Milyen a jó város?

2020 május 30 3:18 du.42 hozzászólás

 

Két szerző – egy mérnök és egy szociológus professzor – közös könyve, a Designing Disorder, 2020 áprilisában jelent meg Londonban, a Verso Kiadónál. A Pallas Athéné Kiadó jóvoltából májusban már a magyar olvasó is kezébe foghatta a városépítés, a városi élet érdekességeivel foglalkozó, „A rendezetlenség megtervezése” című kötetet. A modern város minden korábbinál pontosabban megtervezett, szigorúan meghatározott, ezek a határok pedig elidegenedést szülnek. Nem kell építésznek lenni, saját tapasztalataink alapján is feltehetjük a kérdés: biztosan jó ez?

A könyv történelmi – főként párisi és londoni – példákon keresztül szemlélteti, hogy a városok mindig is a szabadság, az innováció, az emberi kapcsolatok sűrűsödési pontjaiként szolgáltak, közösségi tereik komoly társadalmi szerepkört töltöttek be. Olyan kísérleteket mutat be, amelyek a túlszabályozott környezetet megbontva elősegítik a közösségi terek rugalmasabb, emberközpontú és több felhasználási lehetőséget kínáló kialakítását. Ugyanakkor nem valamiféle „előíró jellegű” kézikönyv, inkább inspiráló, rendkívül tanulságos javaslatcsomag arról, hogyan válhat a várostervezés – az ott lakókkal együttműködve – nyitottabbá, közösségibbé. A nem szakember számára is érdekes, olvasmányos és ezen az sem változtat, hogy a fordítás itt-ott döccen, akad túlbonyolított mondat, érezhetően hiányzó szó. A szerzők keresztnéven emlegetése is szokatlan a magyar olvasó számára, bár szorosan együtt dolgozó, egymást jól ismerő párról van szó.

A könyv három részéből az elsőt – „A civil társadalom” – Richard Sennett írta. A most 77 éves professzor jelenleg a Columbia Egyetemen tanít, tanulmányozta a városok társadalmi kapcsolatait és a városi életnek az egyénekre gyakorolt hatását a modern világban. Fontos könyve, „A rendellenesség felhasználása” (The Uses of Disorder, 1970) állításaira – mint például: „…a civil társadalom is akkor tud kibontakozni, ha az egyének figyelme nem annyira önmagukra, hanem inkább a közösségre irányul – ebben a könyvben is többször hivatkoznak. A jelenlegi munkába is átvitt alapgondolata: „A régi francia szóhasználat szerint a város egyszerre ville – kézzelfogható épületek és utcák – és cité – a fizikai helyen belül lakó emberek által elfogadott viselkedés és megjelenés.” Érdekes megállapítást találunk a serdülőkor identitási válságáról, ami elvezeti a szerzőt a társadalmi nem és az „énerő” fogalmához. A civil társadalomnak el kell fogadnia a magatartások különbözőségeit és változásait, hogy az emberek szabadon, önmaguk legyenek. Hivatkozik Hegelre is, aki szerint az emberi lény kizárólag a mások általi elismerés útján teljesedhet ki, szükséges a kölcsönös elismerés!

Sennett kemény kifejezésekkel szembesíti az olvasót: Jelenleg a város fokozatosan vasketreccé válik, zavarodott, dolgozó állatokat zár magába. Az embereket a különféle használati célok, helyek, zárják ketrecbe. Az „úr” a szabály, a rendezési terv, a „szolga” az ember, aki aláveti magát a szabályoknak. Mindenki olyan városokban akar élni, amelyek tiszták és biztonságosak, közszolgáltatásaik hatékonyak és minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy megszüntessék az osztályok szerinti és etnikai alapú megosztottságokat. De nem ilyen városokban élünk! Európában és Amerikában a belváros „megújítása” leggyakrabban azt jelenti, hogy kilakoltatják az ott élőket. A növekedéshez párbeszédre van szükség a múlt és jelen között, ez fejlődést jelent, nem pedig a régi eltörlését. A nyitott város Nápolyhoz, a zárt, Frankfurthoz hasonlóan működik. Ez az oka annak, hogy Nápoly vagy a New York-i Lower East Side (képünkön), bár erőforrásokban meglehetősen szegény, mégis fenntartható és az emberek komolyan törődnek e városrészekkel.

