Érzelmi fogyatékos értelmiségiek

2018 június 14 10:04 de.82 hozzászólás

Vajon melyik a jobb: a szív fej nélkül, vagy a fej szív nélkül? Miért kellene feltétlenül választanunk a kettő között?

A helyzet tarthatatlanságáról

Sokat vekengünk arról, hogy milyen szörnyű állapotban van a mai magyar közélet, hogy milyen mérgező légkör és alpári hangvétel uralkodik a közbeszédben. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen a közbeszéd légkörét meghatározó, úgynevezett értelmiségi réteghez tartozók legtöbbje is ezen a hangon szólal meg, ebben a toxikus légkörben tematizálja és értelmezi a velünk és körülöttünk történő eseményeket. A politikusok, újságírók, megmondóemberek, véleményvezérek többsége már eleve ingerülten, sértődötten, közönségesen és agresszíven kommunikál, a közéleti tartalmak fogyasztói, az internetes szubkultúra nick-nevek mögé bújó fotelhősei pedig ezt lelkesen, megkétszerezett intenzitással fröcsögik vissza a kommentfalakra. Így aztán kialakul egy lefelé húzó sötét örvény, amiben folyamatosan cirkulál a lélekmérgező, bűzös trutyi.

Nem a kispolgári erkölcscsősz, vagy a naiv széplélek szól belőlem, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy a politika, és az arra reflektáló közbeszéd nem babazsúr, hanem egymással szembenálló erők és vélemények kőkemény ütközőterepe. Nem is azt várnám el, hogy eltartott ujjal, kényeskedve kommunikáljunk egymással, hogy választékos irodalmi nyelvezetet használjunk a közéleti vitákban, de ha csak a sportra gondolunk, látnunk kell, hogy a legkeményebb csatákat is meg lehet vívni nemes küzdelemben, ahogy gyomorforgató sportszerűtlenséggel is. Egy ökölvívó ugyanúgy azzal a céllal lép a ringbe, hogy a másik arcát a lehető legpépesebbre verje, ahogy egy kocsmai bunyóban részt vevő részeg – a különbség a hogyanban van. Ha a ringben (azaz egy szimbolikus harcmezőn), egymást ellenfélként tisztelve, kölcsönösen elfogadott szabályok mentén, a sportszerűség keretei közt történik a bunyó, azt ökölvívásnak hívjuk, és egy méltán népszerű olimpiai sportágról beszélünk. Ha viszont a lehányt bárpult és a bűzölgő klozet közt, trágárul üvöltözve, asztalokat borogatva, egymás felmenőit emlegetve kívánják átrendezni egymás arcberendezését a szembenálló felek, azt garázdaságnak hívjuk, és nagy eséllyel börtönbüntetés jár érte.

Sajnos a körülöttünk kialakult légkör inkább az utóbbihoz hasonlít, és ebben az értelmiségi rétegnek elévülhetetlen érdemei vannak. Abban pedig a társadalom is felelős, hogy mindezt nem csupán eltűri, de a közbeszédben és a világháló közösségi felületein egymást túllicitálva visszhangozza, cirkulálja.

Csak egyetlen példa, melyen keresztül jól szemléltethetjük, hol is tartunk most. Vajon rá tudunk-e még csodálkozni arra a megdöbbentő tényre, hogy az elmúlt évek egyik közéleti, sőt, már-már szakpolitikai kulcsszava a “G-nap”? Gondoljuk át, hogy honnan származik a kifejezés, ízlelgessük, hogyan lett egy alulmúlhatatlanul közönséges megnyilvánulásból általánosan elfogadott közéleti toposz, hogy végül politikai krédóként transzparensekre festve aláálljanak emberek. De most tényleg!

Politikai beállítódástól függetlenül: hogy létezik az, hogy egy összevizelt nadrágban és súlyosan alkoholos állapotban előadott trágárság (mely szerint egy közéleti szereplő szerint egy másik közéleti szereplő egy, hogy is mondjam, hímivarsejt) ekkora karriert futhatott be a médiában, majd a közélet valamennyi fórumán?! Ez tényleg egy kritikai észrevétel? Valóban reagálni kellett rá, sőt, kanonizálni az örökkévalóság számára? Aztán hasonlítsuk össze a mi “G-napunkat” a 20. századi történelem egyik leghíresebb, legdicsőségesebb eseményét jelölő “D-day” kifejezéssel, és éljük át a mindent elöntő szekunder szégyent…

Az értelmiségi létforma fejnehéz féloldalasságáról

Szeretném megvilágítani, hogy szerintem mi a gond az úgynevezett értelmiségi réteggel, és hogy hogyan lehetne ezt a problémát orvosolni.

Az értelmiségi szó már a nevében hordozza a felvilágosodás eszmei alapvetését, a ráció felsőbbrendűségét, hogy az ész, a gondolat, az értelem az ember valamennyi mentális funkciójánál, képességénél, készségénél előbbre való. Benne van az enciklopédizmus intellektuális felsőbbrendűségi tudata, a babonáktól terhelt “sötét középkor” meghaladásának eufóriája, a 19. századi Nyugat naiv humanista optimizmusa, a ráció apoteózisa.

Az értelmiségi a fehér köpenyes tudós, aki a szellem kísérleti laboratóriumaiban, titokzatosan gőzölgő kémcsövekben keveri ki az emberi faj boldogulásához szükséges elméleteket, tudományos téziseket.

Az értelmiségi a megmunkált, kiművelt elme, a felvilágosodott emberi társadalom krémje, a közvélekedés alakítására felkent főpap.

Nem véletlenül használtam a “főpap” szót, hiszen a Magyar Nagylexikon így fogalmaz az értelmiségi társadalmi réteg eredetével kapcsolatban: “A felvilágosodás során az entellektüelek fokozatosan átvették a papság középkorban meglévő és az azt megelőző korokban is hasonló (teokratikus) szervezetek által birtokolt szellemi előjogokat.” Végül is érthető a dolog, hiszen ha az emberi faj a gondolkodásra való képességéről kapta a nevét (homo sapiens), akkor persze, hogy inkább az intelligencia hányados legyen a társadalmi szerepvállalás fokmérője, mint mondjuk a bicepsz mérete. (Annak ellenére, hogy hívő ember vagyok, egy pillanatig nem sírom vissza a középkori állapotokat, amikor a közgondolkodás terén a papság élvezett szellemi előjogokat, hiszen inkább élek én is egy olyan világban, melyben a tudósok akarják leégetni a papokat, mint abban, amelyben a papok akarták elégetni a tudósokat.)

Ám ahogy a szekularizáció során a világi társadalom szemében a papság – jól ismert okok miatt – elvesztette a szellemi előjogait, úgy lesz egyre nyilvánvalóbb, hogy ebben a formájában az entellektüel, az értelmiségi réteg is alkalmatlanná vált arra, hogy utat mutasson az emberiség számára. Aki ezt vitatná, az csak godoljon arra, hogy hány emberéletet követeltek azok a ködös, zavaros 19-20. századi utópiák, melyek egytől-egyig értelmiségiek íróasztalain születtek meg, hogy aztán százmilliók pusztulását okozva váljanak véres valósággá. A felvilágosodás és az abból következő nagy társadalmi átrendeződések során a fej, a ráció egyre agresszívabban, később vérgőzös mámorban tobzódva követelte magának a vezető szerepet az emberi faj történetének alakítására. Így aztán – a hivatalos történetírás szerint – a “sötét középkor” sötétségét végre bevilágította a mindenhatónak kikiáltott ráció dicső világossága. Ám ha igazán őszinték vagyunk, csak a két világháború és a két brutális diktatúra tömegsírjaiba belelőtt százmillók bőségesen elegendő gondolkodnivalót adnak arra nézvést, hogy vajon tényleg minden rendben van-e a ráció megistenülése vonatkozásában…

Vajon melyik a jobb: a szív fej nélkül, vagy a fej szív nélkül? Az inkvizíció, amely Isten nevében kínzott és gyilkolt “eretnekeket”, vagy a vendée-i mészárlás, amikor az istenhitük miatt mészároltattak le százezreket, köztük nőket és gyermekeket a francia forradalom frissen felvilágosodott vezérei?

A babonákkal és hiedelmekkel terhelt, üres vallásosság, vagy a faji, esetleg osztályalapon tömegeket lemészárlásra ítélő, entellektüelek agyában megfogant társadalommérnökösködés? Egyik szörnyűségesebb, mint a másik!

Miért muszáj választanunk a fej és a szív között? Hiszen e kettő együttműködése lehetne a záloga annak, hogy az eddig elkövetett szörnyűségek ne történjenek meg többé. Az értelem, a gondolkodásra való képességünk valóban az egyik legnagyobb kincsünk, ugyanakkor nehéz lenne vitatni Saint-Exupéry örök érvényű mondatát, mely szerint “jól csak a szívével lát az ember.” E kettő nem kellene, hogy kizárja, hanem ki is egészíthetné egymást.

Az értelmiségi réteg modernkori felkenetésével az a legfőbb probléma, hogy az értelem megmunkálása, bármilyen jó és kívánatos dolog is, nem elegendő ahhoz, hogy teljes emberré váljunk. Az értelmiségi szó pontosan megmutatja és kijelöli önnön kompetenciájának határait.

Avagy miközben a gondolkodás és az arra épülő tudomány kétségtelenül az emberi faj történetének húzóágazata, minden, ami igazán fontos az életben, a tudomány számára vakfolt, hiszen megmérhetetlen, definiálhatatlan, az SI mértékegységek által földolgozhatatlan.

Mi a mértékegysége a boldogságnak? Egyáltalán: létezik boldogság? Be lehet bizonyítani? Mivel mérjük meg a szeretetet? Hogyan számítsuk ki a hűség jelentőségét? És a barátságét? Miért fontos a lelkiismeret? Sőt, létezik egyáltalán tudományosan bizonyítható lelkiismeret? Hiszen a tudomány a mai napig azt sem tudja bebizonyítani, hogy létezik lélek. Vagy ha létezik, akkor hol található: az agyban? Melyik részén? Vagy a szívben? Hol? A billentyűk közt? Senki sem tudja, sem definiálni, sem megmérni, ennek ellenére tudjuk, hogy mennyit ér egy ember, aki boldogság, szeretet, hűség, barátság és lelkiismeret nélkül él. E kérdések tekintetében nem fog eligazítani minket a szögmérő, a vonalzó és a fehér köpeny. A tudomány ezeken a – teljes és boldog élethez leginkább szükséges – pontokon kapitulálni kénytelen.

Az érzelmiségi létforma szükségességéről

Amit eddig leírtam, nevezhető akár meddő siránkozásnak is, úgyhogy arra gondoltam, hogy az örökös panaszkodás helyett itt az ideje a tettek mezejére lépni. (Oscar Wilde szerint “mindenki panaszkodik az időjárásra, de senki nem tesz semmit az ügyben”, és valóban, milyen igaza van!)

A közélet tartalomszolgáltatóitól, tematizálóitól és hivatásos értelmezőitől a továbbiakban ne csak azt várjuk el, hogy az úgynevezett értelmiségi réteghez tartozzanak, hiszen az, hogy valaki felsőfokú végzettséggel (és persze a közéleti szereplés iránti ambíciókkal) rendelkezik, még önmagában nem teszi őt alkalmassá arra, hogy a közélet résztvevője és alakítója legyen!

A sűrűn barázdált agytekervény ugyanis nem ad felmentést a sivár és elhanyagolt szívre, a Mengyelejev-táblázat alapos ismeretéből semennyire sem következik az, hogy képesek vagyunk szót érteni embertársainkkal, ahogy jól megfigyelhető az is, hogy a gondolkodás bajnokai simán lehetnek a társas viselkedés toprongyai.

