A komolyzenéről komolyan

2018 július 31 11:29 du.38 hozzászólás

Egységes komolyzenei koncepció mindeddig nyilvánvalóan nem létezett, mert ha létezett volna, akkor nem kellene kialakítani.

Valóságos rejtély, hogy ennek hiányában mi frászkarikát tanítottak és tanítanak a Zeneakadémián.

De ennél is nagyobb rejtély, hogy amennyiben a komolyzene valamennyi alkotója – a legnagyobbakat is beleértve – kizárólag a maga egyedi koncepcióját érvényesítette a műveiben – a remekműveket is beleértve -, akkor milyen célt szolgálhat a kialakítandó egységes komolyzenei koncepció.

A cél meghatározása vélhetően kormányzati feladat lehet, vagy lehetett, mindenesetre erre utal a miniszterelnökségi kompetencia.

Van okom feltételezni, hogy voltaképpen már meghatároztatott a cél is, hiszen ennek hiányában az ügyben felelőssé tehető kormánybiztos személyét meglehetősen kockázatos lett volna kiválasztani.

A cél meghatározását tartalmazó dokumentum titkosítása azonban a siker elengedhetetlen feltétele, mert amennyiben a zeneszerzéshez az egységes komolyzenei koncepció elegendő (márpedig annak kell lennie), a koncepció céljának ismerte mind az alkotókat, mind a zenehallgatókat fölöslegesen, az előbbiek szerzői készségét károsítva terhelné.

Ez az ismeret még az adott feladat ellátására alkalmasnak vélt és ezért kinevezett, az elvárásnak megfelelni szándékozó kormánybiztos dolgát is nehezítheti valamelyest, hiszen vagy neki kellett elválasztani egymástól az egységes komolyzenei koncepció kialakíttatásának és végrehajtatásának mozzanatát (ez azért kevéssé valószínű), vagy még az ő kinevezése előtt kijelölték mindkét, de feltehetően csak az egyik, tehát a kialakítási tevékenység felelőseit, munkatársait és azok irodáit.

A két folyamat ideje ugyanis elválik egymástól, s az elsőnek meg kell előznie a másodikat. Mindazonáltal a koncepció kialakítóinak figyelembe kell venniük nem csupán a majdani potenciális végrehajtók szellemi és fizikai kapacitását (és ehhez szabni a végrehajtás tervezett időtartamát), hanem az illetők művészi kvalitását, népszerűségét és esetleges pártállását.

Bármi legyen is az egységes komolyzenei koncepció célja, s feltételezve, hogy annak kialakítói nem hübelebalázsként végzik el ezt a munkát, az igazi nagy feladat a kialakítás és a végrehajtás koordinátoraira hárul majd, akik nem lehetnek akárkik, és nem lehetnek elegen.

Nem csoda, hogy a koordinálás egészéért kormánybiztos felel.

Hogy más országokban a komolyzenére a kormányzatnak nincs befolyása, az legyen az ő bajuk.

Aczél Gábor

38 hozzászólás

  • jujjujjjujjjujjjujjjujjjujjj

    mintha rémlene a távoli ködös múltból hasonló próbálkozás…az volt a csasztuskák korszaka cicc mollban és kan dúr ban kellett mindent kottázni (az nem számított, hogy a “felelős szakember” nem tudott kottát olvasni és halvány lila gőze sem volt a kvintkörről és a Phytágorás i komma ról és hogy …na nem ez már sok lenne ide…

    lesz ám csinnadratta és haddelhadd meg ereszd el a hajam Józsi
    és népies rigmusok pentatón hangnemekben

    nagyon izgalmas

    asszittem annál már nincs lejjebb mint ahová vezeti a nemzetet a nemzet vezetője…de úgy látszik van és akkor ha ez akkor más is várható majd a balett ba is bemennek szaros bakkancsban bepáleszezve hordóhassal

    szent krumpliföld

  • Éljen az orbáni komolyzene!

    Elöre meghatározzák a paramétereket, a hangot hosszát és egymásutániságát. Orbán himnusztikus dicséretét harsonákkal, kürtökkel, fanfárokkal- magasztalását, és Gyurcsány- mint középkori elfajzott török migráncs leszármazottja- ocsárlását, szapulását dobokkal, cintányérokkal, nagybögökkel.
    Ódisztikus dicsérettel az orbánkormány nagysága elött hodolva szentmisébe hajlo zsoltárokkal, a háttérben az angyalok szoprán karával.

