A világ első atomreaktor mérnöke is magyar volt

2017 november 21 9:43 de.127 hozzászólás

115 évvel ezelőtt született századunk egyik legnagyobb fizikusa, akit bár Amerikában temettek el, de Magyarországon is meggyászoltak, hiszen 1902 november 17-én Budapesten látta meg a napvilágot. Egyidős volt tehát a századdal, hosszú tevékeny élete során szinte számba nem vehető mértékben gazdagította a fizika tudományát, és mint mérnök is maradandót alkotott. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol Neumann János volt az iskolatársa.

Tanárai között kora leghíresebb tudósait találjuk, ő mégis Rácz Lászlóra emlékezett vissza legszívesebben, akitől matematikát tanult, s akinek képe haláláig dolgozószobája falán függött. „Nemcsak tudást kaptam itt, hanem emberséget, elkötelezettséget a tudomány, a tudás és a tanítás iránt.”- írja egyik visszaemlékezésében. Németországban szerzett vegyészmérnöki diplomát és itt lett fizikus. Volt iskolatársával, legjobb barátjával, Neumann Jánossal és Albert Einsteinnel együtt hívják meg Amerikába, a Princetoni Egyetem újonnan alapított kutatóintézetébe, 1930-ban. Haláláig az egyetem professzora maradt és tanítványai között több Nobel-díjast is találunk.

A marslakó

Neumann János, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede és Kármán Tódor alkotta azt a kis csoportot, amely a számítógép, az atomreaktor, atom- és hidrogénbomba, valamint a sugárhajtású repülőgép feltalálásával, illetve megalkotásában való részvételével hihetetlen mértékben gazdagította az Egyesült Államok tudományát, technikai potenciálját, és járult hozzá a nemzet védelméhez. Tudóstársaik intelligenciájuk és kreativitásuk elismeréseként maguk között marslakóknak nevezték őket, bár Wigner – a többiekkel ellentétben – nem szerette ezt a titulus. „Szilárd, Teller és Neumann szerette a „marslakó” titulust, én nem.” – írja visszaemlékezésében. (Kármán Tódor is szerette – a szerző). Sajnos ma már egyetlen marslakó sem él (Teller Ede volt az utolsó).

Az atombomba készítő

Wigner attitűdjét a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban döntően elsősorban az befolyásolta, hogy halálosan félt attól, hogy a náciknak előbb lesz bombája, mint a demokráciáknak, másodszor pedig, a hidegháború alatt abbéli hite, hogy a totalitárius, kommunista rendszerek a nukleáris fegyverek ezreivel felszerelve komoly fenyegetést jelentenek a szabad világ számára. Kezdeményezője volt az Einstein által aláírt és Roosevelthez eljuttatott levélnek, melynek hatására az Egyesült Államok elnöke elindította az atombomba előállítását célul kitűző úgynevezett Manhattan projektet. Szilárd Leóval és Enrico Fermi Nobel-díjas fizikussal részt vett az első nukleáris láncreakció előállításában és az első atomreaktor létrehozásában. Az ezzel kapcsolatos mérnöki számítások nagy részét ő végezte el. Ő és Breit számolta ki a bombához szükséges kritikus tömeget is.

Berobbantásos implóziós elven műküdő atombomba.

Nélküle a két berobbantásos (implóziós) elven működő plutónium töltetű atombomba (ezek egyike a Nagaszakira ledobott) nem készült volna el a második világháború alatt, ugyanis nagyrészt ő tervezte az ezek előállítását végző atomreaktorokat. A már kész bomba ledobását – több fizikus társával együtt – ő is ellenezte. Az atombombáról egyébként az volt a véleménye, hogy annak „jelentős szerepe volt az Egyesült Államok háborús győzelmében”.

A hidrogénbomba sikeres konstrukciója, valamint a kipróbálására irányuló sikeres kísérletek, egyaránt Teller nevéhez fűződnek. Mivel a hidrogénbomba működési elvét már 1946-ban feltárták, úgy gondolta, hogy azt „legkésőbb 1960 körül Teller Ede nélkül is kifejlesztették volna a gyakorlatban”.

A fizikus

Einsteinnel ellentétben – aki azt vallotta, hogy: „az Isten nem kockázik”- a nem determinisztikus fizikai világban hitt. Úgy vélte, hogy a mikrorendszerekre érvényes kvantummechanika és a nagyon nagy rendszerekkel foglalkozó relativitáselmélet között súlyos ellentmondás van, és a két terület egyesítése egyenlőre nem sikerült. Vallotta, hogy a fizika nem alkalmazható minden természeti folyamatra, hogy belső ellentmondásai vannak. A fizika hasznáról úgy vélekedett, hogy ,,majdnem mindaz, amit hozzáadtunk az emberek kényelméhez, a felismert fizikai törvények hatására következett be.” Wigner Jenő az 1963 évi 50 %-ban megosztott fizikai Nobel-díjat „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kiváltképpen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” kapta. Őt tekintik a magfizikai héj modell egyik megalkotójának, nevéhez fűződik a tükrözési invariancia lehetséges sérülésének jelzése,a barionszám megmaradás törvényének megfogalmazása, az első magreaktor megalkotása, és még számos tudományos eredmény. Mint fizikus feltételezte, hogy léteznek bolygók, amelyeken ugyancsak kultúrával rendelkező lények laknak, és rájönnek arra, hogy itt a Földön is ilyenek élnek.Ugyanakkor pesszimistává tette az a tény, hogy a Földet még nem látogatták meg. ,,Talán úgy találták,hogy az ilyen kapcsolat nem elég érdekes. Talán úgy döntöttek, hogy az ilyen kapcsolat előnytelenül befolyásolná más bolygók lakóinak tudományos kutatáson alapuló fejlődését…” -írta egyik munkájában.

Még 80 éves korában is a fizikai több területén volt képes önálló tudományos kutatást folytatni.Talán senki más nem látta át a fizikát olyan mélyen mint ő. Önkritikusan mégis azt nyilatkozta, hogy a legújabb fizikai cikkek felét egyszerűen nem érti.

Wigner Jenő 1963-ban

A mérnök

Mérnöki tevékenységének jelentős részét az atomenergia felszabadításának és békés célú hasznosításának szentelte. Méltán nevezte tanítványa, Alvin Weinberg „a világ első reaktormérnökének. Ezirányú tevékenységéért 1960-ban az USA-ban megkapta a Atom a Békéért díjat. Mérnöki tevékenységét barátja Teller Ede így jellemezte: „Wigner Jenő nagyon sokban hozzájárult az első atomreaktor felépítéséhez. Ezt mindenki tudja. De azt talán nem értékelik eléggé, hogy a reaktort nem tapasztalatok és kísérletek alapján tervezték, hanem elméletileg. Olyan volt ez, mintha az emberek nem ismerték volna a kereket, és valaki az első kerék megtervezésével együtt az első vonatot is megtervezi.”

Wigner ötlete volt, hogy a nagyteljesítményű nukleáris reaktorok hűtésére gáz helyett vizet kell használni, és a világon először ő javasolta, hogy ugyanezen vízzel kell lassítani a láncreakciót kiváltó neutronokat is. Ezek a vízlassítású reaktorok világszerte belső biztonsággal működnek. Ilyenek adják

Pakson a Magyarországon termelt villamosenergia

40 %-át. „Egy olvadt sóval, mint üzemanyaggal működő reaktor koncepcióját ő vetette fel 1945-ben. Az ötlet szerint közvetlen hőátadást kellene megvalósítani a hasadóanyag és a hűtőközeg között. Az első sóolvadékos erőmű tervét barátjával Alvin Weinberggel közösen 1947-ben jelentette meg, az első jelentősebb kutatás-fejlesztés azonban csak 1954-ben indult.”

Összesen 37 szabadalma volt. Ezek a szabadalmak magukban foglalják a legtöbb reaktortípust, amelyek az azóta eltelt ötven évben kereskedelmi sikereket értek el, és azokat is, amelyek a széles skálájú mérnöki fejlesztés bázisai voltak.

A reaktorok tervezésén kívül számos amerikai vállalat hívta meg tudományos tanácsadás céljából. Egy ideig még az Atomenergia Bizottság tudományos tanácsadó testületének is a tagja volt. 1946-1947 között kutatási és fejlesztési igazgató a Tennessee állambeli Oak Ridge-ben , a Clinton Laboratóriumban, ahol – mint írja – „…az atomerőművek építésének és fenntartásának lehetséges módozataival, a hűtőanyagok megválasztásával és a hőelvonás lehetőségeivel foglalkoztunk.” Létrehozza az Oak Ridge-i Reaktor Technológiai Iskolát, amelynek célja a reaktorfejlesztési ismeretek átadása az ipar leendő szakembereinek.

A vezetéssel járó adminisztratív feladatokat terhesnek találja, s az elméleti fizikusok és professzorok függetlenebb életét választotta, csendesen visszavonult Princetonba.

A polgári védelem élharcosa

A háború után Wignert a következő kérdés izgatta: Milyen védekezés lehetséges az atombomba ellen? A ’kölcsönös elrettentés elvét’ a béke fenntartásának morálisan elfogadhatatlan módjának tekintette mindig. Az ötlet, hogy 100 millió ártatlan életét bosszú fenyegesse, egyszerűen túl szörnyű volt. Így vált Wigner – néhány társával együtt, mint Teller Ede, Edward Dyson és Don Brennan – az elv tükörképének javaslójává, a ’kölcsönösen biztosított túlélésé’. Wigner ezért a polgári védelmet a legfontosabb feladatnak tekintette, amit a nemzetnek vállalnia kell. 1963 elejétől az a csaknem megoldhatatlan feladat kötötte le majdnem minden idejét, hogy elemezze a védekezés lehetőségét egy olyan támadás ellen, amelyben 10000 robbanófej támad. Ezeket a tanulmányokat Oak Ridge-ben folytatta. Wigner az 1965-ös évet a polgári védelmi program megszervezésével töltötte.

Elismerései

Életében nagyon sok kitüntetést kapott külföldön és itthon egyaránt. Amerikában 1958-ban megkapta az Enrico Fermi-kitüntetést, 1968-ban pedig a a Nemzeti Tudományos Érdemérmet (National Medal of Science). Magyarországon 1987-ben megkapta az ELTE tiszteletbeli doktori címét, és 1994. július 21-én a magyar kormánytól a KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND kitüntetést, és ezzel együtt nyújtották át neki a Magyar Nukleáris Társaság SZILÁRD LEÓ EMLÉKÉRMÉT.

Mindig magyarnak vallotta magát. A Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetés átvétele után rendezett fogadáson megkérte a cigánybandát, játsszák el a kedvenc nótáját: Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs; és csárdást is táncolt a zenére. Különösen szerette a magyar költészetet, amelyről azt tartotta, hogy ,,van olyan kiváló, mint bármely másik”. „Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült Államokban eltöltött 60 esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai, az amerikai kultúra sok vonása mindmáig idegen maradt számomra. Budapesten sokkal több elmélyült beszélgetést hallhat az ember a kultúráról, mint az Egyesült Államokban. A magyar költészet talán a legszebb Európában.” Beethovennel együtt vallotta, hogy ,, tartós örömet csak magadban és munkásságodban lelhetsz”.

Még távozása is fizikusi volt. Princetonban (New Jersey államban), 1995. január 1-jén, tehát éppen perihéliumban (napközelpontban) halt meg, vagyis amikor a Föld a legközelebb(147,1 millió km-re) van a naphoz, és a legnagyobb a pályasebessége. Így az élő magyar származású Nobel-díjasok száma pillanatnyilag egy.

Varga János

127 hozzászólás

  • Göllner András

    Talán annyit még érdemes lenne e nagyszerű megemlékezéshez hozzá fűzni, hogy az említett nagy tudósók mindegyikének hazájától távolra kellett menekülnie a Horthy éra zsidó törvényei elől. Ha odahaza maradtak volna, a szeretet és összefogás pártja által nagyrabecsült rendszer idejében, úgy bevagonírozták volna őket is Auschwitzbe a vitézek, mint a másik 600,000 ártatlant,hogy ezáltal „védjék” a magyar vér tisztaságát.

  • Göllner András
    2017 november 21
    10:53 de.

    „az említett nagy tudósók mindegyikének hazájától távolra kellett menekülnie a Horthy éra zsidó törvényei elől.”

    Göllner úr, a cikket legalább sikerült értelmezni?

    Ott az áll, hogy Wigner Németországban diplomázott, és onnan vándorolt ki Einsteinnel együtt az USA-ba 1930-ban.
    Megértjük, hogy maga gyűlöli a Horthy-korszakot a 430 ezer vidéki zsidó deportálása miatt. De azért higgye el, Németországban se volt könnyű a zsidók élete a nürnbergi törvényektől kezdve.

    Itt inkább az a kérdés, hogy a numerus clausus miatt ment ki az ifjú Wigner Németországba egyetemre vagy inkább az ottani tudományos lehetőségek miatt (agyelszívás)?

  • MIvel már 193O ban kiment, a többi után Amerikába, természetesen, csak ott tudtak igazán érvényesűlni, szerencsét probálni és nevet szerezni.

  • Göllner András
    2017 november 21
    10:53 de.

    „hazájától távolra kellett menekülnie a Horthy éra zsidó törvényei elől.”
    Azt írják a Wikipédián, hogy az egyetem elvégzése után apja mellett dolgozott egy pesti bőrgyárban az ifjú mérnök. Azért ment ki Németországba, mert kapott egy nagyon jó ajánlatot a berlini Kristálytani Kutatóintézettől.

    Ettől még vannak olyanok, akik politikai okokból hagyták el Magyarországot. Volt egy kivándorlási hullám a Tanácsköztársaság bukása után, majd az 1930-as években. Európa több országából volt ilyen értelmiségi kivándorlási hullám a két világháború közt.

    Az USA részéről ez volt az első, spontán „agyelszívás”, aminek a következtében az amerikai gazdaság az élre tört. A 2. v.háború után ez tudatosan folytatódott.

