Mi az a jogállam?

2020 december 14 9:35 de.98 hozzászólás

A Szájer-ügy kapcsán érdemes lenne beszélnünk egymással arról: végtére, mi az a jogállam? A konkrét ügyben például tökmindegy, hogy a “többség” mit GONDOL a látott kábszercsomagokról. Jogállamban ez akkor is csak “birtoklás”, nem terjesztés, és az “üzérkedés” se tény, csak feltételezés. Ha kardoskodunk a jogállam mellett, – akkor nem árt, ha tisztázzuk, mit értünk ezalatt. Például azt, hogy az igazságszolgáltatás nem a vádlott SZEMÉLYE alapján ítél, hanem a törvénysértés TÉNYE alapján. Ahogy pár éve a ner jogszolgáltatása börtönre ítélt három személyt – merthogy a mendemondák alapján valószínűsíthető volt a korrupció. Nem Szájer mentegetéséről van szó. DE! A kábszer fogyasztása nem törvénybe ütköző cselekedet jó régóta Magyarországon, csak a terjesztése. 1961 óta meg a homoszexualitás se!!! Szájer bűne nem bíróság előtt ítélhető meg, merthogy a Magyar Köztársaság ellen követte el, az alkotmány egyoldalú kiherélésével! Ezért kell bűnhödnie neki és bűntársainak – ezt ne feledjük! Nem börtönbe zárással, főképp nem a jogállam relativizálásával -, hanem a választások útján az általuk képviselt ordas eszmék elszigetelésével, kártékony működésük megakadályozásával.

Ez két különböző dolog! A “törvények életre hívása” a választások útján megnyert többséggel nem bűn – jog. Az, hogy MILYEN ELVEK vezetik a törvényhozást, az már a törvényalkotó többség akaratától függ, és KIZÁRÓLAG politikai következményei lehetnek – a választások, az irányítás elvesztése. Ez például a jogállam egyik fontos ismérve: nincs bosszúállás, és a vagyonokat is csak akkor lehet konfiskálni, ha bebizonyosodik a törvények megsértése!.

A jogállam fogalmát, elveit kb. az ötvenes években alakították ki a nyugati államokban – ahol erős volt a kommunista pártok befolyása! – amiatt, mert kiderült: jogsértések nemcsak a szélsőjobb irányításával lehetségesek. Nemcsak KZ-k voltak, hanem – a háború után! – Gulag, meg Recsk is. Az ötvenes években a szovjet megszállási övezetben egymást követték a lázadások.

A magyarországi ötvenhat pl. úgy kezdődött, hogy október 22-re engedélyt kértek – és kaptak! -, a gdanski munkáslázadással való szolidaritásuk kifejezésére az egyetemisták.

Eleve: gyülekezésre, tiltakozásra jogállamban nem kell engedély! Csak egyeztetni kell a rendfenntartókkal, a közlekedés, a köztéri rend biztosításáról.

Mellékkörülmény, bár egyáltalán nem mellékes körülmény!, hogy 56 nyarán volt a Szovjetúnió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amelyen fény derült az ottani törvénysértésekre. A budapesti tüntetők jó része pl. a XX. kongresszus határozatainak végrehajtását követelte a Rákosi, illetve addigra már a Gerő Ernő vezette Magyar Dolgozók Pártjától. A nap folyamán a Belügyminisztérium többször visszavonta, majd ismét megadta az engedélyt. Estére csatlakoztak a munkások – óriási tömeg követelte a Rádió előtt, hogy olvassák be szolidaritási proklamációjukat. A Rádiót védő államvédelmisek pánikba estek – és belelőttek a tömegbe: néhány halott, sok sebesült. Reggelre kitört a fegyveres harc. Ami ennek a jogállami vetülete: később, az ötvenhatosok elleni perekben a védők arra hivatkoztak: engedélyezett megmozduláson vettek részt a vádlottak. A legtöbbjüket nem is „lázadás” miatt ítélték el, hanem pl. fosztogatásért, önbíráskodásért, tiltott fegyverviselésért. (A november 2-án Szolnokon megalakult Ideiglenes Forradalmi Munkás-paraszt Kormány egyik első rendelete volt ugyanis a fegyveres harcok betiltása, a fegyverek kötelező beszolgáltatása.) Na, ez volt az a justismord, ami miatt a Kádár-kormány létét, a Magyar Népköztársaság (MN) jogállamiságát mindvégig meg lehetett kérdőjelezni, függetlenül attól, hogy a későbbi évtizedek folyamán a proletárdiktatúra (ez volt az MN hivatalos államformája) folyamatosan engedett a szorításából. Pl. a ’62-es amnesztiatörvénnyel, aminek folyamán az ötvenhatosok többségét kiengedték a börtönből, bár a titkosszolgálatok folyamatosan megfigyelték őket, és több retorzió is érte: nem kaphattak útlevelet, nem tudtak a szakmájukban előrehaladni stb., stb.

56 után közvetlenül rengetegen távoztak az országból, és ez a tendencia a hatvanas években is folytatódott: volt olyan turistacsoport, amelyből csak a turisták fele jött haza. Magyarországon kétféle útlevél létezett: a piros, amellyel viszonylag korlátozások nélkül lehetett utazni a szocialista országokba – bár azért a BM megnézte, kit enged a Szovjetunióba. És volt a kék, ami nyugat-európai országokba is érvényes volt. Pontosabban: csakis a kérvényezett országba, és a kérvényezett időre. És volt egy öszvérmegoldás: a csoportos útlevél, amit az utazó nem kapott kézhez, így csakis a turistacsoporttal együtt mozoghatott a célországban. Vagyis az állam elvonta polgáraitól a szabad mozgás jogát, ami a jogállam szintén fontos ismérve. Jogállamban úti okmányt nem kérvényezni kell, hanem igénybe venni.

Más kérdés, hogy ez az átlagos magyart nem nagyon izgatta: úgyse lett volna pénze minden évben külföldre utazni – a „nyugati”, kék, egyéni útlevelet eleve csak háromévente lehetett kérvényezni. Aki meg mindenáron utazni akart, megtalálta a kiskapukat: a már említett „csoportos útlevéllel”, vagy éppen a Belügyminisztérium útlevélosztályán a „fontoselvtárs” korrumpálásával. Így, szükségszerűen vonja maga után a jogállam hiánya a korrupció szinte megállíthatatlan terjedését.

De nemcsak az állampolgári jogok szintjén rágta szét a jogállam hiánya a „legvidámabb barakk” eresztékeit. Jelentősebb, máig ható anyagi és tudati károkat okozott a gazdaság központi pártirányítása. Bár az „új gazdasági mechanizmus” (65-68) enyhített valamelyest – például az állandósult élelmiszerhiányon, a következő évek újra és újra felszínre dobták a gondokat: a központi tervezés merevségét, a gazdálkodó szervezetek önállóságának hiányát, az érdekeltségi rendszer anomáliáit. (Pl:elég lelombozó volt, hogy az addigra engedélyezett maszek zöldségkereskedő egy hónap alatt megkeresett annyit, amennyit egy hosszú évekig tanult tervezőmérnök egy év alatt se.)

A 72-es első energiaválságot a Szovjetunió segítségével még csak-csak átvészeltük. Bár az egyéni fogyasztók számára volt áremelkedés, de a termelők továbbra is az olcsó importenergiára építhettek, ami nemcsak az energiatakarékosságot akadályozta meg, hanem a termelési szerkezet fejlesztését is.

Magánélmény a korból:1974-ben itthon 40 ft körül volt egy liter benzin – a Szovjetunióban 50 kopejka. (Egy rubel 17 forintot ért, tehát egy liter benzin átszámítva kb 9 forint volt.) Jaltában nyaraltunk: a taxi Szimferopolból a 92 kilométerre lévő Jaltába 4 rubelért! vitt!!!!

A második olajválság 78-79 körül aztán végképp a padlóra tette a magyar népgazdaságot – vele meg az addig a szerény, de folyamatos életszínvonal emelkedésre épülő kádári konszolidációt. Ennek nemzetközi okairól inkább nem beszélnék: van ugyan véleményem. főként az USA szerepéről, de a konkrét ismeretem kevés. Hanem: világossá vált, hogy a Szovjetunió ezt már képtelen kompenzálni – a belső bajai egyre sokasodtak. A kaukázusi köztársaságok lázongásával – Örményország, Karabah, végül a fegyveres konfliktusba torkolló afganisztáni háborúval. Mi köze ennek a jogállamhoz? Sok.

Ahol ugyanis az államot egyetlen monolit tömb uralja – gyakran az erőszaktól sem visszariadva – ott megszűnik a hatalom ellenőrzésének esélye. Ebből következően nemcsak a hibás központi döntések törvényes kontrollja hiányzik, hanem az új körülményekhez való alkalmazkodás lehetősége is. Bekövetkezik – ahogy a nyolcvanas években itthon emlegettük – a pangás időszaka, amikor nemcsak az egyéni életszínvonal süllyed – de az egész közösség megtorpan.

A jogállami törvények – amelyeket nemcsak a „többség” szentesít, hanem konszenzusok sora, lehetővé teszik a közösségnek a körülmények felismerését, az alkalmazkodást. Az Európai Unió törvényei többségükben ilyenek, és nem véletlenül nem részletesek. Ahol az élet minden részletét paragrafusokban szabályozzák –mint például itthon: ”az apa férfi az anya nő” bornírt szöveggel, ott nem a jog uralkodik, hanem a szavazótöbbség: orosz szóval bolyse. (Ebből származik a bolsevik kifejezés.)

A többség uralmán alapuló hatalom nemcsak azért rossz megoldás, mert az általános szavazati jog körülményei között a tömeg könnyen manipulálható. Hitlernek és Sztálinnak óriási többségük volt népük körében – mégis szakadékba vitték nemzetüket. Hanem azért is, mert a szavazók többsége nem állandó: szinte kérdésenként eltérő, melyik intézkedést támogatja a többség, melyiket nem. Arról már nem is beszélve, hogy az örökké a többség számszerűségére koncentráló politikai vezetés könnyen szem elől tévesztheti a közvetlen hasznot (szavazatot) nem hozó, távlatos tervek megvalósítását.

Szinte iskolapélda erre a magyar egészségügy sorsa. Miután a szocialista-szabaddemokrata kormány hosszú évekre belebukott a rendszer átalakításának szándékába, a tíz éve regnáló kormányzat idején szép csöndben, lassan alakulgat az ágazat sorsa. Csak nem egészen úgy, ahogy azt anno elképzelték. Például, megjelentek a magánszolgáltatók. A Molnár Lajos vezette tárca elképzelései szerint a magáncégek igénybevételét segítette volna a magán-egészségügyi pénztárakban való, kedvezményekkel támogatott egyéni megtakarítás. A nner-nek első dolga volt a magánpénztárakat felszámolni – a nyugdíjpénztárakat is – az addig felgyűlt megtakarításokat szétszórni, felélni. A korrupt rendszer fennmaradásában érdekelt orvosbárók sokmindent elkövettek ezért. Emiatt aztán ma, vész idején megintcsak az egészségügyiek áldozatvállalására, hősiességére apellálhatunk. Igaz, került némi – úgy egy stadionnyi – pénz is a szégyenletes bérek némi szépítésére. És úgy hírlik, készül valamiféle egészségügyi törvény is. Ebben meg az egészségügyi dolgozókra békeidőben is a mai, a fegyveres testületekre jellemző rend vonatkozna: szolgálati hely kijelölése, átirányítás stb. Ez, járvány idején, átmenetileg elfogadható. De normális körülmények között, jogállamban – elfogadhatatlan. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire növelné az ágazatban dolgozó honfitársaink kiszolgáltatottságát. Akiknek többsége vélhetőleg nem harcolni, meg hősködni akarna, hanem választott hivatásának szakmai szabályai szerint „csak” dolgozni szeretne – a mi érdekünkben, rendezett körülmények között, legalább alapszinten biztosított eszközökkel, egy tisztes megélhetést adó fizetségért.

Ahogy jogállamban a közösség szolgálatában álló többiek – tisztviselők, tanárok, tűzoltók stb. is.

Még hosszan lehetne sorolni példákat, megoldásokat – és nemcsak magyar viszonylatban. Ezt – közös ügyeink megoldásának módját, irányát – hívják úgy, hogy politika. Ne féljünk hát politizálni! Vagyis megbeszélni közös dolgainkat, aminek első lépése kell, hogy legyen: tisztázni, hogy az egyes fogalmak alatt ki, mit ért. Erre tettem kísérletet a fentiekben.

Rátesi Margit

98 hozzászólás

  • magam részéről maradok azon az alapon, hogy a: lét meghatározza a tudatot.
    Magyarország az utóbbi 200+ évben gazdaságilag a közepesen vagy alulfejlett országok között létezett, függetlenül az éppen regnáló “politika”-tól!

    egy nemzetgazdaság a nemzetközi gazdasági együttműködésben létezik, szeretjük e ezt vagy nem! Magyarország eladható javainak árát a piac és a konkurencia beszabályozta és beszabályozza (manapság a bürokrata EU agyonszabályozott hülyesége semmit sem segít az ország fejlesztésében)

    a két VH. és az utánuk kialakult nemzetközi erőviszonyok a szokásos erősebb kutya élvezi a nemi élet örömeit!
    mégis azt állítom (tapasztalat) a kevés de alkalmas külkereskedő és a hozzájuk csatolható szakember gárda hatalmas eredményeket tudott felmutatni a nemzetközi monetáris rendszer ebben nem sokat segített neki!

    és az életszínvonal minden politikai rablómese ellenére pragmatikusan fejlődött, a különféle mozgalmak számomra már akkor is gyanúsak voltak és ma már tudom, joggal!

    kedves cikkíró el kellene helyezned a cikkben említett politikai hajcihőt a világ mind három rendszerére vonatkoztatva és összehasonlításokat várnék miben voltunk mi rosszabbak egy McCarthy-tól, Pinochet-től, Idi Amin-tól Churchilltől, H.P. Petain-től

    a válságokról sajátos véleményem van azok -majdnem mind- mesterségesen létrehozott gazdasági vagy marketing eszközök azok kezében akik az erősebb valuták birtokosai

  • György Molnár

    “…..1974-ben itthon 40 ft körül volt egy liter benzin….” Ez tévedés, még 1977-ben sem volt több 10 Ft/liternél.

