Occupy Ottawa: képriport és beszámoló
Egy esős és nyirkos hétfő reggel félnyolckor látogattam el a Confederation Parkba, mely a nyáron a fesztiválokról, a téli hónapokban pedig a jégszobor kiállításról ismert. Most viszont az Occupy Ottawa baloldali tiltakozó mozgalom központjává vált. Éppen munkába készültem amikor a borús, félig-meddig homályban lévő belvárosi park egyik sarkában rábukkantam az ott lévő több mint két tucat színes sátorra. Az elsősegély asztalnál ügyeletes huszonvalahány éves tüntetőt kérdeztem az immár nemzetközivé vált antikapitalista mozgalom ottawai „fiókjáról.” Elmondta, hogy ma reggel 30 sátor állt a parkban és kb. 45 tüntető kempingelt a belvárosban egész este. De ennél sokkal többen mennek el a minden este nyolc órakor kezdődő gyűlésekre. Szombat este például összesen ötszázan voltak jelen.
Megkérdeztem, hogy mi történik amikor–előreláthatóan–néhány héten belül le esik az első hó és bőven nulla fok alá esik az esti hőmérséklet. Az ügyeletes elmondta, hogy ő bevállalja a téli kempingezést, de a legtöbben valószínű bepakolnak és haza mennek. Éppen ezért keresnek egy másik lehetőséget arra, hogy a téli hónapokban is folytatni lehessen a tüntetés-sorozatot, akár egy iskola tornaterem kibérlésével.
Jim Flaherty, a konzervatív kormány gazdasági minisztere azonban nem érti, hogy miért tüntetnek, hiszen szerinte a kanadai gazdasági helyzet, az adópolitika és a bankszektor szabályozása jelentősen eltér az amerikai szituációtól. Flaherty Kanada „nagyon progresszív adózására és bőkezű szociális juttatásairól” beszélt egy vasárnapi interjúban. „A kanadai kormány–a nép nevében–mindig is közeli felügyelet alatt tartotta a bankokat és kormányunk továbbra is ezt a politikát követi”–mondta Flaherty.
Az Occupy Ottawa korántsem okoz olyan fejfájást a város vezetés vagy a hatóságok számára mint a más városokban rendezett elfoglalások és tüntetések. Mivel az egész demonstráció egy belvárosi parkban történik, nem befolyásolja negatívan a közlekedést. Mégis központi a helyszín, hiszen a park egyik végében található a Honvédelmi Minisztériüm, az utca másik oldalán pedig az ottawai Városháza és az Ontario tartományi bíróság.
-
- Occupy Ottawa – A Confederation Park Elgin utcai bejárata
-
- Az Occupy Ottawa sátrai a Confederation Parkban
-
- Őszi sátorozás
-
- Plakátok a füvön
-
- Cifra szavak
-
- Az élelem
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
1:03 du.
„Világ proletárjai egyesüljetek! ”
Ez a jelszó és kész! Semmi csodálni való nincs rajtuk! A busz szállitás, koszt ingyenes.Lényeg, hogy minél többen legyenek.
Nevetséges csak az, hogy a pénzügyminiszternek, tökéletesen igaza van!
A világ leggazdagabb és békésebb országa, szocialis juttatásokban mindenki részesül, ha benegedik Kanadába !§”
De hát most a kommunisták ki akarják élni eredeti alapállásukat:” Le a kappitalizmussal! ”
Persze, arra kevesen emlékeznek, hogy ez a kommunizmus megbukott nem is olyan régen, Európa keleti részén..
Ami Kinábn megy az javában kapitalizmus, diktatorikus államhatalom mellett!
1:06 du.
Christopher, megkérdezted tőlük, hogy pontosan mit akarnak és mi ellen tüntetnek? Mert én úgy tudom, hogy van jónéhány konkrét problémájuk, amiért felemelik szavukat.
1:30 du.
Judith, igen, röviden rákérdeztem erre is és elmondta az ügyeletes, hogy részben ökologiai kérdésekről van szó (tehát, hogy a nagyvállalatok működése hogyan befolyásolja környezetünket) más részt pedig az, hogy szerintük a gazdaság és a jövedelem 99 százalékát a lakosság egy százalék kontrollálja. Jelezték, hogy konkrét politikai ügyek és társadalmi problémák leginkább az esti gyűléseken kerülnek a „tárgyalóasztalra.”
2:00 du.
Tiszta röhej, minden oldalról!
6:53 du.
Hát, nem tudom, mennyire tartanád röhejesnek, ha gyermekeid nem tudnának egyetemre járni, mert nincs elég pénzük a tandijra, vagy annyi adóságuk lenne, mire elvégeznék az egyetemet és nem kapnának állást nemcsak a szakmájukban, de sehol, vagy csak irészletes állásban, és felnött fejjel a szülökkel együtt kell lakniuk, mert vagy lakbért fizetnek, vagy diák kölcsönt, de a kettő együtt sehogy sem megy. És persze ha kapnak is állást, azt is csak kontrakban, amivel nem jár semmilyen juttatás, és persze még a fogorvos is luxus számba megy. És ez még a jobbik eset, mert számtalanszor előfordul, hogy elmehet „gyakorlónak” ingyen, rabszolgának. Mert ez a mai realitás egy fiatal számára. Itt Kanadában. Nagyon szórakoztató, mindhatom.
7:38 du.
