64 hozzászólás

• Hollósy Gerti

  2017 június 12
  3:27 du.

  Kedves, emlékező írás, a könyv az olvasni szerető embernek eleve érték és lám még mennyi mindent elő tud hozni az emlékezetből…
• Bendeguz79

  2017 június 12
  5:15 du.

  Ms. Ratesi sorait mind ertelmesebbeknek lattam s olvastam mint nehany mas cikk-iroinak munkait.

  Termeszetesen, lelkebol eredoen adja le a mondanivalojat.
  Taln az ami a kulombseget jelenti.

  S mind amelett az esemenyeeket, a regi-idobelieket emlekezetekbe hozza ,ill.felidezi az elmeinkben. Legalobb is mint az, u.n. idosebbek emlekeiben.

  Sajnoz manapsag a fiatalok inkabb az elektromos gyzmokkal toltik idejuket. Sajnos , mint tobb tudomanyos kutatasok eredmenyei mutatjak ,az NEM fejleszti a neuranok (agysejtek)mukodeseinek fejlodeseit.
  Talan azert ma meg a mondas is, hogy ‘minel tobber tanulnak annal kevesebbet tudnak’. Nem tudnam hogy jott az talan a guny vagy az irigyseg alapjan;))
  De sajnos a maiak nem demonstraljak logikus belato kepessegeiket. Kepzetsegeik nagyon egy-oldaluakka valt.

  Koszonom Ms. Ratesi sorait, sot sok emlekeztetesekre is hozott a mult idokbol amikor meg mindenki a maga erejebol volt szukseges letet nyerni.

  Mas lett a vilag mara ! Technikailag elorehaladottabb, de mas vonalokon visszafele sulyedtunk. Fokent az emberi magatrtasainkban. Sajnos !
• Llanfair

  2017 június 12
  5:43 du.

  Szeretem az elektromos könyvet. Nem gyűrődik, nem porosodik, ha utazás közben a végére érek ott a következő, választhatok betűnagyságot, színt és típust. Igaz, a látványos könyvespolc szép látvány, de rengeteg helyet foglal, kevesen engedhetnek meg maguknak könyvtárszobát. A kedvenceimet megveszem könyvben, de ha tehetem, elektromos változatban olvasom. A papírkönyvet romantikából még tartom a polcon, de egyre kevesebbet. Változik a világ, és ezt a változást nem tartom rossznak. Ha előbb van az elektromos könyv, senkinek sem kellett volna a papírkönyv.
  Változik a világ, és nekünk is változni kell. Tetszik nem tetszik.
• talalom

  2017 június 12
  6:57 du.

  Igazad van Llanfair!Nekem is van e-könyvem,sajnos az olcsóbb típus, elég nehezen kezelhető, és nagyon hamar lemerül. DE metróra,kórházba kiváló: nem kell mázsákat cipelni, mégsem fogysz ki az olvasnivalóból. Ha meg nincs már szükséged rá, egyszerűen törlöd.
• Figyelő

  2017 június 13
  12:57 de.

  Margit, mintha rólam írta volna ezt a jó cikket! Én is fiatalkoromban kezdtem olvasni, „igazi” regényeket. A szüleim, a nagynénik és bácsik könyvet adtak nekünk szülinapra, karácsonyra stb,

  12 éves voltam, mikor először olvastam Lagerlöf Selma: Gösta Berlings című könyvét, igaz nem nagyon értettem meg, de szerettem a stílusát.
• Figyelő

  2017 június 13
  1:01 de.

  Nekem jobban megy a könyv könyv formában, mint elektromos módon. Különben is, fárasztó a computer előtt ülni órákig, s ha nagyon bele mélyedek a könyvbe, elfelejtem az időt!
  Laptopot nem használok.
• Almási Alma

  2017 június 13
  2:53 de.

  Van valami, ami engem nem nagyon hagy nyugodni. Meglehetősen nagy könyvkészletem van, több, mint 4000 kötet. Van köztük olyan is, amelyet még a XIX. században adtak ki. A papír persze pusztulhat, egerek, molyok, háborúk sőt a használat is pusztítja, mégis van esély, hogy valami több századon át megmarad belőle, elővehető és tiszta szemmel újra olvasható.

  At E-könyv nem ilyen. Az adathordozójuk is romlik, másolgatni kell időnként, de ez hagyján. Nagyobb baj, hogy az internet-könyvtárakban bárkinek hozzáférhető, átírható, megsemmisíthető. Ha elolvasol egy ilyen regényt, aztán húsz év múlva újra előveszed, ki tudja, ugyanaz-e? Ílymódon ezáltal is új és mégújabb múltat, újabb történelmet is lehet gyártani. És ki hiszi el manapság, hogy ilyet ma senki sem akar?
• Llanfair

  2017 június 13
  4:26 de.

  talalom Igen, sajnos itt is fontos a minoseg, de hat a penz. Mi Kindle tipusut hasznalunk, jol kezelheto, birja az elem es kimeli a szemet. Sajnos ez az araban is latszik. De ha kiszamolod, hogy edesanyamnak csinaltatnunk kell a konyveket mert nagyon rosszul lat, egy Jokai igy 13 000 forintba is kerul. Igy mennyivel jobb lenne, ha tudna es hajlando lenne elektromos konyvet olvasni.
• Besancon

  2017 június 13
  4:31 de.

  Kedves Rátesi Margit!

  Örömmel olvastam a felsorolt nosztalgia mesekönyvek között Fazekas Annát az őzikével – ez tényleg örökbecsű, hogy felemlítetted el is kezdtem mondogatni még emlékezetből,mert annyiszor olvastam gyerekként, később a saját fiamnak, hogy akaratlanul is megragadt az agyamban, miként sok más, akkor divatos mesetörténet sorai is! Az én gyermekkoromban még nagyon menő volt a diafilm vetítése,téli esetéken esős délutánokon órákig elvoltunk vele, többek között az „Öreg néne őzikéje” címűt is sokat néztük! Fazakas Annáról írod, hogy – a kis kitérő ellenére – megmaradt a meséknél, és talán jól is tette! Volt egy másik, akkoriban nagyon népszerű mesekönyve a „Babaház” mely viszont nekem volt az első „önálló és saját” könyvem, 6 éves voltam, és a szülinapomra kaptam ami decemberben van, és bár még nem jártam iskolába, mert év vesztes voltam de a másfél évvel idősebb nővéremtől már sok mindent megtanultam „elolvasni!” Akárhány könyvet kaptunk is, (hárman voltunk tesók) az függetlenül attól, hogy ki kapta, valójában mindannyiunké volt, mert oda vissza olvastuk, legfeljebb a „tulaj” árgus szeme kísérte a könyv hányattatásinak sorsát! Nos ez a Babaház az én korai(és későbbi) életemnek is meghatározója volt. A könyv borítója kemény kötésű, az oldalakat spirál fogta össze, a fedőlapon a cím alatt vagy fölött az állt; Fazekas Anna nyomán, Róna Emmy rajzaival. Csodás, könnyen megjegyezhető verses formában írta, jobb oldalon zajlott a történet, baloldalán Róna E.elbűvölő színes rajzaival,aztán fordítva, időnként a versek közé is beékelődött egy egy barnával készített rajz, olyan régies hatású! Még ma is emlékszem valamennyi rajzra, mert azok az illusztrációk bármely gyermek számára jól felismerhető, beazonosítható rajzok voltak, egy világot teremtettek a rétek a mezők a kanyargó erdei utak, a piactér megannyi zöldséggel gyümölccsel, a kofák, a mérlegek, kosarak, lepkék, és az ösvény végén a füstölgő kéményű piros cserepes Babaház, benne a legkülönbözőbb babák – szőke copfos kényeskedő, babos kendős talpra esett, nagymama baba, tengerészbaba és négerbaba stb (gondolom a multikulti jegyében!) valamint állatok, makik és medvék, kutyusok és cicák a legkülönbözőbbek! Nem terhellek a továbbiakkal,pedig ha tudnád miként készült a ház „tulaja” Zsuzsó baba a vendégségre, melyen az összes babát és állatot vendégül látta, azok milyen járművekkel érkeztek, és miként zajlott a bál – hát menten elalélnál, de ettől megkíméllek! Sajnos ez a könyv – az én első saját könyvem – egyszer csak eltűnt valahova,talán valamelyik költözésnél pedig sokáig őriztem, becsben tartottam, még mások belefirkálását is gondosan radírozgattam, de nincs! Évek óta próbálom megszerezni antikváriumokban kerestem, a könyv létezett, a borítója fenn van a neten, egyszer valaki írta válaszul, hogy tudja miről beszélek, mert neki is megvolt, idézett belőle sorokat, de sajnos az unokái tönkretették stb Szóvak itt a sok „felnőtt téma” között jó néha egy egy ilyen írás, és csakis azért ismertettem ilyen részletességgel a Babaházat, mert 1.jó volt emlékezni, egy kicsit megint 6 éves lettem, 2. írtad, nem tudod, hogy van e más műve, ill. meséje Fazekas Annának – hát én ezt tudom, de nagyon! Mit nem adnék, ha még egyszer a kezembe foghatnám, olvashatnám!
• Drizari

