyártották a kóbor apácák megtévesztésére, sőt egy harmadik, kisméretű, de annál nagyobb hatalmú és befolyásu közel-keleti érdekelt ország is alaposan benne lehet a szuezi és budapesti fejlemények tervszerű alakításában, és mert a megtévesztés olyan jól sikeredett az abszolut laikusok is tudnak rá ésszerűnek látszó magyarázatokat gyártani! Az itt előforduló különböző kommentek ezt érzékeltetik, valakik meg jóízűen kuncoghatnak a hátunk mögött!
6:28 du.
Örök Tamás
2016 október 25
5:34 du.
Csak neked, mert nem venném a lelkemre, hogy örök sötétségre légy ítélve..
Az oroszoknál bármikor hozzáférhetők az ötvenhatos akták. Még 2OO2-ben engedélyezték a kutathatóságukat.
A Pentagon levéltárában szintén hozzáférhetőek az ő dokumentumaik, történészek, újságírók, vagy dokumentumfilm készítők számára..
Szivesen..
7:38 du.
Miklos Banfi
2016 október 25
3:28 du.
„Szégyellem bevallani, de engem Orbán tanított meg gyűlölni, aki egyszemélyben hozta a gyűlöletet az egész magyarságra.. Ismeretlen érzés volt elötte. ”
Hát most egy kicsit elárultad magad. Ha téged Orbán tanított meg gyűlölni akkor elég befolyásolható vagy. Orbán, Gyurcsány, Horn, Kádár, Rákosi ezek csak mind egy a sok közül. Ezek azért vannak-voltak a magyarság és a „magyarság” életében mert még nagyon sokat kellene tanulni, de látom ez egyre reménytelenebb…
2:01 de.
Miklós Bánfi,
a megállapításod tökéletes.Valóban az „agyalágyult”senkik merészelnek belekotyogni Kertész Ákos nagyszerű,mindent átfogó írásába.A gyűlölködésért azért nem kellett sorba állni.A Csillag Gyerek hozott példákat is bár nem csinált székelykaput,”nagysági sorrendben „horthynak,szálasinak,jányi gusztávnak,kun páternek, spóner rudolfnak és a többi evolúciós hordaléknak.Orbán nem egy doromboló sziámi cica,de azért nem hasonlítható ezekhez a gyűlölködő tömeggyilkosokhoz.
2:03 de.
Starchild
2016 október 25
7:38 du.
Starchild, Starchild…
Ismeri on a Korbuly és Cicvarek című viccet? Mert a bejegyzéséről ez jutott eszembe.
Korbuly és Cicvarek napi poltikai vitái rendre egymás szidalmazásába torkollnak. Ezt megnehezítendő, Cicvarek javaslatára megfogadják, hogy csakis úgy szidalmazhatják egymást, amennyiben a szidalmat tartalmazó mondatba kétszer belefoglalják a másik nevét. A másnapi vitájukban ezt a kötelmet Cicvarek vigyorogva így teljesíti.
– Korbuly, Korbuly, hatkor búj be, hétkor búj ki!
Mire – egy csőpp töprengés után – Korbuly azt mondja:
– Cicvarek, Cicvarek, b@zd meg a kurva anyád!
4:37 de.
Miklos Banfi Szerintem megvetés amit érzel, nem a gyűlölet. Könnyű összekeverni. Gyűlölni csak az képes, aki hajlamos rá, tanítani nem lehet felnőttkorban. Szerintem. Én csak sajnálom ezt a sok süket és vak megvehető embert, a gonosz és rosszindulatúakat pedig megvetem. Szégyellném, ha Orbán megtanítana gyűlölni. A tanáraimat is megválasztom.
5:26 de.
Ökör Tamás,
lám milyen könnyű egy aljas antiszemita(manapság: Anticionista) förmedvényt besuvasztani.Ócska,mintaérték nélküli szövegedért nem a hátad mögött kuncogok,hanem legszívesebben röhögve lehánynálak.
6:41 de.
falusi
2016 október 25
6:28 du.
Bizalmasan közlöm veled hogy, az örök sötétségre itélés nem az én köreimnek a jól bevált dogmatikus szokása, ezért szívesen és ingyen elárulom Neked mielőtt nagyon szivedre vennéd naivságomat hogy, a szigorúan titkos aktákat hiába kerestetnéd velem a nyílvánosan látogatható levéltárakban, mert egyrészt hülye lennék ott keresni, másrészt azok feltalálási helyét még a benfenteseknek is csak kis hányada tudhatja. A nyilvános, csócsálásnak odadobott és megtapasztalt események és előre vagy utólag legyártott dokumentumok látszat valósága nagyon távol áll a nagyhatalmak mai, titkos háttér alkuk eredményeként kialakult neoJalta profiljától. Ez hót ziher!
Megbocsátó szivességgel…
8:51 de.
Örök Tamás
2016 október 26
6:41 de.
😀 😀 😀
Krimiket kéne írnod!!
Persze, jóval átgondoltabban felveztni az összefüggésket, mint itt.
Tod, a dokumentumoknak, főleg a titkosaknak van egy murvarossz tulajdonsága.. Egészen kevesn tudnak csak róla, őket meg titoktartás kötelezi, így nemigazán jut a publikum tudomására. (Kivételt képez Magyarország, ahol a mindenki által ismert egyezségeket, üzleteket, utólag nyolcvan évre titkosítanak..) Szal.
