Béranyaság: segítség vagy gyermekvásár?

2017 november 28 9:14 de.28 hozzászólás

A napokban, az internet egy zugában, masszív vita alakult ki egy olyan téma kapcsán, amiről sokan tudnak, és még többen vélnek tudni. Ez utóbbi miatt különösen problémás lehet, mert vakvágányok egész erdejébe vihetnek el a blikkfangosnak szánt, de elfogulatlannak álcázottan elfogult írások. Nem azért, mert a vélemények ne lehetnének szabadok, elfogultak. Hanem azért mert felesleges úgy csinálni, mintha bárki a bölcsek kövét forgatná az ujjai közt.

Így, rögtön az elején leszögezem, valamint közhírré teszem, hogy egyrészt sosem voltam béranya, illetve bértelen anya sem. Másrészt nem vagyok az esküdt ellensége a béranyaságnak. Ahogy a nyílt örökbefogadásnak sem. Ahogy annak sem, ha egy újszülöttet fogad valaki örökbe. A gyermek számára egyáltalán nem biztos, hogy a befogadó családban, pusztán ettől az aktustól, kevésbé lesz emberhez méltó élete. De, mint megtudtam a viták során ez szinte részletkérdésé silányulhat a viták hevében. Holott a béranyaság is elsősorban a gyermekről szól. Akkor is, ha a 168óra honlapján közöltek, pontosabban az ott idézett, béranyaszolgáltató vállalkozó szerint kizárólag a pénzről szól ez a történet. Holott éppen a cikk egy másik részében, az idézett béranyák szerint, ez a szülésről, a gyermek odaadásáról is szól. Vagy inkább szólhatna.

(Illusztráció: Claudia Tremblay)

Igaz, akkor mind a két oldalt meg kellett volna keresni, és lehetőleg sok megszólaló véleménye alapján levonni valami következtetést a kérdésről. Egy pillanatiog sem vitatva, hogy az olyan címadás, mint a „Nyomorúságon hízik a béranyaipar – Az új kaukázusi krétakörben azé a gyerek, aki akarja” sokkal több kattintást vonz, mint egy szerényebb. Mondjuk olyan, hogy a „Béranyaság egy grúz vállalkozó és néhány béranya szemével”. De ez legyen a szerkesztőség problémája. Miközben, ha eltekintünk a hétköznapok nyelvhasználatában tapaztalható pejoratív felhengoktól, akkor az „aki akarja” kitétel egy nagyon fontos kérdést érinthet. Mert a béranyaság is arról szól, hogy általában az áldoz rá pénzt, aki nagyon akarja azt a gyereket. Jól mutatja ezt egy lassan hét éve megjelent másik írás egyik betétje.

Noha a keretet szolgáltató cikk ebben az esetben is szól a pénzről, megszólaltaja a „másik oladalt” is. Nem feledkezve meg arról sem az egyébként 2011-es cikkben, hogy azért a szívességből, pénzért, lojalitásból kihordott gyermekek történetei a történelem számos korszakában felbukkantak. A konkrét írásban pedig a béranyán kívül megismerhettük Laurát is, aki egy méheltávolítás után szorult rá arra, hogy egy béranya segítségét vegye igénybe. A 2011. februári helyzetnek megfelelően akkor még Romániát jelölve meg „forrásországnak”. Mert hazánkban akkor is tiltott volt. Hivatalosan. Míg Románia mellett Indiát említik meg olyannak, ahol a béranyaság elfogadott dolog, és így felkereshető célpontjai lehetnek azoknak, akik ilyen módon szeretnének gyermeket.

A helyzet annyiban megválozott, hogy Romániában a külföldiek számára elérhetetlenné tették ezt a fajta családtervezési megoldást. Egy idén februári tudósítás alapján legalább is. Eszerint Ukrajnában, Kaliforniában és Oroszországban megengedett a kereskedelmi célú béranyaság. Miközben eszerint a hír szerint Thaiföld, India, Kambodzsa, illetve Nepál a külföldiek előtt ajtókat bezáró országok listájában látszik szerepelni. Ahogy Románia, Izrael, Hollandia, vagy Belgium is. Ami miatt a szomszédos ország megérdemli a figyelmet az egy kis hírbetét. Ami arról szól, hogy 2014-ben letartóztatták egy Temesváron működtetett magánklinika fenntartóit. Akiknek a hírek szerint magyar béranya is dolgozott. Valamint nyilván kuncsaftjaik is voltak. Ami világosan jelzi: a tiltás korántsem oldja meg a családok problémáit. Magánvéleményként hozzátenném: csak az árakat hajtja fel. Akár formálisan, akár informálisan.