  2017 június 13
  4:37 de.

  Régen a könyv tömegáru volt, persze azoktól az íróktól és azok a művek, amik átmentek a cenzúrán, de így is nagyon sok valóban értékes könyvhöz lehetett hozzájutni.

  Érdekes próbálkozás volt az „olcsó könyvtár” sorozat, nagyon sok klasszikushoz lehetett hozzájutni 3 forintért, ami egy kiló kenyér ára volt. Egyes mozik előterében is árusították, és sokan vásároltak.

  Ma a könyv a felsőbb rétegeknek készül, nagyjából 2500-3000 forinttól kezdődően kaphatók. Például Lauren Fern Watt-tól az ‘Egy kutya bakancslistája – Négylábú társam igaz története’ című könyve neten megrendelve 175 forinttal olcsóbban, 3324 forintért (+ a kiszállítás díja) megrendelhető.
• Drizari

  2017 június 13
  5:31 de.

  Szóval, érdekes egy világ volt akkoriban, itt egy érdekes példa, Béres Attila író és költő esete: 1970-ben behívták sorkatonai szolgálatra, és közben megjelent az első verseskötete ‘Beűzetés a paradicsomba’ címmel. Emiatt a katonai elhárítás vizsgálatot indított ellene. A bélyeg rajta maradt, az egyetem nappali tagozatára később se vették föl.
• talalom

  2017 június 13
  7:07 de.

  Besancon! Minden stimmel: hárman tesók, decemberi szülinap, évvesztés, 4-5 éves korban nővérem után a betűk silabizálása. A Babaház nem stimmel – azt nem ismerem. Az Öreg néne… nekem azért tetszett – a tündérmeséket kifejezetten nem szerettem -,mert a néni hosszas hezitálás után végül visszaengedi az erdőbe a felgyógyult őzikét. Egyrészt sajnáltam, hiszen ott megint veszély leselkedik rá, másrészt meg mégiscsak találkozhat az Anyukájával…
  Ha nem túl profán: öreg néne latolgatása talán segített megértenem később: nem biztos, hogy mindenki úgy érzi jól magát, ahogy én elképzelem. Egy házi macskának esze ágában sincs elhagyni a házat: ha el is csatangol vadászati, vagy szerelmi céllal, igyekszik mindig vissza.
• Bendeguz79

  2017 június 13
  12:32 du.

  Nehanyan tettek a megjegyzest hogy a bloshevik rendszereben a konyvek olxsok voltak.
  Persze hogy olcsok voltak ,mert akiadasaik koltsege alatti arakon adtal el. illetve, az allam helyetesitte a koltsegeket, ce mint minden masoknak a koltseget is.
  Nem volt a kenyer, a kolbasz, a lakas, egeszsegi szolgalatatasok, vonat, villamos, autobusz, s minden mas az eloallitasi koltsegeihez viszonyitva ? Persze !
  De azert nem is todott az llam fizetni azok elloallitasi koltsegeit.
  Ma fizetsz a konyvert, amibe az kerul eloallitani. s hasonloan minden masert is.
  Az a kozgazdasag normalis mukodesenek a modszere.
  AQz volt a kulombseg a magamodjan mukodo, vagy a allamhatalmak altali kenyszerites eseteiben.
  De azert ment tonkre az a rendszer.
  Lasd mi tortenik ma is a „szocialaita” nemzetekben. Pl. Cuba es Venezuela, Eszak Korea el van tartva Kina altal, mert mind a „piszkossagaikat” ,a senyegeteseket ok teszik.
• Izraeli

  2017 június 13
  5:41 du.

  Gyermekkoromban{mint ma is} nagyon szerettem olvasni.
  Mivel ozvegy anyam nehezen dolgozott,hogy megeljunk,
  foleg a konyvtarbol hoztam konyveket,melyeket
  mar utkozben hazafele-felig kiolvastam.
  A konyv szeretete csaladi volt nalunk-anyamnal,
  nagyapamnal,anyam batyjanal,akinek lakasaban
  egy kis Dante mellszobor fogadott a szalonban.
  Konyvek-amelyeket szerettem {mindeg akkori
  koromnak megfeleloen}nem mindeg emlekszem
  az irora,pl. egy oroszlan kolyok tortenete,melyet
  gondozonoje a lakasaban nevelt fel,amig atadta
  az allatkertnek, es termeszetesen az europai
  irodalom nagyjai-Victor Hugo,Dickens,Dumas,Tolsztoj
  {mar itt Izraelben-kaveval kinalt egy Natasa nevu
  pincerno a kavehazban-„Csak nem Natasa Rosztova?”
  kerdeztem. Szeles mosoly omlott el az arcan-
  es rogton mondta- „Haboru es beke”.}
  Teenager leany unokamnak most ajanlottam
  Charlotte Bronte Jane Eyer-jet- bar nekik mar
  meg van a maguk izlese.
  A magyar irok kozul nagyon szerettem Mora Ferencet-
  „Aranykoporso” ja maig a konyvespolcomon{mindeg
  szerettem a tortenelmet},Adyt,Jozsef Attilat,Karinthyt-
  azt hiszem-az o szavuk-a manak is szol.
  Kulonben Jozsef Attila nehany verset heberre is
  forditotta egy tehetseges mufordito .
  Igazatok van-a gyerekek ma foleg a computer
  es a TV elott ulnek- DE
  nalunk azt mondjak- „ha nem tudsz harcolni ellene-
  csatlakozz hozza”.
  Ma pl. nem fontos kinyitni az Enciclopediat-
  megkerdezzuk – „Prof. Google”-t.
  Sok konyvem van-mert mind legtobbunknel-
  ez nalam is „betegseg”- es nehez megvalni toluk.
  Felvetek egy erdekes kerdest- hozzatok,akik
  kulfoldon eltek,de anyanyelvetek magyar.
  Mikor ereztetek, hogy a masodik-harmadik nyelv-
  is a tietek?
  Milyen nyelven „almodtok”?
  Ez nalunk-kulonosen erdekes tema.
  Efraim Kishon {Kishont Ferenc} a hires humorista
  ezt igy fogalmazta meg-talaloan:
  „Ez az az orszag,ahol a szulok-gyermekeiktol
  tanuljak-az anyanyelvet.”
• talalom

  2017 június 14
  2:01 de.

