Megvan az Év Fagylaltja!
Mivel a meghirdetésére még igencsak a járvány ideje alatt került sor, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete az idén is rendhagyó módon szervezte meg a nagy népszerűségnek örvendő Év Fagylaltja versenyt. Céljuk – mint korábban is – a hagyományos, jó minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, hogy a magyar cukrászat egyre jobb fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Ezáltal is igényt támasztva a fogyasztókban az egészséges és finom kézműves termékek iránt.
Az eredetileg május végére tervezett eseményt fesztivál jelleggel az idén sem lehetett megrendezni. Ezért – a tavalyi évhez hasonlóan – a régiós elődöntők után, ahol kész fagylaltokkal kellett indulni, az Ipartestület székházában tartották meg a döntőt. Itt helyben, a tanműhelyben kellett fagyasztaniuk a versenyzőknek. 
Az Év Fagylaltja versenyre idén a két kézműves kategóriában 63 fagylaltot neveztek be, mellettük a fagylalt alapanyag gyártók, forgalmazók kategóriájában 18 fagylaltkészítő mérette meg magát. Kötelező íz idén sem volt, semmi nem szabott határt a versenyzők kreativitásának. A döntőbe a kézműves kategóriákban 20 fagylalt került, melyeket a versenyzőknek a zsűri jelenlétében kellett elkészíteniük. A versenyfagylaltok csak természetes alap- és járulékos anyagokkal készülhettek. Az eredményhirdetés és a díjak kiosztásának színhelye Budapesten, a XVIII. kerületben, a méltán híres Zila Kávéház-Krisztina Cukrászda végre megnyílt terasza volt.A verseny három kategóriában zajlott. Az első a cukrászdák, kézműves fagylaltozók versenye volt. Ebbe a kategóriába olyan kézműves fagylaltokkal lehetett nevezni, ami természetes anyagokból, tejes fagylaltok esetében főzött alappal, és kizárólag saját készítésű öntetekkel, pasztákkal, díszítésekkel, a hagyományos technológiai sorrendet betartva készültek. 
A szeptemberre tervezett „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás” tiszteletére idén egy új kategóriában is nevezhettek a versenyzők olyan fagylaltokkal, melyek jellegzetes, meghatározó ízei Magyarország erdeiben és mezein megtalálható összetevőkből erednek. Végül a harmadik kategória az alapanyaggyártók, forgalmazók versenye volt. A zsűrizés ugyancsak hármas rendszerben, bár a kategóriáktól eltérően történt. A hattagú Szakmai zsűri elnöke Szűcs Árpád, az „a table! Boulangerie-pâtisserie, OJO ICE, Budapest” cégcsoport vezetője volt. Öttagú volt a Szakmai szervezetek, mint például az IPOSZ vagy a Pékszövetség. zsűrije, végül volt egy meghívott – borász, színész, táncos – résztvevőkből álló ugyancsak öttagú Közönség zsűri is. A zsűrizés teljes folyamatában egyetlen szót kerestünk – mondta el a díjkiosztón Szűcs Árpád, a Szakmai zsűri elnöke. 
Az pedig nem más, mint az egyensúly! Egyensúlyba kell hozni a nyersanyagokat, az összetevőket, az állagokat és a textúrákat valamint a fagylalthoz készült dekorációt. Ha valamit lágynak nevezünk, ne készítsünk belőle ropogóst, ha valamit marinálunk, akkor ne tegyük – csak úgy – rá a fagylalt tetejére. A Szakmai szervezetek zsűrije részéről Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség elnöke ezt még azzal egészítette ki, hogy a zsűri tagjai igazi „élmény-gasztronómiával” valódi, nagyon finom ízekkel találkoztak. Örömmel állapította meg, hogy ismét vendéglátásról beszélhetünk, mert végre vendégekkel telnek meg az üzletek. Ha ők az ország bármely pontján ezeket a remek termékeket kóstolhatják, akkor ismét megelégedett vendégről és vendéglátóról beszélhetünk majd. A Közönség zsűriről egy váratlan tikok is kiderült. Kopek Janka, a Vígszínház művésznője elárulta, nem teljesen amatőr, néhány hónap óta ugyanis cukrász iskolába jár, de amikor zsűrizni kezdett, a sok különlegesség ismét visszavarázsolta őt kislánnyá.