Pablo Sendra építészeti és várostervezési munkásságát akadémiai kutatásokkal kombinálja. Fő témája a nyilvános tér megtervezése. Jelenleg az Egyesült Királyságban, az UCL Bartlett School of Architecture-ban, valamint a David Game College Egyetemi Alapítvány programjában tanít területi tervezést. A könyv második részében (Rendezetlenséget szolgáló infrastruktúrák) Sennettre hivatkozva kijelenti: a város jövőjére nézve fontos, hogy az emberek tapasztalásaikon keresztül megtanulják elfogadni a rendezetlenséget. Fel is teszi a kérdést: a mérnökök és a tervezők képesek-e megtervezni a rendezetlenséget? Az olvasó számára bizonyára meglepetésként hat majd a különféle spontán megmozdulások elemzése. A lakásfoglalási hullám 1968-ban, Londonban, benne Frestonia Köztársaság elszakadása Nagy-Britanniától, ami tárgyalásokra kényszerítette a Nagy-Londoni Tanácsot. A 15-M mozgalom során, 2011. május 15-én, Spanyolország minden nagyvárosában elfoglalták a központi tereket, 2011 októberében pedig Amerikában kirobbant az Occupy mozgalom. Számos helyen a lakók sikeresen szegültek szembe a bontási és fejlesztési tervekkel, működőképes közösségeket, szövetkezeteket hoztak létre. Sendra jó példáját adja az alulról szerveződő, eredményes társadalmi megmozdulásoknak. Leírja, ő maga is hogyan vett részt ilyen szervezetek munkájában, ahonnan sikeres állami vezetők nőttek ki és jelenséggé vált „a politika elnőiesedése”.

Közérthető meghatározását adja a lépten-nyomon használt „infrastruktúra” kifejezésnek: magában foglalja mindazokat az anyagi természetű elemeket – a burkolat, a talaj, a csövek, közműhálózatok, csatornarendszer, köztéri felszerelések, játszóterek stb. – amelyek feltételeket teremtenek és lehetőségeket kínálnak. Megállapítja, hogy a technikai infrastruktúra szorosan, kölcsönösen összefügg az adott hely társadalmi és kulturális infrastruktúrájával. A városokban bevezetett túl nagy rend akadályozza a spontaneitást és rögtönzést. A zárt rendszer nem képes növekedni, átalakulni, fejlődni. A könyv lehetőségeket taglal az infrastruktúra egyes elemeinek megszerzésére, működtetésére közösségek által. A közös infrastruktúra tudatosságra ébresztheti az erőforrásokat egyénileg használó embereket. Állítását a London keleti részévben fekvő dalstoni Gillett tér leírásával szemlélteti. A zárt városi helyeket nem lehet azáltal megnyitni, hogy javítjuk kapcsolataikat a környezetükkel. Sok egyéb másra is szükség van és erre stratégiát is ajánl. A legtöbb városban az autók a legnagyobb területfoglalók. Szó esik ennek hátrányairól és megoldásairól, beleértve még a grafiti problémákat is.

Sokaknak valószínűleg nem meglepetés, hogy a város nemcsak az utca szintjén létezik. Sokáig nem fordítottak kellő figyelmet a városi terek függőleges dimenziójára! Hogyan kell meghúzni a határt a „magán” és a „közösségi” között? A jó közösségi tér, képes otthont adni különféle használatoknak, még olyanoknak is, amik meg sem fordultak a tervező fejében. A kulcs egy háromlépéses megoldás: értékeld a meglevőt, támogasd, ami lehetséges, keresd meg, ami hiányzik. Ne a létesítményeinket akarjuk újra cserélni, inkább működjünk együtt azokkal, akik ezeket használják! Ha az emberek tevékenyen bekapcsolódnak, akkor a legfontosabb eredmény egy tanulási folyamat lesz minden résztvevő számára. Ebből a helyi hatóságok is sokat nyernek, mert megtanulják, hogyan reagálhatnak az emberek igényeire. A könyv záró fejezete érdekes beszélgetés a két szerző között a ville és a cité fogalmáról, az alulról jövő kezdeményezésekről, az aktivista és a tervező szerepeiről. Felvetődik a mindenki által elérhető „egyetemes alapszolgáltatások” ötlete is az infrastruktúrára vonatkozóan.

