Rákosi pávatánca

2017 január 2 10:48 de.149 comments

Az a tavalyi állítás egy szélsőjobboldali honlapon, amely szerint “Rosenfeld-Rákosi a budai Várat is el akarta bontatni”, legalább akkora marhaság, mint amit az idei karácsony előtt – a 444.hu című “felfedezése” nyomán – terjesztett róla néhány honi sajtóorgánum, hogy tudniilik Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta és nem volt szándékában beköltözni a budai Várba.

Ez azért se lehet, mert az idő tájt Rákosi rendre a vendégeinek dicsekedett el vele, hogy hol fog lakni ott.

AKINEK SÜRGŐS VOLT

Ezt nemcsak onnan tudom, hogy a Bezerédi utcai általánosban Molnár Gál Péter, az őrsvezetőnk (igen, a későbbi színikritikus MGP) fehéringes, kéknyakkendős kisdobos társaimmal együtt, a sípjával fütyülve a lépést, vezetett fel oda, ahol – mint mondta – Rákosi pajtás lesz az új Mátyás király, de lehet – intett türelemre, minthogy lebombázott romhalom volt, ahol megpihenve kapkodtuk a levegőt –, hogy mi már az előtt úttörőkként piros nyakkendőt viselhetünk.

Mindazonáltal a fene gondolta akkoriban, hogy a Budavári Palota újjáépítésének (első) befejezésekor negyvenöt éves leszek.
Annak ellenére tartott ilyen sokáig ez a munka, hogy a gyorsítása érdekében Rákosi elrendelte az ásatások során feltárt középkori udvarok visszatemetését.

Azért volt sürgős neki a mielőbbi felköltözés, mert félt.

Ezt két Gerő tanusítja.

Az egyik Gerő Ernő.

Az a Gerő elvtárs, akinek (meg a többieknek) 1952. április 8-án, a 444.hu cikke szerint az ország prominenseinek “a budai vár felújításáról és Rákosi Mátyás esetleges várba költözéséről tartott értekezletén” maga Rákosi elvtárs mondotta volt az alábbiakat:

”A Vár épülete egy nagyhatalomnak, nem akármilyennek, egy monarchiának volt a reprezentatív épülete. A császár és király meg akarta mutatni a népnek a gazdagságát. Speciális céljai voltak vele a monarchiának.”

Meg még:

„Nemcsak a császárok száma, de a királyoké is alaposan megfogyatkozott és hamarosan el fog fogyni. Nekünk elég a Parlament reprezentációs célra.”

Nos, ezeket valóban mondta.

Csakhogy az értekezletet egyáltalán nem Rákosi Mátyás esetleges várba költözéséről tartották, mi több, ezen az értelkezleten Rákosi Mátyás esetleges várba költözéséről egyetlen szó se esett, az meg, hogy Rákosi luxusnak tartotta volna az ő személyes felköltözését a Budavári Palotába, az a jegyzőkönyv tanúsága nem igaz, arra a 444.hu cikkírója olyasmiből, amit Rákosi elvtárs valóban mondott (nem Gerő elvtársnak, hanem az ottlevők mindegyikének), nem is következtethetett.

Hogy pártunknak és kormányunknak reprezentációs célra elegendő a Parlament, abból csak az következik, hogy pártunknak és kormányunknak reprezentációs célra nem kell a Budavári Palota.

Másra még kellhetett.

“A Vár épületét úgy szeretnénk helyreállítani, hogy a külseje megmaradjon a régi formában, belül modern, munkára alkamas helyiségek legyenek… Mi a munkások, parasztok, értelmiségiek munkáját fektetjük bele az építkezésbe jobban megnézzük, mibe fektetjük. Ilyen luxusépítkezést nem lehet csinálni… Ott lenne a központi pártvezetőség, meghatározandó minisztériumok, esetleg a miniszterelnökség, olyan hivatalok, ahol kicsi a forgalom… Ne egy királynak való palotát állítsunk helyre, hanem a népi demokrácia középületét, amely megőrzi a már meglévő és egyébként felhasználható épületelemeket. Ehhez kérek hozzászólást.”

Ezeket is mondta még Rákosi elvtárs “a Vár építésével kapcsolatban összehívott értekezleten”, amelyeket azonban 444.hu nem idézett. Emellett elmulasztott beszámolni arról, hogy másnap a Magyar Dolgozók Pártja Központi Titkársága olyan irányelveket fogadott el, amelyek meghatározták a majd helyreállított palotacsoport belső funkcióját. Ezek szerint a palotacsoport legnagyobbrészt munkahely lesz “a Pártvezetés, valamint a Miniszterelnökség és általában olyan állami szempontból fontos hivatalok” helye, “amelyeknek félforgalma nincs”.

GERŐ ERNŐ TANUSÁGA

Gerő Ernőre tanúként ama 1993-as Népszabadság-féloldal-másolat utolsó hasábjának sorai között bukkantam, amelyet a 444.hu nem tudni honnan előásott (ezt azért nem tudni, mert a Népszabadság-archivumot az újsággal együtt megszüntették), s amelynek címe egyedül támasztja alá a 444.hu cikkének szenzációnak szánt, Rákosi nemleges szándékára vonatkozó állítását.

Hogy bezzeg még ő se akart felköltözni a Várba.

“Az esetről (írja a szerző, aki az ominózus értekezlet történéseit esetnek minősíti) 1993-ban a Népszabadság is beszámolt”, és tényleg, a kettőspont után a fakszimile címe olvasható: “Rákosi nem költözik a Várba.”

rakosi-var

Ha felnagyítják a szöveget, ennek ellenkezőjét önök is olvashatják, jelesül, hogy 1954. január 12-én Gerő Ernő az alábbiakat írta Rákosinak:

“Mintegy másfél évvel ezelőtt, pontosan nem emlékszem mikor volt, úgy tudom, hogy volt a KV Titkárságának határozata arra, hogy a volt Királyi Várat úgy kell újjáépíteni, hogy ottan a párt és állam vezetése nyerjen elhelyezést. Úgy tudom, annak idején arról volt szó, hogy mintegy tíz vezető elvtársnak legyen ottan hivatali helyisége, megfelelő, aránylag nem nagy létszámú apparátussal.
Most elkészült a Várterv feladata. Mielőtt az Országos Építésügyi Hivatal foglalkoznék a kérdéssel, felül kellene vizsgálni a határozatot. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon összeegyeztethető-e a párt és a kormány politikájával, hogy a Várat ilyen célokra használjuk fel. Nem volna helyesebb a Várban valamiféle gyermekvárost vagy kultúrközpontot létesíteni? Horváth Márton elvtárs például azt gondolja, hogy a Várnak a vezetés elhelyezésére való felhasználása nem egyeztethető össze azzal, hogy most a feladat a nép életszínvonalának emelése.”

Gerő Ernő

Gerő Ernő

Az 1993-as publikáció szerint Gerő a levélben itt egy vastag vonallal és egy nagy kérdőjellel jelezte, hogy ő bizony az eredeti határozattal ért egyet. És ezt az álláspontját az alábbiakkal indokolta:

“Rendkívüli helyzetben a párt és az állami vezetésnek kell rendelkeznie biztonságos munkahellyel. A Vár azért alkalmas (erre – A. G.), mert a Vár alatt teljesen kész, berendezett, bombabiztos, és más szempontból is megfelelő föld alatti irodák vannak. Az egész állami és pártvezetés számára minden szükségessel felszerelve, ugyanitt van a föld alatti hírközpont is. A vezetés erről nem mondhat le. Viszont ezt csakis úgy lehet felhasználni, ha a vezetés a Várban van, s ezt egy rövid folyósóval összekapcsoljuk az óvóhellyel.”

GERŐ LÁSZLÓ TANUSÁGA

A másik tanúm Gerő László, a huszadik századi magyar műemlékvédelem kiemelkedő személyisége, 1932-ben kapott építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen,1935-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként egyebek között a Santo Stefano Rotondo-templomot, illetve Róma városépítészetét tanulmányozta, majd hazatérte után Budapest Főváros szolgálatában első nagyszabású, sok tekintetben ma is példaértékű munkája 1941-ben az óbudai amfiteátrum (részben rekonstruktív) romkonzerválása, bemutatása és városszerkezetbe-illesztése volt, a világháború után pedig fővárosi templomok – Belvárosi plébániatemplom, Budavári Nagyboldogasszony-templom – helyreállításának tervezőjeként alkotott, hogy aztán az 1940-es évek végén kidolgozza a Budai Várnegyed rendezési tervét, és éveken keresztül tervezze és irányítsa – talán legismertebb munkájaként – a budai középkori vár helyreállítását. Többi, jobbára jelentős építészeti értékek megmentését szolgáló konzerváló és restaurációs munkájáról itt nem szólva, ő igyekezett – a várgondnokság főmérnökének megrökönyödésére – a korábban bemutatásra szánt és már kiásott középkori palotamaradványok visszatemetését megakadályozni.

Gerő László

Gerő László

Nyolcvanhat évesen hunyt el, egy évvel korábban, 1994-ben nyerte el A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal elnevezésű kitüntetést. Főbb művei közül négy kötetet írt a budai várról – amely több más könyvében is szerepel –, A helyreállított budai vár című, 1980-ban megjelent visszaemlékező munkájában az alábbi sorok is olvashatók:

“… Rákosi, akinek a Dunára néző déli rizaliton lakása készült, és amit vasárnaponként vendégeivel együtt meg is látogatott, elrendelte, hogy a déli szárny körül feltárt középkori udvarokat vissza kell temetni, mert ő a felső barokk teraszt meg akarja tartani, hogy az épület – mint 1945 előtt – körbejárható legyen.”

Aczél Gábor

149 Comments

  • Valóban, a Vár borzalmas állapotban volt a háboró után.- 1945-ben.
    Évtízedek teltek el azóta, hogy valahogy renoválták. Persze, volt épület amit nem volt érdemes. Anno, az ostrom és bombázások alatt láttuk égni a svábegyi lakásunkból!
    Mostanában, a Szépművészeti Múzeumban és a Hadi múzeumban voltam, ami igen rangos, büszkesége lett a magyaroknak.
    Kislánykoromban vittek az iskolával a várba megnézni a volt királyi palotát és volt hercegek és Hothy lakásait. Bizony nagyon szép volt.

  • Orbán azért akar a várba költözni, mert fél, ahogy Rákosi is félt, és volt is rá oka.

  • Azért egy kis különbség van Rákosi és Orbán között.
    Én úgy látom.

  • Figyelő! 1:37

    A Szépművészeti Múzeum a Ligetben van.

    Ha kegyed a Várban volt, akkor biztosan a Magyar Nemzeti Galériában járt, amelyet az az átkos Kádár rendszer alapított, miután nem kevés társadalmi munkát is belé fektetve mi itthonmardtak újjáépítettük a Budai barokk Várpalotát.

    Orbán, a Központi Vezetőségünk és a Minisztertanácsunk jelenlegi I. titkára ezt, a “magyarok rangos büszkeségét” [idézet Öntől] akarja kiköltöztetni onnan a Városligetbe elvéve a város tüdejéből több jelentős területet is, hogy Ő nyugodtan felköltözhessen a királyokat megillető magaslatra, hogy elhihesse magával, illetve magáról, hogy azért Ő is valaki.

    .

  • Terminus!

    “Orbán azért akar a várba költözni, mert fél, ahogy Rákosi is félt, és volt is rá oka.”

    Hát ezért kár, a több tízmilliárdos költségeket megspórolhatta volna, hiszen ott is félni fog! Egy ideje nincs és nem is lesz az országnak (világnak) egyetlen pontja sem ahol biztonságban érezhetné magát, mert az ő életmódja, az ő cselekedetei ezzel járnak! Hiába záratja le a Cinege utcát újra és újra három hónapos intervallumokban – nem lel majd megnyugvást a várban sem, és ezt bármelyik őt kezelő orvosa, lélekgyógyásza megmondhatta volna neki…!

    A régi népmesékben olvashattunk olyan, félelmükben vacogó királyokról akik hajdúkat, poroszlókat, testőröket állítottak a hálószobáik ajtaja elé és esténként lefekvés előtt hálóingben és hálósipkában füles-gyertyatartóikat szorongatva még az ágy alá is bevilágítottak – és?
    A sorsa mindegyiket utolérte!
    Ahogy Ludas Matyi is megtalálta az utat Döbrögihez mindenféle óvintézkedés ellenére, úgy Orbánt is utoléri majd az ő Matyija, kétség sem férhet hozzá!

  • Kedves Figyelő!
    Írod:
    “Azért egy kis különbség van Rákosi és Orbán között.
    Én úgy látom.”

    Nos, én is úgy látom. Mégpedig Rákosi javára.

    Rákosi kommunizmusa teremtette meg a lehetőséget a szegényemberek, parasztok, munkások tanulására. Például olyan nagy színészeket köszönhetünk ennek, mint Szirtes Ádám, Földi Teri, Soós Imre… De a tudományban és másutt is a tehetséges diákok tanulhattak akkor is, ha szegények voltak a szüleik.
    Rákosi alatt épültek gyárak, fejlődött az ipar, dacára annak, hogy Marschall segélyt se kaptunk…

    Igaz, Rákosi nem dédelgette a dzsentrit, meg a nagypolgárt sem, viszont emberi tartást adott azoknak, akik addig nyomorultul és megalázottan tengették az életüket. Mindezt annak ellenére, hogy szegény ország voltunk, egy vesztes háború után rommá lőve. Nem rabolta ki az országot, nem gyűjtött embertelen hatalmas vagyont az ország pénzéből.

    Amit te és a sok ostoba felró neki, hogy kegyetlenül és igazságtalanul üldözte a rivális komcsikat. Érdekes, hogy azokat a komcsikat annyira sajnáljátok… :D

    Szóval lehet Rákosit utálni, de azt nem lehet mondani, hogy nem tett semmit az országért.

    A te Viktorod mit tett az országért?
    Milyen ipart hozott létre?
    Milyen lehetőségeket nyitott meg a szegény családok gyermekeinek a tanulás érdekében? Nyugdíjasok? Kórházak? Egészségügy?

    A te Viktorod egyetlen pozitív tulajdonsága Rákosival szemben, hogy csinos fiú volt. De mára már annak is vége.

