1988-as „Don’t Worry, Be Happy” című slágerében, Bobby McFerrin arra szólítja fel hallgatóit, hogy az élet napos oldalára figyeljenek, azonban a Jobbikos polgármester-jelölt gyöngyöspatai gyÅ‘zelme után, nem csak a helyi roma lakosság és a békés együttélést támogatói aggódhatnak, hanem Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök és a valóságtól egyre inkább elszakadt pártszövetsége is.

Az elmúlt hónapok során három, országos érdeklődést keltő időközi választást tartottak. Az egyikben ugyan a Fidesz aratott győzelmet, de a balközép ellenzék szerezte meg a szavazatok nagyobbik részét. A másikban a Fidesz nyert volna, ha csak sikerülne megszólítani és a választás napján mozgósítani a kormánypártból kiábrándultak rohamosan növekvő táborát és érvényes, illetve eredményes választást tartani. Gyöngyöspatán pedig már talán esélye se lett volna egy fideszes jelöltnek, így a kormánypárt nem is indított senkit. Viszont középpárti jelölt indult, lehetett is volna reális esélye, de úgy tűnik, hogy az elkeseredett, leszakadt, reménytelen helyzetben, kívülről gerjesztett etnikai konfliktusban élő lakosság egy jelentős része a szélsőséges pártoktól várja a megoldást.

Ha csak felszínesen nézzük a gyöngyöspatai időközi polgármesteri választás eredményét, akkor az derül ki, hogy 33,8 százalékot szerzett a jobbikos Juhász Oszkár. Az inkább középpárt független-jelöltként induló Matalik Ferencné, a község jelenlegi alpolgármestere, pedig 26 százalékos eredményt ért el. De az ennél fontosabb adat a részvételi arány. A Jobbik általában akkor szerepel jól, amikor alacsony az részvétel, hiszen törzs szavazóbázisa az átlagos szavazónál eltökéltebb, a választáson való participálása biztosabb. A Gyöngyöspatai eredmény azonban ezt a régi igazságot is kilőtte a vízből, hiszen a hatvan százalékot is meghaladta a részvételi arány. Ennél már csak az aggasztóbb, hogy a szélsőjobboldalra szavazók arány a 45 százalékot is meghaladta, mivel a Véderő nevű szervezet jelöltje, Eszes Tamás, a voksok 10,5 százalékot tudhatta magáénak.

Eszes Tamás politikája még a Jobbiknál is szélsőségesebb, ráadásul júniusban hivatalos személy elleni erőszakban találta bűnösnek a Gyöngyösi Városi Bíróság és 18 hónapos letöltendő börtönbüntetésre itélték. Ezen kívül a Nemzeti Adó és Vám Hivatal adócsalás, illetve fiktív számlák gyártásával gyanusítja a polgármester-jelöltet. Eszes nem túlságosan fényes múltja nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a tíz százalékon felüli választási szereplését.

Mindenképpen le kell szögezni, hogy normális esetben hiba volna szignifikáns következtetéseket levonni egy kis településen rendezett időközi választásból. Ráadásul tudjuk azt is, hogy Magyarországon (úgy mint Kanadában is) legtöbbször nem országos pártok, hanem a lokális kérdésekre választ adó helyi független jelöltek indulnak a legkisebb települések helyhatósági választásain. Mégis jelzés lehet a Fidesz számára, hogy a ciklus első felében nem áll túl jól az időközi választásokon. A zuglói májusi időközi választáson például kizárólag azért nyerhetett a fideszes jelölt, mert nem született együttműködés a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt között. Az LMP jelöltje, Várnai László, 24,4 százalékos eredményt ért el, miközben a második helyre szorult MSZP jelöltje, Imre Gergely 21,7 százalékot tudhatott magáének. Ezzel a szemben a fideszes Kovács Balázs győzött 44,9 százalékkal.

Eddig az MSZP az LMP-hez képest sokkal nyitottabb volt a baloldali együttműködésre. Még azt is felajánlotta, hogy visszalépteti saját jelöltjét és a Lehet Más a Politikát támogatja, amennyiben születik egy választási megállapodás. Az LMP elzárkózott az ötlettől, talán attól is tartva, hogy az MSZP színes múltja elbizonytalanítja az ökopárt támogatóinak egy részét. Ebben talán lehetett is ráció, hiszen mindenképpen létezik átjárás a Fidesz és az LMP között (jó példa erre Elek István), ráadásul mindkét párt az MSZP-hez képest fiatalabb közönség megszólítására koncentrált.

Ugyanakkor éppen a Fidesz által támogatott, a kispártokat felszámoló választójogi törvény nyította meg az utat az MSZP és az LMP közti együttműködés előtt. A Fidesz-KDNP kényszermunka programja, mely fokozza a vidéki munkanélküliek, a leginkább leszakadt lakosság nyomorúságát, szintén az ellenzék irányába mozdíthatja el a szavazókat. Már csak az a kérdés, hogy a demokratikus balközép ellenzék kapitalizálhat a kormánypárt vakmerő törvénygyártásából, vagy talán inkább a széljobb.