  • Mr. Göllner, ez a sulyok el van vetve…
    Horthynak is volt magához való esze, hogy ne a gazdag vagy tudós zsidókat „engedje át a németeknek”, hanem csak a szegényeket vagy a kispolgárokat.
    Másrészt viszont ha itthon maradnak, nem lettek volna híres tudósok, mivel ezekre a kutatásokra itthon sohase lett volna pénz.

    Másrészt viszont az amerikaiakat sem kellett félteni. A náci Werner von Braun-t hímes tojásknet vitték magukkal a háború után, nehogy jajistenem, valami baja essék…

    Ha viszont már politika, érdekes, hogy a kommunizmusban ezeknek a tudósoknak a szerepe az atombomba elkészítésében meglehetősen lájtosan lett megitélve, kivéve Teller Edét. Őt valóságos „Soros”-ként kellett utálni. 😀

  • Göllner András
    2017 november 21
    10:53 de.

    „az említett nagy tudósók mindegyikének hazájától távolra”

    A cikkben említett Kármán Tódor már negyvenéves volt az 1. v.háború idején. A világháború előtt többnyire Németországban dolgozott, mert ott többet költöttek a tudományos fejlesztésre, mint az Osztrák-Magyar Monarchiában. De a háború kitörése után természetesen a hazájában sorozták be.
    Kármán Tódor elvállalt egy vezető tudományos pozíciót a magyarországi Tanácsköztársaság idején. Ezért kellett neki elhagyni az országot a kommunisták bukása után, és Németországba ment. Onnan emigrált a nácik hatalomra jutása után.

  • Lett volna magyar aki kepessege es ambicija alapjan sikereskedhetett volna Magyarorszagon ?

    Kiveve a hoherokat, tomeg kinzokat es tomeg rablokat ?

    Mimd elobb Nemetorszagba mentek tanulni s kezdeni palyafutasaikat.
    De amint a 30-as evekben szeretett elvtarsai hatalomra jutottak, mind a US-be mentek, s ottan ertek el kepesseguk csucspontjat.
    A szabad lehetosegek hazajaban.
    Azert vagyunk mi ma itten az evtarsaknak a „gyuloltek”, mint az ottani elvtars cikkeben kijentette, ill. bevalotta.

  • Göllner András
    2017 november 21
    10:53 de.

    Neumann János akkor iratkozott be a budapesti egyetemre, mikor ott legjobban dühöngött a numerus clausus-t kiváltó antiszemitizmus, 1921-ben. Ő is később a német tudományos lehetőségek miatt hagyta el az országot, majd onnan 1930-ban emigrált.

    De ismétlem, ettől még volt kivándorlási hullám Magyarországról, és ezek az értelmiségiek esetleg később világhírűvé is váltak.
    Az tény, hogy a magyarországi zsidó törvények előtt elkezdődött a kivándorlás (1930-as évek eleje). Tehát inkább a német nemzetiszocializmus jelentette azt a fenyegető erőt, ami a tudósokat menekülésre késztette Európából. Illetve a jobb anyagi lehetőségek játszottak szerepet, mikor elhagyták Magyarországot.

    Másképp nem magyarázható, hogy sok zsidó származású értelmiségi ellenben itt maradt, a legdühöngőbb Horthy-korszakban is. A zsidótörvények súlyos megélhetési gondot okoztak sokaknak, de ettől még reménykedtek, hogy megússzák élve a világháborút.

  • Almási Alma
    2017 november 21
    1:54 du.

    „Horthynak is volt magához való esze, hogy ne a gazdag vagy tudós zsidókat “engedje át a németeknek”

    A nagytőkés zsidó gyárosokat már a német megszállás másnapján lefogta a Gestapo (1944. március), pl. Goldberger Leót.

    Horthy nem a gazdagokat különböztette meg, hanem a budapesti és a vidéki zsidóságot. Tehát a vidéki zsidóság deportálása sajnálatosan lezajlott 1944. júniusig. A budapesti zsidók deportálását Horthy megakadályozta a hadsereg bevetésével. És Pesten addigra már nem volt ott a dúsgazdag zsidó réteg, tehát védte a kevésbé vagyonos zsidó értelmiséget vagy kisvállalkozókat is (1944. július).

  • Göllner András
    2017 november 21
    10:53 de.

    „bevagonírozták volna őket is Auschwitzbe a vitézek, mint a másik 600,000 ártatlant,hogy ezáltal “védjék” a magyar vér tisztaságát.”

    Tudom, hogy magát apróságok nem zavarják, és sajnos az áldozatok szempontjából már mindegy is. De a tények makacs dolgok.

    Kik is voltak azok a „vitézek”? A magyar politikában három uralkodó osztály volt a Horthy-korban: keresztény arisztokrácia, zsidó nagytőkések és az úri középosztály. 1938-tól az ismert okokból a zsidó nagytőkések kiestek az uralomból.
    Az arisztokrácia és az úri középosztály soraiban három típust különböztetünk meg az antiszemitizmus szempontjából.
    1. Akit nem érdekelt a kérdés, pl. Bethlen.
    2. Aki szelektív antiszemita volt, pl. Horthy.
    3. És voltak a szélső jobboldalon, pl. egyes vezető katonatisztek és hivatalnokok.
    Sajnálatosan 1944. márciusában szélsőjobboldaliak kezében volt a Belügyminisztérium vezetése, és ezért volt nagyon hatékony a deportálás lebonyolítása. De ez nem igaz az egész politikai vezetésre.
    Illetve a magyar hadsereg és a közigazgatás vezető rétegében a németbarátság és a szélső jobboldali politikai értékrend igen elterjedt, mégha ezzel egyeseknek igen fájó is szembesülni.

    Ennek társadalmi okai voltak, pl. az úri középosztály elszegényedése, lecsúszása. Tehát a „vér tisztasága”, ha felmerült egyáltalán a magyar fajvédőkben, inkább olyan szempontból volt fontos, hogy a gazdaságból kiszorítják szerintük a zsidók a keresztényeket.

    Szóval lehet őket gyűlölni, de kérdés, hogy van-e ennek értelme? Manapság is sok középosztálybeli van, akit a lecsúszás fenyeget, és őket is könnyen behálózhatják politikai szélsőségek.

  • Az adatok alapjan a vilag elso atom-reactorja volt tervezve es epeitve Firmi altal, 1942-ben, Chicagoban.
    A NeW Mexicoi Manhattan Project-et Oppenheimer vezette.
    Nem hinnem hogy nem lettek volna magyarorszagi szarmazasu mernoko es mas szakertok.
    FDR-t meg Leo Szilard es Kellerman nyert meg az atom bomba eloallitasara. Mert ok tudataban voltak nemetorszagi gyakorlataik alaojan hogy a nemetek dolgoztak azon.
    A nemetk persze plutonium-oxid-dal kiserleteztek.
    Szerencsere, a haboru kezdetevel Europaban, Hitler a kutato mernokoket es tudosokat katonai szolgalatra kotelezte.

    A haboru vege elott a nemetek tobb sza kilogramm nukear anyagot es par tudost kuldtek Japanba tengeralattjaroval.
    De a US Navy elkapta aztokat a nyilt tengeren.

    Sztalin min. 80 ezer Szioviet katonat aldozott fell szuksegtelenul elsonek erni Berinbe. A Kaiser Wilhelm Institute kiserleti anyagait akarta.
    Sikerskedett is. S tobb szaz Kg. Plutonium oxidot szallitotak Beria felugyelete alatt Moszkvaba, tobb kutato tudosokkal egyutt.

    Ketes hogy lehetet volna kozottuk magyar, mert a magyarok alhagytak nemetorszagot az 1930-as evek elejen.

  • hazai lámpa
    2017 november 21
    2:22 du.

    Még annyit írnék a kivándorláshoz, hogy bizonyára sokkal többen akartak kivándorolni, mint ahányan megtették. 1938 előtt vagy után.
    De az USA-ba igen korlátozott volt a bevándorlási kvóta a 2 világháború közt. Kiválogatták a jelentkezőket, mondhatni. És nem volt kivételezés a zsidók javára 1930 után sem. Sőt még Palesztinába se volt korlátlan a zsidók bevándorlása! Ugyanis akkoriban az angol hatóságok döntöttek a palesztinai bevándorlásról, és azután se volt kedvezmény a zsidóknak, hogy a nürnbergi törvényeket bevezették a német nácik. Különben kivándoroltak volna sokkal többen, vélhetően.

    Ettől még tény, hogy a fent említett tudósok már akkor elhagyták az országot és Európát, mikor a magyarországi zsidótörvények még tervbe sem voltak véve (1938)!

    1935-ben még arra is volt politikai súlya a magyar-zsidó iparmágnásoknak, hogy Gömbös megbuktatásában támogassák Bethlen Istvánt.
    Ezek a gazdag iparmágnások bizonyára el tudtak volna menekülni Amerikába, ha annyira féltek volna a Horthy-rendszerben.

    Tehát nem féltek a magyaroktól, de azt rosszul mérték fel, hogy mi történne egy német megszállás esetén.

  • HAZAI LAMPA soraira azt a megjegyzest ohajtanam nyujtani, hogy Magyarorszag 1944-ig, a nemet megszallasig egy biztos menbedek hely volt azoknak az eurpai zsidoknak akik sikeresen tudtak menekulni hazaikbol, de nem voltak tobbe kepesek Europat elhagyni.
    Meg az egyedulli ket menekult akik sikeresen szoktek meg Auswitzbol, magayrorszagon talaltak menedeket, s megusztak eletuket.
    A US nagyon korlatozta a menekulo zsidok be-engedeset a US-ba ,eg a 30-as evekben is.
    1936-ban az M>S> St.Luis utas-szallito hajo 600+ nemet-zsido-menekultekkel vissza lett kuldve. Az US (FDR) nem engedte partraszallasaikat, sot meg Cuba sem.

    A Horthy kormany elszurta a Moszkvaval valo fegyverszuneti erdeku kapcsolataikat,a nemet felederitok megtudtak, azert szalta meg Magyarorszagot, es elraboltak Horthy fiat es magat Horthyt is.
    Kesobb a Harmadik US Hadsereg szabaditotta meg Bajororszagi fogsagabol az SS keze alol.
    A 44 Oktoberi megszallas es Eichman uralma volt a verontasok csucsponyja a Szallasiekkal.
    De azt senki nem tervezte ugy.

  • Kármán Tódort is elüldözték Horthyék.
    Azért vándorolt ki Amerikába családostul ahol -a náci von Braunnal ellentétben- VALÓBAN döntő részt vette ki az űrhajózás fejlesztéséből.
    Kármán Tódor munkássága alapozta meg javarészt a merevszárnyú repülés elméletét is.
    A mostani horthysta kormánynak lehetősége lett volna a ferihegyi repülötér értelmetlen átnevezésekor leróni tiszteletét a zsidó Kármán Tódor előtt azzal, hogy róla nevezik el a közforgalmú repteret.
    Ehelyett Lisztről nevezték el aki még magyarul sem tudott rendesen.
    Viszont voltak antiszemita megnyilvánulásai igy tehát érthető…

  • B79 összevissza beszélsz láthatólag gőzöd sincs semmiről.
    Gondolom Googleból ollózgatod az infó-morzsáidat, miket itten elénkszórsz mint Jancsi és Juliska a morzsákat.

  • Nézzenek már oda..hogy védi a mundért Hazzaykám.
    (Azt a szép admirálisi egyenruhát amitől eldöglik a szíve nekije, ha csak ránéz a régi fotóra hehehehee )

  • Bendeguz79
    2017 november 21
    2:04 du.

    „Lett volna magyar aki kepessege es ambicija alapjan sikereskedhetett volna Magyarorszagon ?”

    Pl. Szent-Györgyi Albert 1934-ben felfedezte a C-vitamint, és 1937-ben Nobel-díjat kapott ezért.

    Annyira nem lehetett rossz Magyarország nemzetközi megítélése, ha egy ilyen díjat odaítéltek az egyik magyar tudósnak a harmincas évek második felében!

    Meg kell említeni, hogy Klebersberg Kunó minisztersége idején négy egyetem működött az országban, és sok pénzt adott a tudományos kutatásra. Ez abban a korban nem volt jellemző, de az idő őt igazolta.

  • Még mielőtt ez a korrekt cikk is zsidózásba fordul, közlöm: nem érdekel, hogy az Amerikába távozott, a huszadik századot méltán meghatározó elmék amúgy megülték-e a szombatot, vagy a feltámadási körmenetek résztvevői voltak-e. Magánügy, hogy ki hogyan birkózik meg azzal a kétségtelenül nehéz tehertétellel, hogy nem vagyunk örökkévalók.
    Baromira mindegy, hogy a hurikkal telt Paradicsomot képzeljük-e szénhidrogén alapú fizikai létünk széthullása utánra, vagy az angyalok fennkölt kardalában látjuk a helyünket.
    Neumann, Szilárd, Wigner példája arra tanít: egymagunkban nem sokra megyünk. Hiába tudjuk, hogy minden kérdésre a végső válasz meghatározható egy 0-1 koordinátában (Neumann), ha nincs hozzá névtelenek hada, akik ezt megtestesítik a winchesterek memóriájában, programnyelvek sokaságában.
    A fene se tudja, minek tulajdonítható, hogy sose voltam képes a fizika absztrahációjába emelkedni, még olyan egyszerűnek látszó ügyben sem, mint egy kondenzátor. Tudom persze a meghatározását (négyesre érettségiztem fizikából), csak azt nem értem, mire jó? Tudom, hogy a tévémbe érkező kép az éterben (vagy kábelen) érkező pontocskákból áll össze – csak azt nem értem, hogy képes kiválogatni a tévém azokat a pontocskákat, amikből értelmezhető, élvezhető képek lesznek.

  • A kritikák vegyesek a Budapest Noir c. új filmről, ami az 1930-as évek Budapestjén játszódik.

    Tehát abban a korban, amiről fentebb szó van.