A Pentagon levéltárában alig 15 oldal az 56-os események magyarországgal kapcsolatos dokumentáció. Ugyanazon év keleteuróoai olvasható anyaga, kb ezer oldal, míg a SZU-val, Egyiptommal és Szuezzel foglalkozó iratok száma kb hatvanezer..
Amihez bárki hozzáférhet ugyanott a publikus könyvtár comjutertermében, azok a másolatok azokról a Drezdaból származó anyagokról, amiket a STACI hagyott maga után az egyesítéskor. Ugyanis azon másolatok eredetije Moszkvában is megtalálható, s mivel ott is publikus, nem volt értelm kivételeket engedni cak a dolgokhoz.
Ennyit hirtelenjében a Fjordokról.
😀 😀 😀
5:27 du.
gyuri10
2016 október 26
5:26 de.
Gratulálok, úgy látom te megtaláltad az ilyenkor szokásos ellenérvet, én meg az igazságot! Most aztán mind a ketten örülhetünk! Egyébbként, ha nem fogott volna el a harctéri idegesség, a feltételes módból rájöhettél volna hogy, csak találgatok, magan sem gondoltam volna hogy ráhibázok! Azt azért bővebben kifejthetnéd mitől lett az irományom antiszemita vagy anticionista és miért csak lehányással tudsz válaszolni, talán az igazságtól eláll a szavad és felfordul a gyomrod?
9:55 du.
Gyuri, nem vagyok folyékony:) az összes felsorolt nemegészen uriember munkásságában és igazából ez nem is az, amiben elakarnék merülni. Orbánt viszont jobban ismerem, mint szeretném. Sok volt személyes barátja a személyes barátom… Llianfairnek meg nagyon igaza van (kösz Pityesz:) Ez igazi megvetés és valóban nem gyűlölet, amire én tényleg képtelen vagyok. Akik ismernek csodáxanak is, hogy én hogy nem utálom a legnagyobb ellenségeimet se? Egyik alapvetésem, hogy én mindent megbocsátok, de a rosszindulatot, különösen ha többszöri, azt nem… -ezeket megvetem. De mivel az utálom Orbán az naponta 10-szer elhangzik környezetemben – innen az elírás..
Csillagocskám, a te sötétséged is megvakít, mint a már sokszor idézett klasszikus hozzászólók emitten. Nem hiszem, hogy le tudok írni egy mondatot, amit megértene akármelyikőtök is.. Én már feladtam, add fel te is és ők is. Részemről ennyi.
2:33 du.
Kedves Druszam!
” Nem hiszem, hogy le tudok írni egy mondatot, amit megértene akármelyikőtök is. ”
Ugyesebben kell hazudni.
Mi azert igazitjuk ki a hazugsagaitokat, hogy csiszolodjatok, tanuljatok belole.
Ha eleg fiatalok vagytok es gyorsan megtanultok ugyesen hazudni, meg miniszterelnok is lehet beloletek.
Hacsak meg nem akartok rekedni az egyszeru felforgato pozicioban.
(Hogy all a puccs elokeszitese?) 🙂
5:02 du.
Ökör Tamás,
ha majd tisztába leszel az igazsággal és nem fogsz mellé kotyogni én sem foglak lehányni,mert azért egy finom vacsorát a süket szöveged nem érdemel meg még kihányva sem.
4:51 de.
Inkább így:
https://www.youtube.com/watch?v=vz6PpHGRMH4
10:27 de.
Moshe 12,41!
Itt tulképp. egyezünk, és én most csak egy megjegyzést fűznék mindehhez.
Az alacsonyabb „szinteken” élő rétegek és osztályok vágyai minden társadalomban mindig az egy szinttel fölöttük elhelyezkedők gazdasági és életszinvonalát célozzák meg, illetve arra törekednek. A felsőbb szint eléréséhez mindenképpen a forradalom a megoldás – de nem feltétlenül fegyveres.
.
.
6:12 de.
gyuri10
2016 október 26
5:26 de.
Kár volt a naiv gyanakvásomat dafke kiváncsisággá hergelni a nekem szokatlanul vehemens és alpári témáról való eltereléseddel, mert ezek után a neten való makacs utánjárásomban érdekes előzményeket találtam az un. szuezi válsággal kapcsolatban és arra lehet következtetni hogy, a nagyhatalmak csak Izrael ármánykodásai után avatkoztak be az események világháborúba fajulásának megakadályozása érdekében, a többi esemény ehhez képest intermezzo!
2:04 du.
Ökör Tamás,
azt hiszem kénytelen leszek neked igazat adni,egy mindörökre tartó intermezzo érdekében.Mindenki tudja,hogy mindenért a zsidók és a biciklisták a felelősek.
4:48 du.
