A nyugati áramlat nyelve — Homage Arisztotelészhez (1. rész)
Nézőpont nélkül nincs nézet
Gunnar Myrdal
| HÁTTÉR: Göllner B. András, a montreáli Concordia Egyetem emeritus professzora, a következő szavakkal ajánlotta hozzánk leadott írását: „Bár már több mint egy éve elbúcsúztam a magyar helyesírástól, annak sértegetésétől idefenn, most, a KMH új szerkesztői irányvonalának tisztelegve, ajánlanám csatolt írásomat. Ez a kis sorozat, saját adóságomat törleszti Arisztotelész és tanítványai felé. Mesterem tiszteletére kerülöm a lábjegyzeteket, (neki erre nincs szüksége, hisz mindent tud, olvasóimat pedig a lábjegyzetek csak zavarnák, a szerkesztőség is a tömörséget kedveli.) Összefoglalóm tudatosan kerüli a szakzsargont, közérthető nyelven foglalja össze egy magyar származású és egyszerű áramszolgáltató gondolatait arról, hogyan kövessük Arisztotelészt, hogyan kerüljük a nyugati áramlat nagyfeszültsége által okozott áramszüneteket, melyek napjainkban, több Európai ország felett is a sötétséggel fenyegetik e térség népeit. E dolgozat hosszabb és lábjegyzetekkel alátámasztott változatát, egy más fórumon fogom a közeljövőben megjelentetni, arról idő alkalmával, majd tájékoztatom a KMH kedves olvasóit.” |
Bevezető
Társadalomtudósok a világ minden táján, jómagam is, valamilyen hozott kottából muzsikálunk. Ahhoz, hogy ez ne okozzon hangzavart, ne össze-vissza tüzeljünk egymásra, mint a cowboyok és az indiánok a hollywoodi filmekben, a társadalomtudósnak a nyilvánosság elé kell tárnia, hogy milyen kottából játszik, nézeteit milyen nézőpontokból kiindulva alakította, kinek a cipőiben járkál. Ez az elvárás kifejezetten fontos olyan társadalmi kihívások mérlegelése során, amelyek körül forró a levegő, élesek a viták. (Ilyen, például az a kérdés, hogy az „illiberális állam” jobban teljesíti e, a fenntartható fejlődés és igazságosság követelményeit, mint a „liberális állam”.) Ilyen esetekben kifejezetten nagy az igény arra, hogy a társadalomtudós ne az indulatok szárnyain, hanem racionális érvelésekkel, verifikálható tényekből felépített, vagy/és elfogadott törvényekből le vezetett következtetésekkel haladjon az igazság felé. A hevesen vitatott útkeresés során lép fel a legnagyobb igény arra, hogy az utat mutató társadalomtudós ne rejtse el, hanem mutassa meg, milyen iránytűt használ, milyen szemlélet szerint keresi a kétségek közül kivezető utat. Ez már csak azért is fontos, mert a felvilágosodás, és a racionalizmus kulcsfigurája, Immanuel Kant, már réges régen bebizonyította, hogy minden útkeresés, minden felismerés, az alkalmazott szemlélettel kezdődik.
A természettudományok terepén, az objektivitás követelményeit már évszázadok óta szigorú törvények szabályozzák. Aki megszegi e törvényeket, nem tartja magát, például, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Einstein vagy Heisenberg törvényeihez, azt a természettudományok világában semmibe veszik. A társadalomtudományok területén az objektivitás biztosítása, több ok miatt is, egy sokkal nehezebb feladat. Itt, a törvényként exponált nézetek legtöbbje hevesen vitatott. Bár a társadalomtudományok területén kevesebb a mérhető és empirikus módszerekkel verifikálható következtetés, magyarán mondva, több a mese, azért itt is vannak bizonyos elvárások, amelyeket nem szabad megkerülni. Én ezekről az elvárásokról szeretnék most röviden beszélni.
Aki társadalomtudósnak vallja magát, az az objektivitásra való törekvésnek, a bizonyítható igazmondásnak, a nézőpontok szabad és torzításmentes megmérettetésének a szolgája. A társadalomtudóst nem valamelyik politikai párt, politikai áramlat, hanem a tisztánlátás iránti emberi vágy vezérli. Igazát, nem a versenytárs személyének erkölcsi lejáratásával, hanem a versenytárs által ismertetett és használt analitikai módszerek, vagy szemléletek megbízhatatlanságával bizonyítja. Lord Keynes nem azzal ásta alá Jean Baptist Say 1803-ban megfogalmazott és több mint 100 éven át uralkodó törvényét a kereslet és a kínálat kapcsolatáról, hogy tüzet okádott kollegája származására, hanem azzal, hogy bebizonyította – a kollega módszerei ellentmondásos következtetéseket produkálnak: a kínálat nem minden esetben teremti meg a megfelelő keresletet.
Amit Arisztotelész méltatása céljából olvasóim elé szeretnék tárni, nem egy kis létszámú magyar politikai párt vezérétől, nem egy magyar származású New Yorki tőzsde-huszártól, vagy ne adj Isten, a liberális világnézet étlapjáról spájzoltam ide. Bizonyítani szeretném, hogy nézeteimet nemcsak egy nagyon mély, hanem egy olyan tartályból merítettem, amely annak a civilizációnak a forrása, amelynek védelmében ma Magyarországon és több helyen is, és szerintem helytelenül, kerítéseket építgetnek egyesek. Kezdjük hát a legmélyén, s egyben a leg egyszerűbb kérdéssel.
Mi a valóság?
Nem lenne helyes, ha válaszomat e kérdésre, Jean Baudrillard, a posztmodern gondolkodás egyik vezéralakjára hivatkozva kezdeném, még akkor sem, ha nézeteim sok mindenben megegyeznek azokkal, amelyeket ő vallott. Baudrillard azon fáradozott, hogy bemutassa, mennyire homályos, kitapinthatatlan a határ a valóság és az illúzió világa közt. Azt állította, hogy tudatunkat ma már, és a jövőben egyre inkább, a valóságnak egy hamis másolata uralja, a valódi, a létező világgal az emberek ma már csak ritkán találkoznak, csak másolatok között élünk. (Platón imádta volna a poszt-modern apostolát.)