    A film alapjául szolgáló regény szerzője az azóta megszűnt Népszabinak nyilatkozta:

    „Itt és ma úgy tekintünk a két világháború közti Magyarországra, mintha az egy másik ország lenne, amihez vajmi kevés közünk van. Kiemeltünk a korszakból neveket, Karinthy, Bartók, Móricz, sorolhatnám. És azt mondtuk: igen, ők a mi múltunk, a mi örökségünk abból a korból. A többieket, a politikusokat, a középszerű írókat, a revizionistákat, a legitimistákat, a sipistákat, a besszistákat és a hosszistákat, meg az átlagembereket egyszerűen száműztük. Elképzelésünk sincs arról, hogyan éltek valójában. Mintha a Horthy-korszak Magyarországa egy másik ország múltja lenne, nem a mienk. (…) Nem elég, hogy közös a múltunk, még a jelenünk is az. Nem változtunk semmit, és ezt nyugodtan értheti pozitívan, de pejoratívan is. Biztosan eljön az idő, amikor szembenézünk ezzel a korral, akár a történetírás szintjén, akár egyéni és kollektív szinten, de addig is szeretném megmutatni: azok is mi voltunk/vagyunk.”

  • Alma! 1,54

    „Az amerikaiakat sem kellett félteni. Az [SS náci] Werner von Braunt is hímestojásként vitték magukkal…”

    SŐT, nemcsak, hogy magukkal vitték, de erre, ill. az ilyen külön „felkutatási” a célra létrehozott katonai egység kutatta fel, az ilyen „kincseket”. Aztán még az általa megnevezett, mintegy 2000, a stábhoz tartozó náci rakétamérnököt is (családostul) magával vihette…

    Ennél talán még undorítóbb eljárás volt Reinhardt Gehlennek a náci hírszerző főnöknek a kimentése az USA-ba, ahol azonnal a hidegháború szolgálatba állították egy róla elnevezett [G-2 Intelligence] kémszervezet létrehozásával, maga választhatta ki
    munkatársait, melyek közt ugyancsak volt nácik – SS és SD tagok – ezerszám képezték a törzsgádát. Aztán, 1956-68-ig az egészet visszaköltöztették az NSZK-ba és ottfolytathatta ugyanazt a Námet Szövetségi Hírszerző Szolgálat elnökeként…

    Talán még ennél is gyomorforgatóbb, az USA (a CIC) által vezető kémszolgálatra beállított, „lioni mészáros” néven elhíresült és körözött háborús bűnös Claus Barby, a megszállt Franciország SS Gestapo főnökének bűnös kimentése Európából, fedezése és időhúzó bujtatása… Végül több, mint 40 év után adták ki francia bíróságnak, ahol életfogytigra ítélték… Ha egy sértett házaspár föl nem ismeri, és makacsul nem ragaszkodik az elfogatáshoz, ill. felelősségre vonáshoz, talán még ma is boldogan él, ha meg nem hal a lyoni hóhér.

    E két utolsó gazembernek az „értékét” is a különleges tudása képezte az USA számára…

    .
    .

    !!! Érdemes tanulmányozni az
    Oliver Stone: Az AMERIKA ELHALLGATOTT TÖRTÉNETE c. könyvet, valamint dokufilm sorozatot a You Tube-on.

  • Kedves Alma!

    Teller Edét maga a Vezér Orbanini, I.Orbanisztán tündöklése idején 2001-ben sk. tüntette ki az egykor még Horthy Miklós alapította és akkor felújított érdemrenddel a Corvin-lánccal.

    – Van az a jobboldaliság…

    Mellesleg úgy aggatta a nyakába a karosszékben spontán . e l a l é l t . aggastyán tudósnak, aki talán már felfogni sem volt már képes,hogy tulképp mi is történik vele.

    (Kísérteties hasonlóságot mutatott Kertész Imre kintüntetési ceremóniájával, ahol az úgyszintén Horthy alapította Szent István Rendet adományozta a mi Fürerünk a Holkausztot megjárt agg írónak.)

    .

  • Hazai Lámpa !

    Szent-Györgyi Albert . n e m . f ö l f e d e z t e . a C-vitamint, hanem a világon először vonta ki, ill.i z o l á l t a . azt paprikából.

    .

  • Hazai Lámpa 6,37

    Másfelöl, ill. Magyarország nemzetközi megítéléséről.

    Az 1936-os olimpiát is annak ellenére rendezték meg Németországban, hogy akkor már tombolt benne a náci őrület. (Pl. már működtek benne koncentrációs táborok is…stb.)

    .

  • Minden tisztelet Wigner Jenőnek és a további (többnyire zsidó származású) fizikusnak a világhírű teljesítményeiért!

    Nem ünneprontásért, semmiképen: Tanulni minden korban, különösen híres nyugati egyetemeken (a horthy korszakban különösen) költséges dolog volt és az ma is. Ez nem volt soha lehetséges nagy családi támogatás nélkül és talán ezért is volt olyan kevés nem zsidó magyar fizikusunk. Mondom: talán.

  • talalom
    2017 november 21
    6:55 du.

    Elmagyarázhatom… 😀

  • Hazai kartárson úrrá lett a láz 🙂
    Amúgy ma már szinte tényleg mindegy, hogy ki miért ment ki. Gazdasági vagy politikai menekültként, illetve „csak” kint maradó ösztöndíjas volt.
    Azon az ok nem változtat, hogy az ország sosem becsülte a tudást annyira, hogy a tehetségeinek ne kelljen külföldre távoznia ahhoz, hogy a munkában támogatást, az eredményeiért valós idejű elismerést kapjon. A kivételek erősítik legfeljebb ezt a jelenséget.

    A Holokauszt áldozatait sem támasztja fel az itt megvalósuló anyázás. Azt sem változtatja meg, hogy a zsidó törvények miatt az „atomcsapat” nagy része valószínűleg szintén vagonban végezte volna. Ahogy azon sem változtat, hogy gazdasági exodus Orbán-kormánya ma is fiatalok százezreit kergeti ki az országból. Ki tudja hány „atomcsapatot”. Ha pedig odakint eredményt érnek al, akkor azok verik magukat a magyarok világhírű fejéért, akik a másik oldalon véresre tapsolják a kezüket a rasszistáknak, illetve Orbánnak.

  • Talalom:
    Van a raktáramban kb. 4000 darab elfekvő 2uF2 kondenzátor.
    Ha küldök Neked grátiszból mondjuk 100 darabot, tisztába jönnél a lényegével ?

    ( használd ki a lehetőséget mert ennek darabja amúgy 70 Forint a boltban 😉

  • Andrew_s
    2017 november 22
    4:34 de.

    Inkább a láz legyen úrrá, mint a hülyeség!

    „Amúgy ma már szinte tényleg mindegy, hogy ki miért ment ki. Gazdasági vagy politikai menekültként,”
    Miért lenne mindegy?

    „Azon az ok nem változtat, hogy az ország sosem becsülte a tudást”
    Ez akkora hülyeség, hogy szerintem biztos fájt leírni. Ha nem becsülte a tudást, akkor Klebersberg miért alapított még kettő egyetemet a meglévő kettő mellé?
    Lehet, hogy pont az atomfizikát nem fejlesztették a válságban fuldokló országban. Miközben az 1. v.háború utáni években sokszor még a szén és az élelmiszerellátás sem volt megoldott, pl. a háborús jóvátétel fizetése miatt.
    De miután a magyar gazdaság kezdett lábra állni, akkor a külföldi kölcsönökből ment a pénz az ipari fejlesztésekre is.
    Pl. elektronika, autóipar, vasút villamosítás stb.

  • Geyza
    2017 november 21
    6:18 du.

    „Nézzenek már oda..hogy védi a mundért Hazzaykám.”

    Te meg dobálod a követ mindenkire, akinek nem tetszik a képe! Lehet, hogy te vagy Szent Géza, akinek joga van ítélkezni mindenki felett.

    Mi itt néhányan (nem mindenki) nem vagyunk ilyen szerencsések, nem vagyunk Szent Paradicsomok. Nem gondoljuk, hogy mi különbek lettünk volna abban a korban az akkori embereknél.
    De ha te ilyen szent vagy, akkor kíváncsian várom, te mit tettél volna abban az időben?

  • Bendeguz79
    2017 november 21
    5:55 du.

    „Magyarorszag 1944-ig, a nemet megszallasig egy biztos menbedek hely volt azoknak az eurpai zsidoknak”

    Biztos volt ilyen, aki Magyarországon óhajtotta kibekkelni a 2. v.háborút, és vagy sikerült vagy nem.
    Ettől még tény, (bár a krumplifejű Géza úgysem tudja felfogni, hogy van, aki ragaszkodik a tényekhez), hogy Magyarországon volt antiszemitizmus.

    Több típusa volt az antiszemitának a közéletben a két világháború közt, és nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük és a nácik közé automatikusan. Volt, aki elment a legszélsőbb jobboldali eszmék felé. Volt olyan, aki zsidókat mentett a háború alatt.

    Az is tény, hogy ez nem valami magyar sajátosság. Az 1872-es első gazdasági világválság idején alakultak a radikális, antiszemita pártok szerte Európában, pl. Franciaországban a Dreyfus-per idején. Az 1. v.háború után fölerősödött a folyamat, különböző okokból.

    Magyarországon pl. inkább gazdasági alapja volt az antiszemitizmusnak. De pl. Németországban nem indokolta a számarányuk, hogy bűnbakot csináljanak belőlük. Ott inkább a háborús vereségért okolták őket, ideológiai okokból.

  • Andrew_s
    2017 november 22
    4:34 de.

    wikipédia

    „1926-ban a József Műegyetemen országos kongresszust szervezett, amelyen az orvosi, műszaki és mezőgazdasági, tehát a természettudományok kutatására munkaprogramot hoztak létre. A program végrehajtását kettős szervezet biztosította: társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaság, amely a gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására, valamint az állami segélyt kezelő Országos Természettudományi Alap és Tanács. Ezek a szervezetek 1944-ig több millió pengővel segítették a természettudományos és műszaki kutatók munkáját. Klebelsberg Kuno érdeme, hogy figyelmet fordított a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésére, és támogatásának is köszönhetők a korszak reál-értelmiségének eredményei a villamossági és gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban.

    Külföldön Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre a tudósutánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét.[10] Az 1930–1931 tanévig a következő létszámmal működtek: Bécsi CH: 35 fő, Berlini CH: 26 fő. A hallgatók között volt például Náray-Szabó István (1926–28) kémikus, Vargha László (1927–30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38) és Szegedről Bay Zoltán fizikus (1926–30). A római CH-ban tanult 35 fő, Franciaországban 17 fő, Angliában 12 fő, Genfben négy, Paviában és Münsterben egy-egy fő.”

  • Geyza
    2017 november 21
    6:12 du.

    „Kármán Tódort is elüldözték Horthyék.”

    Géza, én a helyedben mélyen hallgatnék arról, hogy ki kit üldözött el! Nem csak a Horthy-korban volt kivándorlás Magyarországról politikai okokból.

    Bay Zoltán fizikusról ezt írja a wikipédia.

    „Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé. A hatóságok zaklatásai elől 1948-ban emigrációba kényszerült, és az Amerikai Egyesült Államokban a George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora. Emigrálása miatt 1949-ben magyar állampolgárságától megfosztották, és akadémiai tagságát megszűntnek tekintették. „

  • Geyza
    2017 november 21
    6:12 du.

    Géza, azzal mikor fogsz dicsekedni, hogy miért hagyta el Szent-Györgyi Albert Magyarországot?

    Megjegyzem, mikor a hazai gyárakat államosították a 2. v.háború után, akkor nem volt kivételezés. A sikeres Richter és a Goldberger is az államosítás sorsára jutott.

    http://mult-kor.hu/20120612_miert_hagyta_el_az_orszagot_szentgyorgyi_albert

  • hazai lámpa
    2017 november 22
    8:25 de.

    Kedves lámpa!
    1948-ig nem volt „komenizmus” Magyarországon. Viszont volt orosz megszállás. Márpedig Szentgyörgyit kérte meg a kormány a háború vége felé, hogy az angolokkal tárgyaljon a megadásról. Amit az angolok visszautasítottak, az oroszok meg nem vettek jó néven. Amikor tehát nyilvánvaló lett, hogy az oroszok maradnak, neki mennie kellet innen. NEM RÁKOSI üldözte el.

    Ezt pedig ő maga nyilatkozta valamikor a 80-as évek eleje-közepén a Magyar Televízióban. Személyesen láttam a műsort.

    Bármennyire is szeretnéd – te és más jobboldaliak is – a Horthy rendszer és a kommunista rendszer egymásnak NEM ellentétei. És nem csak a kivégzett (haláltáborba küldött) áldozatok száma miatt, hanem az indokok és a gondolkodás tekintetében sem. Van szempont, amelyikben az egyik sötétebb, van, amelyikben a másik.

    Neked – hogy a te gondolkodásodat idézzem – könnyebb a sorsod, mert a rendszerváltás óta, – mióta politikailag és történelmileg „eszméltél” – csak ugyanazt a mantrát tanultad és hallod. Nem csoda, ha ugyanazt hozod fel minduntalan. Nekünk viszont, akik Rákosi alatt cseperedtünk, volt módunkban ötvenhatban is, Kádár alatt is, Szabadeurópa rádióból is, nyugateurópai munkán is. is tájékozódni. Meg hát öregebbek és érettebbek is vagyunk…

    Fel a fejjel! 😀

  • Tizenket magyar, ill. magyar szamazasu, vagy magayorszaon szuletettek nyertek Nobel dijat.
    Kozottuk, igen Szentgyorgyi is.

    De ezen cikk altal allitva hogy a vilag elso atom-magjajat magyar tervezte es sikeresked volna ,az nagyon valotlan.
    Mert Enrico Fermi nem volt semmi modon szamithato magyarnak.

    No de egy elobbi cikk alapjan meg Juan Capistrano is magyar szarmazasunak volt allitva. Csupan mert ‘allitolag’ egyszer utazott a regi magyarorszag teruleten a papai kuldetesvel.

    Talan a feltetelezett magyar buszkesegnek nincsen hatara.

    LAMPA megjegyzesere; ; a Nober prize nem a nemzetisegi, vagy szarmazas alapjan itenve! Csupan az elert eredmenyek alapjan.
    Sot meg semmifele part-tagsag sem befolyaspolta soha.