Kanadában NEM kell sok pénz az egyetemhez, a többihez viszonytva..Sorry, ezt ne akard eladni nekem, sem a fogrovost! A világon a legjobb segély van mindenre.!
Kell kicsit dolgozni nyáron, sporolni stb. és a kölcsön sem a világ vége, ha DOLGOZIK valaki!
A tüntetők remekül megszervezett, élelemmel, tarnsportációval rendelkeznek! Jól szórakoznak, lehet kicsit kiabálni is, de sok értelme nincs! Ennyi!
11:07 du.
Hát nem tudom Klára hol élsz, és van-e gyermeked? Én kettöt neveltem fel, mindkettönek két vagy három diploma is van a kezében. A fiam, aki mint mérnök végzett, és aztán középiskolai matek/fizika tanár, a feleségével és unokámmal velünk lakik, mert a menyemnek, aki most fejezte be az egyetemet, mint tengeri biologus, nem tud egyenlöre továbbb tanulni, mert legalább 60 ezer dollár diák kölcsönt kell visszafizetnie. Ugyanis neki nemcsak tandijra, de megélhetésre is kellett a pénz. És miután tengeri biologiát csakis tenger mellett érdemes tanulni, így azt Victoriában cselekedte, ahol egy kis luknak a havi bérlete is több volt, mint egy torontói lakás bérlete. Miután visszaköltöztek, a fiam csak mint kisegitő tanár dolgozik, igy nincs neki az alap orvosi biztositáson kivűl más biztositása, tehát a fogorvost, a szemészt és majd minden más specialistát a saját zsebéből kell finansziroznia. A lányom, akinek három diplomája van, és szintén pedagogus, csak tavaly kapott végleges állást elöször. Addig is dolgozott, amit csak tudott, elöfordult, hogy takaritott, vagy gyerekekre és öregekre felügyelt. Tehát nem ült itthon és várta a jószerencsét.
Az empátiádat, úgy látom nem viszed tulzásba. Talán nem ártana beszédbe elegyedned néhány fiatallal, és megérdeklödni, hogy konkrétan mi is a bajuk.
11:02 de.
Nekem 4 gyerekem és 4 unokám van. Gyerekeim hál Isten mind sikeres emberek. A Concordia egyetemen egy év tandíj két ezer dollár. A McGill sem túl drága.
Hogy családod ilyen komplikált helyzetben van, sajnálom.De nem lehet általánositani. A világon nincs jobb ország pillanatnyilag Canadánál, minden szempontból.Ezért a tüntetések kissé erőltettek ! Sőt, a számuk is bizonytja, hogy keveset tudtak beszervezni a szervezők!
1:09 du.
Ez nem csak az én családomra jellemző. Gyermekeim szinte majd mindegyik barátjának van hasonló problémája. És. gondolom gyermekeid nem laktak más városban, míg egyetemre jártak. Különben az enyéim ösztöndijjasak voltak, de attól még volt külön kiadásuk bőven. Tudod te mennyibe kerűl egy-egy egyetemi tankönyv manapság? És akkor még nem beszéltünk az alapvető dolgokról, mint szállás, étkezés, ruházat, stb, stb.
2:59 du.
Valóban drága az egyetemi képzés, hiszen az alap tandijhoz még jön egy hosszú lista egyéb költség. Átlagosan 100 dollárba kerülnek egyetlen egy kurzusra a tankönyvek. Ez évente plusz ezer dolláros költséget jelent. Ottawában kötelező meg venni nyolc hónapra a buszbérletet, akkor is ha nem használod, és ez plusz 300 dollár a tanévre. Egy szoba-konyhás lakás bérlése az ottawai belvárosban minimum havi 700 dollár és feltételezem, hogy Torontóban és Vancouverben ennél is drágább. Ráadásul Ontarioban eleve magasabbak a tandijak mint Quebecben. Itt kb. 2,200 dollár szemeszterenként, de van olyan szak ahol magasabb.
3:28 du.
Summa, summárum, az én menyemn, miután megszerezte a bachelor diplomáját, közel 60 ezer dollár adóságra tett szert. Négy év alatt. És ezzel nincs egyedül.
3:29 du.
Véleményem szerint, nem kötelező egyetemre menni. Néha egy jó szakmát kitanulva többre viszi, még anyagilag is az illető.
A probléma, hogy minden szülő a gyerekét egyetemre akarja adni és NEM látnak más megoldást.
Természetes, hogy egy ország nem tud annyi állást ajánlani, ami mindenkinek 100 ezer dollárt fizet évente.
3:37 du.
Klára, el sem tudod képzelni, mennyire értékelem jóindulatú tanácsodat. Pl. a menyemnek van egy francia nyelvű komputer program kiképzése is. Több évig is dolgozott a szakmában, amig a cég, ahol müködött tönkre nem ment. Én különben nem küldtem egyik gyerekemet sem, maguktól mentek, mert 1.Volt rá tehetségük, 2. Mert fontos volt nekik. És, mint mondtam, ráadásul ösztöndijjasok is voltak. És, jelenleg, mindketten mint pedagogusok dolgoznak. A menyem, pillanatnyilag főállású anyuka, aki várja a második csemetét. És velünk laknak, mindnyájunk nagy örömére. megjegyzem, nem is lakhatnának másutt, mert közben fizetik a diák kölcsönt és vagy laknak, vagy kölcsönt fizetnek.
Különben adj már ötletet, hogy szerinted milyen szakmák lennének menőek itt, jelenleg Kanadában?