42 hozzászólás

  • Urbanisztika? Óh! Miután a kapzsiság kitalálta a személyautósítást és a tömegközlekedést sokadrangúvá silányította (azaz kényelmetlen és sohasem visz házhoz) a fósszilis energiahordozók csak akkor tudnak dominálni, ha kényszer teremtette igény van rájuk és ez a személyautósítás! Egy villamos csuklós busz ugyanannyi üzemanyag felhasználásával kényelmesen 100 szoros mennyiségű utast tud haza vagy célba szállítani és jól szervezett vonalakkal ajtótól ajtóig …! de ehhez nincs elegendő igény a hatalmas természetkifosztáshoz és monopolizált árakhoz az üzemanyagok esetén, azaz szét kell ezt verni és tervezni mást ahol … sok társadalom rájött pusztán gazdaságossági alapokon, hogy érdemes a szárazföldi tömegközlekedést fejleszteni a többinél mások vannak politikai hatalmon és kifosztják, rabszolgának tartják a személyautó tulajdonosait:
    Az ára magas, az üzemeanyag ára fluktuál, biztosítást, karbantartást igényel amiknek a költsége teljesen kifosztja a behatárolja korlátozott jövedelmű egységsugarú rabszolgát, de a kisebbség kőgazdag lesz belőle

    Na ez a terv és még sok helyen létezik

    A falusi emberközeli lakhatóság és a városok emberközeli mivoltja ma már illúzió de kiderült a SARS miatt NYNY ból milliók költöznek vidékre mert olcsóbb, emberközeli és a munkájuk biztosítva van ugyanakkor a borzalmas város mérgez és van benne SARS.

    Szépek a nagy városok de nélkülük is van élet és teljes élet!

  • Hát én utoljára 2010 körül voltam külföldön, sőt a magyar vidéki városokban sem járok évek óta. De amióta lezajlott a rendszerváltás, Budapest hatalmas területei siralmas állapotban vannak, mert megszűnt a gyáripar. A Váci út, Lehel út, Óbuda és Buda külső területei, Csepel funkciójukat vesztették. A nagyváros végül is azért alakult ki annakidején, hogy a gyáraknak helyet, gyári munkásoknak lakást és életlehetőséget nyújtson. Itt volna az ideje drasztikusan rendet rakni.

  • Almási Anna

    “A Váci út, Lehel út, Óbuda és Buda külső területei, Csepel funkciójukat vesztették…Itt volna az ideje drasztikusan rendet rakni.”

    Igen, ideje van a rendrakásnak!
    A hajdan volt nagy gyárak helyén a mai “rozsda övezeteknek”
    lakásokkal és parkokkal való beépítése jó megoldás lehet: olcsó bérlakásokkal, parkokkal, közösségi terekkel.
    Ez több mint terv, az első lépés már megtörtént.

  • Orsós Elemér

    Almási Alma
    2020 május 30
    6:10 du.

    Kedves Alma, a visszasírás(persze szelektive!) részemről már megtörtént! 😀 (Mellesleg szerintem is jól látod a bajok gyökerét!)

  • Nos Révay András jó cikket írt…csak átfutottam a cikket mert sokat dolgoztam ma és fáradt vagyok…de ugye Alma megírta,hogy se külföldön nem járt mostanában, se vidéki városokban…na ehhez képest azért ontja a “bölcseségeit” mármint, hogy Pest siralmas …állapotban van…ő már csak tudja? nem néz,nem hall….,de nyilatkozik!

  • Na ismét megpróbálom…..
    Orsós,ferenct!
    Eddig általában hasonló véleményen voltunk!
    A mostani baloldali önkormányzat,amit lehet megtesz a kerületünk érdekében,és meghallhatja a hozzászólókat is(mindezt,mint jobboldali ember dícséretesnek tartom!!!!!!)Belváros!!
    Ami Almát illeti,hát ő,aki bevallása szerint sem volt 2010 óta külföldön,és “valamelyik” kerületben él?…vajon milyen alapon állítja,hogy sok más kerületben siralmas állapotok uralkodnak Budapesten?…..Talán nem gondolkozott,tájékozódott?…
    Ti milyen alapon hisztek neki?