  • A témához kapcsolódik érintőlegesen, ezért, és azért is, mert szórakoztató, ajánlom ezt az ingyen letölthető társasjátékot a KMH minden olvasójának, sok-sok szeretettel!

    http://urbanista.blog.hu/2013/10/10/epitsuk_be_a_varosliget_100_-at_vegre_letoltheto_a_mutyipoly_tarsasjatek

  • Kedves Alma, Mivel én a Rákosi kort alaposan végig “élveztem, kézből kontrázom véleményét.
    A propaganda igen hasznos a politikában.
    Ami a szegény diákok iskoláztatásáról írt, az egyszerüen NEM igaz, mert volt egy távoli rokonom, aki az előbbi korban volt diák de igen szegény vidéki családból került kádsőbb hatalmas pozicióban, azaz tanulásban a papoknál. Orvos lett eredetileg, majd tisztiképzőn végzett. Mire a balodal uralomra került, magas poziciója volt, sőt az akkori “Béketanács” oszlopos tagja lett.

  • Vögelein
    2017 január 3
    5:27 de.
    Ezt a határozatot, nem értem. Nagyon helytelen azt a Vidámparka tenni. Igen jó volt a várban.

  • Figyelő!
    jan.3.11:51

    Többszörös tévedés!
    Nem a “Vidámparkba teszik azt”, hanem a Városligetbe !
    Igaz, a kettő nagyon közel volt- míg volt, mert hogy a Vidámpark már az eredeti helyén megszűnt, a területtel azóta az Állatkert rendelkezik!

    Az pedig a hatalom jelenlegi birtokosait a legkevésbé sem érdekli, hogy a Nemzeti Galéria, vagy a Hadtörténeti Múzeum mennyire volt jó helyen a Várban, ami ezidáig középületként azaz közkincsként funkcionált! Ám miután ez Orbánnak KELL, innentől kezdve rátette a kezét, és több tízmilliárdokért építteti át saját igényei szerint, saját részére – természetesen közpénzből! Ez Orbanisztánban így működik, nem tudta?

  • Almási Alma
    2017 január 3
    9:08 de.

    Mégegyszer elolvastam, és egy választ még ide írok.
    Nekem nem “Viktorom” Orbán, és már tele van a hócipőm egyesek gyűlölködésével. Nem az én miniszterelnököm, és nem ismerem.
    Megszavazta őt a nép, és ez van 3 évig még. Aztán lehet újra választani, ha van kire.
    Kanadában is ez a helyzet. Akit most a többség megszavazott nem szeretem, de ez van a lejáró évekig. Majd lesz másik, és más választás.
    Itt, senki sem gyülölködik ha a miniszterelnmök, nem az akire ő szavazott, ez csak magyar szokás!

  • Aczél Gábor

    Ezt a cikket nem Orbánról írtam.
    Ez vicc volt.

  • Minden út Rómába vezet! :D

  • Kedves Figyelő, én egyáltalán nem gyűlölök senkit, téged a legkevésbé… Sőt, Orbánról is csak a tárgyilagosság kedvéért jegyeztem meg, hogy ROSSZABB, mint Rákosi volt, mivel ezt szóbahoztad … :D

  • Figyelő!

    Nos Almási Alma magáról állít ki “bizonyítványt”azzal,hogy az elvetemült,bűnöző és gyilkos Rákosit különbnek tartja Orbánnál…ehhez nem kell külön kommentár……nem kell törődni vele,a többség(különösen az itthoni!!!)tudja mi a különbség!
    Ezen az oldalon sokan bemutatkoznak……

  • Kedves Marcsi!
    Fogalomzavarban szenvedsz. Rákosi épp úgy nem volt bűnöző, mint Hitler. Hanem politikus volt, diktátor, hatalommal, amellyel visszaélt. Azokban az időkben (a XX. század közepén) mindennapos volt a politikai ellenfelet felakasztatni. Még a nyugati demokráciákban is. Ez az ő kockázatuk volt, mert legtöbbször őket is utolérte a végzet.
    De ez csak a dolog egyik oldala. Az se mindegy, hogy egy politikus tett-e valamit az országért. Arra bátorkodtam célozni, hogy Rákosi valamit azért tett. Szemben Miviktorunkkal, akinek csak a keze enyves, és a lelke szennyes…

  • Aczél Gábor meg ugye csak viccelt…maga mondta,meg egyébként több
    “vicces” ember van ezen a fórumon…(mármint saját magukat tartják
    viccesnek…)persze rossz vicc is akad bőven!!!!

  • Almási Alma
    2017 január 3
    9:08 de.

    “Amit te és a sok ostoba felró neki, hogy kegyetlenül és igazságtalanul üldözte a rivális komcsikat.”

    Plusz leszalámizta a rivális pártokat, Kisgazdák, Szocdemek, Keresztény demokraták stb. Koncepciós perek voltak a nem komcsik ellen is, pl. Szakasits, Mindszenty stb. Internáltak több ezer embert Recskre, több ezret kitelepítettek a Hortobágyra, pl. volt földbirtokosok, hivatalnokok.

    A szomszéd feljelentése alapján bárkit elvitt az ÁVH olyan vádakkal, mint “feketevágás, izgatás”. A kiosztott földeket erőszakosan kollektivizálták. A kor felfedezettjei esetenként tragikus véget értek, pl. Soós Imre.

    Személyi kultusz vette körül, ütemes tapssal Éljen Rákosi felkiáltás az ünnepségen, fényképe a hivatali szobákban. Sztálin legjobb tanítványának tartotta magát, akiről lsd. a Sztálin menyasszonya c. filmet! Legjobb magyar regény a korról a Ménesgazda c. könyv.

    Orbánnal való hasonlóság csakis a véletlen műve lehet …

  • Aczél Gábor

    Boda Marcsi
    2017 január 3
    4:41 du.
    Egyszerűen bámulatos a humorérzéke! Mondtam már?

  • hazai lámpa
    2017 január 3
    6:18 du.

    Pontosan ez volt , hazai lámpa.
    Jól vagy értesülve, bár nem hiszem ,hogy átélted azt a kort, fiatalabb lehetsz!

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    KERESZTAPA DALA
    (páva variáció)

    Fölszállott a Pulyka a Budai Várra,
    Sok szegény magyarnak elbutítására.

    Kényes dagadt Pulyka, sok idegen tollal,
    Feszít a vár fokán, s hazudik nagy gonddal.

    Rezgessed csak Jómadár, rezgesd a díszedet,
    Jól áll mindez rajtad, ha dilibogyód szeded.

    Menj a Várszínházba építsd ki irodád!
    Képzeletben – tudjuk – a történelmünk írod át.

    Ne azt nézzék kérem – szól csőröd – hogy mit eszek.
    Mindig csak “aztat”, mit szemtelen zsebreteszek…

    Teszek aztán én mindenre, híveimnek is szent és igaz,
    mert, bármely blöfföm nekik csak az én szájamból vigasz.

    Felszállok hát a várra, nem számít itt zöld és Liget
    Enyém lett az egész ország, sok civil bármit is liheg.

    .

    (Utóhang)

    Nem tetszik dicső országlásom? Akkor íme egy bölcs ukáz:
    Tartsd a pofád haver,járhatsz úgy is mint a felcsúti juhász!

    .

  • kedves lámpa, amit írsz, az igaz. Azonban ez egyrészt az alapelvek, másrészt pedig a korszellem műve.

    Ugyebár a 40-es évek a “táborok” világa, egyik oldalról sem volt valami nagy kímélet itt közép és keleteurópában. Úgy nagyjából a politikus természetesnek tartotta, hogy azokat, akik valamiért nem kívánatosak (nemcsak zsidók, de cigányok, szociáldemokraták és kommunisták is táborokba kerültek Németországban is) táborokba tereljék, ott dolgoztassák, aztán meg – hát istenem – nyomorultul elpusztuljanak. Ez volt a háborús korszellem, amit mai ésszel már nem csinálunk – kivéve ugyebár Jugoszlávia szétbomlását… Az még csak most volt!!!

    A kommunizmus egy oldalról támogatta a munkásságot, másrészt elnyomta a jobbmódúakat – ezért is hívták magukat poroletárDIKTATÚRÁNAK.

    Mindezt el kell ítélni (és én el is ítélem). A padlássöprés az valami más. A parasztság, aki magától értetődően a mezőgazdasági termelést végezte, piaci működés híján – mert a kommunizmus tagadta a piacot – nem tudott jól megélni a munkájából. Ezért inkább “tartalékolt” jobb időkre. Csakhogy Rákosi a fokozott ipari fejlesztés miatt egy csomó munkásembert kellett etetnie. Ha nincs padlássöprés, a városokban éhínség lett volna. Ezt sem ártana figyelembe venni, amikor ítélkezünk.

    Egyáltalán, a betanult mondókák helyett ismerni kellene a kort, a kor emberék, és egyáltalán…

    Na, ennyit Rákosiról, akit egyébként nem kedvelek. De mellesleg még azt is el kell mondanom, hogy igen művelt, több nyelven beszélő ember volt – ezt pedig nem a komcsiktól hallottam, hanem igenis a 40-es évek egyik rendőrnyomozójának KORABELI könyvében olvastam, aki Rákosit, mint “kommunista börtöntölteléket” ismerte…)

    Egészen más tészta a kommunisták közötti hatalmi harc, ami színesíti a képet. Meg a kommunista “öntudata”, amely 1920 után visszatérésre kényszerítette illegálisan, hogy a magyar kommunistákat megszervezze.

    Szóval sok oldalú a történet.

  • Figyelő most élénken helyesel lámpának padlósöprés és feketevágás-ügyben, de kötve hiszem, hogy ha annakidején valóságos éhínség lett volna Budapesten, az olyan nagyon tetszett volna neki…
    De hát egyikőtöktől sem várom el, hogy gondolkodjon, fontos, hogy a vélemény legyen szilárd és elegendően megvető…

  • Almási Alma
    2017 január 4
    1:22 du.

    Beszolgáltatási kötelezettség többször is volt akkoriban. Először a háború alatt 1942-44 között. Bizonyos mennyiségű terményt le kellett adni, azt az állam kifizette központilag rögzített áron. Pl. “jegyrendszerrel” és “hústalan napok” bevezetésével fogták vissza a lakosság fogyasztását.

    A háború utáni két évben annyira lepusztult az ország, hogy hiába volt beszolgáltatás, nem volt elég. A fővárosiak “batyuztak”, hogy kiegészítsék a jegyre kapott élelmiszert.

    Az ötvenes években (1948-53) gazdasági eszközökkel kényszerítették a parasztokat a szövetkezetbe, mivel maguktól nem mentek. Előírták, hogy mennyi terményt kell beadni szinte ingyen. Ha valaki ezt nem teljesítette, a végrehajtók mindenét elvitték (“lesöpört padlás”). Ezután vagy belépett a szövetkezetbe, vagy elment valamelyik városi építkezésre.

  • Almási, nem volt “éhinség” az igaz. De nem ettek Budapesten a magyarok évekig borjúhúst, nem ismerték pl. a banánt, hogy létezik. Ausztriában ettem életemben először ilyet.
    A városi ember “falúra járt” szekéren, és ruhát, ékszert adott lisztért, zsírért , húsért! Mi pestiek így éltünk abban a korban.
    A magyar igazán talpraesett egyén, minden élethelyzetben feltalálja magát. Láttam ezt akkor is, és külföldön is!
    Arra tisztán emlékszem, hogy a 80-as évek elején kilátogatott egyik barátnőm Anmerikába, hogy nővérét meglátogassa. Én borjúpörköltet füztem neki, tudván, hogy ilyet évek óta nem evett. A kislánya, aki 4 éves volt, meg állandóan kakaót kért, mert azt szerette meg, nagyon!

  • Almási Alma
    2017 január 4
    1:22 du.

    ” Csakhogy Rákosi a fokozott ipari fejlesztés miatt egy csomó munkásembert kellett etetnie.”

    1950-ben indult az “első ötéves terv”, a nehézipar fejlesztését hirdették meg Rákosiék. A beruházásokat az ún. “békekölcsönökből” fedezték, vagyis a dolgozók fizetésük 10%-át kölcsönadták az államnak. A kommunista párt a könnyűipar és a mezőgazdaság fejlesztését elhanyagolta.

    Mikor Nagy Imre 1953-ban miniszterelnök lett, akkor leállította a legköltségesebb beruházásokat, pl. a budapesti metró építését. A parasztok helyzetén könnyített, tsz-ekből kilehetett lépni, csökkent a beszolgáltatás, lsd. Körhinta c. filmet. Úgy látszott, hogy minden rendbejön.

    Az ötvenes évek nagy vesztese a parasztság volt, ezt nem én mondom, hanem a történészek. Az 56-os forradalom után nem volt más választás, mert a Kádár vezette pártállam végigvitte a mezőgazdaság szocialista átalakítását.

  • Figyelő!

    Az talán nem volt olyan tragédia, hogy Budapesten évekig nem ettek az emberek borjúhúst, vagy banánt – ha egyébként nem volt “éhinség”! Ehhez talán köze volt a padlás lesöpréseknek is!

    Úgy egyébként a 80-as években már “azt evett a magyar” amit akart, szeretett és főleg amire pénze volt: sem a borjúhús, sem a kakaó nem volt elérhetetlen, de még a banán sem!

  • Figyelő
    2017 január 4
    5:28 du.

    Én nem éltem abban a korban, de a nagyszüleim átélték, és a történelemórán is tanultuk a kilencvenes években. Apu anyai nagyszülei 50 holdon gazdálkodtak a háború előtt, ők utálták a komcsikat.

    Anyu anyai nagyszülei öt holdból próbáltak megélni a háború után, ami ugye képtelenség. A nagypapa meg az egyik lány beléptek a szövetkezetbe 1948 táján. 56-ban majdnem agyonverték őket a kulákok, vagyis el kellett bújniuk, mert nagyon keresték a tsz-eseket.

    A háború végén a nyilasok evakuálták a falusi lakosságot, minden család harminc-negyven kilométert vándorolt a tehenekkel Nyugat felé. Ahol végig mentek az oroszok, ott a falvakban se maradt sok étel.

    Az ötvenes években falun a jobbmódúak sok szalonnát meg füstölt húst fogyasztottak, ami igen nehéz étel, de sokáig eláll. Csirkepaprikás ünnepi étel volt. A szegényebbek sok tésztát ettek meg káposztát. A kenyérsütés a hatvanas évekig otthon ment. Kávé helyett pótkávét ittak.

  • Besancon
    2017 január 4
    7:26 du.

    Nehéz kibogozni, de szerintem nincs ellentmondás Figyelőnél. Az áruhiányt az ötvenes évekre érti, viszont írja, hogy szekéren jártak vidékre lisztért, és ez a háború után lehetett!

