Az MTA – az állatorvosi ló

2019 május 7 12:09 du.34 hozzászólás

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kb. egy éve kezdődött vesszőfutásán jól nyomon követhetők a jogállam felszámolásának állomásai, vagyis a diktatúra bevezetésének folyamata.

Történelemórán tanulhattuk: a hat év híján kétszáz éves intézményt a pozsonyi reformországgyűlések során magyar mágnások alapították, a célra saját jövedelmükből ajánlottak föl jelentős összegeket. Elsőként gróf Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta föl, e szavakkal: „…Én ugyan nagy nem vagyok, de vagyonos ember vagyok, azért nemzeti nyelvemnek gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom, úgy, hogy ennek a kívánt célra való fordítása s elrendelése mindenkor az ország gyűlésétől függjön.”

Felhívnám a figyelmet az összetett mondat utolsó tagmondatára: „…a kívánt célra való fordítása s elrendelése mindenkor az ország gyűlésétől függjön.”

Ez persze nem mindenkor vált valóra, a tudomány számára is sötét korszakokban – 1849-1867, 1919, 1945-1989 – az állam hatalmi szervezetei –monarchia, tanácsköztársaság, népköztársaság – igyekeztek a tudomány embereit „kézben tartani”, a kutatások irányát, eredményeit befolyásolni – gyakran igen drasztikus eszközökkel.

Az MTA kalandos sorsát is jól nyomon lehet követni Szent-györgyi Albert életútjának fordulataival. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi kutatásaiért kapta meg a Nobel díjat, gyakran kényszerült a hatóságok elöli bujkálásra – de soha nem adta föl magyarságát. Barátjával, Ráth Istvánnal alapította meg 1945-ben a Magyar Természettudományos Akadémiát, ami szélesítette az addig főként a magyar nyelv kutatására fókuszáló tevékenységet.

Az 1947-től 1989-ig tartó hosszú korszak sem volt egyenletes: az ötvenes évek a tudomány dolgait is az államot irányítók illetékességébe utaló évek után fokozatosan, folyamatosan nyílt a tér: Szent-Györgyi Albert is hazaköltözött: 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét.

Az Akadémia közjogi sorsát végül az 1994. évi XL törvény rendezte – az év júniusában hatályba lépett törvény idején Magyarországot az MSZP-SZDSZ (szocialista-liberális) koalíciós kormány irányította, 72 százalékos többséggel. Az MTA köztestület lett, a tudóstagok által választott Elnökség irányításával, aminek a működéséhez az állami költségvetés támogatást adott.

Egészen 2018 nyaráig, amikor is kiderült, hogy a parlament elé kerülő (emlékezünk?: „…a kívánt célra való fordítása s elrendelése mindenkor az ország gyűlésétől függjön.”) költségvetési törvény az MTA számára ajánlott költségvetés több mint 60 százalékát az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe utalta. Ennek minisztere (a kormányfő szolgája) maga is akadémiai doktor jelentős szakmai életpályát maga mögött tudva a gépkocsik fékrendszernek fejlesztésében. Palkovics László mellesleg két éven át felvette akadémiai járandóságát, havi több százezer forintot is, érdemi munka nélkül. (Úgy tudom, erről a botrány hatására az idén lemondott.)

A kormány ultimátumot adott: az MTA akkor kaphatja meg a pénzt, ha lemond az akadémiai kutatóhálózat intézeteiről, és azokat ezután a minisztérium irányíthatja. Alakulna valamiféle pénzosztó bizottság, ami eldöntené, melyik intézet kaphat egyáltalán az ország gyűlésének (és nem a kormánynak) a pénzéből, és ebben ugyan részt vehetnek az akadémiai tagok is – javaslattevő jelleggel.

Az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés nemrégiben határozatot hozott: 70 százalékuk elutasította ezt a megoldást, elfogadva viszont, hogy a hálózat irányításában a kormány a mainál jóval nagyobb szerepet kapjon. A miniszter egyelőre nem állt elő új javaslattal.

Nem is érti az ember – összesen 30 milliárd körülire tehető az összeg, ami a vita tárgya. Negyede annak, amibe a Vár átalakítása került, hogy a magyarországi méltatlan első szolga „puritán” körülmények között pöffeszkedhessen.

A költségvetési összeg ugyanis azt biztosította, hogy az MTA és kutatói hálózata épületeit fenntartsa, (fűtés-világítás), karbantartsa, a kutatáshoz megteremtse az alapfeltételeket. A konkrét kutatási programok pályázat útján jutottak pénzhez: az MTA nemzetközi kapcsolatainak is köszönhetően egyre jelentősebb arányban külföldről, főként persze az Európai Unió pályázataiból.