  Bendegúz! Igen, az állam állta az előállítási költségek jó részét. De miből? Hát a munkabérekből levett haszonból. Van ennek ezen a területen is egy nagy hátulütője:ha az „állam” állja a költségeket, akkor megmondja azt is, melyik könyvre ad pénzt, melyikre nem. Nem Te döntheted el, mire költesz. Ennek lett a következménye az ún. „létező szocializmusban” az állandó hiány, a termelés legatyásodása, az innováció ellehetetlenülése – végső soron az elszegényedés, széthullás. Ez így van minden mással is. Ezért rendkívül káros a mai magyarországi kormány erőlködése a „rezsicsökkentéssel” (ami mellesleg hazugságon alapul). Nincs az a kamionpark, amivel annyi pénzt ki lehetne lopni egy állami közösből, mint amennyi kárt tehet a társadalomban, gazdaságban az a szemlélet, hogy a „kormány (párt, élcsapat, akármi) ad Neked” bármit.
• Besancon

  2017 június 14
  6:36 de.

  Izraeli!

  Szakértők gyakran mondják,le írják, hogy a gyerekek,fiatalok sokat ülnek a számítógép előtt, ergo: keveset mozognak stb.
  Ebben biztos sok igazság van, de szerintem amíg nem válik valaki függővé, azaz nincs odaláncolva a géphez, addig oké, mert jó szolgálatot tesz a Google, és ezáltal tényleg bármi elérhető, óriási ismereteket ad és közvetít. Ha visszagondolunk a saját gyermek ill.fiatalkorunkra, összehasonlíthatatlanul nyitottabb a világ, és ez jó-de! Szerintem semmi nem pótolja a papír alapú könyv varázsát, annak tapintását,illatát! A számítógép hasznos és gyors megoldás bizonyos esetekben, de egy „igazi könyvvel” jó elvonulni, lapozgatni, visszaolvasni, és akkor csak az a könyv létezik, amit épp olvasunk, és távol esik minden más. A gép – magam esetében pl – bizonyos fokig kizárja az egy dologra történő koncentrálást, közben osztott a figyelmem, ide oda kattintgatok, tehát nincs meg az az intimitás, személyesség ami a könyvek esetében megvan. Én ezért jobban szeretem a hagyományosan lexikonban történő keresgélést, mert közben egy csomó olyan dologra is felfigyelek ami pl egy célirányos keresés esetén lehet, hogy nem tűnne fel a google-ban, bár tény, hogy ma már anélkül bénák lennénk. Nekem is viszonylag sok könyvem van, még sosem számoltam össze hogy mennyi, és miután külön könyvtárszobánk nincs így a lakás minden pontján, polcokon szekrényekben, állványokon stb megtalálhatóak,és mániákusan ragaszkodom hozzájuk, bár tudom, hogy talán ritkítani kellene, főleg az „egyszer használatosakat” azaz a gyorsfogyasztásúakat kellene megrostálni. El is határoztam már, hogy kiválogatom, és a felesleget eljuttatom ide oda, de valahogy mindig halogatom,magam sem tudom miért. Vannak könyvek amiket viszont már annyiszor olvastam, és még fogok is, hogy bárhol felnyitom akár le is vehetném a szemem róla, mert simán folytatni tudnám, bármely részletét,ilyen pl a Nyomorultak (V.Hugó.)az Üvöltő szelek (E.Bronte) vagy a Villon kötetem. Mindig találok benne valami újat, amire még nem figyeltem fel, és bár kedvenc költőm E.A.Poe és Arany János egy idő óta másokat is a „szívembe fogadtam.” Tagadhatatlan azonban, hogy a francia és az orosz írók aratnak nálam, de talán ez a zenéről is elmondható!
• Bendeguz79

  2017 június 14
  10:05 de.

  FIGYELO soraira;

  Igen Kedves Figyelo, az pont ugy van.

  Azert a kiserletezesek a „Szocializmussal” soha nem sikereskedett sehol.
  Meg a „kirakat szocializmus” a DDR is rohejje volt amikor a alcazott valosag napvilagra jptt.

  Azert az egyedulli es sikeresebb modszer szabadon engedni mindenkit a sajat ohaja, kepessege, szorgalma alapjan sikereskedni. s amint „sikereibol” fizet adot, hat a kozoserdekekenek is lessz lehetosegeik.

  DE NEM a lakossag lehetosegeinek a tiltasara, sem a sok hulye korlatozo elo-irtasokkal, rendeletekkel lehetetlenne tenni az emberi kepesseget es ambiciokat.

  Csupan az egyen, az emberi leny, soha NEM az allam, ami teremti meg mind a szuksegessegeket az egesz tarsadalom reszere.
  Tahat az egesz tarsdalmat teljesen szabadon szukseges serekenteni hogy mukodjon a kozzoserdekekben.
  Az allam kotelessege azt garantalni, biztositani tisztessegesseg alapjan. Semmi mas !
  Minden mas csak korlatozasokka valik.
• Bendeguz79

  2017 június 14
  12:06 du.

  BESONCON soraira;

  HA a fiatalok a szamitogepen lenneke lefoglalva olvasgatni ertelmes es tanulmanyozo dolgokat az mind az elolenduleseiket segitene.

  De sajnos nem a szamitigepek, hanem a pad-ek es okos-phonok meg mas electronikus golgokkal lettek nem csak elfoglalva de azok aldozattaiva leve.
  S hogy mi dolgokkal foglalkoznak azokon, szerencseje sok szuloknek hogy NEM tudjak azt.
  Mert mind az erdekesse teve szamukra, s azzal annak rabjaiva valava. Nem csak az ido-toltesek miatt, hanem hogy mi mas dolgokba bonyolulnak bele.
  Ma a szulok rem elfoglaltak napi munkaikkal, s nem ered idejuk gyermekeik tetteit latni. Szerencsere a sok szuloknek.
  Talan a szulok toltenek egy par percet azokat nyomozni, mert letezik sok felvilagositas is a web-en a szulok szamara abban.
  Javasolnam azt tobb szuloknek. Szem-tagitova lessz !
• Besancon

  2017 június 14
  12:40 du.

  talalom!

  Érdekes ez a sok egyezés pl az is, hogy én sem szerettem soha a tündéres meséket, mert még a mesékben sem szerettem, azt amit semmilyen szinten nem lehetett „komolyan venni!” Tudom, ez így egy képzavar, de azt szerettem amikor a meséknek is volt/van valami valóság alapja: legalább az elején meg a végén, ha közben álmodják is a történéseket, de valami kösse a mindennapi élethez a „sztorit.” Az még belefér, ha X baba piacra megy, összevásárol mindent, aztán siet haza sütni főzni, mert vendégül látja az összes többi babát,és a már említett állatokat, ott ugyanis mindegyik szereplő játék! Amikor azonban tündérek és nem valóságos árnyalakok keverednek hús – vér emberekkel, az már nem kötött le, nem szerettem!
  Sőt, még egy másik kedvenc mesém Babar király és Céleste királyné utazásai a léghajóval is rendben voltak, ahogy az öreghölgyet meglátogatva ülnek a szalonban koronával a fejükön és teáznak, de tündérek itt sem voltak.(Babarékról annyit kell tudni, hogy elefántok) Menet közben eszembe jutott egy mesekönyv amely jól érzékelteti, milyen típusú illusztrációkat, rajzokat és történeteket kedveltem, és kedvelek ma is, ha már mesékről van szó. A mi gyermekkorunkban ez a történet még nem létezett,a gyerekem kb 2-3 éves lehetett, amikor megjelent Richard Scarry : „Tesz vesz város”-a, ez volt az alaptörtének, ami aztán valamiféle sorozattá nőtte ki magát, különböző helyzetekben, és helyszíneken ábrázolta a „szereplőket” sőt a figuráikkal több gyermek könyvet, füzetet, szótárat, játékot is „feldobtak.” Ez a könyv még a mai napig megvan, a fiam – egyedüli gyermekként – sok mindent épségben megőrzött, és még felnőtt fejjel is szívderítő belelapozni!
  És ha már itt tartunk nem igazán kedveltem az úgynevezett fantasztikus könyveket, és filmeket sem, kivéve az Orion űrhajót, bár ott sem annyira a „jövőkép” kötött le, inkább McLane őrnagy, akibe testületileg a fél osztály szerelmes volt akkoriban, mentségünkre alig 13 évesek voltunk! -:))))
• Bendeguz79

  2017 június 14
  2:53 du.