    A Zeneakadémiára a felvételi az zsoltárokbol áll, és átköltözik a Bazilikába.
    Beethoven, Bach, Mozart, Verdi megy a levesbe, csak a kollégiumi szobatárs átirata lesz majd hallgathato, az elöbbi szélsöradikális bolsevikliberál zajkomonőrök mennek a kukába. Tudni illik K.L. Csaba a plagizör Ákossal lesz a megosztott kormánybiztos.

  • Továbbá LE a miniszoknyával !
    (Na nem úgy..komolyan mondom komolytalanok vagytok)

    A rockzene is az ördög műve.A romkocsmák léha népe falja.
    BE-TIL-TAN-DÓ

    Autó sem való a közmunkásnak.Járjanak csak szekéren.

    Mobiltelefon?
    Csakis ispántól felfelé lehessen !
    Nehogymás a bérközmunkás-rabszolga itten
    ha eszébe jut,bárkivel pofázhassék csak úgy!Hogy néz az ki?

    Meg még vannak ötleteim…
    Komollyá kell válnia a Tejjel-mézzel folyónak

  • a fenti tablan lathato “beosztas” kb ugyanolyan erteku mint az “udvari szejjel tekinto” es a “penna koptato”

  • En mar csak a volt komcsi idore emlekszem.
    Akkoriban a komolyzene es a sztarok erdemei szamitottak!
    AKkoriban ket dolog volt amiben ki akrt tunni a magyar kultura :A SPORTBAN ES A ZENEBEN.
    Ma sajnos, az amerikai slgerek es ehhez hasonlok vezetnek. VOLT NEKUNK VILAGHIRU SONGOA MUVESzUNK IS. Vagy nagy karmestereink is.

  • Orsós Elemér

    Geyza
    2018 augusztus 1
    10:43 de.
    A miniszoknyával kapcsolatban maximálisan igazad van, mert azt illett volna úgy hordani mint a skót férfiaknak a kiltet! ( No, attól a merész lányoknak már inukba szállt a bátorságuk! 😀 )

  • Ugyammá… Csak köllött valami hangzatos címet találni a havernak, mer’ mégse lehet csak úgy ingyen adni a magas fizetést… Na nem?

  • Orsóskám:
    A nyakukba ?

  • Almási Alma
    2018 augusztus 1
    5:22 du.

    asszem tévecc! lesz itt még tiltott hangnemek listája, kötelező fanfárok és előjegyzések meg tiltott hangszerek…(emléxel a tárogató betiltására?) ha egy rencer beindul nem áll meg amíg…
    én meg erre várok ki adja be nekik a dirr dúr t

  • Ahogy átvették a hatalmat, saját ember ült a Müpába, az Operába. Háttérbe szorítottak az igazi karmestereket, és futtatni kezdtek egy csodálatos zongoristából lett közepesnél alig jobb karmestert. Miért pont a zeneszerzőket hagynak ki? Majd továbbképzést tart nekik Pataki és Ákos. Jo lesz az ugy is, a “tobbsegnek” ugy is mindegy. Sztalin is beleszolt a zenebe, nem újkeletű dolog ez. Sosztakovics meselhetne.

  • Kenny
    2018 augusztus 2
    12:35 du.

    anno, még az átkos kellős közepén (akkó’ még volt operajátszás is) szóval a Budapest Opera aznap este az egyik bérletemen a Trisztán azt ugye 1800 órakor kezdik mert “hosszi” és az az öröm ért bennünket, hogy aznap a másodkarmester a “Gida” másnéven Kórody András vezényelt és Delly Rózsi volt Izolda és egy északi nagy szőke herceg a Trisztán…a második szünetben a martinimet szürcsölve mit hallok a büfében? …te, lefogadom, hogy 2300 ra pontosan befejezi ha Wagner centrifugává válik is a kriptájában… ééééés, lőn

    Gesamtkunzt + szocreál házassága…, de az előadás ennek ellenére sem volt rossz csak a Delly Rózsi volt bajban a “végszó” val

  • Hmm… Delly Rózsi? Izolda?
    Öreg vagy. Én csak a Brunhildére emlékszem. Esetleg Gertrudisra, vagy talán Frickára… Még Rákosi elvtárs korából…