    Alma azt írta, hogy az ötvenes években a parasztok “tartalékoltak”, azért nem adták el az ennivalót a városiaknak!

    Ez nettó tudatlanság, hogy ne mondjam hazugság. A parasztok csak azt vihették piacra, ami megmaradt nekik a beszolgáltatás után. Hogy sokszor még vetőmag se maradt, mire teljesítette a beadási kötelezettséget? Sorry, ez nem az állam gondja – mondták Rákosiék. A frissen alakult szövetkezetekben sokszor dilettánsok irányítottak, lsd. Ménesgazda c. könyv.

    Üldözték az előző rendszer szakembereit, a birtokosokat, jószágigazgatókat. A hagyományos állattenyésztést ideológiai okokból akadályozták, biztos ez se tett jót e termelékenységnek.

  • Besancon
    2017 január 4
    7:26 du.

    Kakaó meg banán nekünk is a kedvencünk volt gyerekkorunkban, kakaó tejjel mindennapos, a banán csak télen Karácsony körül. A marhahús viszont ünnepi étel volt, a rántott hús (bécsi szelet) meg sertéshúsból készült. Marhapárizsi már elérhetőbb volt.

    Ez a Kádár-kor eredménye mindenképp, és a tsz+háztáji kombónak köszönhető, ilyen a többi szocialista országban nem volt.

    Az ötvenes években a politikusok cseszték el a mezőgazdaságot, őrá szórja átkait a pesti, ne a parasztságra. Biztos volt olyan, hogy valamit eldugtak a padlás lesöprők elől, de nem ezért volt áruhiány Pesten, az tuti.

    A háború után közvetlenül mindenki nyomorgott, kivétel néhány vidék, ahol nem pusztított úgy a háború, ott szerencséje volt a parasztoknak. De a szegényebbek ott se dőzsöltek. Illetve több százezer embert elvittek malenkij robotra, és jóvátételt is kellett fizetni az oroszoknak. Nagy László, a költő leírja, hogy a népi kollégiumba valamelyik kommunista politikus vitt nekik szolgálati autóval egy zsák almát, nehogy éhen haljanak.

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Almási Alma (9:08 és a további kommentjei)

    Le a kalappal Ön előtt, teljesen egyetértek a fenti bejegyzéseivel. :-)
    .

  • ˙

    Amit hazai lámpa itt [7,38; 8,55; és 9,10-ben] elmond, az mind, mind a háborúba lépésnek, ill. a SzU ellen indított oktalan támadásnak, és az ott – amíg aztán hazáig vissza nem zavartak bennünket – nemcsak harcoló hadseregként, de önállóan funkcionáló [elfoglalt közig.területeken] katonai közigazgatásként is eltöltött pár szégyenletes esztendő, de ezzel együtt és annak folyománya, a Horthy rendszer galád 24 évének a beérett gyümölcse.

    .

  • ˙

    A 7,19 is ebbe az okozati összefüggésbe tartozik.

    .

  • Almási Alma

    Egyébként Rákosi Mátyás már egy évtizedet húzott le Horthy fegyházában, amikor a SzU “kikérte”, és a személye fejében, vagyis cserébe az 1849-ben, a harcok során zsákmányolt zászlókat adta vissza Magyarországnak.
    Akkor, eme gesztus hatására, sokan azt remélték, hogy majd ettől feloldódik a SzU iránt táplált diplomáciai és politikai feszültség. [A városligeti Nemzetközi Vásáron még szovjet pavilont is engedélyeztek.] …De nem így történt, sőt… (folytatás a 2,47-es kommentemben)

    .

  • Kedves Figyelő!

    Valahol fentebb említi, hogy nem is tudta, hogy a Nemzeti Galériát és Hadtörténeti Múzeumot leköltöztetik a Városligetbe… Nem ismeri ezt a határozatot.
    Pedig majdnem így van.

    A dolog tisztázása végett elmondom, hogy csak a Nemz.Gal-át és az Országos Széchenyi Könyvtárat pakolják ki a királyi várból, mert ezek vannak ott. Ezeket a Kádár időszak telepítette oda a nemzeti kincs megbecsülése és népművelés érdekében. Ellenben a Hadtörténetit azt természetesen meghagyják ott ahol van a várhegy túlsó végében, márcsak azért is, mert azt oda még a Horthy rendszer, telepítette és Orbanisztán az ilyen véres relikviákat még jobban becsüli, mint bármi mást.
    “Régi dicsőségünk késel az éji homályban” :-)

    .

  • Csak egyetlen gondolat erejéig.
    Gazdasági szempontból a téeszesítés elsősorban az iparosodást szolgálta, megkönnyítette az erőforrások elvonását, és biztosította a munkaerőt. 1959-1961 között is folyt a mezőgazdaság kollektivizálása, de már a tagok kedvezményeket is kaptak, gépeket biztosítottak a gazdálkodáshoz, és kiterjesztették a társadalombiztosítást a TSZ-ekben dolgozókra.

  • voronyezs
    2017 január 5
    2:47 de.

    “a Horthy rendszer galád 24 évének a beérett gyümölcse.”

    Szovjetunióban Sztálin miért kolhozosította a mezőgazdaságot az 1930-as években? Azt is Horthy miatt?

    Alsó hangon hárommillió ukrán halt bele, az utcákon feküdtek a halottak, és a városiaknak megtiltották, hogy ételt adjanak nekik.

  • Csak zárójelben merem itt megemiteni, hogy a Kádár kor “síkeráhez” egy dolgot nem szabad elfelejteni. Tudomásom szerint, szép pénzt kapott az akkori kormány nyugati támógatoktól.
    T.i. lehet, hogy egyeseknek a Kádár kor csodálatos volt, viszont azonkivűl hogy hány magyart kivégezett és börtönbe tett, a gazdasági segítség külföldről érkezett!
    T.i. a józanul gondolkodó azt is tudja, hogy semmiből nem lehet valamit teremteni.
    Kűlföldőn élő magyarok tudtak a kölcsönökről ami helyi hírekben is megjelent.
    A Kádár rajongóknak illik erről is tudni.

  • falusi
    2017 január 5
    9:55 de.

    Én nem vagyok az iparosodás ellen, és hát honnan vonják el a tőkét, ha nincs más, mint a mezőgazdaságtól?

    Most attól tekintsünk el, hogy a központi tervutasításos gazdálkodás nem működik, és a szövetkezeti tagoknak ha nincs egyéni érdekeltsége, akkor a motiváció is csökken. A lényeg, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításának célja volt a parasztság, mint osztály fölszámolása. Pedig munkás-paraszt kormánynak hirdették magukat a kommunisták. A tsz-ben viszont a munkásság szintjére voltak süllyesztve a parasztok, munkaegységenként fizették ki őket.

    A Fehér Lajos vezette mezőgazdasági átalakítás azért volt újítás 1968-ban, mert bevezette a háztájit, ami növelte a termelékenységet, és az emberek egyéni hozzáállásán alapult.

  • Figyelő
    2017 január 5
    12:13 du.

    A mezőgazdaság egy sikertörténet volt Magyarországon a többi szocialista országhoz képest. Ez nem a hitel kérdése, hanem a párt hozzáállásán múlik. És azon is múlt, hogy Kádárnak többet engedtek a szovjetek. Kádár ezt a szerepet eljátszotta, és “az ablakokba muskátli, az asztalra gulyás került mindenkinek” a legvidámabb barakkban (Ormos).

  • Figyelő
    2017 január 5
    12:13 du.
    Megint valami, amit sem bizonyítani, sem valamihez hozzákötni nemtudsz. Kádár kománya semmiféle segítséget nemkapott nyugatról, -leszámítva azt, hogy a kormányát legálisnak ismerték el. Az ország fejlődése nem a nyugat támogatása miatt este meg magát hanem azért, mert Kádár, mivel nemértett a gazdasági ügyekhez, megpróbált hozzáértőket delegálni a kormányába. A már megkezdtett ipari nagyberuházásokat kár lett volna leépíteni, így fejlesztette őket. És gazdaságossá vált az ózdi Kohász, Dunaőjváros, a Vagongyár, de még a Csepel autógyár is. Rengeteget fejlődött a könnyűipar, százezreknek adott munkát, ahogy a házgyárak is.
    Hogy nyugaton a magyarok egymás között milyen hülyeségeket suttogtak, az nemjátszik.

  • kedves “tisztelthölgyeimésuraim”!

    2017 január 5
    2:23 de.

    Köszönöm az elismerő szavakat.
    Háborús gyerek vagyok, népes oldalági család “egykéje”. Minálunk mindenki politizált, és mindenki mást mondott, én meg csak hallgatagon ültem a sutban, és mérlegeltem, ki, mit mond, és miért? Így telt a gyerekkorom, kamaszkorom és később a fiatal felnőttkorom is, noha az már nem a családban, hanem a társadalom különféle csoportjaiban. Nem politizáltam, mert nem voltam biztos a dolgomban – általában nem csinálok olyasmit, amiben nem vagyok biztos…

    Ez a csendes, töprengő viselkedésem a rendszerváltáskor hozta meg a gyümölcsét, mert igazán nem volt nehéz felismernem, ki kicsoda a politikában…

    Mostanában már nem hallgatok, mert ki szóljon, ha én nem? Azok, akik nem is éltek abban a korban, amiről nagy rössel ítéletet mondanak? Vagy azok, akik éltek, de külföldön?

  • falusi, imádom, mikor exkatedra kijelnetesz valamkit, mint a szent igazság lenne. Nem az.
    Ahogy már írtam, semmiből nem lehet csodát csinálni!

    Szeretném tudni mennyire vagy hivatalos ilyen kijelentésekre? T.i. Még felnőtt sem voltál, csak esetleg Kádár párti volt a környezeted.
    Ha valamit abszolut biztonsággal állitasz, nem biztos, hogy igaz is!

  • Almási Alma
    2017 január 5
    2:42 du.

    Havas Szófia is csak a családja véleményét mondta 56-ról, aztán most nézhet elébe a pernek.

    Én nem csak a családom sikerein vagy kárán mérem a történelmi eseményeket, ha egy csepp eszed lenne, akkor ezt láttad volna föntebb.

  • Hollósy Gerti

    Nos, az én emlékeim:

    én úgy emlékszem, hogy jó gyerekkorom volt, nem szenvedtünk hiányt, nyilván a szüleim jól gazdálkodtak, egy tanár mérnök házaspár gyereke voltam, szüleim hétköznapi, nem politizáló embek voltak
    nyilván voltak ideológiai hibák, de ennyire nem kell félrevezetni a mai ifjúságot,
    anyukám sokkal többféle felvágottat, sajtot, szalonnafélét, és egyebet tudott vásárolni, mint amennyit most mi megengedünk magunknak a nagy választékból és finomabbak voltak, a számban érzem az ízüket
    10 éve nem ettem főtt füstölt csülköt mustárral és tormával, szép nagyokat főzött anyám és 4-en nekiültünk, friss kenyérrel
    főtt császár, sült császár, apám imádta, most félévente ha veszek 20 dkg-ot
    kenőmájas, de isteni finom
    a virsli a nyomába se jöhetnek a mostaniak
    a spanyol és portugál, később a jugoszláv szardiniát és a sprotnit szerettük
    a rántott tonhal kéthetente egyszer biztos volt, most aranyárban van
    moortadella, olyan nagy formátumú szeletek voltak
    juhtúró, most szintén aranyár és rokfort, vajjal bekeverve
    és gyümölcs, olcsón, évek óta áhitozom szőlőre, nincs csak a külföldi nagyszemű, nekünk drága
    imádtam a jonatán almát, most az alma drágább a narancsnál
    gesztenyeszív, indiáner, francia krémes, dobostorta elérhető áron és finom
    50 fill, majd 1 ft és utána 2 ft-os fagyi
    finom volt a vaj, ma ócska műmargarint kell enni, azt tudom megfizetni
    a nagyanyám sütiket sütött
    palacsinta, fánk, bukta, piskóta, lángos, (ez nem süti) kakaós piskóta,
    nem volt ezerféle üdítő, de limonádét és málnaszörpöt ittunk, igazi málnát vett anyám a piacon és ő csinálta
    zsírszalonnát sütött, töpörtyű volt belőle,
    igaz ettünk tésztákat is, de az is jó volt, ő gyúrta, káposztás, túrós pörccel, tejföllel, grízes tojásrántottával és uborkasalátával, krumplis lepirítva, kovászos uborkával
    és azt se tudom most tésztamenűként csinálni, hogy darált főtt tarja, a forró tésztára szórva, tetejére még reszelt sajt és tejföl, isteni volt
    a főzelékekre fasírt volt a feltét vagy sülthús
    ha kirándultunk egybe lesütött hú, hidegen vékonyra szeletelve
    vasárnap húdsleves, rántott karaj, valamilyen savanyú és a rántott hús zsírjának aljába forgatva a krumpli
    59/60-tól jártam 67/68 ig áltakános iskolába, ezek azok az évek
    a piacon paraszttól volt csirke, tyúk, kacsa, liba, házi füstölt, tejföl, túró, gomba
    imádtuk a rókagombát tojással, húúúú
    ja és két pofára zabáltam a párizsit, a szafaládét, a krinolint és a paradicsomot
    nekem a kiskocsiban ülve a piacon nem kiflicsücsköt, vagy babapiskótát nyomtak a kezembe, hanem vastagra vágott párizsit vagy egy kilukasztott paradicsomot…
    az a legenda, hogy másfél évesen nagyanyám ablakából (az volt a hűtő) székre állva kivettem a szafaládét és békésen rágcsáltam az asztal alatt ülve, beszélni még nem tudtam jól, kérdezték tőlem, mit kérek enni, odamentem az ablakhoz és mondtam, olyat…
    jó gyerekkorom volt
    a Rákosi kor lehet, hogy kemény volt, de az én gyerekkorom nem, amire már emlékszem

  • Figyelő
    2017 január 5
    3:45 du.
    Aszondod, nekem kéne bizonyítanom valamit, amit te írtál? Vagy annak az ellenkezőjét? Hogyan lehet a nincset cáfolni? Ami nincs, nemvan, nemvolt, arra nincs semmiféle dokumentáció.
    Ha tudsz ilyet citálni, megkövetlek.