  • Akkó jó a Város,
    ha jó sok benne a nő.
    Lásd: “Tele van a Város szerelemmel” *

    Mottó:
    Bpest összes asszonyát nem ismerhetjük,de törekedni kell rá..

    *
    https://www.youtube.com/watch?v=sDTm9WzAOeg

    (Most ajjas sekszista voltam ? )

  • Köszi szépen András ismét a rendkívül érdekes és értékes könyvajánlót!

  • Almási Alma,
    remélem valósak a meglátásaid.Vagy legalább az első négy sorod.

  • Még egy gondolat egy város élhetőségéhez és funkciójához: Legeslegfontosabb, hogy a lakóinak megélhetésük (munkájuk, feladataik, elfoglaltságuk) legyen, amit a városnak biztosítania kell. A többi csak az után jön.

  • gyuri10, ha csak megszólalsz, csak úgy süt belőled az igazmagyar-fideszes kultúra. Csak tudnám, minek tagadod, hogy magyar vagy? Felesleges. Kilátszik a rojtos szoknyád alól a “magyar csipke”… 😀

  • A cikk harmadik bekezdése ragadott meg, amely az igazi város társadalmi alapját a civil társadalomban látja megvalósulni.

    Ez különösen csak akkor és ott igaz, ahol skizofrén, önjelölt törpenövésű diktátorok és kormányuk nem indítanak és nem szerveznek hajtóvadászatot A Civil Szervezetek ellen, nem törnek be irodáikba és állami eszközeikkel nem csinálnak belőlük feketeseggűt…

  • UI

    És vezetőiket nem rabosítják.

  • Egyelőre, “a világ legszabadabb állama” mintegy 10 nagyvárosában

    már 3napja zajlanak óriási tiltakozó megmozdulások egy Gerorge

    Loyd nevű civil személy ocsmány rendőri brutalitás során, a

    minnesotai Mineapolis városában történt szisztematikus, utcai

    kinyírása miatt…

    A kivégzés 8′-e a Youtube-on megtekinthető, csak üsd be;

    GEORG LOYD

    – Igényesek jó-város részleteket is láthathatnak ! …

    🙁

  • Alma!

    Ugye egy jó városban többnyire normális,épeszű emberek élnek?….!

  • Na a csoda is megtörténik

    Egy totalitárius rendszer-hívó civil szervezeteket védelmez, mert az olyan sikk – mert most az “ellenzék” van hatalmon – persze ezek azok, akik a pártállam emlőin nőttek fel.
    (civil – civis)
    A pártállami diktatúra idején meg köpködött az ilyesmire. Na azt adta volna a marxista-atyaúristen, hogy önmaguktól (polgárok által alapított) civil-szervezetekről merjen valami kapitalista tévutakra tévedt álmodni – mehetett volna mindjárt a gulágra (vagy az Andrássy utra) – hogy tudja meg mi az egyenes út.

    Lásd: Gorgonzola

  • Sok-sok mindent lehet a városról írni/mondani.
    De elsősorban a város az egy emberi lakóhely.
    Olyan képződmény, ahol humanoidok tanyáznak falkában.
    Élnek, szeretkeznek, szaporodnak, szórakoznak, gürcölnek azért, hogy valahogy az előbbieket biztosítsák maguknak és porontyaiknak.
    Több-kevesebb sikerrel.
    Vannak akinek jobban sikerül, vannak akinek kevésbé.
    Ahhoz, hogy az életfeltételeket biztosítsák, termelni, kereskedni kell, mert abból származik a jövedelem.
    Nem vethet mindenki kendert, aztán learatja, aztán kinyüveszti, fonalat fon a rostokból, aztán megszövi, és a végén megvarrja.
    Akkor lesz belőle gatya, lepedő, pendelyes szoknya meg ami tetszik.
    Na ehhez hely kell, földek – vagyis nem lehet összebújva, kis helyen ellakni, mint a galambok.

    A VÁROS NEM BIZTOSÍT SEMMIT!
    CSAKIS ÉLŐSKÖDŐK GONDOLATAI LEHETNEK ILYENEK!
    AKIK ELVÁRNÁK MÉG A KÉPZETES FOGALOMTÓL IS, HOGY AZÉRT LEGYEN, HOGY ŐKET KISZOLGÁLJÁK!