  • „Ez például a jogállam egyik fontos ismérve: nincs bosszúállás, és a vagyonokat is csak akkor lehet konfiskálni, ha bebizonyosodik a törvények megsértése!”
    .
    engem első körben e mondat értelmezése foglalkoztat.
    meg is mondom, miért.
    .
    sokan locsi-fecsiznek ide-oda, fel és alá, hogy aztán hogyé lészen, ha a csuti gecigányt valamiképp, bármiképp,
    .
    DE
    .
    kiakolblicsukk a hatalombúú!
    .
    úgy gondolom, s helyesen gondolom, hogy anno 2010-ben a parlamenti választásokon, az akkor kormányon lévők hathatós segítségével valósították meg az egyik ősbűnt, a választási csalást. itt a demokratikus jogállamban elő nem fordulható meghosszabbított nyitva tartásról beszélek a szavazókörök esetében, hogy az adott körzetben a csalás megvalósulhasson az átjelentkezett fideszállatok segítségével.
    az állampolgár tudja mettől meddig lehet szavazni, s ha szavazni kíván, él az időintervallum adta lehetőséggel!
    ha késik, nem szavaz! ennyi!
    a másik ősbűn akkor került elkövetésre, mikor a csuti gecigány és a parlamenti bandája kiment kordont bontani. az ugyanis nyílt államellenes bűncselekmény volt, a hatalom megdöntésére irányuló puccskísérlet, súlyosbító körülményként bűnszervezetben elkövetve.
    .
    DE
    .
    vissza ahhoz, amiről beszélni akarok!
    azon a választáson előre bekonferálva – kéri, lengyel ,meg a többi kkretén állat által, hpogy most kell a lehetőség a csuti gecinek, mert most majd megmutatja, élni fog vele!
    .
    MEGMUTATTA, ÉLT VELE!
    .
    fülkeforradalmat jelentett be és megpuccsolta a demokratikus jogállamot magyarországon, s egypárti diktatúrát vezetett be, a kollaboráns ellenzéket használva díszletként.
    nos pontosan ezért, úgy gondolom, hogy bármit is tettek, bármit is „törvénykeztek”,
    .
    AZ NEM RÉSZE A DEMOKRATIKUS JOGÁLLAMNAK MAGYARORSZÁGON!
    .
    tehát, a mondat azon részével, ami a vagyonok elkonfiskálásáról szól, én azért a szerző helyében óvatosan bánnék!
    legalábbis abban az értelemben amiről ő most itt beszélni kíván!
    .
    EZ AZ A SZINT, AMIT A TGM KÉPVISEL, ÉS CSAK DOKTRÍNER LIBERIZMUSNAK TUDOM NEVEZNI, AMI RETTENETESEN KÁRTÉKONY!!!
    .
    a rendrakáskor vissza kell térni a 2010 előtti legutolsó, még demokratikus jogállami állapothoz az ország tekintetében, s abból kell levezetni mindent!
    ha és amennyiben így teszünk, akkor minden egyszerűen a helyére kerül, s szinte magától megoldódik.
    természetesen meg is kell tenni, ami szükséges.
    .
    ennyit a jogállami kérdés helyes értelmezéséről a szerzett,
    .
    DE
    .
    VALÓJÁBAN RABLOTT VAGYONOK TEKINTETÉBEN!
    .
    ha a szerző általi értelmezést alkalmazzuk, abban az esetben egy demokratikus jogállami magyarország építésére esküt tett kormányt a csuti gecigány a nála hagyott vagyonnal pillanatok alatt megbuktat, s akkor aztán lesz nemulass!!
    .
    úgy gondolom, észnél kell lennünk, és nekünk kell leszámolni velük, írmagjukig kiirtva őket a szó legszorosabb értelmében!!!
    .
    .
    abramovics voltam, s vagyok
    .
    .
    Ps.:
    a doktríner liberalizmus mibenléte megértésének segítése végett egy kommentem:
    .
    EZÉRT KÁRTÉKONY TGM
    az ilyen alakokra jellemző ez a beszéd, amit a
    .
    KÁRTÉKONY TGM BEMUTATOTT:
    .
    „Szabadságot kell követelnünk Gődény Györgynek – írja Tamás Gáspár Miklós. A jogállamban az ember, aki szamárságokat beszél, nem a tömlöcben ül, hanem otthon, és továbbra is szamárságokat beszél bántatlanul és zavartalanul, akkor is, ha megőrülünk a sötét dumájától.”
    .
    nos ,az ilyeneket nevezem én doktríner liberálisoknak.
    idióta barmok az ilyenek, s ezért teheti, mondhatja a csuti gecgány azt, amit akar.
    az ilyen hülye, mint TGM, ha a lányát az orra előtt rontaná meg a csuti gecigány, akkor is arról povedálna, hogy az erőszakolónak is vannak jogai.
    .
    lószart mama!
    .
    hogy egy klasszikust idézzek!
    nem a gődény –gödényről van itt most szó, hanem a jelenségről!
    a csuti gecigány azonnal használja a kezében lévő lehetőségeket, nem fél használni, míg az ilyen TGM félék miatt erre lehetősége is van!
    menjen a picsába ez a lábszagú, avítt, dohos romániából betelepült kártékony barom!
    .
    .
    abramovics voltam, s vagyok

  • A “jogállamiság” definitive olyan mint a szerelem: mindenkinek mást jelent.

  • Kedves Margitka!
    Irt egy érdekes részben tárgyilagos,részben elfogult ellenzéki cikket!
    Magyarországon jogállam van most!!!nem mindig volt így!
    Ugye 56-ban nem lehetett tüntetni,kivégezték,lelőtték az embereket!!!!most meg igen,engedélyt csak a tüntetéshez csatlakozó csőcselék miatt kell kérni a békés lakosság érdekében rendőri biztosítás végett!
    Aztán ugye itthon jogállam van,mint azt Orbán Brüsszelben be is bizonyította:győzött!A jellemtelen Soros tépi a haját…..
    Aztán Szájer ugye nem terjesztett,csak esetleg fogyaztott kábítószert,és bevallotta,hogy meleg (régen nős volt)és önként lemondott mind az EU képviselőségről,mind a párttagságáról!

    Mellesleg itthon a TV.ben több riport is készült(név,hang!!!)ahol ellenzéki képviselők isznak,drogoznak,sőt ujabban kiderült,hogy Legény Zsolt parlamenti képviselő még rendszeresen cigarettát is csempészett Ukrajnából…jelenleg is szabadlávon vannak……
    Amúgy a drog fogyasztását és a homoszexualitást itthon sem büntetik,Soros ezzel sem tud támadni,akinek a fiagycsája is dorogos,és közismerten homokos ,pár éve a meleg barátjával volt itthon a “papa” megbízásából uszítani,mivel ő már nem mer hazajönni,(nemkivánatos személy)és mellesleg több országból is ki van tiltva!
    Na “röviden” ennyit kívántam hozzászólni,ha még esetleg eszembe jutnak TÉNYEK(!!!) megírom!

    Üdvözlettel: Marcsi

  • A Magyar Köztársaság jelenlegi is a törvényes magyar állam, mivel a Magyarország de facto államot nem a Magyar Köztársaság helyett, hanem a Magyar Köztársaság mellett hozták létre új, nem jogutód államként terület nélkül, lásd MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI (2011. december 31.) 5. pontját.

    A Magyar Köztársaság Alkotmánya jelenleg is hatályos a Magyarország (ország) területén, míg az Alaptörvénynek itt nincs területi hatálya.

    Mindennek ellenére működtetik a Magyarország államot de facto államként a Magyar Köztársaság közintézményeit sajátjukként használva.

    A választások a de facto államban történtek és történnek, semmi köze a jogállamhoz (jogilag érvénytelen állam elvileg sem lehet jogállam). Ezeket azért tarják, hogy fokozatosan legitimálják a de facto államot, hogy amikor az utolsó Magyar köztársaság állampolgárságával bíró embert is becsalták a jogrendjük alá, akkor megszűntnek nyilváníthassák a Magyar Köztársaságot.

    Csakhogy a Magyar Köztársaság 2015 szeptember 1. óta képviselettel rendelkezik, és 2019. szeptember 2. óta újra működik. Ma már ténylegesen is működik a Legfelsőbb Bíróság, jövő év első felében ténylegesen is elkezdenek működni a jogilag már helyreállított ügyészség, rendőrség, honvédség, közigazgatási hivatal, adóhivatal, központi nyilvántartások, és a biztonsági szolgálatok.

    Már igényelhetők az új igazolványok, és ez csak fokozódni fog.

  • Egy ilyen átfogó “tanulmányhoz” nem “csak” a tárgyalt történelmi periódus hivatalos,történelmi koncenzussal kialakított kiváló ismerete, hanem egy gondolkodni képes ember saját tapasztalatai is szükségesek. Ez mind megvan az írásodban.
    Elég öreg vagyok ahhoz, hogy 56-ról (akkor még egyetemistaként) magamnak is vannak tapasztalataim, de semmi olyan, amit vitatni kellene azzal, amit leírtál.
    Sajnos nagyon rosszul emlékszem – ha egyáltalán – emlékszem a nevekre és a dátumokra. Nemrég az egyik ATV vitában volt egy fiatal és korrekt jogász, aki pont az itt felmerült törvényességről beszélt. Sajnos nem emlékszem pontosan az általa használt angolterminológiára sem, (talán law for és law by) de a lényege az volt, hogy a tegy nagy közösség – mint egy állam – általános viselkedési és viszonyulási szabályai (törvényei) két merőben különböző kategóriába sorolhatók. Az egyik megszabja, hogy mi szerink KELL élniük az állampolgároknak, a másik pedig azt, hogy a nagy közösségükön belül milyen személyes jogaik vannak.Ezt a kettőt nálunk sajnos gyakran keverik. A mai demokráciákra valahol és valamikr kimondott hármas hatalom- megosztás a ma nálunk megtapasztalt autokráciában messze nem érvényesül. Ha véletlenül kiderül, hogy gond van vele, a törvényhozás nem az állampolgár sérelmén igyekszik javítani, hanem gyorsan alaptörvényt változtak a haszonélvezők javára.
    Mondok elvileg abszolut nem politikai és aktuális példát is: Rogán miniszter úr közölte ma, hogy aki nem regisztrál Covid 19 elleni oltásra. az a (korábban nem is létezőnek jelentett) lista végére kerül.
    Hadd ne magyarázzam, de arról van szó, hogy vagy biztosan meghal az illető, vagy esetleg lehet esélye az életben maradásra. A teljes kigyógyulás és mellékhatások kérdse pedig fel sem merül, pedig pont ilyesmiktől félnek az emberek a megfelelő tájékoztatások híján.
    Ez a jelen, és Te, Margit a közelmúl állam.vezetési koncepciójáról írtál, ami ma már talán egyáltalán nem érvényes. Nem csak Magyarországon, hanem másutt is. Vajon mire vezewthzet ez hosszabb távon?

  • “A jogállam fogalmát, elveit kb. az ötvenes években alakították ki a nyugati államokban – ahol erős volt a kommunista pártok befolyása! ….”

    A 18. században kezdődött a kialakulása, és pl. az amerikai forradalom egyik vívmánya. A szerző majdnem kétszáz évet tévedett.

    “Magyarország független, demokratikus jogállam.” – mondja Magyarország jelenlegi Alaptörvénye. Csakhogy a jogállam ismérve a hatalmi ágak szétválása, vagyis a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalmi ágak egymástól függetlenek. Ezek 1948-1990 között egymáshoz szorosan kacsolódtak, így abban az időszakban jogállamiság se volt.

    Sajnos 2010-től a hatalmi ágak ismét elkezdtek közelíteni egymáshoz, egyedül az igazságszolgáltatáson belül a bíróság még független úgy-ahogy, de az ügyészség már nem.

  • Társadalmi értékrendet képviselnek Rátesi Margit az alábbi kiemelt idézetek Rátesi Margitól  “Ha kardoskodunk a jogállam mellett, – akkor nem árt, ha tisztázzuk, mit értünk ezalatt. Például azt, hogy az igazságszolgáltatás nem a vádlott SZEMÉLYE alapján ítél, hanem a törvénysértés TÉNYE alapján.”
      “Ahol az élet minden részletét paragrafusokban szabályozzák –mint például itthon: ”az apa férfi az anya nő” bornírt szöveggel, ott nem a jog uralkodik, hanem a szavazótöbbség: orosz szóval bolyse. (Ebből származik a bolsevik kifejezés.)”

  • Talalom!

    Kedves Margitka

    Gratulalok!
    Oszinte elismeresem es orulok nagyon.

    Mostmar igazan megerne valami konyv formaban is elgondolkodni
    Az orszagban nagyon-nagyon kevesen ertelmezik ennyire tisztan a valosagot.

    Sot sajnos valamennyi, a volt keleti orszagok eseteben szintugy igaz.

    Mert mi tortent? A mi generacionk beleszuletett a jogtipras korszakaba es mi mast tehetseg, mint megprobalt alkalmazkodni, a vilagot egy olyan torz szemuvegen at latni, hogy né kelljen mindennap az eltorzitott vilag problemaira figyelni.

    Alkazmaztunk egy szurot, és kesz. Muszaj volt, hogy né kelljen mindennap lazadni.
    Es ami a szarabb volt, hogy szuleink generációja is hasonló cipőben járt, igaz ugyan hogy az a rezsim pont ellentétes polusú volt, de a lényegben azonosak, jogállam csak a propagandaban létezett. Igen a Horthy rezsim.
    Nem a történelemi kérdéseket feszegetem, azok amik nem érdekesek.

    Az érdekes az egyszerűen az, hogy mi megy végbe bensőnkben, gondolkodásunkban, érzelmeinkben.

