Utópia

2019 április 5 9:35 de.39 hozzászólás

A görög kifejezés jelentéstartalma sokféleképpen módosult az évszázadok során Platontól és Morus Tamástól egészen napjainkig, amikor a közbeszédben leginkább tudományos alapú fikcióként – science fiction – használjuk. Olyasvalami, aminek van ugyan reális kiindulópontja, de egy elképzelt feltételrendszerben működik.

Más kérdés, hogy – főként a társadalmak működésének utópiái esetében -, hogy ami egykor utópia volt, az az idő előrehaladtával valósággá vált. Persze sohasem abban a steril formában, ahogyan azt eredeti kiötlői elgondolták. Mégis úgy gondolom, talán nem felesleges a lehetetlent elképzelni – hogy elérhessük a lehetségest.

Nekem is van vízióm – elsősorban a hazám Magyarország jövőjéről. Földhözragadt módon arról, hogyan, miképp prosperálhatna ez az ország jobban.

Illusztráció: Christine Auda

Ha körülnézünk a világunkban, láthatjuk: az az ország képes jól működni, amelyik megtalálja azt a terméket, szolgáltatást, amit a lehetőségei, hagyományai stb. alapján a legjobb minőségben tud nyújtani. (Nagyjából ezt hívják komparatív előnynek.)

Vágjunk a közepébe! Az egész Magyarországot egy óriási campussá alakítanám. Méghozzá egy specializált, de komplex egyetemi központtá.

A specifikum az egészségügy lenne, a komplexitást egyrészt az egészségügyhöz kapcsolódó tudományterületek – biokémia, biofizika, genetika stb. – jelentenék, másrészt a tevékenység különböző szintű elsajátításának lehetősége. (A kutatók mellett itt lenne a világon a legjobb képzése az operátoroknak, gyógyszerészeknek, műtősöknek, laborasszisztenseknek.)

Ehhez az ország minden adottsága megvan. A klíma egyelőre barátságos. Előny, hogy a terület nem túl nagy – nincsenek éles időjárási, geológiai eltérések, és áthidalhatók a fejlettségi, kulturális különbségek is. Így könnyebben megteremthető egy egymással is kommunikálni képes hálózat.

A legfontosabb azonban a hagyomány, amire felépíthető egy egész struktúra. Ezt Magyarországnak Semmelweis Ignác, Korányi Sándor, Szentgyörgyi Albert, Richter Gedeon, Pető András és számtalan kevésbé ismert orvos, kémikus, tudós teremtette meg – és ma is hat. (A EU közös, biokémiai kutatóközpontja Szegeden épül – a döntésben egészen biztosan szerepe volt, hogy Szentgyörgyi professzor laboratóriumai itt működnek.)

Négy központ köré lehetne felépíteni a rendszert. A budapesti SOTE, a szegedi Tudományegyetem, a debreceni és a pécsi egyetemek ma is meglévő, szerteágazó képzést adó orvosi karai köré. Minden – de szószerint minden! – pénzt arra költenék, hogy e négy központot olyan színvonalúra fejlesszem, ahová szívesen jönnek a világ minden tájáról az egészségüggyel foglalkozók. Még az se biztos, hogy a fizetéseket kellene az égig csavarni: kutatóknak gyakran fontosabb, hogy területük megismeréséhez megkapják a szükséges eszközöket, munkájukhoz a nyugalmat, mint bármiféle luxus. Úgy tudom, a los-alamosi atomkutatók életkörülményei is elég puritánok voltak.

A technikai feltételek – laboratóriumok, eszközök, szakmai kapcsolattartás – költségei mellett megfizetném az itt dolgozókat: kutatómunkát végzők még az asszisztenciával együtt sincsenek többen ötezer embernél. Átlagbérük egymillió forintra emelése két évre kijönne egy Várba költözésből, további két évre két falusi stadion árából stb.

Nagyon fontos (lenne), hogy a költségvetésből származó pénz elköltésénél ne egy miniszteriális emberrel kelljen huzakodniuk, hogy miért fontos egy tudományos lap előfizetése, egy konferencián való részvétel, sőt jelentős konferenciák szervezése. (Vitázzanak egymás között: kutatóknak ez nem idegen terep, lételemük.) A közvélekedéssel ellentétben: a tudományoknak is szükségük van marketingre, sőt. Igaz, ehhez kissé bonyolultabb módszerek szükségesek, mint amire nő+kutya+gyerek kombóban utazó „mosópor kreatívok” képesek.

Szóval: megvan az ötezer kutató, laborasszisztens, karbantartó stb., akik csábítják majd ide a tanári, oktatói képességekkel is (nem minden tudós jó tanár is egyben) rendelkező ismerőseiket, kollégáikat. Mondjuk további tízezret, akik között a hazaiakkal együtt valószínűleg van kétezer olyan, aki vonzza a diákokat. Mondjuk négyet, akik további négyet stb.
Állítom: Magyarország egész népe nagyságrendekkel élhetne sokkal jobban a mainál, ha ebben az elképzelt négy központban csak 25-25, azaz összesen 100 ezer kutató, diák, oktató dolgozna. (Nemzetközi léptékkel ez nem nagy: van olyan egyetem, ami egymagában százezernél is több hallgatót, oktatót, asszisztenciát foglalkoztat.)

Fel lehet vetni: nem mindenki alkalmas arra, hogy orvos, biológus, stb. legyen. És????
Ez a százezer ember itt él: laknia kell valahol, ennie, öltöznie, pihennie, közlekedik stb. Az egyetemi diákság általában nem a legszegényebbek közül kerül ki – költenek fodrászra, étteremre, pihenésre, szórakozásra.