(„Worldview” / Gea Boon)
Én inkább a következő és nyugalmat keltő mondattal kezdeném saját nézőpontom bemutatását a feladott kérdéssel kapcsolatban: hazátlan szavaim otthon vannak két nagynevű fizikus, Thomas S. Kuhn, és Werner Heisenberg szótárában. Olvasóim figyelmébe ajánlanám e két fizikus hazátlan szavait a valóságról melyeket, a komolyabb tudósok ma már törvényként, konvencionális bölcsességként, kezelnek világszerte. A két természettudós közösen vallja és bizonyítja, hogy a valóság az emberiség számára, attól függ, hogyan mérjük, hogyan nézünk rá, végső soron, hogyan érezzük azt. Ezt a nézetet Kuhn a következő szavakkal tárta elénk: „A paradigmák (nézeteink) változásával maga a világ is megváltozik körülöttünk.” Ugyan ezt bizonyította, matematikai módszerekkel a német kvantum fizikus és Nobel Díjjal kitüntetett, Werner Heisenberg is. (Heisenberg matematikai egyenletét most mellőzném innen, mert több mint egy oldalt venne igénybe.)
Aki nem óhajt olyan messzire, vagy magaslatokra tekinteni, mint Kuhn, Heisenberg, vagy Baudrillard, azoknak javasolnám az amerikai elnök, Donald Trump Tweetjeit. Ezek tömören, közérthető nyelven bizonyítják azt, amit az előbb említett nagynevű fizikusok filozófusok elénk tártak. Trump és mind-azok, akik őt a Fehér Házba repítették, úgy vélik, hogy a globális felmelegedés nem más, mint egy kínaiak által kitalált népmese. Arra, hogy a természettudósok mit mondanak a témában, Trump és támogatói fütyülnek. Amikor e sorokat írom, Mr. Trump és támogatói azt terjesztik, hogy a Demokraták Pártközpontjába nem az oroszok törtek be, hanem egy 400 kg-os „ágyon-fekvő”. Azt, amit az amerikai képviselők háza 2017 közepén 419-3 szavazattal, a Szenátus pedig 98-2 szavazatos többséggel megállapított, s melynek kivizsgálására mindkét kongresszusi ház két egymástól független vizsgálóbizottságot, az igazságügyminisztérium pedig egy független vizsgáló biztost nevezett ki, Trump és támogatói egy boszorkányüldözésként láttatják. Nekik ez a valóság. Az amerikai Elnök és 60 milliós tábora meg van győződve arról is, hogy az ország déli határára készülő kerítésnek az árát nem ők, hanem a mexikói adófizetők fogják majd megfizetni. Mielőtt megválasztották, Trump, a nagy nyilvánosság előtt közölte versenytársaival, hogy értsék már meg: ha ő, tudatának birtokában, netán fejbe lőne valakit New York fő-utcája közepén, támogatói ekkor se fognak kihátrálni mögüle. Trump és követői számára, ezek a valóságképek „számítanak”, minden más csak „mese”, (hazátlan nyelven: „fake news”.) A magyar szavazók kritikus tömege is úgy látja manapság, hogy 2010 óta, Magyarország jobban teljesít, mint akkor, amikor a szeretet és összefogás pártjának vezére az ellenzék páholyaiban ült. A kormánypártot illető belföldi, vagy külföldi kritikákat Magyargyűlöletként, ha kell, hazaárulásként látják. Az ő esetükben ez a „valóságkép” számit. Az objektivitásra törekvő, és párt-politikától független társadalomtudósnak ezekkel a „valóságképekkel” is számolniuk kell.
Göllner András
Author: Göllner András
Göllner B. András a Kanadai-Magyar Demokratikus Charta alapítója, országos szóvivője. Kettős – magyar és kanadai – állampolgár. Gyerekkorában, 1956-ban került Kanadába. Egyetemi diplomáit Kanadában, nagydoktori diplomáját politikai gazdaságtanból a The London School of Economics egyetemen szerezte. Szakterületei: politikai gazdaságtan és kommunikáció. Három könyv (Social Change and Corporate Strategy. Sttamford: IAP, 1983; Public Affairs in Canada. Montreal: IRPP. 1984; Canada Under Mulroney (ed. with D. Salee), Montreal: Véhicule Press, 1988.) és számos szakmai tanulmány, cikk szerzője. A rendszerváltás óta gyakran jelennek meg írásai Magyarországon is, vezető napi lapokban, folyóiratokban. A montreáli Concordia egyetem politológiai tanszékén 1977-ban kezd tanítani, ahol ma már Emeritus rangban oktat. A rendszer-váltás első húsz éve során idejét Budapest és Montreal közt osztotta, gyakran szerepelt előadóként is Magyarországon. Fontos szerepet játszott a kommunikációs szakma, a Public Relations, a társadalmi párbeszéd módszertanának, szellemiségének magyarországi fejlesztésében. Ö koordinálta Magyarország EU csatlakozásának első kommunikációs stratégiáját, és több államigazgatási kommunikációs fejlesztésben is részt vett Magyarországon. Göllner B. András Montrealban él, idejét írással, oktatással, zenéléssel tölti.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:23 de.
Ez nagyon jó volt bevezetőnek. De az érdekes problémamegoldások csak ettől kezdve következnének.
Például, hogy milyen konkrét adatok, vagy mérések használhatók fel akárki „valóságának” az ellenőrzésére. Mert a fizikában is igaz, hogy sokféle elmélet (valóság-elmélet) van, de ezek közül mérésekkel választjuk ki a legjobbat.
Mondok egy példát: volt egy híres pszichológiai kisérlet arról, hogyha önkénteseket beosztanak börtönőrnek illetve rabnak, akkor egy idő után (és nem is túl hosszú idő után) úgy is éreznek, ahogy a kiosztott szerepnek megfelelő, sőt erősen túl is lépnek az elvárható viselkedésen. Ez egy kicsit megkérdőjelezi akár a holokausztban kiosztott szerepek valódi érzelmi alapját, átvitt értelemben az erkölcsi alapokat.
12:12 du.
Innen kezd módfelett érdekes lenni K(M)H! Türelmetlenül várom a többit, egészen a befejezésig. Mr. Trumphoz nem értek, de Magyarország és még talán Európa vezetéséből is van szerencsétlenségem bőséges segédanyagot szolgáltatni, a paradigmák és a valóság egymásra hatásából.
Úgy érzem, mintha a téma felvetésével végre kedves munkáltatómnak sikerült volna a tehén tőgyét megtalálni, nem a bika szarvánál, mint szokás manapság.
Sok-sok siker kívánok egy elfogadható szintézishez, mert nagyon rá van szorulva mind a paradigmák, mint pedig a valóság világa.
Sok sikert!
Üdv: Hálás Iluska a patak partjáról!
12:16 du.
A classikus tarsadalmak filozofussai az emberiseg javainak erdekeben kovettek munkaikat.
S az elerkolcsi alapokon itelve kovettek.
Azokbol nem nyertek semmi anyagi, sem politikai jovedelmeket.