Éppen ezért szükség lenne az érzelmiségi szó bevezetésére, amely nem félreállítaná, sokkal inkább kiegészítené az értelmiségi fogalmát. Mindezt nem pusztán egy nyelvi gegnek szánom, hiszen a tudományos kutatások (!) az életben való boldogulás feltételeként a sokat emlegetett intelligencia hányados (IQ) mellett egyre hangsúlyosabb szerepet tulajdonítanak az érzelmi intelligenciának (EQ). Miért csak az ember lexikális tudását, szakmai felkészültségét tesszük meg az “értelmiségi” létforma, a társadalmi szerepvállalás és az abban való kompetencia mértékegységül?

A racionális gondolkodásra való képesség és az érzelmi intelligencia közti egyensúly egyáltalán nem valami tudálékoskodó műprobléma, hanem egy olyan fontos és hangsúlyos kérdés, ami nagyon is gyakorlati módon és alapvetően befolyásolhatja az életünk minden területét: szakmai kiteljesedésünket, világlátásunkat, kapcsolatainkat, életutunkat.

Valahol olvastam egyszer, hogy a lexikális tudásnak kb. annyi köze van a boldog és kiteljesedett életre való képességhez, mint a szépírásnak a szépirodalomhoz. Szerintem találó gondolat, valamiért a modern, nyugati ember mégis nagyvonalúan félrenéz, amikor az értelmiségi réteg fejnehéz érzelmi idiótáit szemléli.

Egy nagy multicég vezetője mondta egyszer egy interjúban ezt az elgondolkodtató mondatot: “A munkatársak legtöbbjét szakmai alkalmasságuk miatt vesszük fel, és emberi alkalmatlanságuk miatt rúgjuk ki.” Tehát a barázdált agytekervényei miatt veszik fel, és az elhanyagolt érzelmi intelligenciája miatt rúgják ki. Ugye, elég gyakorlati példa arra, hogy miért lenne égetően fontos az IQ és az EQ közti egyensúlyra való törekvés?!

Ám nem csak a multik világában igaz mindez, mert a hétköznapi élet területén sem kell messzire mennünk, hogy példákat találjunk a rémületesen alacsony érzelmi intelligenciával rendelkező szakmai kiválóságok egész sorára…

Az okos és jó tollú újságíró, aki nyilvános fórumokon nem ritkán artikulálatlan hangon üvöltözve, trágárul ordibálva, csapkodva képviseli véleményét, védi vélt igazát, pedig nyilvánvaló, hogy az óvodai homokozó volt az utolsó olyan közösségi tér, ahol úgy tűnt, hogy a hangerő egyenes arányosságban áll a képviselt vélemény vélt igazságtartalmával. Nem pusztán esztétikai jellegű problémáról beszélünk, hiszen sokkal komolyabb meggyőző erőt képvisel az a vitázó, aki képes uralkodni a saját érzésein, és nem keveri össze a földolgozatlan komplexusaiból származó szorongásos tüneteit az igazságért kiálló ember prófétai dühével.

A túlszolizott képű, macsó nőgyógyász, akitől sírva jön el az első gyermekével várandós kismama, miután a főorvos úr első kérdése az volt, hogy meg akarja-e tartani a babát (amely babárért nyolc éven át imádkozott a férjével), az utolsó pedig egy alig burkolt szexuális jellegű felajánlkozás.

A karmester, aki Beethoven zenéjét ugyan érti, de azt már nem, hogy mennyire kontraproduktív dolog állandó jelleggel megalázni a zenekara tagjait – azt a közel száz hús-vér embert, akik nélkül a maestro csak a levegőt szeletelné a néma varázspálcájával. Így annak ellenére, hogy ő azt hiszi, hogy éppen kompromisszummentes művészeti tevékenységet folytat, valójában az elmaradt gyerekkorából származó hiányosságait teszi közszemlére, amikor egy kis mitugrász, cezaromán, hisztis zsebdiktátorként viselkedik.

A félistent játszó, jól láthatóan nárcisztikus személyiségzavarral küszködő pszichiáter, akiről első látásra üvölt, hogy neki magának lenne szüksége egy jó alapos terápiára, esetleg gyógyszeres kezelésre. Aki annyira arrogáns és leereszkedő stílusban kommunikál a klienseivel, hogy egy kedves barátom először azt hitte, viccel a főorvos úr. Majdnem felnevetett, hogy “Háhá, értem ám a viccet, doktor úr!”, amikor rá kellett jöjjön, hogy az orvos teljesen komolyan viselkedik vele úgy, mint egy feudális hűbérúr a jobbágyával.

A színházi rendező, aki azt hiszi, hogy hírnevénél és pozíciójánál fogva szexuális tárgyként kezelheti a társulatában játszó színművészeket.

A vezérigazgató, aki, mire följutott a multi-ranglétra regionális csúcsára, nagy igyekezetében teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal, a saját lelkével (ennek sajnálatos mellékhatásaként a tesztoszteron állományával is), így a kínzó belső ürességét státuszszimbólumokkal, ego-protézisekkel és kokainnal próbálja telepumpálni.

Az ügyvéd, aki magától értetődő, pszichopátiás egykedvűséggel hazudik, csal, minden gátlás nélkül veszteget és zsarol meg embereket, ha az előre viszi saját és kliense érdekeit.

Természetesen nemcsak ilyen ügyvédek, vezérigazgatók, rendezők, pszichiáterek, karmesterek és újságírók vannak, de nagyon úgy tűnik, hogy ez pusztán az isteni kegyelem nagyságának köszönhető. Ugyanis…az érzelmi intelligenciával is megáldott értelmiségi mintha nem azért lenne normális, amilyen társadalmi szerepet betölt, hanem annak ellenére.

Pedig ahogy a tudás sem csak úgy magától lesz a miénk, hanem keményen meg kell dolgozni érte, úgy az érzelmi intelligencia, a szív okossága, a másik felé fordulás képessége sem genetikai hozottság pusztán. Tenni lehet érte, tanulni és fejleszteni lehet, munkát és energiát lehet belefektetni. Csak éppen nem muszáj, mert szinte minden értelmiségi feladatkör ellátásához diplomákat, papírokat és szakmai referenciákat kell csupán bemutatni. Amíg a társadalom nem várja el az őt képviselő politikusoktól és közéleti szereplőktől, hogy az érzelmi intelligencia tekintetében is képzettek, pallérozottak legyenek, addig nem is lesznek azok. Nem furcsa, hogy míg egy óvodában, idősek otthonában vagy bármilyen szociális intézményben praktizáló mentálhigiénés szakembertől elvárják, hogy többszáz óra önismereti munka legyen mögötte, addig egy magas pozícióban lévő politikusra – aki egyszer milliók sorsát befolyásoló döntéseket hoz, máskor nemzetközi sajtótájékoztatókat tart – semmilyen efféle elvárás nem nehezedik? (A nyolc általánossal EP-elnöki tisztet betöltő politikusról már ne is beszéljünk…) Sem az ország közvélekedését formálni kívánó, heti több cikket publikáló újságíróra, sem a legkiszolgáltatottabb állapotban lévő emberekkel foglalkozó sebész főorvosra…

Nagyon is gyakorlati dolgokról van szó! A modernkori történelem során egymás mellett éltek és alkottak az értelmiségi és az érzelmiségi-értelmiségi beállítottságú emberek. Mi lett volna például, ha a bizonyos nyugati csúcs-értelmiségi körökben mai napig ünnepelt – szintén csúcs-értelmiségi – Marx olvas, mondjuk, Dosztojevszkijt? Az entellektüel Marx társadalomtudományos kémcsöveiből ugyanis egy rakás olyan gondolat párolódott le, melyeket aztán Lenin, Sztálin vagy éppen Pol Pot tett iszonytatóan véres valósággá. Azt a Dosztojevszkijt, aki íróként fölvetette az 1866-ban (mindössze 18 évvel a Kommunista kiáltvány megjelenése után) megjelent Bűn és bűnhődés lapjain, hogy hiába a társadalmi egyenlőségről ábrándozó jó szándék, a sok lángoló erejű, világmegváltó gondolat, ha annak kiteljesedése érdekében mindenekelőtt baltával agyon kell csapni egy-két embert, akkor érdemes másik világmegváltó eszmét keresni, minthogy a cél nem szentesítheti az eszközt. Ha figyelt volna erre és az efféle érzelmiségi-értelmiségi hangra Marx, Lenin, Sztálin, Hitler, Polpot, akkor egy másik világban élhetnénk ma.

Nem vagyok olyan naiv, hogy azt higgyem, holnaptól megváltoznak a közéleti szerepvállalás feltételei, de mi magunk lehetünk érzelmiségi-értelmiségiek. Csak azt kell szemünk előtt tartanunk, hogy mindabban, amit teszünk, figyeljünk a “mi” mellett a “hogyan”-okra is. Az érveink mellett figyeljünk a szívünkre is. Legyen ebben sorvezetőnk egy igazi ókori érzelmiségi-értelmiségi, Pál apostol örök érvényű gondolata:

“Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha teljes hitem van is, úgy, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen bennem, semmi vagyok. És ha szétosztom is minden vagyonomat, és testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen bennem, semmi hasznom abból.” (1Kor 13, 1-3)

Azaz hiába a virtuóz retorikai bravúrokkal teli ékesszólás, szeretet nélkül csak üres szócséplés, súlytalan fecsegés lesz a legszebb szónoklat is. A világ legokosabb embere lehetek, titkok tudója, a múlt avatott ismerője és a jövő prófétai látnoka, a világ összes tudományos fokozatát a nevem elé gyűjtögethetem, ha a szívem mélysége nem ellensúlyozza az ismereteim magasságát, akkor bölcsesség helyett csak intellektuális státusszimbólumokra tettem szert, és egy jéghideg tudáskupac vagyok csupán.

Lehet bennem olyan erős hit, megingathatatlan motiváció, hogy valóságos szuperhőssé válok az emberek előtt, életművemmel egyszerre írhatom át a fizikai törvényeket, a pszichológia alapvetéseit és a történelem könyveket, ha szeretet nincs a szívemben, az egész csupán egy értelmetlen és felesleges erőlködés, amely a kortársaim ámulatát ugyan kivívhatja, ám az utókor már pontosan tudni fogja, hogy egy senki voltam.

Lehetek oly nagylelkű, hogy minden javamat a szegényeknek ajándékozom, tátott szájjal csodálhatnak az emberek, leborulhatnak erkölcsi nagyságom előtt, ám valóságos szeretet nélkül csak nárcisztikus, magamutogató jótékonykodás lesz minden cselekedetem.

Lehetek akár mártírrá is, aki az életét is odadobja mindenestül, hogy egészen égő áldozatként lobbanjon el az Igaz Ügy szent oltárán, lehetek már életemben díszpolgár, utcanév és érettségi tétel, ha szeretet nélkül cselekszem, mindez csak egy önnön nagyságától elájuló, görcsös áldozati póz lesz csupán.

Ezért nem elég értelmiséginek lenni! A szív megművelésére van a legnagyobb szükségünk.

Tudom, amiről a jó öreg Pál beszél, az “agapé” szeretet messze több, mint a szív okossága, vagy egy nemes érzelem, de ne legyünk telhetetlenek! A mi kis nemzetünk már attól sokkal jobban lenne, ha a saját értelmiségétől elvárná, hogy érzelmiségi is legyen…

Bolyki László

*

A szerző zenész és író–elsősorban vallási és spirituális kérdéseket vizsgál reflexióiban. Fenti írása eredetileg a SZEMlélek c. blogban jelent meg.

82 hozzászólás

  • Ellentmondok.