  • hazai lámpa
    2017 január 5
    1:07 du.
    Háztáji nem az Őj Gazdasági Mechanizmus hozta el a háztájit. MMég az ötvenes évek Rákosi-érájában is volt kicsinyke parcellája a vidéki embernek. Nagszöleim foldjét “kenderföldnek” hívták, kukoricát, tököt, krumplit termesztettek rajta. Igen, az ötvenes évek első három évében engedély kllett a disznóvágáshoz, fináncok járták a házakat, kmb-s figyelte a falu lakóit.
    Én a kitelepítésből visszatérve nememléxem sem éhezésre, sem nyomorra falun. Nagyszülim vettek magukhoz, mert atyám börtönben ült, anyácskám mg dolgozott, így nemtudott ébredéstől elalvásig velem lenni, foglalkozni. Falun éltem. Nyáron csirkét, nyulat, . heti egy alkalommal a hentestől- disznóhúst, marhahúst vettek a nagyszüleim. Volt. Nemkllett hozzá protekció, csak sorbanállás. Kertben megtermett a zöldség, hátsóudvarban a szárnyasok, a disznó, a tehén, amelyik a tejet adta. Egy hatalmas kemence állt az udvaron, amiben nagyanyám a kenyeret, meg hét kiscipót sütött mindn héten. A kenyér – kb hatvan centí átmérő,- egéz hétre három flnőttnek, meg három gyereknek, a hét cipó nekem, amit a sparhejten melgített fel délutánonkény nagyanyám, hogy az esti fejéskor langyos legyen akár a tej, amit egy pöttyös bádogbögrében kaptam. Narancsot elősör ötvennégyben láttam, ettem. Apám az karikagyűrűjét adta egy kilo narancsért. A hatvanas évektpl már lehetett kapni, ahogy banánt is, bár megvolt ez egykilás limit mindenre.
    Tod, nehéz meggyőzni olyanokat, akik arról az időszakról nem könyvekből, portálakról, szintén fiatal történészektől tudnak, hanem megélték.
    És itt a gond: nekik nemlehet bármit “eladni” mert valami jónevű történész azt mondta..

  • Figyelő!
    jan.5.12:12
    jan 5. 3:45

    “Ha valamit abszolut biztonsággal állitasz, nem biztos, hogy igaz is!” -írta falusinak.

    Úgy bizony, jó lenne, ha pl Ön (is) megszívlelné ezt az alapigazságot, mert most épp nem tesz mást mint amivel falusit vádolja, azaz ex katedra kijelent dolgokat, melyeknek az igazáról nincs, és nem is lehet meggyőződve!

    Mert azt már nagyjából mindenki vágja aki csak egyszer is idetévedt a KMH-ra, hogy Ön 24 éves korára mindent átélt, mindent megélt, megszenvedett – sőt a családja is megszenvedte – és úgy általában mindet tud, sőt mindent jobban tud, mindent látott, mindenhol ott volt, és mint egy alkalommal kifejtette, a történelemkönyvek megírását is Önre kéne bízni – de! Azért azt ugye nem vitatja, hogy ha 24 évesen elhagyta az országot, és az elmúlt 60 évet 6 ezer km távolságban töltötte egy merőben más világban, akkor ugye nem lehet olyan offé Kádár kommunista uralmát illetően (1957-1988)sem politikai sem gazdasági vonatkozásban, minta aki közvetlenül “átélte” azt, és nem lehet hivatkozási alap, hogy a “külföldön élő magyarok tudtak a kölcsönökről”! Ne akarja már jobban tudni, ismerni, hogy itt mi történt az Ön távozása utáni évtizedekben, mint az aki ugyan akkor még gyermekkorú volt, de az elkövetkező 30-35 évet itt élte le, itt nőtt fel és tapasztalta meg a hazai viszonyokat!
    Az én életkoromat ugyan még erősen hónapokban mérték akkor amikor Ön “menekült”, mégis visszatetszőnek találom, hogy Ön akarjon pl bármely itt felnövő és azóta is itt élő honfitársamat arra inteni, hogy a “Kádár rajongóknak mit illene tudni”! Ugye ezt Ön sem gondolta komolyan?

    Egyébként miért gondolja, hogy aki Kádár alatt élt az országban az feltétlenül rajongója is egyben?

  • Hollósy Gerti

    Az is egy érdekes kérdés, hogy mennyire másképpen alakulhatott volna a háború utáni újjáépítés és az ország élete, az 50-es évek, ha Magyarország nem utasítja vissza a Marshall segélyt.

    A George C. Marshall azt hangoztatta, hogy a segély nem figyeli a politikát, a célja a nyomor felszámolása, és az újjáépítés. A hírnek Magyarország nagyon megörült, aktívan érdeklődött iránta, annak ellenére, hogy még nem tudta milyen politikai ellentétele lesz a segítségnek. Egész Kelet-Európában is felcsillant a remény, de másképp alakult.

  • falusi
    2017 január 5
    5:38 du.

    Egyáltalán emlékszel még min indult a vita?

    Különben Nagy László költő is azt mondja, amit a történészek, ő is hazudik?

    “1947 karácsonyán megjelent hét versem egyszerre. Mi, fiatal költők, akik akkortájt indultunk, hittel, nagy lendülettel vettünk részt az ország építésében. Láttuk, csodákat művel a magyar nép, a gazdasági élet máról holnapra helyreállt. … 1949-ben Szófiába kerültem írói ösztöndíjjal, hogy a nyelvet megtanulva fordítsam a bolgár költészetet. Ott éltem másfél évig. Hazatérve mást láttam, megdöbbentem, leszegényedve az ország, a mezőgazdaság tönkrement, az egyéni gazdaságok kifosztva. Az állatállomány teljesen lecsökkent, már vitték az anyakocákat is beszolgáltatásba, az előhasi tehénkéket is. Láttunk, láttam egy szomorú, tragikus rablógazdálkodást. Az 56-os dráma akkor kezdődött: Kezdetben azt gondoltam, hogy nézőpontom rossz, s nem okoltam a felső vezetést. Kiderült, hogy a fejétől romlott meg az ország élete. ”
    (A költő nem tévedhet)

    “69-ben apám halt meg nyolcvanadik évében úgy, hogy nem bocsátott meg a világnak.”
    (Életem)

    forrás: Adok néktek aranyvesszőt

  • Hollósy Gerti
    2017 január 5
    4:42 du.

    “a Rákosi kor lehet, hogy kemény volt, de az én gyerekkorom nem, amire már emlékszem”

    Mielőtt kioktatsz valakit, legalább olvasd végig a vitát! Én azt írtam, hogy a háború utáni két évben volt éhezés, de ez 1947-re elmúlt, helyreállt a gazdaság.

    Mikor Rákosi elkezdte az ötéves tervet 1950-ben, akkor igaz, hogy megszűnt a munkanélküliség az országban, de a mezőgazdaság hanyatlásnak indult.

    Alma írta föntebb, hogy szerinte a Viktor kártékonyabb. Én erre írtam, hogy szerintem a hasonlóság a véletlen műve lehet, mert Rákosi hosszú távon éhínségbe taszította volna az országot. Ettől manapság nem kell félni, bár elismerem Mészáros Lőrinc nem egy észlény. Azért adnak rá öltönyt, hogy nehogy összekeverjék a mangalicákkal.

  • falusi
    2017 január 5
    5:38 du.

    “Tod, nehéz meggyőzni olyanokat, akik arról az időszakról nem könyvekből, portálakról, szintén fiatal történészektől tudnak, hanem megélték.”

    Ha te olyan k.rva okos vagy, akkor áruld már el, hogy miért járták fináncok a falut?

  • falusi
    2017 január 5
    5:38 du.

    “És itt a gond: nekik nemlehet bármit “eladni”

    Te és itt egyesek, a taknyot is megvennétek, ha Rákosi rámondaná, hogy cukrozott mandula!

    A háztáji nem a saját szükségletre való termelés volt, legalább ezt illene tudnod. A tsz-től bérelt két-három hektáron a tsz segítségével munkaigényes növényeket termeltek a tagok, akik azt vállalták. A nyolcvanas években sokan fóliáztak is, pl. retket, paprikát termeltek a fűtött fóliában, az is kereset kiegészítés volt.

  • Nagy László, a költő nagyon bízott a kommunista pártban, hogy majd rendbe teszik az országot. Tanulhatott, és megjelentek a költeményei. Sokan voltak ezzel így, a szegénysorsú fiatalok munkát és tanulási lehetőséget kaptak, amit az előző rendszerben nem, pl. a traktoroslányok. 1952-ben kiábrándult a fiatal költő, és a Gyöngyszoknya c. allegorikus versben fejezte ki véleményét Rákosiék módszereiről. A versben egy mitikus erejű jégeső takarítja el a magabízó emberiséget, csak pusztulást hagyva maga után.

    “s napod sötét felére fordul, akár egy érem.
    Árnyéka széjjelterped, mindent beborít barnán,
    rajzik a villám, ugrál, meggyűlt fellegek halmán.
    Goromba dörgés száll, a kényes föld belereszket,
    bajt érezve a búzák mind lefeküsznek.
    Ágaskodik a ló, a dombról majdnemhogy felszáll,
    füle körül a villám csokra s a szakadt fékszár.
    Sörényén, bársony szőrén szikrák sajognak, mintha
    árammal volna töltve – száll, mint meteorszikla!
    Nyargal a völgybe, a rozs tengerébe robogva,
    kéktüzű csillag omlik síró ezüsthabokba.
    Fülében zengést hozva, orrát tartva az égnek,
    fut a csorda, ropognak száraz porcogók, térdek.
    Lenemnyelt fűcsomóval, könnyet fakasztó jussal
    jönnek, mint balga szörnyek, lobogó zöld bajusszal.
    Nyílnak a rettenettől csatornái a tőgynek,
    tejjel eleven kannák öntözik meg a völgyet.
    Széles tejútat írva zihálnak mindahányan,
    nem győz a kolomp szíve sírni e gyorsaságban.
    Ó, az a ballagásra teremtett szaru-bocskor
    mit tud ilyenkor! S mintha villám volna az ostor,
    hangjára ütést vár a csípő és belerándul —
    farkak – békéért esdő zászlók lobognak hátul…
    Irgalom nincs a vészben, látod-e hogyan támad?
    Elfujja anyád kontyát, kalapját vén apádnak. “

  • falusi
    2017 január 5
    5:38 du.

    Jut eszembe, te nagyon okos, a kitelepítést Nagy Imre szüntette meg 1953-ban, mikor Rákosi lekerült a magas polcról! Tejet is azért tudtál inni, mert a nagymamádnak nem kellett beszolgáltatni az utolsó cseppig!

    Úgyhogy ez a nagy tudományod, örülhetsz, ha jobb kezedet megkülönbözteted a baltól! Na pá, adtam elég olvasnivalót, rádfér …

  • Hollósy Gerti
    2017 január 5
    6:23 du.

    Nem tudom mit érdekel téged a Marshall-segély, ha akkor még meg se születtél? Milyen jogon dumálsz bele abba, amiről semmi személyes tapasztalatod nincs? (irónia)

  • Kedves lámpa!
    “Alma írta föntebb, hogy szerinte a Viktor kártékonyabb. Én erre írtam, hogy szerintem a hasonlóság a véletlen műve lehet, mert Rákosi hosszú távon éhínségbe taszította volna az országot. Ettől manapság nem kell félni,”

    Ja, egyelőre még nincs éhség, DE MIVIKTORUNK MÁR DOLGOZIK RAJTA!!!!!!!!!
    (Lásd még: gyermekéhezés…)

  • Arrról nem is szólva, hogy soha nem volt felajánlva magyaroknak a Marshall terv!
    Ez pl. mindig bosszantott!

  • Hollósy Gerti

    hazai lámpa,

    sajnálatos tévedésben vagy, nem oktattam ki senkit, nem írtam hozzászólásom elé nevet, így kezdtem:

    “Nos, az én emlékeim” – ebben nincs egy szikra kioktatás sem, én így éltem a gyerekkoromat, pontosításként még az időszakot is odaírtam…semmilyen szándékom nem volt, “meséltem”

    majd mindig jelzem, hogy mikor “oktatok”

  • Hollósy Gerti

    hazai lámpa,

    most “oktatok”

    de, csak erre válaszolok: azt írtad,”Alma írta föntebb, hogy szerinte a Viktor kártékonyabb. Én erre írtam, hogy szerintem a hasonlóság a véletlen műve lehet, mert Rákosi hosszú távon éhínségbe taszította volna az országot. Ettől manapság nem kell félni, bár elismerem Mészáros Lőrinc nem egy észlény. Azért adnak rá öltönyt, hogy nehogy összekeverjék a mangalicákkal.”

    Osztom Alma véleményét, O.V. valóban hatékonyabb, mert hosszú munkanélküliségem idején a pártkatona szociális ügyintéző azt mondta a segélykérelmem elbírálásakor, hogy a jövedelmünk annyira kevés, hogy az “nem életszerű”. Ha a fiaim nem segítettek volna folyamatosan simán éhezhettünk volna. Ez saját megélt tapasztalat. Sőt kaptunk olyan választ, hogy van autónk, adjuk el.Természetesen zárt ajtók mögött. Elvárták volna, hogy a korábbi életszinvonalon szerzett, adózott jövedelemből szerzett szerény javainktól előbb váljunk meg, aztán majd mikor már az árok szélén fekszünk, esetleg segítenek.

    Meséljek még?

    Az önkormányzatok a segélyezés területén nem azért dolgoznak, nem azt keresik, hogy miért segíthessenek, hanem addig nem nyugszanak míg rátalálnak valahogy valamire, hogy miért ne segítsenek. Fordítva ülnek a lovon.

  • Hollósy Gerti
    2017 január 6
    4:05 de.

    Lehet, hogy nem kioktatásnak szántad, de szépen összemostad a Rákosi-kort a konszolidált Kádár-korral, ami a te általános iskolás éveiddel esett egybe.

    És még te veted mások szemére, hogy “nem kell félrevezetni az ifjúságot”.

  • Hollósy Gerti
    2017 január 6
    4:53 de.

    Üdvözöllek a magyar valóságban! Ez nem az Orbán-kormánnyal kezdődött, a segélyesek már 25 éve nyomorognak ebben az országban. Illetve a lecsúszó középosztály azért retteg és szavaz a demagógokra, mert tudják az emberek, hogy amíg van valamijük, addig az állam a kisujját se mozdítja értük.

    Így került a fidesz hatalomba.

  • Almási Alma
    2017 január 5
    11:51 du.

    Orbánnál is van veszély, de nála inkább abból lesznek bajok, hogy túl sok vagyon egyesül minél kevesebb kézben.

  • AuróraBoreálisz

    MILITARIZMUS, avagy lassú készülődés valamire… ?

    Voronyezs 3:26 fejtegeti, hogy a többi múzeummal ellentétben miért is marad a Hadtörténeti múzeum fenn a Várban.