Nincs okom tagadni, hogy Kertész Ákos őszintén írta le véleményét, az 56-os forradalomról, de hogy belső puccskísérletként határozzuk meg a forradalmat, az számomra elfogadhatatlan. Nem jelent mást, mint a Nagy-per vádjának tényállásának más szavakkal való körülírása. Amennyire ez a tényállás,(BHÖ1) koncepciós minősítés volt és maradt, úgy a „belső puccskísérlet” minősítés is minden alapot nélkülöz. Emlékeztetnék a tényekre: Nagy Imrét ismételten kérte Gerő Ernő elsőtitkár, hogy jöjjön be a parlamentbe, ahová első elutasítása ellenére, az ismételt hívás, és a tüntetés hatására mégis hajlandó volt az érte küldött autóval bemenni. Ott, 23-án a jelenlévő pártvezetés Hegedűs András felmentése mellett, miniszterelnökséggel megbízta. Semmiféle belső kényszert ez irányban az ott egyedül lévő Nagy Imre nem fejtett ki Gerő Ernő vezette kb. félszáz tagú pártvezetésre. Hasonlóan Losonczy Géza,, illetve Donáth Ferenc sem kényszerítette ki a távollétükben hozott kooptálásukat a pártvezetésbe, sőt ellenkezőleg, amikor megtudták a rádióból 24-én reggel, azonnal lemondásukat, nyújtották be szóban és írásban egyszerre. Az, hogy november 1-én Losonczy elfogadta államminiszteri, Donáth Ferenc pedig az új munkáspárt (MSZMP) ideiglenes intézőbizottsági tagságára vonatkozó felkérést, szintén nem ők kényszerítették ki. Annak oka nem az volt, hogy hatalomhoz juthassanak, hanem, hogy mentsék a menthetőt legjobb tudásuk szerint. ( akkortájt nem volt nyerő az MDP utódpártját ujjászervezni). Annak oka, hogy Nagy Imre november 4-i orosz invázió után nem volt hajlandó lemondani , nem hataloméhség volt az oka, hanem a szuverenitás képviselete, illetve a nemzetközi humanitárius jog kiterjesztése a hadifoglyokra. Puccsot, sem Maléter, sem Kopácsi, sem Szilágyi József nem kívánt szolgálni. A rendőrség, illetve magyar katonaság nem akart tömegmészárlásban végrehajtóvá válni. További véleményem, hogy Kertész Ákos, aki 2006-ban még itthon volt, hatása alá került a FIDESZ-es puccskísérletnek, amit Orbánék igyekeztek rámosni a forradalom emlékére. Amit azonban a FIDESZ művel a történelemmel, az a kádári történelem hamisítás mértékét súrolja.
6:20 du.
Moshe Akiva
2016 október 25
12:41 de.
A fenti eseteket inkább lelki erőszaknak nevezném, mint fizikainak. Olyan, mint Orbán, egy ujjal nem nyúl a gazdához, csak beszántja a földjét a háza körül. Aztán ha a biogazda szívinfarktust kap a sok idegeskedéstől, ő mossa kezeit, de a többi paraszt ért belőle, hogy mi van, ha sokat ugrál.
8:05 du.
Kedves Hazai Lampa!
Nem emlexem mire reagalsz, de annyiban egyetertek veled, hogy jobb lenne a biogazdasag, abbol is minel tobb.
Az csak a baj, hogy ezek paranyiak es ez tobbnyire nem jon ki tul jol.
A termeszet szeszelyei mellett meg ott vannak az emberek szeszelyei is. Mas szoval mondva, vannak sikeres gazdak es vannak sikertelen gazdak. (Ne reszletezzuk, hogy miert.)
Elobb-utobb egyesek meggazdagodnak, mig masok kenytelenek lesznek eladni a foldjuket. Kialakul a nagybirtok – ami mellesleg a kulonfele szeszelyeknek is jobban ellen tud allni, mint a torpegazdasag.
Voltak orszagok es korok, ahol foldet osztottak (nem komcsi orszagrol van most szo) teljesen johiszemuen, abban bizva, hogy kialakul majd egy eros paraszti kozeposztaly. Sajnos nem az lett belole. Ugyanaz lett a vege: Kialakult ujra a nagybirtok es a sok munkanelkulive valt volt farmer.
Ami pedig nalatok jelenleg megy lehet hogy csak felig gazemberseg, lehet hogy Orban azert segiti a rokonait es haverjait nagy meretu foldhoz jutni, hogy amikor majd a bolsik megint hatalomra kerulnek ne tudjak az elvtarsak azokat kiarulni a nyugat-europai haverjaiknak.
Ez persze csak elmelet.
9:09 du.
Moshe Akiva
2016 október 31
8:05 du.
Orbán 2010-ben azzal jutott hatalomra, hogy a családi gazdaságokat (közép, kisbirtok) támogatta. Függetlenül hogy melyik birtok a működőképes, az nem megy, hogy Orbán a szájával a kisbirtokot dicséri, de az emberek a bőrükön érzik a mindennapokban, hogy semmi segítséget nem kapnak.
Orbán csicskásai mindent megmagyaráznak, kb. olyan módon, mint a viccben. Ti. ha a doki a férj szeme előtt izélgeti az asszonyt, az csak gyógykezelés.
10:39 du.
Kedves Hazai Lampa!
Nem tudom pontosan mit muvel Orban es a vezerkara, de hogy ok is megprobaljak megszerezni azt, amit az elodeik meg nem loptak el, az bizonyosnak tunik.
Ez a demokracia. 🙂
8:12 de.
Miért is mondja Kertész Ákos puccs-kísérletnek 56-t? Már véleményemet közreadtam. De e vonatkozásban egy koronatanú: Újhelyi Szilárd Hanák Gábornak adott interjúját is hozzáteszem.