Idovel a nyugati filozofiak hatalmi erdekeket kovetni ill. elomozditani kovettek.
Nem itelve tobbe azt „natural filozofiaknak” hanem „tarsadalom tudomanynak”.
Valami ujjitast ohajtva jelenteni azzal.
De mind az az ideologiakat alkalmazo hatalmak elolenditesinek a celjabol lettek alkalmazva.
Annyit azon.
De a cikkben tett megjegyzest olvasva, hogy a Trump adminisztracio csupan Kinat vadolja a vilag klimajanak szennyezesevel az csupan a valosag alapjan allithato.
De a Trump adminsztracio a Parizsi egyezmenyt vissza tutasitotta, mert nem lathato abban semmi ami a termeszet vagy ekologia erdekeit, fokent a termeszet helyre allitasanak, ill. romlasanak rohamait korlatozna.
Az tagadhatatlan valosag ,hooy a mai vilag-atmoszferajanak a szennyezeset foleg Kina, India es nehany mas nemzetek okozzak nem csak a ipari-frejlodeseik elohaladasaaval, hanem foleg az olcso energi forras, a szen es olcso sulfuros-olajok egetesevel.
S mint az Obama elnok volt alelnoke Joe Biden nyilvanosan jelezte , kritizalva a Trump hatarozatat, kijelentette, hogy a Parizsi egyezmeny NEM KOVETEL A US-t tenni semmit.
A teny, hogy a US sokkal tobbet kovetett a klimai szennyezesek megeolzesein es tisztitasain mint az egeesz vilag egyutessen maig.
De a tagadhatatlan valosag, hogy a vilag klimaja allandoan valtozoban volt, van es lessz amig a Foldnek lehetne Klimaja, atmoszferaja , tengere es holdja.
A mai ekologiai sereulesek csupan az emberiseg oriasi novekedesei, mondhato a robbanas-szeru szaporodasai okozta.
Mint mar jeleztem nehanyszor elobbi soraimban, mikor en fiatal srac voltam, a vilag lakossaga a 2 billio (milliard) luszoben volt.
Ma a het es fel (7.5) billio (milliard) folott.
S duplazodik majd a kovetkezo 40 evben. Amit 15-18 ev alatt elerunk.
Mi lessz majd az 2100-ra ? 20-25-30 billio (milliard)???
Amikor a tudos-szakertok allitjak a 10 billio (milliard) a maximum amit ez a Fold kepes elviselni.
Tehat mit fog majd az emberiseg tenni azt megelozni?
Nem is emlitve hogy az ipari fejlodesek amik okozzak a legtobb global fertozeseket.
Sot minden emberi leny minden aldott napon produkal 1 Kilogaram CO2-t, csupan letevel.
A Mr.Gollner allitolaghos oroszok altali betoresre vonatkozo megjegyzese nem ad semmi tenyeket.
Gollner Andras a HFP-en nehany honappal ezelott allitotta hogy a Trump-Putin ossze-eskuveset Orban intezte a Budai dombokban az egyik Perti hid alatt.
De a napok hireiben kozolve hogy a DNC ,a demokrata part fizette egy anlgol kem „Dossoie-jet” allitolag a Trump elleni adatok szerzesere. S a koltsegek a Putin muffia tarsaikat jovedelmezte.
De az is napvilagra jott hogy a CNC (Demokrata Part Nemzeti Bizotsag)azt a koltseget nem valotta be a torvenyek lapjan, a valasztasi kiadasokban.
Tehat mind a tobb mint kozel mas-fel-eves allitasok nem a Trump, hanem a Demokratak , illetve a Hilary Clinton onerdekeit szolgalo esemenyek erdekeben volt kovetve.
12:56 du.
Egyik kedvenc mottóm részlete jutott eszembe:
Az igazság nem a tiéd, ha egyáltalán létezik. Talán csak olyan igazság van, amit a megismerés pillanatában magunkra szabunk.
1:05 du.
Most a cikket elolvasva, tisztazni kene valamit.
A globalis felmelegedesrol szol e a cikk, vagy politikai letolasa a suket Trumpnak?
4:15 du.
ALMASI ALMA a „tarsadalmi tudomany” elveit a „meresek alapjan” iteli. De csak fizikai letezosegeket lehet fizikailag merni.
Tarsdalmni esemenyeken csupan az egyen sajat meglatasa es eszmei allaspontai alapjan itel.
Alamasi soraiban az u.n. „Stockholm Syndrome” esetere hivatkozik.
Ahol es amikor az elrabolt aldozatok egy bizonyos ido utan hasonloan egyetertenek az elbalojikkal.
Pelda volt a biliomos leanya akit a Symbianese Liberation Army elrabolt, s aztan ment bankot rabolt nevukben.
A multheti eset volt a Catalin Boyer esete.
Aki ferjevel es kis gyermekeikkel Afganistanban mentek hegy setakra.
Persze elfogtak oket es evekig rabsagban tartottak.
Sajat bevallasaik altal kis-gyermekuket a Taliban meg-gyilkolta, es az anyajat megeroszakoltak.
Mindazok dacara a no mint Muzilmannkent oltozve.
Visszautasitott valaszt adni a kerdesre hogy Musilmanna avalt-e.
A ferje meg hatalmas szakllal el. De elobbi felesege az egyik Taliban vezeto testvere volt, Fivere Osama Ben Laden penzugyi embere volt, Egy masik fivere meg eveket toltott Guantanamoban.
Pakistaniak mentetek meg. De a ferfi visszautasitotta amerikai repulore ulni hazaterni.
Na vonjak le meglatasaikat abbol !
5:08 du.
Göllner professzor úr (bevezető) értekezése tökéletesen alkalmas arra, hogy egy átlag halandó teljességgel eltörpüljön. Arisztotelésztől kezdve Heisenbergig minden nagyobb ágyu előfordul benne. Jómagam csak az utóbbi uriemberhez tudok hozzászólni, miután elméleti fizikus a tanult szakmám , s meglehetősen tisztában vagyok a határozatlansági relációval. (Amit azonban nem egy „matematikai” egyenlettel írnak le…). De hogy mi köze van neki a paradigmák majd a körülöttünk lévő világ megváltozása(?) elméletéhez, – az nem csak számomra rejtély.
3:41 de.
Ez is egyfajta valóság (volt):
http://www.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_127682.jpg
5:30 de.
ISTVAN Nagy
2017 október 28
5:08 du.