Az első kategóriában aranyérmes és egyben az ÉV FAGYLALTJA vándorkupa győztese a BÍBORKA elnevezésű fagylalt. Készítője Fehér Gergő Békéscsabán dolgozik. Valódi bravúr a teljesítménye, hiszen első ízben nevezett a versenyre és mindjárt meg is nyerte! Az ezüstérmes – és egyben a Közönségdíjat is elnyert – Balzsamos sült áfonya lágy kecskesajttal fagylalt Gödöllőről a Sissi Fagylaltozóból érkezett, készítője Koncz Andrea. Neki sincs oka panaszra, mert ezen kívül a második, az „Erdő-mező ízei” kategóriában is övé az ezüstérem, a Szelíd kender vad szederrel fagylaltért, így ő összesen három rangos díjjal lett gazdagabb! A második kategória aranyérmét Rozmaringos-málnás étcsokoládé fagylaltjáért Nagy László vihette haza a Marcipán Cukrászdába, Dunaföldvárra. A harmadik kategória, az alapanyaggyártók, forgalmazók versenyének győztese pedig a budapesti „M-GEL Hungary Kft.” fagylaltja, a Fehérkávé sós karamellel lett, készítője Kádár Ferenc.
A váratlan nagy sikert magénak tudható Fehér Gergő fagylaltfőző mester lapunk kérdésére válaszolva, az ünnepség végén elmondta: cége, gyerekkori barátjával közös vállalkozás. Csak fagylaltfőző üzem, az ott, Szabadkígyóson készült fagylaltot a békéscsabai Café One kávézóban kóstolhatja a közönség. A receptet is ketten együtt találták ki, hogy mi illene jól a szederhez, csokoládéhoz. Azután jött a csili, mert egy harmadik jó barát arrafelé csilivel foglalkozik. Ebből ered az ötlet, miért ne házasíthatnák össze ezt a három ízt? A fagylaltban főként a szeder savassága dominál, hozzá 72 százalékos étcsokoládé pasztillát használnak és csak egy ici-pici csili az adalék. A név pedig, a Bíborka, a gyönyörű színéből adódik. A nagydíjat elnyert fagylalt pillanatnyilag még csak Békéscsabán az Andrássy út 21-ben kapható, de reménykednek benne, hogy rövidesen az ország több másik cukrászdájában is átveszik a receptet.
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:04 de.
Tegnap a szulfas alkohol, ma meg a zsir-cukor es cholesterol.
A szerzo ketsegtlenul a leg-egeszsetelenebb alanyok „junky”-ja!!!
10:26 de.
hááááááát a Baskin Robbins -t és a Laura Secord -ot is meghívhatták volna Kanadából, mert itt ijenekről álmodni sem lehet… a Baskin Robbins árul fagylalt tortákat is, de igazi vad eredeti gyümölcs ízt nem találni csak a neve van rajta a küblin de a fagyiban a gyümölcs minden tipikus íze zamata ki van herélve és lesz belőle egy egységsugarú fagyi aminek csak a színe különbözik és minden más azonos…
ezek a művészi alkotások nyálcsorgatóak és mint egy a sok fagylalt rajongóból zokogva lesem a kinagyított képeken hogy mire képes az aki ért is hozzá és van lelke is benne
a kommersz fagylaltokról itt szót sem érdemes Kanadában vesztegetni, mert azok is csak a dobozaikban és a címkéikben különböznek (természetesen áraikban is) de amikor kibontom mind azonos se íze se bűze fagyasztott izé
ojan hejen, mint a britektől (Anglia) örökölt torta receptek és a rétesként (strudel) címkézett akármi aminek (mint itthon kiderült) 5-6 mm vastag tésztája van és a töltelék nem is látszik csak ragacsos, a torta meg úgy készül (anyám látná felpofozná őket) hogy egy tányérba bele pakolnak valami akármijen tésztát beleegyengetik és a lekvárt beleöntik és letakarják ugyanazzal a tésztával, hogy 12 rétegbe 12 féle tölteléket tegyenek vagy a sütikbe csigaszerűen feltekert bőven töltött kis teasütiket csinálnának álmodni sem tudnak itten róla!
van cooky amivel engem ki lehet zavarni a világból és van bisquit (pogácsa) ami sem nem réteges sem nem sült sem nem kelt ha beleharapok beleragad a pofazacskómba és úgy járok, mint Bundi a kutyám ha meg akartam büntetni valamiért adtam neki buktát és azzal elvolt egész nap és utána 3 napig nem állt szóba velem…
szóval el kellene ezt ide hozni az egészet zumbeischpiel és zászlófelvonással a Régen tép -pel amit trombiták harsognának elő lehetne vezetni
a grizi nem szól hozzá, mert ő marha szeletekről álmodik attól van neki háromszor nagyobb epéje és a gyomra ki van lazulva mert nem győzi megemészteni a sületlen félig nyers faggyúval telt 30 mm vastag állati maradványokat…
12:40 du.