  Mivel ez teljesen az irodalommal kapcsolataos cikk es a hozzaszollasok is.
  S tobben hivatkoztak Jozsef Attila muveire.

  Kerdesem, valaki is tudataban van, vagy valaha is az u.n. rendszervaltozas utan napvilagra jott Jozsef Attila halalnak reszletei ?

  Allitottak hogy on-gyilkos lett.
  Persze mint a part koltoje, nem-hivatalosan volt vadolva hogy talan Jozsef SAttila volt a „besugo” aki okozta a partvezetoinek a letartoztatasat.
  Volt valaha is hiteles nyomozsa, kivizsgalasa annak ?

  Nagyon elhihetetlen az „ongyilkossag” a rohano vonat al-ugrani. Az inkabb a veletlenseg, vagy a bun-tettek alatali halalok.
• Figyelő

  2017 június 14
  4:54 du.

  Bendeguz79
  2017 június 14
  10:05 de.
  Részben igaza van, de változatlanul az a véleményem, hogy az egyéntől, nagyon sok függ! Az ember szerencséjének a kovácsa. Az állam ad lehetőséget, ha igaz, de az egyénnek kell megtalálni és kihasználni azt! Ez a kapitalizmus elve is.
• Figyelő

  2017 június 14
  4:59 du.

  Lemaradt, az az apróság, amit már régen megakartam írni.- Sajnos, a mai magyarok az államtól várják sorsuk javulást, helytelenűl-.
• hazai lámpa

  2017 június 14
  8:19 du.

  Saját könyvtár kiselejtezésénél egy rosszabb van: egy örökölt könyvtár kiselejtezése.

  Van, ami nálunk 3 példányban van meg, pl. Új Magyar Lexikon még a rendszerváltás előttről. Érdekesség a sok útikalauz, Delfin könyv szintén a szocializmusból.
  Nagyon szép egy hasonmás Károli-Biblia, amit keresztanyám a kilencvenes években rendelt meg.

  Az Öreg néne költője nekem kissé didaktikus Ágh István, Kányádi vagy akár Gazdag Erzsi mellet. A mai gyerekek lehet, hogy jobban ismerik a szleng-változatot by Irigy Hónaljmirigy, Öreg néne bőrzekéje.

  „Elütött egy román traktor,
  de sz.r ez így reggel hatkor.”
• hazai lámpa

  2017 június 14
  8:23 du.

  talalom
  2017 június 14
  2:01 de.

  Már az USA-ban is foglalkoznak a problémával, hogy az állami beavatkozás idején több volt a találmány a modern iparban!

  Az rtl 21. században volt tegnap, amiről én régebben itt írtam, hogy a szocializmusban gyerekeknek szóló rajzfilmekben kiemelkedőt alkotott a Pannónia Filmstúdió. Hátránya, hogy a párt beleszólhatott a rajzfilmek témájába, előnye, hogy nem a várható bevételt nézték, mint Disneyék!
• hazai lámpa

  2017 június 14
  8:27 du.

  Drizari
  2017 június 13
  4:37 de.

  Most is van Diákkönyvtár, több kiadótól.

  Szép a borítójuk, ezer forint alatt vannak. Általában a diákok szemének való, olyan kis betűkkel nyomják, így spórolni tudnak a papírral is. Gyorsabban tönkre is megy, már ha nemcsak egyszer, az érettségi előtt lapozzák át a diákok!:)
• Bendeguz79

  2017 június 14
  9:32 du.

  Kedves FIFTELO, mindket cikkeben teljesen igaza van.

  De a valosag hogy ahol a nemzet alaptorvenyei nem garantaljak minden eggyes egyen jogait hogy sikereseget, vagy sikertlensegeit szabadon a sjat maga kepessege es ambicioi lapjan tegye. Csupan a sikertlensegek a lehetosegek. S az alamizsna az llamtol csak morzsak az asztalaikrol.
  Lehetne azt emberhez meltonak nevezni?

  A szocializmus celja volt tisztan, mindenki sajat kepessege es szorgalma latal elert tulajdonait elkobozni, s nem csak hogy uralni az egeynet, hanem fuggove tenni mindenkit az allamon, ill. az allamhatalman es annak uralkodoikon.

  De mi fuggoseget ohajtana egy felnott ertelmes, kepes, szorgalmas emberi leny?

  Talan emlekeztetnem onoket, s mindanyiukat a Petofi „Kutyak es Farkasok Dala”-ra ?

  Mi lenne a tobbseguk valasztasa ?
• talalom

  2017 június 14
  11:19 du.

  Bendegúz. Téved. József Attila sosem volt semmiféle párt költője. Rövid ideig tagja volt a KMP-nek (Kommunisták Magyarországi Pártja), de szakított azzal. Az ötvenes években ezért nem is volt hivatalosan kedvelt költő. Ilyeneket írt: „Talán dünnyögj egy új mesét/ fasiszta kommunizmusét -/mivelhogy rend kell a világba/a rend pedig arravaló,/hogy ne legyen a gyerek hiába/s ne legyen szabad,ami jó.” (Világosítsd föl 1936.)
  Halálát sose gondolták merényletnek:az volt a vita,hogy öngyilkos lett-e, vagy baleset történt Balatonszárszón.
  Teljesen mindegy, ahogyan az is, hogy skizofrén volt-e. Megvilágító erejű képei,hasonlatai voltak a világról, az emberi érzésekről és gyengeségekről.
• Almási Alma

  2017 június 15
  12:00 de.

  Kedves Bendegúz!
  József Attila melyik párt költője volt?
  😮
  Inkább keresd meg József Attila naplóját, vagy leveleit a pszichológusához – már nem tudom pontosan, melyik volt, én nem vagyok irodalmár, de én is valahol a neten olvastam évekkel ezelőtt – és akkor talán többet megérzel ebből a problémából.
• talalom

  2017 június 15
  2:18 de.

  Bendegúz! Nem Figyelő írt az állam természetéről, hanem én (talalom: 2:01).
  HL! Persze,hogy didaktikus a 4-8 éves gyerekeknek szóló mese (Öreg néne…) A baj az,ha ez felnőttírásban is vonalvezető. Pl: Azsajev: Távol Moszkvától, vagy Wass Albert: A funtinelli boszorkány.
• Bendeguz79

  2017 június 15
  10:30 de.

  TALALOM es ALMASI soraira Jozsef Attila kerdeseben adott soraikra.

  Mint irta is Jozsef Attila tagja volt az MKP-nek.
  Igen magasztalt koltonek is veltek egy bizonyos erdekben, mert verseivel szolgalta a part celjait.