    A világot ezen keresztül látjuk és ítéljük

    A mi generációnk azonban kezdte elhinni a Kádár rezsim végére, hogy a jogállamot meg lehet valósítani .
    Sőt néhányan , közöttük magad, én is, elaltattuk magunkat, hogy a rendszerváltás erről fog szólni
    Ezért tragédia hogy csak rezsimváltás lett belőle

    A mai generációnak, a mi fiainknak pedig fogalma sincs erről
    Mondhatnánk hogy nem is kell, hogy ez legyen a gondjuk, de ha nem értik meg (a többsége legalább ) akkor hogyan teszik helyre a dolgokat

    Csak ez miatt kivannam hogyha lehetőséged lenne meg többet írni

    Azok közül akik itt hozzászólnak, de sajnos néhány cikket író sem értette meg azokat a lényeges alapokat amiket itt nagyvonalúan, profi módon simán feldobtal

    Mert bármilyen együttélési formának az alapja egymás jogainak az egyenlőség alapján nyugvó kölcsönös elismerése, tiszteletben tartása .
    Egy ország szintjén ez nem más, mint a Jogállamiság rendszere, gyarló módon ekkor értjük jogállamnak az államot, amikor ey természetes módon létezik
    Mert persze jogállami az akkor is, ha a jog nem megerősíti az egyenlőséget közöttünk, hanem éppen ellenkezőleg, diszkriminál.
    Beulteti gyakorlatba, hogy a társadalom egyes rétegei (etnikai csoportjai) különféle jogokkal rendelkezik. Kik többel, kik kevesebbel, néhányuk semmivel, és néhány kivételezett rétegre meg nincs is ráhatással, merthogy felette állnak a törvényen. Másképp mondva, felette állnak a jogoknak.

    Bizony csak ennyi ami VISSZAKÖSZÖN a múltból ma is.
    A feudalizmusbol, fasizmusbol, kommunizmusbol. Nem nőttünk ki belőle

    Erre csak úgy magától senki sem képes, oktatni kell, a gyerekeink estében mar lekestuk, de az ő fiaknak meg nem késő (vagyis az unokáink eseteben muszáj)

    Csakis az aki el tudja mondani hogy mi miért történt, aki megélte es felfogta tudatosan, hogy mi az amit jelentenek a dolgok.

    Nem az itteni sorstárs vének számára van ennek jelentősége, nekünk, magamat is beleértve a közeli jövőnk az, hogy kihalunk. De mielőtt ez megtörténik közkinccsé kell tenni a tudást. Senkinek sincs joga a sírba vinni azt.
    A régiek mondása volt, hogy mielőtt meghalsz köteles vagy diofat ültetni. Persze hogy az unokáknak.
    Nézz körbe az országban, hogy hány diófa van most, mert nem ültettek
    Annak pedig akinek nem föld adatott meg, hanem írótoll, annak kötelező közkinccsé tenni a tudást
    Mert ezzel ulteteted a diófat a jövőnek
    Hány értéktelen hülyeséget tesznek ma közkinccsé ami mögött semmi tudás, ismeret, tapasztalat nem létezik, csak mert pénzt lehet vele keresni
    Az igazi kincsek pedig elvesznek

  • A mai magyar jogállamiság haldoklására egy példa:

    Alaptörvényt módosított a fideszes kétharmad, mert a (még nyomaiban független) bíróság kártérítést ítélt a gyöngyöspatai iskolában szegregált cigányoknak.

    És hogyan is néz ki az Alaptörvény szerinti magyar demokratikus jogállamiság? A hatalmi ágban: az országgyűlés 2/3-a Fidesz, a végrehajtó hatalomban: a kormány tagjai és államtitkárai fideszesek, az igazságszolgáltatói ágazatban: a legfőbb ügyész fideszes. Hab a tortán: a köztársasági elnök fideszes.

    A bíróság fideszesítésére kapott feladatot Handó Tünde (Szájer alibi felesége), amit a bírói kar hatalmas ellenállására mégsem sikerült végrehajtania.

    A rendőrség irányítója (belügyminiszter) és a vezérkara fideszesek, ugyanez a fideszes vezetés érvényesül a titkosszolgálatoknál, a honvédségnél, a megyei kormányhivatalokban.

    Az önkormányzatok (polgármesteri hivatalok) helyi adóbevételeinek túlnyomó többségét a Fidesz-állam elvonja, ezért az önkormányzatok a működésükhöz rá vannak szorulva az állami támogatásokra. Preferáltak a fideszes vezetésű önkormányzatok.

    A fönt fölvázolt magyar államberendezkedésben így huszadrangú kérdés, hogy egy tüntetéshez engedélyt kell kérni, vagy sem.

  • Köszönöm az elismeréseket és a kritikákat is. Pl. varrior észrevételét a dátumokról. Igaza van,hiszen az ókori Periklész, vagy a 18. századi Descartes is foglalkozott államelmélettel,és értekezéseikben is megjelent a “jó” állam meghatározásának igénye. Viszont: nem vagyok jogtudós – se.
    Pusztán a józan paraszti ész alapján próbáltam logikusan érvelni mai életünkben is fontos dolgokról.
    Nagyon tanulságos abramovics és Boda olvtársunk hsz-eit olvasni. Tegyük egymás mellé a két tirádát, és feltűnik: ugyanannak a – mérgező – fának az ágairól van szó. Aminek a gyökerét elvakultsággal, sötétséggel öntözik.

  • Lám, a jogállamiság leépítése kissé megkavar: nem módosítottak Alaptörvényt a gyöngyöspatai szegregációs kártérítések kivédésére, a Kúria végső döntésére azokat kifizették.

    A nagy balhé a “börtönkártérítések” kapcsán keletkezett, ahol az elítéltek egymás után perelték be a fideszes államot az “alapvető jogokat sértő elhelyezési börtönviszonyok” miatt. A nyert perek ellenére a Fidesz-állam nem fizetett, a pereket “börtönbiznisznek” nevezte, és Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatára törvényt fogadott el a fideszes országgyűlési 2/3, hogy leállítsák a további pereket, és a már megítélt kártérítéseket elsősorban a az elítéltek sértettjei, ill. a rabok hozzátartozói kaphatták meg.

  • Még egy fontos dolog: a XX. századi tanács (szovjet), később népköztársaságok nem is tartották jogállamnak magukat: a deklarált államforma proletárdiktatúra volt, bár ezt a hatvanas évektől – a békés egymás mellett élés és az enyhülés időszakában már nem hangsúlyozták. De azért a jogállamról elég lesujtó vélemény volt: pont a kapitalista államokban akkor is, ma is tapasztalható anomáliák alapján.
    “Erre csak úgy magától senki sem képes, oktatni kell” írja Gábriel. Igaz, De. Mo-n valaha volt alkotmánytan című tantárgy, már az általános iskolában. Annak keretében azonban a proletárdiktatúra létjogosultságát tanították. Nagyobb összegben fogadnék, ha ma lenne hasonló kurzus, ott kizárólag a “nemzeti-keresztény” állam felsőbbrendűségéről esne szó.
    Nincs más hátra: nekünk magunknak kell egymás közti tisztázó vitákban megállapodnunk az alapkérdésekben. Például ilyen “apró” fórumokon, mint a KMH.

  • Sok fontos és érdekes megállapítás olvasható fentebb.

    Ma egy érdekes interjúra bukkantam. Újabb Oscar-gyanús magyar film készül, ha jól értettem.
    Közben a forgatókönyvíró, aki pszichológus (!) is egyben, olyan megállapításokat tesz, mintha nem is ebben az országban élne. Konkrétan a holokausztról beszél, ami a saját szempontjából igaz is lehet. De közben olyanokat mond a nem zsidókról, ami semmiképpen se lehet igaz, legalábbis abban a formában.

    Aki a jogállamról meg a magyar gazdaságról beszél, legalább tudja már hol van! Igaza van Rodeonak, mikor azt mondja, hogy az életszínvonal a Kádár-korban jó volt, mert sokan ugyanezt így érezték! Csak meg kéne kérdezni a véleményüket! Azt is írta Rodeo máshol, hogy Rómában élj úgy, mint a rómaiak.

    Bocs, hogy most ezt az interjút ideteszem, lehet hogy nem fér bele a megvitatása a topikba. De mint példa, arra hívja fel a figyelmet, hogy itt majd minden témánál elbeszélünk egymás mellett. Köszi, hogy leírhattam!

    https://szombat.org/kultura-muveszetek/amikor-magunknak-irunk-f-varkonyi-zsuzsa-konyvebol-szuletett-az-oscarra-nevezett-film

  • Jó kérdés, de ez úgy indul, hogy milyen jog milyen állama.
    Cca egy évtizede olvastam egy tanulmányt. Ennek szerzője a jogrendszerekről beszélt.
    A szárazföldi jogként is jegyzett természet jogról.
    A tengeri, hajós jogról.
    Az IMPÉRIUMI jogot a tengeri jognak a szárazföldre való kiterjesztéseként értelmezte.
    A tengeri jogot rendben levőnek találta, mert ennek hatálya alá (elvileg) szabadon megkötött szerződéssel lépnek.
    Az impériumi jogot nem, mert a bele születés nem tekinthető szabadon megkötött szerződésnek.
    A rendszergazdák ezt a szerződést próbálják különféle csalásokkal pótolni. De az érvényes jogrendszerünkben a visszaélések nem jogosultság keletkeztetők.
    Ami a nagy vicc, hogy a jelenleg jogérvényes jogrendszerünk természet jog bázisú (retifikált az emberi jogok kartája) és joghierarchikus.
    Ebből adódóan jogérvényesen csak alsó invesztitúrás konstrukció hozható létre és tartható fenn.
    Olyasféle, mint amilyent a szentnek aposztrofált István és stábja megpuccsolt. Ettől fogva elvileg sincs jogérvényesen megválasztott vezetőségünk.

  • Ferenct
    2020 december 14
    11:48 de.

    “A “jogállamiság” definitive olyan mint a szerelem: mindenkinek mást jelent.”

    Pontosan!!!!!
    Hogy az összEU jogállamisági kritérium egységes lehessen, ahhoz mind a 27 tagállam állampolgárait meg kéne demokratikusan szavaztatni azért hogy, csak az összes egyező véleményt lehessen törvénybe foglalni, de abból meg az derülne ki hogy, a külömböző néphabitusok miatt csak talán egy tucat lenne mindenkinek kielégítő! Ezért aztán sokkal egyszerűbb, ha szokás szerint a mértékadó sősodor határozná meg a neki legkedvezőbb kritériumokat -hogy bármilyen ellenszegülőre bármikor rá lehessen borítani az asztalt- legalább 10000 tételben, még az uborka görbületének szabályozására is kitérve! Szegény Schumann hogy foroghat, aki szerintem nem ilyen lovat akart!!!

  • “Konkrétan a holokausztról beszél, ami a saját szempontjából igaz is lehet. De közben olyanokat mond a nem zsidókról, ami semmiképpen se lehet igaz, legalábbis abban a formában.” – írja egy tanult honfitársuk a KMH oldalán, egy Oscar-díjra nevezett magyar film kapcsán.
    Végül megjegyzi: “itt majd minden témánál elbeszélünk egymás mellett.”

    Erősen kezd, még erősebben folytatta. Talán igaz is lehet – a film forgatókönyvének írója szerint – a holokauszt, írja és így is gondolja … majd átlendül a másik oldalra, vélem, a saját oldalára, és kimondja(leírja): a nem zsidókról az nem lehet igaz!

    Mert mit is mond a riportban a forgatókönyvíró a “nem zsidókról”?

    “Több nemzetközi összehasonlító kutatás is bizonyította, hogy ilyen mértékű aktív polgári részvétel a zsidók kirablásában, bevagonírozásában és meggyilkolásában, egyetlen másik országban sem volt. Ebben az országban tehát a lakosságnak egy jelentős hányada részt vett a borzalom véghezvitelében. Abban, hogy még 1946-ban is lehettek zsidólincselések, nagy szerepe van annak a ténynek, hogy itt semmiféle szembenézés nem történt. Sem akkor, sem azóta.”

    Még szerencse, hogy a holokausztot úgy-ahogy elfogadja. A “nem zsidók” egy részének lelkes részvételét a zsidók elhurcolásában és kifosztásukban, a másik részének meg hallgatag tétlenségét megvitatni vele, semmi értelmét nem látom!

  • Gabriel
    2020 december 14
    7:53 du.

    Kedves Gábriel!
    Te jóhiszemű, jámbor idealista vagy, akárcsak én! Sajnos nagyon eljárt a -manipulált- idő felettünk!!!!! 🙁

  • Bende meg a többi:

    Hja.
    Ököljogállam.

  • talalom jol ir, de a cikk cime valotlansag!!!!!

    Magyarorszagon , s altalaban europaban, az allamhatalom “joga” az ultimate mindenhatosaga az alapvetoen elfogadva a lakosssag zomei alatal.

    Az egyen joga, csupan igeretek es “eleismeresek”-ben jelezve.

    De minden alapavto emberi jogok “sarkalatos torvenyekkel korlatozva”.

    Ami korlatozott az NEM lehet szabad.

    S ami szabad, az nem lehet korlatozott.

    Tehat a politikusok hatalmai az totalitarian minden jelzok latt is !!!!

    Azt ohajtjak, azt imadjak, minden mast gyulolnek.

    Na vajon miert nem lehetne azt kijelenteni meg a cenzor-diktaturaja esteben is???????

  • Nagyon gyanitom, hogy a KMH olvasoi szamara erdemes lehtne-e megjegyezni, hogy az emberi jogokrol, a lakossag, az allampolgarok jogairol, a kozosseg tagjainak a jogairol egyetlen szo sem esett senkitol.

    A “jog allam” ertelem csupan az allam-hatalom jagait erinti.

    Nem csoda hogy a Brusszelu politikusok oriasi figyelemet forditanmak arra,hiszen az a sajat hatalamaik es erdekeik vedelmeben teszik.

    Soha, egyetlen szo nem kiejtve a lakossag egyeni-jogaiknak erdekeben!

    De a kerdesem HA engedheto lehetne itten, miert gondolja barki is, hogy az allamhatalom ne lehetne korlatozhato a lakossag tobbseghatarozatai alatal ?????