  • hAZAI LAMPA megjegyzesere;
    Anti-semitizmus osi mint maga a semuta nepcsoport.
    Sot meg Israelban is letezo, a maga formajaban es modjan.

    Magyarorszag a haboru eveiben (1938-44 Oktoberig)nem a rendeszer latal volt nyilvanitva „menedek-helynek”, hanem hogy nem volt nemet katonia megszallas alatt. Amig Europa mas resze szenvedett a Nemet hadsereg es a Gestapo uralma altt. Tehat tovozni Europabol lehetetlen volt azon az evekben.
    Aki meguszta nemet megszallast es kepes volt magyarorszagra jutni elete biztonsagban volt, amig a megszallas es Eischman rem-uralma nem erkesett.

  • Göllner András

    A lámpa láz, a hazai lámpák esetében is érthető. Nem óhajtok vele foglalkozni, főleg akkor nem amikor kitaposott papucsban, slampos módon csoszog, tényeket hamisít.

    Én csupán annyit jegyeztem meg, hogy ha a 24 Nobel dijas zsidó származású tudósunk nem húz el hazájától távolra, belőllük is szappant csináltattak volna Horthy Miklós, keresztény, nép-nemzeti mély-magyar vitézei.

  • Almási Alma
    2017 november 22
    9:37 de.

    „Kedves lámpa!
    1948-ig nem volt “komenizmus” Magyarországon. Viszont volt orosz megszállás”

    Kedves Alma, mondtam én ennek az ellenkezőjét?

    „NEM RÁKOSI üldözte el.
    Ezt pedig ő maga nyilatkozta valamikor a 80-as évek eleje-közepén a Magyar Televízióban. Személyesen láttam a műsort.”

    Kedves Alma, kivonatolom neked a Múltkor c. történelmi magazin cikkét. Szentgy. 1947-ben hagyta el az országot. Részben azért, mert államosították a gyárát. Részben azért, mert meggyanúsították különböző vádakkal, pl. drágán adta a penicillint. A névtelen vád a Szabad Nép c. újságban volt olvasható.

    Ami az oroszokat illeti. 1947-ig nem zavarta őket Szgy. 2. v.háború alatti működése?
    Szerintem te valamit félreértettél a műsorban vagy manipulálták az anyagot.

  • Almási Alma
    2017 november 22
    9:37 de.

    „ármennyire is szeretnéd – te és más jobboldaliak is – a Horthy rendszer és a kommunista rendszer egymásnak NEM ellentétei.”

    Nem írtam semmit a rendszerekről, és nem csak azért, mert Horthy-rendszer nem létezik, csupán Horthy-korszak.

    Én azt írtam, hogy mindkét korszakban üldöztek el világhíres tudósokat Magyarországról! Akit a kommunisták üldöztek el, az nem hiányzik neked a magyar nemzetgazdaságból?
    Az se a magyar gazdaságot gazdagította, aki a kommunisták elől menekült az USA-ba.

    A kioktatásodat kérlek tartogasd azutánra, hogy egyáltalán képes vagy más szövegeit értelmezni!

  • Nanyilván hamisították. Egy öreg hasonmás mondta fel az egészet a kóbor apácák megtévesztése érdekében… Lámpácska… 😀

  • Göllner András
    2017 november 22
    1:24 du.

    „tényeket hamisít.”

    Milyen tényeket állítottam fentebb, amik Ön szerint nem igazak?

    „csupán annyit jegyeztem meg, hogy ha a 24 Nobel dijas zsidó származású tudósunk nem húz el hazájától távolra,”
    Nem, mert maga azt írta, hogy „a zsidótörvények elől menekültek el”. Ez pedig tényszerűen nem igaz, mert már sokkal előbb elhagyták az országot a fent nevezettek.

    Értelmesebb lett volna azt írnia, hogy ellenben akik ittmaradtak, azok eredményeik dacára is áldozatul estek a zsidótörvényeknek.
    És még így se biztos, hogy deportálták őket a magyar hatóságok. Ugyanis akik Pesten éltek, azok megúszták a deportálást 1944. tavasszal. Sok volt a híres pesti tudós, művész, aki ebbe a kategóriába esett.

    Közülük soknak a halálát a nyilas terror okozta, akik viszont a németek segítségével kerültek a hatalomba 1944. októberben. Pl. a nyilasok lőtték le Richter Gedeont. Szerb Antal, Rejtő Jenő és Radnóti Miklós pedig a munkaszolgálatban hunytak el, miközben a nyugati határ felé hajtották őket halálmenetekben 1944 őszén.

  • Almási Alma
    2017 november 22
    2:25 du.

    „hamisították. Egy öreg hasonmás mondta fel”
    Te magyarul tudsz?
    A manipulálás nem ugyanaz, mint a hamisítás!

    Te ne tudnád, hogy egy anyagot úgy is meg lehet vágni, hogy teljesen más jöjjön ki, mint amit a beszélő elmondott? És ezt negyven éve adta le a televízió, amire te homályosan emlékszel, és ezt írtad ide nekünk.

  • lámpácska…
    nem baj, azért ne keseredj el, nem is annyira kocka a fejed… 😀

  • hazai lámpa
    2017 november 22
    2:26 du.

    Bocsánat, most néztem meg Rejtő Jenő életrajzát.

    A Don-kanyarban hunyt el munkaszolgálatosként, 1943. januárban.

  • Almási Alma
    2017 november 22
    9:37 de.

    Csak a tények kedvéért.

    „Márpedig Szentgyörgyit kérte meg a kormány a háború vége felé, hogy az angolokkal tárgyaljon a megadásról. Amit az angolok visszautasítottak, az oroszok meg nem vettek jó néven. Amikor tehát nyilvánvaló lett, hogy az oroszok maradnak, neki mennie kellet innen.”

    1943-ban, miután a 2. magyar hadsereg félig megsemmisült a Donnál, a kormány politikája megváltozott. Ki akartak ugrani a háborúból, de úgy, hogy a németek ne szállják meg az országot. Ez volt Kállay ún. hintapolitikája.

    Ennek jegyében az angolok előzetes fegyverszünetet kötöttek a magyar állam képviselőjével Isztambulban (1943. szept.). Ennek feltétele az lett volna, ha a szövetségesek partra szállnak a Balkánon.
    1943 végén Teheránban viszont megegyezett a szövetséges három nagy, hogy Normandiában lesz a partraszállás.

    Úgy emlékszem, hogy Szentgy. rögtön egy kettős ügynökbe futott, miután kiküldte a kormány titkosan. Egy másik személy kötötte meg az angolokkal az egyezményt, egy magyar külügyi alkalmazott.

    Összefoglalva: te azt állítod, hogy Szentgyörgyit egy jelentéktelen ügy miatt feketelistára tették volna az oroszok, amit nem is ő követett el.

    Érdekes egy film lehetett …. Nem elképzelhető esetleg, hogy Szentgy. nem volt szimpatikus valakinek a kommunista pártban? Vagy csak nem tudta összeegyeztetni az üzleti felfogását a szocialista viszonyokkal?

  • Almási Alma
    2017 november 22
    3:09 du.

    Almácska, ezt most találtam Szentgyörgyiről a hvg-n. 2015-ös cikk.

    „9. „Élete csúcspontja”: Hitler követelte az elfogását

    Szent-Györgyit 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki a nácik – konkrétan a Gestapo – elől Budapestről, ahol az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Állítólag Hitler maga követelte Szent-Györgyi elfogását, a tudós ezt később egy televíziós interjúban „élete csúcspontjaként” emlegette. 1945 januárjában egy szovjet különítmény igyekezett a tudós segítségére, és családjával Moszkvában kapott menedéket. A svéd segítséget és moszkvai megérkezést a The New York Times is érdemesnek tartotta arra, hogy írjon róla.”

    Ez itt saját önéletírása.
    http://www.matud.iif.hu/2017/07/11.htm

    Sajnos nem vagyok kocka, de ennyi guglizást megért a dolog részemről. Neked ez nem tudott miért okozott gondot. Talán személyeskedés helyett tájékozódni is lehetne, nem csak a régi, begyakorolt mantrát fújni!:)

  • hazai lámpa
    2017 november 22
    3:53 du.

    Neked ez nem tudott miért okozott gondot. = Neked ez nem tudom, miért okozott gondot.

  • Kis Ferenc és Hazai Lámpa!

    A magyar Nobel-díjasok kapcsolatban arra célozgatni, hogy könnyű volt azoknak akik „gazdagok lévén, a tanuláshoz rendelkeztek megfelelő költség fedezettel”, egyszerűen felületes rosszmájúság… Az valahol azt is állítja, csúsztatja és azt sugalmazza, hogy a zsidó értelmiség mind pénzen megváltott diplomával rendelkezett. És mi lett a többaséget alkotó szegény zsidókkal? Ráadásul ezek a szellemi kavlitások, soha nem állították magukról, hogy ők ne lennének magyarok sőt, amit a rendszer lépten nyomon az orruk alá dörgölt…

    Aki így gondolja, az figyelmen kívül hagyja a Numerus Clausaus törvény totális kultúra-romboló hatását. Az elfelejti ama sok-sok százezreket, akik ennek következtében már az elemi után sem tanulhattak tovább és tehetségük ellenére a munkásosztály soraiba tagozódtak be… Elfelejti, hogy a Horthy éra ezzel a törvénnyel tulképp öngólt is rugott, hisz éppen annak korlátozásai folytán sok jobb sorsra méltó embert éppen így taszított egyenest a munkásmozgalom és a szociáldemokrácia karjaiba… Persze tudvalevö, hogy a Horthyrendszernek már ’19-től célja és tendenciózus propaganda fogása is volt ez a szándékos beállítás, miszerint „a kommunista azonos a zsidóval”. Ez utóbbi maszlagot a negyvennégyes nyilas puccsnak márcsak fel kellett kapnia és alattomos propagandájában, plakátjain szemléltető grafikákkal ezt az uszító hazugságot terjeszteni…

  • Voronyezs!

    Szerinted a Horthy propagandagépezetének fő jelszava az lehetett, hogy

    „‘STENMENTSE RENDSZEREM MÉG EGY ZSIDÓ NOBELDÍJASTÓL !”

    Mert, a Numerus Clausus mint jogszabály erre látszik irányulni.

  • Hazai Lámpa azt írja, hogy akik Budapesten maradtak, azokat nem deportálták, azok [legfeljebb] a nyilkasterror áldozatai lettek.

    Akiket felsorol azok közül viszont egyik sem volt a konkrét nyilasterror áldozata. Azok a munkaszolgálat nevű, annál jóval korábban létrehozott rabszolga-divizió magyar katonai „”kerete”” áldozatai lettek még kinn a fronton, a munkák során, avagy az „Erőltetett menet” intézményesített gyalázata során…

    .

  • A Munkaszolgálat a fegyvertelen . r a b s z o l g a m u n k a . intézménye a Horthyrendszer által már eleve, törvényekben meghatározott kritériumok szerint, megbízhatatlannak minősített és/vagy zsidó férfiak számára. (Ti.: utóbbit gyakorlatilag a másikkal azonosnak tekintették.)

    Kezdetei a nyilasterrornál 4-5 évvel korábbra (!) nyúlnak vissza.

  • hazai lámpa
    2017 november 22
    3:53 du.

    😀 😀 😀 😀 😀

    Imádlak, lámpácska!

    Szóval nézzük:
    Ha tehát az oroszok annyira szerették Szentgyörgyit, akkor talán mégsem a komcsik üldözték el őt Magyarországról – ahogy mindenáron be akartad állítani a homályos célozgatásaiddal.

    Én tulajdonképpen ezt a sejtetésedet akartam cáfolni, de kétségtelen, hogy rosszul emlékszem arra, mit mondott Szentgyörgyi abban a riportban. Lehet, hogy nem is volt ennyire bőbeszédű, ne felejtsük el, akkor itt még komenizmus volt, amikor nyilatkozott… Szerencsére felkutattad ezt a forrást, és megcáfoltad vele a saját sejtetéseidet (észre se vetted, mi? A nagy ledorongolási buzgalmadban… 😀 )

    Ami engem illet, nem célom, hogy én legyek a KMH kommentelőinek a legnagyobb zsenije. Ezért általában nem is guglizok. Ha tévedtem, hát tévedtem, én legtöbbször csak a saját emlékeimet írogatom le, meg a saját egyéni következtetéseimet. Engem ez bőven kielégít egy fórumon.

    Mindazon által köszönöm hogy kikerested nekem ezt az önéletrajzot, nagyon érdekes volt, tanulságos és eredeti.

  • Hazzaykám ravaszul hazudozik.
    Ez a dolga,

  • Akkor Hazzaykám szerint az én fél családomat sem deportálták
    ( még a nyilasterror előtt.)
    Felültek a vonatra és távoztak Auschwitzba.
    Nagy dolog..ma is sokan megteszik…

  • Hazzy
    ingoványos területre tévedtél.
    Mindent tudok Bay Zoltánról és a korabeli magyar ( meg külföldi )ipar nagyjairól.
    Már csak a szakmám miatt is.
    TE itten ravaszul ferdíted és hamisítgatod a csúsztatásaiddal a tényeket.

    Ugye nem képzeled komolyan hogy egy magadfajta trollal leállok érdemben vitázni, mikor bárki helyes infókhoz juthat a NET-ről?

    Különben meg tele van a könyvtáram ( kb 1200 kötetes. Csak mondom.) különféle vezető tudósok önéletrajzi írásaival.

    Engem úgy különösen és nagyjából nem érdekel miket ollózgatsz és ferdítgetsz össze , csak néha szólok mikor már túl nagyokat lódítasz 😀 😀 😀

  • Almási Alma
    2017 november 23
    8:04 de.

    Én nagyon sajnállak téged, ha azt hoztad ki Szentgy. önéletrajzából, amit itt most leírtál. Ti. SZERINTED Szentgy. nem a kommunizmus elől menekült?

    Hát én tényleg sajnállak téged, rossz lehet ennyire vaskalaposnak lenni, és körömszakadtáig védeni azt a rendszert.
    Valóban elképzelhető, hogy az oroszoknak nem volt baja Szentgyörgyivel katonai szempontból. Még menedéket is adtak neki a háború végén.
    Ettől még elképzelhető, hogy a pártgépezetben úgy alakult az ideológia, hogy később ellenség lett belőle.