    De mielőtt belemerülnék a bizonyításba, szeretném, ha valamely keresztény hitű ember példákon bemutatná, hogyan gazdálkodott a keresztény világ, – a keresztény papság – a kétezer éves jézusi szeretetparanccsal…

  • Csatlakozom. Mármint az ellentmondáshoz.

  • ALMASI ALMA;

    NEM vagyok a keresztenyhitu ember, de az adatokat talalhatja a web-en minden egyhaz, sot congrigation eseten.

    Iskolak, jotekony-szervezetek fentartasat kovetik vilagszerte.
    Ma reggel lattam a PBS WORLD reportjaban az egyhaz Nigeriban az AIDS segitsegen mukodeseit.

    Talan Chriss Adam majd nyujt maganak teljes reszleteket es adatokat az o gondnoki poziciojaban azon.
    Legalabb is Szt.Jozsef kozossege ugyeiben.

    Talalhatok sok adatok a Vatikan anyagi-ugyeiben a web-en.
    Tegyen egy par kattintasokat !

  • Kalocsai Miklós

    Jól indult a cikk, valós problémát feszegetett, de aztán félre siklott.

  • Nem, kedves Bendeguz, a keresztényi szeretet ismérvei nem a Terézanyák, meg a szórványos egyházi jótékonykodás, hanem az, amit a mi mostani derék keresztény kormányunk annyira védelmez: A menekültek kiéheztetése a határon, a szerencsétlen hajléktalanok megbüntetése, a szegény gyerekes családok kilakoltatása, és más irgalmas keresztényi szeretetben csúcsosodik ki. És gyanítom, ez nem csak Magyarországon, hanem másutt is így van, ha talán nem is ennyire feltűnően – de hát bizonyára másutt nem annyira őrzik a keresztény kultúrát, mint Miviktorunk.

    Ugye, Figyelő? Hol vagy ilyenkor, amikor Jézus alaptanításáról beszélgetünk?

  • Kedves Alma, itt vagyok.
    Tudod, en olyan csaladban nottem fel, ahol anyam egy zsido lanyt bujtatott, a legehezebb nemet megszallas alatt Budapesten! Igaz,hogy csaladja es sajat eletet is veszelyeztette ezzel, de a igazi, hivo kereszteny volt!
    Ismertem nehany , hasonlo keresztenyt eletemben.
    Mit mondjak? O, 1O6 evig elt,egeszsegesen.

  • Meg annyit, tole megtanultam, hogy “ha hited van, hegyet is meg tudsz mozditani!”

  • Ja, hogy Orban rosszul banik a menekultekkel? Jezus , sehol sem Tanitotta, hogy az ember ne vedje eletet es csaladjat, hazarol nem is beszelve. Csak menj el Nemetorszagba, ott most mi van?! Szegeny Merkel, engdett a kulso befolyasnak, erdemes meghallgatni, vagy megfigyelni a mai nemet belpolitikat.

  • Valasz a cikkre. Ha elolvassa, amit anyamrol irtam, akkor lathatja, hogy egyetertek!
    Anyamnak is ez volt a kedvenc idezete:

    “Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha teljes hitem van is, úgy, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen bennem, semmi vagyok. És ha szétosztom is minden vagyonomat, és testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen bennem, semmi hasznom abból.” (1Kor 13, 1-3)”

  • Bolyki László
    Utoljara, mikor otthon jartam ket durva valasszal talalkoztam.
    MInd ket helyen, vasarlas volt. A z ujsagosanl vettem egy ujsagot, es ugy latszik sejtette, hogy nem vagyok helyi, olyan durva szavakkal illetett, hogy elamultam. A Vasarcsarnokban, gyumolcsot akartam venni es megfogtam az egyik gyumolcsot, hogy erett e ? es, ugy rammordult az elado, hogy kimentem onnan. Valahogy a koztudatba kene tenni, hogy ilyen elladoktol menekulnek a kulfoldiek. Mikor tanul meg a magyar kozszolgalat udvariasan valaszolni?

  • Ez persze nem a vallason mulo eset, hanem minden egyen sajat erkolcsi magatartasan.

    De a legfurcsabb amikor egy Marxista hasznlaja a bibliai idezeteket masok gyuloleseit terjeszteni.

    Amiben ugy sem hisz, sot ellenzi, hat akkor miert alkalmazza azt az allamhatalom, ill. a kormany ellen?

    A Biblia azt is eloirja; “add Cezarnak ami Cezart illeti….s tiszteld azokat akik folottvaloid a tarsadalomban.”

  • Valahogy hihetetlennek latom azt hogy a magyar allam nem venne gondjait azoknak akik keptelenek onmagukat ellatni.

    Az Alaptorvenyuk tele van mindenfele garantalt lehetosegekkel es az allam feleloseget veve mindenfele szuksegleteikert.
    Sot koltenek jelentos osszegeget is azon szuksegletekre.

    HA az allam-szervek nem teljesitenek alkotmanyos (bocs. Alaptorveny)es torvenyes kotelezetsegeiket a sok letezo szervezetek lehetosegei leteznek annak be-nem-tartasaaiert perelni a megfelelo hatosagi szervet.
    Az a torveny foga, csak ugy “harap a torveny” !

    Persze az kivanna egy kis szorgalmat. De rikacsolasok, szidalmazasok azt nem fogjak megfeleloen helyetesiteni soha.

    Mint a masik cikkben tisztan jelezve vannak “homless shelterek” ottan, sot a jelzett egyen politikai sikereire ohajtja forditani azt.

  • “Ezért nem elég értelmiséginek lenni! A szív megművelésére van a legnagyobb szükségünk.”

    Kedves Bolyki László – köszönjük ezt a sok érzelmeket kiváltó, remek cikket.

    Hazánkban, a ’mélymagyar, keresztény’ emberek, és ugye a ‘keresztény’ kormányunk is, jól ismerik a Hegyi beszédet. Ebben a beszédben Jézus megdöbbentően kijelenti, hogy a tiszta szívűek látni fogják Istent. Sokak számára lehetetlennek tűnik, hogy Istent nézzük. Itt Jézus megfordítja ezt a hitet, és ragaszkodik ahhoz, hogy az Isten látása egy lehetőség. Az embernek csupán tiszta szívvel kell rendelkeznie. Ez a nemes elvek által motivált kilátások integritása – a nagylelkű ember. Ugyanaz a személyiség szerepel a Tórában, mint az “igaz” vagy az “igazságos”. Ők azok, akik teljes mértékben reagálnak Isten által adott élet ajándékára, mert csak ezek az emberek képesek határtalan nagylelkűséget kifejteni. A lélek nagylelkűsége felkészíti a tudatosságot a magasabb, mélyebb valóság megtapasztalására. Ugyanezt a betekintést látjuk az ősi indiai irodalomban a Szútra (2:41), ahol az elme tisztaságból tökéletes önismeret merül fel. Jézus a hegyi prédikációjában a szomszéd szeretetét magas csúcsra viszi: az ellenséget is magába foglalja. Azaz mindenki szeretete ! Itt van szélesen kitárva a kereszténység jelképe. Az univerzális szeretet jósága, amely még ellenségeit is magában foglalja.
    Végül Jézus bejelenti a paradoxon lehetetlent: Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. (Mathew 5:48). Határtalan, pompás, isteni tökéletesség ! Az emberi leleményesség, a magas erkölcsi normák, a Nobel-díj mind elhanyagolhatóak e útbaigazítás mellett.
    Ez a végső utasítás azonban úgy látszik, hogy túlmutat az emberi képességünkön. Jézus látszólag képtelenséget követel. A keresztény erkölcs eléggé szigorú, de hogy egy transzcendentális felemelkedést igényeljen !?

  • ALMASI ALMA;

    Azok a szerencsetlen menekultek meg ha sator-varosokban is elnek, de elvannak latva a jelen szuksegleteikkel.

    De hogy a maga szeretett elvtarsai miert engedik hogy a Lybiai ember-csempeszek ezreket zsarolanak atlag $ 5 ezer dollart szemlyenkent hozni oket az olasz partorseg hajoikhoz.

    Szazakat tesznek kis vacak csonakokra, rengetegen veszettek es vesztik eletuket amodon.
    De az EU hatosagok nem hajlandok azt megszuntetni VAGY biztonsagosan Europaba szallotani oket.

    Ezrek fulladtak a Foldkozi tengerbe. Csupan mert az EU elvtarsak propagandajat serkenti a menekulok erkezesei.

    Az EU egyenloen felelos a vizbefulodtak eleteert mint az onzo ember csmpeszek.

    Miert nem segitik az azsiai es afrikai lakossagot hazajukban ?

    Azon nincsen politikai jovedelem . Hmmmm?

  • Almási Alma:
    “És gyanítom, ez nem csak Magyarországon, hanem másutt is így van, ha talán nem is ennyire feltűnően”

    Ez sajnos így van.

  • “Mi a mértékegysége a boldogságnak? Egyáltalán: létezik boldogság? Be lehet bizonyítani? Mivel mérjük meg a szeretetet? Hogyan számítsuk ki a hűség jelentőségét? És a barátságét? Miért fontos a lelkiismeret? Sőt, létezik egyáltalán tudományosan bizonyítható lelkiismeret? Hiszen a tudomány a mai napig azt sem tudja bebizonyítani, hogy létezik lélek. Vagy ha létezik, akkor hol található: az agyban? Melyik részén? Vagy a szívben? Hol? A billentyűk közt? Senki sem tudja, sem definiálni, sem megmérni, ennek ellenére tudjuk, hogy mennyit ér egy ember, aki boldogság, szeretet, hűség, barátság és lelkiismeret nélkül él. E kérdések tekintetében nem fog eligazítani minket a szögmérő, a vonalzó és a fehér köpeny. A tudomány ezeken a – teljes és boldog élethez leginkább szükséges – pontokon kapitulálni kénytelen.”

    Na, itt van a tévedés, és emiatt mondok ellent az EGÉSZ CIKKNEK.

    Az orvostudomány egyre többet tud arról a nagyon bonyolult kémiai rendszerről, ami az emberi szervezet. Rengeteg hormonról (de hogy mást ne mondjak, a drogokról is) tudjuk, hogyan befolyásolja az egyes ember érzelemvilágát, boldogságot, szomorúságot, depressziót okozva. Agykutatók kezdik azt is kiismerni, az agynak mely területei felelősek ezekért az érzelmekért. Igaz, ennek a megismerési folyamatnak még csak a kezdetén járunk, de számomra nem kétséges, hogy ezeket a kérdéseket valamennyit meg fogja tudni válaszolni a tudomány (Hacsak… de erről majd később.)

  • Nem szeretnék azonban belemerülni egy ennyire komplex kérdéskörbe, pláne úgy, hogy időnként Bendegúz barátunk beleröffent a kommunikációs térbe, nekem szegezve a kérdést:

    “hogy a maga szeretett elvtarsai miert engedik hogy a Lybiai ember-csempeszek ezreket zsarolanak atlag $ 5 ezer dollart szemlyenkent hozni oket az olasz partorseg hajoikhoz, és vajon képes lenne-e ön eztet nekem bebizonyítani?” 😀

    Olvastam, hogy a szerző zenész. Hát én mindössze pár évet tanultam zenét, összesen két hangszeren, és nem is nagyon volt ez az érdeklődésem középpontjában, de annyit még én is tudok, milyen érzelmi hatással van a hallgatóságra egy dúr vagy egy moll akkord, hogyan kell szeptimakkordokkal felfokozni a feszültséget a hallgatóban, majd milyen módon lehet ezt a feszültséget feloldani… És bizony ehhez nem kell semmiféle lélek, meg isteni sugallat, egyszerűen egy hangszer, és egy középszerű zenész, aki játszik rajta – meg a hallgatóság érzelmein. És elárulom, van a fizikának olyan ága, amely a hangok FIZIKAI hatásait (hullámhosszak, rezonanciák, stb…) ebből a szempontból elemzi. Konkrétan ezzel én nem foglalkoztam, de valószínűnek tartom, hogy ezen a területen is vannak eredmények.

