Van akinek jut, és van akinek nem

2017 január 5 9:57 de.33 hozzászólás

A magát kereszténynek hazudó Fidesz-KDNP kormány az ünnepek idején is megmutatta, hogy csak azok nem fontosak neki, akik a leginkább rászorulnak a segítségre: a nyomorban élők. A karácsonyi közlönybe dugták el a hírt, hogy mindössze 3% plusz jut jövőre a közmunkásoknak. Szegénység mindig volt és mindig lesz. De az igenis döntés kérdése, hogy teszünk-e ellene.

Rég nem látott bőség van Magyarországon. Az elmúlt napokban jóval több 500 milliárd forintot osztogatott szét a Kormány. Jutott pénz bőven mindenre, ami a Fidesz-KDNP-nek fontos: lőterekre, vizes világbajnokságra, az egyházak programjaira és a Makovecz Alapba. És látom a helikopterezős, luxusmárkákkal luxusautókban luxusnyaralásokon csillogó fideszes politikusok megdizájnolt ünnepi Facebook-üdvözleteit, ahol a lopott gazdagság csorog le a beállított családi fotókról.

Csak a legszegényebbek nem jutottak sorra. Az idén sem. 10 éve nem emelkedik a minimálnyugdíj és az ahhoz kötődő szociális ellátások, a gyes és a családi pótlék. A közmunkások pedig, nagy kegyesen, alamizsnaként végül 3%-os emeléshez jutottak, miközben a minimálbért 15%-kal növekszik. Hiszen ha túl sokat emelnének, akkor nem jutna saját magukra. Persze van hivatalos indoklás is: a munkanélküliek belekényelmesednének a tutiba és nem keresnének kellő lelkesedéssel munkát. Hiszen megmondták már a Kormány szócsövei többször: ma Magyarországon csak annak nincsen munkája, aki nem akar dolgozni. De közben továbbra sem kapnak útiköltség térítést a közmunkások, ha maguknak próbálnak állásinterjút szervezni – az Együtt erre vonatkozó jogszabály módosítási javaslatát még novemberben söpörte le a parlamentben a Fideszes többség. Pedig csak az közel 1500 forint, ha Budapesten kell elmenni két átszállással egy interjúra. Egy borsodi vagy ormánsági zsáktelepülésről ennél sokkal több az útiköltség. De hát biztosan futja majd az 52 ezer forintról 54 ezer forintra emelkedő nettóból. Feltéve, hogy a 8 órás közmunka mellett marad ideje állást keresgélni.

Azt gondolom, hogy nem véletlen, hogy a december 23-i Magyar közlönybe került ez a hír. Még ez a kormány is tudja, hogy karácsony előtt, amikor sok ember szívében felerősödik a szegényekkel való együttérzés, nagyon rosszul hangzana ez a hír. Na de a karácsonyi készülődés közben ki olvasgat már híreket? Én is csak véletlenül hallottam, mert főzés közben nálam a rádió szól a háttérben. Meg is keseredett a szám.

Nem akarok olyan országban élni, ahol lelkiismeret furdalást kell éreznem, amiért meleg szobában, finom ételekkel és csillogó ajándékokkal várjuk a karácsonyt! Nem akarok olyan országban élni, ahol a kisnyugdíjasoknak kell továbbküldeni adományként az Erzsébet-utalványt, mert tudják, hogy sokan még ennyit sem kaptak! Szegénység mindig volt és mindig lesz. De az igenis döntés kérdése, hogy milyen sokakat érint. Politikusként 2017-ben azért fogok dolgozni, hogy végre olyan döntések szülessenek, amelyek nem tovább mélyítik, hanem csökkentik a nyomort.

Spät Judit

A szerző közgazdász, az Együtt párt alapítója

Spät Judit

Spät Judit

33 hozzászólás

  • Hollósy Gerti

    Sajnos nem újdonság, hogy valakiknek jut és valakiknek nem, sőt az sem, hogy eldugva jelenik meg a legszegényebbeket érintő sovány kis béremelés híre, nem egy sokakat érdeklő és sokak által gyakran olvasott helyen.