  De a partvezetoinek a letartoztatasat akkor (a haboru elotti idokben) nem hivatalosan persze, de JA volt okpolva.
  Lett volna informant, vagy csak szellemi problemai okozhattak volna azt, az soha nem lett hitelesitve.
  Azert tettem a kerdest hogy a valosag lett volna-e nyilvanossagra hozva a 1990-es valtozasok utan .

  De nem csodallom hogy adatok nem letezok ottan. Tobb mas dolgok is mennek ahoz hasonloan ottan. Sajnos !
• hazai lámpa

  2017 június 15
  11:25 de.

  talalom
  2017 június 15
  2:18 de.

  Persze, nevelni is akarja a felnőtt a gyerekeket a művészettel, nem csak szórakoztatni. De hasonlítsd össze az Öreg nénét pl. Kányádi versével, melyik jobb? Amelyikben kiüti a szemed a tanulság, vagy a másik, aminek látszólag semmi célja nincs?

  Öreg néne őzikéje (részlet)

  „Mátraalji falu széle,
  kapuban ül öreg néne,
  nincs egyedül, mért is volna?
  Ha fú, ha fagy, sok a dolga.

  Körülötte gidák, őzek,
  látogatni el-eljőnek,
  télen-nyáron, évről évre,
  fejük hajtják az ölébe.”

  Kányádi Sándor: Faragott versike

  Volt egy fakatona.
  Fából volt a lova:
  kengyelje, kantárja
  a kádár munkája,
  fából a patkója,
  fakovács patkolta:
  fából volt faragva
  a föld is alatta.

  Fahuszár, favitéz,
  hadd látom, mennyit kérsz?
  Százat adj lovamért,
  ezeret magamért.

  csapj oda, csapj bele,
  égjen a tenyere!
• Figyelő

  2017 június 15
  12:35 du.

  talalom
  2017 június 14
  11:19 du.
  És ez a beírás Bendegúznak is szól.- Volt egy tanulmányom, amit itt egyszer előadtam egy irodalmi konferencián. József Attiláról, amit azóta kerestem, hogy az első róla szóló beírást itt olvastam.
  Sajnos, nincs meg az én védett anyagomban.
  József Attila, az igaz, hogy mosónő fia volt és írt egy, két verset a proletárizmusról, de soha nem volt kommunista. T.i. kitiltották onnan is. Viszont a 1945 -ben és azutáni években, ő volt a magyarok „igaz” költője.
  Az ő versei folytak a „csapból” is!
• Figyelő

  2017 június 15
  12:40 du.

  Almási Alma, Ahogy írtam a magyar kommunista párt felhasználta akkoriban József Attilát, egyszerű származású költőnket, a proletár diktatúra költőjének.
• Figyelő

  2017 június 15
  12:48 du.

  Különben érdemes, a vallásos és hazafias verseit is elolvasni József Attilának!
  Nagy költő volt!
• Izraeli

  2017 június 15
  4:10 du.

  Bendeguz!
  En is nagyon szerettem Petofit-es ez valoban
  egyik legszebb verse.
  En meg ugy tanultam, hogy elesett a szabadsagharcban.
  Ujabban hoznak mindenfele „bizonyitekokat”,
  hogy hadifogoly volt es meg evekig elt Oroszorszagban
  es ott halt meg.
  Ez-szememben kisse furcsa,mert Kossuth pl.
  szamuzetesben elt-es tudtak rola,sot irt leveleket
  politikai partoknak is.
  Ugy emlekszem,volt egy fia,ugy,hogy ma nem nehez
  DNS vizsgalat alapjan kideriteni az igazsagot.
  Igaz,hogy manapsag-leteznek ennel nagyobb problemak
  de mi az igazsag?
  Remelem,nem kevertem ujabb vitat.
• talalom

  2017 június 15
  5:13 du.

  Bendegúz! „Verseivel szolgálta a párt céljait” – elolvasta az idézetet, amit írtam??? J. A. Világosítsd föl c. versének pár sorát??? (11_19)
  HL.Kányáditól egész verset idézel, a meséből meg 4.sort Egyébként pont olyan didaktikus – ami nem azt jelenti, hogy jó, vagy rossz tanulságot ajánl-e,hanem azt,hogy gyerekészhez alkalmazkodik a stílusa.
• Bendeguz79

  2017 június 15
  5:20 du.

  ISRAELI soraira;

  Nem, nem kevert semmi ujj vitat. De az elozo a Jozsef Attilarol volt szo.

  Na de Petofi sokkal erdemesebb ferfi is volt.

  Az ismert adatok alapjan, felesege (Szendrey Julia) masnap ment es kereste holt-testet a cstateren a tomegek temetese elott. Nem talalt semmi indokolokat.

  Kb. 150 evvel kesobb jot a hir hogy sirjat, a Petrowitcs neven tallatak Sziberiaban.
  Mert allitolag Paskievits kb. 1,400 hadifogjokat vitt oroszorszagba visszavolunulasa idejen.

  A legszegyenletesebb meg a Petofi eseten is hogy a magyar-szakertok nem voltak kepesek megallapitani sirjanak feltarsa utan semmi elfogadhato eredmenyt.

  Szulei a Fiumei uti temetoben nyugszanak. Tehat a DNA bizonyitasai igen egyszeru lehetett volna. Velem csak elszurtak.
  Igen volt egy fiuk, Zoltan. Ugy emlekszem az is TBC-s volt.

  Kossuth aki rem elszurta az 1948 sikereit a sajat onzo es allandoan ellenzekeskedesevel.
  Gorgeivel mindeg ellenzekeskedesben volt. Csak hatra hagyta Gorgeit mikor semmi lehetoseg mar nem letezett.
  Maga Kossuth meglepett. Nem szamuzesben, hanem menekulesben elt Totokorszagban.

  Gorgeit meg sokan haza-arulonak veltek. Habar Gorgey toltott 19 evet Osztrak katonai bortonben.
  Szecsenyi es Gorgey-iknek ertelmesebb otleteik volt.
  De nagyszajju ugyvedek mindeg hangosabbak.

  Tehat annyit amit tudok, ill. olvasgattam az eseteikrol

  Ha alu Shalom eretz Yisrael.
• Belzebub

  2017 június 15
  5:24 du.

  Figyelő:
  „Különben érdemes, a vallásos és hazafias verseit is elolvasni József Attilának! Nagy költő volt!”

  Szerintem is érdemes. Nagyon nagy költő volt.

  SMÁ JISZRÓEL

  Szegénység szennylepleiben
  én nyughatatlanul bolyongtam,
  sírt, mint a gyermek, a szivem,
  víg nép közt egyedül borongtam.
  Hol az ágy, melyben megpihen
  e fáradt lélek? – Kiáltottam:
  Smá Jiszróel!

  És leste szolga a szavam,
  selyempárnán, hűséges nővel
  számláltam marhám, aranyam,
  gyarapodtam ésszel, erővel
  s amikor adtam, boldogan
  mondtam magamban s emelt fővel:
  Smá Jiszróel!

  És most is akármi jöhet,
  dicsőség, sok pénz, nagy betegség;
  akárki vethet rám követ
  és bár halálos ágyam vessék,
  a véghetetlen szeretet
  szavát kiáltom, bármi essék:
  Smá Jiszróel!

  1934
• hazai lámpa

  2017 június 15
  6:52 du.

  talalom
  2017 június 15
  5:13 du.

  Nyolc sort idéztem a verses meséből, bocs.