De azt is jelzik az itt említett, és kétségtelenül kiragadott, de magyarul is elérhető, írások, hogy a kérdés korántsem egyszerű. Sem a béranyaságért fizetők, sem az azt vállalók oldaláról. Akik között magányosak, illetve családban élők egyaránt lehetnek. Olyanok is, akiket elsősorban a segítő szándék vezet, és egészen biztosan vannak olyanok is, akiket csak a pénz vezérel. Ahogy a szervezők, közvetítők között is lehetnek különböző attitűddel indulók. Vagy ahogy a béranyaság egyik fellegvárának tartott Indiában például a gyermektelenség egyfajta negatív bélyeg egy családon. Olyan képet festeni inkább a szemellenző mértékét jelenti, ami egyértelműen negatívnak, pénzsóvárnak tekinti az egyik, és emberileg ledarált, kiszolgáltatott félnek a másik oldalt. Egy pillanatig sem vitatva, hogy ilyen is van, meg olyan is. De valószínűleg nem csak Grúziában, hanem mindenhol. Hozzátenném: szinte mindenhol, ahol a haszonelvűség, a humánum, illetve az intimitás határmezsgyéjének ösvényein lépkedünk. Véradástól a feleségvásárlásig.

Azt hiszem a határt nem is igazán ott keresném, hogy pénzért vagy anélkül. Az emberi döntés szabadsága, illetve annak sérülése lehet az a pont, ami vízválasztó lehet. Ha például a gyermek szülését vállaló nő életét, egészségét veszélyezteti. Ha a gyermek kényszer hatására születik például. Akkor is, ha a kényszer fizikai, és akkor is, ha „csak” egzisztenciális zsarolás. De ebben az esetben nem igazán tennék különbséget aszerint sem, hogy a „megrendelő” külföldi, vagy a kihordó anyával egy országban él-e. Így a grúz béranyák helyzetét sem emelném ki az indiai, a román, a kanadai, vagy bármely más országban élőké közül. Azok is nők, és azok sem kevésbé pártolandók, ha rászorulnak.

Miközben tudom: az egzisztenciális zsarolást rá lehet húzni a világ szegényebb régióiba telepített központokra. Mondván, ott olcsóbban megszámítva szerveznek be béranyákat. Ebben lehet valami. De, elkerülendő a hétköznapi szemforgatást, az összes szegényebb régiókba, a humán erőforrások olcsóbb volta miatt, beruházót kéretik megkövezni. Önként eldobva mindent, ami ilyen régiókban készül. Természetesen, ugyanezzel a mozdulattal, hazánkból is kitiltva minden beruházót, aki ilyen okokból érkezik.

28 hozzászólás

  • Mire hivatkozik? Talan a “surrogate” anyakrol? Ami “Orszag Laszlo Angol-Magyar szotara” alapjan a potlek anya, inkabb a Helyetesito anya lenne a legerthetobb.

    Na de mit vel elitolhetonek abban? Habar felig-meddig jelzi hogy talan azt nem ellenezne, legalabb is nem az orokbe fogadast.

    De vannak eleg sokan akik nem kepesek, ill. a no nem kepes a terhesseget sikeresen viselni. S ugy a no pete-tojassa, mint a ferfi ondoja elohozza a megtermekenyitest. S mi lehetne abban elitelendo amikor mas no hajlando hozzajarulni a gyermekuk elet-lehetosehez?

    Persze hogy anyagilag tamogatjak a not a kilenc honap alatt, sot miert nem jutalmaznak meg, hiszen csaladjukat menti meg, nem csak a boldogsag lehetoset nyujtja nekik.

    Ha talan lennenek nok akik csupan az anyagiakert tennek hat az csupan annak a nonek a dolga.