    Sok sikert kívánok a munkájához, azért is, hogy valóban jobb törvények szülessenek!

  • Spät Judit
    Hát ne éljen ott, menjen valahová. Nem hiszem, hogy szükség lenne ilyen gondolkodóra otthon. Menjen, pl. Kanadába. Ott bizony sok, sok autója van mindenkienk, és meleg háza, de viszont van egy réteg ott is, akiknek nincs. Ez sajnos mindenhol van a világban. Mindig voltak gazdagok és szegények. Mindig is lesznek.
    Kanadában pl. az indiánok, feketék sokasága nem nagyon tud ünnepelni.
    Tudom, a szocialista értzelmüek ez ellen harcotnak mindig, viszont mikor uralmon voltak Magyarországon, fényes villákban laktak a Svábhegyen és a Rózsadommbon!

  • A közmunkaprogramot nem módosítgatni kell, hanem eltörölni. Kártékony, és értelmetlen. Sok helyen ezt alkalmazzák ahelyett, hogy normális állásba vennének fel embereket, máshol meg értelmetlen munkát végeztetnek velük, mert nincs más. Ma Magyarországon virágzik a fekete munka, mert a bérekből (nem csak a közmunkás éhbérből) nem lehet megélni. Persze ez is öngerjesztő folyamat, mert minél feketébb, és szürkébb a gazdaság, annál nagyobb teher a tényleges adófizetőknek eltartani az államot.
    Nem igazán látom sem a mostani, sem a megelőző kormányoktól, hogy tényleges, és előremutató reformokon dolgoznának ebben a kérdésben (sajnos másban sem).

  • Minden dolgot lehet sarkosan fogalmazni,DE először akkor fel kell adni a melegszobát,ajándékokat el kell menni az életbe és meg lehet próbálni megérteni,mert amit a kedves Író írt az elméleti tépelődés-de a valóságba elmenne sok mindent másként látna! Itt nem elég csak a mindenkori kormányokat szapulni— valaki egyszer már nézné meg hogy nagyon sok közmunkás mit ér! mire alkalmazható! Mit tettek szülei annak idején azért,hogy gyerekük ne kerüljön ilyen helyzetbe –és ne mindenki a társadalomtól várja a jólétet és ő azon kívül pedig soha nem akart tenni semmit, az ezen az oldalon lévőket is fel kellene sorakoztatni akkor lenne fer a dolog.KI az életbe és ott lenni pár évig és minden oldalt megfigyelni,–Másként közelítené meg a dolgokat. Ennek így nagyon iskolai könyv szaga van.
    Nagyon üdvözlettel.

  • Juditka, ez egy választási programbeszéd ? Ha fel akarnak törni tartósan 2 százalék fölé, akkor nemcsak bírálat kell, hanem egy épkézláb PROGRAM is !

  • Hát akkor fogalmazzunk másképp.

    “Az idén sem. 10 éve nem emelkedik a minimálnyugdíj és az ahhoz kötődő szociális ellátások, a gyes és a családi pótlék. A közmunkások pedig, nagy kegyesen, alamizsnaként végül 3%-os emeléshez jutottak, miközben a minimálbért 15%-kal növekszik. Hiszen ha túl sokat emelnének, akkor nem jutna saját magukra.”

    Nos, ezek a költségek az adófizetők pénzéből van fedezve. Pénz azért nincs mert a használható munkaerőnek egy része segílyen él, másik része meg a börtönökben éli világát, ami ugyancsak sok pénzbe kerül. A közmunkát meg szintén nem szakemberek végzik hanem olyan emberek akiknek nincs képesítésük viszont segíly helyett dolgoznak, ami igazából becsülendő.

    “De közben továbbra sem kapnak útiköltség térítést a közmunkások, ha maguknak próbálnak állásinterjút szervezni….”