Budapesten , a XI-ker.-ben
a hatvanas hetvenes években a legjobb fagyita
Farkas-cukrászdában mérték.A Fadrusz u.és Bartók B. út sarkán.
50 Fillér volt 1 gombóc fagyi.(Mai pénzben cca. 50 Forint)
A kirakatban hívogatóan egy félméteres szerecsny baba állt, kezében háromgombócos tölcsér fagyival.
Mi, utca-kölkök csapatosan jártunk oda a a tíz meg húsz filléreseinkel 1 gombóc fagyi kedvéért.
Akkoriban még volt két filléres, középen lyukkal.
Egyszer egy maddzagra felfűztem az összegyüjtögetett ilyen lyukas kétfilléreseimet és bementem egy kis gombóc vaniliáért.
Farka úr dühében, visszalökte a maddzagon csörgetett rengeteg kétfillérest és veres fejjel a kezembe nyomott egy kisadag CSOKOLÁDÉ fagyit hogy demostaztán takarodjak onnan :DD
Húztam is kifelé, de az ajtóból még visszaszóltam hogy dehát én vaníliát kértem !
Farkas úr erre fenyegetően kezdte megkerülni a süteményes pultot !
Nem maradt más mint a futás !
2:32 du.
Bendeguz79
2021 július 6
10:04 de.
namitmon’tam grizi?
menny legelni friss gazt az erdőszélen, most Elsa éppen locsolja zsenge és pont neked való
nehogy valami beefsteak eszedbe jusson csak úgy cholesterol coefficiencia ráta miatt is!
4:40 de.
Geyza.
A kirakatban hívogatóan egy félméteres szerecsny baba állt, kezében háromgombócos tölcsér fagyival.
———————————-
Emlékszem erre a fagyizóra, a barátnőmék a közelben laktak és vasárnaponként sűrűn mentünk edénnyel a kezünkben fagyiért – az más kérdés, hogy ha igazán meleg volt, többnyire rendesen megolvadt, de még így is nagyon finom volt! Akkoriban valahogy olvadékonyabbak voltak a fagyik, ha nem fogyasztottad „megfelelő ütemben” bizony folyt mindenhol, rendesen beborította a blúzunkat, a tölcsér elázott, és összeesett : a végét már egyszerre kellett bekapni, ha nem akartuk hogy a kezünkben málljon szét! Ilyenkor percekig nem tudtunk megszólalni, és úgy vihorásztunk rajta, mint ha ez lenne a világ legjobb vicce!
Nekem a citrom volt a kedvencem – ma is az – de azokban a citromfagyíkban igazi citromdarabkák is voltak, és mivel vizes alapú volt, talán ez folyt a legrendesebben! 😀
A mai fagyik már lényegesen „ütésállóbbak” jobban bírják a gyűrődést!
8:56 de.
@Geyza
😊
11:26 de.
Besancon
2021 július 7
4:40 de.
anno nekünk volt thermos – un k a fagyi hoz, de én az 5 Ft -os fagyimat ott rögtön hejben el szoktam nyalintani a tölcsér ropogós maradt a végére, mit kell cipelni a fagyit? görögdinnyét a kútba, és a családi sört is a másik vödörben… e’sse t’unni?
a fagyit ott rögtön a el kell nyalni vagy az árokpartra lecsüccsenni és ott!
egyébként szoktunk csinálni tojásfehérje habbal eper és mála krémet amit a jégszekrénybe tettünk (igazi jég szekrény még járt a jeges) isteni volt forró nyár estken a diófa alatt
persze ezt a Móricz Zsigán és a környező budai lapájon nem lehetett… tudni kellett hol lakni
5:48 du.
Besancon
2021 július 7
4:40 de.
Mert telerakják őket kőolaj-származékokkal.
Mottó (Géjza szerint) :
„Ha kíbírta 60 millió évet
a föld alatt az a hülye dinoszaurusz,
már csak kibírja azt a 15 percet míg beszlopáljuk”
6:00 du.
franciamagyar
2021 július 7
8:56 de.
Látom Te is ismerős vagy a környéken : ))
6:08 du.