  • Almási Alma
    2018 augusztus 4
    1:04 de.
    azért annyira nem… ez már 60 -as évek, és ahogy én emlékszem, nem volt jobb akkor és ott kéznél…és nem is csalódtunk benne (nem kellett neki balettozni)
    ugyanúgy nem sokkal utána Joviczky Tristánjával Astrid Varnay aki akkor már túl volt a 60-on de amit ő ott alkotott az felejthetetlen marad és a vége ahogy a hófehér ruhájában letérdelve a súgólyuk előtt előadta (nem emlékszem a karmesterre nem valószínű, hogy a Gida volt) örök élmény és sorozatban a vendég bérlet sorozatban Anna Moffo Lucia Réti Dodi val aki a Moffo 25 perces tapsa után közel 40 perces álló tapsot kapott a dupla ária után… traviata egy olyan sopránnal akit még akkor senki sem ismert, a Házy Böske Manon ja egy olasz tenorral Karácsony napján aki szépen berekedt és zokogva jött bocsánatot kérni de a Böske majdnem ölben hordta ki a függöny elé… Bruno Prevedi…a Szegedi Aida Tynes szal, és a Sziget… majd jóval később DFD Hugo Wolff Richter kiséretével az Erkelben… és akkor a nagy magyarokat még csak meg sem említettem

    hahahahaha

  • Pedig voltak nagy magyar enekeseink regen. Hirtelen, Gyurkovits Maria es Sved Sandor ugrott be!

  • Pld. A Csardas kiralybno felejthetelen volt, Gyurkovitssal!

  • Figyelő:
    “A Csardas kiralybno felejthetelen volt, Gyurkovitssal!”

    Hát.. nem egészen az én izlésem.

  • Rodeo11
    2018 augusztus 4
    12:20 du.

    Végig futottam a sok-sok információt tartalmazó hozzászólásodat, ezzel kapcsolatban eltöprengtem, nagyjából melyik korosztályhoz tartozhatsz, mert az itt használt nyelvezeted alapján igen “ifjontinak gondolnálak” ám a rendre belinkelt komolyzenei anyagok, az énekesekre, karmesterekre, szimfonikus és egyéb zenei művekre való hivatkozásaid viszont egy kissé érettebb életkorra utalnak! Delly Rózsit pl aligha ismerheti olyan szinten valaki mint pl te, csakis azok akik nagyon régóta, nagyon sokat foglalkoztak a témával akár hivatásból akár zene, opera szeretetből – vagy adott esetben mindkettőből! Anna Moffó nem csak a hangja miatt marad számomra emlékezetes, de mint nő is “levett a lábamról” mert szerintem ritka szép és egészen egyedi megjelenésű nő volt, talán ezért is volt ő különleges az operaszínpadokon, mert az a fajta szépség és mutatósság ritkán jár együtt a tehetséggel. Pár éve egy éjszakai tévés szörfölgetésem alkalmával bekapcsolódtam egy filmbe (Szoba kilátással) – már ment jó ideje, de mert M.Smith, és D.Day Lewis játszott benne, ott ragadtam, és nem bántam meg. Egy jelenetben az Itáliában nyaraló társaság a “zöldbe ment” piknikezni, és zenei aláfestésként egy gyönyörű ária szólt a háttérben, első hallásra, sőt a másodikra is Puccini. Bár ezt épp nem ismertem, de P.áriái hangzásra úgy hajaznak egymásra mint két tojás, mindegyikben szinte mindegyik benne van! A film végén kivártam a stáblistát, hátha utalnak rá, mi hangzott el, és nagyon apró betűkkel Kiri Te Kanawa nevét láttam feliratozva a tömény szöveg között. Míg a fülemben volt a dallam, rákerestem a Youtuben, és meg is találtam, Puccini: La Rondine ( A fecske) c. háromfelvonásosából szólt az ária. Viszonylag ritkán játszott mű. Sok előadásban hallgattam meg még akkor éjjel, vagy tizenötször de a legszebb számomra Anna Moffo-é volt. Pár hete (hónapja?) egyik hozzászólásodban Jessye Norman-t említetted, már nem tudom milyen összefüggésben, és melyik cikk alatt, így sajnos nem tudom visszaolvasni, de felfigyeltem rá, és meglepődtem, hogy név szerint említetted, mert nagyon szeretem Delila áriáját az ő előadásában! Kicsit “félelmetes” a külseje, és szerintem a szokotthoz képest kissé vontatottabban is énekli – legalábbis azon a felvételen amelyiken én szoktam hallgatni (vez: Jane Glover) – de gyönyörű. Ugyanilyen megunhatatlan élmény volt számomra – még alsó tagozatos voltam akkor – Lily Pons (1976-ban halt meg) előadásában a Csengettyű ária és az Árnyéktánc a Dinorah- ból. (régi, karcos felvételek voltak már akkor is) Akkoriban még csak a jó öreg rádió volt, sok sok zenei anyaggal, gyakran adtak operákat, nem mindig a teljes anyagot, csak egy egy áriát, szimfóniát, zongora versenyeket, és volt részletes műsorújság is, ahonnan kinéztem mikor mi érdekel és bejelöltem, ám anélkül is képes voltam végig hallgatni egy egy ilyen jellegű műsort elejétől a végéig, hátha hallom a kedvenceimet. Így ismertem meg Gencsy Sárival Gildát is, (ezt az operában is vele láttam) és kissé később ugyan, (már gimis lehettem akkoriban) Dvorák Ruszalkáját is, Pilar Lorengar előadásában, mely szerintem valahány előadás között a legcsodásabb. Nos láthatóan sok kedves énekes, és sajnos már egyik sem él – ám mindezt Delly Rózsi felelevenítése hozta elő belőlem! Mellesleg Dvorák azóta is a rögeszmém, de nem csak az operája! Sajnos nem tudom azt a kis kalapot hogy kell a r – fölé varázsolni, de képzeld oda. -:))))