Az MTA kutatói hálózata 15 kutatóközpontból és kutatóintézetből áll, az Agrártudományi Kutatóközponttól a 2012-es alapítású Wigner Fizikai Kutatóközpontig, amely a korábbi részecskefizikával, szilárdtest fizikával foglalkozó intézetekből alakult.

A ma regnáló rezsim eddigi dolgait ismerve nagyobb tétben fogadnék: a természettudományos műhelyek csak annyiban érdeklik a ner lovagjait, hogy a kutatásokra külföldről, direktben érkező pénzeket is lenyúlja. Bár ez nem túl nagy összeg – az egyetlen tehetséges gázszerelő ennyit akár egy hét alatt is megkeres.

Jóval jelentősebb tétel a társadalomtudománnyal foglalkozó intézmények ledarálása. Már eddig is alapított a kormány(fő) vazallusainak tisztán közpénzből mindenféle intézményt. Hirtelen a Szakály Sándornak gründolt VERITAS Történetkutató Intézet, meg az Erdélyből elzavart, bukott pártvezér, Szász Jenő számára kreált Nemzetstratégiai Kutatóintézet jut eszembe.

Már az elnevezések is árulkodóak: miért „történet”, és nem „történelem? Nyilván történet mindenféle lehet, a történelem meg megtörtént események láncolata.

És minek bármiféle stratégiát kutatni? Stratégiát kidolgozni szoktak – normális esetben társadalomtudományi (szociológiai, gazdasági, népesség stb.) kutatások, előrejelzések alapján. Az intézet nemzetközi kapcsolatai is érdekesek. Európai pályázaton (a Széchenyi terv kormány osztogatta keretében) 352 ezer eurót (112 millió 640 ezer forintot) költöttek A gyógynövényipar szereplőinek határon átnyúló hálózati együttműködése című projektre. (Vajon milyen füvet kutattak, hogy ilyen sokba került?) A Szakmai anyagok feliratú fülecske csak regisztrált felhasználók számára nyitható, így nem tudom, miféle kisebbségkutatásokat végeztek. Áprilisban mindenesetre rendeztek egy kiállítást, egy prózafelolvasó versenyt, egy sakktornát, valamint egy Magyar gyerek magyar iskolába című izét, aminek a híréből se lehet következtetni arra, hogy mi volt ez? Konferencia, falujárás, személyes győzködéssel? Akárhogy is: a magyar költségvetésből kapott másfél milliárdocskából sokmindenre futja.

Laikus vagyok, de azért elég nyilvánvaló: e két intézmény működésének nem sok köze van bármiféle tudományos kutatómunkához. Inkább afféle propaganda gyáraknak tűnnek.

De gründol itt a Nemzeti Bank pénzéből gazdasági magasiskolát a „jobbkéz” Matolcsy, meg a terrorigazgatónő is. Előbbi éppen az egyik jónevű egyetem, az Universitas (lánynevén Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) tönkretételével akarja PALLAS iskolái elől eltakarítani a konkurenciát, az utóbbi meg mindig is nyílt propagátora volt a kormányfői „gondolatoknak” – akár történészi címét besározó hazugságokkal is.

Óhatatlanul eszembe jut az itthoniak kultuszfilmévé vált Tanú egyik jelenete. A történet dióhéjban: egy tanulatlan gátőr a háború idején illegális kommunistákat bujtat el egy ízben. Az ötvenes években ezért hálából magas pozíciókba helyezik, hiába tiltakozik. Persze mindenütt kudarc éri. A narancskutatóintézet élén például az, hogy a nagy nehezen megérlelt egy szem gyümölcs tiszteletére rendezett ceremónia előtt a fia megeszi a narancsot, így egy citromot szel föl szertartásosan Orb…, bocs, Bástya elvtárs. A citromszeletet bekapva, meglepetten fordul a kutatóintézet igazgatójához: Mi ez? Narancs, kérem – dadog zavartan a kinevezett főtudós – kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. (Jelzem, erre a reminiszcenciára alapozva választotta annak idején a Fidesz a narancsot és a narancssárgát jelképül.)