    Oh, bocsnat, figyelemen kivul hagytam, hogy a magyaroknak a politikusok hatalama a mindenhatosag !!!!!

    Persze a lakossag csupan az allamhatalom engedelemessege es magasztalasa celjabol letezik?!
    Hmmmm??????
    Es remesen atkozzak annak elvet, hogy az allamhatalom lete csupan a lakossag biztonsagainak es jogaiknak biztositasa celjabol letezhessen!!!

  • warrior
    2020 december 15
    11:06 d

    Kedves warrior, köszönöm, hogy leírtad annak a linknek a lényegét, merthogy én már tutifix, hogy nem olvasok el ilyesmit a maga bő levében.

    Sajnos ennek a sok “holokauszt-elemzésnek” már megint csak egyetlen (politikai) célja van, kavarni a trutyit és növelni a gyűlölködést és a feszültségeket.

    Lassan kezdem látni, mennyire igaza volt Kádárnak, amikor az egész témát a szőnyeg alá söpörte. Ennek eredményeként az én nemzedékem sokkal kiegyensúlyozottabban és higgadtabban nőtt fel ebben a témában.

    Például: gyakran találkozom hajdani osztálytársaimmal, akik között – hiszitek, vagy sem – nincs antiszemita, és így zsidókérdés sincs. Pedig bizonyára voannak köztük olyanok, akiknek a szülei akár súlyosan is antiszemiták, vagy akár bűnösök is voltak. De mivel erről beszélni nem nagyon illett, nem mesrtek beszélni róla, és így valahogy elfelejtették átitatni a saját gyerekeiket ezekkel a förtelmes eszmékkel. És ha a mi nemzedékünk már kissé “lazult”, hát még a gyerekeim nemzedéke!

    És én még nagyon jól emlékszem, mennyi “munkába” került Csurkáéknak újra feléleszteni a parazsat. Egy csomó kisebb provokátorbanda dumált, de a nagy tömeg még nyiltan ellene volt a témának. Még 1998-ig az antiszemita pártok csak mintegy 3%-ot tudtak felmutatni az egész lakosságból. Aztán ez megugrott, és 2018-ra elértük, hogy a lakosságnak több, mint egytizedét. Most vajon hol tartunk?

    Szóval nekem senki se jöjjön azzal, hogy a magyarok így meg úgy… A magyarok csak ostobák, akik zabálják a propagandát.

    És ez kétoldalú. Hogy a zsidó származású Finkenstein üzletileg képes volt a fidesz propagandát a zsidók ellen fordítani, akkor mit vártok? Mit mondott hazánk zseniális celebje, Gábor Zsazsa? Mindegy mit, csak beszéljenek róla…

  • Kedves Margit !
    – A jogállam vagy joguralom alapjait az Amerikai Polgárháborútól számíthatjuk…”
    – For as in absolute governments the King is law, so in free countries the law OUGHT to be King; and there ought to be no other.”

    “Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet”.
    – Ilyen alapon, minden állam jogállamnak tartja magát, és igaza is van…
    – Ami az EU- ban téma az a ” jogállamisági mechanizmus” vagy a “jogálamisági kritériumok” témaköre, amit Te is összekeversz valami féle zavaros “jogállam” definícióval…
    – A legtöbb állam, a magyar is az alkotmányban rögzítí hogy Ő bizony jogállam… de ebből fakadóan a kritérium rendszer országonként változhat..
    – A jogállami mechanizmus nincs mindenki számára elfogadhatóan lefektetve, igy lehet mutogatni egymásra hogy ejnye-bejnye…
    – Dolgozatod nagyon olvasmányos, kerüli az ösztövér “orbánozást” tiszteli nyelvünket, itt-ott naftalinszagú, de érezhetően jószándékú…

  • Találom

    Kedves Margitka, nem értettél
    Nem írtam sehol, hogy iskolában kell oktatni
    Tanítani
    Mint ahogy József Attila írta, idézem, bár közismert
    Egész népemet fogom tanítani es nem középiskolás fokon
    Az iskolákban tanított dolgok természetszerűleg mindig es minden időben függenek az aktuális hatalom érdekektől, mindegy hogy milyen rezsim létezik éppen

    De akik művelődni akarnak azok olvasnak, nahát ezért kellene elgondolkodnod hogy mi módon tehető közkinccsé az ismereted, tudásod

    Nem Te fogod megírni az egyetlen okosságot mintahogy nem létezik egyetlen okosság
    De létezik egyetemes emberi tudás, ami mozaikkockákbol van összerakva, ahol a kockák az egyes egyedek tudása

    Alapjaiban ezért hit, vagy doktrína a marxizmus is, mintahogy a kezdeti időkben bátran ki is mondtak, mert ezt tagadja, ellene megy, azt sulykolja hogy feltalálta a bölcsek követ
    Jól írtam, VOLT annyira gőgös es elvetemült hogy nem azt mondja, hogy MEGTALÁLTA, hanem kihirdette, hogy FELTÁLALTA
    Mai követői pedig elkenik, el mismásoljak
    Es azt mondjak, mert hogy konszolidálódott, na de én nem kívánnek ebben véleményt állítani tovább

  • warrior
    2020 december 15
    11:06 de.

    Az lett volna a hsz-em lényege, hogy ugyanazt a jelenséget nem lehet ennyire kétféleképpen látni. Ha ennyire eltérnek a vélemények, akkor ott valaki téved, urambocsá’ hazudik. Ami a zsidók üldözését illeti, arról nagyjából megegyeznek a vélemények, ti. a megtörtént eseményekről. Viszont a nem zsidók viselkedéséről valami olyan kép él a túlélők leszármazottaiban, ami köszönőviszonyban nincs a valósággal, és a nem zsidóknak saját magukról alkotott képével. (És itt most nem azokra a véleményekre utalok, amik a felelősség kérdését hárítják.)

    Ugyanezt látom minden hasonló, fenti cikknél is. Vajon a magyar lakosság mekkora része morfondírozott azon a Kádár-korban, hogy milyen a jogállamiság mondjuk Hollandiához képest? Félreértés ne essék, fontosnak tartom a kérdést. Csak éppen nem mindegy, hogy néhány értelmiségi ábrándképei alapján mérjük a jogállamiság szintjét, vagy a valóságos fejlődést nézzük, amit az ország megtett. USA-hoz képest biztos elmaradottak vagyunk (gazdaságilag is), ami még önmagában semmi rosszat nem jelent.
    És ha visszalépés van, az is nagy kérdés, hogy mihez képest?

  • WARRIOR:
    A magyar allam nagyon sikeresen tartja es alkalmazza jogait a lakossaival szemben!

    De vajon miert egy arva szot nem emlit senki a lakossag agyeni jogainak a leten es biztositasan???????

    Valami nagyon regen es erossen buzlik ottan?!

  • talalom
    2020 december 15
    5:36 de.

    Volt már ez itt téma a KMH-n, és akkor Montesquieu francia filozófus nevét többen is említettük, ő írt a hatalmi ágak szétválasztásáról (bírói, törvényhozó, végrehajtó).

    Ha jól emlékszem tanulmányaimra, abban a korban volt az abszolút monarchiák fénykora, ahol a királyi hatalmat nem befolyásolta semmiféle alkotmány (természetesen más módon akkoriban is szembeszálltak a királyi hatalommal!, de erre a megszilárduló központi hatalom árnyékában egyre kevesebb esély volt). Olvastam, hogy pl. a francia Napkirály apja ellen még fegyverrel lázadt az egyik vidéki főúr. A főúr fia meg örülhetett, hogy a királyi bilit kiviheti az előszobába, vagy ilyesmi.

    Magyarországon nagyon erős volt a Habsburgok befolyása, és még keletebbre úgyszólván korlátlan dinasztikus hatalom volt (cárizmus). Igazából néhány nyugat-európai országon kívül (plusz USA), ez a jogállamiság eszmény más országokban nem vert olyan mély gyökeret, nem része a közgondolkodásnak manapság sem. Ez csak a kilencvenes évek politikával áthatott közéletében tűnt központi témának, valójában nem volt az.

    Sokszor belinkeltem már a magyar Svejk, vagyis Mátyás bácsi szavait az Ének a búzamezőkről-ből.

    “Mind mese ez hallja! Ha nincs király, kinek a képit töszik rá a pénzre, no?”

  • Híres ügy a történelemből, ami a jogállamiság kérdése körül zajlott: Dreyfus-per.

    http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1859_oktober_9_alfred_dreyfus_szuletese

    Bizonyos körülmények alapján letartóztatnak és meghurcolnak egy katonatisztet. Később kiderül, hogy a bizonyítékok hamisak voltak. A bíróság mégsem menti fel a vádlottat, mert ezáltal sérülne a hivatal tekintélye. Hosszú huzavona és közéleti harc kezdődik Franciaországban. Végül az igazság győzedelmeskedik, de sokak szerint ezért nagy árat fizet az ország. A hadsereg tekintélyének megtartása a tét.

    Manapság azt a kort éljük, amikor megkérdőjeleződik sok minden, ami az elmúlt évtizedekben természetesnek tűnt a nyugat-európai világban (liberális demokrácia). Erre sajnos alapot ad a rossz tapasztalat, ami felhalmozódott a rendszerrel kapcsolatban (sok érték mellett!)
    Hiába fújja valaki kívülről a jogállamiság definícióját, mint pl. az EU bürokratái, az még nem garancia arra, hogy nem csinál még nagyobb kavarodást. Pl. a migránsok beengedése akármennyire összhangban van a nemzetközi emberjogi egyezményekkel (azt ki írta?), adu ászt adott a politikai demagógok kezébe stb.

    Ráadásul azt hittük, hogy túl vagyunk a hidegháborún, aminek lényege, hogy két tábor van, a jók és a rosszak. Manapság többpólusú világ van, amiben a nyugati demokraták szerint mindenki más rossz, nem csak a kommunisták. Nem mondom, hogy ennek vagy a másiknak igaza van. Csak az tudható, hogy a hidegháborús hisztéria se vezetett sehova.

  • Hm.
    Nagy Gyula (15.10:21):Fogalmam sincs, miféle “tengeri,szárazföldi, meg impérium (birodalmi) jogról beszélsz. Mint írtam,alulnézetből próbáltam a fogalmat körüljárni, és dunsztom sincs, mi a túró lehet az az “alsó invesztitúrás konstrukció”. Nagyon fennkölten hangzik – de nekem nincs üldözési mániám.
    Varrior és többek: Az, ami a zsidósággal a múlt század közepén történt,valóban a jogállam hinyában zajlott le. Mellesleg zajlik ma is a világ számos táján a különféle istenhitekkel szemben. Ezért a jogállamban nem lehet meghatározni a “kötelező”, de még az “irányadó” hitet sem. Pusztán arról kell gondooskodni, hogy bántódás nélkül élhessék meg különféle isteneikben való hitüket a közösségek.
    Magam ezért lettem fiatalon hívő ateista. A különféle Bibliák, Írások elolvasása után úgy láttam: a vallások az ember szakrális igényeit elégítik ki. Ezt a feladatot az egyházak látják el. Az állam dolga evilági életünk szervezése – benne a különféle istenek vallásszabadságának biztosításával – jogállam nem priorizálhat semmiféle istenhitet. A szabadság – a vallásszabadság is – addig tart, amíg nem sérti mások szabadságát. Amikor tehát egy fanatikus hívő terror-cselekményeit megtorolja az állam – akkor a többiek vallásszabadságát védi.
    Ezért kérem, ebben a beszélgetésben ne érintsük a holokausztot, ami kétségtelenül rettenetes bűn volt. De sajnos nem egyedi – gondoljunk csak egy egész nép megsemmisítésére az anglikánok által. A történelem során túl sokszor gyilkoltak le milliókat Isten (Allah, Síva stb.) nevében, és a gyilkosságokhoz mindig az állam (királyság, szultanata tökmindegy) adta a kereteket, eszközöket.

  • talalom:
    “Varrior és többek: Az, ami a zsidósággal a múlt század közepén történt,valóban a jogállam hinyában zajlott le. Mellesleg zajlik ma is a világ számos táján a különféle istenhitekkel szemben. Ezért a jogállamban nem lehet meghatározni a “kötelező”, de még az “irányadó” hitet sem. Pusztán arról kell gondooskodni, hogy bántódás nélkül élhessék meg különféle isteneikben való hitüket a közösségek.”

    Tisztelt talalom!
    A Soanak, tehát ami 1933-1945 között (elsősorban az európai)zsidókkal történt, semmi köze nem volt semmiféle hithez. A kutya sem kérdezte a (nemzetiszocialista Németország és szövetségesei törvényei által zsidónak minősített) legyilkolásra kijelölt populáció tagjait, hogy miben hisznek vagy miben nem, sőt arról sem, hogy milyen vallásúak. A törvények meghatározták, hogy jogilag kik minősültek “zsidónak”. Passz.
    Például az akkori Magyarország területén az Országgyűlés alsó- és felsőháza által túlnyomó többséggel elfogadott, Horthy kormányzó által aláírt törvények szerint szerint 1941-től már mintegy 827.000 magyar állampolgár minősült “zsidónak”, akik közül körülbelül 100.000 ember de facto történetesen keresztény vallású volt.

  • Kedves talalom!
    Komoly hiba a saját tudatlanságunk miatt másokat hibáztatni, ledorongolni. Annak is utána lehet járni amit leírtam (ezt sem a kisujjamból szoptam).
    Érdekes fogalom a jogi személy is.
    Vajh mi lehet a jelenlegi értelemben vett állam (úgy is, mint jogi személy) tartalma?