Interjú Újhelyi Szilárdnéval és Újhelyi Szilárddal II. rész
Újhelyi Szilárd: (1956. október 23. délelőttjéről) „Itt összeült az ellenforradalom vezérkara, megszervezte a felkelést és kiosztotta a hatalmi pozíciókat…”
Most, amikor az ember elolvas egy ilyen történelmi fejtegetést, és tudja, hogy mi volt itt a valóságban, akkor vagy a düh veti szét, vagy tényleg nevetni kell, mert valami borzalmas a távolság a koncepció és a tényleges valóság között. Az én élményem ez: bent vagyok a hivatalomban a film-főigazgatóságon, és kapok egy telefont: Géza a következőt mondja: Te, Szilárd, nem tudom, ráérnél-e, de persze csak ha ráérsz, és el tudsz szakadni, mert átjött az Imre meg a Feri (Nagy Imre és Jánosi Ferenc), most jöttek meg a Balatonról, és az Öreg szeretne néhány barátjával beszélgetni. Akiket el tudok érni telefonon – tette hozzá Géza –, azokat megkérem, hogy jöjjenek át hozzám. Kérdem tőle: fontos? Azt mondja: nézd, azért fontos, mert azt várja, hogy be fogják hívni most a pártba és a közéletbe való visszatéréséről akarnak vele beszélni. Jó, feleltem, megyek. Félreraktam a dolgaimat és lementem a Gézáék lakására. Vannak, akikre határozottan emlékszem, de nem tudom már pontosan, hogy ki mindenki volt ott jelen: a Donáth Feri például nem volt jelen ezen a megbeszélésen.
Hanák Gábor: Haraszti Sándor bácsi ott ült?
Újhelyi Szilárd: A Sanyi ott volt. Tehát egyelőre úgy nézett ki, hogy két család van jelen, a Haraszti–Losonczy család, és a Nagy Imre család, de ott volt Vásárhelyi Miklós, Gimes Miklós és később mintha Kende Péter előfordult volna szintén ott. Elkezdtünk beszélgetni. Imre bácsi elmondta azt, hogy úgy tudja: a Gerőék megjöttek Belgrádból, és őt nyilván be fogják hívni. Nem tudja, milyen ajánlatot tesznek neki, és azt sem, hogy mit válaszol ő erre: ezért szeretne velünk erről beszélgetni. És akkor tényleg egy teljesen kötetlen beszélgetés indult meg, én is beszéltem, Géza is beleszólt, a Sanyi is beleszólt és a többiek is. Mindenki egyetértett abban: nem érdemes találgatni, hogy milyen ajánlatot tesznek. Egy dolog azonban lényeges, és erre hívtuk fel az Öreg figyelmét, nevezetesen arra a tanulságra, ami ’53-ban történt. Tehát, hogy neki volt egy reformprogramja, mi ugyanis nem éreztük, hogy nincs program, mi úgy éreztük, hogy Nagy Imre reformprogramjának kell, hogy út nyíljon, annak a reformprogramnak, amit Rákosiék vele együtt félretoltak. Erre vigyázzon csak, hogy ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy reformprogramot reformerek nélkül, sőt a reform ellenségeivel akar megvalósítani. Ennek a helyzetnek ne tegye ki magát. Ne vállalja azt, hogy Gerő maradjon a párt első titkára. Úgy vállaljon szerepet, hogy Kádár János legyen az első titkár. Ebben mindannyian egyetértettünk. És az Öreg valóban elkezdte számításba venni, hogy kikre számíthat egy ilyen reformprogram támogatásában, és ez a névsor nem velünk kezdődött… Ez a névsor a Münnich elvtárssal kezdődött, ez a névsor a Szántó elvtárssal folytatódott, ez a névsor Vas Zoltánnal folytatódott, sorolhatnám még, Mező Imrével, akiről neki nagyon elismerő véleménye volt, és egy derék antisztalinista embernek tartotta. Köböl Józseffel folytatódott… Persze, hogy ő számításba vette azt is, hogy persze, a Losonczy Géza, persze, hogy a Haraszti Sándor, persze, hogy énrám is számít, és így sorolta, hogy ki mindenkire számít. Még azt is felvetette, hogy az írók közül tulajdonképpen illenék, hogy vonjon be valakit a központi bizottságba. Mód Aladárt említettük meg, akire szintén számítunk, és néhány neves értelmiségit, akiket Nagy Imre hívei között tartottunk számon. Egyszóval ebben a kontextusban folyt a beszélgetés. Ez volt „a hatalmi pozíciók szétosztása”, és végül a beszélgetés azzal fejeződött be, hogy ha ezek a feltételek nem teljesíthetők, akkor ne vállaljon funkciót. Ez volt az „összeesküvés”. Közben jött a Tánczos Gyuri telefonja: aki tanácsot kért, hogy mi legyen a diákok kivonulásával, mert betiltották a tüntetést.
Hanák Gábor: Ez dél körül volt.
Újhelyi Szilárd: Ez abban az időszakban volt, amikor a tüntetés be volt tiltva, de a fiatalok ki akartak vonulni mindenáron. És én teljesen a saját szakállamra, azt mondtam, hogy Gyuri, ne engedd, ha meg tudod akadályozni, ne engedd, provokációról van szó, hidd el, hogy provokációról van szó. Akkor abbamaradt a beszélgetés. Én informáltam a többieket, hogy mit telefonált Gyuri, és akkor megoszlottak a vélemények, Vásárhelyi Miklós úgy emlékszik, hogy én teljes kisebbségben maradtam Nagy Imrével, aki azt a nézetet osztotta, hogy itt provokációról van szó. De amíg ezen vitatkoztunk, újrajött a telefon, és közölte Tánczos Gyuri, hogy teljesen tárgytalan a kérdés, mert hiszen most már engedélyezték a tüntetést. Akár provokáció, akár nem – mondta nekem –, nincs olyan erő, amelyik vissza tudná tartani őket. És akkor mi szétoszlottunk. Hát ilyen volt ez a bizonyos összeesküvés. Nekem azért irtózatos mindig olvasni „a koncepciót”, mert én átéltem, én ott voltam, tudom, hogy mi volt…
Újhelyi Szilárdné (1956. október 24-ről): Kora reggel a fölöttünk lakó régi ismerős jött le és szólt, hogy hallotta a rádióban, miszerint a Donáthot, Losonczyt kooptálták a KB-be, PB-be. Nagyon meg voltunk döbbenve, mert semmiféle kérdés, megkérdezés nem történt ebben a dologban… Úgy emlékszem, Donáth Ferenc telefonált és aztán át is jött délelőtt, akkor együtt nekiültek és megírták azt a levelet, amelyet a Központi Vezetőséghez intéztek és lemondtak megbízatásukról.