Na most. A valódi teljesítmények világában az a nagy büdös helyzet, hogy gyakran nem is a pénz hozza az elismerést. Einstein is, Szent-györgyi is élt szinte nyomorban élete egy-egy szakaszában. Többnyire a jövő dönti el, hogy egy-egy társadalomtudományi kutatás következtetései beválnak-e. A kutatás mindig kétesélyes, és ma már nem egyszemélyes vállalkozás. Bonyolult kapcsolatokban, gondolkodók egymásra hatásában válhatnak hipotézisekből tényekké. Ehhez meg kell egy nemzetközi kapcsolati rendszer, valamennyi tekintély, amit az MTA az elmúlt évtizedek alatt küzdött ki magának. (A KFKI nemcsak a szovjet, hanem a NASA űrprogramjában is részt vett.) A magyar tudósok – akár alapkutatással foglalkoznak, akár konkrét projektet akarnak célba juttatni, ma már csak nemzetközi konzorciumokban képesek programjaikhoz pénzt szerezni. Hát ehhez kell szétverni az MTA kutatói hálózatát – szétbarmolva egyúttal fiatal magyar tudósjelöltek jövőjét, lehetőségeit is.

Persze, ha kormányzati engedélyhez kötött, hogy ki, mit kutathat, tanulhat, lehet itt értekezést írni arról is, hogy a „repülőgépek mérges permete” ellen a tésztaszűrő-e a jobb védelem, vagy a bukósisak?

Talán nekem is hasznosabb lenne, ha írnék egy komoly értekezést a magyar média működéséről, szerkezetéről, sőt, stratégiájáról, Kinyílott a pitypang címmel…

Rátesi Margit

34 hozzászólás

  • Az MTA teljesen magan-alapitvanykent kezdododott es mukodott amig az allami diktaturak el-nem-sajatotottak.

    Igen ideje lenne hogy ismet az alapitasnak szellemeben mukodjon, teljesen fuggetlenul minden idegen beavatkozasoktol mentesen.

    Igen, mint alapitva volt, magan adomanyoikbol, NEM az allami penzeken !!!!

    Maskulomben nem lehet fuggetlen, csupan az allam-szolgaja.

    Mint a mondas; “A tudomany a todomanyert”

    Csupan a szabad-lehetoseg a sikerek utaja, ahol kepesseg es ambicio letezik !!!

    Az MTA alapveto erdeke a politikusok befolyasait es ragados kezeit tavol tartani a tudomany korlatlan szabad lehetosegetol.

  • Palkovics folyton hivatkozott a német Max Planck Intézetre, hogy az ő modelljüket honosítaná meg Magyarországon. Aztán a németek üzenetek, hogy -Palkovics valójában sokkal inkább a putyini modellt másolja,- és levelükben kiálltak az MTA függetlensége mellett.

  • Palkovics azt hangoztatja, hogy az ötvenes évek óta változatlanul, sztálinista struktúrában működik az MTA, – holott 2008-2014 között Pálinkás József az MTA elnöke átreformálta az akadémiát.

  • Az Orbánnéknál -mint oly sok esetben- mindig a “pénz” dominál, 2020-tól iszonyú pénz fog jönni az EU-ból, ezért akarják betenni a lábukat az MTA-ba – jó lenne ha valaki elkiáltaná forróóóóóó

  • MAKOKRIZ:

    Mi a fenet erehet barmi “atreformalas” amig az intezet nem fuggetlen es szabad, csupan az allamburokracia eszkoze ???

    El a kezekkel az MTA-tol !!!

  • Tüske Zsófia

    makroziz: nem, Palkovics akarja pont visszavinni a Rákosi-korba az MTA-t. Gerő próbálta meg kicsinálni 1948-ban, de a végén nem járt sikerrel.
    https://24.hu/belfold/2019/03/24/ki-mondta-gero-erno-vagy-palkovics-laszlo-parhuzamok-az-mta-beszantasaban-1949-2019/

  • Almási Alma

    makokriz
    2019 május 7
    3:23 du.

    Vannak azért kockázatok is….

    https://www.facebook.com/100001476668190/videos/815552138504001/

  • Az MTA “vesszőfutásában” nem kis szerepe van annak, hogy a tudományos “közélet” résztvevői hosszas, és kontraszelekciós pocsolyában töltött kemény munkával jelentősen hozzájárultak a jelen állapotok kialakulásához.
    Nem Orbán csirkefogásához, de ahhoz igen, hogy pont annyi társadalmi szolidaritást tudhatnak maguk mögött, mint a szintén kontraszelektált, a köznépet alapvetően lenéző tanár-szervezetek: SEMENNYIT.

