Újrarajzolt „Boldog békeidők”

2018 november 30 10:15 de.7 hozzászólás

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

A bevezetés könyvet említ, ilyenkor arról illik beszélni, de nem mehetünk el szó nélkül egy érdekes egybeesés mellett, ami a könyv hitelét erősen alátámasztja. Budán, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban van egy kamarakiállítás, február 3-ig még látogatható: „A handlétól a Grand Caféig”. Témája: Zsidók az 1867 és 1919 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban. A magyarországi zsidóságot polgári jogaikban egyenjogúsító 1867. évi törvény ugyanis ezen a téren nagy változásokat eredményezett. De mi köze ennek a könyvhöz? Hátoldalán, a rövid ismertetés szerint történetét valós események ihlették, és tessék! A könyvben, mindjárt az elején, a 19. oldalon felbukkan az egyik főszereplő neve és hogy létező ember volt – no meg mit csinált – arra a múzeumban eredeti bizonyítékot találunk. A SOMOSSY MULATÓ műsorlapját, 1887. február 21-én vasárnapról. Igazgató tulajdonos: Somossy Károly.

Már életében legendák övezték, róla is külön regényt lehetne írni. Neki köszönheti Budapest, hogy az itt folyó életet a maga idején Párizzsal, Béccsel emlegették egy sorban. Az 1828-ban Győrben született Singer Károly a 48-as szabadságharcban toborzótisztként vett részt, így a bukás után menekülni kényszerült, de viszonylag hamar visszatért az országba. Pincér volt, később cirkuszi mutatványos, majd nyitott egy kis kávéházat, ám az nem lett igazán jó hírű. Így azután Singer úr magyarosított névvel a varieté műfaj felé fordult. A Somossy névnek az igazán várt dicsőséget a Nagymező utcai korszak hozta el. Előbb bérelte, majd megvásárolta a 17-es számú házat és a kor két legnagyobb bécsi tervező párosával létrehozta Budapest legnagyobb és legelegánsabb szórakoztatópalotáját, a Somossy Orfeumot!

Itt térjünk vissza könyvhöz, melyről gyorsan kiderül, hogy a szerző, Borbás Edina filmszerűen írta meg. Lévén maga is sikeres forgatókönyv író és a bemutatón azt is elárulta, nem bánná, ha egyszer film lenne a könyvből. A ma is álló falak között ugyanis – több mint száz éve – szinte már feledésbe merült botrányok történtek. Az író ezeket korabeli újságcikkekből és egyéb visszaemlékezésekből feltárta, beépítette ebbe a könyvbe. Somossy Károly meghatározó alakja volt a századforduló lokáléletének és róla ma már senki sem beszél. Nagyban köszönhető neki, hogy Európa vezető arisztokráciája ide járt mulatni – és nem nagyon fékezte magát a bársonyfalú szeparékban. Krúdy Gyula azt írta róla: „Ő az, aki megtanította Pestet mulatni.”

A könyv címadója, a Kék Macska, szintén létező lokál volt a Király utca 15-ben. Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is rosszallóan beszélt róla. Ennek is áll még az épülete, benne most is vendéglátás folyik, de már teljesen más stílusban. Borbás Edina szándékosan összemosta a két helyszínt, annak érdekében, hogy a kor jellegzetességeit állíthassa előtérbe. Ugyanakkor ő azt is elmondta: a valóban megtörtént botrányokat kissé visszafogottabban ábrázolta, mint ahogyan azok megtörténtek. Pedig az írók inkább kiszínezni szoktak, hogy még „szaftosabb” legyen a történet. Ennek a kornak az eseményeiről szólva, ilyen megoldásokra semmi szükség nem volt. A díva, Carola Cecília is élt akkor – a bemutatón most Csősz Boglárka személyesítette meg és olyan személyiségek bukkantak fel a környezetében, akiknek a történetei akkor nemzetközi port kavartak Berlintől Amerikáig!

A botrányokat Somossy Károly is átélhette – őt a könyv bemutatása alkalmával Faragó András keltette életre – de azt is le kell szögezni: maga a könyv nem töményen a szexualitásról szól! Akármennyire is sikamlós a téma, a lokálélet, a szerző a jó ízlés határait nem lépte át. Sokkal inkább romantikus kalandregénynek nevezhetnénk, hiszen Károly és Cecília élete bőven tartalmazott hozzá valós elemeket. A díva a saját korában – mondhatjuk – ikonikus személy volt, mostanára pedig ő is teljesen eltűnt. A mulató falain belül a lábai előtt hevertek a főrangú férfiak, ugyanazok, akik az utcán már nem biztos, hogy köszöntek volna neki. Az Operaház felépítése akkor kétmillió koronába került és – tény – ő egy gazdag úrtól egymillió koronát csalt ki egyetlen év alatt! Nem lehetett tehát egy ostoba bárcicus. Tudhatott valamit.

