Több, mint családtörténet

2020 július 29 1:22 du.4 hozzászólás

Bár a hirdetés szerint a Műcsarnokban négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő Konok Tamás festő munkáiból áll a kiállítás – ennél sokkal többről van szó! Tömören összefoglalva: a tehetségről.

A július 29-től október 25-ig látogatható tárlaton érdemes egy kicsit a látvány „háta mögé” nézni. Hosszasan elgondolkodhatunk például azon, miként képes a tehetség évszázadokon keresztül, folyamatosan, napjainkig jelen lenni egy családban, úgy, hogy közben mindvégig aktívan megmutatkozik, hordozói – ha különböző formában is – de maradandó értéket hoznak létre. Kezdődik a sor a klasszikus piktúrával, id. Sándy Gyula festőművész élete nagy részét a Felvidéken töltötte, vásznain főleg romantikus vidéki tájak, emberek jelenek meg. A szépet festi, miközben tudjuk róla, hogy élete nem nélkülözi a kalandos fordulatokat sem. Aktívan vett részt az 1848/49-es szabadságharcban, ezért annak bukása után – mint sokan másokat – őt is besorozták a császári hadseregbe és Olaszországban, szolgált, közkatonaként. Ám a sor nem is vele kezdődik! Ferenczy István (1792-1856), a XIX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alakja áll a lista élén. Dédunokája, Jánosdeák Paulina lett id. Sándy Gyula (1827-1894) felesége.

A kiállításnak alcíme is van „Metszéspontok”. Amint azt a megnyitó első perceiben Szegő György, a Műcsarnok igazgatója elmondta, a négy művész pályájának bemutatásában a rendezők kiemelik a közös vonásokat, az életművek metszéspontjait. Szimbóluma, mely mindjárt a bejáratnál üvegvitrinben áll, egy körző, Ferenczy István szobrászkörzője, amit ifj. Konok Tamás, az idén 90 éves festőművész is nagy becsben tart. Azért sem szimplán családtörténetről van szó, mert már úgy száz éve kibékíthetetlen ellentét feszül a tradíció képviselői és az avantgárd között. Ettől függetlenül, itt viszont ez a család generációkon át meg tudta becsülni, sőt, ihletforrásként, építőkőként tudta használni az elődök által – esetleg egészen más műfajban – létrehozott értékeket. A tárlaton szereplő műveket az ifj. Konok Tamás visszaemlékezéseiből összeállított interjúk és a család történetét őrző tárgyak, emlékek is összefűzik.

A kiállítás előtere valóban a metszéspontok helye. Az itt látható körzővel szemben a falon kapott helyet a családfa, Ferenczy Istvántól ifj. Konok Tamásig. Követhetjük, a kronológiát, id. Sándy Gyula fia, ifj. Sándy Gyula (1868-1953) építész és az ő lányát vette feleségül id. Konok Tamás (1898-1971), fotóművész, haditudósító. Hármójuk pályaívét kapcsolja össze napjainkkal ifj. Konok Tamás festőművész. A rendezők a négy, egymást követő generáció munkáinak azokat az elemeit emelik ki, amik párhuzamba állíthatók egymással. Egyfajta utazásra is hívják a nézőket, tereken és időkön keresztül, a XIX. század második felétől egészen mostanáig és ebben a család birtokában lévő műtárgyak, eredeti festmények is segítik a látogatót. Nagyon sok festménye van id. Sándy Gyulának Rimaszombatban, a Gömör-Kishonti Múzeumban is. A járványhelyzet miatt azokat most nem sikerült áthozni, de jó minőségű fotókat küldtek.

