Hittanórai pofon és döbbenetes nyomor Magyarországon – egy lelkész őszintén válaszolt
Múlt héten adta hírül több portál is, hogy egy veszprémi faluban egy katolikus pap úgy megütött egy gyereket a hittanórán, hogy a gyerek vérezni kezdett, a pap ellen pedig eljárás indult. Egy valamikor ugyanebben a faluban is hittant tanító – névtelenséget kérő – evangélikus lelkész beszélt az eset kapcsán arról a vidéki kilátástalanságról és nyomorról, amit a Budapestre látogató kanadai és külhoni magyarok bizonyára nem látnak. Amikor a lelkész megkérdezte diákjait, hogy mi kell a boldogsághoz a tanulók egyből azt válaszolták, hogy egy közeli Tesco. A nyomorban csak az élelem, az alvás, a védelem, és a belső menekülési kényszer számít. A lelkész azt is tapasztalta, hogy a magyar falusi gyerekek jelentős része egyáltalán nem tud olvasni. Az evangelikus lelkésszel a Kötőszó nevű magyarországi evangélikus blog készített egy riportot. Ezt a tanulságos írást osztjuk meg a KMH olvasóival.
*
„Döbbenetes állapotok uralkodnak a magyar társadalomban és így a magyar oktatásban is. Tanítottam már Budapesten, megyeszékhelyen, kisvárosban és falun is. Köztük azon a környéken is, amelyik most reflektorfénybe került az elmúlt héten egy katolikus pap miatt. Le kell szögeznem, hogy a bántalmazás, a fizikai erőszak minden formája elítélendő a tanítási órákon. Ez nem kérdés. Ezen kívül viszont rengeteg kérdést vet fel ez az eset” – kezdi az evangélikus lelkész.
„Hogyan juthatott el egy alapvetően szerető Istent hirdető vallás papja odáig, hogy megüt egy nála gyengébbet? Hogyan lett ez egy mindennapos tanórai konfliktusból?” – veti fel a kérdést a katolikus pap egykori kollégája, aki szerint ahhoz, hogy megértsük, hogyan történhetett meg mindez, elsősorban azt kellene megismernünk, hogy milyen körülmények között kell ma tanítani.
„Erre nem voltunk felkészülve”
Az eddig teljesen különböző településeken szolgáló és tanító lelkész a tapasztalatai alapján arra jutott, hogy „az M0-s körgyűrű nem elkerülő, hanem inkább szakadék, és minimum kétfelé vágja az országot” – mondja.
Majd a konkrét eset hátterével kapcsolatban így fogalmaz: „Erről a környékről is rengeteg történetet tudnék mesélni. Sok olyat, hogy a könnyeimmel kell küszködnöm, ha csak rágondolok. Olyan környéken szolgáltam, ahol – az országos átlaggal szemben – nem a reformátusok, hanem az evangélikusok a második legnagyobb felekezet. Így viszonylag sok családdal és gyermekkel kerülhettem kapcsolatba. Főleg azért, mert az ilyen kis közösségekben sokkal jobban számít a személyek iránti szimpátia, mint a konvencionális elkötelezettségek. Ezért van az, hogy falun legtöbbször függetlenek a polgármesterek, legalábbis nem különböző >>színekben<< indulnak, és ezért lehetséges az, hogy egy-egy vasárnap az evangélikus istentiszteleten lévők harmada más felekezethez tartozik. Papíron legalábbis. És ezért az is gyakran előfordul, hogy ha a jó híre van egy hittanórának, akkor a szülők simán beíratják a gyereket a másik felekezet hittanórájára, vagy éppen a vallástalan család is hittanórára járatja a gyereket.”
A lelkészek ugyanakkor nehéz helyzetben vannak a közoktatásban, pláne a szegényebb, kisebb településeken, hiszen „lelkészek vagyunk, nem pedagógusok. Felkészítettek bennünket a hittanórák tartására, de arra senki sem számított, hogy ez nem egy-két-három hittanórát jelent a parókián, hanem adott esetben húszat az iskolában. Erre, azt hiszem, nem voltunk felkészülve. Amíg nem kerültem el különböző falusi iskolákba tanítani, addig el sem tudtam képzelni, hogy olyan dolgok léteznek az országban, amiket tapasztaltam. Pedig nem burokban nőttem fel. Kezdjük azzal, hogy iszonytató a nyomor. Lakhatatlan házak, pénz nulla, munka nulla, a közmunka egy vicc, kilátástalanság van mindenütt. Egyszer megkérdeztem az egyik hittan csoportomat, hogy szerintük mi kell a boldogsághoz, 9-11 évesekről van szó. Kettő dolog jelent meg válaszaikban a leghangsúlyosabban: tablet, lehetőleg internettel és hogy legyen a közelben Tesco… És ezeket nem csak úgy elvétve említették, ez volt az általános.”
Nincs méltósága a tanári hivatásnak
A lelkész elmondása szerint az iskolai, eszközszintű körülmények nem rosszak, legalábbis ezen a környéken.
„Vannak informatikai eszközök, vannak okostáblák, van minden. Csak éppen a lelki és a pedagógiai körülmények tragikusak. A tanárokon – és mindenkin, aki tanít – annyi az adminisztrációs teher, hogy az elképzelhetetlen. Ráadásul azzal is meg kell küzdeni, hogy semmi méltósága nincsen a tanári hivatásnak.Tisztelet nincsen és általános az a felfogás, hogy az oktató az akadály a gyerek és a jó jegy között. Éppen ezért a tanár a hibás, ha rosszul tanul a gyerek, nem egyszer fenyegettek meg pedagógust a környéken. A fizetés pedig nevetséges. Sokszor utazni kell, futni egyik faluból a másikba, mert nincsen elég helyben lakó tanár.”
A megkérdezett lelkész szerint a gyerekek mentális, pszichés állapota és képességei is „egyre katasztrofálisabbak. A nyomorban az ember csak a Maslow piramis aljára tud koncentrálni: ami számít, az a kaja, az alvás, a védelem, és még hozzátenném a belső menekülési kényszer miatt kialakult függőségeket, mint az alkohol, a drog vagy a virtuális valóság. Ami ezen túl megy, azért már küzdeni kell. Nem kicsit. Emiatt a gyermekek és a felnőttek közötti határ enyhén szólva elmosódik, illetve a szellemi és biológiai érettség olykor köszönő viszonyban sincsenek egymással. Van úgy, hogy tizenkét évesen már kora délután be vannak állva a biofűtől, tizenhárom évesen még plüssjátékot hoznak magukkal az iskolába, tizennégy évesen teherbe esnek. Ilyen körülmények mellett már az is csoda, hogy vannak kivételek – pedig vannak, szép számmal. Sok olyan családot ismerek, akik próbálják a körülményekhez és a lehetőségekhez képest tisztességesen felnevelni gyermekeiket, és megadni neki mindazt, ami ehhez kell. Napi szintű küzdelem ez, sokszor az árral szemben.”
Illusztráció: AVerdial (Washington DC)
Ami pedig az iskolákat illeti: sokszor abba az ellentmondásos helyzetbe kerülnek, hogy muszáj minél több sajátos nevelési igényű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyereket felvenni vagy elcsábítani a szomszéd falu iskolájából, hogy 14 gyereket összeszedjenek – mivel ennyi tanuló kell egy önálló osztály indításához. De a lelkész tud olyanról is, hogy sok gyerek azért mert át egyik iskolából a másikba, mert ott van reggeli is a tízórai, az ebéd és az uzsonna mellett, mert valószínűleg otthon nem tudnak reggelizni. Ezek a folyamatok viszont ördögi körök, mert ezek miatt sokan elmennek a jó és az átlagos képességű gyerekek közül is: „Akik maradnak a falusi iskolákban, azok vagy lojalitásból teszik, hogy ne zárjon be az iskola. Vagy, mert hisznek abban, hogy azon a településen, illetve környéken, amit otthonuknak tekintenek, lehet még tenni valamit, és ki kell tartani. Vagy, mert nem tudják megengedni maguknak a távoli városi iskolát, vagy nem akarják kitenni gyereket az amúgy katasztrofális tömegközlekedési viszonyoknak. Vagy egyszerűen nem mernek elmenni, vagy csupán szükséges rossznak tartják az iskolát, amit ki kell bekkelni valahogy.”
Igazi hősök – és analfabéták
A körülmények miatt kiégett és sokszor a gyerekundor érzése miatti lelkiismeret-furdalással küszködő pedagógusok és hitoktató lelkészek ilyen helyzetben próbálnak meg valamit tenni, vagy legalább kitartani, mert tudják, hogy valójában nem a gyerekek a hibásak, ők nem ezt érdemlik. Az órákat meg kell tartani, és meg is kell élni valamiből. „Szép számmal vannak közöttük igazi hősök is” – mondja a lelkész.
Amikor első vidéken töltött hitoktatói élményeiről kérdezzük, így felel:
„Először azzal kellett szembesülnöm, amikor falura kerültem, hogy gyerekek jó része nem tud olvasni, ezt a mostani PISA jelentés is megerősíti. Persze odarakosgatják a betűket-szavakat egymás után, de fogalmuk sincs, hogy mit jelentenek. Mint anno a kódexmásoló szerzetesek némelyike: írni nem tud, csak másolja betűket. A gyerek olvasni nem tud, csak mondja a szavakat. Hogyan próbálsz meg Isten igéjéről beszélni, azt tanítani, ha el se tudják olvasni? Beszélgetni is nagyon nehéz. Sokszor úgy érzem, hogy csak azt várják, mondjam el amit akarok, aztán hadd menjünk haza.
