Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem oktatója, ma reggel publikált egy részletes cikket Magyarországról a New York Times online változatában, melyben egyértelműen kijelenti: Magyarország nem egy alkotmányos demokrácia, és hogy egyre gyorsabban „csúszik az autokráciába.”

Scheppele elemzésében szinte bűnlajstromként sorolja fel az Orbán-kormány anti-demokratikus intézkedéseit. „Az új alaptörvény körüli mozgás a jelenlegi kormány és hatalom hosszú távon való berendezkedését szolgálja, hiszen elmozdították a kormánypártot kordában tartó alkotmányos fékeket”–irja Scheppele.

Az amerikai tudós szerint az ügyészségen, illetve a bíróságokon végezte az Orbán-kormány a legveszélyesebb rombolást. „A magyar alkotmánybíróságot három féle módon nyírták ki. Elsőként: megnövelték a bírák számát, aztán feltöltötték az újonnan létrehozott helyeket politikai szövetségeseikkel. Ezt követően, megnyírbálták a bíróság jogkörét, az által, hogy többé nem dönthetnek olyan ügyekről, melyeknek költségvetési vonatkozásai lehetnek. Ilyen ügyek például az adózással, vagy a megszorítással kapcsolatos törvények. Ezen kívül egyéni magyar állampolgárok csak abban az esetben kérdőjelezhetik meg egy adott törvény alkotmányosságát, ha először egy hosszú jogi procedúrnak vetik alá magukat. Az Alkotmánybíróság  – mely kulcsfontosságú szerepet játszott Magyarország unikamerás parlamenti rendszerében – tulajdonképpen hallott”–írja Scheppele.

Az amerikai professzor a Választási Bizottság eddigi felállásának szétverésére is kitért. Eddig az öt tagú bizottság politikailag sokszínű volt és a mindenkori kormánypárt az ellenzéki erőkkel konzultálva döntött a bizottsággal kapcsolatos személyi kérdésekről. De a 2010-es választások után – és mandátumuk lejárta előtt  – eltávolították a választási biztosokat és a kormány konzultáció nélkül jelölt ki öt új személyt ezekre a posztokra, akik egytől egyig a Fideszhez kötődnek.

„Az új jogi rendszerben az ügyészségre, a számvevőszékre és a Magyar Nemzeti Bankra is pártpolitikai menedzsment vár”–írja Scheppele.

A Fidesz olyan hosszú időre tolta ki az újonnan kinevezett szövetségeseinek megbizatását, hogy a jelenlegi kormánypárt még elvileg  egy elvesztett választás után is hatalomban marad. Az ügyész 9, a állami számvevőszék vezetője 12 és a médiatanács elnöke 9 évig maradhat hivatalban.

Scheppele arra is rámutatott, hogy a költségvetési tanács tagjait is 6 évtől 12 évig tartó ciklusokra nevezte ki a kormány és csak kétharmados parlamenti szavazás révén lehet őket eltávolítani ciklusuk végén (azaz, ha a képviselők kétharmada megegyezik egy új jelöltről).

Szintén a költségvetéshez kapcsolódik, hogy az új alkotmány szerint március 31-ig kell a parlamentben elfogadtatni az éves büdzsét. Amennyiben ez nem sikerül – például ha egy erős ellenzéki párt obstruálja ezt a folyamatot, akár a költségvetési tanácson keresztül – a köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet és új választásokat írhat ki.

Scheppele szerint a Jobbik is repülhet hamarosan, bár megjegyzi, hogy ez valószínű nem okozna sok aggodalmat Európában. Ugyanakkor ha a Jobbikot be lehet tiltani – azért mert a párt ellenzi az új alkotmányos rendet – akkor feltehetően a szocialistákat is hasonlóképpen lehet büntetni.

„Magyarország nem egy alkotmányos demokrácia hanem – ahogy Paul Krugman is írja – az autokráciába csúszik”–fejezi be Scheppele.