    Szép dolog az önállóság, de legközelebb majd mi jön? Megműtöd magadnak a vakbeledet? (nem ajánlom)

  • Geyza
    2017 november 23
    10:23 de.

    „Hazzaykám ravaszul hazudozik.
    Ez a dolga,”

    Mit hazudtam? Tételesen kérem ide felsorolni!

    Ha valaki az én kommentjeimért pénzt fizetne, az ezúton jelentkezzen!:) Egy főre eső jövedelmünk a családban minimálbér alatt van.

  • Voronyezs
    2017 november 23
    6:11 de.

    „Kis Ferenc és Hazai Lámpa!

    A magyar Nobel-díjasok kapcsolatban arra célozgatni, hogy könnyű volt azoknak”

    Én semmi ilyesmit nem írtam. Összekeversz Kis Ferenccel.

  • Geyza
    2017 november 23
    10:34 de.

    „Mindent tudok Bay Zoltánról és a korabeli magyar ( meg külföldi )ipar nagyjairól.
    Már csak a szakmám miatt is.
    TE itten ravaszul ferdíted és hamisítgatod a csúsztatásaiddal a tényeket.”

    Géza, a 20. században többször volt kivándorlási hullám Magyarországról, politikai okokból. Számomra úgy tűnik, hogy mindkét v.háború után kivándoroltak neves tudósok ideológiai okokból.
    Ez mindenképp veszteség az országnak.

    Itt a nagy lehetőség, hogy ezt megcáfold tényekkel! Bay Zoltán ugyanúgy veszteség az országnak, mint Kármán Tódor! Te nem így gondolod?

  • Almási Alma
    2017 november 23
    8:04 de.

    Örülök, ha másnak is tetszett az érdekes önéletírás (érdekes a történészek által írt apróbetűs rész is).

    Nem hiszem, hogy megcáfoltam vele a fenti álláspontomat. A te állításodat megcáfoltam, hogy ti. az oroszok üldözték volna a háború alatti ellenálló tevékenységéért Szentgyörgyit.

    Továbbra is él a kérdés, miért hagyta el Szentgyörgyi az országot? Szerintem nem tetszett neki az új rendszer, illetve őt a rendszer ellenségének nyilvánították.

    Ha Kármán Tódor elüldözése veszteség az országnak, akkor Szentgyörgyié is az.

  • FORTIMBRAS
    2017 november 23
    6:31 de.

    „Akiket felsorol azok közül viszont egyik sem volt a konkrét nyilasterror áldozata. Azok a munkaszolgálat nevű,”

    A munkaszolgálatosokat a nyilasok is üldözték, konkrét esetekről tudunk. Az igaz, hogy Radnótit a német vagy magyar keretlegények ölték meg. De az meg a nyilasuralom következménye volt, hogy a halálmeneteket elindították gyalog a nyugati határ felé.

    A háború során a munkaszolgálat nem volt „mozgó vesztőhely” a történészek mai tudása szerint. Ezek kivételes esetek voltak, vagyis az urivi áttöréskor volt nagy a muszosok vesztesége vagy ha túlteljesítő volt a század parancsnoka.

    Én sajnálom, ha valaki érintett családilag. De ezek a tények.

  • Göllner András

    @ Hazai Lámpa

    „Milyen tényeket állítottam fentebb, amik Ön szerint nem igazak?”

    OK. Itt van, és számozom őket, jó ? Egy flaska öregágyast várok a szerksztőségbe.

    1. „Megértjük, hogy maga gyűlöli a Horthy-korszakot a 430 ezer vidéki zsidó deportálása miatt.” Miért beszél többesszámban lámpa lázas? Honnan tudja én miért „gyűlölöm” a Horthy korszakot? Kérem bizza rám, hogy elmondjam mi a bajom a Horthy korszakkal, jó? Nem szorulok rá arra, hogy ön képvielje hamisan, véleményemet e témában. hamis képet állított rólam.

    2. „Agyelszívás miatt ment ki Wigner Németországba” A 24 zsidó származású túdosunk nem agyelszívás miatt húzott el Horthy Miska paradicsomából, hanem azért, mert ha nem húznak el, szappant csináltatott volna belőllük is a Horthy mint több tízezer zsidószármazású értelmiségíből, tudósból, hogy most az egyszerű emberekről ne beszéljünk.

    3. „mindkét korszakban üldöztek el világhíres tudósokat Magyarországról!” A kommunizmus bűneivel felmenteni a nyilasokét, a slampos, tanulatlan emberek vitamódszere. A kommunisták nem nyírták ki az életbe maradt zsidó tudósokat, nem csináltak belőlük szappant.

    4. „Európa több országából volt ilyen értelmiségi kivándorlási hullám a két világháború közt.” Szerinted okoska, ez miért volt ? Azért mert a Nácik vadásztak a zsidókra, mint Horthyiék is.

    5. „Horthy..védte a kevésbé vagyonos zsidó értelmiséget vagy kisvállalkozókat.” Tudod mit védett a Horthy Július után, slamposkám ? A tökét. Kapott egy levelett Roosevelttől, hogy ha nem hagyja abba a deportálásokat, szőnyegbombázzák Budapestet őt opedig a háború befejeztével, egy lámpavasra húzzák.

    6. „A jobb anyagi lehetőségek játszottak szerepet, mikor elhagyták Magyarországot.” Ilyenek ezek a Zsidók, mi, Hazai, csak a pénz érdekli őket, mi ? Különben, honnan a túróbol tudod te, hogy ezek az emberek miért hagyták el hazájukat ? Ha elolvastad volna életrajzukat, vagy mondjuk Marton Kati könyvét, nem hazudoznál itt össze vissza fűt fát, nem terjesztenéd sztereotipikus előítéleteidet a zsidó tudósokról. Goldzicher Ignácnak, korának leghíresebb Orientalistájának, majdnem dupla fizetést kínáltak az Amcsik 1900 előtt. Maradt szeretett hazájába. Maradt volna
    a többi zsidó is, ha megbecsülték volna őket.

    7. „Nem igaz, hogy a zsidó törvények elől húztak el, mert már sokkal előbb elhagyták az országot” Az első zsidópogromok már a Tanácsköztársaság leverése előtt több helyen kitörtek Magyarországon. A 20. század első európai zsidótörvényét a Horthy rendszer hozta be 1920-ban az ősszes említett Zsidó származású tudós ez után, vegy ezzel egy időben lécelt le. Én is azt tettem volna.

    Több időm nincs magára, lámpa lázas. Szerintem hét egy csapásra elég lesz.

  • Jichak Perlmutter

    Hazai L.1:46 írja, hogy Szent-Györgyiből ellenséget csináltak…

    Ez egyszerűen nem igaz.
    Sztgyörgyi a Magyar Televízióban óriási sikerrel a nyolcvanas évek elején több-órásd interjút adott.

  • hazai lámpa
    2017 november 23
    3:02 du.
    😀

  • Göllner András
    2017 november 23
    8:06 du.

    Bár a válaszomra már nem kíváncsi, de azért itt küldöm.

    1. Bocsánat, ha nem jól értettem, hogy miért gyűlöli a Horthy-korszakot.

    2. Én Wignerről írtam konkrétan. Ő 1925-ben ment ki Németországba, mert jó ajánlatot kapott. Ezt az életrajza alapján írtam.

    3. Hol írtam, hogy fölmentem a bűnöket? Azt írtam, hogy ízléstelen dolognak tartom, ha valaki csak az egyik oldal bűneit ítéli el.
    A nácizmusról semmit nem írtam. Viszont azt állítani, hogy Horthy vagy a zsidótörvények célja a zsidók gazdaságból való kiszorításán kívül egyebet is tartalmazott, azt bizonyítani is kéne.
    Más kérdés, hogy a háború alatt mik történtek.

    4. A két világháború között voltak politikai okokból menekülők, részben a zsidótörvények ellen tiltakozva. Például Jászi Oszkár a köztársaság bukása miatt menekült el. Bartók a fasizmus elleni tiltakozásból távozott.

    5. Ehhez nem tudok hozzászólni, mert ez vitatkozás a szavakon. Mindenesetre tény az, hogy nem dúsgazdag zsidókat készültek deportálni Budapestről. A gazdag zsidó gyárosokat elvitte a Gestapo a megszállás másnapján.

    6. Benne van az életrajzukban, hogy ki miért távozott. Én senkinek nem rovom föl, ha kimegy külföldre, ha ott jobb anyagi lehetőségek vannak. Erre nem kéne rácsodálkozni a 21. században, hogy a nagyobb államoknak van arra pénze, hogy a legmodernebb technikát kutassák. Pl. űrkutatást nem Kőbánya-alsón fognak finanszírozni, mert kicsit nehéz lenne megszervezni.

    7. Kabos Gyula színész pl. 1939-ben hagyta el az országot, vélhetően a zsidótörvények miatt. Szerintem az tény, hogy volt antiszemitizmus Magyarországon. De ezzel az érvvel úgy dobálózik maga, mint az ősember a kőbunkóval a porcelánboltban.

    Saját szavait hitelteleníti az agyatlan érveléssel. Tehát nem használ az ügynek, amit képvisel, ha néha túlfut az igazságon.

  • Göllner András
    2017 november 23
    8:06 du.

    Nem emlékszem, hogy a csendőrpertuba bármikor is beleegyeztem volna.

    Más. Itt ír a történész azokról, akik túlzott veszélyérzetükben néha túlfutnak az igazságon.

    http://horthy-mitosz.blog.hu/2011/09/21/horthy_reneszansz_4_vessunk_veget_a_horthy_korszak_dics

  • Geyza
    2017 november 23
    10:34 de.

    Ezért nem is erőltetem a dolgot.
    Lámpácska olyan szinten információhiányos szócsöve a sehova sem vezető, elakadt tűjű gramofonnak, hogy nem okvetlenül érdemes sokadszor is megcáfolni.
    A viaszos vászon hamarabb lesz nedve s desztillált víztől.

  • Andrew_s
    2017 november 24
    6:36 de.

    „Ezért nem is erőltetem a dolgot.
    Lámpácska olyan szinten információhiányos szócsöve”
    Mit cáfoltál már meg?

    Igaz, hogy telenyomod minden cikkedet rengeteg infóval, kár hogy logika nincs a kusza szóhalmazban. Hivatkozás nálad ismeretlen, főleg szakértők írásaira.
    Ellenben te zseni vagy több témában, legyen szó politikáról, oktatásról, gazdaságról és vallásról.

    Gondolom Géza, Göllner úr meg Almácska neked a kútfők történelmi tudásban, azért hivatkozol rájuk. Jó kis társaságot alkottok:)
    Én inkább maradok az ismert történészeknél, mint Ungváry, Ormos, Romsics stb.:)

  • Almási Alma
    2017 november 24
    4:43 de.

    Valami értelmes válasz a felvetésre?

  • Jichak Perlmutter
    2017 november 24
    3:32 de.

    „Sztgyörgyi a Magyar Televízióban óriási sikerrel a nyolcvanas évek elején több-órásd interjút adott.”

    A Horthy-korszakban is volt olyan, hogy valaki megrovásban részesült a Tanácsköztársaság alatti cselekedetiért, és aztán mégis megbecsülést kapott.
    Pl. Babits vagy Kodály, akinek a szerzeményét bemutatták Budapest egyesítésének évfordulóján az 1920-as években.

    Szentgyörgyit 1947-ben különböző vádakkal illették, bár nem írtam, hogy pontosan tudnám, miért ment el. A Kádár-rendszerben úgy látszik, kedvező megítélés alá esett.
    De mondok más példát: Dohnányi zeneszerző tiltott művész volt az egész szocializmusban. Ez nem veszteség az országnak?

    Nem hiszem, hogy süketekkel érdemes párbeszédet folytatni. De leírom: azért hoztam föl a témát, mert nagyon kontraproduktív, ahogy itt egyesek folyton csak az egyik oldal bűneit hozzák föl.

    Abban nincs vita, hogy népirtásban Magyarországon csak az egyik oldal vett részt. Én az olyan üldözésekről beszélek, amikor még hírül se lehetett tudni a nácizmus rémtetteiről.

  • Voronyez!

    1) Fenntartom, hogy „a” család anyagi helyzete (gazdagsága/tehetőssége) nagyon fontos tényező a gyermekek taníttatása érdekében, még ha nem is kizárólagos. A nagy számok törvénye alapján nagy számú gazdag családból nagy számú tehetség kerül ki. Ez utóbbi tény ezen felesleges vitatkozni.
    2) „Numerus clausus” (zárt számok) néven ismertté vált 1920/XXV. törvénycikk, a felsőoktatásban a hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg. A hangsúly a az „arányoknak megfelelően” van.
    A magyar kommunista diktatúra idején a „munkás származásúakat” pozitíven, a „deklasszált származásúakat” negatívan ítélték meg a felsőfokú felvételek során. Az előbbi nemzetiségi/faji/vallási alapon-, az utóbbi politikai, ill. osztály-alapon diszkriminál. Mi a különbség a két diszkrimináció között?

  • Jichak Perlmutter
    2017 november 24
    3:32 de.

    Zenében jártas cikkíró erről is írhatna megemlékezést, mert aktuális.

    96 éve éppen ebben a hónapban ünnepelte a főváros Budapest egyesítésének 50. évfordulóját.
    A keresztény-nemzeti városvezetés a tanácsköztársaság-beli szereplésükért meghurcolt zeneszerzőket kérte ünnepi művek megírására.
    Bartók, Kodály, Dohnányi. Ez is érdekes, hogy a Horthy-korszakban a politikai üldözötteknek munkát adnak egy idő után?
    Kármán Tódor akkor se kapott volna munkát, ha marad, mert az antant megtiltotta a repülőgép építést a veszteseknek.