*
Tisztelt Központi Vezetőség!
A Központi Vezetőségbe való kooptálásunkat, mint az elvtársak részéről megnyilvánuló bizalom kifejezését, köszönettel fogadjuk. Abban a rendkívül súlyos helyzetben, melyet pártunk átél, kötelességünknek tartjuk, hogy minden erőnkkel népünk, pártunk, a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit szolgáljuk. Azt tartjuk, hogy ma minden kommunista legszentebb kötelessége teljes erejével szolgálni azt az ügyet, amelyért mi kora ifjúságunktól kezdve éltünk és képességeinktől telhetően harcoltunk.
Népünk és a szocializmus nagy ügye iránti felelősségérzet azonban arra kötelez bennünket, hogy őszintén megmondjuk véleményünket azokról a szervezeti intézkedésekről, amelyeket a Központi Vezetőség legutóbbi ülése elhatározott.
A mostani tragikus események közepette népünk és pártunk azt várja, hogy gyökeresen és végérvényesen – személyekre való tekintet nélkül – szakítsunk azzal a politikával, amely ezekhez a tragikus eseményekhez vezetett.
Szakítani kell azzal az antidemokratizmussal, amely a múltban párt- és állami vezetésünket jellemezte. Szakítani kell azzal, hogy a vezetés nem vette figyelembe a párttagság és a dolgozó nép véleményét az ország vezetésében.
Szakítani kell azzal a hibás gazdaságpolitikával, amely népünk teherbírását, országunk sajátosságait nem vette figyelembe. Ennek a gazdaságpolitikának következményeként olyan terheket raktunk mindenekelőtt munkásosztályunk vállára, aminek következtében a szocializmus építésének értelmébe vetett hitüket ingattuk meg. Ennek a gazdaságpolitikának következtében végzetesen meggyengítettük falun a proletárdiktatúra alapját: a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, s a mezőgazdasági termelés fejlődése szempontjából kritikus körülményeket teremtettünk.
Szakítani kell azzal a politikával, amely sok tekintetben érzéketlenséget és közönyt mutatott a nemzeti érzés iránt. A magyar dolgozó tömegek nemzeti érzésükben sértve érezték magukat amiatt, hogy a szocializmus építésénél a Szovjetunió példáját szolgaian másoltuk, figyelmen kívül hagyva hazai adottságainkat, népünk szellemét és hagyományait – nemcsak gazdasági és politikai berendezkedés, hanem még oly dolgok tekintetében is, mint a címer, egyenruha stb. Nem adtuk nyilvános tanújelét annak: fáj nekünk, hogy az egyes szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel szemben olyan intézkedések történtek, amelyek nem a lenini proletár internacionalizmus szellemében fogantak. Népünk nemzeti érzését sértettük és ugyanakkor súlyosan ártottunk a magyar–szovjet barátság nagy és egész népünk jövője szempontjából alapvető jelentőségű ügyének, amikor mindmáig nem beszéltünk az egész nép előtt nyíltan és őszintén a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokról, s ezzel szabad teret engedtünk annak az ellenséges uszításnak, amely a saját gazdaságpolitikánkból eredő bajokért a felelősséget részben a Szovjetunióra hárította. Súlyosan vétett a magyar–szovjet barátság nagy ügye ellen és sértette népünk nemzeti érzését vezetőségünknek az a magatartása, amely nemcsak nem hívta fel a szovjet elvtársak, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek figyelmét arra, hogy a magyar párt belügyeibe való – gyakran – nyilvános állásfoglalásuk árt a magyar–szovjet barátság ügyének, sőt maga is szorgalmazott ilyen állásfoglalást. Nem lehet a szocializmust felépíteni a nép bizalma nélkül.
Meggyőződésünk, hogy az említett kérdésekben a múlt hibáival és bűneivel való gyökeres szakítás és a szocializmus építésének lenini útján való előrehaladásunk alapvető feltétele a párttagság és a nép teljes bizalmának megszerzése. A bizalom megszerzésének egyik nagyon fontos feltétele, hogy a párt Politikai Bizottságának személyi összetétele is kifejezésre juttassa a pártvezetés szilárd elhatározását, hogy szakít a múlt hibás politikájával. Ugyanezt a szempontot kell szem előtt tartani a Minisztertanács személyi összetételénél, amelyben kommunista vezetés alatt olyan személyeknek is helyet kell kapniuk, akiknek részvétele kifejezésre juttatja, hogy a legszélesebb nemzeti erőkkel együtt kívánjuk építeni a szocializmust. Annak érdekében, hogy a néptömegek bizalma az állami és pártvezetés iránt mielőbb helyreálljon, elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk: hogy a Minisztertanács elnöke részéről késedelem nélkül nyilatkozat történjék: a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról a Szovjetunió kormányával a magyar–szovjet barátság és a szocialista országok közötti egyenjogúság alapján.