„…kifejezetten nagy az igény arra, hogy a társadalomtudós ne az indulatok szárnyain, hanem racionális érvelésekkel, verifikálható tényekből felépített, vagy/és elfogadott törvényekből le vezetett következtetésekkel haladjon az igazság felé…
…mutassa meg, milyen iránytűt használ, milyen szemlélet szerint keresi a kétségek közül kivezető utat…
… Bár a társadalomtudományok területén kevesebb a mérhető és empirikus módszerekkel verifikálható következtetés, magyarán mondva, több a mese, azért itt is vannak bizonyos elvárások, amelyeket nem szabad megkerülni. Én ezekről az elvárásokról szeretnék most röviden beszélni.”
Egy fizikus számára ez teljesen világos. Most várom a konkrét elvárásokat, és legfőképpen a bizonyító erejű tényeket, méréseket…
Társadalomtudományokban az még nem általános, hogy a társadalom állapotait nem okoskodással, hanem mérésekkel igazoljuk, én ezt az irányt mindig is hiányoltam.
Másrészt valóban, mivel az emberi társadalom, tudás, tudat, gondolkodás evoluciójától elvárjuk, hogy célszerű legyen (nem biztos, hogy ez elérhető), valóban fontos kijelölni a célt is. Ez lehet isten dicsősége, az emberiség technikai vagy erkölcsi előrehaladása, egyes embercsoportok érvényesülése (akár más csoportok rovására), vagy egyszerűen minden ember lehető legoptimálisabb egyéni boldogsága. És még számtalan szempont elképzelhető.
Ha jól értem, a cikkíró éppen egy ilyen „célfüggvény” kidolgozásán munkálkodik… 😀
6:38 de.
Andrew B. Gollner !
Tohuvabohu !
8:18 de.
Kedves NAGY István:
Köszönöm érdeklődését. Sajnálom, hogy elkerülte figyelmét Heisenberg matematikai egyenlete, valóban helytelen lenne azt ide biggyeszteni. Az összefüggéseket az alábbi jegyzetekben megtalálhatja. Bátran forduljon hozzám kérdéseivel máskor is. Ha időm engedi válaszolok reájuk, hisz fizikusként kezdtem pályafutásomat.
Werner Heisenberg és Dán kollegája, Niels Bohr 1927-ben hozták tudomásunkra, hogy “A mérés befolyásolja a mért értéket.” Az általuk figyelmünkbe ajánlott felismerést, a határozatlansági elvet, a magyar fizikusok hullámfüggvény-összeomlásnak hívják, ha netán bárkit is érdekel ez, a ma már teljes egészében hazátlan kifejezés. Heisenberg eredeti német nyelvű művét itt olvashatjuk: Werner Heisenberg, „Über den anschaulichen Inhalt der quantentheoretischen Kinematik und Mechanik”, Zeitschrift für Physik. 1927. Magyarul itt: Werner Heisenberg, A rész és az egész, Gondolat, Budapest, 1975. Angolul mind erről egy nagyszerű összefoglaló: Robert P. Crease, Alfred Scharff Goldhaber: The Quantum Moment: How Planck, Bohr, Einstein, and Heisenberg Taught Us to Love Uncertainty. New York. W.W. Norton and Co. 2004. A kvantum-összefonódás elvét felesleges itt boncolgatni, bár egyes nézetek szerint ez kiutat nyújthat a Heisenberg féle aporia állapotából. A kvantum-összefonódás tézise olyan esetekre utal, amikor két objektum kvantumállapota között összefüggés van olyan értelemben, hogy a teljes rendszer kvantumállapotát nem lehet a részrendszerek kvantumállapotának megadásával leírni. Ennek az elvnek a követői szerint, összefonódás fennállhat egymástól térben távol eső objektumok között is. (Egy szellemes hasonlatként ajánlanám, Trump és Putin összefonódását, melyet a kutatók képtelenek akár leírni, vagy mindenki által elfogadtatni.) Hasznos odafigyelnünk egy Nobel díjas társadalomtudós, Kenneth Arrow nézetére is, amely “lehetetlenségi tétel” néven igazolja Heisenber fizikai tézisét. Lásd: Kenneth Arrow: Social Choice and Individual Values. John Wiley and Sons, New York.1961. Az utóbbiról egy nagyszerű, és a címben szereplő egy szó kívételével, érzelemmentes magyarnyelvű összefoglalót itt olvashatunk: Körösényi András: “Lehangoló tudomány vagy a politika művészete? Vezetés, Manipuláció, és Demokrácia.” Politikatudományi Szemle. 18 évf. 3 szám. 2009. Kiadja: A Magyar Tudományos Akadémia, Politikatudományi Intézete.
Üdvözlettel
11:01 de.
ISTVAN Nagy
2017 október 28
5:08 du.
Közben felfedeztek még valamit. A Higgs bozont, amit isteni részecskének neveztek el, nem véletlen! Na, jó, nem ez a bozon a Nagyszakállú, de még nem sokat tudnak a tudósok sem, hogyan hat. De hogy létezik és hat, az bizonyított.
Őfelsége politikailag talán már csak a „Jövő század regénye”, de a társadalomra most is hatással van.
11:05 de.
Bendeguz79
2017 október 28
4:15 du.
Márpedig a „Stockholm Syndrome”, különösen korunkban egyáltalában nem hanyagolható el! Németországban ugyancsak érzékelhető.
12:35 du.
„Aki társadalomtudósnak vallja magát, az az objektivitásra való törekvésnek, a bizonyítható igazmondásnak, a nézőpontok szabad és torzításmentes megmérettetésének a szolgája. A társadalomtudóst nem valamelyik politikai párt, politikai áramlat, hanem a tisztánlátás iránti emberi vágy vezérli”
És ha lenne egy olyan párt, amely pont ugyanezt hirdeti?
https://www.facebook.com/racionalistapart/videos/1701188583509390/
2:14 du.
Dienes Erzsébet
2017 október 29
11:01 de.
Közben felfedeztek még valamit. A Higgs bozont, amit isteni részecskének neveztek el, nem véletlen!
___________________
Jajistenem… 😀
2:17 du.
Tisztelt Professzor Úr !
Köszönöm megvilágító sorait. Harmincéves elméleti fizikusi pályafutásom során ez volt az az alkalom, amikor végre kezdem kapizsgálni a bizonytalansági reláció lényegét,(Eddig elvesztem a Bessel függvények, a Laplace transzformáció és a divergencia dzsungelében). Jelenleg a szénhidrogén-tároló rétegek felszini lehatárolhatóságával foglalkozom, magnetotellurikus hullámok és négyszög-impulzusok kombinálásával, illetve a müszerezettséggel. Írja, hogy rendkívül elfoglalt emeritus, ezért nem szivesen venném igénybe fizikusi segítségét. Tisztelettel, dr.N.I. fizikus
2:54 du.
Bendeguz79 2017 október 28 4:15 du.