    Igen? Másnak fizetik? Akkor szóljon mert elmegyek oda dolgozni.

    “Feltéve, hogy a 8 órás közmunka mellett marad ideje állást keresgélni.”

    A kurva életbe. Én ilyen keveset csak akkor dolgozok egy nap ha nincs annyi munka…méghozzá itt Kánaánban. Aztán az internetet nem lehet használni munka keresésre? Csak facebookra meg pornóra?

    Kedves Judit!
    Ha igazán szeretne változást elérni akkor kezdje ott, hogy meggyőzi az ómigránsokat, hogy a gyerekeiket iskoláztassák ki, hogy bár valamilyen szakmát kitanuljanak. Mester emberek mindig, mindenhová kellenek. Egy szociális rendszert csakis úgy lehet fenntartani színvonalon ha minnél kevesebb munkaképes ember él belőle.
    A politikusokat pedig nem kell irigyelni a kvázi jólétükért. Ha ön is netán egyszer közel fog kerülni a tűzhöz akkor épp úgy fog lopni mint a többi mert magas lóról lehet nagyot pottyanni, az meg csak úgy érdekes ha mással történik meg.

  • Szomorú, de a kistelepüléseknek, a falvaknak a kora lejárt. A technikai fejlődés, a számítógép vezérelte automatizálás, a robottechnika a városi közösségeknek kedvez.

    A magyar közmunkások zöme falvakban él, ott, ahol nem oly régen a mezőgazdaságból éltek a családok, ahol ma nincsenek már marokszedők, kéve-kötözők, kukorica- és krumplikapálók, a kaszás-csapat se áll már össze elég régóta, és helyettük komputer-vezérelte kombájnok és traktorok művelik a földeket. Egyik nap még lábon a búza és a kukorica, másnap silókban és tárolókban az összes szemes termés. Nincs cséplés és nincs kukoricafosztás. A falvakban élők zömének megszűnt a helyi munkalehetőség. Elhalási folyamatában leledzik a magyar falusi életforma.

    Városokba kell bejárni dolgozni. Jár is az, aki megfizeti az útiköltséget és van képzettsége. Ha iskolázottan se talál megfelelőt, talál külföldön.

    Ez nem szegény és gazdag ember témája. Ez urbanizációs téma.

    Jó volna, ha ezt észrevennék a fővárosi ellenzéki politikusok. (ha mások nem vennék észre)

    Az alacsony nyugdíjakról meg annyit jegyeznék meg, hogy Kóbor Jánosnak (az Omega zenekar frontemberének) is nagyon alacsony a nyugdíja. Annyi, amennyit valamikor betett a közösbe. Másoknak meg annyi, amennyit bírtak keresni az iskolai képesítésük és a végzett munkakörük szerint.

  • Drizari
    Csak, hogy az érem másik oldalát is lássuk, mesélek a korábbi évtizedekről.
    Az “igazinak” képzelt falusi életforma már rég a múlté (Csak a Torgyán volt olyan 6ökör, hogy visszakövetelte a pár holdakat), de helyette két irányban próbált a “komcsi” társadalom előbbre jutni :
    -felhozta a munkaerőt a városba ( fekete vonat, munkásszállás)
    -levitte a munkahelyet az elzárt falvakba (mellék üzemág, bedolgozás).
    A világ persze az utóbbi 25 évben gyökeresen megváltozott- az is rég volt már, hogy 10 éves gyereket varrták a GAP pólókat Indiában- de kishazánk csak mostanában került versenyképesség tekintetében Botswana mögé.
    Ez egyértelműen a harácsoló kormány hibája, amelyik stadionokot épít és nem szociális lakásokat – urbanizáció ? -, és főtereket kövezteti EU-s pénzből, nem a pedig a tömegközlekedést teszi olcsóbbá állami támogatással. (valaha ilyen is volt)

    Szervusztok, jó napot, BÚÉK !

  • Drizari
    2017 január 6
    7:40 de.