    Persze, az összetömörült humanoidok feloszthatják egymás között a feladatokat – hogy legyenek olyanok, akik vasat kalapálnak benne – hogy legyen kés, lesz aki téglát épít, amiből házat lehet falazni, lesz aki mérgekkel manipulál, hogy szükség esetén gyógyszer legyen belőle, lesz aki gyógyít, lesz aki tanít, lesz aki gondolkodik (ez is fontos, a többiek helyett) lesz aki zenebonát csinál, szórakoztat, festeget – aztán időnként megválasztják hogy ki legyen az aki mindezt igazgatja/adminisztrálja.
    Sok minden nem fér bele a felsorolásba – hosszú – úgy hívják, hogy munkamegosztás.

    Na de nem minden ember egyforma, egy jelentős rész jóval egoistább mint a többség, aztán vannak olyanok is akik sokkal empatikusabbak, mint a többség.

    Aztán vannak az irigyek, féltékenyek, hamisak, csalók …

    Ugyan már, hogyan jön ki ez a tétel, amit tudós pincebeli társnőnk ad-katedra kijelent:

    “Legeslegfontosabb, hogy a lakóinak megélhetésük (munkájuk, feladataik, elfoglaltságuk) legyen, amit a városnak biztosítania kell”

    tessék???

  • Gábriel 10:16

    Írásodból süt az embergyűlölet…

  • “Milyen jo a varos”???

    Vizsgaljuk meg a kerdesre a valaszt.

    Nyiltan mondhato, hogy a varosok, ma ezen a Foldon a leheto leg egeszsegtelenebb, veszelyesebb, bonyodalmasabb es leg-dragabb emberi lako helyek.

    Tapasztalatok es vilagszerti adatok bizonyitjak, hogy varosok, altalaban a kb. 100 ezer fos lakossiktol kezdve, a problemak sorozataival kuzdenek a varos vezetok es lakossaik.

    S minden problemiaknak a kovetkezmenyeit es koltsegeit csupan a lkossai viselik!

    Kezdve a kozlekedes, utak,utcak, a koz-oktatas, iskolaztatas, buntettek, lakossag szuksegleteinek a szolgaltatasai mint biztonsagos ivo-viz, szenny-viz, energia, gaz, villany, stb.szuksegletek kolrsegeinek fedezesei. Na es mindazok fenntartasai is.

    Mind az allandoan novekvo koltsegek amit csupan maga a varos lakossanak a kotelezettsege fedezni sajat zsebeikbol.

    A vaeosok novekedeseivel novekszik minden problema.
    Buntettek, rablas, betores, urccai bunozesek.
    Kozlekesdes, forgalom lete es biztositasai.

    Az egeszsegi allapotok hasonloan a lakossag meretetol fugg.
    Ne is emlitve mint a jelen Covid-19 jatvany.

    Sok tobb-millios varosokban alig leheto at-latni az otcca masik oldalara.
    S a lakaossai egeszseget pusztija minden lelegzeseik.

    Nem is elmiltva a ZAJOK altal okozott egeszsegi problemakat.

    De a tomegek ozonlenek mindeg a leheto leg-nagyobb varosokban probalni lehetosegeiket barm mi is lenne let-celjaik.

    Tudod mibe lerul elni egy nagy vilag-varosban ???
    Mert minden megadoztatva a varos koltsegeit valahogyan fedezni. Minden oriasian adoztatva.

    Minel kiseeb egy lako-kozosseg, annal kevesebbek a problemak es koltsegeik.

    Azert azt maguk a varosok az u.n. “zonazas”-sal korlatozzak a leheto leg-kezdetibb ponttol.

    Hany lakas per acre?
    Mielott az hany ezer lakos meterenkent lenne.

    Na mit velne az olvaso azon, figyelembe veve a sajat eletet, egeszseget es penztarcajat?

  • Gorgonzola

    Hogy micsoda?

  • Gorgonzola

    Az a 10:16 bejegyzés nem hozzád szólt – hiszen azt mint a megjegyzésed is ékesen tanúsítja, – fel nem foghatod!

    Az pontosan arról szól, hogy a város az emberek otthona, lakhelye, akik maguk alakítják azt a maguk képére.