És kultúrára. Ami talán a legfontosabb. Mert amíg az anyagi javakat vesszük el a gazdagoktól, annak következménye nem az általános gazdagság, hanem az általános szegénység lesz, addig a szellemi-kulturális erő megsokszorozódik, minél többen jutnak hozzá. Például: ha egy zsákfaluban egyszerű körülmények között élő ember mondjuk az egyik kollégiumi étteremben kap munkát, vagy a laboratóriumi eszközöket tartja karban, idővel ragad rá az ott tapasztaltakból egyfajta igényesség, módosul a gondolkodása. (Kéretik elfelejteni az amerikai filmipar legszemetebb „vígjátékainak” közhelyeit.)

Magyarország legfontosabb – és leghasznosabb – „exportcikke” ma még az orvosok, ápolók hada, akiket szívesen látnak egyelőre legtöbb országban. Miért kéne megtiltani, hogy vigyék hazánk jó hírét? Sőt! Menjenek minél többen, és hangoztassák – ebben az országban lehet ilyen jól megtanulni a szakmát/hivatást! Persze ez pénzbe kerül – a kutatás-tanítás költséges dolog. De itt vannak ehhez a legjobb feltételek, megéri a norvég, francia, mindenféle nációjú, orvosnak, gyógyszerésznek készülő fiatalokat Magyarországon taníttatni. Akár állami ösztöndíjjal is.

Ehhez persze nem elég a barátságos időjárás és a nyugodt természeti környezet. Az is kell, hogy az állami szervezet irányítói ne akarjanak véglegesen eldönteni tudományos kérdéseket. Ahogy Alma említette: a népköztársaságokban azért volt tilos a genetika, mert a ”minden ember egyenlő”-t, egyformának torzították: tehát biológiai okból nem lehetnek előnyök-hátrányok. (Holott dehogynem.) De ugyanilyen módon fenyegeti a megismerést a teremtés-mítosz bigott felfogása (nem a keresztyénség!), ami szerint tilos a gének működésének kutatása, pláne befolyásolása.

A huszadik század legprosperálóbb „iparágának”, a reklámnak az atyja, D. Ogilvy mondta: a reklámok 95 százaléka fölösleges – csak nem tudjuk, melyik az az öt százalék, ami hasznos… Ráillik ez a tudományos kutatásokra is – ajánlom azok figyelmébe, akik drágállják a kutatóhelyek fenntartását, és „kézzelfogható” eredményeket követelnek.

Gyakran hangoztatom: szögegyenesítésből csak szolgaszinten lehet megélni. Ha azonban egy ország/nemzet rátalál arra a „termékre”, amit jobban tud másoknál – vagy legalább hasonló szinten, abból az egész közösség profitál.

Itt van Svájc példája, ahol kitaláltak maguknak sok-sok évvel ezelőtt egy tevékenységet: a pénzügyi szolgáltatásokat akkor, amikor az ilyesmire még csak keveseknek volt igényük. Nincs ásványkincsük, termőföldnek is híján vannak. Az ország politikai semlegessége mítosz és a legkevésbé az ottani lakosokon múlik: bármelyik közepes ország bekebelezhetné. (Ahogy erre a hitleri időkben lett volna kedve a harmadik birodalomnak.) Csakhogy ki olyan hülye, hogy a saját pénztárcáját verje szét? Ahogy lehetne Magyarország is az a hely, ahol a gyógyítás, ápolás legjobb módszereit fejlesztik, tanítják: ki akarná feldúlni az ilyen helyet?

Hogy utópiámnak vannak reális alapjai, arra bizonyíték egy minapi hír. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) és Szegedi Tudományegyetem orvosi kara felkerült a 200 legjobb orvosi egyetem listájára. Igaz, a 101-200 közötti helyre, ez azonban még mindig sokkal jobb, mint a többi magyar felsőoktatási intézmény nemzetközi elismertsége – beleértve a Budapesti Műszaki Egyetemet is -, amelyek az első ötszáz közé sem tudnak felkapaszkodni. Erős a gyanúm, hogy ebben az értékelésben szerepet játszottak az utóbbi tíz évben a világ minden tájára kirajzott diagnosztikusok, orvosok, ápolók, hada.

Rátesi Margit

39 hozzászólás

  • A szerzo jol ir, jol fogalmaz, s fejezi-ki magat.

    De az elso fejezetebol tisztan tunt, mielott a szoveget a lap aljara scrolotam volna, hogy egy telejes diktatorikus elmeju egyen.

    S nem csodaltam a lap aljan nevet.

    Egy arva szot sem emliett hogy vajon a nep, a lakossag szuksegletei es ohajai mi lehetne.

    Javaslata nem rossz, csak ket dolog ami azt gancsolja.

    1., magyaroszag lakossaga toke-keptelen.
    Amit az allamhatalmuk kirabol a termelo, dolgozo adofizetok zsebeibol azt nagyreszben ostobasagokra szora.

    2., India vette azt a tervet ,s erossen dolgoznak azon.
    Oriasi szamu egeszsegugy szak-kepzeset folyatatnak.
    Persze amelett lenne lehetoseg kelet-europaban is azt utannozni.

    De ahoz toke-alap, nagymennyisegu kozossegi tamogatasra valo szukseg is.
    Mert kis vonalaon ,lassacskan azzal semmire megy.

    Fokent hasonlata Swanchoz erdekes.
    Persze Swajc nemzeti alapja az hogy bekes es semleges nemzet mar tobb evszazada.

  • Nagyon-nagyon jó cikk! Csak az a ravasz költői kérdés, hogy miért nem tudunk soha sem élni a jó lehetőségeinkkel? (Ez mondjuk hatványozottan érvényes a kivételesen kedvező mezőgazdasági lehetőségeink kiaknázatlanságára is!)

  • Inkabb BIBBI:

    A “mezogazdasagi kiaknazatlansag” megjegyzese alanyan;

    Nem elek ottan, Hala Teremtomnek, amit soha nem felejtek jelezni.

    De barmi jelentes is valaha tulajdonomba jon az ottani “mezogazdasag” ugyen, a kepeken mindeg egy 90 ezer dollaros, leghteses kabinos John Deer traktor,
    70 ezer dollaros gombnyomasra-mukodo vetogep,
    meg 150 ezer dollaros ,leghutese-kabinos sztereo-zenes arato-cseplo, stb.stb. bizonyitjak az ottani mezogazdasagi termelest.