És az sem igaz, hogy ha a diákok szeretik az oktatót, akkor rendesek az óráján. A gyerekek simán beszólnak neked, és rendszeresek az olyan helyzetek, amiket nem tudsz megoldani. Volt, hogy két tízéves fiú verekedett az órámon. Beszóltak, egymásnak estek és a földön hemperegve püfölték egymást. Öt perccel azután, hogy befejezték, véletlenül leejtettem egy ceruzát, és az egyik verekedő srác azonnal ugrott érte, nehogy már nekem kelljen lehajolni… Tudom, hogy szeretnek és ezt ki is fejezik, mégis gyakran nem ismernek más formát a dolgok elintézésére, mint az agressziót.”
Van az a pont
Arra a kérdésre, hogy mit gondol a hittanórai pofozkodásról, így válaszol: „ha őszintén magamba nézek, van az pont, amikor az ember legszívesebben megütné a gyereket. Nem azért mert maga is agresszívvá vált, hanem azért mert a tehetetlenségnek abban a pillanatában azt gondolja, hogy talán az lenne egyetlen közlési forma, amit megértenek. A kiabálás nem hat, kiküldeni nem lehet a gyereket az óráról, mert a törvény nem engedi. Ettől függetlenül vitán felül áll, ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem ütünk meg egy gyereket soha. Erre nincs mentség, ez durva hiba volt és nagyon romboló az egyházra nézve. Bár döbbenetesek a körülmények, amik között szolgálnunk kell, és ez sok mindent kihoz az emberből – rosszat is, jót is –, de ezt nem lehet megtenni. Más megoldást kell találni, bár én sem tudom, mi lehetne az. Csak reménykedem abban, hogy az elvetett magok, a valóban odaadó lelkészek, papok igyekezete nem hiábavaló és valami szárba szökkenhet abból, amit tovább próbálunk adni” – mondja a lelkész, aki egykori katolikus kollégájával kapcsolatos kérdéseinkre személyes érintettsége miatt nem kívánt válaszolni.
Author: KMH Vendégszerzők
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:59 de.
Leírás szinten teljesen korrekt. De a mese csak az okokkal és a rövidebb és hosszabb távú célokkal együtt kerek. A tanárok lehetőségeinek elvétele amelyekkel viselkedésformákat protekcionalizálhatnának és diszkriminálhatnának, az a Gresham törvény kíméletlen alkalmazása az oktatás ellehetetlenítésére. Vannak esetek amikor a fizikai agresszió több jót csinál, mint bajt.
12:14 du.
Azt hittem Trumppal a polkorrekt megfogalmazásnak befellegzett. A tájékozatlanoknak elmondom, hogy a cikkben cigány gyerekekről van szó. Ők elverik a tanárt, ha nem bírnak el vele, akkor a szülőt ráuszítva elveretik azzal. Hazugság a szegénység is, mint válasz mindenre, ugyanis háromszori ingyenes étkezés, ingyen tankönyv, ingyen utazás jár a „rosszcsontoknak”.
A szüleim a Horthy-korban mezítláb jártak iskolába, egy teremben oktatták a 10-14 éveseket a tanyasi iskolában, a tanárnak becsülete, tekintélye és nádpálcája volt.
Ezeknek a mai nebulóknak fogalmuk sincs a szegénységről, ahogy a sajnáltató cikket megíró „névnélkülinek” sem. A lusta és az élősködő, követelődző életmód nem egyenlő vele.
12:48 du.
A szegénység egyáltalán nem hazugság.
Javaslom a http://nyomorszeleblog.hvg.hu/ olvasgatását.
2:30 du.
A tanárok mindig pofoztak Magyarországon, ez a szokás. Semmi új abban nincs. Más, a tanuló valószinű „nem vérzett” csak az orra kezdett el vérezni. Ma már nem dívat külföldön a tanári tetlegesség, sőt a szűlők fel is jelentenék azonnal a tanárt.
Viszont, elhiszem, magyar vidékeken ez még előfordul, hiszen a tanárt is igy nevelték anno..
2:36 du.
Mégegy, ha a tanyáról nem küldik a gyereket iskolába, hogyan tanuljon meg olvasni? Ez nem a szegénységen múlik. Erdélyben jártam és láttam ott milyen fontos az olvasás, írás nekik. Miért nincs ez Magyarországon is?
2:40 du.
A statisztikát az a 700 éve önszántából integrálhatatlan 1500000-ra szaporodott távol keleti bevándorló nyomja le, akiket a csúnya Kádár János bácsi a rájuk is alkalmazott munkakönyvvel és közveszélyes munkakerülés nevű antiliberális irányelvekkel már majdnem sikerült humánusan integrálni, sajnos a rendszerváltás nevű kívülről sunyin irányított liberális szélhámosság ezt a bíztató folyamatot dúrván a visszájára fordította! A másik, statisztikát talán még jobban lerontó tényező az a fidesz testvérpárja által busás jövedelmekkel és pozitiv diszkiminativ kiváltságokkal ide édesgetett 500000-600000 honfoglaló, akik bennünket akarnak integrálni, mert szerintük minket csak ök tudnak a szarból kihúzni, meg is kérik az árát tisztességesen, naná hogy a mi jövedelmünk rovására! Gyuri10 valamikor megjegyezte, hogy aki Magyaroszágra vándorol Izraelből, az megveszekedett mesüge, úgy látszik mégsem, mert vagy nem igazi zsidó, vagy munkát utáló haszonleső vagy előretolt, bármikor átöltöző katona, akiket Orbán kerítéssel véd a muszlim katonák szemtelenkedéseitől. Van-e normális magyar akiben ez az eshetőség még nem merült fel?
2:47 du.
Mielőtt bárki reklamálna, hogy miért engedtük át Örök Tamás kommentjét a szűrőn: azért, mert akadnak olyan olvasók, akiknek talán kell egy kis emlékeztető arról, hogy milyen indulatok és gyűlölet létezik a felszín alatt a magyar jobboldalon…és hogy azért elég népszerű volt az a bizonyos Kádár rendszer az „antikommunista” jobboldali körökben is.
2:59 du.
Annak örülök, hogy az evangélikus lelkész teljes mértékben megerősíti a mondanivalómat, amit a Lázár … ómagyar gyermek topikban és a PISA topikban írtam, annak nem örülök, hogy tényleg olyan sz.r a helyzet, ahogy én is látom.
1. A hitoktatók nincsenek fölkészítve a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására.
2. Az alapfokú képességeket kellene fejleszteni az első négy osztályban, majd utána ráérnek okostáblákkal meg digitális kütyükkel villogni az iskolák.
Remélem elgondolkodnak azok is, akik állandóan engem piszkolnak meg aláznak, hogy a pesti belvárosból talán nem látszik olyan jól az ország helyzete, és nem kéne leu.atni azt, aki vidékről ír!
3:22 du.
Azt mondja a Figyelő, hogy „A tanárok mindig pofoztak Magyarországon, ez a szokás.” Ez így igaz.
Én pedig azt mondom, hogy Magyarországon nem csak a tanárokk pofozkodnak, hanem elsősorban a hatalmasok, nem beszélve magáról a Figyelőről, aki idejár, és szavakkal pofozza mind azokat akik nem esnek hasra Orbán Viktor nevelési módszereitől. (Velem szemben csak azon siránkozik, hogy miért nem lehet már ilyen fajtákat mint engem, egyszerűemn lelőni. De ezt most hagyjuk….)
Magyarország egyik legnagyobb tragédiája, és ez generációkon át fog hatni erre a népre az, hogy a felcsúti bugris, (aki saját bevallássa szerint nem kapott semmiféle „kulturált” neveltetést akár szüleitől, akár a magyar közoktatástól) az EU által nyújtott milliárdokat nem nép-nevelésre, közoktatásra, hanem foci-stadionokra, és saját haverjainak hízlalására kente el. Ezt a pénzt már nem lehet vissza hozni. Ez a pénz amit kiszivattyúzott, ki lopott az Orbán rendszer a magyarok zsebéből – elsősorban a fiatalok és a szegények zsebéből – nem fog vissza magától visszarepülni oda. A Mészáros Lőrincek nem a vidéki iskolákba, nem a cigányok, vagy a szegények felzárkóztatásába, a hátrányos helyzetűek oktatásába fektetik a pénzt, hanem a karib szigetekbe, luxus jachtokba, az adrián.
A katolikus egyház pedig, ahelyett hogy felemelné a szavát ez ellen, vagy pofonokat oszt vagy áldását adja mind erre.
Tragédia mit művel ez a rablóbanda a szeretet és összefogás nevében a magyar emberek tömegeivel. Csodálkozik valaki is, hogy a több mint ezeréves magyar történelem során, a legnagyobb önkéntes kivándorlás azóta ment le, hogy Orbán a hatalomba került ??
3:32 du.
@ Figyelő
„Erdélyben jártam és láttam ott milyen fontos az olvasás, írás nekik. Miért nincs ez Magyarországon is?”
Azért mert Erdély Romániában van, ott nem Orbán Viktor a miniszterelnök. Ha ő lenne ott a „király” ott is pofoznák a gyerekeket, meg a szegényeket, és úgy lopnák az EU pénzét a a dolgozók és a szegények elől mint Magyarországon.
3:37 du.
@ lámpa
„Remélem elgondolkodnak azok is, akik állandóan engem piszkolnak meg aláznak.”