    De kár ezt neked magyarázni, aki úgy néz ki, hogy társadalmilag ennyire érzéketlen – más szóval szociális-analfabéta.

    Bár ezt senkinek fel-róni nem lehet, mert ennek analógiára mindenkinek fel lehetne róni a zenei analfabetizmust ha nem sikerül neki lezongorázni egy Chopen-szonátát.
    Tehát nem felrovásból, nem személyeskedésből jegyzem meg most itt, hogy nem vártam el mást …

  • Bendeguz79
    2020 június 3
    3:44 du.

    grizi te még mindig el vagy tévedve a rátóti sötét erdőben?
    a svédek (ha még igaz?) cca.: 65-70% adóval járúlnak hozzá a közöshöz, de annak nagy részét visszakapják a közösségért azaz egyedért végzett munkálatok és tevékenységek (lásd még egészségügy ellátás) formájában…

    azaz az adózás önmagában nem ördögtől való, viszont az, hogy “elviszem pont” alapon hazahordják a kevesek és akkor kiállnak a St Jude gyermekklinika gazdaságosai koldulni a spanyol nyelvű tv adásokban, mondván, hogyha összeadják nekik amiből megélnek (adakozás hahaha charity a világ legjobb üzlete lásd még a Clinton családot abból lettek kő gazdagok), akkor ők ingyen tudják ellátni mind a 12 gyereket aki befér oda

    ébredj fel grizi, már ideje ebben az életkorban már a St Jude sem tud rajtad segíteni

  • Gabriel 😀
    Okostóni!

  • Voronyezs
    2020 június 1
    9:35 de.

    Mint hírlik,
    a Népköztársaságban kb
    kétmillióan szenvedik el ugyanazokat
    az atrocitásokat mint most egyetlen ember az USA.-ban.
    Arról vajon miért nem beszél senki? És miért nincs Kína 12
    városállamában tömegdemonstráció miatta?

    (Leszámítva talán Hong-Kongot, de ott lassan a NÉPHADSEREG
    fogja vérbefojtani a NÉP elégedetlenségét.)

  • Boda Marcsi
    2020 június 1
    12:23 du.

    Akkor te nem ott lax

  • Almási Alma,
    juni. 1. 7:54 de
    ha a te csipkés bugyidat nézném,még azt is letagadnám,külcsíned alapján,hogy valaha láttalak.Azóta a belbecsed nálam rátett egy lapáttal.
    Tényleg nem tudom,hogy ki a franc lenne kiváncsi rád, irományaidra vagy egyáltalán a geyzikéd védelmére és az antiszemitizmusodat anticionizmussal satírozó obsesív,nem Kertész Ákos szavaira hajazó “alattvaló”,hanem alávaló véleményedre.Az pedig,hogy én Fityesz hívő vagyok szerinted, csak azért igaz is lehetne,ha biztos lehetnék benne,hogy az Ő segítségükkel juttok előbb utóbb a nektek kijáró rezervátumba az Etelközben.Ezt csak azért írtam,hogy lásd mennyire szeretem
    Apám és családom gyilkosainak a népét.Te mint nem érintett nyugodtan lehetsz Trianon-zokogó dunamenti Mongol.Engem viszont nyugodtan kihagyhatsz vélemény nyilvánításaidból.Ha olyanod van küldözgethetsz Rólam további hamisítványokat is geyzike nick nevű barátodnak.További minimális tisztelet nélkül:Gyuri

    anticionista,jól satírozott véleményedre.

  • Almácska!

    🙁 🙁 🙁 most sírni kell???

    kkkkkkkkkkkkkkkkkkkk

  • A foszerkesztom alatal a legutobbi kovetelomeny hozzaszollasokat nyujtani, hogy az a cikk alanyan, a hozzaszollasokon, vagy lehalabb is azokkkal kapcsolatos tenyeken legyen teve.

    Elkepzelhetetlen, hogy a varosok altalanos es mukodesukkel kapcsolatos emlitesein, hogyan jott valaki eszeben Stockholm es az ottani egeszsegugyi esetek, kulonosen a St.Jude gyermek korhaz.

    Na de a kivaltsag az igen kivaltsag, s kivaltsagosoknak nem letezik semmi korlatozas sem alapszabalyok.

