Kanada konzervatív külpolitikájának egyik legfontosabb eleme az antiszemitizmus elleni harc. Ennek keretein belül, Kanada budapesti nagykövetségének munkatársai úgy döntöttek, hogy nem csak szavakkal, hanem konkrét tettekkel bizonyítják ezirányú erkölcsi elkötelezettségüket. A budapesti Salgótarjáni úti zsidó temetőben fedeztek fel és tettek ismét láthatóvá egy régi „történelmi kincset”: a sokak által elfelejtett budapesti gettó áldozatainak emlékművét. Az esemény egyben jó alkalom volt arra is, hogy a nagykövetség munkatársai eltöprengjenek az olyan fontos kanadai értékeken, mint a tolerancia, az együttélés és az emberi méltóság tisztelete, amelyek a Kanadai központi értékeit is jelentik. A nagykövetségi munkatársak együtt dolgoztak annak érdekében, hogy megtisztítsák a gyomnövényektől […]

Kevés ember van ma Magyarországon, aki olyan átfogó ismeretekkel rendelkezik a honi erőszakszervezetek működéséről, mint én. Minden szintjéről vannak igencsak alapos információim, az utcai rendőrtől a nyomozókon át a legfölső körig. Ideje mesélnem erről.  Valójában nem először nyitom meg ezt a fekete könyvet, korábbi blogomban már írtam egykét ilyesmi témájú cikket. Csak hát mostanában  nagyon halnak a vállalkozók már megint, főrendőrök kerülnek közben karpereccel a sittre, meg mellesleg érinthetetlennek gondolt  maffiózók, mint Vizovicky vagy Portik sorsa is furcsa fordulatot vesz, úgyhogy célszerű betekintést nyújtanom. Már csak saját magam  védelme miatt is. Ez az a műfaj, ahol semmi sem az, aminek […]

Az ellenzék rasszista választókhoz dörgölőzik, szalonfasisztákkal kacérkodik egy polgármesteri szék reményében. Bitó László a Népszabadság online kiadásában azt írja: „A liberális demokrácia jövője a civil társadalom lábra állásán múlik. Ezért idén egyetlen új frontot nyitott (Orbán Viktor) Bálványoson: e társadalom szervezetei ellen lépett fel.”… Majd: „…a civil társadalom maga a nagybetűs Nemzet. Nem a civil szervezeteknek ment neki, „csak” külföldi támogatásuknak. Ezt tekinthetjük kihívásnak is: szervezzük meg úgy magunkat, hogy ne szoruljunk kizárólag külföldi támogatókra. Vagy legalábbis betarthassuk Orbán Viktor bankokra alkalmazott mércéjét: legyen a civilek támogatásának legalább a fele hazai, ami ellen nem szólalt fel.” Ennyi? A magyar demokratikus […]

Sorozatunk olvasóitól elnézést kérünk, de a Raj Tamás által használt szövegszerkesztő egy korai code-page-et használt, így a hosszú ékezetes karakterek másképpen jelennek meg, egyenkénti korrekciójukra nincs kapacitásunk. A cikkek sem sorrendben, hanem random kerülnek közlésre. 91. A mikve Következő jiddis szavunk, a rituális fürdőt jelentő mikve, ugyancsak héber eredetű, ám vigyáznunk kell, mert a héber mikve szó reménységet is tesz magyarul, ahogyan azt Jeremiás könyvében olvassuk: Mikvé Jiszraél Hasém — „Izrael reménysége az Örökkévaló. Ezzel szemben a mikve, mint “vízgyűjtő hely”, már a Teremtés könyvének elején is előfordul. S a rituális fürdő valóban mindmáig vízgyűjtő medence, ahova a természetes “élő […]

Sorozatunk olvasóitól elnézést kérünk, de a Raj Tamás által használt szövegszerkesztő egy korai code-page-et használt, így a hosszú ékezetes karakterek másképpen jelennek meg, egyenkénti korrekciójukra nincs kapacitásunk. A cikkek sem sorrendben, hanem random kerülnek közlésre. 76. A goj Sokan ismerik a most megtanulandó — nem zsidó értelmû — jiddis (voltaképpen héber) szót, mégis kevesen használják abban a téves tudatban, hogy az valamelyest pejoratív jelentéssel bír. Mindenek előtt ezért két félreértést kell előbb tisztáznunk: először azt, hogy ez a szó semmiképpen sem sértő, s hogy nem is minden nem zsidóra vonatkoztatható. A héber Bibliában ugyanis a goj egyértelműen népet, méghozzá akármilyen […]