    Az MTA a ’80-as években is már sokkal inkább volt egy zártkörű gerontológiai lerakat, mint a tudományos élet biztosítéka. Propapíro természetesen számos intézet tartozott hozzá. Olyanok is, ahol valóban nemzetközileg mérhető eredmények születtek. De maga az MTA alig tehetett ezekről az eredményekről. A Roosevelt téren ülő, és oda delegálódott tagság a vasúti kedvezményt biztosító igazolványával többet foglalkozott, mint a tudománnyal, a kutatással, netán érdekvédelemmel.
    Az utóbbiban kivételt csak a tudomány nagy és semmire se alkalmas öregjeinek véd és dacszövetsége képezett

  • Szolgálati közlemény: A “Kinyílott a pitypang” címre való utalás a Kanadában élőknek bizonyosan nem sokat jelent (bár szerintem az itthoniak is sokan elfelejtették már). Néhány évvel ezelőtt, egy akkori “médiaszakértő” – a nevét már elfelejtettem – ilyesmit mondott: A sajtó rosszul teszi, hogy csak a kormányt bírálja, és nem ad hírt örömteli dlgokról, például, hogy kinyílott a pitypang.

  • Nem kivétel a világban, hogy a klf kutató központok a tudományos akadémiáktól függetlenül működnek. Sőt.

    Az MTA mostani átszervezési kísérletnek két oka van (szerintem):
    a) Ideológiai: A konzervatív politikával ellenségesnek ítélt ultra-liberális klf szociológiai kutatók tevékenysége szúrja a ner szemét – a hatalom szempontjából valószínűleg jogosan.
    b) Pragmatikus: Az ipari/műszaki kutatások helyét az MTA-n kívül, az egyetemeken tartják jobbnak – közelebb a klf ipari hasznosuláshoz.

    ps: Az elsősorban a szociológiai/filozófiai témában kutatók ellenzik a leghangosabban az átalakítást. Ez, emberi szempontból érthető, mert nekik nem sok “levegő” (és fix javadalmazás-:) jutna a tervezett átalakítás ellen. Nem gondolom, hogy a mostani kutatóknak adott kb 40 mrd huf-nak a kormány általi “lenyúlásáról” van szó.

  • Andrew_s
    2019 május 8
    3:14 de.

    Az MTA “vesszőfutásában” nem kis szerepe van annak, hogy a tudományos “közélet” résztvevői hosszas, és kontraszelekciós pocsolyában töltött kemény munkával jelentősen hozzájárultak a jelen állapotok kialakulásához.
    ___________________

    Hát ez egy olyan (Gabriel tollába való) hozzászólás, ami tökéletesen fedi a nemtudás szintjét. Igaz, én csak a fizikáról nyilatkozhatom, a társadalomtudományok belső világát nem ismerem.

    Kétségtelen, hogy voltak nálunk is olyan akadémikusok, akik pártszinekben jeleskedtek, azonban amikor akadémikusok lettek, úgy jártak, mint Thomas Becket. Ráébredtek a felelősségükre. Ők voltak azok, akik a Központi Bizottságban kiküzdötték például, hogy ne csak Dubnával, hanem a CERN-nel, urambocsá amerikai gyorsítókkal is közös projektekbe léphessünk be. Hogy bekapcsolódhassunk például az USA világűr-kutatási programjaiba. És ez nagy védelmet adott a “kormánnyal szemben”, és egyben az alapkutatások élvonalában tartott minket. Például a munkám során 1970-ben a Dubnai buborékkamra felvételek feldolgozása mellett CERN gyorsító által készített szikrakamra adatok számítástechnikai feldolgozásában is részt vettem.

    Az akadémikusok sokszor nem konkrét kutatást, hanem kutatás-szervezést végeznek. Az egyik fő probléma most – legalább is ez az egyik indoka Palkovicsnak – hogy az alapkutatásokat is megszabni, eladni, forintosítani szeretné. Ez pedig roppant erkölcstelen hozzáállás a nemzetközi tudományos élet szempontjából.

  • Almási Alma
    2019 május 8
    10:41 de.

    Remélem, hogy azokkal a mérési eredményekkel jóval kisebb hibahatárral dolgoztál, mint ahogy itt most a következtetéseidben személyeskedsz.

    Bár munkám során be kellett látnom, hogy abban az idöben is, ugy ahogy ma is, hogy az Intézetekben alapvetöen az INTRIKÁKRA feküdt a nagyobb hangsuly a karrier-épitések során, mint a szakmai eredményekre.

    Nem véletlenül jeleskedsz folyamatosan a személyeskedésekben – amit természetesen másoknak tulajdonitasz mindig.