„… ALMASI ALMA soraiban az un. “Stockholm Syndrome” esetére hivatkozik.
Ahol es amikor az elrabolt áldozatok egy bizonyos idő után hasonlóan egyetértenek az elrablóikkal. …”
Tévedés.
A z Almási Alma 2017 október 28 11:23 de. írt kommentje:
„… Mondok egy példát: volt egy híres pszichológiai kisérlet arról, hogyha önkénteseket beosztanak börtönőrnek illetve rabnak, akkor egy idő után (és nem is túl hosszú idő után) úgy is éreznek, ahogy a kiosztott szerepnek megfelelő, sőt erősen túl is lépnek az elvárható viselkedésen …”,
nem a Stockholm szindrómáról, hanem a „Stanfordi kísérlet”-ről szól, amikor is a kéthetesre tervezett kísérlet már a második napon csúnyán eldurvult, és a hatodik napon a résztvevők testi-lelki épsége érdekében véget kellett neki vetni, ugyanis „néhány nap alatt bebizonyította, hogy az ember állat, pontosabban hogy az emberek többsége bizonyos szituációba helyezve bármire képes, függetlenül erkölcseitől, személyes meggyőződésétől és értékrendjétől”.
De említhetnénk, Jane Elliott hírhedt kék szem/barna szem kísérletét, vagy a „Milgram-kísérletet” is.
Mind a három kísérlet teljesen más, mint a Stockholm szindróma.
Mind a három kísérlet az emberekben rejtőző állati ösztönökről szól, amin kulturált ember uralkodik, gyalázatos politikusok pedig építenek rá.
A mai Magyarországon bőségesen találni rá példát, napi gyakorlattá vált.
3:21 du.
@Le5I1eL
IGEN.
4:46 du.
Nagy István, 🙂 :))
5:10 du.
„A mai Magyarországon bőségesen találni rá példát, napi gyakorlattá vált.”
A „Stanfordi kísérlet”-et ismerem. A kékszem/barna szem kísérletről nem hallottam, de mindkettő annyira általános, hogy bocs, de hungarikumnak beállítani hm….. (na, mindegy, még nem tapasztaltam ki az új moderácíót.)
Viszont szíves engedelmével csatolnám hozzá „A századik majom” néven ismert megfigyelést ami viszont a kritikus mennyiség hatását hivatott bizonyítani.
Majmok nélkül is meg tudtam figyelni az 1957-es Május elsejei felvonuláson.
5:27 du.
Almási Alma
2017 október 29
2:14 du.
Az elnevezéstől estél kétségbe? Kár volt!
A hatásáról tettem említést! Szerencsére itt van köztünk Nagy István is, aki szakszerűen tud véleményt alkotni a Higgs-bozon és az atomi részecskék kapcsolatáról.
De még ilyen óriási felfedezésekkel sem tudjuk igazán, hogyan is működik a természet. Pedig fizikáját aztán alaposan kutatják igen derék tudósok. Más a helyzet a társadalomtudományokkal Ahhoz gyakorlatilag még hozzá sem fogtak. Hogy ismét ne ess kétségbe, tudom, reklám- és tömegpszichózis szinten abban is óriási eredmények vannak. Még a média is csak azokkal van tele.
De!
Egyetlen társdalomtudóst, kutatót, filozófust, ideológust sem látok, aki képes lenne egy társadalmi „Higgs-bozon” felfedezésére.
Még reménykedem kedves Göllner Andrásban, sok fantáziát látok benne, de a mosószer márkák felsorolásánál valamivel több információt várok ahhoz, hogy elismerjem. Pedig onnan is vettem át az adást!
5:30 du.
„át” helyet ÁM szó használata lett volna az eredeti szándékom, de speciel a gépelés nem éppen erős oldalam.
6:47 du.
@Dienes Erzsébet
Írod:
„Szerencsére itt van köztünk Nagy István is, aki szakszerűen tud véleményt alkotni a Higgs-bozon és az atomi részecskék kapcsolatáról.”
Tudod, mit jelent az, ha egy fekete kéményseprő szalad át a kocsid előtt az úttesten? Óriási szerencsét, ha nem ütöd el…
😀
7:36 du.
@ Dienes Erzsébet
„Még reménykedem kedves Göllner Andrásban, sok fantáziát látok benne, de a mosószer márkák felsorolásánál valamivel több információt várok ahhoz, hogy elismerjem.”
Igyexem,asszonyom. Mivel egy szerény, visszafogott, magába zárkózott villanyszerelő vagyok, nem is számítok elismerésre. Az megrázna. A népemért élek. Szabadidőmben kis rágcsálókat etetek.
7:47 du.
@ Dr. N.I fizikus.
Örvendek hogy ki tudja elégíteni magát nélkülem. További jó munkát kívánok magának, István. A következő részekben már kevesebb szó lesz a fizikáról, bár Newton 3. törvényére kénytelen leszek nagyon röviden kitérni. Remélem nem fogom ezzel meg zavarni munka közben.
8:48 du.
Kedves Göllner András, ne adja fel! 😀
A fizika minden témában elég jól eligazít. A határozatlansági reláció jó példa a társadalmi beavatkozások hatásmechanizmusára, persze csak kvalitatíve, nem matematikailag. Az interdiszciplináris (vakulj, magyar!! 😀 ) gondolkodásra lelkes vevő vagyok! 😀
Viszont ha rám hallgat, ügyet se vet a Higgs bozonra… Az nem idevaló… 😀
12:53 de.
Göllner András
2017 október 29
7:36 du.
Sok minden vagyok, de villanyszerelő speciel nem. Igaz. ki tudok cserélni egy kapcsolót a falban, de olyankor soha sem felejtkezem el lekapcsolni a villanyórát. Szóval nem tudom, miért fél egy szakember az áramütéstől. Csak nem a kóboráramok nehezítik meg egy mester munkáját? :-)))
Jobban állna akkor önnek is a kis rágcsálók etetése? De avval is óvatosan ám! Gyakran járok a budapesti állatkertbe, mert az utóbbi években (NEM éppen nyócév alatt!) csodálatos kultúrparkká varázsolták. Tapasztaltam, hogy a kis rágcsálók sem rágcsálnak ám el akármit!
Magánkérdés: Ennyi szakma mellett nem lenne érdemes egy magánvállalkozásba belefogni? Felvállalnám a mosodát alvállalkozóként, gebinben. Nekem is jól jönne egy kis offshore, önnek is, ha valaki mindig lemosná a gyalázatot öltözékéről.
6:06 de.
“A mai Magyarországon bőségesen találni rá példát, napi gyakorlattá vált.”
Ezt „hungarikumnak beállítani”-ként értékelni, nem az én szövegértelmezési problémám.