  • Képzelt(?) riport Egervári Józseftől, köszönet érte:

    https://rejtjelesuzenet.blogspot.com/…/minusz-tizenegy…

    “Mínusz tizenegy fok
    – Érzed a fenyő illatát?
    – Igen, bár náthás vagyok.
    – Takarózz be jobban, hideg van.
    – Jó. Betakarózom. Még mindig törődsz velem.
    – Még mindig. Még mindig szeretlek. (Nevet)
    – Szép ez az este.
    – Szép. Szenteste.
    – Emlékszel, amikor a gyerekek felborították a fát?
    – Emlékszem. Nagyon dühös voltál, aztán csak nevettél. Még a könny is kicsordult a szemedből. Béci nem tudta eldönteni, hogy rosszat tett-e, vagy nem, sírjon vagy nevessen.
    – Még négyéves se volt.
    – Van egy meglepetésem.
    – Én már semmin se lepődöm meg.
    – De. Ezen meg kell lepődnöd.
    – Jó. Meglepődöm. Mi ez?
    – Egy üveg pezsgő.
    – Meglepődtem. Egy egész üveg?
    – Igen.
    – Loptad?
    – Nem. Vettem.
    – Honnan volt rá pénzed?
    – Loptam. Szégyelltem is magam.
    – Szép az élet!
    – Az. Bontsd ki, kérlek.
    – Szinte már el is felejtettem, hogyan kell.
    – Megisszuk az egészet.
    – Meg.
    – A gyerekek egészségére.
    – A gyerekekére. Meg a mi egészségünkre.
    – Ami volt, az már nincs.
    – Ne légy ünneprontó!
    – Nem vagyok. Pohár van?
    – Pohár nincs. Üvegből tud inni, uram?
    – Igen. Megpróbálom.
    – Csillagos az ég.
    – Csillagos. Gyönyörű.
    – Az.

    A kukák mellett ott árválkodott a pezsgősüveg. Szinte alig hiányzott belőle. Az idős férfi és nő egymás kezét fogva feküdt a földön. És hideg volt. Nagyon. Mínusz tizenegy fok.”

  • Talalom

    dec16, 7:22

    Csak kifelejtetted a marxismust, hitlerizmust meg egyeb dogmak szornyszulotteit. Sajnos.

    Szoval ATEÍSTA AKKOR VAGY HA EGYIK KOZOTT SEM TESZEL KULONBSEGET.

    Kicserelni, vagy felcserelni Jezust Marxra mennyivel lett jobb????
    Kambodzsaban a nepesseg minimum egyharmadat kiirtotta a helyi kommunista part

    Tudod LENIN EL, LENIN ELT, LENIN ELNI FOG …….

  • Elnézést kérek, Hazai – de megint összehordtál hetet-havat. Egyetlen dolgot emelek ki (fentebb már írtam erről).
    A Kádár-rendszer államformája NÉPKÖZTÁRSASÁG volt, alapja meg PROLETÁRDIKTATÚRA, ez volt a HIVATALOS megjelölése. Más kérdés, hogy ezt a hetvenes évek végétől már nem hangsúlyozták. Sokan keverik a diktatúrát, meg a terrort – holott ma is vannak diktatúrák, ahol a többség békében élhet – csak a másként gondolkodókra csapnak le terrorral.
    Slapaj:”A legtöbb állam, a magyar is az alkotmányban rögzítí hogy Ő bizony jogállam… de ebből fakadóan a kritérium rendszer országonként változhat..”
    1. Magyarországnak nincs alkotmánya – Szájer József volt kedves összeütni egy alaptörvényt a bűntársaival.
    2. Én meg “rögzítem”, hogy hosszúcombú bombázó vagyok, és jobban értek a részecskefizikához, mint anno Szilárd Leo…

  • ISTVAN BENDE;
    1947-ben Rakosi a Voros Hadsreg atali hatalma alapjan az u.n. Magyar Kiraly-sagot megszuntette, modhatoan inkabb a Kormanyzosagot, amit Nepkoztarsasah-mak nevezett.

    1990-ben meg a ahatalmat gyakorlok atneveztek egyszeruewn Koztarsasag nevre.
    Senki nem is kerdezett senkit azon.

    Valosagban senki nem alapitott meg semmit,mind a sajat onkenyes-hatalman-kivul.

    Itelve tisztan lathatoan az itteni hozzaszollasokbol, senki nem is ohajtana semmi mast modszeret magyarorszagon.

    Talan majd orokre elevzhetik ami ma megy?!

    De mint fentebb kerdeztem WARRIOR-tol, sot most kerdeznem mindenkitol, miert senkit nem erdekel a sajat elzalogosithatlan alapveto-emberi-jogainak lete, gyakorlasa es annak garantalt biztositasa ?????????

    HAZAI LAMPA:

    Maig is a “ketpolusu vilag” celok leteznek.

    Kina, Orosz, Cuba, Venezuela, Eszak Korea ,Iran, Boka Haran, stbk. es minden mas szabadtarsdalmakat es emberi-jogokat gyulok vilaga az egyik oldalon, es a nemzeti onhatarozatokat es emberi jogokat tisztelo tarsadalmak a masik oldalon.

    A tetteik, s nem a gyakran alaklmazott propahanda-jelzo-szavak a jelentosek!!!!

    Mindenkinek van anyagi erdeke.
    Az eroszak es a rablas altal, VAGY minden szuksegletek bekes-termelesei altal.
    Az a kulombseg !!!

    Hol foglal Maga, vagy barki olvaso helyett????????

  • Rodeo .
    Remelem, hogy a “Cenz ura”- ahogy nevezed foszerkesztonket,
    lehetove teszi, hogy itt valaszoljak utolso “formedvenyedre”.

    Gondolom, Wagner {Tristan es Isolda-ja} “valasz” akart lenni
    Haydn – Judas Maccabeus-ara amit kuldtem-Hanuka alkalmabol.

    Bar ugy latszik, nem csak Izraelben “nem rajonganak”Wagnerert,
    aki Hitler kedvenc zeneszerzoje volt.

    https://vs.hu/magazin/osszes/hitler-kedvenc-zeneszerzojet-jatszottak-be-a-saul-fia-oscar-dijanal-0301

    A “tudatlansag” rol, “ami faj”- leven szo, ugy latszik,
    “nem hallottal” az uj “Kozel-Kelet”-rol, az “Abraham Egyezmeny”rol, melynek ertelmeben-az Egyesult Arab Emiratusok
    es Dubai kereskedelmi,tudomany ,kultur szerzodest kotottek Izraellel.
    Nehany napja- egyezmeny kottetett Marokkoval is.
    Igaz, a politika- nem szerelem, hanem-erdek.
    Megis, mar jartak kuldottsegek,sot,turistak-egymasnal.

    Nem, nem “felunk” Joe Biden-tol, mert ennek a “vonal”nak
    a folytatasa – amerikai erdek- is.

    Vegul- nem tudom- Mozes mit szolna mindehhez,de Ezsaias profetanak{i.e. 788-735} biztosan tetszene.
    O- ugyanis ezt mondta-

    Ezsaias2.4 “Kardjaikbol kapakat kovacsolnak,landzsaikbol
    metszokeseket. Nep a nepre kardot nem emel,
    hadakozast tobbe nem tanul.”
    Ez az idezet- az ENSZ szekhaz falan- bar nem cselekednek szerinte.
    Nem vagyok naiv, tudom, hogy politika- erdek.
    A Kozel-Keletnek – nagyon “szines”a lakossaga {szunita muszlimok-
    siita muszlimok ellen,zsidok, druzok,cserkeszek,keresztenyek,jazidok,ormenyek,
    kurdok,aramiak {kihagytam valakit?}
    es ez megnyilvanul a “nemzet ” es a hatarok- kerdeseben.
    Ezek a problemak- az Elso Vh befejezese ota-leteznek.
    De ez- mar mas tema.

    Remelem- hogy kozlik valaszomat.
    Jo Hanukat {ma van a 8-ik nap},
    kellemes Karacsonyt, es egeszseges, boldog Uj evet kivanok.

  • Slapaj:
    >>– A jogállam vagy joguralom alapjait az Amerikai Polgárháborútól számíthatjuk…”
    – For as in absolute governments the King is law, so in free countries the law OUGHT to be King; and there ought to be no other <<

    Tisztelt Slapaj Úr! Nagyra becsülve a történelem tudományában szerzett alapos ismereteit és mély műveltségét, szíveskedjék megengedni, hogy felhívjam nagyrabecsült figyelmét arra – az Ön szerint nyilván elhanyagolható – apróságra, hogy az amerikai polgárháború (más elnevezéssel: szecessziós háború) 1861 és 1865 zajlott le a 24 unionista északi állam és az Amerikai Államok Konföderácójába tömörült 11 déli(szecesszionista) állam között.

    Az Ön által felhívott textus viszont az 1776 januárjában, fél évvel a 13 volt brit kolonia Függetlenségi Nyilatkozatának kiadása előtt, a jövendő független államszövetség köztársasági államformájának érdekében, Thomas Paine tollából, de névtelenül megjelent híres Common Sense című kiáltványból való.

  • Amig ez a cikk nyitva, kenytelen vagyok egy kerdest tenni a “Bige Laszlo” eseten!

    Mivel tobb jelentesek talalhatok Bige elleni allitasokon, feltetelezeseken, letartoztatasan, de nem letezik sem Wikipedia, sem Britanica ismertetes, csupan hogy az egyen egy-zilliomos mutragya keszzitos.

    De mivel a “jog” alapjan vagyunk, talan leheto lenne az ottan ismertelen alapveto emberi-jogok altalanos szuksegletet emliteni.

    Hiszen meg Magyarorszagon is lehetne alapveto biztositott joga barkinek, a zillimostol az utccai rabloig.
    S nem csak a esztetikai jogok, hanem a torveny-alatali vadakkal szemenei jogok.

    Mint pl, az ottan ismertlen Grand Jury, Bail, Miranda jog, Discovery jog, kepviseltetesi jog, stbk.

    Amik hianyaban igazsag-szolgaltatas csupan igazsag es jogok tiporlasa lehtseges.

    Vehetnem inkabb, hogy a KMH hozzaszolloit az nem erdekelne amig a sajat erdekeiket kozvetlenull nem erintene.

    De barki jogai, egyben mindenki joga, mert barmikor lehet barki hasonloan erintve!!!

  • Hazai Lampa,
    Koszonom a megemlekezest- a “jogallamisag kerdesen belul”-
    A Dreyfuss perrol.
    Egyik hozzaszolasodban idezted Rodeot is aki azt mondja:
    “Romaban elj ugy,mint a romaiak”.
    En- nem emlitem annyit a Holocaust-ot mint az elottem szolok,
    mert ez- mar az “eredmeny”.
    Hiaba eltek ugy “Romaban mint a romaiak”.

    A magyar zsidok pl. tevekeny reszt vallaltak az 1848-as magyar
    forradalomban {rengeteg TENY- van errol},az ipar, a tudomany
    fejleszteseben{magyar-zsido Nobel dijasok}a kultura minden
    agaban{zeneszerzok,szineszek,irok},harcoltak az 1-so VH-ban-
    ez nem mentette meg oket- a “zsido torvenyek”tol {a nemetek
    elott}, es a pusztitastol.

    Erdekes {visszaterve Dreyfuss-ra} hogy o is francia hazafikent
    viselkedett, de mindeg “gyanus,idegen” maradt,bar
    tobbszor bebizonyitotta – mar tisztkent- huseget,ratermettseget.
    Amikor az uj titkosszolgalat vezetoje Georges Picquart
    kideritette,hogy az arulo- Walsin-Eszterhazy ornagy volt,az akadekoskodo Picquart athelyeztek Tuneziaba- es a valodi
    bunost egy oran belul felmentettek.
    A neves iro- Emile Zola- J”accuse {vadolom} cimu nyilt
    leveleben tiltakozott Dreyfus meghurcolasa ellen-{1898}
    es az ugy ket reszre osztotta a francia tarsadalmat.
    Theodor Herzlre-aki tudositokent szamolt be a perrol-
    nagy hatast tett az ugy- es ekkor kezdett komolyabban
    foglalkozni a “zsido problema” val-.

    https://mazsihisz.hu/vakbarat_en/hirek-a-zsido-vilagbol/izrael/ha-akarjatok-nem-mese-160-eve-szuletett-izrael-megalmodoja-herzl-tivadar

  • Hazai Lampa,
    Koszonom az utobbi, erdekes bejegyzeseidet.
    Latom, hogy a Holocaust temaja ujra es ujra felvetodik.
    En szeretnem-ertesem szerint- felvazolni az okokat.
    Az allamisagrol szolva idezted Rodeot, aki azt irta, hogy
    “Romaban elj ugy, mint a romaiak.”
    Hat, a zsidok eseteben-ez nem nagyon segitett.
    Pl. a magyar zsidosag.
    1848-ban mar szivvel-lelekkel resztvett a forradalomban
    {errol tobb teny van}.
    A magyar iparosodas,a tudomany fejleszteseben{magyar-zsido
    Nobel dijasok},a kulturaban{irok,koltok} a muveszetben
    {zeneszerzok,szineszek}komoly eredmenyeket, nemzetkozi sikereket ert el- “mint MAGYAROK”.
    Az Elso VH-ban vallvetve harcolt bajtarsaival.
    Mindez nem segitett rajta,amikor a Parlament megszavazta
    a “zsido torvenyeket”- meg a nemetek elott- es amikor-
    pusztulasra “iteltek”.

    Most nezzuk- amit ideztel- a Dreyfus pert.
    A magasrangu francia zsido tisztet, Albert Dreyfust-
    eliteltek-hazaarulas cimen. A vad szerint- a vezerkar
    egy magasrangu tisztje- informaciot adott at a nemeteknek.
    A gyanut egyetlen ervvel “bizonyitottak”- Dreyfus zsido
    szarmazasaval.Az 1894-es per- megosztotta a francia
    tarsadalmat. Emile Zola- nyilt levelet tett kozze-
    “J`accuse”{Vadolom} cimen -melyben vadolja a francia birosagot.
    Dreyfust eliteltek. 1896-ban a titkosszolgalat uj parancsnoka,
    Georges Piquart, ugy dontott, hogy kivizsgalja az ugy gyanus
    reszleteit. Es valoban, kiderult, hogy az arulo-Walsin-Eszterhazy ornagy volt. Az “okvetetlenkedo” Piquart athelyeztek
    Tuneziaba, es a valodi bunost egy oran belul felmentettek.