    Miert bonyodalmas az ottaniaknak olyan egyeni dolgokat megerteni? Az mas mindenki eseten az eletben. Nem is emlitve hogy az mindenki teljes magan ugye.

  • Azt hiszem jobban járok, ha a címre koncentrálok – tudom, bennem a hiba, mert nem értettem meg a cikk mondandóját, de nem vagyok hajlandó még egyszer átrágni rajta magam – és a béranyaság segítség, vagy gyermekvásár? kérdésre próbálok reflektálni.

    Első nekifutásra azt mondanám, hogy annak a házaspárnak is kellene adni lehetőséget saját gyermekre, ahol a feleség terhességre és szülésre egészségügyi okoknál fogva alkalmatlan. Ehhez kellene egy béranya, aki vállalkozik a méhébe beültetett megtermékenyített embrió kihordására és megszülésére, amiért neki külön pénz járna.

    Férfiként annyit tudok a folyamatról, hogy ilyenkor megváltozik az ‘áldott állapotban’ élő nő hormon-háztartása, és bizonyos-fokú kötődés kialakul a születendő gyermek felé, ami végül nem lehet az övé.

    Ilyen esetben egy nő segít a nőtársának, vagy csupán pénzkeresetet lát benne? Nem tudom eldönteni, ezt talán olyan nő(k) tudná(k) elmondani, aki(k) vállalkoztak béranyaságra. Na, ez nem derült ki számomra a cikkből. Férfiként meg nem akarok okostojást játszva állást foglalni.

  • Parács Péter Pál

    Nem igazán értem az egészet!
    Először is a férfit kérdezném, hogy mit gondol arról amikor megszületik a gyermeke??
    Az más kérdés is lehet, hogy az anya és a gyermek nem igazán fogadják el az apát.
    Egy biztos EGY GYERMEK SZÜLŐJE ELSŐDLEGESEN AZ ANYA.
    HA AZ ANYA “cserben hagyja” szülöttjét, akkor saját magát alázza meg.
    Nem kellene felhozni és nem tudom miért merült fel az ukrán stb. Anyuka. Én úgy tudom, hogy “ott” a Gyermek Szent és sérthetetlen.
    Viszont itt Magyarországon egy kórházban fültanúja voltam, hogy a Terhes “anyuka” felajánlotta magzatát örökbefogadásra, hogy a másik igénybe vehesse a Magyar Állam különböző támogatását a születendő gyermekre.
    Ezek a “Hölgyek” egészen biztosan nem Ukránok stb. voltak. Ott Ilyenért meglincselték volna a helyszínen.
    A probléma szerintem ott kezdődik, hogy a Nőket vetik fel “prédának” de HOL AZ APA??!!
    Egy biztos! Ukrajnában nem a “megesett”tisztességes Nő forog “szájról szájra, hanem az apuka, aki lehet a nyugodt családi harmóniát prédikálta és lehet nyugati image-vel.
    Ui.: Szerintem ez mezdu narodnij probléma.

    PPP

  • Beteg cikk és beteg téma. Jellemző egyesekre. Négy gyereket hoztam a világra és neveltem fel mint menekült emigráns.
    Az ilyen cikkek és témák számomra undóritóak és idejét multak. Különben Európában és Magyarországon nem ” divat” a gyerekszűlés vagy nevelés. Majd, ha más népek telepednek be Európába akkor majd felébrednek, de már késő lesz.

  • Figyelő
    2017 november 28
    1:45 du.
    “Négy gyereket hoztam a világra”
    Érdekelt volna a véleményed akkor, ha erre képtelen vagy. De a volna nem történelmi kategória.

    “Az ilyen cikkek és témák számomra undóritóak és idejét multak. ”
    Mindenki attól undorodik, amitől gondolja. Bár erről eszembe jutotnak azok a kutatások, amelyek alapján a leghangosabb homofóbok között van a legtöbb látens homoszexuális. Éppen mert túlkompenzálják a saját belső, elnyomott indíttatásukat.

  • Drizari
    2017 november 28
    11:20 de.

    Nyilván én sem nyilatkozhatok a terhességről “belülről”. Amennyire utána lehet olvasni a neten, rémlik Kanadában, illetve az USA-ban voltak konkrét kutatások, a béranyák motivációi elég változatosak. Valószínűleg a “csak pénzért” is előfordul, míg sokszor működik a segíteni akarás is.

    Egy cikkbe valószínűleg bele se fér. De az is lehet eredmény, ha a téma bekerül egy pillanatra a gondolkodásba. Szerintem.

    Te is elrebbentél felette egy kicsit de Figyelő is.

  • Parács Péter Pál
    2017 november 28
    12:30 du.

    Nem szégyen tájékozódni egy témában, mielőtt hozzászólsz. Pl. dajkaanya ügyben. Google a barátod.

  • Hozzaszollok soraira;

    Persze egy kis helyen mint ottan az alig tortenik.
    De pl. a 340 millios US-ban igen gyakori. Vannak nok akik csak nem kepesek tehrbe esni, barmi okok miatt. Gyakrak csupan a ferfeik altal nem. Letezik a Rhezus eset, pl. vagy a szzules lehetosege.

    Ami tortent gyakran, hogy a szulo anya, a szules utan nem hajlando feladni gyermeket. Akkor a birosagok jonnek a kepbe.

    Nem sok eset mutatkozott hogy a penz lett volna a motivacio.
    Az gyakrak a szegny orsagokbol valo elberi szervek eseteben, mint a vese, atultetese mutatkozott leggyakrabban.

    Persze a ferfi a bioligioa apja a gyermeknek.Az anya is biologiai anya, de nem a szulo-anya.

    FIGYELO, tul hmar itelte az esetet. Akinek negy gyermeke volt az biztos valasztotta volna a Pot-anyasag esetet HA nem lett volna kepes a sajat gyermekenek a szulesere maskent.

  • Figyelő
    2017 november 28
    1:45 du

    “Beteg cikk és beteg téma. Jellemző egyesekre. Négy gyereket hoztam a világra és neveltem fel mint menekült emigráns.
    Az ilyen cikkek és témák számomra undóritóak és idejét multak.”

    Én pedig épp az effajta hozzászólásokat találom “betegnek és undorítónak” valamint erősen idejét múltnak!
    Mert mire tromf az kedves asszonyom, hogy Ön négy gyereket hozott a világra? Onnan kezdve meg van oldva a világ összes gyermekre vágyó, de természetes úton ahhoz nem jutó embereinek a gondja? Örüljön neki, hogy minden összejött, gond nélkül sikerült teherbe esne, kihordania a gyermekeit, és nem kellett más módszerhez folyamodnia! Ez már elég ok, hogy senki más ne is akarjon gyermeket nevelni, hiszen hurrá, Figyelőnek van négy gyereke! És?

  • Andrew_s
    2017 november 28
    3:47 du.
    Elnézést, de én ma is azt tartom, hogy az európai és magyar gyerekellenesség a Világháborúk óta “dívat”.
    Egyik oka, hogy eljöttem Európából.
    És bizony nem volt könnyű 4 gyereket megszűlni és felnevelni, megfelelő anyagi alapok nélkűl, a bizonytalan jelenben.

  • Figyelő
    2017 november 29
    12:55 du.

    Félreérted. Nem kritizáltam a gyermekek megszülését. Ám ez nem mindenkinek adatik meg.

    Ha kritizálod a gyermekellenességet, akkor viszont kicsit kevésbé értem az elzárkózást a lombikbébikkel kapcsolatban (a dajkaanyák sem hordanak ma ki mást a legtöbb esetben).

  • Figyelő Megint elfelejtetted, hogy már mindenki tudja miért mentél el. A gyermekellenesség nem volt benne, ez új találmány.
    Édesanyám a háború után szült négy gyermeket, és komoly fizikai munka mellett nevelte gyermekeit, sokkal rosszabb körülmények között mint Te. Hagyd már az öntömjénezést, mert émelyítő.
    Örülj a négy gyermekednek, és örülj, hogy nem tudtad meg milyen elvetélni vagy sosem teherbe esni, vagy a legrosszabb, eltemetni féléves gyermekedet. Mikor évekig hónapról hónapra reménykedik a család, mindhiába. Hihetetlen a szűklátókörűséged, de legalább ne hirdesd. Tudod hány emberélet ment tönkre a meddőség miatt?
    Ha valami undorító, akkor a Te viselkedésed az, ezen az oldalon.