    A minap pedig SimicskÓ István honvédelmi miniszter is megmondta, hogy “azért kell sok-sok milliárdért 170(!) új lőteret építeni, Mo-n mert a történelem tanúsága szerint magyarok csak fegyverrel a kézben tudják a jó teljesítményt magukból kihozni”… [A kormányszlogen pedig: Magyarország jól teljesít.] :-D

  • Almási Alma
    2017 január 5
    11:51 du.

    Éhínség, tömeges még nincs, de éhezés az van, és a tél is szedi az áldozatait (A Nemzeti, Keresztény kormány ebben is jobban teljesít!):
    A cikk még az elmúlt napok nagy hidegei előtt született:
    http://nepszava.hu/cikk/1116944-fagyhalal—duplajara-nott-a-halottak-szama-magyarorszagon

  • Szerény véleményem az, hogy az emberek mindent a kormánytól várnak. A régi mondásban hiszek, ” Segits magadon, az Isten is meg segít”!

  • Kanadában is sok a szegény, elhagyatott ember, aki az utcán él. Sok van az USA-ban is! Pedig Kanadában vannak befogadó házak az otthontalanoknak stb.,
    Persze, itt nem hozza az újság hányan halnak meg az utcán, vagy lakásukban ami fűtetlen. Pedig, itt -20 C van, máma is.

  • Kedves Figyelő!
    A szerény véleményed marhaság.
    Az emberek egészen biztosan nem azért fagynak meg az utcán, vagy a fűtetlen otthonukban, mert mindent a kormánytól (és szegény Viktortól) várnak.

  • Mindenki kap segélyt otthon is, Kanadában is. A segély nem sok, de ha van lakása , meg tud élni belőle.
    Életemben kétszer voltam gyárimunkás is. Először Rákosi idejében, akkor elvégeztem a Kandó Kálmán esti technikumot, hogy tehnikus legyek és kikerüljek a gyári munkából.
    Kanadában mint menekűlt, kefegyárban dolgoztam első munkahyelem az volt.Mikor nyugdíjba mentem az Alcán aluminium vállalatnál voltam adminisztrátor .Alcan aluminium vállalat legnyagobb volt Észak Amerikában !
    Szerintem , minden az embertől függ! Jó, ha szerencséje van, de az ritkán adódik egy ember életében. Soha nem éltem állami segélyből!

  • Almási Alma, itt is sokan vannak az utcán ahogy írtam. Ezt a tényt szociológusok kianalizálták. Sok elmebeteg van köztük, aztán alkoholista, aki elissza az állami segélyt és kirugták a lakásából is mert a lakbért sem fizette, de ahogy fentebb írtam itt vannak szegény otthonok ezek számára. Ide meg azért nem szeretnek menni, mert a kis motyójukat sokszor a szomszédágy tulajdonossa ellopja.

  • Hollósy Gerti

    Hazai lámpa, nem jól olvastad, nosztalgiáztam, a régi finom ételek után, még a pontos kort is meghatároztam évszámokkal, amiről írtam és a végére oda is írtam, hogy a Rákosi-kor más volt…

    Üdvözölsz a magyar valóságban? De édes vagy! Amikor te még valóban fiatalka voltál és nem is volt ilyen jó tájékozódási és kutatási, bizonyítási lehetőség az interneten, én már akkor is az adott kor szociális problémáiról írtam.

    Nem bizony, nem szabad félrevezetni az ifjúságot, minden történést az adott kor tükrében kell vizsgálni. Nagyon sok korombeli ember írja, mert, hogy az most sikkes, hogy milyen elnyomás és szegényes élet volt az én gyerekkoromban. Hát nem volt az, nekem nem, nekem jó gyerekkorom volt, és én azt írtam le,engedd már meg, hogy én úgy emlékezzek, ahogy én emlékszem, lehet, hogy könyvekben, vagy más ember emlékeiben más dolgok vannak.

    A rendszerváltás utáni időkből pedig sok sok írásom van és nem a Fidesz kormányt kritizáltam, mivel még híre hamva sem volt, olyan dolgokat nehezményeztem, ami nekem nem tetszett más kormányok alatt sem.

    Nem gond, ha nem bírsz, de legalább ne olyannal tromfolj vissza, ami le van írva, csak esetleg hirtelen pont a lényeges mondatot nem olvasod.

  • Hollósy Gerti
    2017 január 9
    8:58 de.

    Én konkrétan a Rákosi-korról írtam, te jöttél elő a kora Kádár-kori nosztalgikus emlékeiddel! Vajon melyikőnk nem olvasta pontosan a másik sorait … ?

    Képzeld, engem már akkor is érdekelt a történelem, mikor még Commodor 64 volt a számítógép, és azt se tudtuk mi az internet! Apai nagymamámmal családfát állítottunk össze, sajnos elkallódott az évek során. A mama tanyasi származású létére örült a rendszerváltásnak, mert a “kommunisták” szerinte “üldözték a vallást”. Mindszenty fotó volt a konyhaszekrényén, amit gondolom a kilencvenes években osztogattak a templomban.

    Az internet csak annak segít, aki tudja, hogy milyen információt keres. Keresztanyám Moldova könyveit olvastam, megvolt neki az összes, kiemelkedő politikusnak tartotta Kádárt. A szocializmus az én gyerekkoromban egy ideig élő rendszer volt. Szóval mindenki megélte valahogy.

    Ettől függetlenül tudni kell kívülről nézni, már ha valaki DEMOKRATÁnak tartja magát! Aki még ma is inkább pozitívnak tartja ezt az eszmét és a megvalósítását, az milyen jogon kritizálja Orbánt a túlkapásaiért?

  • Hollósy Gerti
    2017 január 9
    8:58 de.

    Ha annyira topon vagy szociális témában, akkor hogyan állíthatsz olyat, hogy Orbán tehet arról, hogy az autóval rendelkezők nem kapnak segélyt, vagy lakhatási támogatást, bármilyen pénzügyi segítséget?

    Én úgy tudom, hogy ez a kétezres évek során mindvégig így volt.

  • Kedves Figyelő, nem jól tudod. Itt NEM MINDENKI kap segélyt, és ha kap is valaki, sokszor csak olyan keveset, amelyből nem nagyon lehet megélni.

    De te csak mondogasd, hogy ezek léhűtők, akik nem akarnak dolgozni, sőt direkte megfagynak, hogy a szegény kormányt kompromittálhassák…

  • Almási Alma
    2017 január 9
    10:14 de.

    “ha kap is valaki, sokszor csak olyan keveset, amelyből nem nagyon lehet megélni.”

    Ezen ugye a szocialista kormányok alatt is háborogtál?

  • Hollósy Gerti

    Hazai Lámpa,

    a gépkocsis példáról: ezt én így, ahogy te leírod, nem mondtam, így elég nevetséges, odaírtam, hogy zárt ajtók mögött, kaptunk ilyen választ. (nem hivatalos határozatban) Javaslom nézegesd kicsit a szociális törvényt, a gépkocsi léte vagy nem léte sosem számított kritériumnak, (ezért volt furcsa, hogy belekeveredett az akkor velünk folytatott beszélgetésbe, amit említettem) általában az egy főre eső jövedelmet vizsgálták, esetleg más- más segélynél, más egyébre is kicsit kiterjesztve a vizsgálódást.

    továbbá azt sem írtam le sehol, hogy csak az Orbán kormány szociális törvénymódosításai okozták a szegénységet, ők csak feltették az i-re a pontot.

    “Ettől függetlenül tudni kell kívülről nézni, már ha valaki DEMOKRATÁnak tartja magát! Aki még ma is inkább pozitívnak tartja ezt az eszmét és a megvalósítását, az milyen jogon kritizálja Orbánt a túlkapásaiért?”

    kedves lámpa, jó lenne ha azért megszámolnád, hogy én hányszor szoktam emlegetni, leírni pl. Orbán nevét. Tudod nem annyira az érdekel, hogy kik a tisztségviselők, a történések érdekelnek, a visszásságok,

    Milyen eszméről írtam én, mint eszméről, hogy pozitív vagy negatív, csak beszéltem dolgokról, amik jók voltak, vagy olyanokról, amik nem jók most vagy máskor…

    “A mama tanyasi származású létére örült a rendszerváltásnak, mert a “kommunisták” szerinte “üldözték a vallást”

    sokan “kommunistáznak” itt, egyszer szeretnék látni valaktől egy kimerítő értekezést olvasni arról, hogy mi is volt a kommunizmus és kik is voltak a kommunisták, érdekes lenne.
    Gyakori szóhasználat azt mondani a redszerváltás előtti, bármilyen hosszú időre visszanyúló idők embereire, “komcsik”.

    SZÓVAL KIK VOLTAK A KOMCSIK?

    Nem tőled kérdezem Hazai lámpa, bárkitől…

  • hazai lámpa
    2017 január 9
    11:22 de.

    “Ezen ugye a szocialista kormányok alatt is háborogtál?”

    Húde nagy tromf! Le is taglóztál ízibe…
    :D :D

    Nekem azóta voltak olykor filléres gondjaim, amióta megszűnt a 13. havi nyugdíj… Mikor is?

    A vőmnek akkor, amikor a munkanélkülieket gyorsan kilökték a nyilvántartásból… Mikor is?

    Meg még, amikor a rokkantnyugdíjakat erőteljesen megnyírbálták… Mikor is?

    Van még ilyen okos és diadalmas kérdésed?

  • Hát… a komcsik olyan csúnyák, meg gazemberek… Náluk csak a libsik a rosszabbak…

  • Almási Alma
    2017 január 9
    10:14 de.
    Sehol sem írtam, hogy a rászorulok ” nem akarnak dolgozni”vagy akarattal megfagynak!
    Nem hittem volna, hogy ilyen hazug , rosszindulatú vagy! Itt most bizonyitva, mert ilyet soha nem írtam!

  • Figyelő
    2017 január 9
    1:45 de.

    Kedves Figyelő, annyiszor leírta már, hogy nem ismeri a hazai helyzetet. Kérem, ne írjon már akkor le, bizton állítva olyan tényeket, melyekről egyrészt nincs információja (a nemzeti kommunista propaganda nem az!), másrészt, pedig nem igaz! Ahogy Alma is leírta, közel sem minden rászoruló kap segélyt. Sokan a saját lakásukban, házukban fagynak meg, köztük sok kisnyugdíjas, akik végigdolgozták az életüket, és inkább méltóságban fagynak meg, mintsem hogy segélyért kilincselnének. Ismerek olyan falut, ahol a szociális fa csak januárban fog megérkezni. Persze, ismerek olyan pártot is, aki olcsóbb államot, kevesebb államtitkárt ígért, aztán most meg itt tartunk:
    http://444.hu/2017/01/09/kormanyzati-burokraciacsokkentes-ketszer-annyi-allamtitkar-dolgozik-mint-2010-elott
    Persze, a fő szlogen meg az volt, hogy nem leszünk következmények nélküli ország. Ez bejött???

  • Figyelő
    2017 január 9
    1:48 du.

    Így, szó szerint tényleg nem írta, de többször célzott rá!

  • Terminus, mit akart igazából mondani nekem?
    Sajnos, a fentiekből nem jöttem rá.
    De azt nem hiszem el, hogy egy igazi rászoluló nem kap segélyt! t.i. ez nyilván van tartva.

  • Hollósy Gerti

    Akkor egy kis hazai valóság, a jelen…egészen friss

    közmunkáról, segélyről, szegénységről, vidéki viszonyokról, mert ugye valahol fent üdvözölt valaki a magyar valóságban…

    http://nepszava.hu/cikk/1117111-kozmunkasok-harapofogoban

  • Figyelő
    2017 január 9
    4:22 du.

    Azoknak, akik éheznek, és/vagy fáznak egyáltalán nem fontos, hogy Ön a messzi Kanadából mit hisz!

  • Már írtam, hogy Kanadában is van olyan aki éhezik és fázik, minden országban van!
    Nem kell irigykedni, hogy én Kanadából írok, van itt más is, aki külföldről ír. a főszerkesztő is.

  • Kedves figyelő!
    írod
    :
    “De azt nem hiszem el, hogy egy igazi rászoluló nem kap segélyt! t.i. ez nyilván van tartva.”

    Neked nem mondták még, hogy Istenben kell hinni, de emberben nem ajánlatos? Hát még kormányban és hatalomban!

  • Hollósy Gerti
    2017 január 9
    12:12 du.

    A segélykérelemhez be kell vallani minden vagyontárgyat, lakást, kocsit, földet.

    Nem tőlem kérdezted, de az én nagymamám joggal mondta, hogy “kommunisták”, mivel ő végigélte a Magyar Kommunista Párt (MKP) tündöklését és bukását. Szóval a kommunizmus az a gyökér, amiből a rendszer fakadt.

    Valaki mondta, hogy a kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána jön. Sokan, mint a Bandi ló rájönnek, hogy kihasználta őket néhány élelmes értelmiségi, politikai kalandor. Nekünk például az osztályban azon kívül, hogy megalapítottuk az őrsöket, nem igen volt más teendőnk. (Olyan nyugatos nevekkel, mint Donald kacsa, Miki egér meg Tudor őrs. Az ofőnk biztos azért nem kapott letolást, mert közeledett a rendszerváltás.) Volt egy szétcigizett hangú úttörőcsapat vezető a suliban, elég félelmetes. A legjobb tanárok a fiatalok voltak meg az angoltanárok.

    Utólag jön rá az ember, hogy az őrmester szerű tanító nénik voltak a régi motorosok. Azok hozzászoktatták a gyereket a rendhez, fegyelemhez. Illetve a tanár is szem a láncban, mert a rendszer ideológiájából következik az elnyomás. Szóval: átélhettünk akárhány pozitívumot, de maga a rendszer, és az eszme, az ideológia, amiből következik, egy ordas eszme volt, az emberek elnyomásán alapult.

    Sokakban nosztalgia van, megértem. De legalább a volt munkásőr a sarki kispiszkosban nem áradozik a demokráciáról, meg hogy Orbán mennyire antidemokratikus! Ellenben vannak olyanok, akik szerint Orbán maga a patás ördög, de a régi rendszer biztos jó volt, mert ő akkor volt pelenkás (nem rád célzok).

    Hozzátenném, hogy az szdsz tele szájjal szidta Kádárt, de gátlástalanul fölhasználta a kommunista történelem értelmezést a Horthy-korról. Most meg a Rákosi korral példálóznak, hogy Orbán Rákosit utánozza, nyilván ez egyszerűbb, mint komoly elemzést készíteni, dolgozni … Szóval önmagában a kommunista-gyűlölet nem elég, program is kellene.