„Viszont szíves engedelmével csatolnám hozzá “A századik majom” néven ismert megfigyelést, ami viszont a kritikus mennyiség hatását hivatott bizonyítani.
Majmok nélkül is meg tudtam figyelni az 1957-es Május elsejei felvonuláson.”
Szelektív emlékezetével ugyancsak nincs gondom, jó magam századokkal korábbról, de az említett évszámot követően is bőségesen tudnék példákat mondani.
Az a tény pedig, hogy 2010 után feltűnően megszaporodott, „bohóc-ügyi-kormányunk” napi gyakorlatává vált, az emberi gyarlóságra történő politika-építés, talán nem csak engem „zavar”, nem csak én vettem észre.
3:53 du.
@ Almási Alma
Egyetértek Kedves Alma, a Higgs bozonnak egy alagútban a helye, ott tud igazán száguldani. 🙂 Én viszont most inkább egy romkocsmába száguldoznék. Darabokra estem attól, hogy felfigyelt rám.
@ Erzsi
„Nem lenne érdemes egy magánvállalkozásba belefogni?” Nem, kezicsókolom. Nagyon leköt a Montreáli Szaxofon Metafizika Intézet Főtitkári tisztsége. Amikor zsebpénz kell, minimál béren vigyázok férjnélküli, gyereküket egyedül nevelő, kicsit nyugtalan, lelkileg érzékeny hölgyek gyerekeire. Lámpával keresem az igazat én…..
3:53 du.
@Göllner András
„Darabokra estem attól, hogy felfigyelt rám.”
___________________
Hát már hogyne, ha a fizika területére téved… Veszélyes pálya. Én már megkaptam, hogy „tudjuk, hogy Newton törvényei már nem érvényesek”, meg azt, hogy „jót nevettünk azon, hogy maga szerint (ez én vagyok! 😀 ) a Föld középpontjában olvadt vas lenne. Holott azt a folyékony vasat a centrifugális erő már régen szétspriccelte volna a világűrbe…”
Szóval csak óvatosan, szőrmentén a fizikával, kedves Göllner… 😀
4:22 du.
Mellesleg, kedves Göllner András, nem szándékozom sok vizet zavarni ebben a témában, de azt tényleg senki nem tilthatja meg nekem, hogy gyönyörűségemet leljem az itteni tudósokkal való szócsatáiban… És ha netán megszorulna, azért számíthat a segítségemre…
Íme egy nóta a régmúltból, amikor még nem volt se Higgs tér, se Higgs bozon…
________________
Mümümümü mümezon,
mümümümü mümezom,
mümezon a zöldleveles bozonban…
…
Azt gondoltam, hogy egy pion,
vagy egy kaon,
Senem pion, senem kaon,
komámasszony meg egy proton(!)
ugrott ki a zöld leveles bozonból…
________________
8:38 du.
ALMASI soraira;
Maga tagadja a Fold „nickel-iron (vas)core alapveto magnetik hatasat? Annelkul nem igen lehetne athmospherank.
A Holdunknak nem letezik az azert a density-je a;acsonyabb mint a Fold-e. S nem letezik semmi athnospheraja sem.
11:50 du.
@ Alma
Igyexem.
4:51 de.
@Bendeguz 😀 😀
Na ugye mondtam, kedves Göllner András…
6:41 de.
Dienes Erzsébet 5:27 és 11:21
_____________________________
Almási Alma 8:48/utsó. bek.
Az idealista úgy kapkod a legújabb – egyelőre homályos jövőjű – tudományos felfedezések után, mint fuldokló a szalmaszálba.
Például a kutatás első szakaszában a legegyszerűbb a dolga, amikor a tudomány még a földhöz kötődik, mert akkor az ideá(i)t csakis a megközelíthetetlen Égben, sőt főleg a felhők felett képzeli el. Amint a tudomány segítségével ennél föntebb jutunk Ő rögtön elkap egy foszlányt a mikrokozmosz épp fölfedezett részéből, és a mindenk urát a mindenűtt jelen lévő fennsőbb tudatnak tulajdonítja… Ha azonban még beljebb haladunk az anyagban, annak tudatában, hogy ez is egy újabb út kezdete, úgy csap le például ez esetben a >Higgs-bozonra<, mint ahogy ablakon a legyet szokás elcsípni, és úgy okoskodik vele, hogyasszongya "nem véletlen még az se, hogy ezt már isteni részecskének nevezték el"… Ez a romantikus teória persze csak addig életképes, amíg az adott szakterület csak egy picit is arrébb nem lép a felfedezés útján, és akkor a csodaleső már megint újabb kapaszkadók után nézhet… Ugyanez a helyzet az ősrobbanás teremtést mitoszát illető igyekezetükkel is, de még a sötét energiával is egészen addig amíg a felfedezés nem látható végét nem is sejtjük. Ez alatt bármi, akár a mindenható csodát odaképzelhetjük, vagy tulajdoníthatunk mindenféle teremtő csodát "neki"…
És, ez a fajta misztifikáció így megy amióta csak ember él a földön… Pedig eddig valahogy mindig továbbléptünk, a végére jártunk ezeknek, a látszólag elérhetetlen csúcsoknak, mely permanens igyekezetünkben eljutottunk már a holdra, múszereinken a a Naprendszerből is kiléptünk, a Marianna árok legmélyére, a Hadron részecskegyorsító segítségével hamarosan a valódi Higgs bozonnt is előhozzuk… Ebben a tudásunkban benne van a maguk akkori, egyben mi mai utunkat is kitaposó ókori Egyiptom, a görögök, rómaiak, és az angol Newtonok, a német Einsteinek és Heisenbergek, az orosz Ciolkovszkíjok és Mengyelejevek stb,stb,stb… szinte már végtelen tudástömege, amely nem egy "isteni" pont felé mutat, hanem egy közös, egyre szélesebb spektrumra terjed ki.
.
9:33 de.
Voronyezs, „…szinte már végtelen tudástömege, amely nem egy „isteni” pont felé mutat, hanem egy közös, egyre szélesebb spektrumra terjed ki.”
Szerintem ez ügyben tájékozódj, mert az „isteni pont” és a teremtéselmélet mind elfogadottabbá válik a tudásmennyiségünk növekedésével.
10:02 de.
charlie Hiába nagy a „tudástömeg”, ha a tömegek egyre kevesebbet tudnak belőle, mert a „Mindenegyben” blogból és társaiból tájékozódnak. Hiába a tudás felhalmozása, ha nem használják a tömegek, mert fárasztó a megtanulása.
11:46 de.
@ Bendegúz
„nem letezik semmi athnospheraja sem.”