  • Besancon
    2018 augusztus 6
    7:55 de.

    hahahaha… maradjak titok?! Anna Moffo amikor lenge hálószerelésben az őrülési jelenetet adta elő akkor (is csodaszép maradt) nagyon megtapsoltuk de Réti Dodi a dupláját kapta, nekem a Lily Pons nem volt a szívem csücske, ugyanazokat Rite Streich majd később Renata Scotto (őt először véletlenül a rádión keresgélve Sziciliából élőben Bellini Alvajáró jában ismertem meg hát egy “álom” maradt) Kiri te Kanawa egyszóval: csodálatos, de a magyar csalogányok? Gyurkovics (ő tudtommal csak szilveszteri műsorban adta elő Kálmán Imre remekét) Osváth, Orosz, Szecsődy(!!!) Palánkay, de nem folytatom mert sokan kimaradnak és az sértés

    szép és felejthetetlen élmények…pláne az Opera sajátos légköre+akusztika, az Erkel nagyon jó büféje a csodálatos kimért tokaji borával (hahaha) a Zeneakadémia is ékszerdoboz és milyen akusztikája van…

  • Besancon
    2018 augusztus 6
    7:55 de.
    a “kiskalap” az “r”-en akkor tudod rátenni ha a W-dat átállítod Chech nyelvre és ott rá tudja könnyedén…nekem az nincs beállítva és csak egy alkalom miatt nem szerelem be ezt a 10. nyelvet a portugál elfogadja a “kalapot” de az “r” tetején nem
    hahahaha

  • Rodeo!

    A Csárdáskirálynőt nem láttam Gyurkovits Máriával (igaz mással sem) ez valószínűleg most már örökre kimarad -:))) bár szerintem is csak részleteket énekelhetett belőle alkalmakkor, mint az általad is említett szilveszteri műsor stb. Viszont az operán kívül előszeretettel énekelt régi virágénekeket és dalokat, rendkívüli szép hangon. Nem elég ha valaki “hangtechnikailag” jól és precízen énekel, ha maga a hangszíne valamiért nem tetszik, akkor nem emlékezetes, nekem legalábbis – pl Pitti K. is ilyen. Gyurkovits M.-nál minden együtt volt, két filmet csakis azért vettem fel, mert ő énekelte benne a betéteket (Déryné 1951, és a Gábor diák 1957) az egyikben Tolnay Klárit, a másikban Krencseyt “helyettesítette” az énekhangjával, varázslatosan. Pár éve Kertesi Ingriddel beszélgettem, és kérdeztem mi lehet az oka, hogy évtizedek óta a magyar opera színpadán nem szerepel sem a már említett Dinorah, sem a Lakmé, nem gondolnám, hogy annyival költségesebb lenne a felújítása és színpadra állítása mint bármely más operának, ám valószínűsítette, hogy azért mert nincs megfelelő koloratúrszoprán(?)- hát végül is ez is egy szempont. Jelenleg két jelentősebb opera-énekesnőt találtam, aki nekem nagyon “bejött” (bár biztos, hogy van több)az egyik Frankó Tünde, vele többször is láttam Mimit, csodálatos hanggal és nekem kicsit hitelesebb volt mint annak idején Kincses V. A másik Sümegi Eszter, aki Toscaként varázsolt el és ez azért nagy szó, mert amikor először láttam ezt az operát Sass Szilviával, (az sem tegnap volt)hát ő – ahogy manapság mondják – rendesen “kimaxolta” a szerepet, és noha vendégénekesként J.King volt meghirdetve(Cavaradossi)és elvileg ő lett volna a “nagyágyú” Sass Sz. mindent vitt! Egyébként több bakelit lemezt őrzök még a régmúltból,többek között Szecsődy Irénét (nagyon “szépszínű” hangja volt) és kislemezen egy Birgit Nilssontól származó Delilát, ezt még egyik szülinapomra kaptam annak idején, vele ismertem és szerettem meg egy életre Delila áriáját! Persze már nem úgy szólnak mint régen, néha kattog, sistereg, “morzsás” de más a varázsa mint amikor a Youtuben hallgatom őket.