    A fidesznél ez megvan, de ott meg átcsap boszorkányüldözésbe az antikommunizmus, ez másik irányba túlzás.

  • Almási Alma
    2017 január 9
    12:43 du.

    Hát igen, addig nem foglalkoztál a 23 ezer forintból élők bajával, amíg neked is nem lettek problémáid.

    Ilyen a nagy “demokrata” …

  • Almási Alma
    2017 január 10
    4:36 de.

    Ica néni, az alsós tanítónő mondta: “hinni a templomban kell”.

    Ugyanolyan megalázó, sértő kiszólás, mint a “Háttal nem kezdünk mondatot”.

  • terminus 2017 január 9 1:53 du. Ez az átka a sok “barátnak” és nagy családnak. Sok az éhes száj, soknak kell a jó pozíció.
    Még a házőrzőt is etetni kell. Van gond bőven.

  • lámpa, látom, jó passzban vagy, csak úgy hányod a szikrát itt is! :D

  • Hollósy Gerti

    Hazai lámpa…

    “de maga a rendszer, és az eszme, az ideológia, amiből következik, egy ordas eszme volt, az emberek elnyomásán alapult.”

    nem szeretnék újabb vitát és nincs is kedvem hozzá, de az a Rákosi-rendszer, amit általában Magyarország életében kommunista rendszernek mondanak, nem egyenlő a kommunista eszmével.

    Maga az eszme, jóval régebbi és az eredeti eszméből, ideából (legendás nevek fémjelzik Marx, Engels – Kommunista Kiáltvány 1848) szinte semmi nem valósult meg és semmi köze (az eredeti eszmének) az emberek elnyomásához… “Osztályok nélküli társadalmi, gazdasági rendszer, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik és a termelt javakból szükségletei szerint részesedik.”- ez lett vona, de sose lett…

    később aztán magának az alap eszmének több változata alakult és próbált működni idei óráig

    a mai komcsizás az pusztán egy ostoba sértegető formula

    na persze tökéletesen értem, hogy aki komcsizik ugye nem a fentiekre gondol… :DDD

  • Ez a következménye annak, hogy nem történt a mai napig igazságtétel, és hogy nem történt szembenézés a múlttal. Így fordulhat elő még 2017-ben is, hogy megfogalmazódnak kommunista eszmét védelmező gondolatok.

  • kedves Drizari!
    Én igazán nem értem, mi tart vissza téged attól, hogy szembenézz a múlttal?
    Én például szembenéztem, teljesen magamtól, a magam erejéből…

  • Hollósy Gerti
    2017 január 10
    9:50 de.

    Mindenki másképp szembesült az igazsággal. Nekem pl. elég megdöbbentő volt felnőtt fejjel azzal szembesülni, hogy az úttörő nem azért volt, mert jó csapatépítés a gyerekeknek, hanem mert a “Párt kinyújtott karja”. A legfelsőbb szintekről beszélek persze, a legtöbb ember nem volt ebbe beavatva. Nekünk még 1987-ben is volt olyan MISA évkönyvünk, amiben Lenin egy jó bácsi volt, aki citromlével írta a levelet a börtönből.

    Ahogy talalom írta a Hírtv-s topikban, a bolsevizmus járatta le a marxizmus eszméjét. Ebbe én se mennék bele, hogy Marx mi volt, gonosz-e vagy csak hülye, mert mondanak ezt is, azt is. Szerintem nem volt normális, és különben is megbukott az eszméje, mert sehol nem valósult meg. Ő ugyanis a legfejlettebb kapitalizmusra írta az elméletét, de a legelmaradottabb agrárországban valósult meg (Ormos). Ráadásul Lenint nem a tömegek igényelték, de végülis a tömegek emelték föl. De az indulásához az kellett, hogy lepecsételt vasúti kocsiban küldjék a németek Oroszországba, hogy meggyengítsék a cári birodalmat.

  • Almási Alma
    2017 január 10
    10:09 de.

    “Én például szembenéztem, teljesen magamtól, a magam erejéből…”

    Vak asszony visszanéz …

  • Hollósy Gerti

    Drizari, azt hiszem nem értelmezted a szöveget…

  • Almási Alma
    2017 január 10
    10:09 de.

    “Hajdúk Mátyás, 1919-1957, élt 38 évet, napszámos, Gerendás.

    Hajdúk Mátyás a Békés megyei Gerendáson született, özvegy édesanyja nevelte. Sorkatonaként rész vett a II. világháborúban. Sértetlenül jött haza, de vele jöttek az átélt rémségek is. Édesanyja zöldségkereskedéssel foglalkozott, fia segített neki. Dolgos, hallgatag ember volt, minden munkát elvállat.

    1957-ben a pufajkások véres mészárlásokat rendeztek. Ütöttek-vertek, embert öltek, majd mintegy húszan ittas állapotban Gerendásra mentek. A cél itt is a terror, a megfélemlítés volt.

    A Janovszki-kocsmába géppisztollyal a kezükben léptek be.
    - Falhoz! – kiáltották – és kezeket fel! A váratlan parancs mindenkit megrendített. Az emberek ijedtükben felálltak az asztaloktól és felemelt kezekkel a falhoz álltak. Egy ember maradt ülve, Hajdúk Mátyás.
    - Nem hallod, büdös paraszt! – rúgott felé az egyik fegyveres.
    - Mert te egy senki, egy hitvány útonálló vagy. Meggyalázzátok a magyar katona becsületét. Hegyi vadász voltam! Tudom, mi a szolgálati szabályzat. Ti banditák vagytok, és nem katonák. – ennyit mondott Hajdúk Mátyás.

    Verekedés kezdődött. Hajdúk védekezett, de a pufajkások földre teperték s a félig eszméletlen Hajdúk Mátyást a kocsmából kivezették. Az utcán még ütötték-verték, majd egy kötéllel a lábánál fogva egy öreg “Csepel” után kötötték. A kocsi elindult. A makadám kavicsos úton feje, felsőteste jobbra-balra vágódott. A kocsi nemsokára visszatért a Janovszki-kocsma elé.

    Hajdúk Mátyás ekkor már csupán egy véres húsdarab volt. Hátán, karján nem volt hús, a fél fejét lemarta az út sok éles kavicsa. A félútnál már kiszenvedett, nem élt.
    Emlékét egy egyszerű sírkereszt őrzi a gerendási temetőben.”

    A lincselés részt vevői megkapták a “Munkás-paraszt Hatalomért” emlékérmet és az ezzel járó kiváltságokat, amiből a gyerekeik is részesültek.

  • Hollósy Gerti

    Csak nevetni tudok, mivel világosan leírtam a végén, hogy többféle irányzat volt…

    azt viszont sehol se írtam, hogy az én eszmém és hogy védem…

    amit írtam: az eredeti eszme Marx Engels 1848, az ő kiáltványuk és az értelmezés, a korai meghatározás és hogy az, az övék, soha nem valósult meg…UTÓPIA volt…

    erről ennyit…

    azt meg leírtam szintén, hogy én hogyan gondolkozom,

    bravó, nyugodtan lehet tovább idézgetni és vagdalkozni is, mert másról beszélünk…

    itt szokta a fiatalság ajánlani a google és a net egyéb segítségét…

  • H.Gerti
    Jan.10.9.50

    “nem szeretnék újabb vitát és nincs is kedvem hozzá, de az a Rákosi-rendszer, amit általában Magyarország életében kommunista rendszernek mondanak, nem egyenlő a kommunista eszmével.”

    Kedves Gerti! Ezzel a hozzászólásoddal úgy összességében is egyetértek, de a kiemelt részre fókuszálva főleg!
    Még iskolás koromban, kb 12-13 év körül lehettem, amikor olvastam egy könyvet, a Kék sziget volt a címe! Nagyon kelletlenül fogtam hozzá, mert “tudományos fantasztikus” könyv, egy elképzelt világ, egy merő utópia volt, és ez a téma elég távol állt tőlem már akkor is, de mert a nővérem nyomta a kezembe, hogy ez egy óriási könyv és különben is megakarja beszélni velem – meglátom le sem tudom majd tenni, hát nosza! Úgy a 10.-15. oldalnál azon törtem a fejem, mi lenne ha csak minden 5.esetleg minden 10.oldalt olvasnám el, vajon tudnék e sóderolni róla annyit, hogy azt higgye elolvastam, mert engem ez a könyv valahogy nagyon nem érdekelt – alapvetően mások voltak az olvasmányaim. Aztán mégis csak elolvastam, a közepe felé már némi érdeklődést is mutattam, de hogy tettszett volna az túlzás. Nem vonzott egyáltalán Szimmaren, úgy éreztem nem tudnék ott élni és úgy élni! Aztán később mikor Marxról és Engelsről olvastam, tanultam, mindig visszaköszönt Szimmaren világa! Úgy gondolom – eddigi tapasztalataimra alapozva – hogy aki a kommunizmus eszméit ha kell ha nem támadja, és folyamatosan komcsizik, az valószínű nem ismeri az alapeszmét, a “Kommunista kiáltványt” meg főleg nem! Mert lehet vele egyetérteni vagy nem, de mindenképpen meg kellene ahhoz ismerni, hogy kritikusan elutasíthassuk részben vagy egészben. Nem valósult meg belőle semmi, és ez jó (én legalábbis így gondolom)- de M. és E.nagy valószínűséggel forog a sírjában, ha látják mivé forgatták össze- vissza az eszmét ami eredetben minden volt, csak ordas nem! Az osztálynélküliség, a mindenki képességei és szükségletei szerint stb pedig szerintem örökké utópia marad!

  • Drizari
    2017 január 10
    10:03 de.
    Öreg.
    Semmi gond az izmusokkal.
    A gond az istákkal van..

  • hazai lámpa
    2017 január 10
    10:54 de.
    Asselenne nagy baj, ha eccer elolvasnád Marx Tőkéjét..
    Gylzem, a világ közgazdasági egyetemein a mai napig tananyag.
    Hogy sehol nem volt kommunismus?
    Einstein relativitás elméletével visszamentünk már az időben? Vagy előre? Ettől még, mint elmnélet, zseniális.

  • Hollósy Gerti

    Hazai lámpa, nem írtam ám magyarországi kommunizmusról, nagyon távolra mentem vissza, Leninről se írtam, az megint egy teljesen más téma…

    értem, hogy te be voltál avatva nyilván a legfelsőbb szintekbe, vagy az internetes kutatásaid beavatottá tesznek, nincs ezzel gond…csak nem arról beszélsz, amiről én írtam…

    vannak párhuzamosok és vannak merőlegesek, mi merőlegesek vagyunk, de ez így érdekes

  • Szembenézés? Valóban lett volna? Még egy adalék:

    “Horváth Lajos, 1909-1957, élet 46 évet, földműves, Csanádapáca.

    Horváth Lajos jómódú parasztcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Szegény lányt vett feleségül, kinek szerelméért lemondott a gazdagságról és maga is szegény lett. Megragadott minden munkát, hogy a mindennapi kenyér ne hiányozzék az asztalról. A falu lakói mind a mai napig példaként emlegetik.

    1956-ban az emberek egyöntetűen úgy vélték, Horváth Lajos az, aki megtudja védeni a rendet, a békét, akire rá lehet bízni a falu sorsát.

    A bíróság bűntelennek minősítette és menlevelet adott számára. Ennek ellenére részeg pufajkások (orosháziak és békéscsabaiak) elfogták és halálra kínozták. Kiszúrták a szemét, megcsonkították, nemi szervét levágták és szájába gyömöszölték.

    Az ügyészség nyilvános boncolást rendelt el a falu közepén karhatalmi biztosítással. A gyilkosok hat hónap felfüggesztett börtönt kaptak. Kádár és bandája 1957. április 4.-én kitüntetést tűzött mellükre és pénzzel teli borítékot nyomott a kezükbe.”

    Nem ártana már megismerni a gyilkosok neveit is, ne csak az áldozatokét ismerjük. Meg a vérbírák neveit, és az ügyészekét. Eddig csak egy pufajkás neve közismert, Horn Gyuláé.

  • 57-ben. Aha. Link?

  • Drizari Kedves kollégám mesélte, hogy a forradalmárok géppisztollyal fenyegették, körbelövöldözték, hogy árulja el, hol van az édesapja.
    Akkor olyan tíz éves lehetett. A résztvevőket ma hősként ünneplik.
    Úgy gondolom, mindkét oldalon voltak állatok. A polgárháború azt hiszem, a legmocskosabb háború ami létezik.

  • hazai lámpa
    2017 január 10
    5:54 de.

    Nem az a fontos, hogy honnan indultál, hanem az, hogy hová érkezel!

  • hazai lámpa
    2017 január 10
    5:16 de.
    Galambocskám, te megint belezuhantál valamibe, és csövön kresztül nézed..
    Nézzük:
    “Valaki mondta, hogy a kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána jön”
    Kommunizmus, mint olyan még eleddig sehol e földtekén nem este meg magát. Talán Israel kibucai voltak a legközelebb a valódi kommunismushoz. ( MIndenkinek igénye szerint.)
    “Utólag jön rá az ember, hogy az őrmester szerű tanító nénik voltak a régi motorosok. Azok hozzászoktatták a gyereket a rendhez, fegyelemhez”
    És pontosan ez hiányzik ma az iskolákból, a rend, a fegyelem. Akit odahaza is tiszteletre tanítottak, annak nem tüntek a szigorú tanárok őrmesternek. Kedvenc tanáromat (magyartanár) Kitley Tibornak hívták, és félévkor ötödikben megbuktatott. Minden más tárgyból ötös voltam. Igazgató, anyácskám, én, Kitley tanárúr, beszélgetés, vagy inkább kihallgatás.
    Röviden, miért nemvagyok hajlandó egyetlen házifeladatot sem elkövetni, mikor az iskolai dolgozataim kiválóak?
    Mondom, mert az első napokban, mikor ebbe a suliba beirattak, az volt a házifeladat, hogy írjuk meg a legnagyobb élményünket a nyárról. Megírtam. Vagbéllel operáltak, rengeteg őj barát jött meglátogatni, ez volt a lényege. Tanár aszonta, ezt nem én írtam, mondjam meg, melyik családtagom… Onnéttól csak az iskolában voltam hajlandó.
    Kitley tanár úr hatalmasra nyitotta a szemét: én szeptember végén jöttem vissza, mert volt egy balesetem, azt sem tudom, ki helyettesített..
    Évvégén hármasom volt. Tod, átlag.
    Ma a tanárnak halálfélelme van akárcsak rászólni is a csimotára. Mi, az ötvenes-hatvanas, de még az egyetemi évek alatt is tiszteletben tartottunk néhány dolgot. A tanarak, professzorok igyekezete, hogy valamit feltöltsenek az üres fejekbe, az egyike volt ezeknek.
    Hogy az úttörőség a “Párt kinyújtott karja volt”, arról kedvenc háborús viccemet:
    Sztálingrád melletti kisfaluban az erdőben játszadoznak a pionírok, és az egyik fa odvában találnak egy naplót. Idézetek:
    1943, február 7. “Mi partizánok, órákig álltunk ellent a németek támadásának, de végül is visszavonultunk az erdőbe.
    1943, február 8. ” Összeszedtük az erőinket, és visszafoglaltuk a falut a németektől!”
    1943, február 9: ” A németek erősítést kaptak, és nagy áldozatok árán, de visszaszorítottak minket a faluból az erdőbe..”