  • Almási Körte

    “De mielőtt belemerülnék a bizonyításba, szeretném, ha valamely keresztény hitű ember példákon bemutatná, hogyan gazdálkodott a keresztény világ, – a keresztény papság – a kétezer éves jézusi szeretetparanccsal…”

    Hova akarsz kilyukadni ezzel a demagóg szövegeddel? Jézus nem csak szeretetre, hanem bölcsességre is tanított. Nagyon jól tudod, hogy a papság tisztséget, nem pedig azonos gondolkodást jelent. A kereszténység pedig nem egy homogén massza, hanem egy folytonosan fejlődő mozgalom. Tele reformátorokkal, teológiai és egyéb tudományos – sajnos máglyákkal és katonai összecsapásokkal is kísért – vitákkal.
    Nagyon jól tudod, hogy senki nem vitatja a szeretet parancsát, hanem annak helyzethez illő értelmezését és a lehetőségeket. Sajnos semmi értelmeset nem kínálsz, hanem a látszatokat valóságnak beállítva arra biztatsz, hogy ne gondolkozzunk, hanem legyünk vakhitűek. A Kísértő beszél belőled.

  • Az emberi érzelemvilág bonyolult, és mint minden, ez is felkeltette az emberiség érdeklődését a hogyan és miért tekintetében. Mivel egészen mostanáig nagyon sok alapismeretünk hiányzott, ezért többezer éven át a művészetek tanulmányozták ezt a világot. A művészeteket bátran nevezhetjük egyfajta tudománynak, hiszen számtalan dolgot fedeztek fel – például a festők a látás módozatairól, a szinek harmóniáiról, vagy például, hogy a laikus számáta is valami világosan tudományos eredményt mondjak: a geometriai perspektíváról.

    Mivel ezek a művészeti tanulmányok valami nagyon bonyolult rendszert jeleztek, ezért találták ki azt a segédfogalmat, hogy “lélek”. Amely az érzelemvilágtól kezdve a gondolkodást, és az érzékszervi tapasztalatokat foglalta egybe. Manapság kezdjük ezeket a bonyolult szálakat kibogozni és elválasztani egymástól a fizika, a kémia, az anatómia és még ki tudja miféle hatásokra.

    Mást ne mondjak: az “érzelmi intelligencia” nevű képződmény is újkeletű fogalom, a pszichológia és az agykutatás mellékterméke.

    Tudni kell, hogy az út kezdetén vagyunk tudományosság szempontjából, de azért már elég sokat tudunk ahhoz, hogy például a politikában a goebbelsi eredmények hatásosak legyenek. De remélem, ezeket az eredményeket senki sem tulajdonítja az emberi lélek isteni transzcendenciájának…

  • Leszállva tehát a józan földre, megállapíthatjuk, hogy a művészetek, a tudomány, és a politikai propagandatapasztalat (és más tapasztalatok is) egyre többet tudnak az ember egészéről, működéséről, részleteiről, és egyre jobban tudnak minket befolyásolni ezen tudások alapján. Nincs kifogásom, hogy az érzelmeink összességét léleknek nevezzük, de akkor azt is ki kell mondani konkrétan, hogy például a politikai propaganda a lélek alakítója.

    És akkor már itt is vagyunk, a “lélektelen, szeretettelen” értelmiségnél. Az értelmiségi is csak olyan ember (olyan lélek), mint a többi, ha nem tanulja meg az érzelmeit kontrollálni, akkor elvész a káromkodás és a sugalmazott “érzelmek” mocsarában (volt erre a régi világban néhány segédeszköz, az illemtan, meg a “politikai korrektség”, de ezt félredobatták velünk. Na, én ugyan nem dobtam félre…). És a mi jószándékú szerzőnk még bíztat is, hogy ne kontrolláljuk magunkat, hanem engedjük át egész valónkat… minek is? A politikai propagandának? Attól koppanunk majd végleg a falnak!

  • A jézusi szeretetből az egyházi propaganda a hívek számára adakozási kényszert, kutya-macska cukiskodást, meg álszent szövegelést csinált, és amint Figyelő nagyon helyesen írta, még ezekről az apró gesztusoktól is eltekint, ha a “sajátmagunk megvédéséről” van szó. (Gondolom, azért az egyháznak szóló adományokat nem illdomos megtagadni a saját magunk vagyonának a megvédése céljából. 😀 )

  • Még annyit: Az a hangnem, ami az országban és az interneten is el van terjedve, egy erős politikai érzelmi behatás eredménye. Utálnunk kell nemcsak Sorost, nemcsak a komcsikat és a liberálisokat, nemcsak a muszlimokat, migránsokat és más egyéb szedettvedett népséget, nemcsak a politikai korrektséget, Brüsszelt, hanem lényegében mindent és mindenkit, aki nem Orbán Viktor elkötelezett híve. És ezt mindennap töltögetik belénk (valamennyiünkbe) úgy, hogy sokszor észre sem vesszük. Vannak, akik teljesen átadják magukat, és vannak, akikben ez pont az ellentettjét gerjeszti. De ez akkor is mind ugyanaz, és éppen az a baj, hogy az a bizonyos értelmiségi túlságosan is az érzelmeire hagyatkozik.
    Épp most váltják le a keresztény konzervatv értelmiségiek egyik eddig orbánhű alakját az akadémia éléről, mert kétségeket fogalmazott meg…

    Szóval éppen ellenekzőleg, kedves értelmiségiek, kontrolláljátok már magatokat, az ösztönös érzelmeiteket egy kis ÉSSZEL.

  • Ami engem illet, jól tudom, hogy a jelenlegi IGAZMAGYAR KERESZTÉNYEK véleménye szerint én nem is vagyok magyarnak tekinthető, mivel a múltam, de főleg a felmenőim a baloldalhoz kapcsolhatók. De ez engem nemhogy nem zavar, de inkább büszkeséggel tölt el. Én ugyanis pontosan tudom, hogy ki vagyok, a mai magyar keresztény értelmiség pedig nekem nem imponál, mert számomra bőségesen bebizonyosodott, hogy álszent, politikailag és érzelmileg erősen befolyásolt társaság, Orbán Viktor szekértolói és a tényleges magyarság tönkretevői. Ki haszonlesésből, ki meg egyszerű butaságból. De én ezt megbocsátom, mert pontosan tudom, hogy lesz még ebből észretérés, és titokban tartott röstellkedés. És remélem, hogy még időben…

  • Ja, és kedves Figyelő! Apám, apám testvérei és a nagyanyám öt (azaz 5) zsidó személyt bújtattak a vészkorszakban, de ezt természetesnek tartották és nem csináltak azért hőst magukból. Amikor gyerekkoromban ezek az idők szóba kerültek, inkább a dolgok humoros oldalát, a jópofa és izgalmas sztorikat mesélték, nem a hősiességüket (és nem is a borzalmakat). Máig sokat mosolygok ezeken, ha eszembe jutnak… Végül is ez a természetes, ha egy ember a környezetünkben életveszélyben van, ha tudunk, segítünk…

  • Na, remélem, megértette minden kedves fórumozó, hogy ez a cikk mennyire felháborított. De most már kiadtam magamból a mérgemet… 😀

  • Almási Alma
    2018 június 14
    10:49 de.

    Már megint mások bűneiben turkálsz?

    Előbb talán illene beszámolni, hogy a természettudósok mire használták a megszerzett tudást? A pusztuló természet, az éhező embermilliók és az atomfegyver a nagy eredmény? Ráadásul még pökhendien is odavágjátok, hogy hát ilyen az élet … Sőt, természettudósi módszereket akartok alkalmazni a társadalomtudományban, a társadalomtudósokat pedig rágalmazzátok, lenézitek!

    Először a magad szemében kéne észrevenni a gerendát, utána a másikéban a szálkát. A cikkíró leírja világosan, hogy nem sírja vissza azt a világot, mikor tudósokat égettek el máglyán.
    De azért a mostani se tetszik neki, mikor esetleg Nobel-díjas autisztikus pszichopaták döntenek embermilliók sorsa felől.

  • A cikkhez azt írnám hozzá, hogy a természettudományok mára legyőzni látszanak a társadalomtudományt.

    A társadalomtudósoknak semmi becsülete nincs a döntéshozók előtt. Aki Nobel-díjas fizikus, matematikus, biológus esetleg közgazdász, az dönt az emberiség sorsáról, mert a többinek megtiltja, hogy beleszóljon a tudományába.

    Azt hiszik, hogy csak mert profik programozásban vagy a génsebészetben, akkor már a zsebükben van a bölcsek köve, és joguk van dirigálni. Az emberek nagy része nem érti a modern természettudományt, vagy csak nincs ideje, hogy elmélyedjen a legújabb kutatásokban. Ha az egyszerű népség nem érti meg őket, akkor az embereket kell lecserélni szerintük, mondjuk robotokra.
    Persze, a gonosz tudósok nem veszik át a hatalmat, de van egy vékony réteg, amelyik hasznot húz a tudományukból. Az ő kezükben van ma a világ politikai-gazdasági irányítása.

  • Almási Alma
    2018 június 15
    6:27 de.

    Szerintem ezt a cikket mindenki érti, aki már megtapasztalta a bigott vallásosságot az egyik oldalról, vagy a pökhendi felsőbbrendűséget a ráció felvilágosult “papjaitól”.

    Pl. a kommunista társadalom mérnökök hiába terveztek meg mindent tudományosan a kolhozosítás idején, mégis kitört az éhínség több helyen.
    De hiába vigasztalta a papság az éhező jobbágyot, hogy ez a világ rendje, ez valahogy nem hatotta meg az éhenhalni készülőt.

    Tehát szükség lenne valami olyan tudományos szemléletre, amelyik bizonyítékokra lapoz, de nem hirdeti a mindenhatóságát. Mert ami most van, az súlyos válságot okozott az emberiségnek, fanatizmus egyfelől, az élettől való elrugaszkodás másfelől.

  • Lámpa, megint ostobaságokat beszélsz, de azt aztán óriási nagy arccal! 😀

    A tudomány nem dirigál senkinek, és egyáltalán nem szabja meg, mire használja az emberiség az általa megszerzett tudást. Nem a fizikus dönt az atombomba sorsáról, hanem a politikus.

    A természettudomány és a társadalomtudomány között az a különbség, hogy a társadalom annyira bonyolult, hogy még manapság is úgy vizsgálják, mintha bonyolult lélek volna, vagyis művészeti, tapasztalati úton, de elég kevés matematikával és még kevesebb kisérlettel vagy mérésekkel. És amíg ez meg nem változik, addig nem is lesz igaz becsülete a társadalomtudósoknak. A fizika Galilei idején váltotta az elmélkedés ingoványos módszerét a maira, más természettudományok pedig csak jóval ez után. Mostanában a pszichológia, az orvostudomány, a genetika kezd kilépni az ősi többezer éves módszerek csapdáiból. A társadalom fejlődésének tanulmányozása még most is a meséknél, tetszetős okoskodásoknál tart…

    Lámpa, még mindig csak ecet van benned? Ja… azért vagy ilyen sötét, és ennyire savanyú… 😀

  • Kedves Almási Alma,
    ha még nem olvasta és nem látta, hátha esetleg érdekli:

  • Almási Alma:
    “Na, remélem, megértette minden kedves fórumozó, hogy ez a cikk mennyire felháborított.”

    Kedves Alma, én túlontúl gejlnek találtam, ezért csak a második alcím végéig olvastam úgy-ahogy el, ott abbahagytam.
    Veled ellentétben nem háborodtam föl, hiszen miért ne lehetne egy újságcikk egyszerre semmitmondó és unalmas?