Kiemelt figyelmet kap a kiállításon ifj. Sándy Gyula építész munkássága. Az ő nevéhez fűződik a főváros budai oldalán az egyik legjellegzetesebb középület létrehozása. Tanulmányai ideje alatt a középkort idéző stílusok mellett kötelezte el magát, később az általa leggyakrabban alkalmazott neogótikát mindig az éppen uralkodó stílusirányzatokkal ötvözte. Az 1890-es évek végén az erdélyi népi építészetből vett át elemeket, a századfordulón a magyaros szecesszió hatott rá. Pályája az l920-as – harmincas években teljesedett ki, amint azt egyik főműve, az 1923-1926-ban emelt budai Postapalota épülete is jól jelzi. A Széll Kálmán téri, egykori postaépület bemutatásának külön aktualitást ad éppen zajló felújítása. Ennek következtében eredeti épületrészek, díszítőelemek is helyet kaptak a tárlaton. A két világháború között ő tervezte a legtöbb evangélikus templomot Magyarországon. Bár jórész kisebb építmények, nagy számuk miatt mégis az életmű legmeghatározóbb részét alkotják, több ilyen rajz szerepel a kiállításon.

Ifj. Sándy Gyula veje, id. Konok Tamás, műkedvelő amatőrből vált profi fotográfussá. Képei fotótörténeti és egyben történelmi szempontból is igen nagy figyelmet érdemelnek. Elsők között volt az országban, akik színes filmet kezdtek el használni. Pályafutását katonaként kezdte, a II. Világháborúban már a haditudósító század parancsnoka volt. A keleti fronton teljesített szolgálatot. Izgalmasan komponált felvételein elsősorban a katonaéletet, az orosz tájat és az orosz embereket örökítette meg, nem az ellenség, hanem az együtt érző ember figyelmével. Ő készíthette a legelső fotókat, a kormányzóhelyettes, Horthy István – Horthy Miklós fia – lezuhant gépének roncsairól. A kiállításon az eredeti felvételeket a Fortepan fényképgyűjtemény jóvoltából mutathatják be.

Az idén 90 éves ifj. Konok Tamás, Kossuth–díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett festő- és szobrászművész, a geometrikus, absztrakt stílus egyik legjelentősebb hazai alkotója. Életművéből most huszonegy képet láthat a közönség. Szerepel közöttük korai, még figurális munka is. Túlnyomó többségük azonban a művészre igazán jellemző absztrakt mű, melyekkel a festő – saját szavait idézve – a láthatatlant igyekszik láthatóvá tenni. Véleménye szerint „A geometrikus absztrakt művészet az elmúlt évtizedekben valahogy mindig meg tudott újulni, vagy mássá tudott válni, gondoljunk csak a svájci konkrétokra, vagy a párizsi Cercle et Carré-ra, aztán az amerikai hard edge-re. Manapság pedig sokat beszélnek az új geometriáról, az op-art visszatéréséről.” Műveit idehaza és külföldön számos egyéni kiállításon mutatták be, a nagy képeken kívül szívesen készít apró „ötlet játékokat”, melyek önmagukban is megálló, jellegzetes műalkotások.

4 hozzászólás

  • egy ilyen kiállítás a “csodák kertje” bár nem Hieronymus Bosch…

    és mennyivel több alkotó szellem van benne ami -természetesen kilátszik- mint a VILÁGMINDENSÉG 3D AGYFICAMJA ami fantáziátlan és nélkülözi a valóság írmagját is

    majd egyszer remélem lesz Moore szoborkiállítás is az meg azoknak hasznos akik sohasem jutottak folyami görgetett kavicsok közelébe vagy tengeri sziklák közelébe a vad Egyenlítői Afrika nyugati partján az Atlanti Óceán 15 máteres hullámai mosnak “olyanra”

    kár, hogy nem lehetek most ott a Szépművészetiben

  • Rodeo11:
    “kár, hogy nem lehetek most ott a Szépművészetiben”

    Milyen minőségben óhajtana ott lenni? Nézőként vagy kiállított objektumként? 🙂

  • Kővendég
    2020 július 30
    2:55 de.

    kizárólag mint, kíváncsi kővendég

  • Kővendég,
    a név ptolemao11111 nem eléggé absztrakt?