    1943, február 1O.” Ma megjött szabadságról az erdész, és mindenkit hazazavart..”
    Merhogyám nemértem, hogy a számháborúktól, örsiórákon elhangzott beszámolóktól a papír és vasgyüjtés témában, netán közös éneklés, hogy “mint a mókus fenn a fán”, hogy növi ki magát ” a Párt kinyújtott karja”-ig..
    Ettől még Leninbácsi írhatta a leveleit citromlével, és akár szerethette a gyerekeket is..

  • Besancon
    2017 január 10
    12:04 du.

    Ezt helyettem írtad, galambocskám. Nem a Kék szigetet, hanem a marxi részt.. :D

  • Hollósy Gerti

    Besancon, örülök, hogy van valaki, aki teljes egészében úgy értette, amit leírtam, ahogy gondoltam és szántam. Köszönöm, hogy hangot is adtál neki. :)

  • hazai lámpa
    2017 január 10
    11:14 de.
    Hamajd eccer, Alma látásának az egyharmadát feltod fedezni nagyító nélkül, beszélhetünk a dologról.
    Vakasszony?
    Te szegény, szrencsétlen szellemi vagonlakó…

  • Na, egy csepp Rákosi világából… Ízlelgessétek. Kezdődik…

    http://hirtv.hu/videok/171912

  • hazai lámpa
    2017 január 9
    11:22 de.
    Téged lehet, meglep, de Alma a szocik alatt is kritikus volt.
    Tod, van, aki nem tegnaptól lett Hazzaffy..

  • Nagyon nincs jó kedvem.
    Amikor látom, hogy kormányunk hol tart, a sok belebeszélő (magamat is beleértve) pedig abban a szellemben locsog, hogy hát ugye, ha a komcsik ilyenolyanok voltak, akkor nekünk is szabad…

    Jó annak, aki Kanadában él… Becsüljétek meg magatokat.

  • Adok “linket”, csak aztán legyen, aki végig nézi és hallgatja. Teszem ezt három bejegyzésben, mert a film 3 részes. Arról szól, hogy bár elkészült az igazságtételi törvény, amit az országgyűlés 1991-ben nagy többséggel megszavazta (az MSZP és a Fidesz kivételével), az Alkotmánybíróság döntése nyomán azonban ez a törvény soha nem lépett hatályba. Íme az első rész (a többit két külön bejegyzésben) :

  • És itt a második rész :

  • Végül a befejező rész:

  • “Álcivilek, a nagypolitikába akarnak benyomulni anélkül, hogy bármilyen választáson megmérettetnének…

    … Magyarország egy komoly doktrínát fogalmazott meg a migrációról…döntött a nép is egy népszavazáson, előtte persze egy nemzeti konzultáción is…

    …Ezeket a szervezeteket el kell innen takarítani, és ennek MOST eljött az ideje is… az új (amerikai) elnök megválasztásával…”

  • Kedves Drizari!
    jól van, a linkeidet elmentettem. Nem ígérem, hogy végignézem, csak ha igaznak és elfogulatlannak találom.

  • Hollósy Gerti

    Almási Alma, hát tényleg durva…

    ez az ember, aki ezeket mondta, az eddigi rekordereknél is sötétebb, de az a jövő is sötét, amit itt megvillant…

    egyet nem értek, az övéi hogy engedhetik meg neki, hogy így kiteregesse a sötét kártyákat…

    álcivilek?, doktrina a migrációról?, “remek” komor kifejezések

    a népszavazás ugye érvénytelen volt, ez azért nem mellékes, amit ők sulykolnak az csak a megjelentek 98 százaléka volt, ezt mindig el kell mondanunk…

  • kedves Gerti, én azt gondolom, ez a megnyilatkozás most egy újabb szakasz megnyitása. Nem rezsiszilárd találta ezt ki, hanem a szájába adták – olyanok, akik nagyon is tudják, hogy miről beszélnek. Ez a szegény marha meg elmondta, és az emberek most azt hiszik, butaságból. És nem törődnek vele. Pedig ez most nagyon fontos, a csontjaimban érzem…

    A rendszerváltás óta ez a negyedik ilyen rossz érzésem.

    1. Viktor beszéde az újratemetésen.
    2. Göncz Árpád kifütyülése.
    3. Orbán TF beszéde 2002-ben a választáskor.

    Ne legyen igazam.
    Aki még nem élt akkor (én már éltem, tizenévesként), annak most fogalma támadhat a rákosi-korról… EZ AZ!

  • Drizari
    2017 január 10
    1:29 du.
    Köszönöm, igazságos, érdekes videóját! Bizony igaz minden szava, és vannak még olyanok akik élnek még és tanui voltak az akkori eseményeknek.

  • hazai lámpa
    2017 január 5
    8:13 du.
    Hm..Eztcsak most láttam meg.
    Hadd próbáljam roppant udvariasan..
    (Azése’ mondom, hogy anyád..)
    A földosztás negyvenhatban, Nagy Imre vezetésével.. Téeszesítéssel kapcsolatos törvény aztatat mondta, hogy minden beszolgáltatónak egy hold földet kell biztosítani.
    Nagyapámék nem a saját földjükből kaptak, hanem egy teljesen -akkor- használhatatlan holdat, ahol a kender llepte az egész területet.
    Megmúvelték, használhatóvá tették. Kukoricát, tököt, némi babot termesztettek rajta.
    Rákosi? Te tényleg egy csak egy pislogó gyertyacsonk vagy…
    ( Tudd be úri neveltetésemnek, hogy nem küldtelek elé más galaktikákra.. Pedig murvára megérdemelted volna..)

  • Besancon
    2017 január 10
    12:04 du.
    Tudja, itt olyan is van, akinek kötelező volt tudni és ismerni
    Marx” Kommunista Kiáltvényát”.
    Az volt a baj az egész eszmével, hogy Marx idealista volt és egyet kihagyott a terveiből, vagy a kiáltványból.
    Azt az elemi igazságot, hogy minden ember MÁS, más az eredete, az intelligenciája, és érdeke.
    T.i. az egyén, éppen azért egyén, mert nem olyan mint a többi.
    Marx a kiáltványát egy eszmére alapozta, ami kivihetetlen.
    A második szempont pedig, hogy egy egyén volt képes felfedezni sok mindent a tudományokban például. Lehet, hogy segítettek munkatársak, de mégis EGY ember nevéhez fűzödik sok egyes találmány ami a mai technikát tovább vitte.De ez tartozik híres zeneszerőkre is. Az egyént hagyta ki Marx, ezért halt meg az eszméje!

  • Hollósy Gerti
    2017 január 10
    12:27 du.

    “értem, hogy te be voltál avatva nyilván a legfelsőbb szintekbe, vagy az internetes kutatásaid beavatottá tesznek, nincs ezzel gond…csak nem arról beszélsz, amiről én írtam…”

    Hát, ha az beavatás, hogy elolvastam a történelemkönyvet, itt egyesekkel ellentétben, akkor tényleg beavatott vagyok. Ti valami párhuzamos valóságban éltek.

    Ha még sok hasonlót leírtok, simán megáll a kommunizmus bűneinek tagadása, és nem akarok Chrisszel kicseszni.

  • Kedves Figyelő!
    Mindenki egyén? Rátaláltál a liberális eszmére? :D

    Merthogy Marx nem azt mondta, amit írtál. Hanem azt, hogy amennyiben a társadalom (tudomány?) állapota egy bizonyos változásra megérett, akkor AKAD EMBER, aki a folyamat élére áll, és levezényli. Lásd Trump. Szó sincs róla, hogy ő találta volna fel a spanyolviaszt. Az már, mint kívánság, benne volt a társadalomban…

    Egyébként éppen a tudományban van számos példa arra, hogy egy bizonyos gondolat egyidejűleg több ember fejében is felmerül. Például: Einstein és Lorenz, Gauss és Bolyai…

  • Marx gondolataival két ponton volt baj.

    Az egyik, hogy túlságosan drasztikusan ellene mondott a kapitalista gazdasági berendezkedés haszonélvezőinek – és ezért volt a mindent elsöprő ellenpropaganda a világban…

    A másik, hogy nem tudta kidolgozni azt a másfajta gazdasági modellt, amelyben a “kizsákmányolás” megszüntetése mellett mégis működik a gazdaság, és gazdagodik a társadalom.

    Úgy tudom, a marxi közgazdaságtan ma már “nem érvényes”. Ehhez nem értek, de azt hiszem, ez ugyanaz a mantra, mint az, hogy ma már Darwin gondolatai “nem érvényesek”, vagy hogy Newton elmélete “nem érvényes”. A valóság azonban az – legalább is én így gyanítom – hogy ugyanúgy, mint a fizikában, a régi, érvényes Newton elméletet továbbfejlesztették más körülmények esetére is. Darwin elméletét is egyszerűen csak továbbfejlesztették – de az alapérvényessége megmaradt. És talán Marx-szal is ez a helyzet…
    Mindenesetre az “alapjövedelem” bevezetésének gondolata eléggé erre utal…

  • És – ha kérhetem – ebbe semmiképpen se keverjük bele a Szovjetunióban létrejött rendszert, amelyet egyértelműen a hataloméhség és rivalizálás, azaz a “forradalmi terror” (lásd még a francia forradalmat, ami ugyebár nem volt kommunista) és az orosz nagyhatalmi tudat tökéletesen eltorzított.

  • Kedves Almási Alma! 11,09 és 11,22

    Tökéletes érvrendszer a primitív “figyelői” elképzeléssel szemben…

    Marx eszméje például nem halt ki – mint ahogy nevezett nagymama állítja . Az a helyes megállapítás, hogy ugyanúgy, mint Newton, vagy Darvin IS, minden tudományos részadatban ott van. A társadalmi jelenségekben ma is kimutathatók egyes elemek, amelyek Marx nélkül talán még nem is funkcionálnának. Newton is szorgalmasan a biblia és a kabala kutatása körül eredménytelenül sertepertélt, és sokat tévedett is. Ám aközben fedezett fel olyasmiket amelyek a világot rengették meg, attól még Newton tudománya nemhogy nem bukott tudomány, de a mai világtudomány egyik meghatározó világítótornya.
    Jól mondja, hogy tudományos elemzésekben nem lehetséges és fölösleges egy adott kérdés minden elért eredményét az elmúlt tízezer évre visszavezetni és felsorolni… Az emberiség tudománya, mint egy piramis generációról generációra épülő evoluciós építőkövekből éri el egy-egy kor, így a mai kor szintjét is űrhajóstól és mélytengeri kutatóállomásostól együtt, egészen az értékelmélet és más gazdasági elméletek igazságáig…

    Köszönöm a nemcsak színvonalas, de élvezetesen szellemes és szimpatikus hangulatú, igényes hozzászólásait.

    :-)

  • És még egy:

    Lehet, hogy nem adott pontos receptet a “kizsákmányolás” megszüntetésére, de igazán tudományos igényességgel igazán ő mutatta ki, hogy ennél a szónál az idézőjel nem jogos. A kizsákmányolás mértékét matematikai formulába foglalva bizonyította. Márpedig ami így kimutatható jelenség, az igenis bizonyítottan létező valami és tagadhatatlan…

    .

  • Hazai Lámpa:
    “elolvastam a történelemkönyvet,

    ‘A’ történelemkönyvet. :-)
    Ez meg is látszik a kommentjein.

    Homo unius libri timeo.

  • Marx és Engels gondolataival alapvető bajok vannak. De előbb : Szabó Ervin szerint Marx és Engels közös műve, a Kommunista Kiáltvány, egy irodalmi pamflet (gúnyirat), ami i>lapidáris (kőbe vésni való tömör) mondatokban fogalmazott, de mégis mindenkinek érthetőn fogalmazódott okirat. Megérti az egyszerű munkás, a proletár is. És a bajok ezzel kezdetét is vették, már a bevezető soraival:

    “Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi Európának minden hatalma: a pápa és a cár, Metternich és Guizot, francia radikálisok és német rendőrök.

    Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy kommunista, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a kommunizmus megbélyegző vádját a haladottabb ellenzékieknek éppúgy, mint reakciós ellenfeleinek?”

    Majd az első fejezete máris kezdődik a Marxizmus egyik alaptételével: “Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött.”

    Ezután megjelölve főgonosznak a burzsoázia, és kijelölve a proletariátus a társadalmi fejlődés vezérének, amit nagy lelkesen el is kezdtek megvalósítani idén éppen 100 évvel ezelőtt Oroszországban.

    Erről a kezdeti lépésekről szól az alábbi film, amit melegen ajánlok végignézni minden nosztalgiázó, de ma magát “baloldalinak és liberálisnak” mondó, egykori lelkes szocializmus hívőnek:

  • Drizari!

    Korábban – 56-ban – Miskolcon ugyanígy teherkocsival végig vonszoltak egy embert a városon a “forradalmárok”, aztán a maradékát felakasztották a szovjet emlékműre…

    Kár az ilyen példákkal ide jönni… Ebből a példálózásból jó nem jön ki, annyi bizonyos.

    .