  A didaktikus itt azt jelenti, hogy a nevelő célzat eléggé feltűnő.
  Az öreg néne mennyire életszerű? Oké, hogy sokat dolgozik, és szeretik az állatok, akiket meggyógyít. De inkább eszményített figura, mint élő ember.
• hazai lámpa

  2017 június 15
  7:27 du.

  Belzebub
  2017 június 15
  5:24 du.

  Nagy költő volt. Például nem volt zsidó, de szép verset írt a bolygó zsidóról.

  Vannak európai emberek, akik nem két kézzel szórják a mocskot a más vallásúakra, mint itt többen is …
• málnaszőr

  2017 június 16
  6:48 de.

  Drizari 5:31

  .. És addig, de addig üldözték, (körbä a kampuszon) míg végül is, bár estin, de végül diplomás lett bälüllä ugyibár… ))) 😀 (((

  .
• Izraeli

  2017 június 16
  8:11 de.

  Bendeguz
  Koszonom az informaciot-es az udvozletet.

  Belzebub

  Ezt a szep Jozsef Attila verset en is elkuldtem
  egyszer- a you tube-on.
  A vers „oka” ugy tudom,zsido sogora,
  Dr. Makai Odon, aki gyamja volt,es onzetlenul
  segitette ot.

  Engedjetek meg,hogy itt emlitsem meg Adyt-
  akinek sorait jol esik hallani- a mai antiszemitizmus
  duhongeseben
• Drizari

  2017 június 16
  9:52 de.

  málnaszőr,

  ismered őt személyesen, hogy állítod, végül sikerült diplomát szereznie?
  (az persze nem tűnt föl, hogy az első kötete már megjelent, amikor bevonultatták, és így lépett föl ellene a katonai elhárítás … röhej, le sem szerelték)
• hazai lámpa

  2017 június 16
  9:54 de.

  Izraeli
  2017 június 16
  8:11 de.

  „Dr. Makai Odon, aki gyamja volt,es onzetlenul
  segitette ot.”

  Ajaj, akkor ezt melyik rokonáról írta, Etusról vagy a Mamáról?

  JÓZSEF ATTILA

  Vidám és jó volt s tán konok,
  ha bántották vélt igazában.
  Szeretett enni s egyben másban
  istenhez is hasonlitott.
  Egy zsidó orvostól kapott
  kabátot és a rokonok
  úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam.
  A görög-keleti vallásban
  nyugalmat nem lelt, csak papot –
  országos volt a pusztulásban,
  no de hát ne búsuljatok.

  1928 eleje
• hazai lámpa

  2017 június 16
  9:58 de.

  Izraeli
  2017 június 16
  8:11 de.

  Természetesen ez egy szabad fórum, de ezen a két versen kívül tudsz mást is? Mert ezeket már ismerjük, de múltkor sem igényelte senki.

  A bolygó zsidó motívuma sok nagy európai, keresztény művészt megihletett. Nem mondhatni, hogy az érintettek bármit is megértettek volna a versekből, saját maguk öntömjénezésén kívül …
• Izraeli

  2017 június 16
  11:52 de.

  Hazai lampa
  Egyelore-roviden valaszolok,mert
  fejemhez vagtal nehany „vadat” az
  „ontomjenezes”rol.
  Igen, tobb versere is emlekszem Jozsef Attilanak,
  kepzeld {Kesei sirato,Tiszta szivvel,Altato,Csokkeres
  tavaszszal,Szuletesnapomra}.
  A reagalas nem az”ontomjenezes”-rol szol,
  hanem – neha talan- reakcio,az antiszemita,
  piszkolodo megjegyzesekre.
  Ime, egyik legszebb Jozsef Attila vers, amelyet
  nem artana- 2017 Europajanak is-a fulebe orditani.
  {Thomas Mann udvozlese}

  https://www.youtube.com/watch?v=3gIo6DpA90g
• hazai lámpa

  2017 június 16
  12:20 du.

  Izraeli
  2017 június 16
  11:52 de.

  Ha jól tudom, a bolygó zsidó a keresztény művészetben az istentagadás jelképe. Csak ez a középkorban szégyen volt, míg a modern, a dekadens költőnek ez érdekesség, pl. Németh Lászlónak van egy ilyen drámája.

  Szóval ezek a versek szerintem nem a zsidók dicséretéről szólnak. Hanem az Isten keresésről, amiről József Attilának híres sorai szólnak, „hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben”.

  Ettől még lehetne toleranciára nevelő verseket idézni, mint például a fönti J. A. című, pl. „egy zsidó orvostól kapott kabátot”.
• hazai lámpa

  2017 június 16
  12:30 du.

  hazai lámpa
  2017 június 16
  12:20 du.

  Bocsánat, Sütő Andrást akartam írni.

  Káin és Ábel c. drámája.
• hazai lámpa

  2017 június 16
  12:36 du.

  Izraeli
  2017 június 16
  11:52 de.

  Szép a Thomas Mann üdvözlése, bár J. A. nem jutott be a felolvasó estre, ha jól emlékszem.

  Most én is ismételném magam, máshol írtam, hogy a hazai ballibeknek ez lehetne a himnusza.

  Ady Endre
  A fajok cirkuszában

  „Minden, minden ideálunk
  Másutt megunt ócskaság már,
  Harcba szállunk
  S már tudjuk, hogy kár a harcért.

  Csak cammogva fonjuk éltünk
  Mások elhányt guzsalyáról
  S nem kár értünk,
  Ha elvágják fonalunkat.

  …

  Nem tudom, hogy mi a célja
  Ennek a hazug életnek,

  …

  Céljainkat elcélozták,
  Életünket már elélték.
  Cirkusz-ponyvák
  Bohóc-sorsa leng elõttünk.”
• hazai lámpa

  2017 június 16
  12:43 du.

  Izraeli
  2017 június 16
  11:52 de.

  Miért hozom ide az Ady-verset? Hát azért, mert a mai antiszemitizmus már nem az, ami a harmincas években volt!

  Ennek ellenére a nyomorult ballibek nyomják a Horthy-ellenes dumát, mint süket a csengőgombot! Fogalmuk nincsen a körülöttük levő világról, az emberekről, hogy milyen hétköznapi problémáik vannak.

  Te is jobban járnál, ha nem a gyerekkori emlékeidből próbálnád az itteni antiszemitákat jellemezni, ha egyáltalán éltél itt valaha.
  Ma már zsidók is vannak az antiszemiták között, ti. a konzervatív meg a liberális zsidók egymással cicaharcolnak a médiában.
• Izraeli

  2017 június 16
  1:03 du.

  Jozsef Attila

  Thomas Mann udvozlese

  „Mint gyermek,aki mar pihenni vagyik
  es el is jutott a nyugalmas agyig
  meg megkerlek,hogy „Ne menj el,meselj!”
  {igy nem szokik ra hirtelen az ej} .
  S mig kis szive nagyon szorongva dobban
  tan o sem tudja mit is kivan jobban ,
  a meset e,vagy azt,hogy ott legyel
  Igy kerunk; Ulj le kozenk es meselj,
  Mondd el mit szoktal,bar mi nem feledjuk
  Meselj arrol,hogy itt vagy velunk egyutt
  S egyutt vagyunk veled mindannyian
  Kinek emberhez melto gondja van.
  Te jol tudod,a kolto sose lodit;
  az igazat mondd, ne csak a valodit ;
  a fenyt, amelytol vilaglik agyunk
  hisz egymas nelkul sotetben vagyunk.
  Ahogy Hans Castorp Madame Chauchat testen
  hadd lassunk at magunkon itt ez esten.
  Parnas szavadon at nem ut a zaj,
  meselj arrol,mi a szep,mi a baj –
  emelven szivunk a gyasztol a vagyig-
  Most temettuk el szegeny Kosztolanyit ;
  S az embersegen,mint rajta a rak ,
  Nem egy szorny-allam iszonyata rag;
  S mi borzadva kerdezzuk,mi lesz meg-
  honnan uszulnak rank uj,ordas eszmek
  fo-e az uj mereg mely kozenk hatol-
  meddig lesz hely,hol fololvashatol?
  Arrol van szo,ha te szolsz,ne lohadjunk
  de mi ferfiak,ferfiak maradjunk
  es nok a nok-szabadok, kedvesek-
  s MIND EMBER,mert az egyre kevesebb..
  Foglalj helyet. Kezdd el a meset szepen
  Mi hallgatunk es lesz aki csak eppen
  nez teged,mert orul, hogy lat ma itt
  FEHEREK KOZOTT EGY EUROPAIT.”
• hazai lámpa

  2017 június 16
  4:10 du.