    Ezen soraim torlese bizonyitani fogja mind azt !!!!
    (Hiszen pontosan egy kivaltsagos felre-beszelesere reagalok. Az eggyik “atkozott”.)

  • FIGYELEM ez NEM gyurio-hoz cimezve, elobbi kifejezett ohajai alpjan, csupan gyurio soraira Alma-hoz irottakra,

    Barmifele csipkes alsonemuket is viselnenek, de nagyon remelnem, hogy gyurio kepes es hajlando lenne haragjat mellozni.
    Fokent harag nelkul elni hatralevo eletet.

    Talan elkepzeli, hogy senki mas ezen a vilagaon nem alt szemben pusztitasokkal, vesztesegekkel, szenvedesekkel, ugy egyenileg mint csaladtagjai, rokonai, stb.

    Annak idejen, en magam is hasonloan reagaltam fiatal koromban. Elsokben, veltem, hogy ‘minden nemetet egyenloen kelett volna viszonozni mint az allamhatalmuk tett masok millioi ellen’.

    Majd lassan, a ‘talan csak a vezetoket’, majd ‘talan csak a tabornokokat’, majd ‘talan csak a nazi-part-vezereket, majd ‘talan csak a bunok kovetoit’,stb.

    Igen sok evtizedekbe kerult eletemben mire Eva M.Kor lett
    sybolumom es peldakepem.

    Elobb-utobb mindenkinek sajat erdeke “lagyulni”.

    Harag-tartasa, gyulokozes, leszamolas az olyan mint amikor merget iszik valaki.
    Sajat legjobb es leso erdeke azt kikopni amint csak leheto. Mert ha le-nyeli az eredmenye onpusztitas !!!

    Mindenki emberileny, mindenki vetkezik eleteben,nincsen senki kivetel.
    Bekepzeles csupan on-felreveztes !

  • gyuri10
    2020 június 4
    11:43 de.

    A minap azt irtad hogy valami “volksbund SS katona” lőtte le a faterodat

  • gyuri 10, jesszusmária! Szerinted nem vagyok szép?

  • gyuri10
    2020 június 4
    11:43 de.

    Ez a stílus
    eleddig itt nem volt divatban.
    Ezért a beszólásodért úri társaságban kigolyóznak
    jómagyarmunkásemberek között meg az illetö hölgy férje
    megvár téged a sarkon és jól laposra ver.
    Micsoda egy csatornából előmászott
    csúszó-mászó vagy te…

  • Bendeguz79
    2020 június 4
    4:14 du.

    grizi te nem csak írni nem tudsz, de olvasni sem

    (ha a Cenz Ura megengedné(SIC???) választhatnál egy nyelvet amin képes vagy kommunikálni, én tudnék sok nyelv közül jelzésed szerintit használni, hottentottát ne kérjél, mert abban nem vagyok -teljesen – otthon)

    hahaha

    hogy te milyen hüje vagy?

  • Gyuri

    Azért tudnod kéne, hogy a zsidó férfiak többsége is tetőtől talpig férfi!

    Nemcsak a közepén!

    Vannak dolgok, amiket ha megenged magának, a beduin muszlim dzsihadisztával válik egyenlővé, vagyis szégyent hoz nemzetére.

    Lásd Salamon énekei, vagy Dávid zsoltárai!

    Aki egy hölgyet még ha ellenfél is, nőiességében gyaláz, az nem férfi!

  • Almási Alma,
    igen is szép vagy! Az ideológiai nézeteidnél sokkal szebb!

  • geyzike,
    nekem nem volt”faterom”,Édes Apám volt.Nem voltunk sem tanyasiak sem kültelki,Auguszta vagy Wekerle telepi prolik.Mi mindig is az akkor még jó város:Budapest központjában éltünk.Apám életéhez és halálához úgy látszik van”valamiféle”érdeklődési szinted,amit visszamenőleg ma már sajnos nem lehet leellenőrizni.Továbbiakban: “Legyen érdekes életed!”