    Dohnányit ezzel a múlttal a háta mögött 1945-ben háborús bűnösséggel vádolták meg. Neve és munkássága tabu volt a szocializmusban Magyarországon.

    ttp://klasszikusok.blog.hu/2010/11/19/1923_november_19_budapest_fennallasanak_otvenedik_evfordulojara_rendezett_koncerten_mutatjak_be_1

  • Geyza
    2017 november 21
    6:12 du.

    Géza, mit látsz Kármán Tódorról a kristálygömbödben?

    Itt ezt írják az elüldözéséről.

    „Kármán Tódor a háború után és a Tanácsköztársaság alatt közoktatási népbiztos-helyettes lett, a felsőoktatás reformján dolgozott. Ezért 1920 őszén a MAeSZ ( Magyar Aero Szövetség ) sok más repülőszakemberrel együtt kizárta tagjai sorából. Egy beosztottja is durva támadást intézett ellene egy korabeli szaklapban, így visszatért Aachenbe aerodinamikát tanítani. Így nem érte meg a magyar repülés kivégzését. 1921. július 26-án a békeszerződés ratifikálásának napjától Magyarországon teljes repülési és repülőgép építési tilalom kezdődött. Ezt eredetileg csak hat hónapra tervezték, mivel azonban ezalatt a repülőanyag teljes felkutatásával és megsemmisítésével nem végeztek, így többször, egészen 1922 végéig meghosszabbították azt. A repülési és gépépítési tilalom súlyos csapás volt a repülőgép valamint a motorgyártó és a különböző kiszolgáló iparágak dolgozóira. Egyik napról a másikra sok ezer munka nélküli került az utcára. A volt pilóták és repülőgép szerelők sajgó szívvel hallgatták a lezárt hangárokból és műhelyekből kiszűrődő rombolás zaját. Törték, zúzták a drága motorokat, fűrészelték a sok gonddal, szakértelemmel enyvezett géprészeket és légcsavarokat az Ellenőrző Bizottság tisztjeinek utasítására. A parancs szerint minden repülőanyagot meg kellett semmisíteni az ország területén.”

    https://www.jetfly.hu/regi-jetfly/1692-karman-todor-elete-es-munkassaga

  • Halkan megkérdezem, mikor lesz szó ITT, a komunizmus áldozatairól Magyarországon?

  • Hazai Lámpa:
    „Nem gondoljuk, hogy mi különbek lettünk volna abban a korban az akkori embereknél.”

    Ez valószínűleg többé-kevésbé helytálló megállapítás. S épp ezért előreláthatóan nem lesz semmivel se különb a 21.század a 20. századnál, sőt… 🙁

  • Kis Ferenc
    2017 november 24
    12:50 du
    A magyar kommunista diktatúra idején a “munkás származásúakat” pozitíven, a “deklasszált származásúakat” negatívan ítélték meg a felsőfokú felvételek során. Az előbbi nemzetiségi/faji/vallási alapon-, az utóbbi politikai, ill. osztály-alapon diszkriminál. Mi a különbség a két diszkrimináció között?
    __________________________

    Hatalmas a különbség

    1. a nemzetiségéről senki sem tehet.

    2. A tanulás legfontosabb eleme a motiváció. Egyes kultúrákban fontosnak tekintik a tanulást, másokban nem. Azokat kell taníttatni, akik AKARNAK tanulni.

    3. Az osztály alapon való diszkrimináció voltaképpen a szegény rétegek ösztökélése a tanulásra. Mellesleg végsősoron a „deklasszált elemek” is gyakorlatilag valamennyien elvégezték az egyetemeket, éppen csak többször kellet nekiugraniuk a felvételi vizsgának, és talán nem pont azon az egyetemen szereztek diplomát, ahol szerették volna.. Talán nem kellett volna őket akadályozni, de a „munkás-paraszt származásúak” ösztökélése helyes volt, és például a Kádár rendszerben igen csak megemelte az ország kulturális alapszintjét.

    4. a politikai (pártreferencia) alapú előny természetesen a politikai vezetés érdeke.

  • Figyelő
    2017 november 24
    2:04 du.

    Halkan megkérdezem, mikor lesz szó ITT, a komunizmus áldozatairól Magyarországon?
    _________________________

    Hát, mi tagadás, ha a kommunizmus Magyarországi áldozatainak a számát a Horthy éra áldozatainak a számához viszonyítjuk, és a számok arányában „lesz róla szó”, akkor az előbbiekre sohase lesz időnk…

  • Almási Alma
    2017 november 24
    3:21 du.

    ” a “munkás-paraszt származásúak” ösztökélése helyes volt, és például a Kádár rendszerben igen csak megemelte az ország kulturális alapszintjét.”

    Hát igen, nagyságos Alma asszony számára elképzelhetetlen, hogy a buta paraszt saját magától is tanulni akarjon!
    Na mondjuk azt a tananyagot, amit a marxista ideológusok kitaláltak, csakis kényszer hatására tanulja a józan paraszti eszű ember!

    Mondtam már neked, hogy Jancsó Miklós kiváló filmjében azokról a munkás-paraszt származású fiatalokról van szó, akiket tényleg csak biorobotnak tekintett a rendszer! Ezért volt a taníttatásuk, nem feltétlen a szép elvek miatt. (Oldás és kötés)

  • Almási Alma
    2017 november 24
    3:30 du.

    Szerintem a Horthy-korszakban a legtöbb halálos áldozatot a háború okozta és a holokauszt.
    Egyiket se Horthy kezdeményezte. Más kérdés, hogy valamennyire/jócskán mérsékelni tudta volna az áldozatok számát.

    Tehát a számháború a te esetedben egy szalmabáb érvelés. A hülye is tudja, hogy sajnos sokkal többen meghaltak a 2.v.háború alatt, Horthyval vagy Horthy nélkül. (De például más országokban meg a sztálinizmus alatt haltak meg több millióan).

    A vita arra vonatkozna, hogy (a háborús időszakot leszámítva) a Horthy-korszak vagy a kommunizmus volt-e súlyosabb, előítéletesebb?

  • Belzebub
    2017 november 24
    2:43 du.

    Miért nem csodálkozom, hogy kiforgatod a Bibliát?:)

    Jézus sok mindent tanított. Ezek közük az egyik, hogy nem vagyunk különbek az apáinknál, őseinknél. De mást is tanított, ti. a cselekedeteiért mindenki maga felelős.

  • Hazzaykám marhára nem érdekel a vartyogásod.
    Tekintve hogy pilótának képeztek ki anno, mindent tudok Kármán Tódor munkásságáról.
    Tudod kisanyém, tananyag volt nekem.
    A magadfajták meg távolról vonyíthatják a Holdat, attól már semmi nem fog megváltozni.

  • Egyébként pedig, mivel magyarember vónék vagy mijazisten és sok közöm van a gépészethez, leközlök egy nótát ami a különböző repülőtereken, melyeken azért sok technikai feladatot kellett megoldani hogy menjen a ” rep-üzem” , a jó emberek gyakran énekeltek a ” Popey a tengerész ” dallamára , íme :

    Az kérem nem titok
    Gépészmérnők vagyok
    Madaram a Turul
    Jelszavam háturrul
    Hollári hollári hó

  • Egyébként meg az a fonákság a „deklasszált” osztály gyermekeinek a vadszocializmus idején történ megítélésében, hogy amikor egy gróf-gyerek, kinek az apja segédmunkás lett a vasgyárban, felvételijét kérte az egyetemre, elsőbbséget élvezett a munkásból lett értelmiségi gyerekével szemben.
    Merthogy a kétkezi munkások gyerekei könnyebben juthattak egyetemre .
    Erre valami törvény vagy mifene volt.
    Hááát kérem így volt ez annó…

  • Kis Ferenc
    2017 november 24
    12:50 du.

    1.) Szerintem a munkás-paraszt származásúak nem érezték igazságtalanságnak, hogy az úri, polgári származékok hátrább lettek szorítva. Nem mintha őket megkérdezték volna.

    Bár az tény, hogy a pozitív diszkrimináció jobb lett volna, mint az „urak” kiszorítása a kommunisták által.

    2. A numerus clausus-szal egy baja volt a kortársaknak. A felszabaduló helyekre bekerült úri származású diákok nem tudták átvenni a gazdasági, ipari, vállalkozói gondolkodást. Rövid volt az idő, és butaság volt azt gondolni, hogy egy csapásra végbemehet az őrségváltás. Persze, már maga a célkitűzés is nagyrészt tévedésekre, előítéletekre épült.

    És sajnos a kivételezés bűnébe az úri középosztály is belesett a gyerekei kapcsán, ami minden osztályra jellemző lehet. Egy úri gyerek akkor is felvételt vagy bizonyítványt kapott, ha csapnivaló teljesítményt nyújtott.

  • Alma, csak hogy tudjad. A Wikipédia szerint több mint 1OO millió ember halt meg, a kommunizmus áldozata ként. Ez a szám, az igaz, hogy kiterjed a többi országokra is.

  • Lemaradt, hogy te ügyesen a Horthy kort, a bolsevik diktaturához helyezted.
    Horthy idejében is bőven éltwm, és az igaz, hogy mikor a nácik bejöttek Horthy tehetetln volt már és Szálasiék végezték a piszkos munkát.
    Mellesleg, itt élt egy volt magyar gyár tulajdonos, mellesleg zsidó származású volt. Ő mesélte, hogy alapitotta meg a gyárát Horthy idejében. Határozottan Horthy párti volt és nem ő volt az egyetlen.
    Sajnos, a komcsi időben agzmosást kaptak sokan, a „sötét” Horthy korrol, amkit abban a korban tanitottak az embereknek.

  • Figyelő:
    „Horthy idejében is bőven éltwm, és az igaz, hogy mikor a nácik bejöttek Horthy tehetetlen volt már és Szálasiék végezték a piszkos munkát.”

    Ám ennek ellenére semmit sem tud a korszakról, még annyit sem, amit az általános iskola nyolcadik osztályában tudni kell.
    Ön szerint a a németek mikor vonultak be Magyarországra? (1944.03.19)
    Mikor volt a Szálasi-puccs? (1944.10.15-16)

    A két dátum között majdnem fél évben Horthy milyen döntéseket hozott? Ha óhajtja, és lesz időm, kedvem írni, párat tájékoztatásul elmondok Önnek.

  • Figyelő:
    „A Wikipédia szerint több mint 1OO millió ember halt meg, a kommunizmus áldozata ként.”

    A 100 milliós szám a Stephane Courtois által szerkesztett Le livre noir du communisme – Crimes, terreur, répression (Robert Laffont, Párizs, 1997) c. könyv szintén Courtios által írt előszavából ered.
    Szerintem a természetesen sokak által vitatott vaskos kötet több tanulmánya igen figyelemre méltó, aki teheti, érdemes elolvasnia. Úgy emlékeztem, hogy a mű teljes egészében olvasható az interneten, de most nem találom, ebben tehát tévedtem.

    Szerintem utána – vagy éppen párhuzamosan – érdemes elolvasni Robert Kurz: Schwarzbuch Kapitalismus. Ein Abgesang auf die Marktwirtschaft c. vékony (alig több 450 oldalnál) könyvecskéjét is. Ez viszont tényleg könnyen elolvasható az interneten:

    http://www.exit-online.org/pdf/schwarzbuch.pdf

    Figyelő:
    „Ez a szám, az igaz, hogy kiterjed a többi országokra is.”

    Látja, mekkora zseni vagyok; rögtön kitaláltam, hogy nem csak Magyarországra vonatkozik. 🙂

  • Almási Alma
    hazai lámpa

    Motto: Az igazság mindig félúton van

    – A (bármilyen) diszkrimináció akit negatívan érint annak sérelmes, akit pozitíven az élvezi az előnyt.
    – A „numerus clausus” érthetően sérelmes volt a zsidó származásúak számára (bár expressis verbis nem voltak a zsidók célcsoportként deklarálva).
    – A politikai cél a „numerus clausus” esetében az eltorzult szociológiai viszonyok kiegyensúlyozása volt. A Kiegyezés után hatalmas zsidó tömegek találtak új hazát Magyarországon az oroszországi és lengyelországi pogromok miatt. A „trianoni tragédia” után ez tovább folytatódott. (A pécsi-, szegedi-, budapesti-, debreceni-egyetemen a jogi, orvosi-, kereskedelmi-szakokon a zsidó származásúak részvétele 30-60 % volt.)
    – Az új (zsidó) társadalmi réteg feltörekvő volt nem utolsó sorban a hagyományos „taníttatási családi kényszerük” miatt. Ennek ellenkezője volt a „magyar ugar” dzsentri osztályának magatartása: a pénzügyi- és kereskedelmi foglalkozások lenézése és attól való távolmaradás. Az így kialakult „résbe” természetesen hatoltak be az újonnan érkezett zsidó tömegek, ami szociológiai feszültségeket okozott az országban („a mennyiségi változások minőségi változásba csapnak át” /marxi dialaktikai tétel/)
    – A „numerus clausus” érthetően: 1) igazságtalan volt, 2) magyar önvédelmi reflex volt.

    ps: Feltehető a kérdés, hogy „mi lett volna a helyes megoldás”?

  • Geyza
    2017 november 24
    5:18 du.

    „Hazzaykám marhára nem érdekel a vartyogásod.”

    Csak egy kérdést tettem föl, hogy szerinted hogyan üldözték el a Horthy-korban Kármánt? Ha már ilyen szakértő vagy állítólag.

    De ha nem akarsz válaszolni, hát nem.

  • Figyelő
    2017 november 24
    7:13 du.

    Az igaz, hogy nem Horthy hívta be a nácikat.

    De a németek, mikor bejöttek, akkor németbarát kormányt engedélyeztek csak Horthynak (Sztójay Döme miniszterelnök). Ez a deportálásokat könnyebbé tette számukra. A vidéki zsidóságot Szálasi ideje (1944. október) előtti időszakban deportálták sajnos (1944. május-június).

  • Figyelő
    2017 november 24
    7:13 du.

    „Lemaradt, hogy te ügyesen a Horthy kort, a bolsevik diktaturához helyezted.”
    Szerintem a Horthy-korszaknak a háború alatti dolgait is érdemes vizsgálni, csak nem szabadna kiterjeszteni az előtte lévő időszakra.