Kösz, hogy szóltál. Elgondolkodtam. 🙂
3:39 du.
Christopher Adam
2016 december 13
2:47 du.
Kedves Christopher Adam, soha nem voltam jobboldali, mert Kádár János sokak által ma már lenézett és még most is időtálló egyes kiválogatott baloldalisága sokkal szimpatikusabb még mindig számomra, mint a mostani MSZMP selejtből átvedlett baloldal és a fideszhez dörgölőző áljobboldal. Én még határozottam emlékszem arra, amikor az MSZMP még szeliden elrendelt kommunista szombatokon a jóságos palesztinoknak gyűjtött támogatást, ma ugyanezek a szélmalom harcosok egy M betü hiányával átreformálva köpnek az akkori dokumentumokkal bizonyítható nézeteikre. Most nem a palesztinokat akarom dicsérni, mert az akkori támogatás a Szovjetunió által ránk parancolt diktátum volt és rájöttünk az átbaszásra, a ruszkik is.
3:42 du.
Figyelő
2016 december 13
2:36 du.
Itt a mélyszegénységben élőkről van szó, akik között sok a roma család. Sajnos van az az anyagi helyzet, amikor a szülők elfásulnak, és nem küldik iskolába a gyereket, nem látják a tanulás értelmét, és ez nem etnikai sajátosság.
A pofonhoz: bárkivel előfordulhat, de manapság nem ez a jellemző. Itt egy durván viselkedő kamaszról van szó a cikkben. Egyik rokonom kezdőként hasonló iskolában tanított, és nem mert vécére menni, mert poénból utánalopakodtak a nyolcadikosok, és egy régi, nem épp pehelykönnyű kolleganőnek kellett közbeavatkozni, szégyen, nem szégyen.
Ez egy társadalmi probléma, hogy vannak, akik természetesnek veszik, hogy a tanárnak be lehet szólni durván, és ha nem tetszik valami, akkor beküldi a szülőt, hogy tegyen rendet, vagy a család megvárja az iskola előtt … Erre komoly társadalmi összefogás kéne, de nem az hogy odanyomjuk a papoknak az iskolát, aztán boldoguljanak, ahogy tudnak. Megjegyzem a ballib érában se érdekelte a minisztériumot, hogy a tanárok panaszkodnak, le volt mindig tudva azzal, hogy a magyarok rasszisták …
3:46 du.
Christopher Adam
2016 december 13
2:47 du.
Chris, tegyük azt is hozzá, hogy a cigányellenesség nem jobber sajátosság, bőven van belőlük a ballib pártokban is!
Különben meg Kanada is hazaküldött sok állítólagos politikai menekültet, és volt, hogy roma nőt nem engedtek föl kanadai gépre, mert nem volt meghívója!
4:39 du.
Göllner András
2016 december 13
3:22 du.
Azt
Göllner úr, látom megint van témája: engem lehet szapullni.
Pl. ez a mondata igen tanulságos:
„Én pedig azt mondom, hogy Magyarországon nem csak a tanárokk pofozkodnak, hanem elsősorban a hatalmasok, nem beszélve magáról a Figyelőről, aki idejár, és szavakkal pofozza mind azokat akik nem esnek hasra Orbán Viktor nevelési módszereitől. (Velem szemben csak azon siránkozik, hogy miért nem lehet már ilyen fajtákat mint engem, egyszerűemn lelőni. De ezt most hagyjuk….)
4:48 du.
Göllner András
2016 december 13
3:22 du.
És melyik párt is emeli föl a szavát, az EU-s oktatási pénzek furcsa elköltése ellen? (LMP)
Itt én már sokszor fölhívtam a figyelmet az Öveges labor ügyre, de egy háborgó ballib olvtársnak se lépte át az ingerküszöbét …
4:49 du.
Mikor akartam én magát lelőni, vagy bárki mást a jelenlévők közül?
Azért, mert Kálmánra ezt mertem írni,hogy „le kéne lőni” hiszen olyan aljas, hogy a beszélő társát sem hagyja beszélni, mert az mást mond, mint amit ő szeretne?!
Csak puszta rosszindulat, ha a fentieket szószerint veszi, hiszen ezt a kifejezést gyakran és sokszor alkalmazzák.
Orbán Viktorral meg hagyjon békén, most és utoljára.
Soha nem emlitettem , soha nem ISMERTEM, vagy álltam ki érte.
Én magát nem piszkálom éllandóan, ez rágalom. Ha itt a beírásomat látja, maga belém köt és arra válaszolok. Persze, nem boldogan.
Akkor ki piszkál kit?
7:14 du.
@ Figyelő
Nekem is nagyon tanulságos volt amikor azt találta mondani egyik kedves hozzászólásában, hogy milyen kár, hogy ma már nem lehet lelőni olyan hazaárulókat, mint szerénységemet. Nekem még működik a memóriám, asszonyom.
7:25 du.
@ Hazai lámpa
Kérem, ne hülyéskedjen.
Az Együtt, a DK, az MSZP és igen, az LMP is, és hadd ne beszéljek a markánsabb baloldali szervezetekről – többször felemelték a szavukat az EU pénzek lenyúlása ellen, és kifejezetten az oktatás és egészségügy elhanyagolása, a szegények és elesettek kizsákmányolása ellen. Nem az a baj, hogy fel emelték a szavukat, hanem az, hogy ez ellen a szervezett Fidesz/KDNP fosztogatás ellen, képtelen bárki bármit is tenni Magyarországon.
7:27 du.
Göllner András
2016 december 13
3:22 du.
„az EU által nyújtott milliárdokat”
Az kimaradt, hogy a közmunkásoknak a juttatást megemelték 23 ezerről 47 ezerre! Egy pesti vagy kanadai lehet, hogy nem hiszi el, de sok mélyszegénységben élőnek ez olyan volt, mintha minden hónapban Karácsony lenne!
A cigányság kire fog szavazni ezek után, aki 23 ezret ígér (segély) vagy a 47 ezret ígérőnek? Az is kimaradt, hogy a Farkas Flórián és hű tanítványai által vezetett roma önkormányzati rendszer már az elmúlt 20 évben kialakult. A tájékozatlan roma persze hogy arra szavaz, akire a vezetői rámutatnak, ez olyan világos, mint a kétszer kettő.
7:32 du.
Göllner András
2016 december 13
3:22 du.
„a több mint ezeréves magyar történelem során, a legnagyobb önkéntes kivándorlás”
Én úgy tudom, hogy az volt, mikor „kitántorgott másfélmillió emberünk”, a dualizmus kori nagytőke és nagybirtok uralma miatt, és mert a filoxéra elpusztította a tokaji borvidéket.
Közmunka se volt akkoriban, mert a nagy folyószabályozások már befejeződtek, nem kellettek a kubikosok.
7:36 du.
Göllner András
2016 december 13
3:22 du.
Figyelőt most tényleg kár volt ebbe belekeverni, mert bizonyíték van rá, hogy nem elnyomással nevelte a gyerekeit.
A Lázár, vess keresztet ómagyar gyermek c. topikban olvasható, amit a gyermekei vallási neveléséről ír.
7:43 du.
Göllner András
2016 december 13
7:25 du.
Tényeket, Göllner úr!
Hadházy Ákoson kívül kinek van a kezében táblázat, városra és cégekre lebontva? Például az egyik oktatási továbbképző központ, nálunk is van a megyeszékhelyen, 25 milliót költött hóeltakarításra olyan évben, mikor nem esett hó.
Ennek kéne éjjel-nappal az „ellenzéki” médiából ömleni, nem a Mészáros jachtjának, ami valahol a tengeren van. Az iskolák viszont minden nagyobb helyiségben ott vannak.
10:31 du.
@Figyelő – magyarországi általános és középiskolai élményeim között egyetlenegy pofonra vagy más milyen fizikai bántalmazásra nem emlékszem mert nem volt. Igaz, hogy legtöbb tanítóm és tanárom pedagógus volt, ezért még mint gyereknek is könnyű volt látni és érezni melyik utálta az állását.
@Göllner András – „…Nem az a baj, hogy felemelték a szavukat, hanem az, hogy ez ellen a szervezett Fidesz/KDNP fosztogatás ellen, képtelen bárki bármit is tenni Magyarországon.” Induljunk el abból, hogy lehetetlen nincsen. Miért tűnik úgy, hogy a jelenlegi állapotokon változtatni lehetetlen? Magyarország egy hősre vár talán?
4:11 de.
Csak hogy tudjuk miről van szó. Az egyik TV csatornán a hittanórát tartó pap – ha nem is közvetlenül – részletesebben is elmondta mi vezetett a tettlegességhez:
A h.órán éppen valamilyen ünnepi rendezvényről volt szó, aminek kapcsán az egyik kislány megkérdezte, hogy milyen ruhában kell menni. Erre szólt közbe a 15 éves (túlkoros) fiú, hogy „Abban, amiben baszni szoktatok járni!” A pap erre kiküldte (volna) a fiút az osztályteremből, de az a többszöri felszólítás ellenére sem engedelmeskedett. Ekkor a pap megragadta a fiú ruháját és kituszkolta a teremből. A folyosón a fiú tovább folytatta a pap provokálását azzal, hogy „- Mi van te csicska?” Nos, ezután kapta a pofont.
5:58 de.
Lassan megértem a liberális demokrácia lényegét: a lekevert pofon a szemtelenkedő cigánygyereknek ill. az eltávolitott egymondatos tanár kapcsán. (Amikor a diáklány a jövendő(?) küreteinek el-nem-ismeréseit félti….). BORZALOM !!!