Geyza
2021 július 6
12:40 du.
Kedves Geyza, remélem nincs már meg az a háromgombócos szerecseny baba, mert ha észreveszik fajvédőék a kirakatban, még jogosan felkoncolják miatta a cukrászdát! 😀
2:22 de.
Bendeguz,
Ki hitte volna, hogy egyszer majd egyetertunk?
(Rodeo te meg nagy hujje faty, hogy leszoolod a Grizit eszert.)
A mesterseges cukor onmagaban egy emnberiseg ellen elkovetett bunteny, es annak a propagalasa feler a naci bunokkel.
A fagyira mar nem is akarok kiterni, ennek a reklamozasahoz mar egy komplett idiotara van szukseg.
De amugy a tzikk mayldnem lyo! Hadd dogoljon a sok barom!
Elore elvtarsak!
Geyza, te mint munkasor szolly valamit!
5:18 de.
A pesti oldal sztárfagyizója a Ráday utcai Nádori cuki volt.Kis pikantéria: Nádori egyik üzlete apám valahai kocsmája helyén működött.Félreértés ne essék! A kocsmát NEM Nádori vette el, hanem az állam 52-ben, a helyiséget az államtól bérelte ki kb.30 év múlva. Óriási sorok álltak nyaranta – még vidékről is jöttek: Tényleg olyan finom a Nádori fagyi?
5:48 de.
Ródeo! Anyu is csinált ilyen krémet, de hosszan kellett könyörögni.A recept e3gyszerű: 1 tojásfehérje, egy bögre cukor, egy bögre gyümölcs, csipet só. (Minden édességbe kell tenni egy csipet sót – az hozza ki az ízét.) Eddig egyszerű, ezt az elegyet kell habosra keverni. (Nem habot verni!)
Hanem a keverés! Megszakítás nélkül, azonos ritmusban kell keverni. Így kapunk kb másfél órai(!) keverés után egy kisvejdlingnyi habot. A könyhai robotgép nem jó, még a lassú fokozata is túl gyors, nem hab, hanem valami sűrű massza lesz belőle.
10:16 de.
talalom
2021 július 9
5:18 de.
Lehet hogy tévedek, ha igen javícsál ki.
A Ráday utcai cukrászda vezetője nem egy vitorlázó pilóta volt?
És a kirakatban egy kis vitorlázó gépet tett ki ?
4:13 du.
A Várban is volt egy szuper fagyizó, a Ruszwurm, de az ő árukból a Dohány utcában dupla adagot kaptam, ugyanolyan minőségben!
10:34 de.
Orsós Elemér
2021 július 9
4:13 du.
Megvan még a Ruszwurm,
de amint olvasom, gyakorlatilag lehetetlenség
helyet kapni benne. Annyi a túrista ott.
A nyolcvanas évek elején sűrűn vittem fel leányokat fagyizni,
már akkor is előfordult hogy várni kellett asztalra.
Mint itt írtam 2018-ban, terveztem hogy végig motorozok a Várban és beülők a Ruszwurmba. Megnéztem mi a helyzet a Vári Belépővel és akkor olvastam a fenntit.
A motorozásból semmi nem lett végül, olyannyira drága és komplikált a gépjárművel való bejutás nomeg a kormányszarság miatt lezárt területek…a fene sem kívánkozik oda.
5:40 du.
Geyza
2021 július 10
10:34 de.
1975-1980-ig dolgoztam az Úri utcában, a FÖMTERV-nél! Mindent imádtam, a Várnegyedet is, a cégemet is, a kollégáimat is, pedig 18-an voltunk összezárva tervező brigádként egy nem is túl nagy teremben, de az akkor még csak négytagú családomat nem tudtam tisztességesen eltartani 2500 forintból, ezért fájó szívvel búcsút kellett vennem Tőlük! Azóta is visszasírom azt a családias, baráti légkört, amit a többi számos hunkahelyem meg sem tudott közelíteni! De a lényeg hogy, az egy óra ebédidő alatt és utána is kedvenc passziónk a Várnegyed bejárása és persze mellékesen az útbaeső cukrász- , étterem- és korcsmahivatalok meglátogatása volt! És sokan kapaszkodjanak meg, mert akkor még ennyiből is tellett ilyen úri passziókra, ma már kétheti spórolással vetemedhetnék egy ilyenre! (No, persze az is szempont hogy, akkor még az összes fogam, hódítóképességem és fekete hajszálam is megvolt! 😀 )