  • A cikk nevenek resze igen ertelmetlen. A gyermekvasar.
    Ostoba kifejezese !
    Mindenki, ugy a bio;logiai szulok mint a “pot-anya” ,ill. szulo anya a sajat gyeremkeiket csupan szeretebol alkalmazzak a modszert.
    Az egyedulli problemak amik tortentek ,hogy a szulo anya (a pot-anya) nem adta fel a szult gyermeket a megeggyezes alapjan, mert a szellemi ragaszkodasa inditotta arra.

    Az az egyedulli figyelemre melto eset. S persze a szulono egeszsegi allapota.
    D akinek az a megoldas es sikeresen megy, more power to them.

  • Bendeguz79
    2017 november 29
    3:23 du.

    A 168óra szerzője gyakorlatilag gyermekkereskedelmet emleget. Illetve határosat.
    De még itt is vannak érdekes felhangok.
    Sokak fejében akkora fogalmi zavar van, hogy…. Szóval nagy.

  • ANDREW_s soraira;

    Igen Andrew, velnem csupan mert az ottan igen rendkivulli eset.
    S hogy mivel a Pot, vagy helyetesito anyanak fizetnek, hat konnyen felremagyarazzak. S persze a rosszindulat konnyen belep az esetben amikor az nem igen ismert esemeny ottan.

    A leg jobb megoldas, csillapodni egy kicsit, es aztan itelni meg ha az lehetne az eset az illeto eleteben. Akkor hogyan itelne azt?

  • Bendeguz79
    2017 november 29
    9:18 du.

    Nem rendkívülibb, mint bárhol másutt. Az árakon felesleges vitatkozni.
    A magyarországi összeszerelő üzemek is a szolgáltatás árkülönbözetét használják ki. Nem véletlenül volt nyilvántartva magyar béranya is. Romániában.

    Ezt februárban tényként közölte a sajtó. Igazad van abban, hogy nem szabad általános és elkapkodott ítéletet hozni. Nem is ítélkezem.
    Az ítélkezik, aki nem tényszerű vélemény igényével, hanem indulattal közelíti

  • Ha egz nő képes arra, hogz más gzermekét felnevelje, gondozza stb. csak gratulálni tudok neki.
    MInden elismerésem.
    Régebben volt itt egz család, élt egy házaspár akinek nem lehetett gzermeke, és igen vallásosak voltak. 6 gzereket adobtáltak és felneveltek, főleg olyanokat, akiknek valami testi fogzatékossága volt.

  • llanfair
    2017 november 29
    1:39 du.

    Én nem hencegtem, de amit végigcsináltam mint nincsteln menekült azt nem tudom elhallgatni.
    A második gyerek szűletését már nem ingyen vitték végbe, és még ma is tartozom az akkori orvosnak a honorárumért.
    látom, rosszindulattal olvasod beirásaimat, amit igen sajnálok.
    Bocsi, ha menekülésemről írtam, többé nem fordul elő-.

  • llanfair
    2017 november 29
    1:39 du.
    Még annyit, én is kaptam orvostól ajánlatot, hogx elveszi a magzatot.
    Az embertől függ mit akar vállalni és mit nem.
    Pl nekem a harmadik gyerekem a legnagyobb anyagi segitségem örgségemre, mig a negyedik és második lelki erőségem,

  • Figyelő
    2017 november 30
    2:23 du.

    “Ha egz nő képes arra, hogz más gzermekét felnevelje, gondozza stb. csak gratulálni tudok neki.
    MInden elismerésem.”