A nyelvében él a Magyar ! Hajrá Magyarok !
12:37 du.
Valamennyi ellenségemtől elnézést kérek, hogy ígéretem ellenére mégis megjelentem. Könnyedén kihagyom a lapot és a hozzászólásokat de Göllner Andrást képtelenség kihagyni.
Göllner Andrástól is elnézést kérek, de amennyire érdekel a filozófia, annyira rühellem az ideológiákat. Valamennyit.
De pontosan ő az a gondolkodó, akit az ideológiák korában eddig hiába kerestem. Meg is szállnám, ha ő maga, a moderáció, vagy ellenségeim nem tiltanak ki.
Érdekel, mert materialisták és istenhívők, filozófusok és logikus gondolkodásra képtelenek, akár egymás ellenére is ugyanazt kutatják, keresik amióta világ a világ.
Azt a végtelen és időtlen intelligenciát, ami ilyen mérnöki pontossággal, és tökéletes programmal működteti az anyagi világot. A többi változatról semmit sem tudunk, legfeljebb sejtjük, hogy teljes mindenségben másféle rendszer, másféle program is működhet.
Nekem tényleg mindegy, ki minek nevezi a TÖKÉLETES, teljes ám ismeretlen VALÓSÁGOT, Istennek, Allahnak, Jahvénak, akár bozonnak is.
Egyet biztosan tudok! Van ő, a mindenség és léteik a hiánya, amit egyszerűen, ám logikusan SEMMINEK nevezünk.
A 0 és az 1! Még a legtökéletesebb számitástecnika ezen az egyszerű alapon működik!
De itt jön be az időfaktor!
Van, vagy nincs? Érzékeljük, mérjük, létezőnek vesszük, de kizárólag csak akkor, ha történik mozgás, vagy változás.
Most akkor az idő 0, vagy 1? Vagy a mozgástól, változástól függ a létezése? De akkor nem végtelen.
A másik: A végtelen, amikor mozdulatlan és változatlan, akkor 0, vagy 1?
Ebből következik a végső probléma. Szüksége van-e a létezőnek a semmire, hogy működni tudjon? Hiszen amint működésbe lép, akkor valósítja meg önmagát. Egyébként egyszerűen nemlétező lenne a végtelen időben.
Számomra evvel kezdődik a filozófia, hiszen az időbezárt lények nem maguk a teljesség, ám kutatni képesek azt, miután időrészesei a mozdulatlan és változatlan ÖRÖK MINDENSÉGNEK.
Csak óvatosan! Nehogy az ideológiák dogmájába merevítsük pillanatnyi ismereteinket.
1:56 du.
Llanfair a széles tömegek tudása sosem volt ekkora, hisz még egy középkori körülmények közül érkező afgán bevándorló is GPS segítségével kerüli ki a határzárat, az őt elkapó rendőrnek angolul elmagyarázza, hogy őt üldözik, és felsorolja milyen jogok illetik meg itt, Magyarországon. Bankkártya terminált használ és a Twitteren veszi fel a kapcsolatot a civil szervezetekkel.
2:35 du.
charlie Neked ennyi a tudáshalmaz?
4:36 du.
Ha valaki egészen komolyan foglalkozik a fizikával, nagyon hamar beleivódik a gondolkodásába, hogy a világmindenség nemhogy NEM TÖKÉLETES, hanem egyenesen a hibák, véletlenek és esetlegességek által működik. Ezt még matematikailag is le tudjuk írni.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ez laikusoknak hihetetlen. Úgy hogy nem is erőltetem, csak úgy megemlítettem…
4:47 du.
Látod, mostanában 1.600.000 ember hasznosította a fenti tudást és még 50 millió otthon gyakorolja a betanulni valót.
Mi meg, elkényelmesedett európaiak minden ősi tudást elfelejtünk.
5:07 du.
Dienes Erzsébet
2017 november 4
12:37 du.
Erdekes amit irsz. Nem vagyok sem tudos, sem pszichologus, de en is hasonloan gondolkodom. Ma a temetoben jartam halottaimat meglatogattam, velem volt az egesz csalad. Senki sem mert kerdezni a siroknal., csak alltak.
Szerintem,az egesz emberiseg igy van, a tudosok es nem tudosok egyarant!
Vannak kerdesek, amire meg mindig nincs valasz a tudomanyban es az emeberek eleteben sem.
1:19 de.
Almási Alma! 4,22
Szenzációs a nóta toldalékod ! Még most is röhögve énekelem
– lélekben veled. Egészen felgyorsultak tőle a részecskéim …
Utóljára Balatonszemesen éreztem hasonlót. Ammeg elég rég vóttt
🙂
.
.
– Bocs’a tegezésért,
de hiszem,hogy az ilyen,
>igazi hazai< ízesítésű,
nótás hozzászólásokat,
amelyek csak dallamal
és a jó ritmusérzékre
apellálva képesek hatni,
ezeket csak mi értjük.
Fafejűek és botfülűek
egyaránt átugornak rajta.
)))))))))) 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀 (((((((((((
1:54 de.
Dienes Erzsébet 5:10
Nagyságos asszonyom, Ön itt alighanem egy történelmi, valódi össznépi megmozdulást téveszt össze egy Civil ))) 😀 ((( Fórumnak [CÖFnek] álcázott, ám a valóságban . a b s z o l ú t . á l l a m i , azaz kemény költségvetési 500-millióból, összegrundolt 2013 -as (október 23-i) eredeti majomkísérlettel.
.
2:13 de.
12:37-kor Dienes kijelenti, hogyasszonygya: Ő biza mennyire rühelli az ideológiákat.
Oszt tessék, itt egy express, szuperkonzervatív ideológiával átitatott kiselőadást dönt rá a KMH, általa kisérleti majomnak vélt olvasó-közönségére.
Namost képzelhetjük, mi lenne, ha még kedvelné is az „ideológiákat” 😀
2:15 de.
12:37-kor Dienes kijelenti, hogyasszonygya: Ő biza mennyire rühelli az ideológiákat.
Oszt tessék, itt egy express, szuperkonzervatív ideológiával átitatott kiselőadást dönt rá a KMH, általa kisérleti majomnak vélt olvasó-közönségére.
Namost képzelhetjük, mi lenne,ha még kedvelné is az „ideológiákat” 😀
2:17 de.
Bocs’ az utóbbi kettőzésért.
2:24 de.
Alma!4:36
Márpedig csak erőltesd! Kérlek, mert különben betmarad, az pedig egészségtelen… 🙂
Legyen a tudásod mindenkié. (Kodály után szabadon: én)
.
2:37 de.