    Én föntebb is azt javasoltam, hogy érdemes összehasonlítani a két korszakot az elnyomás szempontjából (háború nélkül).

    Tény 1. A kettő közül a kommunizmus volt totális diktatúra. Tehát az emberek magánéletébe is beleszólt a Párt, igyekezett befolyásolni. Meghatározták a sajtót, a munkahelyet, a kultúrát, a könyvkiadást stb.

    2. A Horthy-korban nem volt (totális) diktatúra. Persze olyan szabadság se volt, mint egy mai vagy korabeli átlagdemokráciában. Az állampolgártól megkövetelték, hogy adja meg az államnak, ami az államé. De utána békén hagyták, nem akarták beszabályozni a magánéletét.

    3. Megkülönböztetés volt mindkét rendszerben. Annyi a különbség, hogy az egyik igazságosnak tűnik, ti. az osztályalapon történő. A rasszista alapú megkülönböztetés a mai korban már elképzelhetetlen.

    Szerintem kissé igazságtalan dolog a mai mérce alapján mérni az akkori embereket. De ettől még nem kell velük egyetérteni!

  • @hazai lámpa
    Te vagy az a fórumozó, aki már az összes szamárságaidat többször is elsütötted itt.

    Ja, meg a kedves Figyelő!

    Az előbb még a magyar áldozatokról beszélt, nem az oroszokéról. És én is csak a Horthy korszak áldozatairól, nem a németekéről. De ha parancsoljátok, bevehetjük őket is az egész XX. századból, és a kommunizmus még akkor is egy nagyságrenddel jobban áll… 😀

  • Kis Ferenc! 2:26

    Alapjaiban sántít az érvelése a Numerus Clausussal kapcsolatban.

    1. Állítása szerint expressis verbis a zsidók mint célcsoport nem voltak deklarálva, csakhogy az ellenforradalmi légkör már akkor, 1920-ban a horthysta ellenforradalom demagóg propagandája által alaposan feltöltött, robbanékony gyúeleggyel, antiszemita szénporral volt telített… Minden arról szólt… Mindenki jól tudta, miről szól.

    2. A negyedik „-” bekezdésében „új zsidó réteget” 1920-ra datálni, kissé zavaros akkor, amikor

    a/ A Kiegyezés már több, mint 50 éve volt e témában is meghatározó történelmi folyamat inspiratív tényezője, és addig (az I. Vháborút leszámítva) az csakis jót hozott az ország gazdasági és az emberek magánéletébe is.

    b/ A törvény benyújtásakor még egy év sem telt el a Tanácsköztársaság kizárólag külföldi intervenciósok általi leverése óta az ilyen, részletek és azok „mélyenszántó” következtetéseinek levonásához, túl rövid idő állt a benyújtók rendelkezésére…
    Ezeket az urak csak a saját szubjektív antiszemitizmusuk, gyűlöletük és agresszivitásuk levezetésére, illetve a még mindig tomboló ellenforradaalom egyfajta indoklására fabrikálták…

    .

  • Voronyezs.

    1) A törvényben tényszerűen nem volt megnevezve (expressis verbis) a zsidó népcsoport. Ezt fenntartom, még ha a klf feltételezések szerint a háttér gondolatban lehetett.
    2) Új zsidó népcsoport alatt természetesen az újonnan, – a Kiegyezés utáni liberális magyar politika által lehetővé vált – tömeges bevándorlás értendő. (A Magyarországon ezt megelőzően élt zsidók száma nem volt számottevő az összes állampolgárok számához viszonyítva.)
    a/ Az a bizonyos 50 év éppen elegendő, hogy az újonnan megtelepedettek az új hazában erőre kapjanak és a gazdasági/pénzügyi/politikai hatalmukat érvényesítését megkezdjék.
    b/ Minden bizonnyal a „numerus clausus” törvényi beiktatására jelentős hatással volt az a tény, hogy tanácsköztársaság vezetői között nagy számban voltak zsidó származásúak. Ha a rossz hangzásúvá vált „antiszemitizmus” kifejezéstől eltekintünk akkor pusztán antikommunizmusról van szó, amely kommunisták között nagy számban zsidók voltak.

    Minden egybe vetve a „numerus clausus” magyar önvédelmi reflex volt.
    A kérdés továbbra is fennáll: Mi lett volna az adott társadalmi helyzetben a jó (megfelelő) megoldás?

  • @Kis Ferenc

    Elképesztő a tudatlanságod (vagy a csúsztatási képességed)…

    Történetesen apám és anyai nagyapám is önálló kisiparos volt Budapesten a 30-as években. Nekik ahhoz, hogy IPARENGEDÉLYT kapjanak (tehát nem egyetemen akartak tanulni) mind a négy nagyszülőjük keresztlevelét – illetve, mivel már akkor szekularizált állam voltunk, a születési anyakönyvi kivonatát, benne a hivatalosan kitöltött vallási rublikát (ki keresztelte, mikor) – fel kellett mutatni.

    Na persze, nem a zsidóság ellen, JA! Bizonyára a muszlimokat is „numerus clausus”-olták… 😀

  • Kiss ferenc:
    1) A törvényben tényszerűen nem volt megnevezve (expressis verbis) a zsidó népcsoport.
    A törvényben valóban nem volt, a végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben viszont igen.

    Kiss Ferenc:
    „Ezt fenntartom, még ha a klf feltételezések szerint a háttér gondolatban lehetett.”

    Nem volt semmiféle „háttérgondolat”; sem az 1920. évi XXV. tc. parlamenti vitájában, sem a törvényt követő tényeges jogalkalmazásban a legkevésbé sem volt volt kérdéses, hogy a törvény csak és kizárólag a zsidók ellen irányult.

    2) Új zsidó népcsoport alatt természetesen az újonnan, – a Kiegyezés utáni liberális magyar politika által lehetővé vált – tömeges bevándorlás értendő.

    Jó uram, egy valamire való antiszemitának – ha nem csak pőre kocsmai szinvonalon akar uszítani – nem árt valamennyire tisztában lenni az akkori idők jelentősebb értelmiségi antiszemitáinak írásaival. A vitathatatlanul kitűnő – és vitathatatlanul antiszemita, a II.zsidótörvény indokolásának statisztikai előkészítője – statisztikus Kovács Alajos egyértelműen bizonyította, hogy a magyarországi zsidó bevándorlás 1870-től negatív volt, tehát jelentősebb nagyobb volt a zsidó kivándorlás, mint a bevándorlás.

  • Almási Alma
    2017 november 25
    6:17 de.

    Sajnálom, ha nem tetszik, amit írok. Nekem ez a véleményem, és bizonyítékokkal alátámasztottam.

    Amíg értelmes érvekkel nem tudsz megcáfolni, addig csak a szánalmas személyeskedésre futja tőled.

    Továbbra sem tiltja meg senki, hogy kifejtsd az érvelésed. Pl. mi a véleményed a politikai üldözésekről, melyik korban volt súlyosabb?

  • voronyezs
    2017 november 25
    9:43 de.

    „Alapjaiban sántít az érvelése a Numerus Clausussal kapcsolatban.”

    Lemondhattak volna a történelmi előjogaikról az úri, keresztény középosztály tagjai valóban, ahogy a nagybirtokosok is szétoszthatták volna a földet a parasztok között.

    Csak halkan kérdezem, a zsidó gyárosok miért nem adták oda önként a gyárat a dolgozóknak? Hiszen a háború után úgyis államosították mindet.

  • Kis Ferenc
    2017 november 25
    2:26 de.

    „ps: Feltehető a kérdés, hogy “mi lett volna a helyes megoldás”?”

    A Bach-korszakban történtek egyértelműen a Habsburg-kormányzat felelőssége. De a dualizmusban se volt sok választása az osztrák vagy a magyar reformereknek, pedig sokan gondolkodtak az ország problémáiról.

    Ott kezdődött szerintem a baj, hogy Nyugat-Európa karba tett kézzel nézte, hogy a Habsburgok eltiporják az 1848-as forradalmat.
    Innentől kezdődött a dzsentri réteg szánandó lecsúszása, ami a népirtásban részt vétellel ért csúfos véget 100 év múlva. Azóta ez a történelmi osztály gyakorlatilag nem létezik (ahogy sajnos az „ellenfelük” sem).

    Magyarországon a kapitalizálódást akadályozta, hogy a nemesség nem kapott állami segítséget a vállalkozáshoz, és nem volt tőkéjük (Ormos Mária). Mondjon bárki bármit, pl. a skandináv országokban pénzt kapott ez a réteg az államtól.
    Bizonyos okokból a zsidók rendelkeztek tőkével és a vállalkozáshoz szükséges tapasztalattal.

    Ez nem volt normális dolog, hogy valaki versenyelőnyhöz jutott, a másik meg csak a versenyhez. Csak egy országos összeomlás kellett, hogy a feszültségek robbanjanak. A két csoport semmilyen kiegyezésre nem mutatott példát (tisztelet a kivételnek). A véget ismerjük. Tegye mindenki a szívére a kezét, megérte?

    Mondhatni, hogy ez már a múlté. De sajnos mai napig vannak, akik ebből politikai tőkét kovácsolnak!:(

  • Almási Alma
    2017 november 22
    9:37 de.

    „Bármennyire is szeretnéd – te és más jobboldaliak is –”

    Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de szerintem a pártszimpátia alapján szoktuk megállapítani a jobb vagy baloldaliságot. Én erről ritkán írok.

    Az is vicces, hogy ha nem tartozom a te szekértáborodba, akkor már lehet rám „lőni”. Mintha a jobboldalon nem személyek lennének, hanem egy massza, akik mindenről ugyanazt gondolják.

  • Hazai Lámpa:
    „Miért nem csodálkozom, hogy kiforgatod a Bibliát?:)”

    Én viszont csodálkozok, mert ebben a topicban sehol nem idéztem a Bibliából, szándékom szerint legalábbis nem. Egyébként is van egy olyan szokásom, hogy ha idézek valahonnét, általában meg szoktam jelölni a helyet és a szerzőt.
    Ha szándéktalanul véletlenül mégis idéztem volna valahonnét valamit a Bibliából, esetleges figyelmetlenségem miatt természetesen kézséggel hajlandó vagyok a mű szerzőjétől bocsánatot kérni.

  • Voronyezs

    Nem tudok nem egyetérteni-:)

    Kis kiegészítést tennék a „… mai napig vannak, akik ebből politikai tőkét kovácsolnak!” gondolathoz.
    Mindkét oldalon (nem zsidó/zsidó, népies/urbánus) vannak nem kevesen akik kovácsolgatják a saját politikai tőkéjüket. A mondata azért rendkívül fontos, mert a „kiegyezésnek” nem ad esélyt avagy az ellentét antagonisztikusnak látszik

    ps: Ide kívánkozik egy zsidó ember véleménye (Hetek.hu): Olyan nagy a két oldal közötti különbség (vallási, történelmi, kulturális, családi, stb.), hogy nem lehetséges a kiegyezés ezért rre nem is kell törekedni, mindenki élje a maga elkülönült életét (párhuzamos világok-:). Ez nem jó így és nem szabad ebbe bele törődni. Kell lenni egy „legkisebb közös többszörösnek”.

  • Ha valaki nem tudná, itt Montrealban a McGill egyetemen is bevezették a numereus clausust 192O-ban.

  • Kedves Alma, hogy tudjad:

    Budapesti egyetemi felvétel viszont, számomra lehetetlen volt az 5O-es években, mert a származásom, nem volt megfelelő.
    Édesapám akkor már kiskereskedő volt.
    A Kandó Kálmán technikumot végeztsem el inkább.

  • @Kis Ferenc
    „ps: Ide kívánkozik egy zsidó ember véleménye (Hetek.hu): Olyan nagy a két oldal közötti különbség (vallási, történelmi, kulturális, családi, stb.), hogy nem lehetséges a kiegyezés ezért rre nem is kell törekedni, mindenki élje a maga elkülönült életét (párhuzamos világok-:).”
    __________________________

    Hát én meg úgy tapasztaltam itt Budapesten életem 75 éve során, hogy szinte nincs is különbség.

  • Figyelő:
    „itt Montrealban a McGill egyetemen is bevezették a numereus clausust 192O-ban.”

    És? Ön szerint ez helyessé, vagy legalábbis elfogadhatóvá teszi a magyarországi 1920.évi XXV.tc.-t és végrehajtási utasítását?

    A gyakorlatban nem csak az MCGill, hanem más, USA-beli egyetemek is alkalmaztak hasonló megkülönböztetést. Ám egy dolog az, ha egy adott oktatási intézmény alkalmaz a gyakorlatban bizonyos „faji”, vallási, nemi megkülönböztetést, és más dolog, ha az ilyen megkülönböztetést a törvény kötelezőleg írja elő. A kettő messze nem biztos, hogy ugyanaz.

  • Kis Ferenc
    2017 november 26
    4:31 de.

    Ha nekem írtad a fenti hsz-t, akkor a következő a válaszom.:)

    Szerintem manapság más ellentétek vannak. Pl. bárki bármit mond, a fidesz vezérkarban nincs egy „úri” származású gyerek sem. Inkább munkás, esetleg értelmiségi származásúak vannak. De még a másod-, harmadvonalbeliek között se jut eszembe „úrigyerek”, tehát akinek az úri középosztályból származnak a nagyszülei.
    A másik oldalon meg lehet nézni az oligarchákat, hát azok között is van sokféle, ami a származást illeti. Nagy részük a szocializmusban kapaszkodott fel a ranglétrán.
    Szóval a Horthy-korszak már nem jön vissza. Ettől még lehetnek más problémák.

  • Belzebub
    2017 november 27
    6:02 de.
    Nem, én csak jeleztem, hogy ez az irányzat ugy tűnik, hogy nemzetközi volt.
    Tehát NEM Horthy bűne volt egyedűl.

  • Almási Alma!
    A belvárosban (Antall József min. eln. szerint a budapesti Nagykörúton belül) talán ez tapasztalhatja. Jobb lenne, ha országos lenne a tapasztalat, de nem vagyok optimista.

    hazai lámpa!
    Nem neked írtam.

  • Belzebub
    2017 november 27
    6:02 de.