  Izraeli
  2017 június 16
  1:03 du.

  A magyar irodalomban vannak emlékezetes zsidó figurák, akinek van kedve, utánaolvashat. Ezek 19. századi-20. sz.eleji művek.

  Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről

  „A kocsmában a pulton libát tisztított a szomszédasszony. Ennek nem fekete kendője volt, hanem fekete főkötője, mint afféle zsidónénak. A zsidót még a háború elején elérte a baj a szerb fronton. Kár volt érte, mert nagyon rendes ember volt, mérésnél sose szűkölt el az italból semmit. A kört is ő csinálta, hogy jobban odaszokjanak a népek. Le is ült közéjük, ha ráért – ugyan ez a zsidóféle mindig ráér -, és borzasztó szeretett fogadni az emberekkel. Azért történt vele aztán a szerencsétlenség is. Addig duggatta ki a fejét fogadásból a lövészárokból, még a rácok bele nem trefeltek. Ezer koronánál többet találtak a katonaládájában, azt mind úgy nyerekedte össze fogadáson – no, azt haza is küldték az asszonynak. Jól járt vele, mert mindjárt hordót vett az egészen, és ő még akkor is kereskedett a hordóval, mikor már a városi kádárok is mind kifogytak belőle.

  Mátyás igen becsülte a nagyeszű zsidónét, most is odaszólt neki:

  – Mikor lösz az ölés, szomszédasszony? Gyönnék mán a zacskóért.

  A zsidóné tartotta a hitét, nem ette meg a szalonnát, de mint afféle kocsmárosnénak, kellett neki húst tartani a háznál. Három disznót is vágott egy télen, s a dohányzacskónak való matériát mindig Mátyásnak ajándékozta.

  – Nem tudom, Mátyás bácsi, majd ha keményszik az idő – mondta a szomszédasszony, és megtörölte a kezét a pohárrongyba, hogy odanyújthassa Mátyásnak.”
• talalom

  2017 június 17
  8:40 de.

  HL! Akadjál már le erről a zsidó témáról. Normális ember tudja, hogy 1945 előtt is volt „zsidózás” pl. a nagyapám falujában is úgy emlegették: „a zsidó kocsmáros, meg a másik”. Mikszáth – nagy kedvencem – ma antiszemitának minősülne, mert ő is úgy írt pl. a Különös házasság doktoráról, hogy „a zsidó orvos”.
  Csakhogy. Az 1920 és 1945 között történtekkel MINDEN EMBER – a katolikus, meg a protestáns, az unitárius meg a muszlim, de még az ateista is – elvesztette a jogát, hogy bárkit is zsidó mivoltában említsen! Drága nagyapám pl. azért, mert meg sem kérdezte, hogy hová, miért és mivégre hurcolják el a földijeit? Ő ezt – tanulatlan, de nem ostoba létére – valószínűleg tudta, érezte, mert soha nem hallottam tőle ezt a szót.
  Szegény Figyelő abban az érában nevelkedett, és nem érti, miért számít antiszemitának, hiszen neki vannak „rendes zsidó barátai” is. Nekem is vannak barátaim: de hogy melyikük zsidó – többnyire gőzöm nincs. Van, akivel szóba kerül, akkor konstatáljuk a tényt.ÉS???? Mi következik ebből?
  De azt elérhetitek, fogalmatlan lények, hogy az ember óvatos lesz: és nem meri bíráló szóval illetni a vicsorgást, mert tudja, hogy az illető kz-ből szabadult, kisemmizve, család nélkül. Holott éppoly vállalhatatlan a kérlelhetetlen bosszúszomja, mint a Ti nevetséges mentegetőzésetek a „megszállással”.
  Phú, nyugi! (Ez magamnak szólt.)
  Van ok derűre azért. Meglepő és örvendetes,hogy ennyien ismeritek és szeretitek József Attilát. „Márta, hajad, bronz ajakad kéri és lázad a vágyam, illatozó, vészt okozó csókba lehelni be lágyan.” (Elnézést, a központozás nem biztos, hogy pontos, – fejből idéztem,a Csókkérés tavasszal elejét.)
• hazai lámpa

  2017 június 17
  9:17 de.

  talalom
  2017 június 17
  8:40 de.

  „HL! Akadjál már le erről a zsidó témáról. Normális ember tudja,”

  Te olvasol is, vagy csak vered a klaviatúrát, mint az egyszeri majomka a kísérletben?

  Izraeli írta 16-án 8:11-es kommentjében:

  „A vers “oka” ugy tudom,zsido sogora,
  Dr. Makai Odon, aki gyamja volt,es onzetlenul
  segitette ot.

  Engedjetek meg,hogy itt emlitsem meg Adyt-
  akinek sorait jol esik hallani- a mai antiszemitizmus
  duhongeseben”
• hazai lámpa

  2017 június 17
  9:19 de.

  talalom
  2017 június 17
  8:40 de.

  Tényleg lenyugodhatnál.

  Én arra válaszoltam Izraelinek, hogy milyen pozitív visszaemlékezések vannak a régi magyar-zsidó együttélésről. Ha szerinted ez fölösleges, mert ma már csak beolvadt, asszimilált zsidók léteznek, akkor én kérek elnézést …

  De akkor meg minek játsszák a klezmer zenét a magyar népzenei fesztiválokon, tisztelettel kérdezem tőled?
• hazai lámpa

  2017 június 17
  9:40 de.

  talalom
  2017 június 17
  8:40 de.

  Hogy visszatérjek a poszt eredeti témájához, amitől egyébként nem én tértem el.

  Miért választottam ezt a részletet?

  „Öreg néne őzikéje (részlet)

  “Mátraalji falu széle,
  kapuban ül öreg néne,
  nincs egyedül, mért is volna?
  Ha fú, ha fagy, sok a dolga.

  Körülötte gidák, őzek,
  látogatni el-eljőnek,
  télen-nyáron, évről évre,
  fejük hajtják az ölébe.”

  Én igazán elmondhatom, hogy az anyai nagymamám a falu szélén lakott, és megmentett egy őzgidát, és egy sebesült kacsát is. A réce ott lábadozott a konyhaasztal alatt, és nem a kiskonyhában (nyári konyha), hanem fönt a házban.
  Mégis sokat sírt a mamám, mert a gyerekek, unokák elköltöztek a közeli városba, és sokat volt egyedül, mikor a papa a munkahelyén, a vasútnál dolgozott.