6:02 de.
Ami pedig a magyar „vidéki” nyomort illeti: Látogassunk el egyszer a houstoni néger slum-ba….! Meg ott egy iskola-buszos iskolába… (Igaz, tizenöt éves állapotokat ismerek)
7:18 de.
1. „…kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” – József Attila idézet a Hazám c.versből. J.A. 1905 és 1937 között élt, nem annyira a Monarchiában.
Az idézet előtti sorok fontosabbak: „Sok urunk nem volt rest, sem kába, birtokát óvni ellenünk….”
Ezt a bugriskapitalizmust engedte szabadjára ez a kormány – ez a bűne.
És megint HL.:”… a közmunkáért a juttatást megemelték…”
Most tekintsünk el az „apró” ténytől, hogy nem megemelték, hanem csökkentették: 60 valahány ezerről, ami a minimálbér nettója volt. Ne keverjük a fogalmakat! A „juttatás” a rászorulónak jár, munkáért pedig – akár közcélú, akár másmilyen – MUNKABÉR jár. Ezt csökkentették a hivatalos minimálbérről, megalkotva a „közmunkás minimálbér” aljas fogalmát. Ezt persze a legjobban a dolgozók szívták meg de még mindig nem jöttek rá.
Ami Hadházy Ákos elismerésre méltó munkáját illeti – kevés. Nem őmiatta – ő megteszi, ami telik tőle. De az ilyen „hó nélküli hókotrásról” semmilyen kormánymédiában nem esik szó, az a tömeg, amelyikről itt szó van, nem is hall ilyesmiről. Minden eszközzel irtják a bugrisok bármiféle ellenőrzés lehetőségét, ha másképp nem megy, beszántással – mint a Népszabadság esetében. Miközben a közrabszolgálati médiára évente 80 milliárd forintot ad mindannyiunk pénzéből a kormány. (Plusz az állami hirdetések „terelése”.)
Még mielőtt Figyelő felhándálná, hogy miért fizetne a kormány kritikus hangokat, felhívom éber figyelmét: a közpénz nem a kormány pénze, hanem mindannyiunké, ezért nem költheti, amire akarja.
Ami meg szerencsétlen papot illeti: a konfliktusból is látszik: halványsárga fogalma nincs a való életről. Csak büntetni tud, meg a keresztet (egyebet) hányni. Pedig ez az eset alkalmat adott volna arra, hogy valamelyest képet kapjon arról, miért éppen a nemi érintkezés az „ünnepi” alkalom a gyerekeknek: Esetleg még arról is beszélhetett volna, hogy ha fiú létére ennyire lenézendőnek tartja az aktus másik tagját, maga miért vesz részt ebben?
Az üt, aki tehetetlen, gyáva, vagy ostoba. Vagy mindhárom.
10:05 de.
Christopher Adam
2016 december 13
2:47 du.
Véleményem szerint Ö.T. nem írt semmi óborzasztót amiért esetleg ki kellet volna szűrni. Vannak a baloldalon szép számmal olyanok akik már régen túl lépték a jó ízlés határát és szinte soha nincsenek kiszűrve.
jani
2016 december 14
4:11 de.
Igen, a lényeg mindig lemarad. Bizonyára senki se gondolta komolyan, hogy egy pap vagy tanár csak úgy pofozkodik mert éppen ahhoz van kedve. Nem pártolom a fizikai tettlegességet de sajnos néha elkerülhetetlen, hogy az ilyen mocskospofájú kölköket helyre tegyék. A mai „liberalizmus” óriási károkat okoz a társadalomban és nem lesz jó vége…dehát a II. VH is így kezdődött.
12:27 du.
A témához : valóban vannak olyan kistérségek, ahol emberek szegényes körülmények között élnek, ami nem hasonlítható az 50-100 évvel ezelőtti szegénységhez. A legnagyobb problémát az ilyen körülmények között élő gyerekeknél a rendszeres étkezés okozza, de ezt részben az iskolákban megkapják.
Azt ki kell mondani, hogy elsősorban cigány gyerekekről van szó.
Más lakossági összetételű településeken és falvakban megfigyelhető, hogy az iskolák kezdenek spontán szegregálódni: a nem cigány szülők átíratják gyerekeiket olyan szomszédos faluba, vagy kisvárosba, ahol nincs, vagy nagyon kevés a cigánygyerek tanuló. Nem egy helyen az önkormányzat iskolabuszt üzemeltet a „fehér” lurkók szállítására.
A magyarországi cigányság azonban nem egységesen azonos, nem homogén, ezért az életkörülményeik se azonosak. Sok törzsük élt és él ma is szerte az országban. Mára annyi a közös bennük, hogy beszélnek magyarul, de egymással már nem biztos, hogy bírnak beszélni a saját nyelvezetükön. Más a khelderasik (üstfoltozók törzse) nyelvjárása, és más a colariké (kereskedők). Eltér az életvitelük is, az utóbbiak a módosak közé tartoznak, akik lenézik a szegény, más törzsbeli cigány társaikat. A zenész-énekes társaságot nem is említve, lásd Kis-Grófo és társait.
Azok a törzsi cigány-családok szegényedtek el a legjobban, akiknek a technikai fejlődés miatt már nincs szükség a munkájukra. Ilyenek az üstfoltozóké is, ma már senki nem foltoztatja be a fazekát, vagy a vájdlingját. Így jártak a lingurarik is, a fakanálkészítők. És ki használ ma már vesszőből font kosarakat?
Mint az a leírtakból kitetszik, a magyarországi cigányság nem egységes, és a helyeztük sem egységes. A 2011-es népszámláláskor (KSH adat) 316 ezren vallották magukat cigánynak, ám a becslés szerinti számuk ennek a duplája. A 10 év alatti cigánygyerekek száma 67 ezer volt, és ennyi a 10-19 éves korosztályé is.
Elviekben nem okozhatna nagy gondot a kimondottan szegény cigánygyerekek istápolása, de gyakorlatában mégsem könnyű: elsősorban a cigány dadák-óvónők és tanítók hiányában.
12:57 du.
@ találom
Jó volt ez a futam
1:04 du.
@ jani
Melyik szemed sír és melyik nevet ? Lassan már az egész ország így fog működni – de felcsúton járni fog a kis vonat, a stadionok tömve lesznek, és az Orbán család hol a Fehér Házban, hol a Putyin gatyájában fog járni, Mészáros Lőrincel, lenn az Adrián. Gyertek testvéreim a Turulba, ezt akartátok.
1:08 du.
@ Vezér Ági
„Magyarország egy hősre vár talán?”
Nem. Magyarország egy vonatra vár.
1:16 du.
@ Hazai Lámpa
„Tényeket, Göllner úr!”
Tessék. A Fidesz szétlopja az Európai adófizetők pénzét, nem a közoktatás fejlesztésére, a fiataljaink művelésére, nem a dolgozó emberek, az elesettek életének javítására, hanem foci stadionokra, és az Orbán család, illetve, a család haverjainak hizlalására használja.
2:05 du.
Nos, sok cigány szakma szűnt meg, ezzel munka nélkül maradtak az apáról-fiúra öröklődő törzsek cigányai.
Itt van például a klopotarik törzse, ők a rézművesek (xarkomarik) egyik csoportját alkották, a csengőöntőéket. Öntéssel készítettek csengőt, fokost, juhászkampót, pipaszurkálót, dohánylevélfűzőt. Írni-olvasni ugyan nem tudtak, de az öntéshez nagyon értettek. Rézzel dolgoztak, amihez ötvöztek ezüstöt, alumíniumot, cint.
A klidykarik kovácsok voltak. Kezdetben fegyvert kovácsoltak, hadiszereket gyártanak, puskaművesek. A 19-20 századra marad nekik a lópatkó készítése, szögek, szegfúró vagy cigányfúró készítése, lovaskocsik részeinek vasalása.
A balajarik teknővájók voltak, de készítettek itatókat is. A teknőt nyárfából készítették, az itatókat keményfából.
A lipitorik voltak a vályogvetők. A magyar falvak nagy többségében lelhetők fel még ma is vályogházak. Magam is láttam olyan vályog parasztházat, aminek az oromzatán az 1908-as évszám díszeleg.
A lovarik lókupeckedéssel foglalkoztak. Ma munkanélküliek.
És ma nincsenek már medvetáncoltató (ursari) cigányok éppúgy, mint ahogyan seprűkészítő cigányok sem.
Mint az látható, nem egységes a magyar cigányság, de ismerik a felmenőiket, és tudják kik voltak és mivel foglalkoztak, és ahogyan lenézi az alatta rangsorban élő cigánytársait a zenész-énekes, ugyanúgy lenézi a kereskedő.
2:11 du.
Drizari, helyesen írtad a bejegyzésedet, azonban engem bánt, hogy a „fehér lurkók” nem tanulhatnak szülőfalujuk iskolájában, távolabbra kell járniuk, ha nem akarnak lesüllyedni. Az ő jogaikért ki áll ki? A liberálisok kettős mércéje őket nem méri.
2:53 du.
Charlie, a „fehér lurkók” szülei így döntöttek, a srácok se bánják, hogy máshol tanulnak. Ott nagyobbak a követelmények, a tanárok is felkészültebbek. Vagyis elitebb iskolába járnak.
3:52 du.