    Ettől függetlenül továbbra is eléggé eltér a kettőnk véleménye a tudomány mibenlétéről, szerepéről és lehetőségeről.

  • kedves Belzebub! A cikk azért háborított fel, mert egy tetszetős, valószínüleg jószándékú eszmefuttatás keretén belül végül is a legbutább uszításig jutunk el anélkül, hogy maga a szerző ezt észrevenné…

  • Amikor Bendegúz nem ragaszkodik görcsösen az interneten összeszedett félismereteinek a közzétételeire, hanem ” csak ” egyszerűen emberi témához szol hozza, akkor nagyon respektálható, időnként mely emberi érzelmeiről tesz tanúbizonyságot.
    Gyanítom, hogy ilyenkor tökéletesen saját magát adja, vagyis ez az igazi Bendegúz.
    Szeretnem hinni, hogy talán rólam is lehet megállapítani valami hasonlót, vagyis hogy bírok valamennyi “emberi” érzelemmel.
    Hiszen sokszor “elvesztem a türelmem” es ez a reakcióimon is meglátszik.
    A kulcs-szó a turelem. Turelmesnek lenni magunkban es turelmesseg masok irant.
    Akik nem ismerik a Bibliát, (nem olvastak, vagy nem olvassak) de “hallomásból” tudomásuk van róla, vagyis vannak “félismereteik” a kijelentésekről, próféciákról. Hiszen kultúránk ezer-szállal kötődik a biblia történetekhez, eseményekhez, pontosan ezt jelenti az az egyszerű tény, hogy keresztény kultúrkörben nőttünk fel.
    Ezert nem kell magyarázni jelentősebb biblia neveket, eseményeket.

    Igy had említsem meg Mózest. Akiről az úgy köztudott, hogy ö az aki kivezette a zsidókat az egyiptomi rabszolgaságból, visszavíve őket a Kánaán földjére, amit a történet szerint isten Ábrahámnak ígért (ígéret földje) megírta az 5 könyvet – amit a törvényeknek, vagy Mózes öt könyvének neveznek.
    Ami mar nem annyira közbeszed – de tudott, hogy Mózes rendkívül művelt volt, a korában a lehetséges legmagasabb oktatást kapta ifjú hercegként, mint Fáraó egyik kedvenc fia.
    Viszont ahogy a biblia írja, “hirtelen haragú ember volt”, mai kifejezéssel élve – könnyen bepipuló, türelmetlen.
    Úgyhogy a történet szerint Isten 40 évre elküldte “terápiára”, vagyis türelmet tanulni.
    Aztan johetett a kovetkezo 40 eves sivatagi “kalandozas”
    Mint ahogy ebben a második 40 éves ciklusban is bebizonyosodott, sajnos nem is egyszer mégis elvesztette a türelmet, az utolsó ilyen türelem-vesztéskor úgy néz ki maga Isten is “úgymond türelmét vesztette” mondván: – “na most mar elég Mózes, azt még megkapod tőlem hogy meglásd az ígéret földjét, de te magad már nem taposod lábaddal azt”
    Hat így esett.

    De mire akarok kilyukadni ezzel? –
    Bizony a képzettség, a tudás nem BŰN AZ BIBLIA EREDETI TANÍTÁSA SZERINT.
    Söt!
    Viszont kiegészítésként türelemre tanít, mások respektálására.
    Úgy általában, minden ember-társunkéra.
    Az hogy a feljebb valókat kellene csakis respektálni, az nem biblikus tanítás, hanem a különféle egyházak “tanítása” – ámítása, hazugsága.
    Mégpedig azon egyszerű célból, hogy a hatalomhoz, és ezáltal mások kizsákmányolásához juthassanak.
    Ha nem ez utóbbi lenne az “EGYHÁZAK” IGAZI CÉLJA – NEM LETTEK VOLNA SOHA VALLÁSHÁBORÚK.

    Ezt hívják politikának……

    Az egyházak Intézmények – a maguk vezetőivel, hierarchiájával, amiből pokoli jól élnek. Lehetnek úgymond keresztények, muszlimok, zsidó felekezetek.
    Jézus tanítása teljesen összecseng Buddháéval, vagy Zoroasterével – akiket az éppen aktuális politikai hatalom annyira nem nézett jó szemmel soha …. hogy valamennyiüket kivégeztek.
    Jézus ellen is a legfőbb vád az volt, – amit nem vont vissza és nem tagadott – hogy Isten nem kézzel csinált templomokban lakik, hanem mindenkinek a maga teste a “szent szellem” temploma.

    Nem hívők nyelvére lefordítva: Szent szellem = A Harmónia, a Béke, a Szeretet – együtt a tudással, az önismerettel, a türelmességgel.

    Valaki gondolja, hogy a mai korabeli Magyarországon nem a Semjén Zsolt nevű fővadász/főkeresztény kiáltaná elsőként Pilátusnak, hogy – “FESZÍTESD MEG!!” –

  • OK ALMACSKA;

    Talan ez a “beleroffenesem” is felhaboritja magat kicsit tobbe.

    Az amit maga nem talal semmi szervekben, sem sejtekben, de az emberi magatartas iranyitoja, az az “ERKOLCS”.

    S az nem szervi, sem anyagi, de tisztan mint maga a szo jelenti az erkolcs ami itanyitja az ember, sot az egesz emberiseg letet.

    Nem csak az egyeneket de tarsadalmakat.

    Azt sem a “tudosok”, ideologusok, de meg a zeneszek sem vennek figyelembe.
    Azt felejtetek el elvtarsai is mind. Marx, Darwin, Freud,stb.
    sot soha nem is vettek volna figyelembe azt.

    Tahet NE csodalkozzon hogy mive lett az emberiseg magatartasai, cselekedesei vilagszerte.

    Na, nevezze azt barmi ragalmazasaival, de az amit nem tanult konyvekbol, sem intezetekeken, amitol az emberiseg tobbsege a leheto leg-tavollabba ohajt lenni.

  • Bengeguz, engem ne nyúzz! 😀

    Az erkölcs nem az egyes ember tulajdonsága, hanem a társadalomé. Minden társadalom az evoluciója során kialakítja a tagjai számára a társadalmi szempontból legoptimálisabb viselkedési normákat, az erkölcsöt. És ez bizony minden népnél és minden korban más és más. Például az eszkimók ritkásan egymástól távol laknak, és ha vendég jön hozzájuk, felajánlják a vendégnek a feleségüket. Azért, hogy “idegen vér” kerüljön az utódjukba, és elkerüljék a belterjességet.

    Na, mi meg nem tartjuk ezt erkölcsösnek. Puffneki…

  • gabriel
    2018 június 15
    1:36 du.

    Néha tud írni értelmes dolgokat.
    De az olyan ritkán van hogy szteem csak véletlen nála.
    Amint mondani szokás : Vak tyúk is talál szemet.

  • Kedves Alma,mint fizikusnak meselek egy rovid mostani emlekemet. Egyik unokam 22 eves ertelmes gyerek,. Egyszer , setaltunk egy erdoben es beszelgr]ettunk, azt mondta, jo, jo de honnan tudom, hogy van lelek? hiszen soha nem lattam. Erre a valaszom az volt: A levegot latod? Ugye nem, de tudod, hogy van!

    Erre nem tudott valaszolni.
    Ez a lenyeg.

  • A ‘zajos’ életvitel következtében az ember szervezete, jobban mondva az összetétele gyengül, az érzelmei zavarba hozzák, és gondolatai sokszor torzúltak. Az ember felfújt egója fellengző, bombasztikus illúziókra, önzésre hajlamosak, ami elfedi az igazi természetét.
    Igazi természetünk tisztázása nem mindig édes és könnyű. Önmagunkba való bepillantás nehezen jön. Igazi természetünk megismerése önnön magunk felelősége, ez elé az akadályokat, a torlaszokat önként állítjuk föl.
    A mai ‘keresztény’ helyzet hazánkban nagyon szomorú.
    Hazánk ‘Keresztény Demokrácát’ építő kormánya szellemi téren befojásolja, ösztönzi a ‘keresztény’ mélymagyarokat, hogy OK belerúgdalni a menedék kérő menekültekbe mert utána majd lehet ájtatosan énekelni a Himnuszt – és vele, hogy Isten, áldd meg a magyart !

  • hazai lámpa
    2018 június 15
    7:47 de.

    Lámpa

    Ugyan nem nekem címezted, de a fentebbi bejegyzésem fényében szeretnem “tőled” is számon kérni a toleranciát.
    A türelemről beszéltem egy fentebbi hozzászolásomban.
    Ami pontosan összeköti a tudást az érzelmekkel.

    De magad miről beszelsz?

    azt írod:

    …..”Tehát szükség lenne valami olyan tudományos szemléletre, amelyik bizonyítékokra lapoz, de nem hirdeti a mindenhatóságát”….

    Ilyen “tudomány” nincs, még-kevésbé “szemlélet”.
    A Te szemléleted az ami fals a tudománnyal kapcsolatban, pont olyanokat vársz el, ami ellen élesen hadakozol.
    Hadakozol a tudomány “felsőbbrendűsége” ellen, viszont cserébe elvárod a mindenhatóságát, vagyis, hogy elhozza a “végső megoldást”
    Olyasmit a diktátorok szoktak ígérgetni, mint Hitler, Sztálin, vagy legújabban Orbán.

    A “tudománynak” művelői vannak, több kevesebb sikerrel. Ahol vannak nagyon beképzelt személyek, – annál kevesebb tudással – és vannak nagyon alázatosak – annál több tudással.

    Ez így törvényszerű, bármire igaz a világban.
    Minél butább valaki, annál magasabban hordja az orrát, mert nem fogja fel hogy semmit sem tud a világról.
    Es minél bölcsebb valaki, annál alázatosabb, mert latja, hogy mennyire sok a megismerni való a világról.

    Nincs “végső megoldás”
    A társadalom fokozatosan újjászületik, hiszen az öregek kihalnak, és az újabb generáció tagjainak is “mindent újra kell kezdeni” Az erkölcsök, a viselkedés-normákat “újra kell tanulni”, mivel nem ugyan abba az állapotba születik újra a társadalom.

    A cikk-írónak is pontosan ebbe tört bele bicskája – a világot statikusnak tételezi fel – nem pedig fejlődőnek – és ennél fogva folyamatosan változónak…

  • ALMACSKA;

    Ha maga nem latott, hallott, vagy olvasott semi napi hireket az elmult0 vagy het eveb, menjen es kattintsa azt a http://www.pbs.org ,
    cnn.org , deutcheWell.org , bbc.org, abc.org , nbc.org , vagy barmi ottani jiradokat. S latahatja mind hogy mikent tortent.

  • ALMASI ;
    Hat a leheto legnagyobb esztelenseget irta, amikor alitja hogy az Inuitok a felesegeiket elcserelik. Vagy hogy szexual ajandekba adjak masoknak. Totally esztelenseg.

    Mikor kis fiu voltam egy tanitonk meselt egy allitolagos esetet, hogy valamikor valakit fagyva talalt az Inuit ember, a satraba vitte es a felesege es leanya kozze tette azok felmelegiteni a fagyott embert.
    De az sem ismert vagy tudatos eset volt, csupan egy mese.

    De mind a “North-West passage” halalra-fagyott matrozzai soha nem voltak sikeresek eletben maradni azon modon. Egy sem, soha.

    Mit gondol, ha egy ferj idegen ferfi genomjabol akarna gyermeket nevelni, hat mi a feneert hazasodna ???