  • Gabriel,
    köszönöm az intést.Igazat adok a beírásodra,de vedd figyelembe a két szövetséges állandó alattomos,mocskolódását ellenem.Az ember nem mindig képes tiszteletben tartani ellenségei tobzódását. Mindennek van határa.Elmúltak azok az idők,amikor kénytelen- kelletlen le kellett nyelnünk mindent,csak azért,mert zsidók vagyunk.Aki Apám halálából űz viccet és aki a cionizmust elítélve engem lemagyaroz,ahelyett,hogy lezsidózna,az nekem ellenségem.Az ellenséggel szemben,akár verbálisan is,de minden eszköz szent! Neked,pedig: chág sávuot száméách.

  • Gabriel,
    U.I. Az ellenség nem ellenfél!
    Aki pedig rojtos szoknyát akar rám adni,az nem NŐ!

    Almási Alma
    2020 június 1
    7:54 de.
    gyuri10, ha csak megszólalsz, csak úgy süt belőled az igazmagyar-fideszes kultúra. Csak tudnám, minek tagadod, hogy magyar vagy? Felesleges. Kilátszik a rojtos szoknyád alól a “magyar csipke”

  • hogy miket olvashat az egységsugarú bloglátogató ebben a cikkelyben? csupa személyeskedés rojtos szoknyákról, meg amit alatta hordanak és kinek milyen rokonai és hol meg honnan rokonok…

    egy város akkor jó ha élhető és szép szellős, parkos és kényelmes és van tevékenység benne amiből meg lehet élni és adót fizetni ami adóból még jobban kivirágzik a jó város …

    Toronto Város vezetése most foglalkozik a COVID-19 -re hivatkozva azon, hogy ne legyenek többé hajléktalanok szerte széjjel heverve a túristaközpontokban a járda szélén tábort ütve és egyik kábulatból a másikba esve… vannak menhelyek, igaz, ott lehet és kell fürdeni és úgy általában emberré visszavedleni…

    és még az is elképzelhető, hogy ezeknek is jut valami hasznothozó tennivaló

  • GEYZA megjegyzesere:

    Nem csak Hong Kong-ban, hanem bejelentettek, hogy ha Taiwan nem hodolna meg, fegyveres erokkel hajlandok elfoglalni.

    A Taiwani lakossag ma visszahivo hatarozatat fejezzte ki egyik nepszeru politukussik ellen, aki nagy Bejing barat volt.

    De az Orosz dontese is, Putin keresere jovahagyva az atom tamadasukat meg a veszelyt jelento NEM atom tamadasok ellen is.

    Tehat a kovetkezo Crimiai esetben hasznalhatnak atom fegyvert?

  • gyuri10
    2020 június 5
    2:58 du.

    Hol ezt mondod faterod halálával kapcsolatban,
    hol meg azt.
    Hol a csendőrök verték agyon a halálmenetben,
    hol meg valami kivénhedt “SS” volkbundista akiket a háború végén nyuggerekből toboroztak a németek.Amint hallottam azok az öregemberek nem nagyon vertek agyon senkit.Pláne hogy ők nem is lehettek az SS elitalakulatok tagjai, már csak a koruknál fogva is
    .
    De volt már olyan változatod is hogy a szemed láttára lőtte le egy igazi SS katona apádat.Ami azért fura mert az SS katonák nemigen jártak be a Gettóba.
    Ez azért is különös mert mégkorábban azt mesélted itt hogy te és a családod alig vártátok már a Vörös Hadsereget , hogy a gettóból felszabadítson benneteket.

    Vagyis kettős a hazugságod:

    1: nem vehettél részt apáddal a gyalog-transzportban mert a Gettóban vártad a szovjeteket.

    2: ha apádat elhurcolták akkor nem lehettél szemtanúja a meggyilkolásának,

    Summa-summárum: TE MAGAD csinálsz idétlen tréfákat faterod halálából.

    Tudod pajtás..az én apám VALÓBAN résztvett ilyen dolgokban és igen sokat mesélt nekem a történtektől.
    Továbbá a könyvespolcomon most is ott van a Halálgyár meg az Éjszaka és Köd című két alapmű abból a korszakból.
    Szóvak kisöreg te ne próbálj engemet átejteni itt a meséiddel.
    Lehárt, aki eléggé naív , etetheted ezekkel a legendákkal de engemet nem köszi a figyelmet.

  • Gabriel:

    hehehe Gurlic “köszönöm” -je felér egy szembeköpéssel.