VÉGIGOLVASTAM
BECSÜLETESEN
SOK MARHASÁGOT OLVASTAM, S SOK VALÓSÁGOT IS.
anyomorról:
mint pályázati tanácsadó jártam az országot s láttam, miként „élnek” a népek ebben a kis kurvaországban.
csak egy példa, lekövethető, saját szeműleg megtekinthető!
siófoknál egy balost venni, s elindulni dombóvár felé.
cirka 15-20 km után a legsötétebb afrikai nyomor egy vidámpark ahhoz képest, amit mi találunk itt európa közepén.
jelen pillanatban nem dolgozom szakmámban,mert fizikális undor fog el a
.
BOLSEVIK-FASISZTA-FÉLFEUDÁLIS-JOBBÁGYSÁG=FIDESZ-FIDESZÁLLATOK-BANDA
.
minden tagjától, szimpatizánsától, szekértolójától, bármiféle megjelenési formájától.
cigányokról:
igen, sok a gond velük, nem akarnak asszimilálódni, lopnak, csalnak, hazudnak.
a csuti geci is ezt teszi.
.
DE
.
a magyarok közt is van rengeteg rongy ember.
a cigányok sorsa, lehetőségei nagy mértékben függenek az uniós forrásoktól, azok felhasználásától.
nézzük az íreket!
ők az uniós pénzeket nem ellopták, hanem arra fordították, amire kell, s az országuk jelenleg az egyik legvonzóbb célpont az unión belül.
rengeteg céget alapítottak ott, vagy leányvállalatot hoztak létre a multik.
a,ennyiben nálunk is megfelelő módon használnák fel az uniós pénzeket, a honi cigányságot is sokkal jobb esélyekkel tudnánk integrálni.
a papokról, az egyházról:
szerintem a vallás teljes mértékben magánügy
a papokat a híveik tartsák el, ne az állam az én adómból.
az egyházak tarthatnak fent egyházi iskolákat,
.
DE
.
abba nem lehet kötelezően beterelni a gyermekeket.
aki tényleg oda akar járni, az menjen oda.
amúgy irányadónak tartom
Jaroslav Hasek. Svejk című művét az egyház tekintetében!!
aki olvasta tudja mire gondolok, aki nem, az meg ne pofázzon arról, amit nem ismer, OK?
a cigánysággal kapcsolatban még idézet egy hozzászólásból innen:
.
https://kolozsvaros.com/2016/12/13/ezert-tenyleg-erdemes-volt-rahel-onagysagat-svajcban-tanittatni/
.
„arról nem is beszélve, hogy ezek a mocsadék patkány állatok miránk, mint jobbágyokra tekintenek, akik csak arra valók, hogy nekik dolgozzanak.
sajnos itt analógiát vélek felfedezni a cigányság szóhasználata, és gondolkodása, illetve a csuti geci VALÓDI eredete között.
ugyanis a cigány a cigány szóra rasszizmust kiállt, mert ő ugyi roma, azaz „ember”, míg a magyarokat egyszerűen csak „paraszt”-nak hívja, akik csak azért vannak, hogy az „ember”, a roma elvegye tőlük amijük van.
ezek alapján – a vér nem válik vízzé! – a csuti tényleg cigány,
.
DE
.
egy dolog abszolúte biztos, hogy
.
NEM EMBER!”
4:21 du.
Charlie ebben igazad van!
4:57 du.
Charlie! Beszélsz össze-vissza. Azt szeretnéd, hogy a falusi gyerekek 6-14 éves korukban egy osztályban tanuljanak? Hogy ne lássanak se nyelvi, se másmilyen labort? Ne tanulhassanak idegen nyelveket? Hogy ne lássák, mi van a falujuk határán kívül? A falusinak elég, ha annyit tud: ha esik az eső álljon az eresz alá? Az a gyerek érje be annyival, amennyi az apjának jutott?
Kikérem magamnak, hogy tönkre akarjátok tenni a nemzet jó részét.
5:10 du.
talalom
Abban egyetértünk, hogy a közmunkások bére döbbenetesen alacsony.
Azt viszont nem látom alátámasztva, hogy szerinted „a pap nem ismeri az életet”. Honnan veszed? A betegekhez járó, gyóntatásokat végző katolikus papok az emberek legbizalmasabb gondolatairól is jól informáltak.
Szakmailag a fizikai büntetések teljes elvetése is vitatható. Mindig az eredmény minősít. Ott pedig képmutatást látok, ahol a gyerekek neveléséből finomkodva kizárják az erőszakot, miközben a felnőtt embereket gumibottal, könnygázzal és gumilövedékekkel „nevelik” (2006. Gyurcsány).
5:13 du.
talalom
„Az üt, aki tehetetlen, gyáva, vagy ostoba. Vagy mindhárom.”
Jól hangzik, de akkor miért szeretjük és tartjuk hősnek Bud Spencert (Piedone)?
5:56 du.
jani
2016 december 14
5:13 du.
Azért, Janim, mert mesealak.
9:25 du.
Drizari
2016 december 14
2:05 du.
Igaz amit írtál de nem csak a cigány szakmák szűntek meg hanem sok más is azóta, avval a különbséggel, hogy a többi továbbfejlődött és lettek új szakmák is. A mély igénytelenséget a cigányok nagy része választotta és nem a gádzsók meg a parasztok hibásak érte. A sok pénz amit rájuk herdáltak pont az ellenkezőjét tette velük mert még lejeb süllyedtek. Ezek csak sima tények.
10:11 du.
talalom
2016 december 14
7:18 de.
Melyik rendszerváltozás utáni kormány tett valamit a vadkapitalizmus ellen?
A közmunkás bérszínvonalat magyarázd el azoknak, akik előtte 23 ezres segélyből+ családiból éltek! Majd számolj be nekünk a tapasztalataidról, nagyon kíváncsiak lennénk rá! Fönt a lelkész mondja, hogy aszerint választanak többen is iskolát, hogy hol van több sulikaja.
10:17 du.
Drizari
2016 december 14
2:05 du.
Megszűntek az ózdi gyárak meg a nagy budapesti építkezések, bányák a rendszerváltás után, és nem létesültek helyettük új munkahelyek. Oda elég volt a hat-nyolc osztály általános is.
Pl. a mecseki uránbánya megnyitásáról írtak egy időben. Egy volt roma munkás azt nyilatkozta, hogy abból építette a házát, és nem félne visszamenni dolgozni, szerinte „a sugárzás mindenkire másképp hatott.”
10:43 du.
@ jani
„A katolikus papok az emberek legbizalmasabb gondolatairól is jól informáltak.”
Ez így van, jankó, és izgalmukat a katolikus papok gyakran ártatlan, hiszékeny kisfiúkon vezetik le. Szerintem a szűz Mária erről mindent tud, mert Ő mindent lát, csak nem szeret erről a nyilvánosság előtt beszélni, mert szeplőtelen. Én azért merek róla beszélni, mert szeplős vagyok. Érted, Jani ?
10:50 du.
talalom
2016 december 14
7:18 de.
„Ami Hadházy Ákos elismerésre méltó munkáját … semmilyen kormánymédiában nem esik szó,”
Az a baj, hogy az ellenzékiben is alig. Illetve Mészárosról az lenne érdekes, ha bebizonyítanák, amit a parlamentben megkérdeztek, hogy stróman-e? Amíg csak azt mutogatják, hogy egy sikeres építési vállalkozó, aki OV barátja, az szimpla ellenszenvet szül az emberek körében.
„Ami meg szerencsétlen papot illeti: … csak büntetni tud”
Szerintem az átlag pedagógus is. Speciálisan képzett tanárok kellenének a halmozottan hátrányos diákokhoz.
10:51 du.
@ abramovics
„Végigjártam az országot, és láttam, miként “élnek” a népek ebben a kis kurvaországban.”
Lementél kutyába is ? Ott mi a helyzet ? Azt mesélik egyesek, hogy ott meg mindenkinek tele a töke.
11:09 du.
A másik véglet, mert van ez is. Időben a legrövidebbet választottam, ami hiányzik, az az asszonytánc. Hasonló felvételekkel tele a net, asszonytáncnál koronába tűzve a 20 ezresek. Ebben esküvő a bazilikában és nászéjszaka a Kempinskiben:
4:11 de.
Dizanteri!
Elmondta, hogy mi a helyzet a cigány „törzsekkel”. Ecsetelje mán, lesszives, hogy oszt mi a helyzet a magyar törzsekkel ?
.
4:44 de.
StracHilda!
Méghogy a II. Világháború is így kezdőtt… Na nemá…!
Az úgy kezdődött, hogy egy csöppet sem liberális – sőt!!! – mozgalom egy állítólagos kultúrnépet rávett a más népek országainak, vagyonának, sőt az egész világnak és nem utolsó sorban más, általa alantasnak, untermenschnnek minősített népek és vallású emberek életének a művi elvételére. Ez a disznófejű „mozgalom” 🙁 az áldatlan, gyilkos ösztönének a kiéléséhez igénybe vette a nagytőke és lejárt idejű, levitézlett arisztokrácia anyagi és eszmei segítségét is, bár utóbbi kezdetben ettől még látszólag húzódozott… Így aztán úgy tűnt, hogy a háború okai egy nemzeten belül máris adottak lettek…
Az se véletlen, hogy szinte analóg mód, már azt évtizedekkel megelőzően Horthymagyarország hasonló rosszpéldával járt a saját, nagy nyugati szövetséges példaképe előtt… A rosszpélda ragadós.
.
4:52 de.
Jani!
Aki kezet emel Isten teremtményére, annak >a sajátjáról megformált arcára< az Őt üti…
Egy katolikus papnak ezt tudnia kéne…
.