    Na az mind kivallo, de 5 dollaros buztermeles, hat-dollaros kukorica termeles, srb.stb.-kel hamar felkopik am az alluk.

    Nem is emlitve az uzemanyag arakat, meg a mu-tragya arat, meg a gyom-irtok, es rovar-irtok, stb.stb. koltsegeit.

    A szerves, ill organik elelmiszer termeles kivallo lehetoseget nyujtana.

    Az a vegyszerk-nelkulli, nem kovetel draga gepezeteket, draga uzemanyagot, de szukseges tobb emberi-munka-ero.

    Ami kovallo munka-lehetoseg lehetne a videki lakossagnak.
    De az elso kerdes arra vonatkozoan, hogy hajlandok lenenek-e dolgozni???

    Az organis, ill. szervesen termelt elelmiszerek arai rendszerint 150-200%-al magasabbak.
    A gazdagabb, nyugati piacok lakossai tart-karokkal fogadnak egeszseguk-erdekeit serkenteni.

    Mert mind azok nem okoznak szelesen tarjedo rakokat, szivbajokat, cukos-bajokat es mindenfele tomegpusztitto szerves nyavajakat.

    Tehat baz dupla-jovedelem lehetne.

    De az tudast, gyakorlatot ,ambiciot kovetel.

  • érdekes megközelítés ez a társadalmi mobilitásnak, a megkövült rendszerek, mint a hazai is, akadályai a társadalmi mobilitásnak azaz a könnyedén és -szinte- veszteség nélküli helyváltoztatáshoz, az oktatás oktatásának mert az egy hatalmas üzlet (szintén) azzal kell kezdeni, mert a bölcsőben kezdődik az oktatás és a felsőfokú oktatás már csak kiteljesítője az egyén képességeinek és képzettségének, ahhoz az alapokat a család és közvetlen sőt a közvetett környezet is befolyásolja, több módszer van
    az első az anyagi haszonra épülő, azaz az oktatás és a többi beruházás jellegű költés megtérül és profittal amely profitot bölcsen használva láncreakció szerűen beindul az igazi azaz egészséges mobilitás

    az ország területei közötti sokféle különbség a mai kommunikációs és közlekedési lehetőségekkel felszámolható, azaz megfelelő infrastruktúra nélkül az egész meghal még hamvában

    most – a cikk állítása szerint- az egészségügy a jó befektetés, kutatás és gyakorlat integrálása, de sok minden másra is van társadalmi alap legalábbis emlékeim szerint

    erdőgazdálkodás, halászat, méhészet, és általában a mezőgazdaság sokfélesége még mindig kiaknázatlan, mert a monopoltőkének ehhez nem fűződik érdeke…

    tehát belép a másik lehetőség vagy “útválasztás” és az az állami maecenatura a profit újraosztásának módszereivel adópolitikával

    erre majd kapok hideget meleget de járható út mert élő példák sokasága ezt mutatja

  • Kedves Margit !
    – Jópofa utópia, végre valaki nem ócsárolja a hazai egészségügyet…- Tetszik az alapötlet…
    – Magyarországon cca.120 ezren dolgoznak ebben az ágazatban az aktív orvosok száma 40 eze felett van…
    – Hálapénzt a betegek fele ad, a magánrendelésekbe terelt betegek száma egyre
    nő…2010 óta, az orvos-elvándorlás megállt…- az ápolóké még nem…
    – Az OEP-paraszolvencia-privátrendelés, háromszögben kimutathatatlan pénztömeg kering… Valakiknek érdeke az állami egészségügy lejáratása, mert a beteg úgyis megtalálja, hogy kinjában hova adja pénzét…
    – Ha ennek az egésznek kimunkált imázsa lenne, pl. oktatásra kihegyezve, az ötleted progressziv lenne!

  • Bendeguz79
    2019 április 5
    10:53 de.

    gizi nagyon csodálkozok azon, hogy a cenzor beengedte ezt a trágárságodat is?

    tudod ugye mit jelent németül a “Schwantz”(nálad röviden:”C”)

    ugyen nem svájc-ot akar jelenteni

    disznó

    budzsu haha

    le vagy ibrikálva

    Fokent hasonlata Swanchoz erdekes.

  • Slapaj! A probléma az, hogy a magyar eü. jelen állapotában egy nagy rakás… Önthetnéd bele Dárius kincsét – elnyelné, jelentéktelen helyi eredménnyel. A 2010 óta regnáló rezsim beleesett a saját csapdájába, miután “az egészség nem üzlet”, meg “nem fizetünk” cinikus, sunyi szlogenekkel a változtathatatlanság mellé tette a voksát – sokak örömére. Hát mit tesz? Folytatja a legocsmányabb parasztvakítást.Milliárdokért épít csili-vili kórházat – a néhány ezernek.Holott az ilyen rendszerben mindig megtalálni a kiskaput:ahogy aVIP-nek szánt Kútvölgyi leromlott a nyolcvanas évekre, ahogy a “kiemeltnek”épített Honvédban immár kriminális állapotok uralkodnak, ugyanúgy gyors ütemben csúszik majd a most tervezett csili-vili dél-budai kórház.
    Sajnos az oktatást is kikezdi előbb-utóbb ez a trend.
    A mai magyarországi rezsim rettenetesen káros az országra, a nemzetre – életveszélyes. Ezt többször elmondtam.
    De unalmasnak tartom abban versenyezni,hogy ki tudja szellemesebben – vagy csak dühödtebben szidni a másikat.
    Elő a farbával! Mire költsünk? Mihaszna olimpiára, néhány tucat ingyenélő mutatványos bemutatóhelyére – amiket egyébként földi halandó nem is használhat mozgásra? “Hasznos” kutatásokra,amik megmutatják,hogy lehet a görbe szöget gyorsabban és simábbra egyenesíteni? Hordjuk a Kékestetőre a Bükköt,a Cserhátot, a Bakonyt meg a Mecseket,hogy nekünk legyen a legmagasabb hegyünk?
    Még egy.Ahhoz,hogy egy hasonló ötlet termőre forduljon, egy nemzedéknyi idő kell, még attól számítva is,amikor mondjuk elkészül az első campus,és azt belakják az első kutatók,oktatók,diákok. A skandináv államok száz éve a legszegényebb országai voltak Európának – a múlt század közepére kezdtekeljól élni. Számtalan országnak volt/van több vasérce,mint Svédországnak: de a svéd acélt csak ott kísérletezték ki.