    Tulajdonképpen Ön most miről ír kedves Figyelő?
    Hogy jön a béranyaság kérdéséhez az, hogy valaki más gyermekét neveli, gondozza? Gyanítom megint nem tudja miről szól a cikk, nem érti a béranyaság kérdését (ahogy pár hónapja a lombik bébi programmal sem tudott mit kezdeni) ám ahelyett, hogy hozzászólása előtt kicsit utána olvasna, máris feleslegesen hőzöng, és sajnálkozik önmagán! Miért szól Önnek minden cikk kizárólag a saját problémáiról, a meneküléséről és a saját négy gyermekéről? Senki másnak nem voltak vagy nincsenek nehézségei, gondjai Önön kívül? Bár ez önmagában még nem lenne olyan nagy baj, hiszen mindenki elsősorban a maga példájából indul ki – a gond ott kezdődik hogy az Ön példája ezúttal még köszönő viszonyban sincs azzal a problémával amiről ez a cikk szól, de ez láthatóan hidegen hagyja! A világ összes gondját a saját magánjellegű történéseiből próbálja levezetni és értetlenkedik a béranyaság kérdésén(is) hiszen Önnek ilyesmivel sosem volt dolga, mert szerencséjére sosem szorult rá, hát minek kell ilyesmivel foglalkozni?
    Simay E. cikke -részben – arról szól, hogy azok a párok akik bár nagyon szeretnének, de nem tudnak gyermekhez jutni, mert az anya különböző egészségügyi problémák miatt képtelen arra a folyamatra ami ezzel jár, oly módon jussanak gyermekhez, hogy egy orvosilag egészséges, fizikailag arra képes nő hordja ki és szülje meg a pár megtermékenyített petesejtjéből fejlődött gyermeket. A pár tehát az “anyagot” a béranya a saját méhét adja az “ügylethet” Ez a dolgok egyik, azaz az orvosi, biológiai vonatkozása – a társadalmi, anyagi háttere a másik. Mindennek azonban semmi köze ahhoz amiről Ön folyamatosan értekezik, azaz hogy “menekültként” milyen nehézségek és gondok közepette nevelte fel a már meglévő, hála Istennek egészséges négy gyermekét! Azonban Ön nem volt egyedi eset a problémájával, bár szereti úgy kanyarítani a dolgokat, de nem árt ha tudja, hogy az ötvenes, hatvanas években az átlagos vagy annál rosszabb anyagi, lakhatási helyzetben lévőknek épp olyan nehézségekkel kellett, hogy szembenézzenek,akárcsak önnek, függetlenül attól, hogy menekültek voltak vagy sem! Miért gondolja, hogy aki nem menekült el, nem emigrált sehova hanem itthon maradt a nagy semmiben a háborúk és a forradalom után, annak egy fikarcnyival is könnyebb volt a négy gyerekével a megélhetése és a gyermekek felnevelése, mint Kanadában? Nem volt ritka 3-4 gyermekes család sem, mi is hárman voltunk testvérek, a férjemék úgyszintén, de ha a rokonságban, unokatestvéri, baráti, iskolai szinten körülnézek szinte mindenhol 3-4 vagy annál több gyermek született, (50-es évek Ratkó korszak!)ez azonban nem zárja ki természetesen, hogy voltak 1-2 gyermekes családokat is. Mindig is voltak és lesznek is, nem csak Európában, hanem Kanadában is, miként a nagycsalád is gyakori.
    Nagy butaság tehát az európai és a hazai “gyermekellenesség” ami miatt állítólag Ön elment(?) – de ha tényleg így volt, akkor utólag miért mártírkodik? Elérte amit akart, mert az Ön logikáját követve Magyarországon nem lett volna módja négy gyermeket vállalni!
    Az pedig már csak józan belátás és gondolkodás kérdése, hogy közvetlenül a háború utáni időszak vajon mennyire kedvező helyzet a gyermekek születéséhez – szerintem semennyire, annak ugyanis vannak “földhözragadt” feltételei!

  • Besancon
    2017 december 1
    8:32 de.
    Itt is volt egy asszony, aki 6 gyermeket fogadott be, azaz adobtált, mert neki nem lehetett.
    A lombik bébikről nem írtam sehol és nem is érdekelnek.-
    Az otthoni problémákról hallottam és a nagyban műkődő klinikákról is, ahol elvetették sokan.
    Kólönben, csak ezért hoztam fel saját esetemet, hogy a bizonytalan körülmények között is vállaltam őket.
    Már valahol írtam, minden döntés az embertől függ.