    A Zeneakadémiához iskoláskorom vasárnapi matinéjai fűznek, akkoriban Gál György Sándor egy igen ismert zenetörténész tartott előadásokat diákbérleteseknek – persze a szülőkkel együtt – és minden vasárnapnak más és más volt a tematikája, a barokk zene, klasszikusok, romantikusok épp úgy terítékre kerültek, mint a jazz, vagy a mai modern stílusú zenedarabok. Egy-egy zeneszerzőt bemutatva, életútján keresztül a műveit, kiragadva annak fontosabb, meghatározó részletét, a hangszerekkel való illeszkedését, bepillantást engedve kicsit a hangszerelésbe és mintegy “megszemélyesítve” a hangszereket magyarázta el a mű keletkezésének körülményeit, szépségét. Tette ezt szellemes, néha ironikus stílusban, valahogy úgy, hogy a 10 éves is megértse, és felkeltse az érdeklődését, de a 15 éves se unja el magát. Ezeknek az előadásoknak köszönhetően kerültem közelebbi kapcsolatba Liszt Les Préludes c. művével, a Magyar rapszódiáival, Smetana Moldvájával, Brahmssal, Mendelssohn e-moll hegedűversenyével, vagy a már említett Dvorák – Új világ szimfóniájával, Beethoven V.(Sors) szimfóniájával, vagy mindjárt L. Bernstein West Side Storyjával, hogy csak néhányat ragadjak ki a sok zenéből melyről Gál György Sándor magyarázott szemmel látható élvezettel – mert szerintem ő legalább annyira élvezte, mint mi a hallgatóság. Biztos vagyok benne, hogy az alapban meglévő zenei érdeklődésem mellett(ezt valószínű otthonról hoztam, mert az egész családomra jellemző volt) ezek az előadások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy felnőttként is zeneszerető és élvező ember lettem.

    A kalapot illetően köszi az infót, úgy döntöttem azonban, hogy nem próbálkozom az átállítással, hátha nem tudom visszaállítani – aki tudja miről beszélek, az úgyis tudja, aki meg nem, az kalappal együtt sem fogja tudni!

  • Besancon
    2018 augusztus 7
    6:52 de.

    érdekes ez így egyben, Gál György Sándor nagyszerű volt de nem volt egyedüli..mind a ketten kihagytuk a szuperzseni Melis György öt ugye az “évamarton” az ő tanácsára indult neki a nemzetköznek, Sass Szilvire jó emlékezni Faragó András nagyon eltolta a MET ben de legalább Pesten lehetett látni hallani… nekem a Gulyás Dénes nem jött be…és Ilosfalvy-t kevésszer volt szerencsém azután már maradt a külföld…sok sok nagy élmény magam részéről az orosz énekeseket nagyon nagyra tartom, Archipova, az egyik ha nem a legnagyobb de Nyesztyerenko is nagyszerű…kihagyok sok mindenkit de bulgárokat nem szabad … ott voltam a Schreier koncertjén a Zeneakadémián

  • Rodeo!