    Pontosan az ilyen, általad ecsetelt hozzáállás miatt tökéletesen és jobban megfelelne Palkovics az Akadémia elnökének, mint bárki más.

    Mert majd ö lesz a jelenkori, az “uj ” Thomas Becket.

    Ugye nem az volt akkor sem a baj, hogy az intézetvezetök kinevezéséneél csakis a huszadik, utolsó pont volt a szakmai hozzáértés mint szükséges követelmény???

    Ugye nem Almácska? Meg a szakmai kiküldetéseknél is?

    Akkor most miért is baj mindez a Te logikádat alkalmazva Palkovics esetén?

    Majd az uristen neki is ád eszet, tudást is hozzá, ha már a hivatal meg lesz, mint ahogy az elvtársaknál se volt másképp

    Mert elsö a “megbizhatóság”

    És majd ö most “kijárja” az állami vizfejeknél” – mint az akkori embereid, akik azelött az akkori illetékes elvtársak valagát nyalták.

    Hátha ez a korunk-beli “seggnyaló” Palkovics most majd a Mészárost is önkéntes támogatóvá varázsolja?

    Hátha milliárdokat fog önteni a kutatásokba?

    Utoljára irtam Alma, fellélegezhetsz. A szamárságaidra ugysincs gyógyszer.

    Amikor bármilyen kutatás olyan fázisba lép, hogy jó reménnyel közel a gyakorlati hasznositás, abba a kormányzatokból (legalábbis a “nyugati” (kapitalista)) döl a pénz.

    A kutatások nem maradhatnak belterjesek. Akkor semmi értelmük.

  • talalom – Én úgy emlékszem Kerényi Imre, de ha csak “ugratásiból” írtad( sanszos !) akkor bocsi! -:)))

  • talalom irta; “Szolgalati kozlemeny.”

    Kinek, vagy minek es mifele szolgalataban mukodve ir maga ?

    Ugy veltem eddig, hogy ralan sajat velemenyeit fejezte ki itten.

  • Besancon! Tényleg, rémlik szegény +Kerényi.
    2. Ferenc! …szúrja a ner szemét – a hatalom szempontjából valószínűleg jogosan.” Könyörgöm, MI szúrja a szemét??? A tudomány? Bár igaz: egy szociológiai felmérés eredményeiből a következtetések nem olyan kézzelfoghatók, mint pl. a gravitáció: mindenki látja, hogy az alma a földre esik. Bár úgy tudom,a bozon érzékelésével és az űrkutatások tapasztalataival a fizikusok is rebesgetik: vége a kopernikuszi világképnek, sokmindent újra kell gondolni a fizikában is. Nem értek hozzá: még azt sem tudom elképzelni, hogy a fenében és mi alakítja át a kábelen érkező elektromos impulzusokat pontokká, amikből összeáll a kép. Pedig ez csak a televízió…
    A szociológia tudomány, aminek megvannak az egzakt sarokpontjai. Kérem, hasonlítson össze egy inzu.. bocsi konzultációs kérdőívet – a válaszlehetőségekkel együtt – egy szociológiai felmérés ívével.Legyen ez akár az udvartartáshoz közelálló Századvég felmérésével, akár ugyanarról a témáról. Szigorú szabályai vannak annak, hogyan kell feltenni a kérdést úgy, hogy az ne sugallja a nekem tetsző választ – pláne, ha válaszlehetőséget is kínálunk, azok valódi alternatívát jelentsenek. Ennek alapján tudok úgy, ugyanarról a témáról pl. Önnel interjút készíteni, hogy abból Ön bölcs,kiváló emberként jelenik meg, meg úgy is, hogy egy szánalmas, ostoba kriplinek tűnik. Persze, ha csak arra vagyok kíváncsi, megvan-e még az x kilogrammnyi szavazó, akkor ok a “konzultáció”. Ez nem politikai, nem is tudományosan eldöntendő, hanem hatalomtechnikai kérdés.