Tíz évvel ezelőtt olyan fűszerpaprika került forgalomba, amely aflatoxint tartalmazott. E gombák termelte méregről hírlett, hogy trópusokon, de legalábbis nálunk forróbb éghajlaton telepszik meg a paprikában, amúgy pedig rákkeltő. Az idő tájt kellett – már akkor is – importálni a magyar ember egyik alapvető fűszerét. Az importőr utólag jelezte a szegedi cégnek, hogy az általa forgalmazott paprika aflatoxin tartalma magas, és ezt itthon a szegedi cég intézkedései (visszahívása) követték. Később azonban ebből némi paprikát így is forgalomba hoztak, ami botrányossá dagadt. A vezetők ellen büntető eljárás indult. (A céget külön megbüntették 15 millió forintra.) A bírósági tárgyalások 2004 februárjában kezdődtek, […]

Sarokba szorított helyzetben még az alapjában nem támadó típusú állatok is agresszívvá válnak. Hát még azok, amelyek genetikusan harcra vannak teremtve. A sebzett vad pedig a legveszélyesebb állatfajta. Reakciói kiszámíthatatlanok, amikor támadnak, nem mérlegelik, hogy ellenfelükkel eséllyel veszik-e fel a harcot. Orbán Viktor – ha nem is genetikusan, de – gyerekkori szocializációjának okán harcra termett, és ráadásul az utóbbi időben súlyos sebeket kapott. Elsősorban nem itthonról, mert azok inkább csak karcolásoknak számítanak, hanem külföldről, az EU-n belüli és kívüli mértékadó politikusoktól, sajtótól, az országot elhagyó vagy éppen csakazértis maradó multiktól, bankoktól, a „honlapját tisztogató” oxfordi egyetemtől, és a sor folytatható. […]

Orbán beült a Posványosba és nyíltan kimondta: ő egy fasiszta diktatúrát akar megvalósítani! Felbocsátotta tehát az egyik szokásos “drónját”, s most azt lesi: reagál-e rá a “légvédelem”. Nem fog reagálni, mert nincs is. … Csak amolyan “albán-típusú”! Nem tudom, mire ez a nagy háborgás? Nem vagyunk mi tenger! Igen, Orbán Tusnádfürdőn nyíltan kimondta: végső célja, hogy Magyarországon fasiszta diktatúrát vezessen be. Most persze sokan az öklüket rázzák (a fotelban ülve!) és azt mondják, hogy pfuj és hogy ez hihetetlen. Pedig nem az. Orbán ezt már többször elmondta, csak most már úgy, hogy a leghülyébbek is megértsék! Vannak persze a “leg”-nél is hülyébbek, akik még ennek ellenére […]

Orbán Viktor! A mocskos féreg, na, ez a legjobb jelző veled kapcsolatban, mert így a fajtalankodókat, pedofilokat szokták „megtisztelni”. Amúgy elég szégyen, hogy egy állam miniszterelnökéra illik ez a jelző, de Te nem az a típus vagy, aki bármiért is szégyellné magát. Valójában kisbetűs lennél a szememben, de azt NEMECSEK ERNŐ lefoglalta, nálam csupa nagybetűvel. Munkaalapú társadalom, hm, a nácik is hittek benne, hogy  szabaddá tesz, nem véletlenül díszítette haláltáboraik kapuját. A kommunisták is szerették a sarlót, meg a kalapácsot, főleg a munkásokat…kihasználni! Ráadásul ők is hirdették, hogy a munka nemesít, de kinek van manapság szüksége nemesekre, méghozzá tömegesen? Tudod, […]

A diktátor két napja deklarálta a neofasiszta magyar állam létrejöttét. Eddigi szövetségeseink, a fejlett nyugat országai lényegében asszisztáltak mindahhoz ami bekövetkezett. A demokratikus ellenzék különféle párttöredékekre szakadt, ebbéli létében alkalmatlan a fasizálódási folyamat nemhogy feltartóztatására, de még lefékezésére is. Nem tudni, hogy az újfasiszta magyar állam pontosan milyenné válik, s azt sem, hogy mikor és hogyan fog összeomlani. Azt azonban tudni, hogy itt és most milyen következtetéseket kellene levonni. Mármint nekünk, demokratáknak. 1/ ezt a rendszert a továbbiakban nem szabad legitimálni, azaz nem szabad részt venni abban az áldemokratikus szemfényvesztésben, amelyet egy ilyen rendszernek a különféle szavazásai jelentenek. Hiszen ennek […]

