Békevár hangjai — Látogatás egy történelmi kanadai magyar közösségbe (videó)
Békevár Kipling községtől 9 kilométeres távolságra található, Kipling pedig Reginától, Saskatchewan tartomány fővárosától 155 kilométerre. Kipling-Békevár térségét a magyarok telepítették be 1898-tól kezdve. Földműves magyarok érkeztek a kanadai Prairie-re ahol kulcsfontosságú szerepet játszottak a helyi mezőgazdaságban. Békevár egy református település volt, szemben Kaposvárral, amelyet 115 kilométerrel északra hoztak létre katolikus magyarok. Békevár központja a mai napig álló temploma. A debreceni Református Nagytemplom ihlette meg a békevári magyarokat amikor felépítették saját templomukat a kopár Prairie közepén.
A közösség népességi csúcspontja a huszas években volt, amikor 250 magyar családból állt Békevár-Kipling. 1967-ig kizárólag magyar nyelvű istentiszteleteket tartottak a békevári templomban, ekkor azonban a magyarok létrehoztak Kipling központjában egy új presbiteriánus gyülekezetet, amely angol nyelven működött (és működik mai napig).
Ma már nem létezik az a közösségi központ az eredeti templomtól északnyugatra, ahol a magyarok korábban partikat és táncesteket tartottak. Az épületet és telket eladták, helyette itt áll a Moose Head Inn nevű szálloda.
Amikor még működött a templom, külön szekciókban ültek a nők és kiskorú gyerekek, a fiatal nők, a nős férfiak és a nőtlen férfiak.
A templom szomszédságában állt korábban a Békevári Baptista Templom. A gyülekezet időközben Kiplingbe költözött és Calvary Baptist Church-re változtatta nevét, istentiszteleteket pedig csak angolul tartanak. A régi magyar baptista temető még az eredeti helyén van. Mai napig külön presbiteriánus és baptista temetőkbe kerülnek az elhúnyt békeváriak.
2018. május 27-én szálltunk fel egy, a Kanadai Magyarságtudományi Társaság által bérelt buszra Regina városában és útnak indultunk Esterházy, Kaposvár, Békevár és Kipling felé. Bár idén csak huszan voltunk a konferencián, mégis kimondottan értékesnek, tanulságosnak és meghatónak bizonyult az út. Az alábbi videóban két békevári magyar szól hozzánk. Mindketten már Kanadában születtek. Violet Daku szülei 1929-ben érkeztek Saskatchewanba Magyarországról, Violet pedig 1931-ben születt Békeváron. Gordon Kish szintén már Kanadában született–az ő nagyszülei érkeztek Magyarországról a XX. század első éveiben. Violet még beszél magyarul, de az angol valamennyi békevárinak könnyebben megy.
A békeváriak roppant vendégszeretők voltak–kimondottan lelkesedtek annak, hogy egy 20-tagú magyar csoport látogat el hozzájuk. Életüket többnyire elszigetelve élték távol a többi kanadai magyar közösségtől és távol Magyarországtól. A régi templom meglátogatása után (itt készült videónk is), a kiplingi Békevár Presbyterian Church-ben tartottak számunkra vacsorát. Itt volt igazán alkalmunk beszélgetni a kéttucatnyi idős magyarral akivel együtt vacsoráztunk. Szerény körülmények között élnek, legtöbben mai napig a mezőgazdasághoz kötődnek.
Valamennyi olvasónknak ajánlom alábbi videónkat Békevárról.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
6:31 du.
Üdvözlet Daku Violának:gyönyörűen, akcentus nélkül beszél magyarul. Szinte hihetetlen.
9:52 du.
Ma is Magyarorszagon igy ulnek a falusi templomokban a hivek.
9:53 du.
Koszonjuk az erdekes beszamolot, azaz a videot!
1:18 de.
Édes is, meg aranyos is a video. Nagyon tetszett.