    Bizony sok mindenkit kihagytunk,de még véletlenül sem szándékosan, hanem mert a KMH összes oldala kevés lenne az élmények, benyomások felsorolásához! Helyes, hogy az orosz énekeseket külön kiemelted, az orosz zenének, irodalomnak egyébként is nagy tisztelője vagyok! Anna Netrebko most nagyon “divatos” de vele kissé ambivalens érzéseim vannak, időnként nagyon tetszik, máskor meg nem annyira. Archipovát sajnos csak felvételeken hallottam, tényleg ritka gyönyörű hang. A Carment Jelena Obrazcovával láttam először és mint afféle lányt elsőre a termete a tokája fogott meg – csak később csengett le nálam, hogy az énekesnőnek nem annyira a külsejét kell a szerephez igazítani, hanem a hangját, gesztusait, előadásmódját – és ha az úgy szárnyal, hajlik, tölti meg a termet ahogyan kell, akkor majdnem mindegy, hogy ó maga pont nem tüdőbeteg, mint pl Mimi – ezzel együtt sem árt az előnyös színpadi megjelenés,és úgy tűnik ezt már egyre többen érzik így, és szem előtt is tartják. Kétségtelenül befolyásolta a látványt, hogy nem sokkal előtte láttam Carment operafilmen (H.v. Karajan vezényletével) ahol a címszerepet Grace Bumbry énekelte és alakította – Micaela Mirella Freni volt – és az olyan volt “ahogy a nagykönyvben meg van írva” Azonban, hogy mennyire nem a külső számít, arra jó példa az általam már fentebb említett Bohémélet, melyben Mimit a légiesen karcsú, vékony Frankó Tünde énekelte, és mellette Rodolphe-ot egy vietnami vendégénekes – zseniálisan! Alacsony, nyakatlan, kerek arcú figura volt, mikor megláttam Mimi mellett, eltűnődtem mi lesz ebből? Hát egy bravúros előadás lett, mert eszméletlen hangja és színészi tehetsége volt a pasinak, szinte sütött a színpadról és ma sem tudom az óriási siker és percekig zúgó taps vajon melyiküknek szólt, de szerintem így együtt! De, hát mindenre van példa és ellenpélda is, mert Anja Silja pl vasággyal együtt alig lehetett több 50 kilónál amikor a hét fátyol táncát énekelte a Saloméból, és csak néztük, honnan ez a hihetetlen energia! Melis György is az a fajta énekes volt akiből egy volt – aztán sokáig semmi, míg újra születik egy ilyen tehetség, azt hiszem nem túlzok amikor azt mondom a Sevillai borbélyt úgy nem énekelte senki ahogy ő – legalábbis itthon! Számomra emlékezetes még Radnai György, akinek nagyon markáns baritonját Porgy-ként halottam először, majd később a Rigoletto- ban, és az Othello-ban, de szerintem alkatilag Verdi közelebb állt hozzá mint Gershwin, bár szó se róla nagyon jó volt Porgyként is. Gulyás Dénes nekem sem maradt emlékezetes, bár valószínű mindent megtett a maga módján, de mindenkinek nem tetszhet ugyanaz! Sajnos Ó Kovács szilveszter – szerintem – nem a legjobb választás az Operaház élére, de most ilyen időket élünk!
    Bocsi, kicsit megint hosszú voltam, de még tízszer ennyit tudnék írni, mert mindig rájövök hogy még mi mindent nem említettem, de sajnos az idő meg mások türelme is véges! -:)))

  • Besancon
    2018 augusztus 8
    5:58 de.
    kis emlékezés sohasem árt…baritonban a Bende Zsoltit sem szabad kihagyni, bár…én is láttam/hallottam Radnai t… az a Karajan Carmen az igen… de a 22. Kongresszuson a vadi új teremben Obrazcova és Nyesztyerenko adtak elő mindent mi szem szájnak ingere de ami megkapott: Obrazcova a dekoltázsában egy akkora arany keresztet (feszületet) viselt, hogy majdnem lehúzta Ő és Archipova két külön hangvilág de az azonos gyökereken a Glinka és többiek meg a zenei oktatás mélységei mindkettőn

    és a kóruséneklés… különösen az a’capella

    üdv.

  • Én csak
    annyit tudok
    a komolyzenéről
    hogy ” boci boci tarka…”
    Bár ennek sefüle se farka heheheeh

  • Geyza
    2018 augusztus 8
    8:05 de.
    lehet, hogy ez is magasan a NER felett van nívóban?