    Az ugy- kozismert. Bennem azert is hagyott mely benyomast,
    mert Teodor Herzl- mint ujsagiro-tudositott rola.
    Nem veletlen, hogy talan- itt szuletett meg benne a megoldas-
    az “Os-uj allam” gondolata.

    https://mazsihisz.hu/vakbarat_en/hirek-a-zsido-vilagbol/izrael/ha-akarjatok-nem-mese-160-eve-szuletett-izrael-megalmodoja-herzl-tivadar

  • KOVENDEG;
    Ramutattal a Slapaj tevedesere, de igen gyakori jogy kulfoldiek oszze-tevesztik a US Fuggetlenesegi haborut a polgar-haboruval!

    A polgar haboru alkotrmanyos jelentosege volt a XIII, XIV es a XV. Amendment. Tovabbi-biztositasa.hogy senki jogai nem alkudozhatok semmifele torvenyes eljarasokkal, tobbseg-szavazatokkal!

  • Várom már, amikor nemcsak Brusszelt, Spanyolorszagot es Olaszorszagot lepik el ezek a falragaszok, matricák!
    Buszokon, villamosokon, metron!
    Akár reklámfeluletet is lehetne erre bérelni!

  • Kedves Nagy Gyula!
    Természetesen egy csomó dolgot nem tudok. Az “alsó invesztitúrás konstrukció” szavainak jelentését külön-külön ismertem, de most megnéztem az idegen szavak szótárában is. Így, egymás mellett semmi értelme: alsó beöltözéses részek egymásra épülő működése.(A magyar nyelvben a “beöltözés” nem ruházkodást jelent, hanem valamely szervezet -pl. egyház,hadsereg formaruhájának – általában rítusos felvételét.) Mi van?
    Slapaj! a jogállam-joguralom kérdése a XVIII. sz. előtt felvetődött Európában, sőt ókori filozófusok is foglalkoztak ezzel. Igaz,tömegessé a XVIII.-XIX.sz-i polgári forradalmak idején vált, amelyek eszmei alapjául szolgált. (Népek egyenjogúsága)
    Gábriel! Mi a bajod Marx-szal? Meg se említettem: pl. azért sem mert alapvetően materialista volt, nem ateista. Lenin Állam és forradalom c. értekezése – nem túl hosszú -, meg kifejezetten elgondolkodtató: tulképpen felmenti a forradalmakat a jogállami kötelmek alól.
    (Ahogy Slapaj, amikor azt írja: “a kritérium rendszer országonként változhat..” Nem, nem változhat: a jogállam egzakt fogalom.)

  • Itt és másutt is a kezdetek óta ugyanazokat a köröket látom.
    Jó elem ezekhez az, hogy adott nézőpontokból minden álláspont védhető és támadható. Ezt súlyosbítják különféle tételek.
    Elsőként azt említem, hogy elég az ha a beszélgetők egyike nem értekezik, hanem vitatkozik (győzelemre megy).
    Emellett gyakori, hogy valaki (k) a maguk verzióját nyomatva lazán elbeszél(nek) mások mellett.
    Itt még meg kell említenem a kultúrális különbségeket is.
    A nyelvünkben is rögzített, hogy a magyar magyaráz. Igazságot tisztázóan beszél.
    A hasbarának csak az egyik jelentése a begmutat, bemutat. Általános értelemben, a VALAMILYENNEK mutat, az igazságtól függetlenül.
    Ha már jog, jogállamiság. Mint ahogy többen is mondták, hogy “Döbrögi féle” jog. Mit is szoktak törvényi fenyegetettséggel is védeni, kényszeríteni?

  • talalom 2020 december 16 2:26 du.

    ‘Sokan keverik a diktatúrát, meg a terrort – holott ma is vannak diktatúrák, ahol a többség békében élhet – csak a másként gondolkodókra csapnak le terrorral.’

    Hmmm. Diktatúra = Lelki terror !

  • HAZAI LAMPA:
    De Masgacska valoban mi kapcsolatot talat a Dreyfus-ugy es a a “jog-allam”-sagban?

    Az a Francia katonai-biraskodas esete volt, csupan anti-semita befolyasbol eredve, ahol haboru idejen semmim embeti-jogok nem ervenyesulhettek!

  • Izraeli
    2020 december 17
    8:54 de.

    ” Trisztán iszold a a bort? “…./Vágner/

  • Kővendég
    2020 december 17
    9:10 de.

    Ehh..csak egy hülye kis gyakornok ez a Slapi mit vársz tőle?

    Tárgyi felkészültsége mint [email protected] a vitamin.

  • ““Romaban elj ugy, mint a romaiak.”
    Hat, a zsidok eseteben-ez nem nagyon segitett.”

    Valóban nem segített, kedves Izraeli, de miért? (Akkor, amikor Budapesten – szüleimtől tudom – szinte teljes szimbiózisban éltek magyarok és zsidók…)

    Azért, mert bűnbakra volt szükség. Megmagyarázni, hogy az Antant miért verte szét Nagymagyarországot. Hát mert a “a komcsik zsidók voltak”, azért. Kolombusz tojása! A németeket szoktuk antiszemitának nevezni, csakhogy az Antant sem volt különb. Ne felejtsük, Horthy az Antant szülötte. Tudnivaló, hogy a politikát nem az elvek, hanem a hatalmi érdekek vezérlik. Akkor, és most is.

  • Izraeli:
    “Pl. a magyar zsidosag.
    1848-ban mar szivvel-lelekkel resztvett a forradalomban
    {errol tobb teny van}.
    A magyar iparosodas,a tudomany fejleszteseben{magyar-zsido Nobel dijasok},a kulturaban{irok,koltok} a muveszetben {zeneszerzok,szineszek}komoly eredmenyeket, nemzetkozi sikereket ert el- “mint MAGYAROK”.
    Az Elso VH-ban vallvetve harcolt bajtarsaival.”

    Igen, zsidó barátaim, ismerőseim egy része ezt viszonylag gyakran el szokta mondani, s szerintem mindez nagyjából is így volt, ám némely kommentelő-társunkra figyelemmel én megkérdezném:

    Tegyük fel, hogy a magyarországi zsidók semmivel sem tettek többet a magyar iparosodás, a magyar kultúra, művészet stb. érdekében, csak annyit, mint az ország bármely más nemzetiségű vagy más vallású, magyar vagy nem magyar lakói. Akkor mi van? Akkor talán helyénvalók lettek volna a korabeli magyar kormányzatok rendelkezései a numerus clausustól az 1938 május és l944.március 19.-e között meghozott 21, a zsidókat jogfosztottá tevő törvényig és 267 rendeletig? Akkor helyénvaló lett volna az 1941 nyári Körösmező – Kamenyec-Podolszkiji deportálás, majd a magyar kormányzatnak, magyar hatóságoknak, a magyar közigazgatásnak az 1944 március 19.-i utáni deportálások lebonyolításában (a lakosság egy részének támogatásával) játszott aktív bűnrészessége?

  • Pityi Palkó: A diktatúra nem lelki terror, hanem egy többség nyomulása, amely azt képzeli, hogy az állam irányításának jogával együtt megkapta az egyének fölötti uralmat is,és mindenkinek a saját szája íze szerint diktálhatja a követendő vallást, szokásokat, még a divatot is.
    Nagy Gyula: miután nem létezik általános, nagy igazság, csak konkrét helyzetekre szóló igazságok vannak, a jognak nem az “Igazságot” kell szolgáltatnia, hanem az adott, konkrét helyzetben cselekvők egyenlő jogát. A “kulturális különbségek” a jog szempontjából nem számítanak. Egy jogállamban ugyanaz a büntetés jár, pl. annak, aki megerőszakol valakit, tökmindegy, hogy azért,mert az ő “kulturkörében” ez nem bűn, vagy azért, mert nem bírta féken tartani a gerjedemét.

  • Alma! “…a politikát nem az elvek, hanem a hatalmi érdekek vezérlik.”
    Nem értek egyet. Ha elfogadjuk, hogy “a politika az állam irányítására tett ajánlat”, akkor ez az ajánlat nem nélkülözheti az elvi alapokat. Persze, szerepet játszanak az érdekek is – senkitől, magamtól se várnék el szent ferenci önsanyargatást.
    De. Ha egy politika alól kicsúsznak az elvi fogódzók, akkor nem marad más, csak a cinikus törvénykerülés. A Kádár rendszer széthullásába is belejászott – persze a nemzetközi körülmények mellett – ez a szétcsúszás.

  • Kővendég
    2020 december 18
    5:43 de.

    “Tégy jót valakivel ha egy igazi gyülölőt akarsz szerezni magadnak”

    /Murfi/

  • Nagy Gyula
    2020 december 17
    4:14 du.

    Nem baj,
    te majd elhozod
    nekünk a Fényes Szellőket.

  • SzandiMandi
    2020 december 16
    12:13 du.

    : (

  • “alsó beöltözéses részek”…
    Kedves talalom, ez nem az alsógatya? 😮

  • Vagy a fenék?

  • KOVENDEG;

    Mar legalabb egy tucaatszor felhozta a Lengyelorszag fascista-szoviet megszallasa-elol menekulo lengyelek menedekenek a megtagadasat a magyar-allamhatalom altal.

    De nagyon gyanus lehetne, ha a magyar-lakossagnak meg-kiztudata es barmi lehetosege is lett volna azon donteni, vagy ellenezni azt ?!

    S 1941 Decemberetol a magyar-allamhatalom teljes es lekotelezett csatlossa volt Hitler haborus celjainak.

    Sot telejes mertekben meg-vasarolt az u.n. ket Bacsi terulet-hatarozatok altal.

    A Trianon-i hatarok valtoztatasan, amit a KMH olvasoi es hozzaszolloi a mai napig is 100%-ban tamogatnak.

    Tehat mi lehetne a kulombseg Maguk jelen ohajai es az akkori Horthy regime celjai es edekei kozott?????????

    Megallas-nelkul atkozzak az u.n.,”Antan”-t, ill. a nyugati szovetsegeseket, akik lehetove tettek Hitler hadainak a megsemmisiteset.

    Tehat nem mast mint volt pro-Hitler erdekeket magasztalnak allasponyjaikkal!

  • A magyarorszagi zsidosag eseten:

    Igen Kovendeg, voltak 1868-uta Neolog-zsido-kozossegek akik meg a Sabath-ot is semmibe-vettek, s a “Sol Invictus”, Nap-isten (vasarnap)-al helyetesitettek!

    Mint a mai Szajer-ek!

  • talalom 2020 december 17 3:32 du.

    Az amit írtam, az invesztitúra (,mint meghatározás) jogról szól.
    Az alsó invesztitúrás azt jelenti, hogy a közvetlenül érdekeltek határozzák meg mi (és hogyan) legyen. Beleértve azt is, hogy kik legyenek (valamiben) irányító, vezető, küldötti pozícióban.
    Felső invesztitúra esetében fölülről nevezik ki a vezetőket és határozzák meg azt, mi és hogyan legyen. Ez utóbbit nevezhetjük nyílt, vagy kevésbé nyílt diktatúrának is.
    Természet/szárazföldi jog címszóval rögzítették (határozták meg) a természetesnek, természetinek mondható felépítési és működtetési rendet.
    Ebből adódik a család, nagy család, törzs, törzsek szövetségei konstrukció. Innen származik (élt tovább) a család, bokor közösségek (az őrvidéken tizesek) konstrukció.
    Földrajzilag nézve élőhelyek alapú önkormányzatiságok helyi swzokásrendek szerint működtetve.
    A feudalizmus (akarat isten földi helytartósága konstrukció) már egyértelműen diktatúra (istentől származtatott felhatalmazottsággal).
    A tengeri jog szerződés aláírásával elfogadott diktatúra (alárendeltség utasítási és büntetési jogosultsággal).
    Érdekességként: Hazánk mindenkori első vezetőjének jelenleg is vétó joga van a Római egyház fölött.

  • SLAPAJ:

    A “torveny” nem lehet a “kiraly”, hiszen a torvenyeknek a korulmenyek es szuksefessegek alapjan allandoan alkalmazkodni, valtozni szukseges.

    Az Alkotmany, ami mindennek a fundamentumat, kezdve az allamhatalom kotelezetsget, korlatozasat es feleloserevonhatosagat szukseges leszogezni!!!!

    De az is csak megszabott demokratikus modon valtoztathatonak szukseges lenni, a tarsadalmak korulmneyei, szuksegei es a lakossag hatarozata alapjan!

  • Bendeguz79
    2020 december 16
    4:28 du.

    grizi ez hol található a Föld nevű bolygón, Naprendszer Tejút külsőn?:

    “De mint fentebb kerdeztem WARRIOR-tol, sot most kerdeznem mindenkitol, miert senkit nem erdekel a sajat elzalogosithatlan alapveto-emberi-jogainak lete, gyakorlasa es annak garantalt biztositasa ?????????!”

    pontos koordinátákat adjál, jó?

  • Geyza
    2020 december 17
    6:03 du.
    megint le vagy maradva egy brosúrával (szokásodhoz híven)
    én azt olvastam bizonyos helyiség (Operaház II. emelet) ajtaján belül jól olvashatóan cizellálva:
    a vizolda trisztán tartandó

  • talalom 2020 december 18 10:23 de.

    Kedves talalom. Egy diktatúra, egy lelki terror, legyen az kemény vagy puha, a kivitelezése hasonlók. Az egyik kutya, a másik eb, ahogy mondja a szép magyar közmondás. Magyarországon ma a diktatúra puha, azaz csupán a sok hazugságokkal stb., a lelkedet öli meg. Hazánktól kelet felé sétálva látod, hogy a terrorista diktatúrák egyre jobban bekeményednek. Az egyének fölötti uralmuk fékezhetetlenné válik,( Pl, Kiev; hülyére vernek, Moszva; méreg vagy tarkón lövés ha nem értesz együtt az állam iránymutatásával, stb.,) olyannyira, hogy mire megérkezel Kínába vagy észak Koreába ott már nem csak a lelkedet ölik meg hanem egyszerűen kibeleznek.

  • Bendeguz79,2020 december 18, 12:33 du.