Zárójel: talán egy kis tervezéssel, jobb felkészüléssel többet is meg lehetett volna tudni. Mivel foglalkozott és hogyan ez a mésodik nemzedék? Van-e, volt-e kapcsolatuk a hazai világgal, nekik vannak-e gyerekeik és ők mit csinálnak, van-e magyar közösség, merre terjed ki és mivel foglalkoznak, ha együtt vannak, olvasnak-e bármit és ha igen, magyarul is, vagy csak angolul. Stb.
2:59 de.
Kedves Figyelő, Magyarországon már falun sincsenek sokan odaadó hívek. Az egyházak pontosan ezt a fontos funkciójukat nem művelik, a falusi közösségek építését, szervezését és fenntartását. Nekem személyesen ugyan csak rendszerváltás előtti tapasztalataim vannak erről, de kötve hiszem, hogy a helyzet azóta javult volna. Legfeljebb álszentebbek lettek az emberek, „für alle Fälle”… Pedig szerintem ez a fontos feladata az egyháznak, és nem az álszenteskedés, szemforgatás, prédikálás…
4:29 de.
C.Adam !
A KMH egyik, ha nem a legszebb, pillanata, ezekkel a sorokkal találkozni…
Szívszorító, lassan feledésbe merülő „kanadásokat” hallani, akik nem azért vándoroltak ki, hogy hátatforditsanak az óhazának…
8:11 de.
ALMASI soraira;
Hat persze, felevszazados eroltetett atheizmus utan hogyan is lehetne? De ma egesz europa azon a ponton van, sot a nyugat erosebben mint a keleti nemzetek. A szlavik orthodox egyhaz legalabb is az allamhatalom anyagi tamogatasaival jobban latszoan mutat valami aktivabb, inkabb „allszentsegesegeit”.
8:19 de.
Slapaj,
Kösz szépen, az úgynevezett „régi kanadások” közül ma már tényleg alig vannak. Még egy olyan 12 évvel ezelőtt volt alkalmam jónéhányat interjúvolni Montreálban, az ottani református egyházközségből. Ők is a huszas években születtek Kanadában, vagy érkeztek ebben az időszakban Magyarországról szüleikkel.
8:20 de.
SLAPAJ:
Senki nem a „hat-rofditas” celjabol keresett uj-hazat, hanem mert az O-hazaja eluzte, elmarta, meg letlehetosegeit megtagadva, sot gyakran meg eletuket is veszelyeztetve kenyszeritette oket menekulni, uj-hazat talalni. Hogy ma boldogabbak es sikeresebbek mert kepesek lettek ujhazat talalni ahol az lehetoseg volt eletceljaukat elerni. Az uj-vilagban lehetoseget talaltak, mint nyugat Kanadaban, foldhoz jutni, turni a foldet a sajat sikereiekert. Amodon lett az uj-vilag benepesitve. Az O-vilag meg az elneptelenedes utjan halad.
No de magyarok azt ottan progresskent velik. Hm?
8:23 de.
Igazad van, Sándor. Sajnos ez a videó és beszélgetés is spontán volt. Nem tudtuk, hogy ki lesz Békeváron aki még beszél magyarul. Kaposváron például nem találkoztunk senkivel aki magyarul beszélt volna. Ezért mi is csodálkoztunk és örültünk, amikor egy féltucatnyi békevári magyarul fogadta csoportunkat a templom bejáratánál. De valóban: jó lett volna ezt előre tudni, mert akkor mélyebb kérdéseket tehettünk volna föl nekik.
10:12 de.
Chris:
Légy erős:
Sok itthoni magyar
sem tud már normálisan magyarul.
Ezek többnyire funkcionálisan analfabéták is:
Ismerik a betűket, el tudják olvasni a szavakat
de csak tőmondatokat értenek meg.Szépirodalom náluk nuku.
Idézem a leggyakoribb mondását ezeknek,fonetikusan:
„Te figyejjéé mán hawe’ ne szórakázzá’ wazze me’ letöröm a zagyad”
11:27 de.