    Maga nagyon gyerekesen mindent elhinne.
    Van nekem egy hid elado Brooklynban nagyszeru aron.
    Szeretnem maganak eladni.
    Sot ha vasarolja bedobom a Golden Gate hidat is fel-aron ;))

  • Egy par millio kozel-keleti menekult meg mindeg sator-taborokban vannak.
    De ottan viztonsagban es szuksegleteik kielegitve.
    A nyugati nemzeteknek milliokba kerul az.
    Egy sem ehezik, sem hianyol letszuksegletet.
    Csupan a beket hogy hazamhesenek.

    Az allitasaik hogy a magyar allam ehezteti oket az egy masik hazug propaganda. Torokorszagtol Szerbiaig vannak UN felugyelet alati UNRA taborokban.

  • Geyza!

    2018 június 15
    6:44 du.

    Hát elnézve az itten azóta fabrikált legújabb bejegyzéseit,
    szent-Isten el ne hagyj!

    Krkrkrkrrk…..

  • Akkó engem egy troll félretájékoztatott…
    Nem te vótá, Bendeguz ecsém? 😀
    Bendeguz,
    ne nyúzz!

  • ALMASI;
    Igen, nagyon “felre-tajekoztattad” magadat, s ne probald masokat elhitetni elcspelt ocska dogmaiddal !

    De nem vagyok “ecsed” !

    Vedd a felvilagosito tenyeket, keresd a valosagot, es gondolkozz logikusan !

    Propagandad egy konyv terjedelmere ment, de semmi ertelmesseget nem voltal kepes bedobni.

    Az “erkolcs” az egyenekkel kezdodoik, csupan az egyen eletenek a mivolta ami hatarozza meg a tomegek altal kovetett tarsadalom nivojat.

    Az ami hianyzik manapsag a tarsadalmakbol.
    Azert a rengeteg kegyetlensegek, buntettek, csaladi-bomlasok, alkohol-drug, AIDS, nemi-rend-ellenesegek (LGBT),gyeremekek es idossek elhanyagolasai es kihasznalasai,hatosagi szervek keptelensegei, s a tarsadalmak erkolcsi bomlasai.

    Az NEM a “sziv”, sem az “agy” mukodeseinek a fogyatossaga, hanem a tomegek onzo, gyarlo erkolcstelensegei az oka.
    Az Istentelenseg annak a legelso okozoja !

  • Bendegut,
    ne nyúzz!
    😀

  • Christopher Adam

    Figyelő, ezt a linket nem lehet kinyitni. Ez nem egy honlaphoz vezet, hanem egy privát emailhez.

  • Figyelő:
    “Csak menj el Nemetorszagba, ott most mi van?!”

    No, hát világosítson már fel, hogy mi van Németországban. Ön biztos tudja, hiszen ha egyáltalán járt ott, akkor legföljebb turastaként töltött ott pár hetet. Én az utóbbi években szinte az élete felét töltöm ott, tehát nyilván nem tudom, hogy “ott most mi van” No, mi?

    Figyelő:
    “Szegeny Merkel, engedett a kulso befolyasnak, erdemes meghallgatni, vagy megfigyelni a mai nemet belpolitikat.”

    Én speciel nem sajnálom Merkel asszonyt. Egyrészt azért nem, mert a legjobb tudomásom szerint nem fizikai kényszer, de még csak nem is napi anyagi létfenntartási lehetőségeinek megvonásával kényszerítették rá kancellári tisztséget. Állítólag önként vállalta el. Másrészt pedig nem sajnálom, mert még ma is ő és pártja az Orbán-rezsim legfőbb támasza, ezen keresztül – jobb meggyőződése, akarata és szándéka ellenére (ám a politikában nem a szándéketika, hanem az eredmény az irányadó!) – Ny.-Európa lassú fasizálódásnak egyik elindítója.

  • Almási Alma:
    “A természettudomány és a társadalomtudomány között az a különbség, hogy a társadalom annyira bonyolult, hogy még manapság is úgy vizsgálják, mintha bonyolult lélek volna, vagyis művészeti, tapasztalati úton, de elég kevés matematikával és még kevesebb kisérlettel vagy mérésekkel.”

    Kedves Alma:
    Ez részben helytálló, részben nem. Hogy a sok közül csak egyet-kettőt említsek, pl. a makroökonomia, a statisztika, de még az empirikus szociológia elég komoly matematikai apparátussal dolgozik, sőt – de ez maradjon köztünk! -még a történettudományok egy része is. Az más kérdés, hogy mig a fizikai elméletek, de – jó esetben – még a kísérletek eredményének nagy része se függvénye egyes egyének és/vagy nagyobb embercsoportok tevékenységétől, addig a társadalomtudományok legnagyobb részében…

    Vicc (nyilván régi, de jó):
    Annak idején Brezsnyev valami szovhozban ideológia előadást tartott, a végén kérdéseket lehetett eltenni. Egy idős parasztasszony megkérdezte: “- Kedves Brezsnyev elvtárs, a kommunizmus tudomány vagy ideologa?”
    Brezsnyev nagyon sokáig gondolkodott, majd kinyögte: “- Ideológia”
    Paraszt néni rávágja: “- Köszönöm Brezsnyev elvtárs, mindjárt gondoltam!”
    Brezsnyev: ” – Miből gondolta az elvtársnő?”
    Paraszt néni ” – Mert ha tudomány lenne, akkor előbb állatokon próbálták volna ki.”

    Szóval a nagyobb társadalomudományi kísérletekkel szerintem nem árt kissé óvatosan bánni.

  • Igaz, kedves Belzebub, hogy a matematika (statisztika) a társadalomtudományokban nagy szerepet játszik, de éppen ezzel kellene óvatosabbnak lenni. A statisztikai felmérésekben nem az szokott a hiba lenni, hogy az egyes emberek hazug válaszokat adnak a kérdésre (ez legtöbbször még matematikailag is kimutatható), hanem az, hogy a kérdéseket rosszul teszik fel, vagy mást hoznak ki belőle eredményként, mint amire az egész vonatkozhat. Az egy nagyon nehéz, és körültekintő tervezést igényel, hogy a statisztika a valódi eredményt mutassa. És ebben sajnos sok a hiba.

    Az viszont egyáltalán nem probléma, hogy az emberek különbözőképpen gondolkodnak, vagy csalnak. Erre elmondok egy izgalmas példát.

    Matematikai statisztika gyakorlaton az egyetemen a tanár kiadta a feladatot, hogy otthon mindenki dobjon ezret egy dobókockával, és SORRENDBEN egymás után írja fel, milyen eredményt kapott. Arra is engedélyt adott, hogy egyezzünk meg, és néhányan csalhatnak is, például, hogy nem a dobókocka szerint, hanem fejből írják a számokat, vagy bárhogy máshogy. A legközelebb elvitte a kitöltött papirokat, és úgy két hét múlva hozta az eredményt (akkor még nem volt számítógép).

    És pontosan megmondta, melyik hallgató csalt.

  • ALMÁSI ALMA !

    Végig követve az Ön fenti cikkre eddig adott összes reakcióját, azokkal teljes mértékben azonosulok. Köszönöm! 🙂

    .
    T Cikkíró!
    Maga a munkája végeztével megvallja, hogy ön bizony a szeretetében nagyon is szelektív és azzal a hitehagyott Pállal, renegáttal azonosul, aki lóról pottyanva jött rá, hogy ő bizony az ősi hit-és zsidó felebarátai helyett a hazáját provinciává degradáló szándékú ill. kegyetlenül elnyomó Római Birodalmat, és annak polgárait, szereti csakúgy, mint önmagát. Mert végsősoron ebben a önellentmondásban testesül meg ama híres nevezetes páli szeretet…

    *A “”jó öreg”” tarsusi Pál maga is római állampolgár volt. Már csupán a circumcisio alapján tartozott a zsidósághoz, amelyet csúnyán elárult, illetve megtagadott, és amely ellen nyíltan szervezkedett egyben Róma javára kémkedett… Az ő mesés legendája ekörül a lelkét megosztó kettősség körül forgott, olyannyira, hogy pál, mint római, alanyi jogon magához a császárhoz felebbez a birodalom ellen lázongó honfitársai ellenében…

    .

  • FORTIMBRAS

    Áruló az, aki valamit valamilyen ellenértékért elad.

    Pál egy sikeres és ígéretes farizeusi karriert cserélt el egy viszontagságokkal teli apostoli küldetésért. Vagyont nem gyűjtött, és börtönön és halálos ítéleten kívül soha semmit nem kapott a rómaiaktól.

  • Kedves FORTIMBRAS!
    Örülök, ha egyetértünk.
    Én már sajnos öregecske vagyok, nem tudok se tüntetni, se élőszóval politizálni. De azokon a fórumokon, ahol megfordulok, próbálom mindig őszintén és nyiltan, de udvariasan kifejteni az álláspontomat. Örülök, ha valaki megérti a problémákat a hozzászólásaim nyomán, és ha egyetért velem.

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    ˙

    FORTIMBRAS
    17./1:20

    Ezek a szerzőhöz címzett sorok nekem is megfordultak a fejemben.

    …Hogy pl. Bolyki László a szeretetről legalább annyit idézhetett volna az úgynevezett Ó-szövetségből is, hisz Saul sem az “Új-já-ból” vette [nem az ujjából szopta] a felebaráti szeretet fogalmát, az kétségtelen. Ő is csak az Ó-ból tanulta, többek között a “Szeresd felebarátod, mint tennmagad” több-ezer éves(!), és mindennapi zsidó szeretetparancsát, ezenkívül még számtalan prófétai, vagy a Példabeszédek igehelyeiből, de még a zsoltárokból is vehetett volna példát a szeretetre, mint a “jóöreg” Páltól.

    A másik, a Nagy Francia – Polgári – Forradalom a cikkíró által pongyola mód’ megvádolt gúnyos felhnggal úgymond: “felvilágosodott vezérei”, akik őszerinte, “az istenük miatt mészároltattak le Vendée tartományban százezreket”. Az ebben az ismét csak elfogult – még véletlenül sem objektív szerző – vádaskodásában odáig megy el, hogy a rojalista(!), konkrétabban a királyi és papi(!), ergo . e l l e n f o r r a d a l m i . felkelést állítja be áldozatnak, miközben pontosan e szervezkedés Királyi és Katolikus Hadserege [már a hivatalos nevük is magáért beszél] támadta meg a republikánusokat. Teháűt éppen fordítva történt, mint azt ő előadja. Ugyanis ezt követően még ebből ellenforradalmi felkelésből egy majdnem négyéves, véres háború kerekedett ki, mígnem a köztársasági haderő péppé nem verte a testvérháborúban bűnös királypárti sereget. Azonban az ellenforradalom jelentős erői ebbe a vereségbe sem nyugodtak bele és tovább szervezkedve, gerilla hadviselésben folyamatosan további összecsapásokat, ill. kisebb incidesenket provokáltak. Mindezt megelégelve Turreau tábornok elrendelte a felperzselt föld taktikájának alkalmazását. Az ostromállapot végülis 1796.ban zárult le. Így az ellenforradalom, ill. a harcok polgári áldozatainak a száma így is mintegy 50ezer főre növekedett – a cikkíró szerint 100-ezrek, vallási vértanúknak beállítva – melynek oka viszont semmiképp nem írhatók a Nagy polgári forradalom számlájára, mert ezt az áldozatok provokálták ki…

    Bolyki Guru szakértősége e kérdések körül márcsak azért is megbukott, de legalábbis erősen sántít mert cikkében, talán szóljon a mentségére, de többször is a maga hiányos ismeretei jóvoltából éppen ellenkező előjelűre változtat meg történelmi tényeket. Ugyanis, ha már belemegy ilyen és hasonló ténykérdésekbe, szerecsenmosdtásokba mint “a hitük miatt mártírhalált elszevedett ártatlan katolikus százezrek”, akkor legalább olyan példát is illenék elénkhozni, ahol az általa előbb még áldozatnak beállítottak, éppenséggel már a gyilkosok szerepét vállaták föl. Ilyen volt például kétszáz évvel korábban, az 1572-ben Szentbertalan Éj néven elhíresült tömeggyilkosság sorozat is, ahol egy éjszaka leforgása alatt igaz (“csak”) tízezrek estek áldozatul a hitüknek, ámde katolikus vallású gyilkosok jóvoltából. – Ugyancsak francia honban.