    Amit írtál az akkora hülyeség, hogy csak ehhez a vicchez mérhető:
    Három zsidó összeveszik, hogy melyikük rabbija kiválóbb ember. Az első büszkén mondja:
    – A múltkorjában tűz ütött ki a faluban, a gyerekek bentrekedtek az égő házban és sehogy se tudtuk kimenteni őket. A rabbink elmondott egy imát, jött egy nagy zivatar, eloltotta a tüzet, megmenekültek a gyerekek!
    – Az semmi! Két hete hajón utaztunk, hatalmas vihar tört ki, már-már süllyedni kezdett a hajó, amikor is a rabbink elmondott egy imát, és 200 méteres körben elült a vihar!
    – Az semmi! A múltkor sétáltunk a belvárosban, találtunk egy 100 dollárost az egyik pad alatt. De szombat volt, nem nyúlhattunk a pénzhez! A rabbink elmondott egy imát és 5 méteres körben hétfő lett…

  • Almási Alma:
    “Sajnos ennek a sok “holokauszt-elemzésnek” már megint csak egyetlen (politikai) célja van, kavarni a trutyit és növelni a gyűlölködést és a feszültségeket.
    Lassan kezdem látni, mennyire igaza volt Kádárnak, amikor az egész témát a szőnyeg alá söpörte.”

    Kedves Alma, nagyon érdekes kérdést vetsz fel – s ez nem csak az adott témára, hanem számos hasonlóra is
    vonatkozhat – ti. hogy mi helyesebb a “szőnyeg alá söprés”, tiltás és az elhallgattatás, vagy az un. kibeszélés. Nem tudnék rá – általános érvénnyel különösen nem – válaszolni, de szerintem ez a fórum egyébként is aligha lenne alkalmas a megvitatására.
    (Ami az általad említett kérdéskörön belül az un. “zsidókérdést”, más oldalról az antiszemitizmus témáját illeti, “zsidókérdés” számomra személyes kérdésként – nyilván érthető okból – nem létezik, a nagyarországi antiszemitizmus mértéke pedig elsősorban nem az én ügyem, meghagyom a magyarországi nem-zsidók problémájának, bajlódjanak vele ők, ha akarnak. Ha meg nem akarnak, az ő bajuk.)

  • Geyza, 2020 december 18, 10:51 de.

    👍🤝👍

  • Tudja, vagy gondolkodott mar valaki is, hogy a KOZ-TARSASAG ertelme valojaban mit is jelent ????

    A reszveny-tarsasag minden befektetoket egyenloen a befketteseik alapjan tulajdonossa es amodon a leheto jovedelem reszesse is.

    A KOZ-trasasag esten, minden allampolgar egyenlo tulajdonos es reszesult letet jelenti!!!!!

    Na, oszinen, mikor volt, vagy lehetne Magyarorszagot valoban KOZ-TARSASAG-nak nevezni, barmi-fele valotlan es felrevezeto-jelzokkel is szepitette az allamhatalom?????

    Mikor voltak vagy lehetnenek a polgarik egyenlo resszessei annak a gyalazatosan felre-vezetett es hazug-jelzokkel ekesitett allamhatalomnak?????????????

    Hajlando lenne valaki gondolni es emliteni a sok-millio allampolgar jogaira ??????????????????????

  • Tisztelt Nagy Gyula! Köszönöm, hogy megvilágította ezt az alsó ,,,dolgot. De felhívom a figyelmét, hogy ahogy a technológia – élelmiszertermelés, stb — fejlődött -változott, úgy az emberi együttélés szabályai is követték ezt. Az emberi közösségek nem egymás mellett élnek,hanem egymástól is függve. (Jellemző, hogy Ön a nemzetet,mint kb 300 éve létező entitást, nem is említi.)
    “…élőhelyek alapú önkormányzatiságok helyi swzokásrendek szerint működtetve.” – írja Ön. Ez párszáz éve már édeskevés.Nagyon egyszerű példával: ha egy ilyen közösség pl. egy folyó felső folyása mentén él, ahol a “helyi szokásrendek” szerint meg évszázadok óta a folyó vizébe engedi az elhasznált vizet, az rendben van??? Amíg párszáz fős törzsek, nemzetségek éltek elszórva, talán működhetett ez az alsó invesztitúrás izé. Bár villongások akkor is voltak a jobb legelőért, bővízű folyóért, aztán az erősebb… legeltetett.
    Ez olyasmi, mintha azt tartaná helyesnek, hogy ma is pattintott kőszikével végezzék a koponyaműtéteket, hiszen anno volt, aki túlélte.
    Az ember nagy előnye az állatvilággal szemben, hogy TUDATOSAN képes együtt élni. Ösztönösen az állatok is képesek, amikor bolyban, kasban, csordában, falkában stb. együtt működnek az élelem megszerzéséért, a faj fennmaradásáért.
    E tudatosságnak azonban felelősséggel is kell párosulnia. E felelősség mibenlétét szabályozza – a többi között – a tételes jog, amiről itt beszélgetünk.

  • ˙

    A jogállam legnagyobb dilemmája:

    A feudalizmus ARISZTOKRATIZMUSA, kontra
    a polgári forradalom DEMOKRATIZMUSA és fordítva:
    Lehet választani.

    A szociológia egyik alaptétele, hogy minden rendszerben minden társadalmi réteg és csoport, szándék szintjén a HIER-ARCHIÁBAN a mindig eggyel följebb helyet foglaló csoport, vagy osztály nívójára, azaz mind följebb törekszik…

    Biológiából vett hasonlattal ezt az ozmotikus nyomást a jog és a hatalom ereje, valamint a konvenciók fékező hatása, de nem utolsó sorban a fennsőbb rétegek hatalmi ereje tartja féken, illetve elsődlegesen az ő számukra megfelelő egyensúlyban.
    A jogszabályi környezet mint eszköz képes is lefékezni, ill. egészséges mederben tartani a fölfelé törekvés természetes ősi ösztönét. Jogállamban megfelelő mértékben ez szabad utat is kap. Azonban gyakori, hogy a fölső osztály anyagi fölényénél fogva az AUTO-KRÁCIÁT, fordítja az elnyomott osztályok ellen, hogy ezzel tartsa őket sakkban…

    Általában ehhez egy hatalommániás, vagy hatalomittas személyt használ fel a maga sötét céljaira, őt ajnározva és a tenyerén hordozva, amiért az viszonozva tartva őket anyagi biztonságban, látszatjog adta lehetőségekkel biztosítva számukra gazdasági és a tartós társadalmi egzisztencia és előrelépés lehetőségét, miközben e megkapott, vagy csalással megragadott hatalom és a jogszabályok permanens korrigálásával rendeszeresen változtatva a jogi környezeten leválthatatlanná varázsolja önmagát és környezetét.

    A hatalmi ágak egy kézben tartása, a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása miatt, vagyis az alkotmányos puccs (a köztársaság felszámolása) miatt Magyarországon már vagy 10 éve nem beszélhetünk jogállamról.

  • ui

    Új ARISZTO-KRÁCIA lenne kiépülőben, ha már ki nem épült volna.

  • T.Kővendég,Bendeguz’79
    – Köszönöm a kiegészítéseiteket !
    Kedves Margit !
    – Tudom, Te nagy szakértője vagy a terror és a diktatúra “ötven árnyalatának” de a Kádár-rendszer “népidemokráciának” gondolta magát… és kerülte a “kommunista” vagy proletár-diktatúra megnevezéseket!
    – Ma is tanítják, mint fából vaskarikát, hogy egy tulajdonképpeni “diktatórikus” állam “népidemokráciát” hirdetett…és ennek ma is vannak rajongói !

  • Izraeli
    2020 december 17
    12:35 du.

    Köszönöm a felvetéseidet. Nekem a Dreyfus-perről az jut eszembe, hogy kinek az érdekét kell nézni, a kisebbségét vagy a közösségét (többségét)?

    De akár Jézus perét is fölhozhattam volna példának, mikor a Zsidó nagytanács előtt állt. Látszólag hatalom- vagy pénzéhes emberek ítélték el Jézust, de valójában voltak ott olyanok is, akik vélhetően a vallás tisztaságát vagy a zsidó közösséget féltették.

    Szép dolog, ha győz egyetlen ember igazsága, de mi van, ha ezzel a közösség szétzilálódik? Leomlanak régi tabuk, amik addig összetartották a népet. Ezáltal meggyöngülhet az állam (vagy bármilyen csoport), és nem tud úgy ellenállni a külső ellenségnek vagy a belső bomlásnak.
    Természetesen nem zárhatjuk ki a lehetőséget, hogy új elv születik eközben, ami új összekovácsoló erőt jelent. És új elvek mentén újraszületik a közösség, amibe mások, idegenek is bevonódnak ezáltal. Viszont az idegenek bevonása megint problémát jelent, mert eltűnhetnek az egyik csoport eredeti jellegzetességei.

    folyt. köv.

  • folyt. köv.

    Magyar dzsentri. Bizonyára itt is sokan ismerik a magyar vadászíró, Széchenyi Zsigmond kitűnő útleírásait. A Kádár-korszakban nem voltak tiltólistán az útinaplói, amiket még a háború előtt vadászva Afrikában, Indiában, Alaszkában stb írt.

    Olvastam egy National Geographicban, hogy Széchenyi (a vadász) a hazai birtokain valamiféle parkot, korabeli wellness szállót akart kiépíteni. Tulajdonképpen vállalkozást akart indítani, és abból megélni. Mint oly sok hasonló magyar üzleti vállalkozás, ez is befuccsolt. Nem tudták visszafizetni a hiteleket, mert a gazdasági világválság miatt nem jöttek a turisták, a vásárlók.

    Kegyetlen dolog tud lenni a kapitalizmus, főleg ha a vesztesek oldalán állsz. Ugyanez egyébként a birtokos parasztság esetén is lejátszódott, tehát onnan is lehetne példát hozni. Ha most te azt látod, hogy van egy kisebbség, amelyik különböző okokból átvészeli a válságot, miközben te éhen halsz a saját szülőföldeden, neked mi lenne a reakciód?

    Félreértés ne essék, a kapitalizmus természetéből adódik a fenti jelenség, és nem egy népcsoport sajátossága. Illetve a kommunizmus is erre próbált megoldást adni, de az se bizonyult sikeresnek hosszú távon.

  • talalom
    2020 december 16
    2:26 du.

    Nem bántottál meg, de azért megjegyezném, hogy én is ugyanazt csinálom, mint te, leírom a gondolataim a témáról. Nem látom be, hogy az én “összehordásom” vagy bárkié, mitől lenne itt rosszabb, mint a tiéd?

    Én arra igyekszem rámutatni, hogy régen a hatalom személyhez kötődött, és ez kézzelfogható volt még a legegyszerűbb ember számára is. A hatalom a király kezében van vagy Kádár Jánosnál, a Pártnál stb, ez konkrét és látható (pl. a hatalom helyi képviselői által).
    Ezzel szemben az alkotmány egy elvont fogalom, és az abszolút királyság korában sem volt mindenki meggyőződve, hogy az alkotmányos köztársaság a legjobb államforma. John Locke angol filozófus pl. az alkotmányos királyságra esküdött.

    Ami a hazai helyzetet illeti. Orbán Viktort akkor is utálnák Nyugaton, ha ő lenne II. Kádár János, és a szegény nép között szórná szét számolatlanul az EU-s pénzeket. Hiszen régebben ez volt a központi téma, a magyar államadósság, meg hogy túlköltekeznek a magyar kormányok.
    Tehát amíg ilyen álszent a nyugati demokrácia, addig eléggé álságos ez a jogállamiságra hivatkozás. Miközben a piszkos anyagiak is ott figyelnek a háttérben. Azt mondod, az EU-ban átlátható és értelmes a törvénykezés.
    A Kádár-korban nem volt ennyi jogszabály, ami gúzsba kötötte volna az embereket, ha a boldogulásukról volt szó. Állítólag a szegényeket jogszabályok védik az EU-ban. De eközben mindenre szabály van, hogy mit nem csinálhatnak, amivel segíthetnének magukon.
    A szegény nem termelhet magának ételt, nem építkezhet, nem indíthat be minivállalkozást. Itt csak az rúghat labdába, akinek megvan a kezdő tőkéje. De még utána is azon múlik a megélhetése, hogy ne vesszen el a jogszabályok rengetegében, és teljesítsen mindenféle adminisztrációs előírást.
    Ha gondolod, írok konkrét példát is.

  • Nagy Gyula
    2020 december 18
    1:03 du.

    Eredetileg a székelyek közössége is úgy működött, hogy minden székely egyenlőnek számított. Nem adóztak, hiszen ők katonáskodással fizettek a királynak. Nem voltak jobbágyok. (Árpád-kor)

    Idővel megváltozott a keleti határőrvidék szerepe, nem kellett a nomádok támadásaitól tartani. A királynak nem volt szüksége a katonai szolgálatokra, vagy éppen kialakult a központi hadsereg, jól felszerelve modern fegyverekkel. Egyes székely családok vagyont gyűjtöttek, mások elszegényedtek.
    A királyi rendeletek ezután azt szabályozták, hogy a szegényebb székelyek nem válhatnak a gazdagok jobbágyaivá. (Illetve ezzel párhuzamosan, főleg a Habsburg-korban, igyekeztek a királyok a székelyek kiváltságait megszüntetni).

    Tehát egyik esetben a jog, a “felsőbb hatalom” védi az alsók érdekeit. Másik esetben viszont a központi kormányzat elveszi az addig kivételezett kisebbség különleges jogait (adómentesség). Természetesen nem öncélúan, hanem az államgépezet kiépítése érdekében.

    Nekem úgy tűnik, hogy egy újabb konteót adsz elő, ami nincs teljesen összhangban a történelmi eseményekkel. Nem vagyok történész, de azért elemi szinten is lehet úgy írni, hogy betartjuk a tudományosság szabályait. Semmi gond egyébként, ha a fentieket úgy adod elő, mint saját elméleted.

  • SZANDIMANDI, 12/18, 6;08 du:

    Na az am nem vicces, sot igen antisemita szagu is !!!!

  • Bendeguz79
    2020 december 18
    2:30 du.

    Én úgy tudom, hogy az amerikai alkotmányt néhány értelmiségi fogalmazta meg, és nem tartottak róla népszavazást!