    A hazai mezőgazdaság nem a kaszálásból ugrott a GPS-es traktorok korába. A gabonaaratást, szántást-vetést az ötvenes években gépesítették, de terjesztették az intenzív kultúrákat, amik sok munkát igényelnek, kapás növények, paprika, dohány stb.

    A Rákosi-korban ez nagyon rosszul ment, dilettánsok irányították. De a hetvenes-nyolcvanas években európai színvonalú volt a tsz + háztáji.

  • Starchild
    2017 január 6
    12:04 de.

    Volt a Házon kívül c. műsorban (rtl, ami ellenzéki tv), hogy elvált családanyák két kézzel kapnak a közmunka után, mert dupláját kapják, mint segélyen. A baj azzal van, hogy kevés a közmunka, ezért jóba kell lenni a polgimesterrel, hogy behívjon járdát betonozni meg gereblyézni. Ez sajnos a visszaéléseknek meg a nyalizásnak a melegágya.

    Ami viszont felháborító, hogy pl. adminisztrátorokat kirúgnak az önkormányzattól, és közmunkába veszik vissza, mert úgy olcsóbb.

  • Drizari
    2017 január 6
    7:40 de.

    Tényleg jó volna, ha a városiak észrevennék a vidékiek problémáit.

    Megjegyzem, Európában sok országban van értelmes vidékfejlesztés, inkább támogatják a gazdákat, csak hogy ne menjen mindenki a városokba.

  • hazai lámpa
    A mezgazd már a 60-as évek elején kezdett feljönni, hála a nagyüzemi gazdálkodásnak + a háztájinak.
    De ez már történelem, bár tanulni biztosan lehetne belőle.

  • Találomra választottam a falut, mert a neve tett kíváncsivá: Csibrák. Utánaolvastam.

    Tolna megyében található, a Dombóvári járásban, nagyjából 21 kilométerre Dombóvártól és 50 kilométerre Szekszárdtól. A 2015-ös népszámlálás szerint 296 lélek lakta, 1870-ben közel ezer fő. Nevét a szájhagyomány szerint nemes vadászoktól kapta, amikor az egyik vadászó főurat az akkor mocsaras tájon megcsípett egy rák, és felkiáltott: Csíp, rák!

    Mint sok magyar falu, a török megszálláskor elpusztult, és a 18. század első felében telepített be a birtokos telepes németeket, hozzávetőleg 40-50 családot. Földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkoztak. 1925-ben a földesúri birtokból 800 kataszteri hold termőföldet kiosztottak a lakosok között. 1946-ban a németeket kitelepítették, és helyükbe Békésből 70, a Felvidékről lakosságcserével 14 magyar családot telepítettek be.

    A falu 1951-ben kapott villanyt, és fúrták az első artézi kutat. A lakosok a tsz-ben és fakitermelésben, meg az időközben telepített parkettagyártó üzemben dolgoztak.

    2007-ben (olvasom az ismertetőben) a lakosok száma 350 fő, ebből 40 százalékuk nyugdíjas, 30 % a fiatal, a többi keresőképes felnőtt, de közülük csak 50 embernek volt munkahelye. (megszűnt a tsz, a parkettaüzem és a fakitermelés) A falu fejlődése hosszú ideje leállt – írja az ismertető.

    Orvoshoz a szomszédos 3 kilométerre található Kurdra lehet menni, fogorvos és gyógyszertár szintén ott található. Óvoda is. Ez nagyjából a Jászai Mari tértől a Nagykörúton a Rákóczi térig megtett távolság. Ügyeletes orvos Dombóváron. Iskolájuk hovatartozásáról nem találtam információt.

    Ez a falu (is) kihalásra vár, talán megmaradva néhány házzal, amikben nyugdíjasok laknak, meg egy-két olyan család, akik autójukkal járnak el dolgozni Dombóvárra, és alvásra használják Csibráki házukat.

