Utoljára 2004 júliusában vacsoráztam a Horn of Africa nevű etiópiai étteremben és akkor megfogadtam, hogy egy ideig inkább mellőzőm a kedves, ámde picit lepukkant helyi vendéglőt. De azóta sok víz folyt le a Dunán – vagy mondjuk az Outaouais folyón – és úgy döntöttem, hogy talán éppen az etiópai konyha hozhat némi napsütést egy hideg, jeges ottawai téli délutánba.

Éppen néhány hónapja mondta egyik barátom, hogy a maga módján milyen „rusztikus” a kis etiópai étterem, bár amikor az ember elsétál a 364 Rideau utcai épület előtt, a „lepusztult” jelző is helyénvaló lehet. Belülről is úgy tűnik, hogy akadna munkája Gordon Ramsay-nek, ha ellátogatna az étterembe és a Ramsay’s Kitchen Nightmares-ben szerepeltetné a vendéglőt. A szőnyeg rongyos, január vége felé még mindig az ablak előtt porosodott a mű karácsonyfa és a mikulás sapkában felszolgáló szakács haverjével együtt nézte az Al Jazeera hírműsorát a bárpúlt mellett lévő tévén amikor beléptem az ajtón.

Egy csütörtöki napon – délután kettőkor – én voltam a restaurant egyedüli kuncsaftja. Miután átnézem a menüt, úgy döntöttem, hogy a Horn of Africa specialitását rendelem: az Abyssinian platter-t és hozzá egy paradicsom salátát. A paradicsom saláta pontosan olyan volt mint amelyet az ember elvárna egy görög, vagy egyéb mediterán étteremtől és még evőeszközök is jöttek hozzá, ami egyébként rendkívüli helyzet, hiszen a Horn of Africa egyik jellegzetessége az, hogy kézzel eszünk egy közös tálból.

Olivabogyókkal és fetával egészen kellemes a saláta, még akkor is ha meglehetősen tradicionális és nem éppen tűnik úgy, mintha az etiópiai konyha egzotikumát kóstolnánk.  

Az Abyssinian platter azonban az etiópiai konyha egy fajta kostolójaként szolgál és már valóban egyedi. Egy óriási zománc tálon szolgálnak fel egy szürke színű, szivacsos kenyeret, melyen hat féle főzelék található.

Két féle lencsefőzelékkel találkozunk: az egyik erősen fűszeretett és csípős, a másik viszont már az érzékenyebbeknek is ajánlott. Ezen kívül három féle főt hússal jön a tál: báránnyal, csirkével és marhával, valamint egy főtt tojást is találunk a szivacsos kenyér tetején, illetve egy adag fűszerezett káposztát. Mindezt villa és kés nélkül kell „felszedni,” a kenyér segítségével.

A húsos tálon kívül van egy vegetáriánus opció is, ami az Abyssinian Platter-nél két dollárral olcsóbb (azaz nyolc dollárba kerül). A Horn of Africa a belvárosi vendéglők között biztosan az egyik legolcsóbbak közé tartozik. A főétel, a saláta, a gyömbér és az adó összesen húsz dollárba (kb. 4600 forintba) került.

Bár mindennapi étkezésre nem feltétlenül ajánlom, de egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni a Horn of Africát. Annyit legalább tudni lehet, hogy egy helyi, családi vállalkozást támogatsz amikor ott ebédelsz.