Olyan rosszul áll Jean Charest szénája, hogy még saját sherbrooke-i választókerületében is bukhat Québec liberális kormányfője a szeptember 4-én megrendezésre kerülő Nemzetgyűlési választáson. A Segma Recherche felmérésre szerint 12 ponttal vezet Sherbrookeban Serge Cardin, a baloldali-szeparatista Parti Québécois helyi jelöltje. Cardin 45, miközben  Charest csupán 33 százalékot szerezne az egyéni választókerületben. Eddig ötször nyert egyéni mandátumot a liberális vezér. Ha veszít Sherbrookeban nagy valószínűséggel  véget ér az 54 éves miniszterelnök québeci politikai karrierje.

Reynald Harvé, a Segma Recherche elnöke jelezte, hogy a jobboldali CAQ jelöltje esélytelen Sherbrookeban. Csupán 10 százalékon állnak.

„Sherbrooke nem számít biztos liberális bástyának. Soha nem volt az. De én ott születtem és soha, soha nem fontoltam azt, hogy esetleg máshol induljak. Ezekkel az emberekkel nőttem föl és bízom az ítélőképességükben”–mondta Charest a Montreal Gazette-nek.

Charest azt is elmondta az angol napilapnak, hogy a liberális párt mindig is tisztelte az angol kisebbséget. „Pártunk mindig a befogadó Québec híve volt, ahol az angol közösségnek is helye van. Támogatjuk intézményeiket, ugyanakkor értem, ha időnként egyesek úgy gondolják, hogy semmibe vesszük őket. Lehet, hogy jobban, illetve erélyesebben politizálhattunk volna érdekükben. A jövőben próbálunk érzékenyebbek lenni”–hangzott el Charest mea culpája

Charest csütörtök délután Dorvalban találkozott helyi angol vezetőkkel és a médiával. Az egyik újságíró azt kérdezte tőle, hogy mikor hírdetette ki csütörököt „öleljünk át egy angolt nappá.” Erre a kormányfő: „szerintem ezt a napot rendezzük meg évente!”

De azért az utóbbi időben egyre többen úgy érezték, hogy a liberálisok valóban semmibe veszik az angol kisebbséget, hiszen eddig tényleg csak Charest pártjára szavazhattak ha el akarták kerülni a nyiltan angol-ellenes szeparatisták győzelmét. Most azonban szignifikánsan nőtt a jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) népszerűsége, még angol választókörzetekben is. Ebben a l’Actualité című magazinban publikált riport is szerepet játszhatott, mely azt állította, hogy Charest kormánya direkt elnémította az angol anyanyelvű liberális minisztereket, nehogy visszatetszést okozzanak a nacionalista szavazóknál.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a négy választási vita után visszatérnek az elpártolt angolok a liberális párthoz, hiszen a PQ-vezér Pauline Marois és CAQ-vezető Francois Legault kettes vitájában alig esett másról szó mint a szeparatizmusról és arról, hogy csupán négy-öt évvel ezelőtt Legault a baloldali-szeparatista tábor egyik legradikálisabb szónoka volt. Most pedig hithű jobboldaliságáról és Kanada-párti politikájáról győzködi a kisebbségi szavazókat és a federalista, jobbközép francia választókat.

Ráadásul az egyre nyíltabban rasszista PQ-tól is tarthatnak a kisebbségek. A Parti Québécois minap kijelentette: ha kormányra kerülnek, csak azok a québeciek indulhatnak önkormányzati, vagy tartományi választáson, akik folyékonyan beszélnek franciául és akik átesnek egy francia nyelvvizsgán. Ez gyakorlatilag az egész őslakosságot kizárná a québeci közéletből, és az angol önkormányzokban megválasztott polgármesterek és képviselők egy jelentős részét is. A PQ szintén tilossá tenné a politikai pártok számára azt, hogy franciául nem beszélő polgároktól adományokat fogadjanak el. Ez természetesen a Liberális Pártot tenné hátrányos helyzetbe. Annyira jelentős felháborodást okozott a PQ hallatlanul xenofób terve, hogy kénytelenek voltak mérsékelni politikájukat: ezek szerint, azok akik már Québecben élnek bármikor indulhatnak választáson, anyanyelvüktől függetlenül. Ugyanakkor a más kanadai tartományokból Québecbe érkező kanadaiak továbbra sem adakozhatnak helyi pártoknak és nem indulhatnak választásokon, amennyiben nem kifogástalan a francia nyelvtudásuk.

Charest politikai arzenáljában most már tényleg csak a szeparatizmustól és az angol-ellenességtől való félelem maradt, hiszen eredeti tervük – miszerint a kilenc éves liberális kormányzat hatékony gazdaságpolitikájára koncentrálnak a kampányban – látványosan elbukott. És Charest tökéletesen tudja, hogy Legault pártjától kell visszaszívni a puha nacionalistákat és a liberálisokból kiábrándult federalistákat.

„Biztos érdekes pillanat lehet, amikor Legault átesik útlevél és vámvizsgálaton. Megkérdezik tőle, hogy mi az állampolgársága. Erre Legault: ‘Én semleges vagyok.’ Ön kanadai? – kérdi a vámos. „Jaj, nem, nem, nem! Én nem vagyok kanadai! – válaszolja Legault. Hát akkor québeci? – kérdi megint a vámos. „Nem , nem, nem! Semleges vagyok”–viccelődött Legaultról Charest.

Kérdés azonban, hogy marad-e Charestnak humorérzéke a választás éjszakáján.