4:53 de.
Vagy nem így van?
4:58 de.
Próbálok mindenre röviden.
1. „Egyik kormány sem tett semmit a vadkapitalizmus ellen”. A kormány önmagában nem mindenható, csak körülményeket alakít. Vadkapitalizmus ellen: a Munka Törvénykönyvében voltak lehetőségei a többieknek. Amíg sunyin, a többiek rovására akarsz életben maradni, mindig ki fognak használni, és egyre kisebb lesz a morzsa, jobban lerágott a csont, amit az asztal alól felkapkodhatsz.
2. A bányából nem tud egyből senki pl. jó tetőáccsá válni – pedig a járatokat is ki kell támasztani. Ezért életveszély az olyan charlie féle szemforgatás, hogy „azok a jó régi, falusi iskolák”.
3. Szerencsére nem ismerem pontosan a segélyek összegét. De azt tudom, hogy 2010 előtt minden rászoruló kaphatott: 2010 után meg egy családból csak egy fő. Igen, több a közmunkás – csak épp a dolgozókat is szorítják ki közmunkába – mert olcsóbb, és az állam fizeti.
4. Nem hiszem, hogy a katolikus (vagy bármely más vallás) papok többségükben perverzek lennének. De az ostoba kötelező érintetlenség megakadályozza őket abban, hogy segítsenek – főként kiskorú híveiknek – az olyan nehéz élethelyzetek feldolgozásában, mint pl. a két nem kapcsolata. Úgy tudom, már zsinati szinten is felvetették a római katolikusoknál a témát. Az ő dolguk. De az már a mi dolgunk, hogy megakadályozzuk, hogy ezek a „nevelési elvek” kapjanak elsőbbséget a közpénzekből fenntartott iskolákban. Lássuk be: a „rend, fegyelem, engedelmesség” nem megfelelő nevelési eszköz. Ráadásul a „végeredmény” önálló munkára, gondolkodásra képtelen tömeg, amely arra sem alkalmas, hogy megértsen egy technológiai utasítást.
Igen, a legértékesebb „természeti erőforrás” az ember maga. Ha ezt kirabolod, úgy jársz, mint a halász, amelyik szonárral, robbanótöltettel, egyébbel halászik a mai jó fogás érdekében, de sose telepít kishalat. Ülhet a döglött tó partján éhesen.
Végül: Az állam azért tartja az erőszakszervezeteit (rendőrség, katonaság), hogy ne a polgárai verekedjenek lépten-nyomon össze, hanem profi erő tartsa sakkban az erőszakos kisebbséget. Tíz éve úgy kezdődött, hogy a rendőrök felgyújtották a várost, aztán nekiestek a békés polgároknak. Vagy mégsem???
Például ezzel a foglalkozhatnának az iskolákban: ha sérelem ér, miként tudod érvényre juttatni. Mire való a kényszerítés? Arra, hogy elvedd a gyengébb mobilját? Az igazságos, mert neki van, neked miért nincs? És ha jön egy nálad is erősebb?
5:47 de.
Göllner András
2016 december 14
10:51 du.
.
.
mire gondolsz bandi?
gondolsz-e egyáltalán?
valamit?
fáj valami?
mi fáj, gyere, mesélj, bandi!
te bandi!
te végigjártad ezt a kis kurvaországot faluról, falura, városról, városra?
te bandi!
bár én személyesen nem tettem tiszteletemet ennek a kis kurvaországnak minden egyes településén,
.
DE
.
megyénként, tájegységenként a két harmadában jártam.
csak, hogy legyen neked egy kis „kétharmad” az emésztésed javítása végett bandi!
te bandi! gyöjjél, s meséljél, hogyan, és miként látod te a saját tulajdonú szemeiddel ezt a kis kurvaországot, mert
.
„lássátuk szümtükhel, mik vogymuk!”
.
te bandi, te mik vogymuk, hogy a te saját tulajdonú szümtükhel mit láttál?
.
egyébiránt ha a haza érdeke úgy kívánja egy normális, felnőtt, értelmes ember „lemegy kutyába”
tudod bandi az a „lemegy kutyába” nem biztos, hogy azt jelenti, amire te bandi, te gondolol!
látod, bandi, „lementem kutyába”, hiszen ugatok, veled!
beszélnék, beszélgetnék, sőt akár eszmét is csereberélnék veled bandi,
.
DE
.
ha már a sors így akarta, hogy „lemenjek kutyába”, s együtt ugassak egy kutyával, mert a haza sorsa ezt kívánja, én megteszem!
megteszem biza!
ugatok, vonyítok a kutyákkal, ha kell, mert a kutyákkal csak kutyanyelven, ugatva, vonyítva lehet kommunikálni bandi!
érted te ezt bandi?
mert bandi okulásképpen – mintegy okuláré képpen! – még egy utolsó telefonos-internetes segítséget adok, hogy ha és amennyiben egyszer felnőssz bandi, akkor majd „megércsed” amit meg kellene értened!
íme:
„pofázni a legkönnyebb, mert azt fekve is lehet! – mondta Muszka bácsi a szabó.”
.
bandi egy bibliai idézetet nem bírok kihagyni a legeslegvégére:
„kelj fel, és járj!”
kelj fel bandi a székből-fotelből, emeld fel a zsíros seggedet, s járj körbe, avagy karikába ebben a kis kurvaországban,
.
NÉZZ!
.
LÁSS!
.
TAPASZTALJ!
.
s utána beszéljünk bandi, jó?
természetesen csak és kizárólag abban az esetben, ha addig megtanulsz beszélni bandi!
gondolj Jack Londonra!
könyvet is írt ebben a témában bandi!
olvastad, bandi?
olvassad bandi!
szervusz bandi!
.
.
ps.: nem sértegetni kívánlak bandi,
ölellek,
abramovics
6:43 de.
a bandi név, s a szódás ló összefüggést nem kellett volna kitörölni a végéről, tekintettel arra a tényre, hogy senki sem tehet a nevéről – arról szülei tehetnek, avagy mégis saját maga, mikor nick nevet választ – így az én megjegyzésem ebben a kérdésben csak mint érdekesség, s a világról alkotott kép, a látókör szélesítése jutott szerephez.
véleményem szerint semmi sértő nincs benne.
abramovics
10:09 de.
talalom
2016 december 15
4:58 de.
“azok a jó régi, falusi iskolák”.
Én már többször leírtam, hogy szerintem az alapkészségek kialakításában nagyon jók voltak a falusi iskolák, írás-olvasás-számolás, beszédgyakorlatok területre célzok.
Zsolnai József, magyar reformpedagógus leír egy szösszenetet az életrajzi kötetében. 1945 előtt mikor idősebb bátyja a tanyáról bekísérte az első nap, ugye szülők nem értek rá a gyereket hozni vinni a suliból, kiokította. „Ha szarni vagy hugyozni kell, akkor mondd azt, hogy ki kell menned szükségre!”
Gondolj bele, ha ma ezzel kell a tanárnak foglalkozni, mennyi idő marad a tananyagra? Még az értelmesebb gyerek is lebutul az elmaradottak szintjére. Ha jól tudom, megoldás lehet a kisiskola, ahol sokat foglalkoznak az alapkészségekkel, és differenciált csoportokban haladhatnak a jobbak. Vagy pl. a tanodákban ráérnek az olyanokkal foglalkozni, akikre nincs idő a suliban, és biztos van más sok jó módszer.
Az nem megoldás, amit magyar kormányok csinálnak, hogy ész nélkül kísérleteznek a gyerekekkel, akár Magyar Bálint, akár Balogh lelkész.
10:45 de.
Hogy’ mi a helyzet a „magyar” törzsekkel? A törzsfőnökök a maguk zsebeit és a kegyeltjeik zsebeit tömködik mindenféle földi jóval.
A törzsek tagjai az elfoglalt helyzetüknek megfelelő módon éldegélnek. Az öreg valamikori téesztagok, a szövőnők és kocsikísérők, az akkori alacsony keresetüknek megfelelő alacsony nyugdíjból tengetik életüket. Közéjük tartoznának az alacsony jövedelemmel bejelentett, mára aggastyánná érett beat-zenészek és énekesek, akik mélyen hallgatnak a nekik folyósított szerzői jogdíjaikról és haknijuk gázsijáról. Aztán hallgatnak azok a kisnyugdíjasok is, akiknek a tőzsdén tesznek szert külön plusz jövedelemre, meg azok is, akik megörökölték szüleik Pasaréti és belvárosi lakásait, s most elsősorban külföldi üzletembereknek adják ki havi 200-250 ezer forint plusz rezsiért.
Nem sokat hallatják a hangjukat, csak teszik le alkalmanként voksukat azok a nyugdíjasok, akik a Fekete György vetette MMA tagjai, busásan megfizetve a tagságukat. Nem panaszkodnak az MTA tagjai sem, ők is jelentős összegű havi állami támogatásban részesülnek.
Aztán van egy kisebb rétegbe tartozó nyugdíjasi kör, akik tanult szakmájuk/hivatásuk és adózott jövedelmük alapján tisztes megélhetést biztosító havi nyugdíjat kapnak. Közéjük tartoznak azok is, akik a külföldi munkavégzésük után járó nyugdíjukat forintra váltják át, és Magyarországon költik el.