    Vagy a sorsukra hagyott üres házakat új telepesek foglalják el, akik valamikor réges-régen Indiából vándoroltak be Európába, így Magyarországra is.

  • Tisztelt Ötvenhatos /Hölgy, vagy Úr./
    Nagyon pontosan fogalmazott, köszönöm kedves levelét.
    Üdvözlettel: Gizella Budapest-ről.

  • mavtelep
    2017 január 6
    11:14 de.

    Kösz a kiegészítést. Közben még eszembe jutott, hogy az aratást is inkább a hatvanas években gépesíthették. Nagynéném sokszor elmesélte, hogy kikapott a nagypapától, mikor sírt a marokszedés közben, hogy nem bírja. Tízéves volt akkor, és 46-ban született.

  • BrunszvikTeri

    KÖZMUNKA ?

    A közmunka intézményét közvetlenül a felszabadulás után a romokban heverő ország tette indokolttá, egyrészt a háború fizikai sebeinek az eltüntetése, másfelől az előbbi állapotból adódó gazdasági helyzet miatti mérhetetlen munkanélküli tömegek foglalkoztatása érdekében. A Közmunkák Tanácsának elnöke Vas Zoltán kommunista politikus volt.
    A rom eltakarítás és a rend helyreállítás érdekében tett erőfeszítések viszonylag gyorsan beindították a háború következtében nullára redukálódott nemzetgazdaságot és ezzel együtt okafogyottá tették a közmunka addigi létjogosultságát.
    A mai rezsim hatalomra kerülésével és ma is folytatott harcos – mondhatni háborús – demagóg retorikájával nemcsak a politikai ellenfeleinek kriminalizálását célozta meg, hanem egyben a tömegek félrevezetését tette fel a célkeresztbe, mely tudatos tevékenységéhez hozzá tartozik a “munka világa” sötét náci ihletésű lózungja, hogy ti. a munka lehetősége ott hever az úton, csak le kell hajolni érte. Mindenki dolgozhat, >aki csak akar<, majd mi visszavezetjük a dolgozni nem akarókat a munka világába sőt, a munkától már évtizedek óta elszakadt egyes elemeket, "akik a szociális segéyükkel szipolyozták" z állam bácsi jótékony testét. A fidSS ennek megszüntetése címén hozta létre a legújabbkori közmunkának nevezett kényszermunka intézményét, amely azon túl, hogy jobbára értelmetlen út és más látszat kapirgálási feladatokkal "vzeti vissza a munka világába az addig dolgozni nem akarókat"… Ezt a hazugságot a mai napig a fid SS propaganda az időben megkaparintott hatalmas médiabirodalom minden csatornáján, a Magyar Távirati Iroda (MTI) központi hírüzemének termékeként, valamint politikusai állahatatos kijelentései révén nyomatja, préseli bele a tájékozatlan állampolgárok agyába.
    Mindezt kiegészíti a fid SS által szorosan felügyelt Magyar Statisztikai Hivatal hazug, ill. sanda és fals publikálásai a jobbnál jobb foglalkoztatási adatokkal, amelybe – a Magyrország jobban teljesít stratégiai hirdetmények jegyében – tudatosan bele kalkulálják az Európába kivándorolt mintegy 500-ezer magyar munkavállalót, mint a "kényszermunkán" tengődő kb. 200-ezret is, ezzel súlyosan meghamisítva a valódi adatokat, mintha az ő munkájuk bármit is számítana nemzetgazdaság alakulásában…
    Pedig a nemzetgazdaság növekedési mutatói -ezt nem tudják teljesen eltitkolni – csökkenő tendenciát mutatnak, de bármíly jó indulattal megközelítve is, csak stagnálnak.

    .

  • BrunszvikTeri

    Ps.

    Mo-n a munkanélküliség mellett, immár a munkaerő hiány is tizedeli a nemzetgazdaság növekedési esélyeit.

    .