A Központi Vezetőség szervezeti határozata a Politikai Bizottság is a Központi Vezetőség titkárságának összetételéről – mindenekelőtt Gerő Ernő elvtárs első titkári tisztségében történt megerősítéséről – azt juttatja kifejezésre, hogy a pártvezetőség nem tudta elhatározni magát a szocialista jövőnk szempontjából elengedhetetlenül szükséges lépésre. Ezért Központi Vezetőségi tagságunkról és egyéb, nélkülünk, távollétünkben adott pártmegbízatásunkról (Központi Vezetőségi titkári, Politikai Bizottság póttagság) lemondunk és kérjük felmentésünket.
Kérjük a Titkárságot, hogy jelen levelünket a Központi Vezetőség tagjainak megküldeni és a pártsajtóban mielőbb nyilvánosságra hozni szíveskedjék.
Azzal a kéréssel zárjuk levelünket, hogy a Központi Vezetőség minden erejével hasson oda: ne a mostani túlfeszített légkörtől befolyásoltan, hanem a párt és a tömegek jövőbeni viszonyát szem előtt tartva hozza meg döntéseit, hogy az ellenforradalmi felbujtók méltó megbüntetése mellett ne sújtsa az igazságszolgáltatás keze azokat a fiatalokat, katonákat és munkásokat, akik éppen a párt- és állami vezetés hibái következtében sodródtak bele a népünk szocialista jövője szempontjából oly tragikus eseményekbe.
Budapest, 1956. október 24.
Elvtársi üdvözlettel
Donáth Ferenc Losonczy Géza
…leadták a levelet, de nem tudtak beszélni senkivel, 26-án a Központi Vezetőség előtt felszólaltak, lehurrogták őket, egyedül Horváth Márton szólt mellettük, és akkor megfogalmazták második levelüket, amelyben bizonyos mértékig már megváltoztatták közös véleményüket és népmozgalomnak deklarálták azt, ami történt, és megismétlik álláspontjukat- miután nem látnak reményt a múlttal való gyökeres szakításra -, felmentésüket kérik pártfunkcióik alól.
*
Tisztelt Politikai Bizottság!
A Központi Vezetőséghez intézett, október 24-én kelt levelünkben kértük felmentésünket pártfunkcióink alól, mivel a Központi Vezetőség és szerveinek összetételében nem láttunk biztosítékot a múlt hibáival való gyökeres szakításra és a szocializmus útján való előrehaladásra.
Október 25-én este Kádár János elvtárssal folytatott megbeszélés eredményeként elhatározásunknak a Központi Vezetőséggel való közlésétől és nyilvánosságra hozatalától a rend helyreállításáig elállottunk, mivel a megbeszélés alapján reményt láttunk arra, hogy a pártvezetésben való részvételünkkel elősegítjük ennek a tragikus válságnak a megoldását.
A mai napon a Központi Vezetőség által hozott határozat arról győzött meg bennünket, hogy az a reményünk, miszerint a pártvezetés magáévá teszi a dolgozó nép jelenlegi mozgalmának követeléseiből mindazt, ami helyes és jogos és ezáltal megteremti a vérontás megszüntetésének feltételeit, meghiúsult. Ezt az álláspontunkat különösen megerősítette az a méltatlan helyzet, hogy bennünket, meggyőződésünkért a munkásosztály és a proletárhatalom árulóinak minősítettek.
Kérjük lemondásunk tudomásulvételét.
Budapest, 1956. okt. 26.
Elvtársi üdvözlettel:
Donáth Ferenc s.k. Losonczy Géza s.k.
Az interjú első része a História 1990/1. számában jelent meg. (A szerk.)
tartalomjegyzék
adatlap
História 1990-02
8:37 du.
Donáth Ferenc
2016 november 1
8:12 de.
Hruscsov is hasonlót csinált a sztálinistákkal, megpróbálta őket kiszorítani a hatalomból. Nincs ebben semmi rossz, főleg ha nem személyes érdekből teszi, hanem hogy könnyítsen az emberek sorsán.
Orbán meg hol tart már manapság 56 megítélésben? Lassan már Nagy Imre a szovjet csatlós, aki nem engedte kibontakozni a magyar nép vágyát a szabadságra, kapitalizmusra. Különös tekintettel az ország szuverenitására, amit elvesztettünk 1944-ben és 1989-ben szereztünk vissza. Ez manapság nagyon fontos, bármit is jelentsen ez …
7:18 du.
hazai lámpa
2016 november 1
„8:37 du. Különös tekintettel az ország szuverenitására, amit elvesztettünk 1944-ben és 1989-ben szereztünk vissza.”
Én úgy látom, hogy azt az 1989-ben visszaszerzettet azóta szép lassan mára már suba alatt mintha újra elveszítettük volna!
7:46 de.
Ami a felveztő f é n y k é p e t . illeti, az aztán tényleg 56 sokarcúságát reprezentálja.
A Szombat című folyóirat felkutatta a képen szereplő 15 éves zyidó származású gyermekkatona kislány történetét, a múltját és a halálának körülményeit, a sírját, az édesanyját stb… Szeles Erikának hívták.
Egy dán fotóriporter készített rólala képe(ke)t. A Szombatban is ugyanott, de egy más beállítású fotó látható róla.