  • Mellesleg, elnézést, hogy magam tapasztalatáról mertem írni és nem a szomszédasszonyéról’

  • Figyelő!
    dec.1.4.46

    Önnek van tapasztalata a béranyaság kérdéséről? Akkor miért nem arról ír? Mert sok egyéb közt azt még épp nem sikerült megosztania a cikket olvasó és arra válaszolók közösségével – minden egyebet tudunk már Önről és a gyermekeiről, olyan részleteket is amelyek talán (sőt biztos) nem is tartoznak ránk: sajnos nem sikerül elkapnia a fonalat, szerintem hagyja ezt a témát lógva..!

  • Nnna.
    A béranyaságról.
    Van egy férfi és egy nő, akik SAJÁT gyereket szeretnének, de a nő valami miatt nem tudja kihordani a magzatot. Van, aki túl kockázatosnak tartja, hogy ismeretlen génkészletű gyermeket fogadjon örökbe.
    Akkor a férfi hímivarsejtjével megtermékenyítik a nő petesejtjét. Majd ezt beültetik a béranya méhébe, aki képes a magzat méhen belüli kihordására.
    A férfinak és a nőnek tehát genetikailag SAJÁT gyereke születik a béranya méhéből. Eddig világos?
    Egészen más tészta, hogy kinek, hány gyereke van.A gazdagabb, civilizáltabb társadalmakban automatikusan kevesebb gyerek születik.Eddig arra jutottak, hogy sok oka van ennek.
    Van”ösztönszerű”oka is: ha szinte biztos, hogy az utód megéri az ivarérett korát, a fajfenntartás szempontjából 1-2 utód elegendő, kettőnek több eséllyel jut elég étel (nintendo, egyetem), mint nyolcnak. Ráadásul az idős szülőről is a közösség gondoskodik, nem kell hozzá 8 gyerek.
    Szocializációs okai is vannak: a fogamzásgátlás általánossá válásával a szexuális együttlétnek csak akkor következménye a gyerek, ha akarjuk.
    Ebből következne, hogy a túlszaporodást a legjobb eséllyel minden népcsoportban a civilizáció, a gazdagabb élet képes megakadályozni. Ebbe persze a vallási dogmák is bezavarnak, de gondoljunk bele: a katolikusoknál is bűn volt valaha az örömszerzési célú szex. Ma meg már a fogamzásgátlást sem ítélik el egyöntetűen.

  • Tegnal szuletet egy baba, amely az anyja at-ultetett mehebol szuletet.
    Nem ‘pot-anya’, hanem az anyja pot-mehebol.
    Tehat tobb es tobb szervek sikeres at-ultetese leheto. Habar a vese-atultetes, ugy a sziv,tudo, stb. tortenik sikeresen.
    Csupan az at-ultetesre leheto szervek hianya a legnagyobb akadaaly.
    Talan meg nemely ferfiak is remenykedhetnek majd :))

  • Besancon
    2017 december 1
    6:10 du.
    Értem amit írsz, de a tapasztalat az, hogz magasabb társadalmi réteg, vagy jó körűlmények közötti országokban nagyobb a fogamzás gátlás kultúrája, mint az elmaradottabb népeknél.
    Viszont, pontosan azoknak lenne fontosabb erről tudniuk és alkalmazniuk, ahol a megélhetés igen nehéz és terhes-
    Viszont, ezek nem használnak semmit és szaporodnak.

  • alalom
    2017 december 2
    7:44 de.
    Felejsd el a vallási dogmákat. Ma már civilizált országokban sehol sem tartják ezt be.
    Viszont vannak népek, akik nem is keresztények, de szaporodnak szép számmal.

  • Kedves FIGYELO a Beascomnak cimzett soraibol itelheto hogy maga valami felre-ertesben al.
    Semmi fogamzas-gatlas, sem serkentes esete itten nem letezik.
    Sot meg semmi vallasi ieologiak sem vannak utkozetben.

    Javaslom a TALALOM fenti soraibol kivenni az esemenyt.
    A koltseg csupan az orvosi eljarasok es a pot-anya koltsegei.
    Lehet, sot vannal sokak akik boldogan valaljak azt, csupan az egeszseges baba orvosi loltsegeit fizetik.
    De vannak sokak akiknek az igazi aldas.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.