  • BrunszvikTeri

    kiegészítés:
    I. bek. vége:

    “…ezzel együtt, t ö r t é n e l m i . l é p t é k k e l . m é r v e . hamarosan okafogyottá tették a közmunka addigi létjogosultságát.”

  • BrunszvikTeri

    Drizari 7:40 🙂

  • "tieztelthölgyeimésuraim"

    ˙

    “AZ EGYIKNEK SIKERÜL – A MÁSIKNAK NEM MEGY.”
    (Rejtő Jenő P.H.)

    .

  • BrunszvikTeri
    2017 január 6
    8:35 du.

    A közmunkát a Bajnai-kormány idején vezették be.

  • "tieztelthölgyeimésuraim"

    Arról már nem is beszélve, hogy van olyan helység, ahol a tűzhöz közelálló, helyi FidSS potentát a maga főgggyén dolgoztat közmunkásokat. – Ügyes ! 😀

  • tisztelthölgyeim… 8:09

    Igen, ez a jelenség már előre vetíti legújabb kori Fidesz-jobbágyság árnyékát.

    .

    A másik hasonló Fidesz sumákság, amikor valakit a saját szakmájában foglalkoztatnak – sok ilyenről hallottam – közmunkásként [tehát segéls szintű bérért] pedig azért teljes, legalábbis szakmunkás minimálbér jár.
    Szólni nem mer, mert még azt is elvehetik tőle…
    Felháborító !

    .

  • BrunszvikTeri

    hazai lámpa! 6:21

    Lehetséges , azonban a dolog lényege hogy, ez a mai, magukat fiatal demokratáknak becéző, ám vezérelvű kormánypárt felfogása és retorikája szerint a segélyre szorulók folyamatosan a nemzetgazdaságot csapolják meg ahelyett, hogy dolgoznának: “vssza kell tehát őket vezetni a munka világába, hisz ezek azt se tudják, mi az a munka”. Megjegyzem, bezzeg ők – mint például Orbánis – akik az egyetemről kikerülve rögtön ilyen-olyan bársonyszékekbe csücsültek bele, ők tudják. Röhejes… 🙁

    .

  • BrunszvikTeri

    Helyesbítés:

    …magukat…demokratáknak nevező, ám . g y ö k e r e s e n . vezérelvű…”

    .

  • Így igaz!!!!

    A nácik meg hogy hörögnek egyből..próbálják védeni a védhetetlent.

    Be akarják itt is dumálni azt az ócska szöveget amivel tele van az egész hazai ál-média , az ATV-től kezdve egészen a legleprább helyi kábeltévéig.

  • BrunszvikTeri

    Drizari! “A kistelepülések és falvak ideje lejárt…” írja.