    Hol van tehát a szerző elfogulatlansága, a minden körülmények között joggal elvárt következetesség ? Aki ilyen szarvas hibákat – ki tudja, nem szándékkal e – vonultat föl mondandója bizonyítására, az inkább
    “ne fogjon könnyelműn a húrok pengetésihez”.

    – Ha zenész a végzett szakmája, még akkor se !

    .

  • Bármennyire böcsmérlik itten egyesek ( kádár környéki időből származó gondolkodásmóddal,melytől nem tud szabadulni,de próbálja más köntösbe bujtatni önmagát) a keresztény kultúrát ,ez védi most meg ejrópát a népáradattól. De akinek kell írásban kell kérni az olaszokat,görögöket,franciákat,hogy megadott címükre küldjenek 1000 menekültet mert saját pénzen akar gondoskodni róluk.
    Csak egyre vigyázzon : biztosítsa azt,hogy soha a lakásából telkéről ki ne engedje őket!
    Aki a kereszténységet,” kultúrát” ennyire gyűlöli,gondoljon arra,hogy legalább ennyire gyűlölik mások az ő nemzetközi szocialista kultúráját. és úgy szidja a más gondolkodásvilágát,hogy a visszahull rá.
    üdvözletével.
    Gondolom a legnagyobb gondolkodó és oktató megérti ezeket itten.

  • T. Jani!

    Reagálva az én 17,/1:20-kor kelt kommentemre ad0 hangot annak a nézetének, hogy “áruló [csak] az, aki valamit valamiért ad”.

    Attól még hogy a szentírásba erről nem esik szó, Pál elfogultsága Róma irányába ma már kétségtelen. Ez különösen igaz az izraeli viszonyokat illetően akkor, amikor a zsidó nép és bekebelezett apró állam a lényegét tekintve hadiállapotban állt a Birodalommal. Szilárd hitük az egy istenben, a Törvény szent mivoltáról, és a saját állam felvirágzásában egy új felkent (krisztus) király vezetése alatt. Azonban ez a makacs hazaszeretet kifogott a római stratégák könnyű prédához szokott eszén… A zsidók nem hajlottak meg.

    Kémek, ügynökök (rémhírterjesztők, hírferdítők), besúgók – ezek szinonímái egymásnak – már az ókortól Matahariig szerves részét képezték a hadviselésnek, ill. a “pax romananak”… Az ilyen szolgáltatásért kapott “”valaminek”” viszont nem feltétlenül kellett pénznek lennie… A “jutalom” osztásánál egyik ügynök
    mellett sem állt ott még egyikünk sem.

    Azonban Pál működésében nem is kicsit feltűnő az őt hirtelen megmentő váratlanul feltünt “unaköccs” na meg a római arisztokrácia egyes tagjaihoz fűződő rejtélyes ismeretsége és kapcsolata. Miután 600 tagú katonai egyság kíséri Caesareaba és vigyáz a személyi biztonságára, ahol a közülük főúri körülmények között tárgyal a következőkkel. Bensőséges csevely a prokurátor Antonius Félixszel… Jó kapcsolat fűzi a prokurátor sógorához, Heródes Agrippa kinevezett királyhoz is, valamint annak nővéréhez, aki később Titus ágyasa lett – annak a Titusnak, aki lerombolta Jeruzsálemet. Róm.11,16-ban emltett Herodion nevű társa sem valószínű, hogy az ő egyik evangélista társa lett volna, de annál inkább, hogy az uralkodó dinasztia egyik tagja…

    Elég az hozzá, hogy Paulus nem légiós kiskatonákkal tárgyalt, hanem római ezredesekkel és magas rangú, császár közeli arisztokratákkal, miközben a saját véreit nemcsak megtagadta, de a zsidó össztartást minden ideológiai eszközzel fellazítani törekedett…

    Nem kerülheti el senki tekintetét az sem, hogy Pál az őt a zsidók elöl kimentő római(!) hajón oly hirtelen tűnt el a történelemből, mint a kámfor…

    A Qumrani tekercsek beszélnek egy álnok, “a hazug tanítóról” is, akinek ott, az esszénusok között viselt dolgai nagyon őrá illenek… Saul az ún. óegyház apostola volt, amelyet Jézus testvére – egyetlen személyes, még élő ismerője – Jakab, a 12 apostol egyik tagja vezetett, akihez viszont őt botrányos ellentét, ellenséges viszony fűzte… Ez az ún. óegyház lényegében a vallási előírások, a Tóra szirárd megtartásában látta Izráel fennmaradásának egyetlen zálogát.

    Üdvözlettel: F

  • Almási Alma
    2018 június 15
    8:39 de.

    “még manapság is úgy vizsgálják, mintha bonyolult lélek volna, vagyis művészeti, tapasztalati úton, de elég kevés matematikával és még kevesebb kisérlettel vagy mérésekkel.”

    Tudom, hogy ezért nézik le a természettudósok a társadalomtudósokat, merthogy “ők nem végeznek kísérleteket” szerintük.

    De mint föntebb írta valaki, ez nem teljesen igaz. És ráadásul az eredmények nem mindig igazolják a hideg fejeket az intuitívabb társadalombúvárokkal szemben.

    (Részletkérdés, de pont tőled irtó nagy pofátlanság a mérhetőséget számonkérni, már bocsánat. Ugye te a történelmet úgy képzeled, hogy hallgassa meg mindenki a nagymamája körösztanyját, oszt jó napot. Tehát anekdotán alapul a történelemtudásod, és leszarod, hogy pl. volt-e vörös terror?
    Ez mennyiben különbözik a vallási fanatikusoktól? Hogy pl. vörös terror nem létezik, mert te nem bírod elhinni az elvtársakról, hogy ilyenre képesek voltak? Ráadásul ilyenkor nem számít a tudomány, mert ha egy történész állítja, hogy volt vörösterror, akkor az szerinted minimum hazugság. Pl. biztos pénzért teszi az illető vagy mert utálja a komcsikat.
    Ez miben különbözik attól, aki meg van győződve róla, hogy a mostani migránsáradat egy nemzetközi összeesküvés miatt van?)

  • FORTIMBRAS
    2018 június 19
    6:36 de.

    A történelem marxista értelmezése érdekes, de még annyi közérdeklődésre se tart számot, mint a Szemlélek blog írásai.

    Szerintem rajtatok kívül (Alma, voronyezs stb.) ezeket a kommenteket tényleg csak a történelem iránt érdeklődők olvassák. Ugye a regénybeli Dr. Zsivágó 100 éve még tehetetlenül figyelte a vörösök és fehérek csatározását, csak sodródott a táborok között. Mindig annak adott igazat, aki éppen foglyul ejtette.

    Úgy látszik, maradt itt néhány kommunista, aki még mindig azt képzeli, hogy dúl a Nagy polgárháború. Rátok hivatkozhatnak a radikális szélsőjobbos politikusok, hogy visszajöhetnek a komenisták …

  • FORTIMBRAS
    2018 június 19
    6:36 de.

    Nem csak a zsidók (izraeliták), hanem a keresztények is egy istenben hittek/hisznek.. Sőt, ugyanabban. A római arénákban a vadállatok elé vetett keresztények semmivel nem voltak kevésbé elszántak, mint Júdeában a római hadigépezetnek ellenálló zsidók.

    Pál nem csak a zsidó teológiában és törvényekben volt jártas. Több nyelven beszélt és általában is művelt embernek számított. Nem kell sanda szándékot sejteni a’mögött, hogy az akkori – egyébként nyitott – latin és görög arisztokrata értelmiség szóba állt vele. Előkelő kőrökben mindig is szokás volt meghívni a különleges embereket.

    A Qumrani tekercseket még nem teljesen fejtették meg, főleg nem értelmezték őket. Egyébként pedig a legjobb bíró a lelkiismeret. Pál írásai ismertek. Ki-ki olvashatja és eldöntheti, hogy mit hisz el belőle. Azok alapján elképzelheti azt is, hogy milyen ember volt.

  • hazai lámpa
    2018 június 19
    10:17 de.

    Már többször leírtam hogy a közel-keletről jövő migráns-áradat nem nemzetközi összeesküvés, hanem egy torok-orosz egyezség miatt van.(Putyin-Erdogán)
    Akik közzé néhány olyan seggdugasz mint a magyar kormány feje, szintúgy odatartotta a hátsóját.

    Ettől “lett” nálunk migráncs-veszély.

  • Lámpa, már az eceted is fogyóban van? Te nézel le mindenkit, de ezt ne vetítsd rá sem a természettudósokra, se rám.

    Mert én például még a népmesék történelmi tanuskodásait is tisztelem…

  • tóth péter
    2018 június 18
    12:24 du.

    Barátom, hiszen mit mondhatnék mást, minthogy “zseniális”!!!

    Egyenes úton lejött neked, hogy aki nem akar fasiszta lenni, az kommunista. (vagy esetleg zsidó?)

    Te hol a francba jártál iskolába?
    Vagy egyenesen otthonról szerezted be ezt a “bölcsességet”?

    Ennyire mély-intelligenciájú és nulla erkölcsű sajnos minden társaságod-béli.

    Tudod a MAGYARSÁG VALÓS, KULTURÁLT TÖBBSÉGE NEM KÉR AZ IDEOLÓGIÁTOKBÓL.

    Nem akar se kommunista, se fasiszta lenni. ÉS BARÁTOCSKÁM NEM IS FOG.
    EZT MAR ELJÁTSZOTTÁK A NÉPPEL A MÚLT SZÁZADBAN ODA VISSZA KÉTSZER IS.

    ÚJRA NEM FOGNAK BEDŐLNI NEKTEK A TÖMEGEK.

    Aki nem akar semmilyen “háborút”, főleg vallásháborúknak színezett gyűlöletes felebarát kiirtást, te azokat nevezed gyűlölködőknek?

    Valami rettenetes nyomás lehet benned, ez betegség barátocskám!

    Magyarországon szerintem elég sok pszichológus rendelés van, jó lenne ha eljárnál ilyesmikre inkább, mint itt vádolgatsz embereket – nem beszelve arról, hogy gondolom az utcán sem teszel mást!

  • Gabriel
    2018 június 15
    1:36 du

    Koszi, ez tetszett ez a beirasa. Edesanyam beszelt mndig errol. Nagy hive volt a turelemnek/.

  • “Pl. biztos pénzért teszi az illető vagy mert utálja a komcsikat.”
    Ja, lámpa, ez valóban te vagy. Minden témában – így a tudományokban is – csak az irígységed hajt.