  • Besancon
    2018 augusztus 8
    5:58 de.

    akárkiket hallgatok szerte szana

    emléxel e arra amikor “a” Szecsődy Un bel dí… uralta a “mezőnyt” 56 kapcsán egy ország zokogott rá… de meg kell vallanom… ezt senkitől soha (Callas t is beleértve) nem hallottam így ahogy belemarkol az emberbe amire íródott

    ugye Puccini nagy mester volt de nem volt művész … szokták mondani… talán? én a Manont a Házy Böskével zokogtam végig (mindegy kik voltak a többiek) és a Madama butterfly… hát az (ugye a Szecsődy t leszámítva…(miért?) Caballe, és sok mindenki más… és a Schwarzkopf arról amikor a Callas szal Turandot énekelt Ő volt Liú mellette (schwarzkopfnak mindenre joga van) azt mondta, hogy a Callas ott és akkor kemény volt és… dehát ez … mint mikor Wotan és Zeus az olympos on vitatkoznak … az NDR most mindenféle bel canto t ad és ahhoz jó fajta whyskey kell

    kérdés: mi a véleményed Richard Straus Vier letzte Lieder

    ről és kinek az előadásában?

  • Besancon
    2018 augusztus 8
    5:58 de.
    és itt küldök neked valamit (ha nem ismernéd most majd)
    és mondj róla valamit

    https://www.youtube.com/watch?v=Q1rTaw3O1wI

    üdvözlettel

  • Besancon
    2018 augusztus 8
    5:58 de.

    la voce humana … van e hozzá tennivalód és ha igen mi az?

    https://www.youtube.com/watch?v=cYkRbwgTK1Y
    nem is lenne rossz ha…

    és ehhez?
    https://www.youtube.com/watch?v=EdCDpO2PfEY
    valamint?
    https://www.youtube.com/watch?v=1H-O1WxDf40

  • Besancon
    2018 augusztus 8
    5:58 de.

    és ez a kulcs
    https://www.youtube.com/watch?v=nD6IV3EBFlk

    https://www.youtube.com/watch?v=JR4_9-4cW_o
    https://www.youtube.com/watch?v=N0PpTPvbr-4
    sajnos nincs kép
    https://www.youtube.com/watch?v=qIIdZUqeFhY&t=249s

    szóval európa ez!!!!!!!!!!!!!!!!
    vagy több? kevesebb?

    https://www.youtube.com/watch?v=zKlgIhERPCU
    https://www.youtube.com/watch?v=sGZcEfsCHpU

    nem akarok sok mindent hozzátenni, minden benne van

  • Besancon
    2018 augusztus 8
    5:58 de.

    https://www.youtube.com/watch?v=146tTKSXu7s

    e’vvan

    megtaláltam

  • Besancon
    2018 augusztus 8
    5:58 de.

    és amikor “zene”????
    https://www.youtube.com/watch?v=nkOiKy6sXfM
    most mit mongyak egy fiatal Solti hoz?

    https://www.youtube.com/watch?v=xxArlMIG1ZA

    https://www.youtube.com/watch?v=BrHhTQmEa9o

    éróla elfeledkeztünk?

  • Geyza!

    Én csak
    annyit tudok
    a komolyzenéről
    hogy ” boci boci tarka…”
    Bár ennek sefüle se farka hehehee

    Akkor máris sokat tudsz! A nemzeti koncepció melyről Aczél Gábor írt nagyjából ezt a színvonalat lőhette be, de míg nálad “elnézhető körülmény” hisz sok máshoz értesz (bármennyire is igyekszel titkolni -:)))) addig az egységesítő-kiegyenlítő/kiegyeneyítő “konceptorok” ezt hivatásszerűen űzik, gondolom nem kevés fizetésért! Mert az eszembe sem jut, hogy netán egy fideszes potentát, volt vállalkozó akinek esetleg nem jutott krumpliföld, kapta meg ez a hajánál fogva előrángatott címzetes “kinevezést!” A jó Révész Mártíriusz óta nem volt ilyen hangzatos titulusa senkinek mint ez a zenei izé – mert ha jól emlékszem neki is valami bicikli utakért felelős tótumfaktumügyi államtitkárszerűség jutott, ez lenne a “föladata”- ahogy Orbán szokta mondani!

  • ˙

    Emlékszel “Tita Buffo-ra a világhírű szopránra”(?) – t’od, amikor a rekedsége miatt elmaradt az előadás… – a Hyppolit a lakájból ?

    Hogy ott mit alakított Kabos Gyula és Gózon Gyula, az volt aztán csak a világraszóló jelenet, hangszál és rekeszizom nem maradt épen… 😀

    .