  • talalom
    2019 április 5
    7:54 du.

    …..””Számtalan országnak volt/van több vasérce,mint Svédországnak: de a svéd acélt csak ott kísérletezték ki.””….

    Igen, talán az is beletartozik ebbe, hogy mindenki azt becsüli, amiböl kevés van nekije – vagy mondjuk ugy, hogy több eröeszítés szükségeltetik ahhoz, hogy hozzájusson

    Ezzel már el is mondtunk mindent – amíg valaminek a bövében vagyunk, a nagy többség egyszerüen magasból tojik rá.
    Csak akkor kezd kapálózni, amikor a hiányát a börén érzi ….

  • NEM LEHETNE KICSIT NAGYOBB BETUKKEL IRNI, HOGY EGY OREGNEK NE KELJEN EROLTETNI NAGYON A SZEMET?

  • Igen! Ez is egyutópia. Masik lehetne a mezőgazdaság fejlesztese bio es divatos novenyek, allatok szaporitása.
    Masik lehetne a számitástechnika fejlesztese.
    Stb

  • Bendeguz79
    2019 április 5
    12:59 du.
    “De barmi jelentes is valaha tulajdonomba jon az ottani “mezogazdasag” ugyen, a kepeken mindeg egy 90 ezer dollaros, leghteses kabinos John Deer traktor,
    70 ezer dollaros gombnyomasra-mukodo vetogep,
    meg 150 ezer dollaros ,leghutese-kabinos sztereo-zenes arato-cseplo, stb.stb. bizonyitjak az ottani mezogazdasagi termelest.”

    Nem ezek a “kirakat” gépek bizonyítják a magyar mezőgazdaságban levő aranytartalékokat, hanem az hogy az “átkosban” még a 25 lóerős, fatengelyes MTZ-kel és a szintén primitiv ruszki kombájnokkal is tudtunk mezőgazdasági tucatárut kiváló minőségben termelni teljes hazai ellátásra és bőséges exportra is!

  • talalom
    2019 április 5
    7:54 du.

    “Sajnos az oktatást is kikezdi előbb-utóbb ez a trend.”

    Ez igaz, DE annak vajon mi lehet az oka, hogy az összes magyarországi felsőoktatási intézmény mégis van jól tejelő külföldi diákkal?

  • Inkább Bibi
    2019 április 6
    5:43 de.

    hagyd a gizit, agysérve van!

    az a hírhedt mezőgazdaság amely a mennyiségre hajtott és hajt ma is minél kevesebb munkaerőre akar profitot pazarolni (a gép ugye…hahahaha ) szóval képesek voltak olyat csinálni, hogy erdőírtás után elhordták a termőtelejt ami saccperkábé 80-100 cm vastag és mint egy repteret vastagon lebetonozták és visszaterítették a termőtalajt amit azután termőnek kellett csinálni műtrágya és víz ebből lett a mai elsivatagosodás és a halálos forgószelek (tornádók) születése és a vízháztartás felborítása… vagy szárazság van vagy árvíz a kettő között semmi…

    és sorolhatnám

    a világ eszei a kombájnban rolling stone t hallgatva légkondival már csak az automata kombájn hiányzik és akkor a mezőgazdaság végleg meghal

    a többi ben is ilyenek főleg az olajkitermelés és a felszíni szénbányák mint nukleáris támadás után az egész nyugati partvidék californiáig az egyetlen Colorado folyót szipolyozza néha Californiának már nem is jut belőle

    van ám ész meg teljesen bő ingben járnak, hogy szellőzzön

    és mindehhez van az olajlobby és a “kedves” elnökük

    valamint a gizi szerű többiek akik eszik a propagandát a media semmi mást nem ad

  • BIBI;

    Magyarorszag lehetosege a vilagpiacon a gabona-termeleseivel versenyezni a nagy vilagtermelokkel szemben, majdnem nulla.

    S a nagytermelok eredemnbyei a vilagpiaci arakat a pinceb nyomjak.

    Azert lenne ertelmesebb es jovedelmezobb termelni ami kevesebb verenyzovel al szemben, s a termek kivanatosabb, ohajtosabb lehetne fokent az egeszsegi szempontokbol.
    Mint a szerves-elelmiszerek termelesei.

    Mindenki celja a leg-magasabb keresletet betolteni, hogy magasabb jovedelmet erjenek el.

    Amit az adofizetok penzebol “helyetesit” az allamhatalom az nem megy sokra. Sajnos.

    Hat miert nem a leheto leg-sikeresebb termelest ohajtanak ?????

    Persze a politikusoknak, burokrataknak abban nincsen erdeke !!

  • Bendeguz79
    2019 április 7
    1:54 du.
    gizi, már megint eltaláltad a szarva közt a tőgyit!

    a soxar gabona ami génkezelt és teljesen értéktelen tápértékét és ízeit, zamatait tekintve persze elütötte a magyar ízletes, nagy tápértékű gabonát a világpiacról.
    ugyanez történt az eu ba való belépéssel az agyon szabályozott (azt szabályozták ami a versenytársakat kiütötte!!!) áruszabványaival is tovább gyilkolta a magyar mezőgazdaságot

    az eunak piacra és nem versenytársakra volt szüksége, hát beszabályozta, most lehet szart kapni magyarországon a régi zamatos hús hentesárút el kell felejteni és a borokat söröket és minden egyebet is

    a monopolkapitalizmus betette a lábát és eltiporta a kis magyarországot de most 10 millióval nagyobb a felvevő piaca

    az usa ésa többi imperialista monopoltőkés szarháziak ugyanezt csinálják szerte a világban és megmagyarázzák és betolják a demokrácia szót ami önmagában sem jelent lófaszt sem de olyan jól hangzik ahogy ennek harangozásakor ki lehet baszni a kicsikkel

    hahahahahaha

    ez utó pia de milyen ihatatlan?