    Elnézést, de a törvény itt is ez volt, nem csak otthon.
    a nagy egytemek NEM maguktól határoztak igy.

  • Kis Ferenc
    2017 november 27
    2:11 du.

    Én tősgyökeres pesti vagyok, ez tény. Itt már 1944-ben sem volt különbség a zsidó és a magyar között (igaz, a „magyarok” is leginkább Ausztriából, Stájerországból ideszármazott németek voltak). Viszont Kádár alatt Budapest népessége megháromszorozódott a felköltöző vidékiek miatt. És akkor sem volt köztünk kulturális különbség, az új pestiek is szépen besimultak. Szóval nem kellene most már mindenféle mondvacsinált ellentéteket újra kitalálni és szeparálódni, hacsak nem az a cél (persze politikai célból), hogy minél erősebb legyen megint az antiszemitizmus. Éppen elég valahogyan semlegesíteni a Jobbikot, meg az ő Gárdáját…

  • Almási Alma
    2017 november 29
    8:36 de.

    „Itt már 1944-ben sem volt különbség a zsidó és a magyar között”
    Ez a polgári rétegben talán így lehetett. De az úri középosztály olyan magyarokból állt, akik nemesi családból származtak. Tehát élesen elkülönült az úri és a polgári középosztály.

    „És akkor sem volt köztünk kulturális különbség, az új pestiek is szépen besimultak.”
    Szerinted miért évszázados téma a mai napig a magyar közbeszédben a Budapest-vidék szembenállás? Talán mert van ilyen probléma. Egyes történetek lezárultak és végleg a múlt részei, de ettől még vannak ma is problémák, csak más jellegűek. Pl. ilyen örökzöld téma, hogy vidéki művészek miért nem tudnak befutni országosan?

    „Éppen elég valahogyan semlegesíteni a Jobbikot, meg az ő Gárdáját…”
    Ez elég nehéz lesz, miután a ballib véleményvezérek felkarolták őket, élükön Heller asszonnyal.

  • @lámpa
    má’ megin’ ostobaságokat beszélsz.

    Az anyám echte …ffy középnemesi családból származik (kutyabőrrel), az öccse zsidó lányt vett feleségül. Sőt, úgy tudom, Esterházy Péter (grófi családból) édesanyja is zsidó származású volt.

    Semmiféle „ballib véleményvezért” nem ismerek, egyébként is véleményvezére általában csak annak van, akinek nincs saját véleménye…

  • T.Almási Alma (12,01) és T. Hazai Lámpa

    Alma: „nem ismerek … véleményvezért”

    Azért talán a . t a n u l t, vagy az otthon, a családban és annak környezetében ránk . r a g a d t . i d e o l ó g i a . i s . determinálja némileg 😀 a véleményünket, amelyet aztán az . é r d e k . nivellál, vagyis az teszi a megélt, a megélhető, vagy a valaha elvesztett realitásból valamiféle egészséges kompromisszummá…

    Társadalmunkban kevesen vannak – mint itt Önök is 🙂 – akik mégiscsak szeretnék, legalábbis igyekeznek valamelyest objektíve; komolyabb érzelmi kitörések nélkül megközelíteni, feltárni ezt az iszonyúan bonyolult, mentális szférát…

    A nagy többség pedig csak érdekeinél fogva, meg, vagy elragadva, száraz falevélként csapódik hol ide, hol meg oda… 🙁

    .

  • Almási Alma
    2017 november 29
    12:01 du.

    Hogy melyikünk ír ostobaságokat, azt inkább az olvasókra bízom!

    „Az anyám echte …ffy középnemesi családból származik (kutyabőrrel), az öccse zsidó lányt vett feleségül.”

    Ki vagyok én, hogy a fejedben lévő rózsaszín ködöt eloszlassam? Én nem tudhatom, mivel nem éltem abban a korban. Te biztos jobban tudod, hogy a (keresztény) úri középosztály mesés boldogságban élt a (zsidó) polgári középosztály mellett. Igaz, hogy csak a járókából, cumival a szádban láttad ezt a boldog egyetértést.

    De az is lehet, hogy azért írsz össze-vissza képtelenségeket, mert a magyar olvasóközönség elbutítása a célod. Ezzel akarsz zavart kelteni, vagy megakadályozni, hogy kibéküljön a jobb meg a baloldal.
    De az is lehet, hogy elfelejtetted bevenni a memóriajavító gyógyszered.

  • Még egyszer a fentiekhez. Te az idézett kijelentésedet arra alapozod, hogy a rokonod zsidó lányt vett feleségül?

    Almási Alma
    2017 november 29
    8:36 de.
    Kis Ferenc
    2017 november 27
    2:11 du.

    Én tősgyökeres pesti vagyok, ez tény. Itt már 1944-ben sem volt különbség a zsidó és a magyar között (igaz, a “magyarok” is leginkább Ausztriából, Stájerországból ideszármazott németek voltak).

  • @lámpa
    „Te az idézett kijelentésedet arra alapozod, hogy a rokonod zsidó lányt vett feleségül?”

    Nem. Hanem arra, hogy szüleim is, nagyszüleim is abban a korban éltek, és beszéltek nekem róla. Továbbá én felcseperedésem után (immár az ÁTKOSBAN) rengeteg zsidó emberrel is tartottam kapcsolatot, iskolában, munkahelyen, sportban és baráti társaságban. Voltak – elszórtan – antiszemiták, illetve olyanok, akiknek a zsidózásra rájárt a szájuk, de zömében az emberek nem ilyenek voltak Budapesten. Ez pedig saját tapasztalat, például a zsidó barátaim emlékezetéből is.

    A zsidógyűlölet politikailag erőszakolt propaganda volt, kedvenc Horthydnak volt szüksége bűnbakokra egyért-másért… Pontosan úgy, mint ma Vonának és Miviktorunknak…

  • Az a probléma, hogy a XIX. században létező, butaságból eredő lájtos antiszemitizmus, – amellyel Eötvös Károly például megküzdött – jó eszköznek tűnt Horthy számára, hogy politikailag meglovagolja.

    Vagyis nem arról van szó, hogy „szegény Horthy micsinájjon, ha ilyen a magyar”, hanem éppenséggel ő volt az (és a politikusai), aki ezt a jelenséget alaposan felnagyították és propagandájukkal felfokozták az országban, hogy aztán „kénytelenek legyenek engedni a mémeteknek” a zsidók kiirtásában… (Mondjuk, ez sarkos megfogalmazás, de LÉNYEGÉBEN helyes.)

  • Azért is nem értelek ezzel kapcsolatban, kedves lámpa, mert a rendszerváltás után ugyanez a jelenség játszódott le. Kezdetben még felháborodás kísérte a tömegek részéről a Bácsfi Diana félék megmozdulását, de Miviktorunk addig ügyeskedett (az ő famulusával, Vonával együtt), hogy ma már elterjedt elvárás a zsidógyűlölet. Huszonnyolc év kemény munka van benne a fidesz, a MIÉP és a Jobbik részéről. Nem kell „történelmet hamisítani”, a szemünk előtt zajlott le a folyamat. A tied előtt is. Ha nem vetted észre, vak vagy.

  • @lámpa

    „Ki vagyok én, hogy a fejedben lévő rózsaszín ködöt eloszlassam? Én nem tudhatom, mivel nem éltem abban a korban. Te biztos jobban tudod, hogy a (keresztény) úri középosztály mesés boldogságban élt a (zsidó) polgári középosztály mellett. Igaz, hogy csak a járókából, cumival a szádban láttad ezt a boldog egyetértést.

    De az is lehet, hogy azért írsz össze-vissza képtelenségeket, mert a magyar olvasóközönség elbutítása a célod. Ezzel akarsz zavart kelteni, vagy megakadályozni, hogy kibéküljön a jobb meg a baloldal.
    De az is lehet, hogy elfelejtetted bevenni a memóriajavító gyógyszered.”
    _____________
    És ezt hívod te vitának… 😀 😀 😀

  • Véleményem szerint a magyar történelem 1918-ig, Károlyi hatalomra jutásáig szervesen és jó irányba fejlődött. Ha a külpolitika nem avatkozik bele, lett volna egy derék polgári átalakulásunk annak rendje és módja szerint. Még Trianont is feldolgoztuk volna idővel, ahogy az angolok is fel tudták dolgozni a Brit Birodalom szétesését, illetve formálissá válását.

    Azonban a mohó Kisantant nem akart megelégedni Trianonnal, területfoglaló hadjáratot folytattak ellenünk, Károlyi pedig megrettent, és a kommunistáknak átadta a hatalmat… (Túúúúúdom, túúúúúdom, puccs volt… Frászt volt puccs! Egészen szép szelid hatalomátadás volt. Nektek Lenin is puccsolt… 200 millió állampolgár akaratával szemben!!!)

    A katonai ellenállás megzavarta a nagyhatalmakat, a kommunista ideológia egyébként is csípte a szemüket. (Még mit nem, a munkás is ember?)

    Gyorsan biztosították nekünk a fehérlovas vitéz ellentengernagyot, aki aztán szépen kijátszotta a Trianon kártyát a magyar néppel szemben, és a zsidókártyát a kommunisták ellen, törvényes királyunk, azóta a szentszék által boldoggá avatott IV. Károly jogairól nem is beszélve. (A magyar király nélküli királyság főkormányzója, hehehe…) És kis híja volt, hogy a románokra rá nem fürödtünk, csak valami túlbuzgó amerikai tábornokon múlott…

    Kedves lámpa, ezt nem Rákosi történelméből, hanem nagyanyám elbeszéléseiből tudom.

  • ………..::::A világ első atomreaktor mérnöke is magyar volt….::::
    Ez biztos???

  • Almási Alma
    2017 december 4
    10:47 de.

    Én ennek nagyon örülök, hogy voltak olyan barátságok vagy jó viszony, ami zsidók és nem zsidók között kifejlődött.

    De ettől még a tényeket nem szabadna figyelmen kívül hagyni, ami ráadásul egy fizikatudóstól igen furcsa.
    Pl. Wass Albert vagy Endre László a kivételek voltak, és csak a butaság hajtotta volna őket? Szálasi meg Gömbös, a kispolgári származású antiszemiták mitől lettek azok, talán Horthy rábeszélésétől? És Gömbös már 1919-ben radikális volt! Sőt, ő szervezte a kormányzói kultuszt, ami kialakult Horthy körül, aki akkor került be a nagypolitikába.

    Biztos van olyan, mikor a politika mesterségesen csinál egy gyűlölködést a polgárok között. De ez a helyzet Magyarországon nem ezért alakult ki a két világháború között. Sokan a zsidókat okolták a forradalmakért és a háborús vereségért, és közben ott voltak a nyomor és a munkanélküliség réme is az emberek feje felett. Miközben a zsidók viszonylag jól éltek.

  • Almási Alma
    2017 december 4
    11:51 de.

    „Kedves lámpa, ezt nem Rákosi történelméből, hanem nagyanyám elbeszéléseiből tudom.”

    Na hát, akkor az én nagymamáim kistörténelméből:

    Többször leírtam, hogy az időseknek a Horthy-korról vannak jó emlékei. Pl. akkor vált tömegessé a népoktatás, és a gyerekeknek egy életre szóló élmény volt, hogy a szép, új népiskolákba eljuthattak, és ott színvonalas oktatásban részesültek. És ez Horthy érdeme is, ugyanis ő volt az ország vezetője. (És nem azért, mert Orbán ezt mondta.)

    (Összehasonlításképp: anyai nagyszüleim falujában a dualizmusban egy népiskola volt, az is egy magánház bérelt termében. És akár tíz kilométert is gyalogolhattak a gyerekek. Persze, a nevét mindenki megtanulta leírni, vagy rövid levelet tudtak írni. Erre bizonyíték, hogy nagyszüleim bizonyítványában ott van a nagypapa (dédapám) aláírása szép betűkkel.)

    Az embereknek az is nagy öröm volt, mikor az elcsatolt magyar területek visszatértek az országhoz, különösen Erdély.
    Negatívum volt a megélhetési nehézségek, főleg ahol kisebb földek voltak a parasztság tulajdonában, és ahol nem volt más munkalehetőség sem.

    Vörös katonának azok a szegényebb fiatalok álltak be, akiknek már nem volt veszítenivalójuk, mert a háború alatt egyetlen kormánytól se kaptak földet! És a polgári kormány ugyanúgy nem adott a parasztoknak semmit, mint előtte a Tisza-kormány.

  • Almási Alma
    2017 december 4
    11:51 de.

    Még annyit, hogy én inkább a nagymamád kistörténelmére lennék kíváncsi! Tehát hogy az ő sorsára milyen hatással volt a nagy történelem!

    Az a baj, hogy az átlagember nem lát bele úgy a politikai kártyákba, ahogy a politikusok vagy később a történészek. Ezért nem tudom, mennyire mérvadó a nagymamád véleménye a Károlyi-kormányról vagy a többi eseményről (érdekesnek érdekes, hogy ő hogyan látta). Más az, ha leírod, mint olvasmányt, és más az, ha ebből akarod megírni a történelmet.

    Pl. a Károlyi-kormány a Vix-jegyzék miatt mondott le (1919. március), és akkor a csehek és románok már rég benn voltak az országban (1918. december). Károlyi a szociáldemokratáknak adta át a hatalmat, és azok fogtak össze titokban a kommunistákkal.

    Vagy pl. A Brit Birodalom szétesése nem hasonlítható Trianonhoz. Trianonban színmagyar területeket csatoltak el az országtól, ráadásul némelyiket úgy, hogy az országhatár mentén volt, pl. Csallóköz!

  • Almási Alma
    2017 december 4
    11:03 de.

    „ma már elterjedt elvárás a zsidógyűlölet.”

    Ez egyáltalán nem általános. Kiművelt antiszemitának lenni nehéz meló, sok szélsőjobbos médiumot és konteót kell hozzá olvasni, már ha egyáltalán érdekel valakit.

    A Horthy-korban se volt általános a radikális antiszemitizmus, főleg középosztálybeli téma volt. És akkor a korszellem is ilyen volt, tehát nem csak magyar jelenség volt.