    Azért lett az USA köztársaság, mert az alapítók így döntöttek. Ez nem bizonyítja sem a köztársaság működőképességét, sem az ellenkezőjét. De azért tanulságos lenne elgondolkozni, hogy a köztársaság Rómában is megbukott. Ahogy nőtt az állam, nem volt kézbentartható a hatalom a köztársaság intézményei által. Ezután következett a császárok kora, ami átmenetileg megmentette a birodalmat a széthullástól. A birodalom nyugati részében a császárság is megbukott idővel, de a keleti részen még egy ezredévig fennmaradt.

    Félreértés ne essék, lehet pozitív példát felhozni a köztársaság működéséből is! Ahogy a császárságban is történtek egyéni igazságtalanságok az alattvalókkal. De van-e értelme az erkölcsi megkülönböztetésnek? A köztársaságnak a diktatúra az alternatívája?
    Mi van az anarchiával, mikor pl. bűnözők kisétálhatnak a bíróságról? Csak mert történt valami jogi szabálytalanság a papírok körül. És a gyanúsított milliomos ügyvédei észrevették, sőt az ilyen kis hibákra vadásznak.
    Persze, a törvényeket meg is lehet változtatni, de az nagyon hosszadalmas eljárás, és sokszor egy képviselő szavazata is elég ahhoz, hogy döntésképtelen legyen a törvényhozás.

  • SLAPAJ:
    Tettei alapjan itelj, nem a sajat propaganda hazigdsagaik alapjan!!!

    Az utolso mondatod sajnos valosag meg ma is.

    Csodalatra melto, hogy az emberiseg soha nem tanulna multjabol, vagy gonoszsaga lenne orokke valo????

  • slapaj
    2020 december 19
    9:17 de.
    rágódsz az elnevezéseken, szvsz a demokrácia ami seholsem létezik a Föld nevű bolygón Naprendszer Tejút külsőn, de arról is sokan sokfélét dumálnak…

    a lényeg az, hogy a bárminek nevezettben a többség jól érzi e magát vagy sem és hogy van e munkanélküli, hajléktalan, nyomorgó és másodosztályú állampolgár vagy nincs a megnevezés teljesen mellékes és eme nevek tartalma érdektelen (legalábbis számomra)

  • Pityi Palkó
    2020 december 18
    5:04 du.

    a tréfa az, hogy a Föld gömbölyű azaz nem lehet megállni “ott” keletebbre, mert minél keletebbre mész annál nyugatabbra jutsz és a helyzet körbe-körbe ugyanaz mint amit írsz,

    a különbség az, hogy a sok közül kinek a kritéria-it hiszed, el azaz alkalmazod, ebben a bejegyzésedben azoknak minősítéseit tartod iránymutatónak akiket én a magam részéről hazugnak álnoknak és gyilkosnak tartok

    és nem fogunk megegyezni

  • talalom 2020 december 19 4:49 de.

    Bőségesen írtam már arról, mit és miért gondolok igaznak.
    Most azt írom, hogy nagyon magasrendű kultúra az amely kimondja, FELELŐSEK VAGYUNK AZÉRT AMINEK A RÉSZEIKÉNT LÉTEZÜNK.
    A természet jog ezt is tartalmazza.
    A természetben az ellátás alapvetően élőhelyek alapú és az élethez elsősorban ellátottság kell.
    Érdemes ismerkedni egy kicsit Werbőczi hármas könyvével. Törvénykönyvnek is mondják. Tévesen, mert törvényként nem iktatták be. Mindemellett jó SZOKÁSRENDEK gyűjtemény.
    Az egykori rendszer is jó komplettségű volt. A helyi szokásrendeken túl általános(abb) érvényességgel tartalmazta a vendég és idegen jogot is.
    Egy kis érdekesség: Az új gazdasági mechanizmus SZÓLAMOK SZINTEN ez irányba mutatott. Lásd ehhez, a hivatalosan meghirdetett döntéshozási decentralizálást.

  • Kővendég
    2020 december 18
    7:13 du.

    Igen, számos más esetben is megfontolandó, hogy meddig és milyen mélységben szükséges a “kibeszélés”, és mikor célszerűbb az “elfelejtés”. Hogy mást ne mondjak, ilyen probléma Trianon is. Ráadásul ez nem csak össztársadalmi kérdésekre, hanem akár családi, vagy más, egyéni konfliktusokra is igaz lehet.

    Hosszabb idő után szinte mindig az elfelejtés a jobb megoldás, kivéve, ha makacsul hazudni vagy bizonyítani akarunk a kérdésben.

  • Warrior 11:06

    Kiről írod mindezt egyesszám első személyben? Hivatkozást kérünk

  • Kedves hazai lámpa 2020 december 19 6:26 du.
    Bizonyított, hogy a tudományosság hitelesség látszatával egyetemi katedráról is rengeteg hamisságot terjesztettek.
    Azokból amiket korábban irkáltam, egyértelmű, úgy gondolom, az összeesküvés gyakorlatában élünk.
    Azért is írtam a régi működtetési rendről, mert úgy gondolom, a most következő korszakban megint ez következik.
    Az is nyílt titok, hogy ezt az átalakítást azok vezetésével fogja a felső vezetőség elvégezni akiknek a néphagyományaiba be van építve az organikus működtetési rend.
    Rossz hír ez azoknak akik népi identitás tudatát direkt a végrehajtó hatalomban való jó alkalmazhatósághoz hozták létre.
    Szerintem érdemes megfontolni a szavaimat.

  • Mi az a jogállam?

    Mindnyájunk figyelmébe!
    Mire törekedjünk.

    Legyen a CÉLUNK a ‘liberalizmus,’ más néven szabadelvűség, ami a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.’ (Wikipédiából)
    (A liberalizmus szó a latin liber (felszabadított, azaz nem rabszolga) szóból ered.)

    …az egyén szabadsága a legfontosabb politikai cél.

    Ez a jogállam !

  • Kovendeg,
    “Tegyuk fel,hogy a magyarorszagi zsidok semmivel sem tettek
    tobbet a magyar iparosodas, a magyar kultura,muveszet stb,
    erdekeben,csak annyit,mint az orszag barmely mas nemzetisegu,
    vagy mas vallasu,magyar vagy nem magyar lakoi.
    Akkor talan helyenvalok lettek volna a korabeli magyar
    kormanyzatok rendelkezesei a numerus clausustol az 1938 majus
    es 1944 marc. 19 kozott…..”
    A bevezetesben en a Hazai Lampa altal betett- Rodeo “idezetere”
    reagaltam-” Romaban elj ugy,mint a romaiak”.
    Nem veletlenul hoztam fel a Lampa altal emlitett- Dreyfus pert
    Franciaorszagban- 1894-ben.
    Akkor meg senki sem gondolta, hova fog ez fajulni a 20-ik
    szazadban.
    Theodor Herzl- aki tudositott a perrol- neolog zsido letere,
    aki ” Romaban ugy elt mint egy romai”- mar tobbet ertett
    mint sokan elotte.
    Nem veletlenul irta meg “Os-uj orszag” cimu konyvet es jart
    kozbe az akkori nagyhatalmaknal hogy a zsido nepnek
    hazat “szerezzen”.

  • Kovendeg,
    A hozzaszolas amit irtam,valasz akart lenni arra az
    idezetre Rodeotol- amit Hazai Lampa tett kozze- “Romaban
    elj ugy mint a romaiak”. Nem veletlenul hoztam fel a Dreyfus
    pert{is} 1894- bol,melyrol Theodor Herzl tudositott. O maga-
    neolog zsido- “romai volt Romaban”. Nem lathatta elore
    a 20-ik szazad borzalmait, de ugy latszik,mar valamit megertett.
    Azt, hogy hiaba kialtjak a becsuletes, sot, hires emberek-
    J`accuse-t {Vadolom}- {Zola}- a zsido {vallas,nep?}mindeg
    vadolhato lesz a “muvelt” Europaban-{is}-amig nem lesz
    sajat orszaga.
    Nem mintha az ENSZ nem vadolna Izraelt- tobbszor mint minden
    mas orszagot.

  • Hazai Lampa,
    Nekem a Dreyfus perrol az jut eszembe,hogy igazsagtalanul
    iteltek el valakit aki husegesebb volt hazajahoz,mint
    a valodi- arulo{Eszterhazy}- csak azert mert nem allt mogotte
    egy ORSZAG.
    Jezus {Josua bar Joszef}{Josua-Jozsef fia}-ahogy ismerjuk-
    talan maga sem gondolta,hogy egy uj vallas hirnoke lesz.
    Biztosan nem- hogy 2000 evig-neveben- fogjak uldozni a nepet-
    melybol vetetett. Erdemes megnezni,mit mond a “Hegyi beszedben”.
    “Nem azert jottem,hogy eltoroljem a torvenyt,hanem,hogy
    betoltsem ,mert eg es fold elobb elmulnak,mintsem hogy a
    torvenybol egy pontocska ervenyet vesztene.”
    A ” kisebbzegrol ami atveszeli a valsagot” – bar ekkor
    mar leteztek a zsidotorvenyek- igy irt Horthy-
    Grof Teleki Palnak- 1940.okt 14-en.
    “Ami a zsidokerdest illeti,en egesz eletemben antiszemita
    voltam, zsidokkal sohasem erintkeztem. Turhetetlennek
    tartottam,hogy itt Magyarorszagon minden,minden gyar,bank,
    vagyon,uzlet,szinhaz,ujsag,kereskedelem,stb.zsidokezekben
    legyen es hogy a magyar tukorkepe kivalt kulfoldon a zsido.
    Azonban, minthogy a kormanyzat egyik legfontosabb feladatanak
    az eletstandard emeleset tartom,tehat GAZDAGODNUNK KELL,
    lehetetlen a zsidokat,kiknek minden a kezukben volt,
    EGY KET EV LEFORGASA ALATT KIKAPCSOLNI, ES HOZZA NEM ERTO,
    leginkabb ERTEKTELEN,NAGYSZAJU ELEMEKKEL helyettesiteni,
    mert tonkre megyunk.
    En hirdettem talan eloszor hangosan az antiszemitizmust
    azonban nem nezhetek nyugodtan embertelensegeket,szadista,
    oktalan megalaztatasokat, mikor MEG SZUKSEG VAN RAJUK.”
    Ugy latszik, nem ismerte a zsido munkasokat, pedig leteztek-
    nem mindenki volt – kapitalista.
    Ennel csak az volt erdekesebb,amikor-1956-ban egy parttitkarno
    lanyatol hallottam, hogy- ” a zsidok mind parazitak”.
    Akkor- hogyan is van ez?
    Mi

  • ISRAELI:
    Az emlitett Joshua ben Josef az elso Chasidik rabbi volt.

    Semmi mast NEM vett figyelemben sem, csupan mint ismetelten allitasa irva, a Torah, Nuvim es Katuvim-ot.

    Minden ami ma teljesen mast mutat az mind a kovetkezo evszazadok alatt lett atveve tobb mas vallasokbol.

    Csak vedd a Torah es a mai “Uj testament” szoveget hasonlatba. Tisztan plvashato a kulombseg!

  • Pityi Palkó
    2020 december 20
    3:51 du.

    már megint fested az égboltot pemzlivel zöldre lila békákkal?

    liber (latin) =könyv! (lásd még ex libris azaz a könyvekből)

    namost: liberare (latin ige) felszabadítani (katolikus mise tétele: libera me Domine… szabadíts meg Uram … az akármitől de leginkább a hülyeségtől és a gonosztól)

    az egyén szabadságához vezető út göröngyös: quod licet Iovi non licet bovi

    ha tudnál latinul?

  • Érdekes.
    A horthysták meg a diktatúra-pártiak
    karattyolnak a legtöbbet a jogállamról.
    (Hja a régi metódus Á La Hitler vagy Rákosi..)

  • Büdösnácik meg szélsőbalosok
    azért tudnak hatalomra vergődi, mert
    a liberális gondolkozású néptömegek által
    kiharcolt szekuláris és Montesquieu szellemében
    létrejött liberális alkotmányok ezt lehetővé teszik.
    Akik ezeket létrehozták, nem látták előre hogy “jönnek
    új és még újabb”* szemétládák azért hogy ezen törvények
    hátán a feudális elnyomásnál sokkal durvább elnyomást
    valósítsanak meg. Amiből már a népek számára nincs kiút.
    Az USA 60 évvel ezelőtt és 30 évvel ezelőtt kiutat kínált
    ebből a náci és fénáci meg vadkomcsi gödörből.De úgytűnik
    ezek a patkányok soha nem adják fel hogy polkot csináljanak
    a Föld nevű bolygóból.

    * Idézet Eisenhower neonácikkal kapcsolatos véleményéből

  • Pityi Palko: …az egyén szabadsága a legfontosabb politikai cél.

    Ez a jogállam !”
    Ez csak a mondat egyik fele.Ugyanis az ember nem magányos ragadozóként él, hanem egymástól is függő közösségekben. Néhány nézet szerint az ember azért volt képes kiemelkedni az állatvilágból, mert ugyan gyenge fizikumú: rosszabbul lát, mint a bagoly, lassabban fut,mint a farkas, vagy épp a kajául szolgálható őz, gyengébb, mint az elefánt stb. Emiatt az egyének és a csoportok egymástól is függenek.
    Vagyis. Jogodban áll Istent, Allahot, Shivát imádni, de nincs jogod másokat erre kényszeríteni.
    Jogodban áll a munkád – fizikai erőd vagy eszed – eredményeit kamatoztatni, abból jól élni. De nincs jogod mások munkájának gyümölcsét erőszakkal elkonfiskálni. Itt persze már belép a legemberibb, erkölcsi parancs, a szolidaritás, ami bonyolítja a képletet. A politikai harcok e képlet egyes elemeiről szólnak: közszolgáltatás (egészségügy, oktatás, közrend, államigazgatás, jogszolgáltatás stb.) adórendszer, munkaügyi törvények, egyéni és közösségi jogok összhangja, ilyesmik.

  • Jogllamban a politikai cél tehát: az egyén szabadsága, amely azonban nem körlátozhatja más egyének és közösségek szabadságát.