  • Inkább Bibi.Sajnos a magyar egyetemek immár nincsenek tele “jól fizető” külföldi diákokkal. Nem is jönnék olyan rezsimbe tanulni, ahol ahelyett, hogy arra törekednének, hogy mindenütt használható dipomákat adjanak ki, azon görcsölnek hogy mit tilos tanítani, kutatni.

  • Talalom:
    Azért Svájc katonai bekebelézését vitatnám.
    Több okból is.

    1
    Meglehetősen militáns nép.És nem úgy mint az idióta terepszínű nadrágban járkáló kopasz hazai idóták. Ugyanis a derék svájciak nem nagyon tűnnek harciasnak.Kivéve minden évben két hetet, mikor MINDENKIT behívnak katonának.
    (Úgy értem hogy mindig van behívott katona. Természetesen nem egyszerre hívják be a jónépet.)
    Eléggé harciasnak láttam őket éjszakai svájci autózásaim közepette. Annyira hülyékké válnak olyankor, hogy pl.képesek voltak egy nemzetközi luxus-szálló tóparti fürdőhelyén szögesdrótókat feszíteni gyakorlatképpen. 😀 :

    2
    Minden svájcinak lennt a pincében egy páncélszekrényben ott a fegyvere, lőszere és menetfelszerelése. Ha elhangzik a JEL, beöltöznek és a békés polgár vérszomjas harcossá válik, a Haza kedvéért.

    3
    Ha elhangzik a JEL (Rádióban, hangosbeszélőn vagy élő-láncon) akkor az az egyes katonák vagy kis csoportok begykorolt feladata, hogy az abszolut terepismeretük révén az ellenség sűrű hadrendjén kersztül átverekedjék magukat a kijelölt gyülekezőhelyre, (Erdőben hegyen vagy akárhol) ahonnan aztán erélyes tömeges csapásokkal kezdik el ritkítani az ellenséget.

    Ez a svájci katonai doktrina. A gerilla-hadviselés elönyeit ötvözik a reguláris hadsereg képességeivel.

    Hitler valóban gondolt arra hogy le kellene rohanni Svájcot, de a stratégái óvták ettől. Úgy kalkuláltak hogy uszkve 50 hadosztály kellene hozzá, de hol volt akkor Hitlernek 50 szabad hadosztálya ?
    Tehát elnapolta az akciót a háború utánra.
    Vagyis: a Hitleráj akkori pillanatnyi katonai képességei alkalmatlanok voltak az Alpok-béli darázsfészek lerohanására.

  • Figyelo
    2019 április 5
    10:59 du.

    Be tudod állítani a böngészóben a betűméretet.
    Én például a Firefox.-ban
    a” Ctrl” és vele egyidejűleg a “+” vagy a “-”
    gombokkal tudom növelni vagy csökkenteni a betűméretet.

  • Ez a Rodeo biztosan Awágnerből olvasta ki
    ezeket a magasröptű biológiai szaktudásokat is.
    Mert Vágnerúrnál minden ott van ami kell a Zélethez.
    Azé hallgatta vele szivacsosra az agyát a kisöreg

  • Rodeo11
    2019 április 5
    5:31 du.

    Idióta Rodeo szerint tehát
    mikor a vitorlázó repülőtéren elhangzik
    az a vezényszó hogy ” A gép schwancát ketten tegyék a farokkocsira” akkor ez valami káromkodás. Hát hiába.Öreg már.
    Másra se tud gondolni csak a régi dicsőségre hehe.

  • Nahát mit hallok éppen most:

    A rendőrök nem hagyják működni az ellenzék választási aláírás-gyűjtőit.

    Például helyfoglalási engedélyt stb. követelnek tőlük.
    Ami ugyebár választási időszakban nem szükséges.
    De a mai “szabad” választások idején a törvény nem számít.
    Legalábbis a Hatalomnak.

  • Geyza
    2019 április 8
    9:01 de.
    ez már betegség? már a schwanz nál tart? egy kicsit hátrébb megtalálja a nyelved a neki valót…és hogy be van vágnerezve? (csak tudnám az mit jelent?)

    hahahahaha

    és még publikálja is mindenki nagy “örömére”

  • Rodeo11
    2019 április 8
    9:33 de.

    Röhögj idióta had lássa mindenki mekkore egy luzer vagy

  • Geyza! A svájci hadrafoghatóság többé-kevésbé ismert: nem véletlen, hogy a Vatikánt a svájci gárda védi.
    De. Már nyolcvan évvel ezelőtt is kb. két hét alatt be tudta volna kebelezni még egy,a Wermachtnál sokkal gyengébb francia haderő is. Még csak nem is kellett volna porig bombázni – elég lett volna térdig. Plusz egy erős élelmiszerblokád – 3 hónap múlva német nyelvű, Hitlerrel szemben legalább nem ellenséges vezetője lett volna a kantonok 90 százalékának.
    Úgyhogy Hitlert inkább Krupp, meg Tyssen térítette jobb belátásra, mint a harcias svájci atyafiak, vagy a saját vezérkara (rájuk nem nagyon hallgatott).
    A “függetlenséget” csak akkor tudod biztosítani, ha olyasvalamit kínálsz a világnak ami másutt nincs,vagy nem olyan. Ha pl Lillafüreden a keleti,a Lőverekben meg a nyugati harcosok kaphatnának jó ellátást, rekreációs kezeléseket – majd hülyék lennének bombázni.

  • talalom;

    Persze cinikussagat felreteve, a tagadhatatlan valosag, hogy Swajc mar kb. negyszaz eve bekeben van.

    A Vatikani furcsa-oltozeto “orseg” eredeti tagok allitolag Swajci szarmazasuak voltak.

    De annak semmi koze a nemzet-letehez.

    Swaic-nak van ma Europa legnagyobb hadserege.
    Tobb mint 3/4 millios kepzett es barmely percekben harcra-kesz hadserege van.

    S nem “allo-hadsereg”, hanem maguk a lakosok akik hajlandok vedeni sajat otthonaikat csaladjaikat, s nem a politikusok erdekeit szolgalni !!!

    Nem kenyszeritett ‘agyu-toltelekek’ tul-magasztalt poilitukssaik alatal.

    Mit velne, hany millio magyar akik eletuket voltak kenyszeritve gazember politikusok altal, s vesztettek is am, lettek volna boldogabban egy szabad es semleges nemzetben elni, egy ver-szomjas helyett ????????

    A feltetelezheto “nombazasa” nulla eredemnyekkkel ment volna.
    Sot a hegyek kozott meg az atom fegyver hasznalata is jelentektelensegu lenne.

    Minden kritizalasai ellenere, bizonyitja az a Swajciak embersegesebb, tisztessegesebb elmeleteit es magatartasaikat is !!!!!

    Now , you can eat your heart out on that !

  • talalom
    2019 április 8
    12:08 du.

    “Úgyhogy Hitlert inkább Krupp, meg Tyssen térítette jobb belátásra, mint a harcias svájci atyafiak, vagy a saját vezérkara (rájuk nem nagyon hallgatott).”

    Szerintem a hirhedt svájci banktitok is jól jöhetett a náciknak, mert a jó svájciak egyáltalán nem voltak finnyásak a betétek eredetét illetően.

  • Geyza
    2019 április 8
    11:36 de.

    misebor…

    Geyza
    2019 április 7
    3:10 du.

    a lóhenger (szerinted) vágner ricsi szerint… hahahahaha

    ez ugyanaz a szöveg, amit a bodamarcsi engedett szabadjára hónapokkal korábban, miszerint: ” hogy lehet olyan banális és üres történeteket végig ülni” ott: Il Trovatore volt a napirend

    a Karinthy -mindegy melyik- is tévedhet, ehhez joga van! megengedem neki mint magamnak is

    de az, hogy te egy műveletlen bunkó vagy a művészetekhez az itt és ebben kicsúcsosodott!!! mondj valamit Henry Moore szobrairól speciálisan azok barlangrajzokhoz és Leonardo hoz való viszonyáról és a tengert… (tudod az a víz amit te nem ismersz) ne feledd… meg a folyókat amikbe’ sohasem lehet kétszer belelépni

    szóval! kispofám, hogy szerinted én egy …. vagyok, az nem segít ezek megválaszolásában

    nagyon ízletes ez a portói fehér száraz… shiitaki gombapörkölt után

    és még mik jövellnek…hahahahaha

  • Rodeo11
    2019 április 8
    4:08 du.

    Nyekereg a kislány mint egy fábaszorult hegedavonyó

  • talalom
    2019 április 8
    7:37 de.
    “Inkább Bibi.Sajnos a magyar egyetemek immár nincsenek tele “jól fizető” külföldi diákokkal.”

    Kedves Margitka, sajnos nekem meg szuperbiztos, benfentes(vejem egyetemi tanár) ismereteim vannak arról, hogy egyes magyar felsőoktatási intézmények tele vannak olyan igénytelen, léha vagy tehetségtelen(tisztelet a kivételnek!) külföldi diákokkal akiknek csak a nyugatinál olcsóbban és főleg könnyebben megszerezhető papir számít, amit egy szinvonalasabb nyugati intézményben vért izzadva is képtelenek lennének megszerezni. Más kérdés, hogy az így szerzett diplomával meglepetésszerűen pofára esnek, ha evvel ott villogni vagy érvényesülni szeretnének.

  • Inkább B: Pont erről beszélek!

  • Figyelo
    2019 április 5
    10:59 du.

    Tessék egyszerre megnyomni a ctrl és + billentyüket, csak ennyi, és a képernyöjén a betük nagyobbak lesznek.

    Tehát:ctrl+

  • Bendeguz79
    2019 április 8
    2:14 du.

    Hát kb. így…

  • talalom
    2019 április 8
    12:08 du.

    A francia haderő senkit nem tudott volna bekebelezni, nemhogy Svájcot!
    Már az Első Vil.Háb idején is megmutatkozott a teljes hadrafoghatatlanságuk: cskaz első napon, amikor megtámadták a németeket, mindjárt 30 000 francia katona esett el, mert a francia hadvezetés nem volt hajlandó terepszínű ruhát adni a katonákra. Kéknadrágban meg mittoménmilyen szép színes zekében rohamozták a német géppuskaállásokat.Prasze később lecserélték az egyenruhát de az a holtakon nem segített és addiga a németek már Párizs felé tartottak.
    Ez a hozzáállás csak romlott a II Világháború kitöréséig.
    A francia Népfront-kormányok hibát hibára halmoztak, használhatatlan fegyverekkel látták el a hadsereget stb.
    Például Antoine de St.Exupery irja hogy hazájának akkori legfejlettebb Bloch 174* tipusú bombázó-felderítő gépével repült a háború első szakaszában és a repülő fedélzeti géppuskái 6-7 ezer méter felett használhatatlanná váltak a hidegben.Voltak olyan harckocsik szolgálatban, melyekről pár kilométer megtétele után leesett a lánctalp. Etc..etc..