> http://www.szombat.org/hírek-lapszemle/804-nyaklöves-vegzett-a-15-eves <
9:01 de.
Moshe akiva 12:41 utolsó bek.
Az, hogy az egyes embernek éppen a szomszéd zöld rétjére „fáj a foga”, vagy a sashegyi villában tengődő milliárdos villájára, gyáraira, az történelmi szempontból édesmindegy, ugyanis egy forradalom célja nem lehet annyire személyre szabott. Legföljebb a >szabadtársadalmi méretekben<. Ezek a javak elsősorban a társadalmi termék és a jövedelem, amelyekből, az annak ráeső részéből az egyén majd megvalósíthatja saját álmait, elképzeléseit és esetleg még vállakozhat is…, hogy majd neki is lehessen villa-lakása és zöldebb rétje…
9:08 de.
Moshe akiva 10.25. 12:41 > utolsó bek.
Az, hogy az egyes embernek éppen a szomszéd zöld rétjére „fáj a foga”, vagy a sashegyi villában tengődő milliárdos villájára, gyáraira, az történelmi szempontból édesmindegy, ugyanis egy forradalom célja nem lehet annyire személyre szabott. Legföljebb a >szabadtársadalmi méretekben<.
E javak elsősorban a társadalmi termék és a jövedelem, amelyekből, az annak ráeső arányos/!/ részéből az egyén majd megvalósíthatja saját álmait, elképzeléseit és esetleg még vállakozhat is…, hogy majd neki is lehessen villa-lakása és mégzöldebb rétje…
9:10 de.
Biztosan a rendszer hibájából torzítva adja vissza amit írtam. Második próbálkozásom is sikerttelen lett. 🙁
3:31 du.
Kedves Jichak!
” Az, hogy az egyes embernek éppen a szomszéd zöld rétjére “fáj a foga”, vagy a sashegyi villában tengődő milliárdos villájára, gyáraira, az történelmi szempontból édesmindegy, ugyanis egy forradalom célja nem lehet annyire személyre szabott. ”
Ez igaz. Eddig ketfele „forradalom”, azaz altalanos rablogyilkossag zajlott le az emberi tortenelemben, es egyik sem tudott szemelyre szabott lenni.
Az addigi urak kozul mindenkit kifosztottak es legyilkoltak valogatas nelkul. Kesobb a vagyonaikba is valogatas nelkul ultek bele a langlelku „forradalmarok”, illetve azok gyerekei. Ki mire tudta ratenni a kis kacsojat.
De nem ertem mit akartal ezzel mondani.
6:54 du.
Az 56-os forradalomnak ezerfele szemtanuja volt, ki ki a maga szemelyes tapasztalata szerint emlekezik, csak azt nem szeretem amikor utolag atirjak, kulonosen a kesobbi korosztaly. Mert ugyebar ami a koztudatba hivtalosan bekerul, az soha sem fedi a valosagot.
Erdemesnek tartvan velemenyet, elmentettem Kertesz Akos emlekezeset. Szerintem az igazi forradalmarok vagy meghaltak, vagy otthon maradtak. Az 56-os magyarok nem voltak forradalmarok, akarhanyszor mutogattak sebhelyeiket, mint az egyk ismerosom aki koztudottan kint a hatarban a kapaval kerult nezetelteresbe.
En magam a forradalmat Pesten az Alsoerdosor utcaban veszeltem at. Patkanyok rohangaltak az ovohelyen, odakint duborogtek az agyuk es pattogtak a puskak. Mikor csend lett, a Rozsak terei templom mellett a frissen hantolt sirok kozott keresgeltek a szulok halott gyermekeiket. Lattam embert fan logni. Nagy Imret es tarsait valoban kivegeztek. Erre special emlekszek, mert akkor nagyon fajt ertuk az en het eves szivem.
A ferjemet elsodorta a tunteto tomeg, tizenhat eves volt es a vegen disszidalt ket baratjaval. Nehany hetig a becsi lagerben voltak, Londonig repulovel es Kanadaba hajoval jottek. Mindenhol nagyon jol bantak veluk.
A magyar disszidensek kozott volt sok rendes ember de volt bortontoltelek is. Ezek igen hamar levizsgaztak, volt hogy mar a lagerben vagy kesobb az uj orszagban. Saskatoonban nehany magyar megeroszakolt egy lanyt, az RCMP meg a matracot is elvitte. Vancouverben egy magyar uzletember ugyeskedett, az ujjonan erkezett magyarok penzet szedte ossze azzal hogy majd eljuttatja az otthoniaknak. A nagynenem elso 150 dollarja erre ment el. A csalad soha sem latta a penzt. A nagynenem meg csak meg sem kerdezhette mert buntetendo volt valutaval foglalkozni.
Mondhatnam, hogy legalabb annyi gazember eljott 56-ban mint amennyi aranyban vannak egy tarsadalomban. De talan meg ennel tobb jott el, mert a megnyilt bortonokbol elsosorban a bunozok szoktek, mert barrmilyen a rezsim visszakerultek volna a bortonbe. A politikai foglyok viszont boldogan hazatertek csaladjuk korebe mint a szembe levo hazban egy ferfi. Igazara annak kellett volna eljonnie mert a forradalom leverese utan meg vagy tiz evig bortonben sinylodott.
Az egy mitosz amit az 56-os magyarokrol kovacsolnak. Nem fedi a valosagot. Nem voltak menekultek, migransok voltak. A jobb, szabadabb elet lehetosege hozta oket nyugatra.
3:59 de.
Az én személyes emlékeim is hasonlóak, mint Kertész Ákosé. Tizenhárom éves voltam, utcán járva, rádiót hallgatva, szomszédokkal, szüleim barátaival, rokonokkal beszélgetve szedtem össze ezeket az emlékeket. És ehhez hasonló véleményeket.
Nem értékelek, nem ítélkezem, csak annyira: számomra az esemény megnevezése: Ötvenhat.
8:34 de.
Sok értelmeset és sok marhaságot találtam a kommentekben. Szegény Kertész Ákos sok mindent jól látott, de nem mindent.
Én 24 éves voltam 56-ban – jóformán minden helyszínen jelen voltam: a Parlamentnél, a Rádiónál, a Corvin mozinál, a Köztársaság téren.
Egyet nem szabad elfelejteni. Minden forradalom véres – ehhez képest 56 visszafogott volt. Ami a legfontosabb: hihetetlen eufória öntötte el a várost, ismeretlenek ölelkeztek össze, november 4.-ig nem volt se fosztogatás, se zsidózás.
Aki megélte azt a két hetet, soha nem fogja elfelejteni.
És ezt nem lehet tőlünk, 56-osoktól elvenni…
10:15 de.
André Libik
2017 október 23
André Libik
2017 október 23
8:34 de.
Sajnos nem az elfogulatlan átélők szokták a történelmet írni, viszont csodálkozhatnak azon, hogy valójában -tudtukon és esetleg ellenkező megtapasztalásukon kívül- miket éltek át az épen hivatalos megitélések szerint, amiket egyébként nem is kortársak, hanem később született szakértők szoktak jó pénzért megállapítani! 😀
Meg tudnád-e a két kezeden számolni, hogy 56-nak eddig hány féle megitélése volt az azóta eltelt idők során? A jó politikusok szerint a valóság csak nézőpont kérdése, azaz ideológia szerint változó, vagyis relativ! 😀
12:00 du.
Donáth Ferenc (2016 november 1 8:12 de. )
A bejegyzés 100%-ban igazolja a történteket! Sztalin halála után teljes lett a fejvesztettség a moszkovita pártban és a csatlós államokban működő helytartóik között. Annyit tudott mindenki, hogy a sztalini diktatúrát folytatni nem lehet, de az senki sem, hogy hogyan tovább.
MINDENKI HELYEZKEDNI PRÓBÁLT, de senki sem tudta, kinek a keze alá érdemes. Még Moszkva sem!!!
Csak a tömeg tudta, hogy valaminek vége! Nem csupán Magyarországon ám! Az emberek azt hitték, végre kezükbe vehetik sorsukat. 1956 október 23-ára virradó éjjel még sem a pártvezetők, sem a diákok, sem a tömeg NEM KÉSZÜLT fegyveres forradalomra!!!!!
Csak a párt káderek látták, hogy arra is sor kerülhet, mert a hatalom alaposan meggyengült, viszont a csoportosulásoknak fegyvereik is voltak, meg katonáik.
Óvták volna az egyetemistákat? SAJÁT MAGUKAT a saját elvtársaiktól!!!!
Ismertem ezt a történetet, amit Donáth Ferenc volt szíves leközölni, valójában semmi újat nem jelentett számomra.
De a rádiónál a tömegnek még órákon át nem volt fegyverük! A fegyverteleneket lőtték a rádióból Benke Valéria elvtársai!
Ebből lett aztán a fegyveres szabadságharc! Mert a honvédség egy része, a tisztikarral együtt szimpatizált a néppel, hiszen az a generáció még abból származott, nem mind Moszkvából, vagy a „lenin-egyetemről”. Fegyverhez is juttatta a fegyvertelen áldozatokat.
Így vált forradalommá egy valójában békésnek indult Lengyel-szimpátia tüntetés.
Erős bennem a deja vu 1989-1990-el kapcsolatban is!
12:11 du.
Seres Róbert(2016 november 2 7:18 du.)
Semmit sem szereztünk vissza!!! Még a közösbe vett tulajdonainkat is elprivatizálták tőlünk! Ugyanazok, akadályozták meg a rendszerváltást, aki leverték és megtorolták az 1956-os forradalmat!
Többnyire MÉG a NEVEIK IS AZONOSAK!!!
12:24 du.
Kertész úr véleménye is sántít!
Valahogy úgy lehetne összefoglalni, hogy voltak jó kommunisták, meg voltak hülye kommunisták. A nép pedig egyszerűen csak „náci”.
No, ez így aztán egyszerűen nem igaz!
6:47 du.
Egy csipet Moldova. Szerintem ide való.
Lehet kérem, megütközni rajta, de nemcsak abban van igaza, hogy ő az egyetlen, a baloldali elvekhez eltéríthetetlenül ragaszkodó magyar.
2017. augusztus
https://www.youtube.com/watch?time_continue=53&v=4rs0k8w8juM
2017. szeptember (a 2006-ban megjelent Kádár-könyvről)
https://www.youtube.com/watch?v=fdj-pKkfdPk
2017. augusztus
https://www.youtube.com/watch?v=RNQxpCZaag4
2015. március
https://www.youtube.com/watch?v=40p0czwItXc
2011. október
https://www.youtube.com/watch?v=1GKHbQ1B1-Y
2006. Juszt Lászlóval a Kádár-könyvről
https://www.youtube.com/watch?v=B4pSKbGb-tQ