  • Gábriel!Fogalmam sincs,Almát miért vádolod mindig “személyeskedéssel”, hiszen most meg sem említett.
    Én most egy korábbi hsz-edre is kitérek – de ez sem személyeskedés. (Személyeskedés az lenne, ha azt állítanám: nem lehet igazad, hiszen görbe a lábad és egyszer leköpted a macskámat.)
    Nemrégiben kinyilvánítottad a véleményed az összes tökvakaró társadalomtudósról, közöttük a filozófusokról.
    Holott: már a mezopotámiak sejtették – persze, nem a “szorgalmasan dolgozó” plebs, hanem a semirekellő gondolkodóik, hogy a Föld gömbölyű és az űrben lebeg. Semmi haszon nem volt ebből: sokkal “forintosíthatóbb” volt az ék, a karos emelő, meg a csiga, ami lehetővé tette a még nagyobb, magasabb piramisok építését – meg persze a Nílus völgy öntözését.
    Szerencsére az ókoriak nem hagyták a filozófusaikat sem éhen dögleni – csak néha, ha az éppen aktuális ner-nek nem tetszettek a gondolatok -, így azután alig kétezer év múlva elindulhatott Kolumbus Nyugat felé Keletre – immár megtapasztalva e gömbalak valóságát.
    Nem vagyok tudós, még egy komolyan vehető diplomám sincs, az MTA ügyeit kívülről látom. Te hivatkozol az INTRIKÁRA, ami szerinted ezt a testületet eluralta. Bizonyosan ebben is van igazság.
    De. 1. INTRIKA nemcsak az MTA-ban, hanem a műhelyekben is létezik – csak más a tétje és mások – gyakran fizikai erőszakkal járók az eszközei.
    2. De az intrikát – vagyis a valós teljesítmény nélküli, a mások besározására, kiszorítására épülő karriert EGYÁLTALÁN NEM LEHET parancsszóval megszüntetni. Sőt, az intrikusnak semmiféle akadályt nem jelent az új parancsoló kiszolgálása. Ezért az egész szervezet – műhely, akadémia, ország – kimenő teljesítménye egyre csökken.
    Nincs más eszköz, mint a teljesítmények objektív mérése – ami pl. az intrikusokról is lerántja a leplet. Ez a műhelyekben egyszerűbb: x darab, y idő alatt, z minőségben. Ez számtan.
    De nem lehetetlen a szellemi teljesítmények esetében sem legalább a közelítő objektivitás. Ez meg matematika, amihez szintén nincs meg bennem a matematikai gondolkodáshoz szükséges absztrahációs képesség. Inkább érzem, mint indokolni tudnám: a matematika megtérés, összeérés a filozófiával. Vagyis a reál nemlétezik a humán nélkül.

  • Almási Alma
    2019 május 8
    10:41 de.

    Szerintem ne nézz le másokat, mert partra vetődsz.
    Ilyenekre is gondolok: ” Ha számítógépes lennél, tudnád, ”
    A másik szálról.
    Ez azért kínos, mert jelenleg is szoftvertesztelőként dolgozom, és ebben a műfajban van két évtizedes gyakorlatom. Az ITIL és ISTQB vizsgáktól függetlenül. Alkalmasint mérnöktanárként is előfordultam (van róla papírom), de hagyjuk.
    Ez megelőzően a kutatásban dolgoztam, és láttam, hogy az MTA, mint szervezet hogy működik. Számos ismerősöm volt, és maradt.
    Te hosszas magyarázkodással fel tudtál hozni 1-2 figurát, akik párttagok voltak, de bezzeg. Nos, azért lettek ők is akadémikusok, mert parttagok lettek. Úgyhogy még rájuk is igaz, hogy a kontraszelekció gyermekei. De O.K. tudtál találni 1-2 példát. Ne fáradj. Magam is ismerek egy fél tucat olyan embert, akik nem tökkelütöttek.
    Ugyanakkor ezek a gibszjakabok sem nagyon tesznek azért, hogy a nagybetűs tudomány nagybetűs elefántcsonttornya egy kicsit kevésbé valami ezoterikus és alanyi jogon imádott izé legyen.
    Az emberek ismerik Öveges Józsefet, akiben alázat és nem lenézés volt az emberek iránt. De fütyülnek az illetékes gipszjakabra, aki kiáll és alanyi jogon vár hódolatot, mert egyszer valaki hozzávágott egy tudományos fokozatot, és ki bírta bekkelni, míg kihalnak előtte a ranglétrán.

    Nem ne fáradj, van tudományos fokozatom, és pontosan tudom, hogy az odaítélésében mennyi szerepe volt a nemzetközi publikációknak, és tudományszakmai szempontoknak. Nulla. Nem egy publikációmat, folyamatban maradt munkámat tartom jelentősebbnek külön-külön az akkori korszakból, mint azt a doktori disszertációt, amiből azért kellett kihagynom fejezeteket, mert a tanszékvezető nem értette. Nem egyet nem értett vele, hanem nem értette. Miközben lényegileg megjelentek külföldön, lektorálva, minősítve.