A könyv története több szálon fut. A szerző saját bevallása szerint, megírását a porosz államminiszter valóban megtörtént botránya indította el, ugyanakkor igyekezett a kor minden „rétegét” bemutatni. A szegény kisember, a személyzet, a művészek, a lokáltulajdonos és a politikusok, mind szóhoz jutnak benne. Volt egy másik korabeli újságcikk is, ami lendületet adott a könyvhöz, egy gazdag amerikai kereste budapesti rokonát. Ki ne szeretne ilyen hirdetés nyomán változást az életében? Borbás Edina elmondta: akárhogy kutatott, nem derült ki, hogy a hirdető megtalálta-e rokonát, így azután elkezdett álmodozni írás közben.

Teremtett egy szereplőt, aki a romantikát testesíti meg. Az ő életében egy villanásra megjelenik Dobos C. József, a híres torta kitalálójának alakja is – az epizódnak később fontos jelentősége lesz. Ebből talán már sejthető, hogy a könyv nem nélkülözi a fordulatokat és bátran kezükbe vehetik azok is, akik előnybe részesítik a szikár tények mellett a „happy end” megoldásokat.

Révay András

7 hozzászólás

  • Pesti pletykak a XIX szazadbol.

    Velem erdekes es zamatos is ?!

    Az volt magyaorszag fel-lendulesenek kezdete.
    Sajnos mind az kudarcott vallott igen hamar, es megizmetlese nem all kilatoban.

  • Szukits Rezső

    András! Köszönöm.

  • Igen erdekes es csodalatra valo az emberiseg tortenelme ,hogy minden „korszak”, ugy ertelmes, tisztesseges es elore halado, de mint a zulles, bomlas, pusztulas is mind egy emebrolto idokig tart.
    Az atlag 45 evet.

    Lasd a bibliaban levo adatok alapjan is, hasonloan mint a tortenelmi adatok is ugyan azt mutatja.

    A „kieggyezesetol” az elso vilag-haboruig.
    Hasonloan az ellenkezoje is a masodik vilag-haboru utantol egy egesz-emberolton-at epp az ellenkezoje.
    A nemzet gazdasagi es erkolcsi pusztulasa.

    Kerdore vonhato lenne a ket-vilagahboruk kozotti idoszak.
    Az valoban mint egy atmeneti idoszak volt.
    A szukseges elorehaladas egy par evtized a kibontakozas lehetosaeget szurta el az „ingatlan-onzes” erdeke.
    Ugy keveredett az orszag egy masik pusztiti haboruba.

    Most meg talan majd egy masik koz-ben levo idaszak,
    HA kepesek es hajlandok lennek a mult vetkeibol tanulni.

    De a nemzet ugyan azt az utat valasztotta mint az elso-vilaghaboru utan.
    Ismet csatlossagba keveredett es ismet az onzo erdekei lett a motivacioik.

    Azt majd csupan a jovo mutatja hogy melyik irmanyban dontene a magyar haladni ?
    Sajnos, ismet a „kelet-nyugat” kozotti ellentetek fogjak befolyasolni a helyzetet.

    Remelhetoen nem ismet keverdnenek harmad-rangu csatloskent a global geo-politikai kuzdelmekbe.
    Ami mindeg a vesztesseg, bomlas, pusztulas kovetkezmenyeit hozna?

    HA hataroznanak egy-aktalan, az onzo azonnali erdekeik heleyet a jovo bekes lehetoseget kovetni ?!

    Na de pont az amit az itteniek nagyreszben ellenznek es atkozzak meg annak emliteseit is !!!

  • Ó igen! És hozzájárult a bujakór gyors és széleskörű elterjedéséhez is „a bársonyfalú szeparékban”. Mára ez is elfelejtődött, hogy tombolt a szifilisz, nem kímélt se szegényt, se gazdagot, se családost és se független embereket.

    Tetszik, vagy sem, de Somossy szeparés mulatója melegágya volt a bujakór terjesztésének, amiről gondolom, a könyv egy sort se ír.

    (ellenszernek a penicillint, csak a II. világháború alatt fedezték föl, és a befejezése után terjedt el tömegesen)

  • Nos most jó műsor,program,TÁRSASÁGOM van,így majd holnap válaszolok,erre és egy,vagy több régebbi cikkre,ahonnan pár napra letiltottak,mert nem voltak képesek elviselni a tényeket,a hozzászólásomat!
    szívélyes üdvözlettel: Marcsi

  • Lattam egyszer egy amerikai filmet , a cime ” The Sin City” volt! Berlinrol szolt a 2O as evekben. A filn naratora azt akarta bizonyitani, hogy ezert volt szuksege Hitlerre a nemeteknek es a vilgnak! Magyarul,” A bunos varos”

  • Figyelő:
    „Lattam egyszer egy amerikai filmet , a cime ” The Sin City” volt! Berlinrol szolt a 2O as evekben. A filn naratora azt akarta bizonyitani, hogy ezert volt szuksege Hitlerre a nemeteknek es a vilgnak!”

    Berlinről? Kedvelem Berlint, bár szerintem – a közvélekedéssel ellentétben – kulturálisan mind kevésbé érdekes város.
    Ha érdekli, én is ajánlanék Önnek (és másoknak is, akik eddig esetleg nem látták) egy régi játékfilmet az 1920-as évek végének Berlinjéről: