2012. szeptember 5, 09:20 – Jean Charest leköszönő liberális kormányfőt sokkolta a Parti Québécois győzelmén kitört halálos lövöldözés. A Montreal Gazette forrása szerint Charest „nyugodt beletörődéssel” fogadta kormánya bukását, de amikor megtudta, hogy utódja győzelmi beszéde alatt halálos áldozatot követelő lövöldözés tört ki, a québeci kormányfőnek el állt a lélegzete. „Québec nem erről szól”–idézte Charest-t a Gazette forrása.

Bár Charest Liberális Pártja elvesztette a választást, sokkal jobban szerepelt mint bárki gondolhatta volna. A PQ 54, a Liberális Párt 50, a jobboldali CAQ 19 és a Québec Solidaire 2 mandátumot szerzett a 125 fős Nemzetgyűlésben. Liberális források szerint Charest még ma délután lemond pártelnöki posztjáról, hogy minél gyorsabban új vezetőt választhasson a leköszönő kormánypárt. A  PQ gyenge kisebbségi kormányt lesz kénytelen vezetni, mely bármikor megbukhat ha a liberálisok összeállnak ellenzékben a CAQ-qal.

2012. szeptember 5, 07:45 – Lövöldözés tört ki a Parti Québécois győzelmi éjszakáján. Az Urgences Santé tartományi mentőszolgálat jelentése szerint egy 45 éves PQ szimpatizáns életét vesztette, amikor egy AK-47-es fegyverrel rendelkező férfi lövöldözni kezdett néhány lépésre Pauline Marois-tól, azaz Québec újonnan megválasztott miniszterelnökétől.

A montreáli rendőrség elmondása szerint az elkövető egy 62 éves, franciát angol kiejtéssel beszélő és fürdőköpenybe öltözött férfi, aki a lövöldözés alatt azzal fenyegetett, hogy a tartomány angol kisebbsége fel fog ébredni. „Az angolok ébrednek, az angolok ébrednek! Eljött a kibaszott visszafizetés ideje!”

Marois éppen győzelmi beszédét mondta, amikor körbeállták a rendőrök a szinpadon és biztonságos helyre vitték. Marois  „sajnálatos incidensnek” nevezte a rendkivüli eseményt, ugyanakkor arra kért mindenkit, hogy őrizzék meg a nyugalmat. „Igy beszél egy női kormányfő”–tette hozzá Marois. Jean Charest, a liberális párt leköszönő kormányfője és Francois Legault, a Coalition Avenir Québec kormányfő-jelöltje elitélte a Québecben szokatlan etnikai vérengzést.

„Ma az egész Québec gyászba borult az erőszakos cselekedet miatt. A mi társadalmunk soha sem engedné azt, hogy az erőszak diktáljon. Demokratikus úton fejezzük ki véleményünket”–nyilatkozta Marois.

***

2012-én szeptember 4-én összesen 5 millió québeci választópolgár vehet részt Kanadai második legnagyobb tartományának Nemzetgyűlési választásán. Területileg Québec tizenhatszor nagyobb mint Magyarország, ugyanakkor lakossága csupán 7,8 millió. Összesen 125 választókerületben és 19,680 szavazóhelységben járulnak az urnákhoz. A szavazás 20 órakor ér véget. Ha akkurátusok a felmérések, ma este bukik a 2003 óta regnáló Jean Charest kormányfő liberális pártja. Több mint valószínű, hogy szeparatista és burkolatlanul rasszista kormánya lesz Észak-Amerika egyetlen autentikusan francia nyelvterületének. A választás tétje nem csak Québec, hanem Kanada jövője. A Kanadai Magyar Hírlap – az itteni magyar lapok közül egyedül – egész nap nyomon követi a fejleményeket és 20 órától percről perce közzéteszi az eredményeket.

21:42 – Ebből most már biztosan nem lesz szeparatista többség a Nemzetgyűlésben, ugyanakkor a PQ alapithat kisebbségi kormányt. Ha a PQ összeállna a radikálbaloldali Solidaire-rel, összesen 60, vagy 61 mandátuma lesz a szeparatista oldalnak. Ezzel szemben 63 mandátum kell többséghez. Ha véletlenül a liberálisok összeállnának a jobboldali CAQ-qal, összesen 64 mandátuma lenne a Kanada-párti oldalnak, ami viszont már egy gyenge többségnek számit. Persze erre alig van esély, hiszen nálunk nincsen hagyománya a koaliciós kormányoknak. Ráadásul Marois lesz Québec első női kormányfője és ezt a történelmi pillanatot sem a liberálisok, sem a caqisták sem fogják keresztülhúzni. Robert Bourassa néhai liberális miniszterelnöknek igaza volt: ismét tapasztalhatunk egy „urna bónuszt,” mely a liberálisokat segitette. Ez annyit jelent, hogy a liberálisok általában jobban szerepelnek a választás napján, mint a kutatásokban. Ma estére elköszönök, szerdán viszont látogassanak vissza és olvassák el a KMH  részletesebb riportját és elemzését!

21:10 – Úgy néz ki, hogy kisebbségből lesz kénytelen kormányozni a Parti Québécois. Ha félhivatalos koaliciót alakitanak a radikálbaloldali Québec Solidaire-rel, akkor közelitik meg nagy nehezen a mágikus 63-as mandátumot, mellyel többséget szerezhetnek a Nemzetgyűlésben.

21:08 – The CAQ has „crashed and burned” — beszélik a CJAD Rádió választási műsorán. Nagy csalódást okozott a jobboldal. Még a hires 450 régióban, Montreáltól északra – ahol nagy reményei voltak a CAQ-nak – is gyengélkednek.

20:01 – A multikulturális Montreál még mindig egy nagy vörös, liberális tenger. Az ikonikus angol többségű West Islandon és a belváros nyugati részén viszont a liberálisok óriási többséggel rendelkeznek, a jobboldali CAQ pedig közelükbe se került. Notre-Dame-de-Grace-ban, Mont Royalban, Westmount Saint-Louisban, Marquette-ben, Jacques Cartier-ban, Robin Baldwin-ben, Saint-Laurentben és Marguerite Bourgeoysban biztosan a liberálisok győznek.

21:00 – A TVA bejelentette: a szeparatista Parti Québécois megnyerte a választást és Pauline Marois lesz a tartomány első női miniszterelnöke. Ugyanakkor a liberális szavazógépezet még működik, hiszen erősebben szerepelnek mint bárki gondolta volna.

20:55 – Körülbelül száz szimpatizáns van jelen a liberális párt sherbrooke-i központjában, ahol Jean Charest eddig tucatnyi szavazattal marad le PQ ellenfele mögött. Depressziós a hangulat. Rendkivül csendesek a szimpatizánsok, még akkor sem lazulnak amikor éppen aránylag jó eredményeket mutatnak a képernyőn.

20:50 – Kezd stabilan vezetni a PQ, bár még elég erősnek tűnik a liberális párt. Eddig siralmasan szerepel a CAQ. A PQ 55, a PLQ 47, a CAQ 19 és a Québec Solidaire 1 választókörzetben vezet.

20:45 – Mi történt a jobboldali CAQ-qal? Francois Legault CAQ-ja gyengébben szerepel, mint amit sokan vártak. Per pillanat messze a liberális párt mögött van. Az a felvetés, hogy esetleg harmadik helyre szorulna a PLQ és a CAQ lenne a PQ hivatalos ellenzéke most nem tűnik túlságosan reálisnak. Eddigi eredmények: a PQ 50, a PLQ 47 és a CAQ csak 17 körzetben vezet.

20:38 – Pauline Marois, a szeparatista PQ kormányfő-jelöltje győzött Charlevoix-ban. Ez nem meglepő, azonban Jean Charestnek sokkal nehezebb dolga lesz Sherbrookeban, ahol rendkivül szoros a verseny. Ugyanakkor Charest jobban szerepel mint amit a közvéleménykutató cégek mértek.

20:34 – Hoppá! Most a liberális párt vezet! A PLQ 29, a PQ 22, a CAQ 17 körzetben vezet. 2008-hoz képest azonban sokkal szorosabb a verseny…és még koraiak az eredmények.

20:27 – Még szoros a verseny, továbbra sem maradt le vészesen a PLQ a PQ-tól: A PQ 21, a PLQ 18, a CAQ 10 körzetben vezet. De hol van a radikálbaloldali Québec Solidaire? Eddig sehol sem vezetnek.

20:23 – A vártnál jobban szerepel a kormányzó PLQ, de Chantal Hébert elemző szerint ennek egyik oka, hogy a korai eredmények főleg azok voksait tükrözik, akik már múlt héten előre szavaztak. Itt főleg idősebb szavazókról van szó, akik inkább liberálisok.  

20:19 – Jönnek az első eredmények – Jelenleg a szeparatista Parti Québécois vezet. Per pillanat a PQ 13, a PLQ (liberálisok) 12 és a Coalition Avenir Québec (CAQ) 7 választókörzetben vezet. Ezek még nagyon korai eredmények, mély következtetéseket nem szabad belőlük levonni. Összesen 125 választókerületből áll a québeci politikai térkép.

20:05  – Délután 17 óra 30 percig a szavazásra jogosult polgárok 53 százaléka járult az urnákhoz. Ez az arány magasabb mint 2008-ban, amikor eddig a pontig csak 41 százalék ment szavazni. A legmagasabb részvételi arány (60%)  a liberális bástyaként elkönyvelt és többségben angol D’Arcy McGee választókerületben volt.

19:40 – Sokan szimpatizálnak a québeci leszakadás ötletével, de kevesen akarnak távozni Kanadából, mondta Pierre Martin, az Université de Montréal politológusa. Martin vallási hasonlattal ecsetelte gondolatait. „A québeciek többsége valamilyen szinten szimpatizál a szeparatizmus ötletével, de per pillanat csak egy kisebbség kiván belekezdeni a Kanadától való leszakadás  népszavazási  folyamatába. Mindenki mennyországba akar kerülni, de senki sem akar meghalni”–mondta Martin. Egy népszavazás a Kanadától való leszakadásról rendkivül megosztó és polémikus lenne. Ráadásul ha „csupán” kisebbségi PQ kormány alakul Québecben, Pauline Marois maximum a radikálbaloldali Québec Solidaire és az Option Nationale támogatására számíthat, és a Solidaire eleve nem ért egyet a PQ xenofób, bevándorlás és angol-ellenes politikájával.

17:15: Rendőrségi feljelentést tett a Québeci Liberális Párt a választáson történő visszaélések miatt. A PLQ a Sûreté du Québec tartományi rendőrséghez fordult, miután kiderült, hogy liberális szavazókat hamis, automatizált telefonhívásokkal próbálják megtéveszteni és nem létező szavazóhelységekbe irányítani. Michel Rochette, a PLQ kommunikációs igazgatója elmondta, hogy eddig három érintett választókerületről tudnak: Lapinière (Montérégie), Anjou-Louis-Riel (Montreá) és Jean-Talon (Québec város). Rochette arra kéri a szavazókat, hogy amennyiben tehetik, rögzitsék a gyanús hívásokat, melyek a következő telefonszámról érkeznek: 418-478-1711. A szám állítólag egy torontói, Fibernetics nevű céghez tartozik, de ha hívni próbáljuk, senki se veszi fel a kagylót.

16:05 – Szavazókat fordítottak el montreáli szavazóhelységektől, mert nem szerepeltek a regisztrált szavazók listáján. Eddig Dollardban, és Town of Mount Royalban voltak olyanok, akik nem adhadták le voksukat. Mind a két körzet liberális bástyának számít. TMR-ban tucatnyi szavazó neve keresztül lett húzva, mintha már voksoltak volna. A montreáli Plateau körzetben pedig gyertyafény és zseblámpa segítségével voksoltak, mert délelőtt elment az áram. A montreáli CJAD Rádió fogadja mindazok hívását, akik rendellenességeket tapasztalnak. A Devoir szerint két szavazót azért utasitottak ki egy Laval des Rapides-ban lévő szavazóhelységből, mert a radikálbaloldalt szimbolizáló vörös kocka kitűzőt hordtak.

14:05  Jean Charest miniszterelnök még a választás napján is teljes erővel kampányol. liberális kormányfő a voks napján a kulcsfontosságú Lavalban – Montreál legnépesebb északi elővárosában – kampányol, miközben a polgárok az urnák elé vonulnak. Kanadában nincsen kampánycsend, ezért bármikor lehet kampányolni, viszont Charest ellenfelei – Pauline Marois és Francois Legault – többnyire kerülik a nyilvánosságot. Charest első megállója Laval des Rapides volt, ahol az elemzők szerint szoros versenyben van a liberális párt a baloldali PQ-val és a jobboldali CAQ-kal. A helyi liberális jelölt Alain Paquet, de itt a jobboldal által indított Maude Cohen is simán befutó lehet.

Charestnek közben kissé elment a hangja és jelezte, hogy nem a legjobb állapotban van (egy megfázásnak köszönhetően és nem pedig a valószinűsíthető bukása miatt), de azért többnyire jól érzi magát. „Nagyon bizakodó vagyok…és remélem, hogy ma estére a hangom is vissza jön”–mondta újságíróknak. Vimont választókerületben azonban radikálbaloldali tüntetők és bekiabálások várták Charest-t. A kormányfő elmondta, hogy a liberális kormány a rend pártján áll, a megfélemlítést pedig elítélik.

13:30 – Most már tényleg csak sci-fi liberális győzelmet vizionálni? A Léger Marketing utolsó felmérése szerint (mely szintén a PQ-t nevezte befutónak) a lakosság 28 százaléka utolsó percben megváltozhatja véleményét. A PQ és a liberális párt támogatottsága „kemény” és elkötelezett, de a jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) bázisa meglehetősen puha. Claire Durand, a Université de Montréal politológusa egy olyan szcenárióról írt blogjában, melyben a még el nem kötelezett szavazók 50 százaléka végül a 2003 óta regnáló Jean Charest liberális pártjára szavaz, miközben a PQ 25 és a CAQ is 25 százalékra számíthat. Ezek alapján, a liberális párt 33, a PQ 29,5 és a CAQ 26,3 százalékos támogatottsággal zárná az éjszakát. Igy tehát Charest pártja kisebbségből (és kb. 60 mandátummal) folytathatná a kormányzást. De az is lehet, hogy ez már csak álom…

12:35 – Marois nem nyilatkozik az angol sajtónak: Valamennyi felmérés azt feltételezi, hogy a 63 éves Pauline Marois által vezetett szeparatista, baloldali (és újabban nyiltan rasszista) Parti Québécois-ja diadalmaskodik ma este és ők alkotják Kanada második legnagyobb tartományának új kormányát. Igaz, hogy az angol-ellenességről ismert PQ aligha számíthat az angol kisebbség voksaira, mégis szokatlan, hogy Marois az egyetlen kormányfő-jelölt aki nem adott interjút a The Montreal Gazette című napilapnak. A Gazette valamennyi kormányfő-jelölttel interjút készített, kivéve azzal a jelölttel, aki várhatónak tartományi miniszterelnök lesz. Jean Charest liberális kormányfő egy órát töltött a Gazette riporterével, Philip Authier-vel, a jobboldali Coalition Avenir Québec vezére, Francois Legault, egy 90 perces interjúban vett részt és a radikálbaloldali Québec Solidaire-társelnöke,  Amir Khadir pedig telefoninterjút adott a napilapnak.

Maroist azonban egyszerűen nem lehetett elérni. Philip Authier egy francia nyelvű interjút szeretett volna készíteni az angolul alig beszélő kormányfő-jelölttel és a kampány elején benyújtotta kérelmét. Válasz csak egy hónappal később érkezett – augusztus 30-án – amikor a PQ média felelőse bejelentette, hogy egy szombat reggel – két kampányrendezvény között – tudna találkozni a helyi angol lap riporterével. Aztán egy nappal később ezt is lemondták, és Marois meg sem próbálta szólítani a Gazette 133 ezer olvasóját. Vajon ilyen látványosan lemondtak az angolokról és a bevándorlókról?