    Amúgy meg nem érzem, hogy magyarázkodnom kellene. Sem nekem, sem másokkal. Leírtam a véleményem. Megalapozottnak érzem. Azzal nem fogsz meggyőzni, hogy mélyen lenézel mindenki mást, akivel nem értesz egyet.

  • Inkább Bibi

    Andrew_s
    2019 május 8
    3:14 de.
    Drága Uram, ha ilyen jó meglátásaid is vannak, akkor szerintem nem Neked kellene innen megfutamodnod! 🙁

  • Inkább Bibi

    Andrew_s
    2019 május 8
    3:14 de.
    Ezer bocsánat, már ami a megfutamodást illeti, Kővendéggel tévesztettelek össze! A jó meglátást viszont fenntartom!

  • Almási Alma

    Andrew_s

    Hát ajaj… Ha már az is lenézés, hogy a számítógépes szimulációk kapcxsán azt mondtam, hogy a szimulációnak is vannak törvényszerűségei, “HA SZÁMÍRÓGÉPES LENNÉL, TUDNÁD”…

    A magam részéről nem nézek le SENKIT, még Bodát sem. Azokat pláne nem, akik nem számítástechnikusok. Azokat sem, akik nem fizikusok. Sőt, azt is ki merem jelenteni, hogy olyan nagyon magamra sem vagyok büszke. De az, őszintén szólva nagyon elszomorít, hogy valaki többéves internetes fórumozás után még túlérzékeny a nem dícsérő jelzőkre.

    De hát micsinájjunk?
    Oda meg vissza vagyok a szégyenkezéstől, ha csúnyát mondtam vóna…

  • Almási Alma

    …BÁRKIRŐL…

  • “talalom” Besancon-hoz es Gabriel-hez cimzett soraira;

    Wauuuu talalom.
    Remlenem hogy nem elszediteni ohajtotta volna az olvasokat hosszu megjegyzeseivel.

    De valojaban, utolso mondataval teljesen osszegezte mind.

    “Ez nem politika, nem is tudomanyosan eldontendo, hanem hatalomtechnikai kerdes.”

    Persze a problema abbol ered, hogy a HATALOM a rendkivulli ONZES-bol eredo es annak kinyilvanulasa.

    S az az onzes a “hatalaom”,ill felsobbsegi lehetosegenek gyakorlasa, uralma masok felett.

    S annak masodik problemaja, hogy nem a demokratikus modon a lakossag tobbseg-hatarozata dontheti, hogy kit ohajtananak megbizni a koz-ugyek intezeseivel.

    S annak a “TECHNIKAJA” , hatalomszerzese a masodik problema.

    Mert HA nem a demokratikus modszer alapjan, hat csupan a tisztessegtelenseg, hazugsagok, felrevezetesek, lekenyerezesek, de meg az eroszak sem hianyzott a szelszoseges celokat szolgalo erdekekben a HATALOM-szerzes erdeke.

    Na az igazan “NEM POLITIKA”, sem “TUDOMANYOSAN ELDONTHETO”.

    Egyszeruen a tisztessegtelen es kegyetlen diktaturak modszerei!!!!!

  • Almási Alma
    2019 május 9
    8:44 de.

    A megfogalmazás sugallt lenézést.
    Az, hogy tévedsz, vagy nem értünk egyet, az természetesen maga a rögvalóság.
    Fenntartom: egy dinamikusan visszacsatolt rendszerben belülről nagyjából annyit tudnál a valóságról, mint a patkány az átlátszatlan csövek alkotta, de a pillanatnyi tartózkodási helyétől függően, de azt leszámítva dinamikusan átszerveződő labirintus alapján a labirintuson kívüli tervezőasztalról. Ja, bocs, annyit sem tudnál 🙂

    Most mondjam azt, ismeretlenül, hogy ha kibernetikával, játékelmélettel valaha foglalkoztál volna, akkor tudnád?

    Nem mondok ilyet. Ahogy azt sem, hogy a kételemű minta alapján az MTA teljességéről kinyilvánított nagy igazságod
    (vö: “Hát ez egy olyan (Gabriel tollába való) hozzászólás, ami tökéletesen fedi a nemtudás szintjét. ”
    ), valós statisztikai értéke gyakorlatilag nulla.

    Ez utóbbi ugyanis nyilvánvaló.
    S igen, fenntartom a véleményem, hogy igen komoly mértékben lenéző stílusban nyilatkozol abban a pillanatban, amikor nem értesz valamivel egyet. Holott a Te kezedbe se ette le senki a bölcsek kövét. Ahogy egyikünkébe sem.