    Ezzel szemben mikor a svájci titkosszolgálat hírül vette Hitler készülődését Franciaország ellen, akkor…
    Akkor 48 órán belül 400 000 svájci katona állt talpig vasban az ország határán !!
    Ráadásul a hitleri Blietzkrieg mitsem ért volna az alpesi országban.Ott a tankok egyszerűen használhatatlanok a terepen.
    Véleményem szerint a Wehrmachtot a svájciak megették volna ott és akkor.
    El tudod képzelni az az elképesztő armadát, olyan kis helyen, tökéletes helyismerettel, svájci precizitású hadvezetéssel és szívükben a totális elszántsággal ??!
    Csakmert mindez nem volt elmondható a franciákról !
    Szintén Exupery írja hogy totális volt a fejetlenség a háború pár hete alatt.A franciák elolvadtak a Wehrmacht előtt.
    Franciaország AKKOR nem volt nagyhatalom, csak annak maszkírozta magát.

    De a franciák végtelen katonai alkalmatlansága megmutatkozott legutóbb a Szarajevo-környéki ENSZ misszióban is. Megesett hogy a szerbek egy egész francia szakaszt ejtettek foglyul, majd elvitték a zárolt nehézfegyvereket hogy lőjék a Várost.
    És csak megalázó könyörgések után adták vissza a katonákat, szinte mezítlábasan. Mert nem tartották be a szolgálati szabályzatot.Aludtak vagy részegek voltak őrségben.

    *Bloch 174 : https://wiki.warthunder.com/M.B.174A-3

    https://i.servimg.com/u/f15/19/00/95/15/helle742.jpg

    Ezzel repült a francia légierőben Captain Antoine .

    Itt ovashatsz Róla többet:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Antoine_de_Saint-Exup%C3%A9ry

    Aztán persze evakuálta magát Angliába.
    Utóbb egy amerikai különleges felderítőgéppel repült, teljesen magányosan.

    Egyes magyar vadászpilóták körében még él a szent meggyőződés,
    hogy amikor egy német lelőtte Őt Korzika felett, akkor nem a tengerbe esett,hanem a spéci P38 két hatalmas lángoló csillagmotorja egyenesen felvitte őt a Mennyekbe.

  • Jaj Bibi! Krupp és Tyssen német nagyiparosok voltak,akik szépen kaszáltak Hitler háborús tervein, és pénzüket nyilván nem birodalmi márkában tartották, inkább valamelyik zürichi széfben. Ha a kedves vezető annektálja Svájcot, lőttek a pénzük biztos helyének. Diktátoroknak nem sokat számít 5-10-100 hadosztály: majd mond szépeket a hősiességről, a nemzeti büszkeségről és a szabadságról – és a nép ki van fizetve. De, ha egy Krupp azt mondja, hogy esetleg nem jut elég, megfelelő minőségű páncéllemez a Tigrisek oldalára – hát az már megfontolandó.
    Ezért ajánlom ezt az egészségügyi projektet: orosz,meg amerikai, sőt kínai tábornokoknak, politikusoknak is megfájdulhat a fejük, hátuk, lábuk a megfeszített munkától. Mondhatják egymásnak: hé, John, szét ne lődd már ezt a kis helyet: a Szergej fiam asztmáját a miskolctapolcai tavasbarlangban gyógyítják! Milyen igazad van, Iván: hát az én nejem meg a sárvári fürdőbe jár évente a női bajai miatt! Közbeszól Liu: és azt tudjátok hogy ezen a pici helyen van a legjobb akupunktúrás?! Jössz itt a hülye tűiddel – tromfol John. De ezek úgy bánnak a lézervágóval, hogy meg se érzed, hogy elvágtak! Mindjárt a vágás – mint a mészárosok – morog közbe Iván. Az öcsém lábát le akarták vágni, de ezeknél hat hónap alatt megtanították járni! El is küldtünk mindjárt tíz embert: tanulják el a módszert. Hová is? Hogy is hívják ezt a kis helyet? Valami Vengrija? Ok., ok, mi Hungary-nak ismerjük – már az a párezer, aki ismeri. Semmijük sincs, nem érdemes rájuk pazarolni a drága rakétákat. Különben is, mostanában szaggat a derekam – állítólag csodákat tesz valami kimondhatatlan nevű hely: szoboszlókaros, vagy mi? Mindegy is Iván, de ne lőjétek szét őket: még neked is lehetnek problémáid. Épp ezt akartam javasolni John. Tudjátok, mi a legnagyobb baj? – cincog közbe Liu. – Hiába veszed meg az egész hóbelevancot forrásostól, kórházastul, ha nincs embered, aki tudná, mitől működik. Úgyhogy egyetértek: ne lőjük szét őket.
    Na, ilyesféle elképzelt párbeszédek járnak a fejemben, amikor hazám sorsán gondolkodom a magam pincemélyi módján.

  • talalom
    2019 április 9
    3:40 du.

    Ez nem így van:
    A diktátori ambició egy dolog és a rendelkezésre álló hadosztályok száma pedig egy másik dolog.
    Akkor és ott NEM VOLT Hitlernek 20 uszkve 50 olyan hadosztálya
    melyeket nélkülözhetett volna olyan cél érdekében aminek akkor és ott nem volt értelme.

    Lehetséges hogy el tudták volna foglalni Svájcot (talán), de abba annyira belerokkant volna a Wehrmacht hogy sokáig más hadműletekre nem lett volna képes.
    Hitlernek sem állt rendelkezésére végtelen számú hadosztály, nem tudott a mendzsettájából kirázni egyet sem.

    Sztálinnak volt szinte végtelen számú hadosztálya.
    A háború első heteiben kb másfélmillió orosz hadifoglyot ejtett a Barbarossa-hadművelet során a Wehrmacht, annyira hadrafoghatatlan volt Sztálin hülyesége miatt a Vörös Hadsereg. És feltudtak állni ebből a szörnyű vereségből.
    Természetesen az USA és Anglia hathatós segítségével.
    Akkor küldtek a Szovjetúniónak CSÚCSTECHNIKÁS fegyvereket (amikről Hitler még csak nem is álmodhatott) és lőszert amikorra gyakorlatilag elfogyott a Vörös hadsereg teljes -és elavult- vadászrepülőgép és harckocsi állománya. Hiradástechnikai eszközök meg nem voltak.
    A szovjet gyártókapacitás pediglen éppen vonaton utazott az URAL mőgé, így SEMMI gyártás nem volt !