A Pultnál már hullarészegen nyúlt a konyakhoz. A többi vendég kezdte azt hinni hogy ez az ember alkoholmérgezést kapott. De jól tartotta magát. Még jó hogy el nem kezdett énekelni, habár már nem abban a fázisban volt. Borzasztó sápadt képet vágott. Ült a széken, valószínűleg a lábán már nem is bírt volna állni. -Még egy konyakot! – hebegte. A pincér először nem is akarta kiszolgálni. Aztán mikor borravalót is adott, mégis átnyújtotta azt sárga színű szeszt. A többiek kártyáztak is, mindenki tudta, – ez egy alkoholista lehet csak. Egyszer csak megjelenik a felesége, úgy negyven éves asszony. -Nem szégyelled magad? […]

A KMH sajtófigyelő szolgálata elcsípett egy, az interneten keringő levelet. Íme: Kalandvágyból Láttalak a VB döntőn, ott feszítettél gyermekeddel, alsó polcos mini diktátorként, igazán vicces volt. Háááát még az a fotó, ami bejárta a világot, amikor hallgatózol, ember, kész röhej vagy, de tényleg. Én itt Németországban éltem meg a német csapat győzelmét, ne tudd meg, milyen tűzijáték volt. Majdnem annyira örültek a németek, mint Te annak, ha a Videoton még augusztusban is versenyben van valamelyik nemzetközi kupában, persze ennek nem sok realitása van. Szóval volt neked, vagy valamelyik nagyívű pályát befutó politikusbűnöző társadnak egy olyan beszólása, hogy kalandvágyból jövünk el […]

A beteg píszí rizsázásnak, amely oly soká mérgezte a tiszta és őszinte beszédnél jobban semmi másra nem vágyódó magyar közéletet, annyi. Végleg annyi. A magyar politika nem hazudik tovább: cigánybűnözés van nálunk, melynek bátor kimondása törvényi következményekkel kell járjon, különben szó szerint semmit sem jelent ezen új, immár a jobboldaliságtól, baloldaliságtól független nemzeti konszenzus. Ezekről már most érdemes elgondolkodni, s a nagyszerűen bevált társadalmi konzultációkba belefogni. Indokolt cigánybörtönöket létrehozni, esetleg a stadionpénzeket átirányítani ilyen projektekre? Ezek is épületek, létrehozásukat a statisztikusok rögzíthetik a GDP növekedés számai közé. Indokolt lehet, hogy egyes bűncselekményeket szigorúbb szankció sújtson, ha az elkövető cigány? Nem […]

Felforrtak benne a gondolatok. Úgy érezte, már nem bírja tovább magába fojtani az érzéseit és gondolatait. Nekiült írni. Ám sokat tépelődött szokás szerint. Sok téma volt egyébként a fejében, egyet kiválasztott. Könyvkereskedőként dolgozott, de jó öt éve segélyből meg felesége keresetéből él. Melinda a szép feleség nem küldi „munkába” férjét, Pétert. El voltak kettesben. Ő titkárnő volt. Péternek már több mint negyven elbeszélése jelent meg. Csak mindig azt hangoztatja Melindának hogy még egy fillért sem kapott. A honorárium tehát elkerülte. Nem azért mert rosszat írt, hanem igazság szerint a lapok is szűkösen és szegényen éltek, ahol megjelent. De ő az […]

Úgy hozta az élet, minden tekintetben megfelelek a jó magyar közmondásnak: a jó pap holtig tanul. Lényegtelen a mellékes tény, hogy nem vagyok pap, és hogy már csak azért is tanulok szakadatlan, hogy egyelőre ne haljak meg. Igaz, csak metafora ez a parasztbölcselet, de én nap, mint nap lefordítom a hétköznapi élet gyakorlatára. Sokszor mentem el Pestről, és ugyanannyiszor tértem vissza, csak mindig máshonnan. Nem egyszer kellett itt, vagy ott a nyelvismereteimet felfrissítenem, de egyre gyakrabban a helyi történelem rohamos változásait is. A német egyesítés korszakát a Lipcse-Nyugat-Berlin-Bécs Bermuda-háromszögben éltem meg, és mit mondjak, volt mit tanulni. Pillanatok alatt értékelődtek […]