A depresszio idejen a 2O as evekben jottek ki sokan, szegeny folddmuvesek. Ingyen kaptak itt foldet megmuvelni. Sot, ha jol tudom 57-ben, mikor mi kijottunk , nekunk is ajanlottak ingyen foldet arrafele. Ferjem mernok volt es nem ertett a foldmuveleshez, tehat Montrealban maradtunk.
11:36 de.
Almási Alma
2018 június 1
2:59 de.
En a 9O es evekben jartam ketszer a magyar falukban.
A falusi vallasossag nem latvanyos, de hagyopmanyos. Akkor veszik fel a gazdak a szep fekete oltonyuket es az asszonyok, a sok parasztszoknyat.igy mennek templomba.
Falun , nincs szukseg az egyhaz munkajara, t.i. ez a szokas evszazadok ota van, ha tertszik., ha nem.
11:53 de.
Figyelő:
„Vegynek termőföldet.Már nem gyártják!”
/Mark Twain/
1:01 du.
Bendeguz, hogyan következik az elterjedt ateizmusból, hogy a vallásosak viszont álszentek legyenek? 😮
1:02 du.
Figyelő, befektetett munka nélkül, magától NINCSEN SEMMI. Ezt kellene megérteni a pártoknak, és az egyházaknak (papoknak) is. Magyarországon ez sajnos nem megy…
2:40 du.
Magyar parasztokrol volt szo, akik igenis megdolzzak a foldet, agymosas nelkul is.. Evszazadok ota teszik minden ideologia nelkul. Sajnos, mostanaban a fiatalok a varosokba akarnak menni es penzt csinalni. De valamikor a fold, szent volt a nepnek.
2:49 du.
Almási Alma
2018 június 1
1:02 du.
Tudod ,az atheizmus lehet, hogy elterjedt, de emiatt NEM lett alszent egy valas sem. A vallas minidig volt es lesz, ha tetszik ha nem. Az eltelrejedt atheizmus, nem tudja kiolni az emberekbol az Isten hitet. Lattad az interjut, amit Christh betett, az oreg magyarok templomaban folyt le az is.
Kar a faradsagert.
3:23 du.
Kedves Figyelő, én nem fáradozok, mindössze Bendeguz azt írta, hogy csak a sok ateizmus miatt álszentek a vallásosok, és erre kérdeztem rá.
Nekem NEM ÁLTALÁBAN van problémám a vallásokkal, mint neked a kommunizmussal, csupán csak egyes papokkal, és egyes kommunistákkal. Szóval ne a saját érzéseidet vetítsd ki rám, ha egy mód van rá.
3:59 du.
ALMASI;
Az atheismusaik is „alszentseg” volt, ugyan ugy mint „part-szeretetuk”. Minden csak az erdekbol!
S hogy munka es termeles nelkul nincsen jobb, boldogabb es hazdagabb elet, azt predikalaom allandoan.
De azert engem atkzotok megallasnelkul es fizetett troll serkentve a bunko gonosz tamadasaira.
Talan nem olvasod a reagalasokat ?
Vagy inkabb serkented azt ?!
4:04 du.
Mr.Adam;
Megjegyzesebol ugy tunik hogy talan meglepeteskent ugrottak be Bekevari magyar kozossegen.
Nem lett volna osszekotetesuk, vagy kapcsolatuk az ottani magyar szervezettel tudataban lenni a maguk elokeszitett latogatasuknak ?
4:31 du.
Mi tagadás, Bendeguz, nem szoktalak elolvasni, csak ha speciel nekem címzed a mondanivalódat, de azt is csak akkor, ha NEM TÚL HOSSZÚ… Sajnálom… 😀
6:12 du.
Bendeguz79
2018 június 1
3:59 du.
Hát hogyne.
A teisták szentek,
Ateisták álszentek.
Továbbá Hitler is jóember volt,
csakhát a körülmények.Azok tették rosszá.
Ahogy Hofi mondaná:
„Az a hülye ákác.az tehet róla.Mert hengeralakú és nem szögletes.Ezért a labda kifelé pattant, nem befelé.”