    Hitler egy megszállott ember volt ugyan de annyira nem volt azért hülye hogy ne lett volna képes prioritásokat felállítani a stratégiai célok között.

  • Talalom:

    Ezt már nem vitaképpen írom, hanem mint érdekességet:

    Felvetették a kérdést hadtörténészek:Melyik harckocsi ért többet
    A “púpos” USA Sherman* , vagy a zseniális 88 mm FLAK*-al szerelt Tigris ?

    Az eredmény a következő:
    A TIGRIS-nek gyakorlatilag nem volt a háború menetére döntő befolyása. Hiába volt szinte legyőzhetetlen (átlagosan 8 darab Sherman vagy T34 pusztult el egy Tigrissel vívott olyan összecsapásban aminek a végén a Tigris is kiégett)
    csakhogy a Tigris gyártása nagyon munka és anyagigényes dolog volt. Ráadásul, ellentétben a szovjet T34 ekkel vagy a Shermannal nem lehetett szervizelni a mezőn. El kellett vontatni egy javító-bázisra.
    A gyártási költségek miatt kb 3000 Tigrist készítettek a háború folyamán, ugyanakkor az oroszok, mikor fellendült végre a gyártókapacitásuk, a zseniális T34-et tízezer-számra állították elő.
    Az USA is valami 30 000 Púpos* Shermant szállított a Tengerentúlról a Nyugati frontra.
    Így hát hiába volt szinte “legyőzhetetlen” a Tigris, a háború folyamán szinte nulla esélye volt egy Shermannak vagy T34-nek arra hogy összecsapásba keveredjen velük.
    A Tigrieseket, a relative kevés darabszám miatt nem is használhatták arra amire az akkori hadvezetési elképzelések (mindkét oldalon) harckocsikat látott szükségesnek.
    Ugyanakkor viszont a Shermanok és T34-ek TŐKÉLETESEN elláttáak azokat a stratégiai feladatokat, amikre tervezték és használták őket.

    A történészek szerint tehát:
    Amíg a TIGRIS inkább hátramozdította a Wehrmacht képességeit,
    addig a gyengébb de üzletileg jóval sikeresebb , könnyen gyártható, könnyen üzemeltethető Shermanok és T-34 ek mesze túlteljesítették azt amit elvártak tőlük.

    *Púpos Sherman = Azért lett neki olyan sajátságos, kicsit vicces magas (és előnytelen) formája, mert az USA tervezői RÖGTÖNÖZTEK !! Nem állt rendelkezésre megfelelő motor, de hirtelen kellett a harckocsi a katonaságnak. Ezért egy repülőgépbe való csillagmotort terveztek beléje.

  • Előzőből kimarad:

    *Zseniális 88 mm FLAK = eredetileg nagy magasságú célok elleni légelhárító lövegnek tervezték a németek. De rájöttek hogy emiatt olyan irdatlanul nagy lövedék-kezdősebesség miatt kitűnően alkalmas páncéltörő ágyúnak is, annélkül hogy páncéltörő lövedéket kelljen hozzá használni !
    Az egyszerű péncéltörő lövedék csak egy hegyes fémtömb volt akkoriban, ami súlyánál fogva képes volt áthatolni a páncélon, majd eközben apró darabokra roppanva odabent az összevisza röpködő szilánkok kibelezték a személyzetet egy részét.(Akiket értek)Ha például a motorteret vagy más technikai részt talált el, akkor a személyzetnek volt esélye a túlélésre.
    A 88 mm légelhárító lövedék ezzel szemben robbant is, gyakorlatilag bárhol találta el a tankot, annak vége lett.
    Vagyis egy “csodafegyver ” volt, csak éppen nem nevezték annak. A Tigrisbe is ilyen löveget építettek be, azthiszem ez is egy rögtönzés volt ami eléggé bevált. A Tigris, a maga 88 milliméteres agyújával jóval a Shermanok vagy T-34-ek 75 milliméteres ágyúinak a hatótávolságán kívülről tudták ezeket pusztítani. Azt mondják akik értenek hozzá:
    A Tigrist hátulról lehetett kinyírni. Körbevették a Shermanok, párat felrobbantott közülük és végül aki hátulról eléggé közel verekedte magát hozzá, az kilőhette.
    Még szerencse hogy a nácik nem tudtak belőle sokat készíteni.

  • Geyza. Ezeket a tényeket nagyjából ismertem filmekből, könyvekből. De – én azt állítom, hogy egy diktátornak nem számít a népe, nem számít 1-10-100 hadosztály. A mai napig nem értem például, hogy 44 nyarán, amikor minden fronton nyomták már vissza a Wehrmachtot és a szövetségeseit, akkor miért volt a legfontosabb a szövetséges nép megtizedelése. Ahelyett, hogy utánpótlást szállítottak volna a harcoló katonáknak, a halálvonatok kaptak elsőséget. A diktatúra nemhogy romboló, meg kártékony, de nem is ésszerű.

  • talalom
    2019 április 10
    7:27 de.
    afganisztánban nincs is vonat… akkor hogyan is van ott a kitudjami? meg yemenben és lybiában, iraqban, szíria meg a Golán ahol még szánkózni sem lehet mert nincs hó és a homok meg véres tehát ragad, Gázában sem géyza van hanem gáz…nem értem én ezt a diktátorosdit…

    egyébként te tudod hogy ki választotta meg a donald trumpot ha az oroszok megvették és betették? vagy hogy is van ez?

    hahahaha

    a Mézga család legalább csodálatos, éljen a Mézga család a Köbüki is

This site is protected by Comment SPAM Wiper.