Az aktívan dolgozók viszonylag népes tábora szintén tarka képet mutat: kielégítő keresettel a bankszakmákban dolgozó törzs tagjai rendelkeznek. Őket követi az informatikusok törzse, akik szintén kiemelkedő fizetést kapnak, de még többet akarva elkezdtek külföldre vándorolni. Nem panaszkodnak a magyarországi külföldi cégeknél dolgozó közép vezetők és mérnökök sem, de a számítógép vezérelte esztergapadon dolgozó fizikai munkások sem. Ez utóbbi hiányszakma, ezért is jól fizetik, de a magas szakmai vizsgakövetelmények miatt kevesen jelentkeznek az alapfokú iskolai végzettségűek közül, és a tanfolyami ára magyar viszonylatban brutális: 600 ezer magyar forint a 18 hónapos képzési díj.
Az alapszintű (legfeljebb középiskolai) végzettségű munkát végző törzsek tagjai, a bolti eladók, az élelmiszer áruházak árufeltöltői és pénztárosai, szállodák alkalmazottai, éttermi dolgozók, takarítók, a szalagmunkások népes tábora (hiába no, nem mindenki bír elvégezni főiskolát-egyetemet) a minimálbért kapja a nagy társadalmi leosztási játékban. A fiatalabbja már rájött, hogy ugyanezekért a munkákért külföldön több bért kapnak, amiből ott nincsenek havi lakhatási és csekkbefizetési gondjaik, sőt, még egy keveset félre is bírnak tenni, és még egy idegennyelvet is begyakorolhatnak társalgási szinten. Egy részük felkerekedett világot látni.
A közmunkások törzse 22-es csapdában vergődik, tulajdonképpen röghöz kötöttek, mert a nagyon kevés jövedelmük miatt nem bírnak elvonatozni, vagy elbuszozni máshol munkát keresni, de az alacsony képzettségük miatt sem állhatnának a sebészi asztal mellé.
Végére hagytam a magyar tanulók törzsét. A tehetségese, akiknek könnyedén megy a tanulás és azt nem tekintik kényszernek, azok többsége már a középiskolát is külföldön szeretné elvégezni, a felsőfokút biztosan. Sokan pályáznak közülük külföldi ösztöndíjra, és már beszélnek legalább egy idegennyelvet, ők az egzisztenciájukat külföldön szeretnék megalapozni. Ez azzal a veszéllyel is jár, hogy családot is külföldön alapítanak, s gyerekeik érdekében nem is jönnek vissza.
De semmi baj, mert amíg a törzsfőnökök jól bánnak a kegyeltjeikkel, addig egy gázszerelőből is válhat mindenhez értő nagyvállalkozó.
11:13 de.
voronyezs
2016 december 15
4:52 de.
„Aki kezet emel Isten teremtményére, annak >a sajátjáról megformált arcára< az Őt üti…"
A pofonnal a pap csupán a folytatta az Úr megkezdett, nemes teremtő munkáját. Képzeljük el, az evolúció során hány pofont és egyebet kapott és viselt el az emberiség, amíg a majommal közös ősünkből ember lett.
11:42 de.
Na tessék: a kommunizmus áldozatainak „törzse” két lépcsőben jelentős nyugdíjemelést fog kapni.
Törzsfőnöki jóváhagyás előtt áll az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítélteknek, többek között az 1956-os elítélteknek a nyugdíjemelése.
A tervezet szerint a 2016. novemberében kapott nyugdíj 60 százalékával kell fölemelni a 2017. január 1-től részükre járó nyugdíjat, majd ezt a növelt nyugdíjat 2018-ban további 40 százalékkal kell növelni a 2016-os novemberi folyósított nyugdíjuk alapulvételével.
Azért ez már valami, nem? Már persze azoknak, akik közülük még él.
12:08 du.
Íme a tervezet:
http://index.hu/belfold/2016/12/15/nagyobb_nyugdijat_kaphatnak_a_kommunizmus_aldozatai/
12:58 du.
A hetvenes évekkel indulóan, kormányzatokon és rendszereken átívelően, folyamatosan romlott az oktatási rendszer.
Hol intenzívebben, hol kevésbé intenzíven, de folyamatosan.
Ki ki kezdjen ezzel amit tud, mer és akar.
2:09 du.
@ jani
„Képzeljük el, az evolúció során hány pofont és egyebet kapott és viselt el az emberiség, amíg a majommal közös ősünkből ember lett.”
Én szerintem, 215-öt pofont és 33 egyebet kapott az emberiség, a teremtőtől az evolúció során. Ezek közül van egy pár amelyiket a mai napig képtelen elviselni az emberiség (pl a vakbelét). Eltaláltam, Jani ? Egy Úri pofon szerintem sokkal többet ér mint egy polgári, ne adj Isten, egy bugris. Számoljuk ki, tényleg.
2:21 du.
@ abramovics
Tanulj meg verset írni kisfiam, mielőtt kiállsz a porondra szavalni. Oszt utána gyere át hozzám egy öregágyasra, megmutatomm mért jobb a Melville mint a London.
3:19 du.
Göllner András
2016 december 15
2:21 du.
.
.
ezt ugattad, vagy nyerítetted bandi?
mer nem értem, ha nem emberi nyelven van, s most nincs alkalmam lemenni kutyába, a szódás kocsi pedig pihen, tehát nem nyerít a bandi mikó húzza
.
tehát a kérdésem az, hogy csontocskát hozzak, vagy fagyott répát?
4:36 du.
Drizari
2016 december 15
12:08 du.
Akkor nekem is járna egy +emelt+ nyugdíj, mert a kommuniszmus áldozata voltam.
Viszont, egyelőre, megvagyok a kanadai nyugdíjjal is, bár itt senki nem tett börtönbe!
4:40 du.
Nagyon érdekes, én tanulmányoztam itt az indiánokat és az indiánokkal levő problémát. T..- ők sem szeretnek dolgozni, az állami pénzet várják, sőt még azt is, hogy építsenek nekik házakat. Mert még házat sem tudnak építeni.
Meg kell tanítani őket dolgozni, nem pénzt adni.
4:45 du.
Figyelő
2016 december 15
4:36 du.
Bocs, de te nem a kommunizmus, hanem a saját hülységed áldozata voltál.. (Máramennyiben.)
8:59 du.
falusi, ez szemlélet kérdése.
Te, milyen okos voltál 17 éves korodban?
Más, ha máma, Kanadában szidná valaki a Trumpot, vagy Putyint, vagy Justint, akkor kicsapnák az összes iskolából, majd lecsuknák egy évre?
Vagy máshol a nyugati világban?
Mindig tudtam, hogy baloldali vagy, de hogy enyire?
11:23 du.
@ Figyelő
„Nagyon érdekes, én tanulmányoztam itt az indiánokat…ők sem szeretnek dolgozni, még házat sem tudnak építeni.”
Indiánok építették az összes New Yorki, montreáli felhőkarcolót. Magasról szarnak arra amit itt összehazudozik róluk a Bencsics.
11:30 du.
Szzerintem a falusi nem volt olyan okos 17 éves korában mint most, mert amit most üzent a Bencsicsnek, az nem csak okos, hanem bölcs is. (Bocs te nem a kommunizmus hanem a saját hülyeséged áldozata vagy) Ez igen. 🙂
4:38 de.
Drizari! 2,05 -> 4,11/10,45 !
Remekbe szabott válaszodat is köszönöm! 😀
.
4:39 de.
Ugyanis a témát én is a magaménak tekintettem…
4:56 de.
„Akkor nekem is járna egy +emelt+ nyugdíj, mert a kommuniszmus áldozata voltam.”
Lesz szíves elolvasni a belinkelt mellékletet, értően!
Egy kettőre ki fog derülni jár-e Önnek bármi is!
5:08 de.
Figyelő!
Hogy jönnek ide az indiánok – még ha „tanulmányozta” is őket és a „velük lévő problémát”?
Ez most csak úgy eszébe jutott valamiről, és épp ezen az oldalon időzött, hát leírta ide?
Ön egyébként indián kutató, „szagértő”, netán szociológus?
Oké, ismert 1 azaz egy darab indiánt aki az anyukájának dolgozott, továbbá tett egy párhetes utat turistaként, ahol látványosságként indiánokat is látott – mindez elegendőnek bizonyul „kutatási anyagként”, hogy véleményt mondjon az indiánok munkamoráljáról, munkaképességéről és speciális (pl házépítési)készségeikről?
8:58 de.
Figyelő
2016 december 15
8:59 du.
Nem, galambocskám, ez nem szemléleti, hanem ténykérdés.
Tod, nemszivesen mennék bele abba, hogy egy „politikailag eltévelyedettet” miért a fiatalkorúak börtönébe csukták, a szokásos javító intézet helyett, ugyanis úgy szokták. Ott az állandó tanulás, munka, meg az ideológiai fejmosás arra volt kihegyezve, hogy „átformálják” az ifjonc gondolkodásmódját, belésúlykoljanak eszméket, elméleteket, hogy mit tartson jónak, és mit rossznak.
Téged börtönbe zártak. Lapoztam.
Nemtom mennyire voltam okos 17 évesen. Egy biztos, nem próbáltam széllel szemben. Baráti körömben alig akadt olyan, akinek a kedvespapája ne ült volna, vagy ne ítélték volna halálra. Tudtuk, hogy a pofázásnak csak seggberúgás lehet az eredménye. Egymásközt megbeszéltünk dolgokat, de a politikai összefüggéskt egyáltalán nem láttuk át, viszont a beszélgtésk kapcsán kialakult bennünk egy kép arról, hogy mi helyes, és mi helytelen.