    Sajnos ez így van, de ennek a gyökere nem a mai történelemeben, nem önmagában a nagyüzem eleve elvetendő mivoltában keresendő, sokkal inkább a szegényparaszti múltba nyúlik vissza. Az önállóvá válás jogos igénye és a saját föld iránti évezredes vágy, egyben látásmód világába… Innen eredeztethető az is, hogy még a mai köztudatban is a kisüzemi gazdaság az ideális kép, ami inkább a romantika világába, mint egy nemzetgazdaság nagyságrendű iparszerű és annak piaci igényei kielégítésére elegendő.
    Ezért volt, hogy amikor Torgyán és Antall és társai nevű bűn-szövetkezet felrobbantotta a termelő(!) szövetkezeteket, akkor a falu ennek egy csöppet sem állt ellent. Pedig a szocializmus olyan nagyüzemi mezőgazdaságot – itt most hagyjuk, hogy hogyan lett azzá szervezve – hagyott örökül a kapitalista “rendszerváltás” számára, amely akkor még világviszonylatban is(!) megállhatta volna helyét. Mind amellett példát mutatott a hagyományos falusi élet megőrzése terén is. Nemcsak a háztáji kiskertmozgalom, az kiegészítő ipari műhelyek, de még a kulturális emlékek, népszokások felújítása révén is, tudatos kultúrpolitikával. A nagyüzemi mezőgazdaság vonatkozásában minden esetre az amerikai farm-gazdaságokkal vagy a dán mezőgazdaság nagyüzemeivel lehetett bátran összehasonlítani. Nem okvetlenül a hozamaiban, de perspektívájában feltétlenül.
    Amikor beütött a rendszerváltás, lehetővé válhatott volna, a téeszek (szintén bevitt vagyontárgy alapú) részvénytársasággá válása is, amely a falusi lakosság legalább megtartása, biztosíthatta volna a meglévő géppark felhasználásával nagy-parcellák termelő kezelése mellett a további gazdaságos fejlődés útját. [Sok beugratott, ún. gazda a saját kis földje megművelésére drága hitelből óriási gépeket szerzett be, amely amikor éppen nem földet művelt, akkor – a FidSS [= MAGOSZ] uszításra – felvonult a fővárosba tüntetni.]
    Tehát a rendszerváltás eyges csököttagyú bonyolítói hallani sem akartak – mint ahogy ezek ma sem – “társasági földtulajdonról”, és meg kell jegyezni, talán nem is véletlenül, hisz’ akkor az ő egyéni és családi földszerzésük szenvedhetne csorbát. Így, a régi jó “azé a föld, aki megműveli” jelszót a Vezér behelyettesítette, “magyar földet, csak magyar kézbe” blöffjével. Csak azt nem tette hozzá, hogy ezek a magyarok viszont csak az én, a Mi, FidSS haverok és a mi családtagjaink lehetnek jogosultak, illetve erre anyagilag alkalmasak – úgymond “tehetségesek”…
    Így aztán a magyar föld pedig “tőkés úton”, az arra politikailag alkalmas, a Vezér és az ő hűbéresei na meg azok szintén, magyarnak minősített hűbéresei számára tovább . k o n c e n t r á l ó d i k . a magyar falu pedig, még az is lehet, és egy lehetőség, végre visszanyerheti az újra vágyott, ősi >jobbágyfalu< jellegét.

    🙁

  • BrunszvikTeri

    kieg:

    “magyarnak minősített”

    Helyesen: a z . á l t a l u k . magyarnak minősített

  • BrunszvikTeri

    Drizari !

    Bocs’ de az előbbi kommentemben “kiegészítő ipari műhelyeket” írtam >melléküzemágipartestület< is működik a községben ezekből…

    .

  • BrunszvikTeri

    Sajnos a gépem hülyéskedik !

    >melléküzemág<
    és
    ipartestület is működik

  • Van, akinek jut … lám-lám, jutott a nyugdíjasoknak. Erről önerős filmalkotás is készült. A film elkészítésében – a 444.hu felhívására – bárki részt vehetett, aki felvételt készített az Erzsébet-utalványok átvételéről, elköltéséről. Íme:

  • hazai lámpa
    2017 január 7
    6:21 du.

    A közmunka eredetileg közérdekű munka volt. A szabálysértési bírságokat lehetett jegyzői felügyelettel ledolgozni közmunkában.
    Tény, hogy nem Orbán szülte a közmunkát, de tömegessé 2010 után vált, és azóta torzítja nem csak a statisztikákat, hanem a munkaerőpiacot is.

  • AuróraBoreálisz

    Brunszvik Teri! 10;09

    A Fide-ss-ek által fennen hangsúlyozott “tehetség” hangsúlyozása Mészáros-Bróker-Lőrinc gázszerelő mester nyilatkozataiban nyer gyakran teret. Legutóbb újságíróknak felsorolván a tehetség kritériumait, közte az Orbánnal gyerekkoruk óta fennálló barátságukat is a tehetségesség kategóriájába sorolta…

    Ez a gyermeteg prosztó legalább, a maga primitívségében egy őszinte lény… És, mint azt a régi bölcs szólásból is tudhatjuk: a részeg és a gyerek mondja ki az igazat…

This site is protected by Comment SPAM Wiper.