    De nem vagy egyedül. Most olvastam egy cikket a face-n, amely más megvilágításba helyezi a Zimbardo pszichológiai kisérletével kapcsolatos negligáló híreket…

    https://24.hu/kultura/2018/06/19/tomegigeny-mutatkozik-a-szellemi-lincselesre-es-zimbardoval-ez-meg-is-tortenik/

  • Kedves Hazai Lámpa! 10:28

    Mitől csak marxizmus az, ha a történelmet a történések, objektív tárgyi és szellemi emlékek egybevetése alapján szemléljük ? Avagy ön úgy gondolja, hogy helyesebb csak a hitbéli tételekre és a szájhagyományra – azaz dogmákra – hagyatkozni, mint a kézzel fogható tényeket keresve, majd rájuk találva és hivatkozva levonni történelmi következtetéseket ?
    A polgári filozófia – különösen annak hétköznapi, reál megnyilvánulásai (ti. termelés, pénzügy, gazdaság, stb.) – éppúgy igényli az objektív megközelítést, mint az abból sarjadt marxista. Képzeljük csak el mit eredményezne a hiten alapuló, mondjuk gépipar, vagy űr-technológia…

    Lehet, hogy a közérdeklődés vonatkozásában igaz az állítása sőt, hogy ez a fajta, a tényekre támaszkodó történelem szemlélet a kimondottan a történelem iránt érdeklődők figyelmét kelti csak fel. Mégis – bár nem beletörődve – azt kell mondjuk, hogy ez mindig is így volt. A hit ereje, a be-és elfogadás kényelmi komfortját illetően, még mindig erősebb hatást gyakorol az egyénre, a tudás munkát és odafigyelést igénylő gondolkodó és tevékeny szelleménél… Mondhatnók még azt is a közérdeklődés minőségére, hogy bizony többen néznek meccset, mint Shakespeare drámákat. Ez van.

    Azonban mindez nem változtat a társadalmi evolúció menetén. Az óra mutatója összességében továbbra is csak előre mutat illetve jár. Na persze, ha egy adott pillanatot minden áron fel akarunk címkézni, akkor az inga, hol csak jobbra, hol meg csak balra látszik lengeni…

    Üdv: F

  • Almási Alma
    2018 június 20
    4:21 de.

    “Pl. biztos pénzért teszi az illető vagy mert utálja a komcsikat.”
    Ja, lámpa, ez valóban te vagy. Minden témában – így a tudományokban is – csak az irígységed hajt.”

    Írtad vagy nem írtad, hogy hazudnak a rendszerváltás utáni történészek?
    Nem tudom, téged mi hajt, de szerintem annyit nem voltál képes elismerni, hogy volt vörös terror.
    Nem először írod le, hogy neked egy népmese vagy anekdota megbízhatóbb forrás, mint pl. a hivatalos jegyzőkönyvek.

    De a vörös terror-ról szóló anekdoták nem tartoznak szerinted a bizonyítékok közé, mert te nem hallottál róla.
    Engem maximum a hashajtó hajt, meg az, hogyha valaki hülyeségeket ír a történelemről.

  • FORTIMBRAS
    2018 június 20
    5:02 de.

    Nem sokat tudok a marxi történettudományról, de annyit tudok, hogy a rendszerváltáskor át kellett írni a történelemkönyveket.

    Nemcsak azért, mert rendszert váltottunk, hanem mert sok volt benne a csúsztatás vagy hamisítás.

    Pl. a történelmet jó és rossz harcára szűkítette le a hivatalos történettudomány. A rosszak persze a feudális erők voltak, a jók meg azok, akik az alsóbb társadalmi osztályokért harcoltak.

    De voltak ténybeli ferdítések is, pl. Horthy Miklós első világháborús katonai szerepléséről. Az emberek úgy tudták, hogy Horthy véresen leverte a cattarói matrózlázadást. Azóta tudjuk, hogy Horthy akkor nem is volt főparancsnok, és négy matrózt végeztek ki, a Monarchia hadseregének bírósági döntése alapján.

    Ellenben Horthy a korabeli magyar köztudatba úgy került be, mint az “otrantói hős”, és ezen alapult kezdetben a népszerűsége.

  • FORTIMBRAS
    2018 június 20
    5:02 de.

    “Képzeljük csak el mit eredményezne a hiten alapuló, mondjuk gépipar, vagy űr-technológia…”

    Hiten alapuló gépipart nehéz elképzelni, de az űrbe tényleg csak olyan “bolondok” mentek ki, akik hittek abban, amit csinálnak.

    Neked és többeknek.

    Szerintem a cikk nem vallás és tudomány párharcáról szól, bár a szerző történetesen vallásos.

    Szerintem a cikk arról szól, hogy a vallás és tudomány nem összekeverhető. De önmagában a tudomány nem váltotta be a hozzá fűzött nagy reményeket.
    Mi tudná korlátozni a tudományt? Pl. a közvélemény nyomása, de nagy kérdés, hogy ezt hogyan lehetne érvényre juttatni?

    Szerintem a politikai rendszer sokat számít. Pl. ha a politikusok nem csak a tudomány, és főleg nem csak a természettudomány alapján döntenek.

  • gabriel
    2018 június 19
    5:40 du.
    Nem tudom mit beszélsz itten össze-vissza cimbora!
    Túl magasan,vagy túl alacsonyan van a hányadosod.De Kegyetlenül Szeretem amikor magadról sok mindent elmondasz .Ez Gézánál is bevált.Sárgaföldbe tiporta önmagát!
    Hamarosan utol éred. Régi vágású gondolkodásból nehezen tudtok szabadulni -úgy látom.Az ,hogy ebből kifolyólag mindig csak más lehet a hibás-ez rátok vall.
    Kár hogy intézetedből hozzánk szólva —csak ennyire futja neked ,biztos , hogy a gyógyszereket mindig beveszed? Mert a hiánya okozhat ilyeneket.
    No – fel a fejjel,hamarosan ki is kerülhetsz.

  • T. Jani 4:34

    Ön szerint “előkelő körökben mindig is szokás volt meghívni >különleges< embereket."

    Na bizony, akkor Saulusban igencsak az emberükre leltek ezek a hódító . r ó m a i . előkelők.
    Tudniillik ő már annyira különleges volt, amennyire a más ilyen különlegeseket, eretnek zelótákat, már rég keresztre feszítettek, vagy oroszlánok elé vetettek… De ők, a provincia helyi birodalmi képviselői, ezesetben fantasztikus mód' még emberségesnek is bizonyultak a csodás mód éppen hozzájuk menekült, de méginkább hadsereggel hozzájuk menkített(!) eretnek zsidóval szemben. Ugyan miért is tettek ezek ilyen különbséget fogoly és fogoly között ?

    Másrészt, én 6:36-os hsz-emben nem is hasolítottam a keresztény hívők hitét össze a náluk 100-200, avagy már egy-kétezer évvel korábban élt, ugyanezt az istent tisztelő "idősebb testvér" hithű híveivel, ön válaszában fölöslegesen mégis egybeveti a "két hitet". Ti. pedig tudja, hogy részemről nem erről van szó, nem ez a téma, mégis elterel…
    Hanem, a pogány római kultuszok, benne a császár, mint isteni lény imádata, és a zsidó nép ezzel és a hazája provinciává tételével szembeni szilárd ellenállásáról, amelyet az ottani jelenlétük [isz.e. 70.] óta eltelt mintegy 200 évvel tudott az agresszor úgy-ahogy leverni és őket halálba, vagy diaszpórába kergetni…
    Mindez az izraeliták ősi kultúrájának és törvényeinek valamint – nem utolsó sorban – a törvényekben és és próféciákban megígért, eljövendő felkentbe (krisztusba) királyukba – "az iótákban és vesszőkben is hiánytalan törvénybe" [ld. Mt.5. 17-19 🙂 ] – vetett hitük tette lehetővé úgy, hogy még mindig él és gyakorolja a vallását is…
    ÉS hol van ma, hová tűnt a nagy Római Birodalom…? Annak többszáz vallásáról már nem is beszélve…

    Üdvözlettel: F

    .

  • Jichak Perlmutter

    Bar Lev jr. 2:59

    Tévedésben élsz Czizellel kapcsolatban. Nem volt antiszemita.

    Nézd meg, hallgasd meg pl. az ATV-ben adott nyilatkozatát a zsidóságról és atehetségről. Abból is inkább filoszemitizmust vélek fölfedezni. Sok nyilatkozatát ismerem. Nem igaz, hogy nagyra becsülte volna mengele kisérleteit.

    Ne legyünk már skizofrének !

  • tóth péter
    2018 június 20
    12:23 du.

    HUNT*
    Rólad meg csak annyit tudunk
    (mert elmondtad magadról)
    hogy vonz tégedet a kutya-szex.

    *HUNT = Humortalan Náci Tóthpéter

  • tóth péter
    2018 június 18
    12:24 du.

    Zavaros az ipse gondolkodása.

  • Geyza
    2018 június 21
    8:35 de.
    Aranyos igen Kedves Gézukám! A te nagy szádat vonzza,csak próbálgasd!

  • Christopher Adam
    2018 június 16
    11:08 de.
    Sajnalom, en ki tudtam nyitni. Igen, nekem kuldte valaki, de sajnos nem tudom tovabbitani maskep!

  • tóth péter
    2018 június 21
    10:49 de.

    Jó hát nékem csak az az információm van
    amit magad írtál magadról.
    Te kis perverz.

    (Lehet hogy a kutyának se kellesz ?? DDDDDDDDDD )

  • FORTIMBRAS

    Az én szememben az általad vádolt Pál(Saul) képviseli a kereszténységet. Úgy, hogy nem “feleslegesen” vetettem össze hitét a rómaiakkal szembeszálló izraelitákéval. Időben pedig szinte egybeesett Néró Császár kegyetlen keresztény üldözése – ezen belül Pál kivégzése (i.sz.67) – és a Júdeai zsidó háborúk, illetve Jeruzsálem lerombolása (i.sz. 70)
    Egyébként, szerintem Pál nem eretnek volt, hanem reformer.

    Ja, mellesleg annak idején egyáltalán nem volt kicsi nép a zsidóság. A Római Birodalom területén 3,5 millióan voltak. Összehasonlításképp – csaknem ezer évvel később – a honfoglaló magyarok az itt talált avarokkal együtt voltak max. egymillióan.

  • Jani 21./11:14

    Tisztelettel jelentem a kérdéses szavak jeletését:

    .
    ERETNEK:

    A valamely egyház, vagy vallási közösség által képviselt,

    a hivatalosnak tekintett hitelveiktől való gyökeres eltérés.

    .
    REFORM: (vallási):

    Valamely egyház, vagy vallási közösség által képviselt

    hitelveik lényegét érintetlenül hagyó, egyszerű

    változtatás. Reformer, az ezt képviselő,v. végrehajtó tag.
    .

    .
    Az Újszövetség c. könyvben leírtak alapján p é l d á u l:

    .
    J é z u s . a zsidó vallás tekintetében a hívek számára az

    addigiaknál még szigorúbb elvárásokat megfogalmazó

    r e f o r m e r.

    .
    P á l . a zsidó vallást a hitelvi gyökereiből is kifordító,

    tehát . e r e t n e k .

    .

    Fentiek az Izráel és az azt éppen bekebelezni készülő Róma

    között fennálló történelmi feszültségtől csöppet se

    függetlenek, de nem is csak vallási kérdések…

  • Geyza
    2018 június 21
    11:09 de.
    Az általad bemutatott fényképen lévő szelíd kisfiú hogy tudott ilyen állattá fajulni Géza? nem tudod? Valószínű az ital teszi.
    foglalkozzál magaddal!

  • FORTIMBRAS

    Ha Pál megmarad “hithű” izraelitának, legfeljebb egy zsidó főpappal lett volna több, akire aztán senki nem emlékszik. Pálfordulásával viszont a világtörténelem egyik fő alakítójává vált. Hogy eretnek-e vagy reformer(?), az dönti el, hogy a kereszténység a történelmet negatív vagy pozitív irányba terelte. Szerintem nem kérdés. Ami pedig pozitív, az nem lehet “a zsidó vallást a hitelvi gyökereiből is kifordító”.

  • tóth péter
    2018 június 22
    12:32 du.

    HUNT*
    Inkább az OIM* -nak udvarolj.
    Ő vevő szokott lenni az ilyesmire.

    *HUNT = Humortalan Náci Tóthpéter
    *OIM = Oldal Idióta Macája

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.