  • Almási Alma

    Kedves Andrew_s, úgy veszem észre, hogy itt most már a hiúsági eset forog fenn. Én nem tudok ezzel mit kezdeni, mert én komolyan akartam venni a szimulációs problémát. De akkor most inkább egyezzünk meg abban, hogy neked bizonyára teljesen igazad van.

  • ˙

    Talalom 3:44 > !!! 🙂 !!! <

    .

  • Andrew_s
    3:14 stb egészen az Almának címzett 12:14-ig

    Már megbocsáss, de ha jól emlékszem a KMH lapjain többször is elsírt bánatodra, te valamilyen sértődöttséget ápolsz tudós szívedben ama MTA-nak nevezett társadalmi intézmény tagjai iránt, minthogy téged már korábban is kihagytak onnan téged, bälüllä…

    Márpedig az igazság a szolgáltatásában:

    egy . s é r t e t t . t a n ú , n e m . t a n ú.

    .

    Egy szerkesztőségi tagtól több objektivitást vár el az olvasó, vagyis aki oda belépvén a saját egyéni bánatát olyankor fogasra akasztja, mert mert különben ez ütközhet a cikkeiben legtöbbször tapasztalt valóban újságírói attitűddel.

    Nagyon jó egészséget kíván:
    Cukihara Jakumó

  • Andrew_S

    Na igen. Akkor Descartes-nél kell maradni: A világmindenség azért létező, mert Isten jóságos, és nem csap be engem valamiféle víziókkal… 😀

  • talalom Gabriel leköpte a macskádat? Ha ezt Tüske Zsófi megtudja. 🙂 🙂 🙂

  • Tüske Zsófia

    kenny, a macskákat nem kell félteni, köpni ők is tudnak, az már komolyabb fenyegetés, mint a fújás.
    Gabriel is tudja ezt szerintem, különben is, onnan ideköpni kicsit problémás.

  • cukihara
    2019 május 10
    2:57 de.

    Ha már használsz egy kifejezést, legalább pontosan tedd. Azt hiszem az úgy szól, hogy az érintett tanú nem elfogulatlan tanú.

    Alkalmasint egy vélemény eleve szubjektív.

    Ami az érintettséget illeti:
    Sokáig őriztem egy lektori véleményt, amelyben a legjelentősebb ellenérvek azok voltak, hogy vidéken dolgozom és fiatal vagyok.
    Azt hiszem máig megvannak olyan piti helyekről a gyűjteményi visszaigazolások, mint a Kew Garden vagy a Kanadai mikrobiológiai herbárium. A Természettudományi múzeumtól annyit sem kaptam, hogy “köszi, nem érdekes, kidobtuk”.

    Érintettség? Igen. Titkoltam? Nem.
    20+ év után viszont a sértettség erősen a múlté. A tudományos közélet általános szemlélete azonban nem túl sokat változott. Ezt nem én mondom, hanem az elefántcsonttoronyból kiüzengető figurákkal szemben megnyilvánuló mérhetetlen közöny mutatja legjobban.
    Azért, ha az MTA mellett tüntető 5-6 százezres tömegről tudsz, oszd meg a forrást is.

  • cukihara
    2019 május 10
    2:57 de.

    Egyébként milyen többször elsírt bánatról beszélsz? Amikor a tudomány önjelölt szentjeiről van szó, akkor le szoktam írni a véleményem. Remélem azt nem tekinted cáfolatnak, hogy szerinted az egész társadalom véreresre zokogta a kispárnáját a szolidaritástól?
    Mert a szolidaritás, az MTA részéről is, gondosan kivívott hiánya az jól látszik, miközben azt a százezrekben mérhető tömegtüntetést szerintem nem tudod hitelt érdemlően igazolni.

  • Jaj! Gábriellel priviben megbeszéltük: nem is lenne egyszerű az óceán túloldaláról ebbe a pesti kiskertbe köpni. Különben is Morcoscica egérfogásra lett szerződtetve, így a kertben él. Sőt, annak ellenére, hogy soha, még csúnyán se szóltam hozzá, azt is párméteres távolságból figyeli ugrásra készen, amikor kiteszem a teli tálkáját – és csak akkor lát evéshez, ha eltűnök. Úgyhogy nehéz lenne leköpni:)))))

  • talalom
    2019 május 11
    11:08 de.

    az a macsek -majdnem mindegyik- az egy egyéniség sajátos karaktere van,nem olyan, mint a boda aki 1 a tucatból

This site is protected by Comment SPAM Wiper.