Dienes és Tscharli e
A vékony fémszálban és a kábelek sokaságán egyszerre átáramló és ott lejátszódó fizikai variánsok sokasága IS a végtelen létezését vetíti előre… Az Internet tudásanyaga is exponenciális növekedést mutat.
Az, hogy ez a giga-tudás így együtt van, az maga is az emberiség, vagyis az eddig élt és ma élő embermilliárdok összteljesítménye.
Az pedig, hogy ezt az emberiség ma élő sokasága úgy használja ahogy, az már a mindannyiunk jővőbe néző felelőssége is…
1:58 du.
Tisztelt Göllner András! Ahhoz, hogy érdemben tudjak szólni írásához, legalább még egyszer el kell olvasnom, sőt, utána néznem az általam sose halott neveknek. Persze, legtöbbjükről hallottam már harangozni, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy akár az arisztotelészi, akár a heisenbergi világképet részleteiben ismerném.
De azért egyvalamit így, első olvasatra is megjegyzek. Ahogy visszaemlékszem, az én világképem sose valakihez alakult, azon kevés filozófiai értekezés, amihez egyáltalán hozzáfértem, inkább ellenkezésre sarkallt. Az, hogy valakinek a morálját, világlátását évszázadokig elfogadták, hittek abban, nekem semmit sem jelent. Ilyen, sok szempontból gyárilag hibásan vagyok összerakva.
Na meg még: a múlt – tekintélyes gondolkodóival együtt – csak abból a szempontból érdekel, hogy mi tanulság hasznosítható a jövő szempontjából. A bozon-ügy persze azért izgat, főként, mint megrögzött ateistát. Azonnal felüti bennem a fejét a kétely: vajon, amikor rájöttünk, hogy az atom nem a legkisebb oszthatatlan, (és először akkor is csak következtetések útján, jóval később sikerült mérni is a jelenlétüket),akkor az elektront, a neutront vagy a pozitront is isteninek gondoltuk?
Egy szilárd meggyőződés vezet: az ember jövője az örökös kételkedésben – ha úgy tetszik szabadon gondolkodásban létezik.
2:26 du.
Tisztelt „tisztelthölgyeimésuraim”(2017 november 5 2:15 de.)
(juj, ez egy kicsit hülyén jött ki, de a megszólítás-előzetes ugye más mint név?)
Mindössze egy gondolatsort bátorkodtam felvetni, egyszerűen csak elgondolkodtam róla(igaz, elég régen izgat a probléma!). Még csak nem is filozofáltam. Már hogyan lett volna egyenesen ideológia az egészből?
2:33 du.
Elnézést „tisztelthölgyeimésuraim”(2017 november 5 1:54 de.)
De evvel a hozzámszólásával nem tudok mit kezdeni.
3:17 du.
kedves talalom!
Nemá’ hogy lépremenj a fizika köré besorolt bulvár-újságírók okoskodásainak!
Nincs – és nem is gondolja senki a fizikában – hogy a Higgs bozon valami isteni dolog volna. Ez az „isteni” elnevezés ugyanolyan blődli, mint például a charmion volt anno… 😀
(végül is valami nevet adni kell mindennek, na nem?)
Bár én már 15 éve elvesztettem a fonalat – azóta vagyok nyugdíjas – de azért ezekről a nagyszabású baromságokról nyugodt szívvel lebeszéllek. A sötét anyag és a sötét energia például mindössze két paraméter a kozmosz matematikai leírásában. Ezt speciel nyugodt szívvel állíthatom, mert évekig számolgattam őket… 😀
A valóság nem ANNYIRA romantikus azért…
3:23 du.
kedves „tisztelthölgyeimésuraim”!
2017 november 5
2:24 de.
„Alma!4:36
Márpedig csak erőltesd! Kérlek, mert különben betmarad, az pedig egészségtelen… 🙂
Legyen a tudásod mindenkié. (Kodály után szabadon: én)”
___________________
Minek? Itten úgysem hisz nekem senki… 😀
Itten má’ mindenki tuggya, hogy a Föld lapos és belül üres…
9:28 de.
@ Dienes Erzsébet, Talalom, és több kedves érdeklődők
Úgy érzem, hogy jobban tenném, ha e kis sorozat további részleteire bíznám válaszaimat hozzám intézet kérdéseikre. Remélem ott, akár a sorokban vagy a sorok közt előjönnek a válaszok. Kedves Erzsi. Az idővel kapcsolatban most csak annyit tudok mondani, hogy az késik, de nem múlik. Mi a hétvégén itt egy órával visszaállítottuk az időnket. Azt, hogy ez az egy óra most pillanatnyilag hol tartózkodik, azt nem tudom. Lehet hogy lement alfába ? Vagy tán sorba áll 100 gramm májpástétomért a csarnokban ?
4:23 du.
Kedeves Rzsebet,
Sajnalom, hogy a fenti beirok eluldoztek innen.
Mar orultem, hogy van vegre, egy intelligens vitazo koztunk.
4:24 du.
Bocsi, Erzsebet akart lenni, de gyorsan klikkeltem.
4:40 du.
Igazán röstellem már, kedves Göllner András, hogy megint ki kell önt igazítanom, de az órát visszaállítva egy plusz óránk keletkezett, (pontosabban visszajött a süllyesztőből, ahová tavasszal lelöktük) amit szépen át is aludtunk. Most pedig éppen ezért már sehol sem kell keresnünk, még Erzsébetnek sem…
2:48 de.
Nekünk, akik Arisztotelesz emlőin (?) nevelkedtünk, fokozottan ügyelnünk kell arra, hogy szimbolikus és költői beszédünknek – még ha viháncolunk is – legyen érthető, világos és a valóságnak megfelelő értelme. Különösen akkor kell körültekintőnek lennünk, ha ártatlanokat, együgyűeket terelgetünk óvatosan a helyes ösvény felé… 😀
2:12 du.
@ Almási Alma
Köszönöm szivélyes tájékoztatását az idővel kapcsolatban. Hála Isten, hogy meg van. Gyakran a fejemhez vágják, hogy rosszúl bánok az idővel, pedig az idő hozzám egyszer se fordult panasszal, s én csupán azon tűnődöm néha, már megint hová futott el.
2:16 du.
@ Figyelő
„Sajnalom, Erzsébet, hogy a fenti beirok eluldoztek innen.”
Van egy jó hírem, Figyelő. Az Erzsi nem ment el. Visszajött.
3:12 du.
Figyelő
2017 november 7
3:05 du.
ttps://www.youtube.com/watch?v=ayHxxQcUM8s
3:13 du.
Göllner András
2017 november 6
9:28 de.
:-)))))
(sajnos nem tudom átképezni figurává!)