Érdekes, hogy te, aki szinte mindenre emléxel bakfiskorodtól, (meg még előbbről is,) nem vetted észre, hogy politikai perek tucatjai mennek szanaszét az országba, hogy csengőfrász van, hogy éjszakánként fekete autók utasai zörgetnek be egy-egy ház ajtaján. Családban nemesett szó erről? A budai villából egy házmesteres házba költözés is érdekes. Lebombázták? Elvették? Mert erről nem beszéltél pl.
Okos voltam-e? Így utólag asszem, igen. Nem azért, mert 17 évesen államvizsgáztam közőpfokon spanyol nyelvből Huszag Nándornál, aki a Kultúrális Kapcsolatok igazgatója volt, hanem azért, mert elsősorban a zene, a lányok, meg a művészetek érdekeltek, a politika nemigazán tartozott életem legfontosabb dolgai közé. Már reklamáltad egyszer, hogy pap felmenőimet emlegetem. Tod, családi összeborulásokkor, mint nagyik szülinapja, búcsú, Karácsony, Húsvét nálunk húsz-harminc fős sereglettel lett megtartva. Pluszban mi, gyerekek. Mert tizenhétévesen is, bizony még gyerek voltam. Ott voltak viták. Anyai nagybátyám bányász volt, és lelkes szociáldemokrata, -amíg voltak olyanok. A papjaink sopánkodtak, és arra bízttták a családtagokat, hogy bízzanak Istenben. Az ilyen megdumálások vége legtöbbször úgy szólt, hogy anyai nagyapám, öreg székely is megszólalt. „Na, Pista fiam, neked mi a véleményed?” Ez a „Pista fiam” volt az édesapám. Olyankor rágyújtott mégegy cigire, kiitta a borát a poharából, oszt csak annyit mondott, „bonyolult ez nekem, apuka..” Pedig oka lett volna szidalmazni az állapotokat, az összességében tíz év börtönt, amit Rákosiék alatt, illetve 56 után kapott.
Sokat beszélgettünk később ezekről a dolgokról.
Bennem rendesen tombolászott a felháborodás, hogy igazságtalanság érte, hogy rajta keresztül minket, gyerekeket, és anyánkat is, de mindíg az volt a válasza: „én tettem az én dolgomat, ők meg az övökét.”
Nem vette-itta volna vérüket csak azért, mert másképpen nőttek fel, kevésbé voltak iskolázottak, mert túlkapásaik voltak.
Volt egy féltestvére- nagyapám meghalt az első VH-ban), akiből ÁVH-s lett. Pont akkor, amikor apám Recsken bányászta a követ. Soha nem tett neki szemrehányást. (Pedig lett volna miért, de ez már egy másik történet, ami nemigazán idevaló.)
Baloldali lennék? Alig hiszem. Ennek cseppecskét ellentmond az a hat és fél év, amit távollétemben kaptam a nyakamba hazaárulásért, államellenes tevékenységért..
Ha valahova skatulyázni akarnám magam, akkor talán a humanista demokrata lenne a megfelelő doboz.
Ja? Énsem kértem nyugdíjat. Nekem is elég az, amit kanadától, meg az államoktól kapok.
11:19 de.
@ Besancon
Próbálok segíteni. A Figyelőnek az indiánokról a lusta, fosztogató cigány jut az eszébe, a Boda Marcsinak rólam, a zsidó bűnözők, a Vona Gabiról, a többi Fideszesnek meg a Gyurcsány Feri jut az eszébe. A szeretet és összefogás pártjának szemlélete szerint akik nem Orbán hívei, azok cigány, zsidó, buzi Gyurcsányisták. Ez így már érthetőbb ? Ez a kortárs politikai szemlélet. Ez a szemlélet áll a kétharmad mögött. Azért húzott el Magyarországról 600,000-ember mert Magyarország jobban teljesít. Világos ?
1:11 du.
Falusi, bocsi , hogy nem tértem ki a nemzeti „csngő frászra”, de rólam volt szó , és zeért írtam erről. tisztában voltam, vagyok az akkori helyzettel.
És most akkor mi van?
Mindketten itt élünk szabadon Kanadában és élvezzük a szabad, gondtalan életet!
1:18 du.
Besancon
2016 december 16
5:08 de.
Elnézést, késve láttam hozzám intézett sorait. Nem egészen hiteles a szövege. CSAK röviden írtam le fentebb tapasztalatomat az indiánokról. Kötekedő, rosszindulatú beírása erről tanuskodik.
Mivel érdekelt az életük, sok forrást olvstam róluk.
Mindenestre többet tudok róluk, mint maga.
8:57 de.
Szabadnak érzi magát az aki kényelmesnek (vagy szükségszerűen olyannak amilyen) érzi a kalickáját.
7:23 de.
Drizari
2016 december 14
2:05 du.
„A magyar falvak nagy többségében lelhetők fel még ma is vályogházak. Magam is láttam olyan vályog parasztházat, aminek az oromzatán az 1908-as évszám díszeleg.”
Én úgy tudom, hogy a magyar lakásállomány minimum 40%-a ma is vályogból van. A hatvanas években a sok ún. sátortetős családi ház mind vályogtéglából épült, ami házilag készült. A magyar család keverte ki a vályogot egy nagy gödörben, és a cigányasszony vagy férfi pakolta bele abba a formába.
7:32 de.
Figyelő
2016 december 15
4:40 du.
Az biztos, hogy pusztán a segélyből élés, ami Magyarországon a kilencvenes években kezdődött, megbukott. Sokan több gyerek vállalásával egészítették ki a jutattást (családi pótlék). Sokan eladósodtak, pl. a segélyosztás napján már a polgármesteri hivatal előtt várta őket a fekete merci, amiben az uzsorakamatra adták a pénzt, és soha nem járt le az adósság.
A közmunkának sokan örültek, de sajnos némelyik polgármester azt képzelte, hogy akkor most itt az olcsó munkaerő kapálásra, na persze nem a falu földjén …. ha érted, mire gondolok.
7:33 de.
hazai lámpa
2016 december 19
7:32 de.
bocs jav.: „jutattást”
juttatást
1:14 de.
Göllner, egyszer feljött NY.államból egy indián anyámat gyógyitani. Remek ember volt. Februárban egy jeepen jött, mert egyszer telefonon beszéltem vele. t.i. New York állam északi részén élt és egy barátnőm mesélt róla. Anyámnak krónikus vállfájása volt, nem tudtunk rajta segíteni.Azt tartották az indiánról, hogy a kezében gyógyitó erő van. Ő is hitt benne és anyám vállán is segített..Pénzt nem fogadott el, csak egy vacsórát.-
Ő mesélt nekem arról, hogy milyenek az indiánok általába és ő állandóan utazott ezeket tanítani.
Ilyen indián is van, az biztos.
De amiket itt Kanadában mutatnak akik sírnak, jajgatnak pénzért, mert nincs házuk stb.Ezek csak zsarolnak, miért nem TUDNAK házat építeni? Rengeteg fa van Kanadáűban. Miért várják mástól?Miért élnek még mindig rezervátumokban ahol nincs is munkalehetőség a fiatalnak.
1:20 de.
Ja, és nem vagyok Fideszes, sem Orbán hívő, nem is ismerem.
60 éve élek Kanadában!
12:21 du.
Miért?
Mert (szinte) minden részpopulációban sikerült létrehozni egy lumpenizált réteget.
Emellett sokan vannak olyanok akik nagyon jó tudással és szellemiséggel RENDSZER NONKONFORMOK.
10:44 du.
Figyelő
2016 december 22
1:14 de.
„De amiket itt Kanadában mutatnak akik sírnak, jajgatnak pénzért, mert nincs házuk stb.Ezek csak zsarolnak, miért nem TUDNAK házat építeni? Rengeteg fa van Kanadáűban. Miért várják mástól?Miért élnek még mindig rezervátumokban ahol nincs is munkalehetőség a fiatalnak.”
Kedves Figyelő!
Az úgy volt, hogy az angol-szászok ahova betették a lábukat ott kő kövön nem maradt. Az őslakosságot vagy betörték vagy legyilkolták. Ők rájöttek arra, hogy ha egy nemzetnek elvágják a gyökereit akkor néhány nemzedék után elhal és megszűnik létezni abban a formában mint őseik. Igen ám, csak a probléma ott van, hogy az újabb generációk, még ha nem is tudatosan, nem tudják kezelni az „új” életüket mert valahol tudják, hogy ez nem az ő életük de azt már nem tudják, hogy az mi kellene, hogy legyen. Az őslakosok nagyon jól elvoltak és bizony fejlett kultúrájuk volt. A fejlett kultúra nem az anyagiakról szól meg a csillogás-villogásról. Ők azért nem szeretnek dolgozni mert soha nem kellet nekik. Az élelmet be tudták szerezni vadászattal meg egy kis fölműveléssel. Mindenkinek volt és mindenkinek meg volt a helye és a szerepe. Az európai népek már jó régen be lettek törve rabszolgának és azért van az, hogy mi akkor nem érezzük jól magunkat ha éppen aznap nem sikerült végig szenvedni a napot a munkán.
Ez a jelenség meg van az észak-amerikai feketéknél is mivel azoknak se kellet soha dolgozni csak őket jobban be tudták törni. Az őslakosok inkább meghaltak azért nem használták őket rabszolgának. Persze manapság ez komoly szociális gond. Az őslakosoknak az lenne a mentség ha visszatudnák hozni a kultúrájukat. Én azért nem bántanám őket, kezet a szívre, nagyon aljas módon elbántak velük és még mai napig is lenézik őket.