6:16 du.
Bendeguz79
2018 június 1
4:04 du.
Ehelyett a befirkálásod helyett ha azt firkáltad volna hogy :
” Blablaaa…blaaa..blaabbb ”
az is pont annyit ért volna,
Max. páran röhögtek volna rajta.
De elpaccoltad hogy legalább egyszer az életben megnevettessél pár embert.
Továbbá Hitler is jó ember volt, csak a zsidók megrontották.
Mert mindig más a hibás.
Ahogy Hofi mondaná.A kapufa.Azmiatt nem ment be a gól, mert nem szögletes.
8:55 de.
„Tovabba, Hitler is jo ember volt,csak a zsidok megrontottak”.
Ugyan az irta a „Szulj es nevelj… cimu cikkre,5/30,10:34 de=
„Hitler alapvetoen egy derek ember volt, Csak a nemet nepnek akart jot.”
es’ Maj 31,8;07 de.
„Bendeguznak levegot sem volna szabad adni .”
A KMH Hitler imado es magasztalo trollja, aki tomeg-gyilkost imad,es az aldoztait vadolja tomeg-gyilkossagaert.
Nem, az nem „ironia”, sem humoros, amint probalja elterelni Hitler imadasat.
De meg a fascista kozott is a legalsobb salak.
A Fuhrer-bunkerban a „Blondi” helyet erdemelte volna helyet.
De rohadhat majd orokke imadot Hitlerevel a pokolban.
9:22 de.
Szövegértés szükséges az alábbi sorok olvasásakor, amiben máig érő áthallás rejlik:
„A zsidóságom ‘életproblémám’, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meizlernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, háromhónapi munkaszolgálat és tizennégynapi büntetőtábor után is, (ne nevess ki, tudom, hogy megjártad a háborút, de az más volt, nem volt megalázó) kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkező napok, hónapok, évek tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat…”
Ezeket a sorokat szerzője 1942. május 17-én írta Komlós Aladárhoz (felvidéki magyar író, költő, a Kasztner-vonat egyik utasa, elhunyt Budapesten 1980-ban)
A levélíró Radnóti Miklós.
10:41 de.
Bendeguz79
2018 június 2
8:55 de.
Attól hogy te idióta vagy
(szövegértési problémákkal)
még mások le tudják venni az iróniát.
Menj és pallérozzad magadat.
Egyél sok sárgarépát.
Az segít.
(Ja és ha lehet közben ne végy levegőt DDDDDD )
11:59 du.
Bendeguz, nem HItler imado! Nem szabad ilyenket irni. O amarikai, es nagyon regen el ott. Nem tud jol magyarul. Dicseretes szrrintem, hogy igyekszik magayarul fogalmazni!
Soha nem tett naci kijelentest, tehat jobb lenne bekeben hagyni.
12:04 de.
Drizari
2018 június 2
9:22 de.
Mama, hal Isten nincs nacizmus, Magyarorszagon sem!Es zsido uldozes sem.
Kulonben, nagy tiszteloje vagyok Radnoti Miklos kolteszetenek!
1:59 de.
https://youtu.be/UmKfNQd7zLMhttps://youtu.be/UmKfNQd7zLM
2:15 de.
https://verspatika.wordpress.com/2008/08/15/radnoti-miklos-nem-tudhatom/
3:22 de.
Kösz Drizari: Radnótinak ezeket a sorait nem ismertem, bár a legszebb hazafias vers költője. Még az általam idolnak tartott, JA. Hazám-ját is felülmúlja, mivel JA ott az elfogadással küszködik, míg Radnóti azt mondja,amit én is érzek: tökmindegy, ki mit gondol rólam: magyar vagyok, hibáimmal és erényeimmel együtt. Nekem nem KELL itt élnem, s halnom: én itt szeretek/szeretnék élni és halni. Ezért szeretném, ha a Földnek ez a kis darabja lenne boldogan élhető.
Persze, meghat, ha Duka Viola akcentus nélkül beszéli az anyanyelvemet, holott messzi tájon született.