  Igaz, hogy sok volt a dolga, de bizony néha szaladt a ház. Mert nem volt ideje, kedve takarítani, mosogatni. Két tehén volt, azokat fejni kellett mindennap, a tejet a csarnokba vinni. Vagy harminc disznó, ötven tyúk, birkák és libák. Kedvencei a kiscsirkék voltak, akik „orozva keltek”, és egyszer csak elővezette őket az anyjuk. Plusz a konyhakert, szőlő, gyümölcsös.

  Szóval én ezért nem szeretem olvasni az Öreg néne őzikéjét, bár nekünk is megvan könyvben, és gyönyörűek az illusztrációk. Nem érzem elég életszerűnek, sajnálom ha ez téged zavar.
  Most már az okát is tudom, a városi költőnőnek semmi köze nem volt ahhoz a világhoz.
  Egy népi író viszont tudta volna, miről ír.
• hazai lámpa

  2017 június 17
  9:57 de.

  hazai lámpa
  2017 június 17
  9:40 de.

  Még a végéhez annyit, hogy a táncház mozgalom is ezért ment át szubkultúrába, mert sok benne a városi fiatal, akinek nincsenek paraszti gyökerei. És fogalmuk nincs a világról, amiben az a népművészet virágzott.

  Paraszti világról csak reálisan szabad írni, nem feltétlen a szocialista realizmusra gondolok …
• talalom

  2017 június 18
  2:39 de.

  HL! Zaklatott beírásaidból úgy tűnik, Neked van szükséged lenyugvásra. Egyáltalán nem zavar, ha Neked nem tetszik, ami nekem igen. Az Öreg néne-t nem tartom mindenekfelett álló műnek – csak egy kedves mesének, ami generációk óta sokak kedvence.
  De. Bármilyen világról lehet mindenhogyan írni: aztán majd az olvasók eldöntik, melyik az igaz, nemcsak a valódi (ha már JA-t idézünk).
  Az a bizonyos „paraszti világ” a kemény munkával, a kiszolgáltatottsággal nem volt olyan idilli: bőven termett az irigység, a babonaság, az erőszak, a drill, a kényszerítés, sunyiság. És nemcsak a Puszták népe (Illyés Gyula) nyomorult zsellérei között. Olvass Németh Lászlót! Az általad említett Körhinta (Sarkadi Imre novellájából készült) például igen hamissá válik a befejezésével. Dehát „vörös farok” nélkül nem nagyon készült akkoriban mű.
  „A munka nemesít” – ja, meg „szabaddá tesz”. Ezt az találta ki, akinek sose kellett a puszta létéért dolgoznia.
• hazai lámpa

  2017 június 19
  10:28 de.

  talalom
  2017 június 18
  2:39 de.

  Ugyebár kiderült, hogy nem volt igazad. Bocsánatkérés helyett személyeskedsz, vagyis most meg az idegállapotommal hozakodsz elő.

  Azért érdekes vagy, mert Wass Albertnél még a vesszőbe is belekapaszkodsz, hogy abból csak nácizmust tanulhatnak a gyerekek! De Gerő Ernő sógornője írjon bármilyen fércművet, az mögött a propaganda halvány árnyéka nem sejlik föl, ugye?

  Nem akarom én bántani sokak meséjét, de a néni története, akit a végén megvigasztalnak az úttörők, neked kicsit sem propagandaízű?
• hazai lámpa

  2017 június 19
  10:40 de.

  talalom
  2017 június 18
  2:39 de.

  „Az a bizonyos “paraszti világ” a kemény munkával, a kiszolgáltatottsággal nem volt olyan idilli:”

  Én is pont erre mutattam rá a verses mese részleteivel: öreg néne ha fú, ha fagy sokat dolgozik, hogy ne unatkozzon.
  Illetve arra van pénze, hogy egy sereg őzet gyógyítson, etessen, mikor egyedül van, mint az ujjam. Na de még rámfogod megint, hogy én kötözködök.

  Vicces, hogy nekem ajánlgatod a népi írókat, akiket én ajánlottam előbb!
  Természetesen én nem azt akartam ezzel mondani, hogy a parasztok „sunyik, erőszakosak, irigyek és babonásak”, ahogy te sugallod.

  Én csak arra céloztam, hogy keményebb világ volt akkoriban. És talán nem volt annyira álszent a társadalom, mint most.

  A Körhinta ugyanarról szól a 2. vh. után, mint Móra Ferenc regénye az első vháború után: „a háborúban köszörülődött új paraszt meg régi paraszt” összehasonlítása.
• talalom

  2017 június 20
  2:13 de.

  Az a szegény versezet mese: a legkisebb juhászbojtáron sem kéred számon, hogy hol tanult meg olyan szépen furulyázni?
  Én sem azt mondtam, hogy a „parasztok” általában sunyik erőszakosak, irigyek és babonásak. Csak annyit: a nehéz, lélekölő fizikai munka nem kedvez az elmélyült gondolkodásnak, az érzékeny lelkiségnek. Nemcsak a földeken, a gyárakban sem.
  Egyáltalán nem álszentebb a mai társadalom, sőt. Nincs bajom a Körhintával – klasszikus a filmes megoldásaiban. De ahhoz,hogy Sós Imre bátorítón átfogja Törőcsik vállát, és elinduljon vele az úton, ahhoz az is kellett, hogy volt HOVÁ mennie. (Ezért is készült a film: kellett a munkáskéz a lebombázott gyárak újjáépítéséhez, meg a szalagok mellé.)
  Ma, hová indulhat az, akinek nem kell a munkája a földeken, mert a kombájn olcsóbba arat és hatékonyabban, a markoló gyorsabban kubikol stb.
  Ezért kellenek jó iskolák: hogy legyen hová menni, mit választani.
• Figyelő

  2017 június 27
  1:45 du.

  talalom
  2017 június 20
  2:13 de. Amirol ir az ma vilagjelenseg.
  A paraszt, vagÿ foldmuves fia, lanya ma mar iskolaba jar, es eszeagaban sincs a foldet”|turni” egesz eleteben.
• Figyelő

  2017 június 29
  9:25 du.

  Izraeli
  2017 június 13
  5:41 du.
  Több mint 6o éve élek kint kétnyelvű országban, Kanadában angol-francia városban, de magyarul álmodok és beszélek a családban. Így mind a 4 gyerekem tud magyarul is.
  Itt sajnos nem kapni magyar könyveket, én árultam a 8O-as években, 1O évig magyar könyveket. Angol könyvtárnak vagyok a tagja.
• Izraeli

  2017 június 30
  10:40 de.

  Koszonom valaszodat-ez tenyleg erdekelt.
  En tokeletesen beszelek,irok olvasok-magyarul
  es heberul. Angolul jol irok es olvasok,a beszed
  kevesbbe tokeletes.Ugy latszik,ehhez az kell,
  hogy kenyszeritve legy ra.
  Az en gyerekeim ertenek magyarul,de nem beszelnek,
  hasonlo okbol.A nagyszulok magyarul beszeltek veluk.

  Parommal mindket nyelven beszeltunk,sokszor nem
  is ereztuk,mikor valtunk egyik nyelvrol a masikra.
  Mivel korulottem sok nyelven beszelnek,mindeg
  erdekel,mikor kapok el egy ismeros szot{pl.francia,
  ami emlekeztet a latinra,vagy semi nyelv,ami emlekeztet
  a heberre.}
  Azt hiszem,az hogy talalsz e magyar konyvet,
  attol is fugg,hogy jonnek e uj bevandorlok.
  Probaltal forditani? En talaltam nagyon szep
  Jozsef Attila forditast-megvettem a gyerekeknek.
  A forditassal kulonben-neha probalkozom.
  Jo agytorna,kulonosen, ha pl.kozmondassal
  vagy verssel probalkozol.
  Kellemes hetveget neked es csaladodnak.