  • Hazai Lámpa 12,12

    A kötelező beadás a háború következtében előállt áruhiány és infláció az egyre növekvő városi lakosságot súlytó éhezést(!) megelőző lépések következménye.
    A kommunisták ösztönözte széleskörű földosztással a kis birtok, a kis birtokosoknak nemcsak fizikailag kellett megbirkózniuk – azt még bírták volna – a földdel sőt, de nagyon sokan, a legtöbben nem értettek a gazdálkodáshoz. Így hirtelen(!) szükségszerű igénnyé vált az addig “45-ig együtt lévő volt úri nagybirtokok újra egyesítése is mezőgazdasági nagyüzemmé. Ennek két módja lehetett, a termelő szövetkezet, másfelől az állami gazdaság…
    Mind amellett az államilag is támogatott gépesítés, mint már korábban a nagybirtok idején, sok kézi munkát tett fölöslegessé és kényszerített “föl a városba” munkásnak, amely további éhes szájakban is jelentkezett…
    Ugyanakkor a termelő szövetkezet, mint gazdálkodási rendszer minden gyakorlatban adódó hibája ellenére bizonyította gazdasági, ill.ellátó (élet)képességét egészen 1990-es évekig, amíg a jobboldal robbantotta az összeset, ahelyett, hogy tőkés társasággá alakulhattak volna, amit ugyanezek kimondottan megakadályoztak. Ez utóbbiból született az ami ma van falun.

  • hazai lámpa Nem láttam itt a kommunizmus bűneinek tagadását. Nagyon nagy bűnöket követtek el a kommunizmus nevében, ez köztudott. De mint semmi, ez sem egyértelmű. A megértés vagy megérteni akarás sem tagadás. A történelem könyv olvasása nagyon jó, de melyiket? Az én könyvem egészen más volt, mint édesanyámé. A leányom könyve egészen más volt, mint az enyém. Ha jól tudom, most megint más. Honnan tudod pengeélesen, hogy a Tied a jó könyv? Kicsit sem burkolt fenyegetésed nagyon nem szép, főleg annak fényében, hogy itt náci bűnösöket védenek bizonyos elemek, de egész jól elvagy velük, sőt, már nyíltan közeledtél hozzájuk. Pedig egyik-másik nem is védi, hanem nyíltan vallja is. De tudom, nem szabad nácinak nevezni azt, aki náci elveket vall, mert sértődékeny a hab lelkük.

  • hazai lámpa
    2017 január 5
    7:36 du.
    És ennek mi a bánatos lócsöcs köze van ahhoz, hogy mindenki kapott egy darab háztájit?
    Hol, és mit cáfoltam én Nagy Lázló idézetedből?
    Pörögj vissza cseppecskét.
    Ez volt az első hozzászólásom a témához,- amire te nekiálltál osztani az eszet.. (Olyasmiből próbálj, amiből neked felesleges is van.. Az ész nem tartozik ezek közé..)
    “falusi
    2017 január 5
    9:55 de.
    Csak egyetlen gondolat erejéig.
    Gazdasági szempontból a téeszesítés elsősorban az iparosodást szolgálta, megkönnyítette az erőforrások elvonását, és biztosította a munkaerőt. 1959-1961 között is folyt a mezőgazdaság kollektivizálása, de már a tagok kedvezményeket is kaptak, gépeket biztosítottak a gazdálkodáshoz, és kiterjesztették a társadalombiztosítást a TSZ-ekben dolgozókra.”
    Nagyapámnak 1952-ben(!!!) négy tehene, két lova, disznói, egyéb szárnyasai, és negyven hold szőlője volt.
    Kitelepítésről ennyit: “A kommunista Rákosi-rendszerben a politikailag veszélyesnek minősített rétegek eltávolításának egyik módja a kitelepítés volt. Ez a lakosok vagyonának elkobzását, azok „kényszerlakhelyre” történő átköltöztetését és általában mezőgazdasági jellegű munkára kényszerítését jelentette. A kitelepítések többségét 1948 és 1953 között hajtották végre. A „kékcédulás” választásokon hatalomra került kormány e tevékenységéhez alapot olyan törvények ill. rendeletek jelentettek, amelyek értelmében akár (az egyébként egyre inkább csak látszatnak számító) bírósági ítélet nélkül is gyakorolhatták a kommunisták a végrehajtó hatalmat. Ezek, a Horthy-rendszerben vagy az előtt született törvények (például az 1912. évi LXII. trv. c.) eredetileg csak háborús, vagy szükségállapotban voltak alkalmazhatók.

    A kitelepítések bevallott célja az osztályellenség (például a kulákok, nemesek, a politikai ellenzék és az önállóan gondolkodó européer értelmiség) elleni csapásmérés volt. A kitelepítettek embertelen körülmények között, közművek (fűtés), szakszerű orvosi (bábaaszonyi) ellátás és fizetés nélkül éltek. A leginkább hírhedt a hortobágyi „szociális” táborrendszer és a Mátrában a recski, büntető jellegű kényszermunkatábor volt. Az összes kitelepítés közvetlenül mintegy 100-300 ezer embert érinthetett, közvetetten pedig (azok, akik a hivatalos kitelepítést elkerülendő, például a budai kerületekből, vagy megyeszékhelyek belvárosaiból mindenüket hátrahagyva önként költöztek el elhagyatott falusi házakba) úgy további 550 000-et.

    A kitelepítésnek különféle jogi fokozatai, formái és elnevezései voltak. A kommunista hatalom legbelső köreihez tartozó Hegedüs András volt belügyminiszter „az 1945-től elkövetett törvénysértések” három alapfokozatát különböztette meg:

    a rendőri felügyelet alá helyezés
    a deportálást (családok áttelepítését a hortobágyi zárt kényszermunkatáborokba), ami elsősorban a jugoszláv határ környékének lakosságát érintette
    az internálást, a „veszélyes” személyek elhurcolását a recski és hasonló munkatáborokba.
    Ezen kívül ismerjük a kitelepítések egyéb formáit is, pl.

    a munkaszolgálatot, ami a kulákok hadseregbe való besorozását és – mivel „veszélyességük miatt fegyveres szolgálatra alkalmatlannak” minősültek – munkára kényszerítését jelentette.
    a rabmunkáltatást, ami a börtönökbe juttatott rabok munkáltatását jelentette (így járt például a Szovjetunióból hazatért hadifoglyok egy jelentős része)
    Kitelepítési helyszínek a Hortobágyon, illetve közvetlen környékén: Arkus, Borsóstanya, Borzas, Elep, Kócspuszta, Kónyatanya, Kormópuszta, Lenintanya, Mihályhalma, Tedej stb.”
    Nagy Imre 1953 július negyedikétől vezette az országot. A kitelepítések megzüntetésére áprilisban hoztak törvényt.
    Jóreggelt..

  • KORDON BLUED
    2017 január 11
    4:44 de.

    Nem mindegy, hogy utcai civilek elkövette túlkapásos köztörvényes bűncselekmény eredménye, vagy pedig az államhatalom képviselője cselekszi, lásd a pufajkások működését, amit Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere szervezett 1956. november 9-től kezdődően, az Elnöki Tanács és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány előző nap kibocsájtott rendelete alapján.

    Ezzel egyenértékes bűntett a nyilasok tevékenysége éppúgy, mint Horthy darutollasai, de Kun Béla vöröskatonái által elkövetett mészárlások, mivel mindegyikük az okkori államhatalmat képviselték.

  • KORDON BLUED

    Állításoddal ellentétben Figyelő egy szóval sem bírálta sem Newton törvényeit, sem a darwinizmust. Még csak nem is említette őket. A marxista ideológián alapuló rendszerek bukását próbálta magyarázni.

    De ha mindenáron szeretnéd Figyelőt cáfolni, akkor fejtsd ki “tudományosan”, hogy szerinted mitől jutottak csődbe ezek a rendszerek.

  • KORDON BLUED

    Almási Almának az alábbi megállapításait viszont elfogadom, de sajnos ő sem részletezte, hogy a marxista ideológiának mit kellett volna átvenni a kapitalista gazdasági berendezkedésből.

    “Marx gondolataival két ponton volt baj.

    Az egyik, hogy túlságosan drasztikusan ellene mondott a kapitalista gazdasági berendezkedés haszonélvezőinek – és ezért volt a mindent elsöprő ellenpropaganda a világban…

    A másik, hogy nem tudta kidolgozni azt a másfajta gazdasági modellt, amelyben a “kizsákmányolás” megszüntetése mellett mégis működik a gazdaság, és gazdagodik a társadalom.”

  • Hollósy Gerti

    HAZAI LÁMPA ÍRTA:

    “Hollósy Gerti
    2017 január 10
    12:27 du.

    “értem, hogy te be voltál avatva nyilván a legfelsőbb szintekbe, vagy az internetes kutatásaid beavatottá tesznek, nincs ezzel gond…csak nem arról beszélsz, amiről én írtam…”

    Hát, ha az beavatás, hogy elolvastam a történelemkönyvet, itt egyesekkel ellentétben, akkor tényleg beavatott vagyok. Ti valami párhuzamos valóságban éltek.

    Ha még sok hasonlót leírtok, simán megáll a kommunizmus bűneinek tagadása, és nem akarok Chrisszel kicseszni.”

    Lámpa, hát ezen hatalmasat tudok csak röhögni, mert hogy én egész másról írtam, az tuti…

    Oda is írtam hogy később (Marx és Engels elméleti utópiája után) sokféle változat kialakult…

    szóval kelj korábban kislány, hogy velem kötözködj, én nem óhajtok veled vitázni, nem érdekel annyira az egész és főleg az nem, amit összehordasz…

  • Azt, hogy mit kellett VOLNA átvenni a kapitalizmusból, természetesen nem tudom, mert nem vagyok közgazdász. De ez nem is fontos már.

    Ha viszont komolyan elharapózik a gondolat az alapjövedelem bevezetését illetően, akkor van néhány dolog, amit alaposan át kellene gondolni, és ez már józan ésszel is eléggé áttekinthető.

    Az egyik ilyen kérdés, hogy vajon szabad-e egy-egy államban bevezetni, vagy pedig az egész világra ki kell-e terjeszteni? Az ugyanis nyilvánvaló, hogy egyes államokban bevezetve ezek migránsproblémája hatalmassá dagadna.

    Viszont ha mindenhol bevezetik, akkor számos egyéb kérdés merül fel. Van-e fedezete? Milyen mértékű legyen, hogy az emberek nagy része mégis vállaljon munkát az előrejutás érdekében? Mert anélkül a világgazdaság leül, és ott vagyunk, ahol a part szakad…

    Az egyre nagyobb munkanélküliség arra enged következtetni, hogy éppenséggel a mostani termelés mellett jut(hat) mindenkinek valami minimum (persze ebben a kalkulációban most nincs benne a vezető rétegek lopása, korrupciója…).

    Figyelembe kellene venni a helyi kulturális szokásokat, hogy minden vidéken jól ki lehessen dekázni az egy főre jutó adagot a motiváció szempontjából. És nem utolsó sorban a demográfiai kérdéseket is szabályozni kellene.

    Ha pedig sok szabályozni való van, akkor nem nagyon valószínű, hogy a dolog zökkenőmentesen működne.

    A szabad piac éppen azért jó, mert spontán működik, nem kell sok reguáció. Sajnos a szabad piac egyben azt is jelenti, hogy az emberek szabadon gazdagodnak, szabadon tudják egymást kihasználni, és végül egy spontán klasszikus maffiavilág alakul ki – ahogyan azt például Amerikában láthattuk a XX. század első felében.

    Vagyis a dolog nagyon is kétesértékű, sok buktatóval. Szerintem.

  • Aczél Gábor

    Boda Marcsi
    2017 január 3
    4:06 du.
    Nos.

  • falusi
    2017 január 11
    8:57 de.
    Ez a beírásod teljesen hiteles, gratulálok!

  • Almási Alma
    2017 január 10
    11:09 du.

    Sajnos félremagyaráztad amit írtam. Én azt írtam, hogy Marx és társai, egyről elfeledkeztek, az emberről, azaz az egyényről, mert ninden ember más, azaz egyéni.Individum.
    Lassú felfogásuaknak: az egyéni azt akarja jelenteni, hogy minden ember MÁS! Van lusta, buta , aljas ember, és van szorgalmas,igyekvő rendes ember.
    Ennyi Neked és Kordon Bluenak!

  • @Aczél Gábor

    Nos… Nos-nos… :D

  • Hát, nem tudom képes lesz e Alma ezt a mennyiségű és ezt a bonyolult összetételű információt befogadni és feldolgozni, mint amilyet Figyelő most rázúdított….!
    Hát még Kordon Blue!

  • Llanfair
    2017 január 11
    7:27 de.

    Én nem vagyok náci, mégis állandóan náciznak itt. Legutóbb múlt héten “kommandantnak” titulált itt valaki.

    A nagy védőügyvédeknek csak annyit, hogy tegye föl a kezét, aki itt a kommunista rendszert kívánja a gyerekének! Na ugye …

    Nemrég a Nők Lapjában volt egy cikk, hogy Rotschild Klára a pesti szalonjában öltöztetett a legutolsó párizsi divat szerint olyan kommunista nagyságokat, mint Tito felesége. Ha jól emlékszem, ipari kémkedéssel szereztek sok mindent akkoriban, pl. a párizsi szabásmintákat is. Illetve csak “úrihölgyek” lehetettek a szalonban manökenek.

    Az ilyenek ugyanúgy kinevették a csóró kisembert, aki az Állami Áruházban vette a lódenkabátot meg a svájci sapkát, mint a mai korban a Habonyok meg Kókák, akiken a rajtuk lévő ruha kerül annyiba, mint egy minimálbéres ÉVI fizetése. Különben a fidesz törikönyve ugyanazt írja a Rákosi-korról, mint a mi 97-es törikönyvünk (Fehér Lajos Alapítvány történészcsapata által).

    https://player.nkp.hu/play/184742/false/undefined

  • Belzebub
    2017 január 11
    3:52 de.

    Bubika, valakinek még az egy is sok!

    Egyébként két könyvet ajánlottam, ami pont kettővel több, mint amit te ajánlottál itt a becses olvasók figyelmébe …

  • Hollósy Gerti
    2017 január 11
    12:58 du.

    Ha paranoiád van, akkor kezeltesd magad!

    Nem akartam kötözködni, de te arról firkáltál, hogy “nem volt akkora az elnyomás”. Aha. Ehhez képest az ÖSSZES civil szervezet a “Párt kinyújtott karja volt”, pl. az Úttörő vagy a Nőszövetség. Az persze pozitívum, hogy nem lövettek, de attól ez még tönkreteheti az emberek életét … Pl. állandóan arról papolnak, hogyan lehet az ember jó szocialista vagy “közösségi ember”, miközben ez a cél elérhetetlen.

    Megjegyzem, egy oktatáspolitikus a KLIK-et múltkor a Párt kinyújtott csápjának nevezte a TV-ben, bár a hasonlóság szerintem a véletlennek köszönhető.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.