  • Lehet, hogy nem figyeltem, de itt az énekes kavalkádból mintha kihagytátok volna Székely Mihály basszbaritont, a világ legcsodálatosabb többekközt Sarastroját és Osminját…

  • .

    A Magyar Tanácsköztársaságnak is
    volt Zenei Direktóriuma,
    olyan zenei nagyságokkal, mint
    Bartók Béla, Kodály Zoltán,
    Weiner Leó, Dohnányi Ernő
    és Reinitz Béla is…

    .

  • málnaszőr
    2018 augusztus 18
    12:41 du.

    magam részéről bocsánatot kérek Schpagatner Mihály zsenialitásáról…kihagytam maraggyon itt csak neked az Operfa próbatermeiben Székely ült egy zongora előtt és xcsapkodta a vbillemntűklet és próbálta leskálázni addig,. hogy a Nagy C kijöjjön (aki tuggya miről van szó Richerd Straus Ochs ) szóval ott ordibál és megjelenik Svéd Sándor a másik zseni zsidó és mindenféle skálázás nélkül kivágja a C-t és aszongya mit kell ezen annyit szenvedni és megy tovább (halálosan útálták egymást)

    akkor ha már…hahahahaha lécci sorld fel a Nagy Bécsi Verdi Quartett et és Osváth Júlia mikor és hol volt Salzburgban Toscanini kedvence és melyik szerepében

    hahahahaha
    akkó’ te is, jó?

  • málnaszőr
    2018 augusztus 18
    12:41 du.

    felhúztál hahahahaha

    ugye a basszusok ( az igazi mély basszusok tenort is tudnak énekelni (lásd Iván Rebroff Sydney -i koncertjét) Székely is tudta… de utána “beállt” mély basszusra… de hisztérikus is volt nem szerette és ha lehetett (operastar ne tehette volna) nem énekelte Ramphis t

    de gondolj bele Rősler Endere történetébe ő egy olyan volt a 30 as években mint sokkal később Alfredo Kraus Mozart ban ( a Cosi Böhm féle felvétele még nálam is viszi a mezőnyt Schwarzkopf és Ludwig meg Anton Dermota??? Taddei??? de ugye ott Kraus világtörténelmet írt operában hallgasd! ) nincs sok Rősler felvétel akkorról de ha… és akkor megtudod és akkor hol marad Udvardy Tibor amikor a szovjet főparancsnok a pesti operában látta mint Anyegin ként akkor azt mondta, hogy ezt “mi” sem tuggyuk jobban pedig ott van emlék és ha igen akkor te meg itt fel tudod sorolni Ljemesev et említem… de ő nem az egyetlen

    szóval bocsánat a magyar operaéneklés történetéből keress rá Palánkay Klára Eboli jára vagy Azucena -t +++ és amikor ott ültem a nézőtéren Komlóssy Erzsébet Delila és mario del Monaco Samson (már 68 éves volt) a szünetben felhívta az ügynökét, hogy ezt a csajt azonnal szerződtessétek!!!!!!!!!!!!!!!

    és a László Margit ott ült a proscenium páholyban amikor a Szöktetés felújításában (székely már enm élt) Bódy volt Osmin Ágay Karola Constanza t utána a MET szerződése és László olyan Pamina volt mint soha senki de haggyuik ezt én a Házy Böskét imádtam mert ő a színpadra született és igazi hatalmas nagy egyéniség ő tanította Darvas Ivánt énekelni az új szerepében (tuud mi is az?) és mikor karácsony szent estén Manon t énekelt egy oléasz berekedt mint Des Grieux és ki9rolta a függönty elé és megölelte és vastapsdot kaptak mert aki jobb Manon mint a Házy Böske az hazudik Callas is a sorban

    kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk

  • málnaszőr
    2018 augusztus 18
    12:41 du.

    és azt az élményt sohasem fogom elfelejteni: Bejart balett est és a mai balettigazgató mint félisten majdnem mezítelenűl táncolt de amikor mexólalt Széll György Elisabeth Vier letzte Lieder Richard Staruss az Operában teljes hangerővel felvételről -ki a frászt kezdett érdekelni a balett-… én ott űltem elvarázsolva és magamba roskadva: “ilyen nincs is” pedig már akkor túl voltam Astrid Varnay Isoldáján… na ezt emlékezz és még mást is

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.