De sok köze nincs azokhoz a problémákhoz,amikkel mi itt küszködünk. Valószínűleg a legtöbbről nem is tud: ha mégis, legfeljebb B79-es szinten. Esetleg Figyelő nézetében: hogy nolám, a templomokban él még a nemzeti érzés.
Egy frászt kedves Figyelő. A reformáció éppen a katolikus(egyetemes) nemzetköziség ellenében született.
7:14 du.
Sajnalom FIGYELO, valami felre-ertese van.
Olvassa az illetro sorait, ideztem amiket irt.
Hitlert dicsoiteni, s allitani hogy „alapjaban egy derek ember volt” s csak „jot akart a nemet nepnek”, s hogy „csak a zsidok megrontottak”.
Aki azokat irta ismetelten es valotta az nem el a US-ban.
Normalis egyen tenne azt ?
Mit vel ?
7:27 du.
talalom;
Barhol is szuletett valaki, amikor csupan egy bizonyara elszigetelten korulmenyek kozoyy el, mindeg magyarok kozott,s lehetosege sot szuksege van csak a magyar-nyelvet hasznalni, az tortenik.
Sem a szuletese, sem a nemzetisegi erdete nem hataroz, csupan a kurulmenyei. S azt sem maga, sem mi nem tudjuk, csupan velheti hogy az az eset, amit Ms.Duka onmaga bizonyit.
Vannak itten milliok akik az angol nyelvet nem beszelik. S sok magyar imigrant akik eltek es haltak el itten de soha nem beszeltek angolul.
Rengetegen vannal itten mindenfele nemzetiseguke a vilag minden reszerol akik egy szot sem tudnak angolul.
Talan mert maga is ottan elszigelten el minden mas korulmenyektol.
A maga tapasztala alapjan itel, de van am masik het es fel milliard emberi leny akik elete es korulmenye nem hasinlithatok a magaehoz.
8:27 du.
talalom
2018 június 3
3:22 de.
Hat nem tudom, de mikor otthon orszagot jartam, ketszer is, mast tapasztaltam. Ja, es csak ugy megemlitem, a reformatus vallasos magyar szerintem, „nagyobb” magyar, mint a katolikus.
8:33 du.
Meg megemltenem , Radnotit idezve, hogy a magyar zsido is nagy magyar volt valamikor. Most, nen tudom mi van otthon ezen a teren.
Idekint, megismerem egy magyar zsioszarmazau millomost, mar eleg oreg volt, de remekul elfilozofaltunk, tobbnyire telefonon. Neki itt volt egy elektromos gyara, es mikor az 57 os menekultek megerkeztek, csak azokat segitette penzzel, munkaval stb.
Onnan tudom, mert az elso idokben ferjem is ott dolgozott.
9:02 du.
A csiksomlyoi bucsun egyszer en is voltam. A turista vezetonk reformatus volt es eppen ugy reszt vett lelkileg azon, mint a katolikusok. Ezt viszont megtapaztaltam.
A 45O eves evfordulo t.i. egy csata emlekere letesult, amit a magyarok megnyertek.
9:37 du.
Bendeguz79
2018 június 3
7:14 du.OLvassa ezt az idezetet ujra. Szerintem, ez gunyos beszuras volt, mert idezojelben irta. Idezett olyanokat, akik meg ma is Hirlert dicserik. En eddig ilyennel nem talalkoztam.
10:49 du.
FIGYELO irta;
„En ilyenel meg nem talalkoztam”.
Nem hinnem hogy ohajtana, de ha olvassa a hozzaszollasokat, hat hogyan kerulte el figyelmet.
Ideztem, amit az illeto irta azt !
Velemenyem alapjan nem csak gunyos volt az illetotol, hanem bizonyiteka Hitler magasztalasanak es bizonyiteka a Hitler aldoztainak gyulolete.
12:52 du.
Bendeguz79
2018 június 4
10:49 du.
Valtozatlanul, szerintem ez csak egy idezet volt!